Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

Szükség van-e művelődési bizottságra? Kevés a „papír" az ÍRÓSZER-ben MIUTÁN BOZSÖ ISTVÁN üzemegység-vezető megnyug­tatta a jelenlevőket, hogy semmiféle elnöki utasítás nem tiltja a munkahelyi mű­velődésre vonatkozó kér­dések megválaszolását, — érdekes beszélgetés bonta­kozott ki az írószer Szö­vetkezet Salgótarjáni Gyár­egységének — orvosi ren­delőként is funkcionáló párthelyiségében. A szobá­ban tartózkodók valamilyen formában mindnyájan érin­tettek voltak a témában, de a munkahelyi művelődés helyzetét átfogóan ismerő személyt nem találtam meg. A közművelődés helyi irá­nyítóját hiába is kerestem volna. Az írószer szövete kezet — melynek központ­ja Pomázon van — még nem alakította meg műve­lődési bizottságát. A sal­gótarjáni gyáregység újon­nan kinevezett fiatal kul- túrfelelőse — Fazekas Jó- zsefné. betanított munkás — pedig vajmi keveset hal­lott arról, hogy voltaképp mi is a feladata.. í Már az előzetes informá­ciógyűjtés során felvetődött a kérdés; Számon lehet-e kérni a munkahelyi műve­lődés fogyatékosságait egy olyan munkahelyen, ahol meglehetősen nagy a fluk­tuáció, ahol a 230 dolgozó közül 21 kivételével mind nő (többségük családanya), ahol a dolgozók 90 száza­léka betanított munkás, s ahol a dolgozók 70 száza­léka bejáró, —, méghozzá a szélrózsa minden községé­ből? No, persze, nem vala­miféle „számonkérés” cél­jából látogattunk el agyár­egységbe, sokkal inkább az­zal a szándékkal, hogy megvizsgáljuk: milyen le­hetőségek nyílnak a műve­lődésre, s a lehetőségekkel miként élnek egy ilyen adottságú munkahelyen? A művelődési bizottság hiányára vonatkozó kér­désre Bozsó István adott őszinte választ. — Ilyen bi­zottság még nincs szövet­kezetünknél, de nem hiszem hogy különösebben szükség lenne rá. Van épp elég bi­zottságunk, felesleges még eggyel szaporítani a sort. Ettől függetlenül a közmű­velődés politikai súlyával mi is tisztában vagyunk, és lehetőségeinkhez mérten gon­doskodunk dolgozóink mű­velődéséről. Hogy miben merül ki ez a gondoskodás, arra nézve Rozgonyi Antal szakszer­vezeti megbízott adott fel­világosítást. Válaszából sa­játos — bár korántsem is­meretlen — kép bontako­zott ki a szövetkezetnél fo­lyó művelődésről. Ennek lényege,- hogy a dolgozók művelődési alkalmai az egyes bizottságok (szövetke­zeti bizottság, nőbizottság, KlSZ-alapszer vezet stb.) programjainak függvénye. Mivel ezek a testületek el­sődlegesen nem közműve­lődési feladatokat látnak el, a kulturális jellegű rendez­vények időpontja teljesség­gel esetleges. S, noha egy- egy évfordulós megemléke­zés, brigádvetélkedő, kirán­dulás, sportrendezvény ki is billenti a holtpontról a mérleg nyelvét, — folyama­tos, összehangolt művelődé­si tevékenységről valójában nem beszélhetünk. A gyár­egység költségvetéséből megközelítően évi 40 ezer forint jut úgynevezett kul­turális célokra, ez az összeg azonban a közművelődési szempontból mégoly kétes értékű kirándulásokra, nyug­díjas-találkozókra, nőnapi és egyéb házi ünnepségekre sem igen futja. Viszonylag életképes kapcsolatnak tű­nik a KISZÖV-vel kötött szerződés. A szövetkezet évi 12 ezer forintért vásárolja meg a részvételi jogot dol­gozói számára a KISZÖV sport- és kulturális ren­dezvényeire. Az Írószer Szövetkezet Salgótarjáni Gyáregységében tehát minden bizottság gaz­dája a művelődés ügyének, vagyis igazából senki sem tartja magáénak. Ennek ellenére Bozsó Ist­ván véleménye szerint a jö­vőben is csak azt lehet el­érni, hogy a különböző bi­zottságok munkatervében, illetve a szocialista brigá­dok vállalásaiban nagyobb szerepet kapjon a művelő­dés. A kulturális tevékeny­ség koordinálását, műve­lődési bizottság létrehozását, netán egy egységes munka­helyi művelődési tervezet kidolgozását azonban nem tartja indokoltnak. Nem kívánjuk a közmű­velődési törvény ide vo­natkozó pontjait felhozni ellenérvként, hiszen a szö­vetkezetnél fennálló gya­korlat — elvben — lehetne eredményes. Mivel azonban — mint az alábbiakból ki­derül — mégsem igazán ha­tékony, nem árt utalni egy sokszor — de még mindig nem elégszer — hangozta­tott tétel r©! Az eredmé- nyes közművelődési mun­ka egyik legfontosabb fel­tétele: a folyamatosság! Egy-egy alkalomszerű mo­zi- vagy színházlátogatás még kevés az üdvösséghez, és mégkevésbé elegendő ah­hoz, hogy felkeltse az igényt a műveltség gyarapítására. Ugyancsak a szellemi igénytelenségre vezethető vissza az a statisztikai ki­mutatás, melyet a személy­zeti ügyekkel foglalkozó Vilcsek Ferencné ismerte­tett. Az írószer Szövetke­zet Salgótarjáni Gyáregysé­gének dolgozói közül 31 fő nem végezte el a nyolc osz­tályt, és csak 17 fő ren­delkezik középiskolai vég­bizonyítvánnyal. A képletet némileg magyarázza, hogy a gyáregységben kevés a szak­munkát vagy éretségit igénylő státusz. ' Bizonyos fokig tehát ért­hető, hogy a gyáregység ve­zetői különösebben nem forszírozzák a felnőttokta­tást. Természetesen nem is az iskolai végzettséget iga­zoló „papír” • a lényeg. Ám félő, hogy az ÍRÓSZER dol­gozói nemcsak a bizonyít­vány megszerzéséről mon­danak le... Mert igaz, hogy a tanulás értékét nem a megszerzett „papír” adja, de a papírnak igenis értéket adhat a megszerzett isme­ret. És az ismeretek, a mű­veltség gyarapítására való öszötönzés • már érdeke kell, hogy legyén a szövetkezet­nek. Ha a munkahelyi mű­velődés eddigi gyakorlatával nem sikerült megfelelően felkelteni az igényeket, ak­kor a szövetkezet vezetőinek talán mégis érdemes lenne bevezetni az új módszert, koordinálni a munkahelyi művelődést. LEHET, HOGY A MŰ­VELŐDÉSI bizottság meg­alakítása, egy szövetkezeti művelődési terv kidolgozá­sa kissé papírlgényes fela­dat. de ezáltal talán az iRÖSZFR-nek sem kellene szégyenkeznie dolgozói mű­veltségi szintje miatt... P. K. Belsőépítészetről — egy kiállítás ürügyén A belsőépítészet olyan ösz­szefoglaló terület, hogy egyes ágainak felsorolása helyett egyértelműbb az általános meghatározást megkísérelni, mindennel foglalkozhat a bel­sőépítészet, ami egy épület belső tere és az ember között van. Tervezhet a belsőépítész nagy reprezentatív tereket és lakószobát, bútort és falborí. tást, eligazító táblákat, infor­mációs rendszereket és tár­gyakat, de utcafelszeaelést, játszóteret is. A legfontosabb mindig a rendeltetésnek való megfele­lés. Tudni, hogy a tér mi­lyen kapcsolatba kerül az emberrel. A tervező, azáltal, hogy kapcsolatban van a megrendelővel. — a majdani használóval, vagy annak kép. viselőjével —, a kivitelezővel —, azzal a technikai szinttel, amely akkor és ott érvényes tárgybemutató. — széles társadalmi bázisra Amikor az Intercontinental Burián Judit: Emese étkezőgarnitúra ményeit reprezentálják, s ezt egészíti ki a bútor- és lyosója. Jó, mert az oldalán futó vízszínekben megjeleni mozaik hullámvonal tovább­vezeti az uszoda hangulatát,1 támaszkodik. Az épület a Szálló elkészült, sokan fogad- rossz, mert a zavaros rajzú, a min- amely iparművészeti bemutatóvá tette a szobákat, a hallókat. De úgy tűnik, hogy a nagyot akarásról a Hilton vagy Thermál esetében sem mond. tunk le. A Hilton Kalocsa ét­termének fotóján riasztóan kor kultúrájának letétemé- ták megértéssel azt nyese. Így tehát a belső tér dent-bele akarást, nemcsak egyetlen tervező tu­dásáról, ízléséről árulkodik, hanem a korról, a társada­lomról, amelyhez kötődik. Gondoljunk csak egy gö­rög templomra, egy Remb. randt-kép szobabelsőjére, egy pompeji villa belső terére vagy akár egy típusbútorral berendezett lakótelepi lakás­ra ... Röviden fogalmazva: a bel­sőépítészet kapcsolódik a ter­meléshez és a kultúrához, áhhoz a • két összetevőhöz, amely önmagában is a társa­dalom fejlettségének egészét képes tükrözni. csillogó kőpadló nemcsak csúszós, hanem — például azoknak a rosszul látóknak, akik úszni szemüveg nélkül mennek — szinte a vízben járás bizonytalan érzetét kelti. A reprezentatív terek legszebbike a zalaegerszegi MSZMP székház előadóter­elkülönül a mintás padlóbo- mének faburkolatú megoldá- rítás a szuffitaként belógó sa — Fekete György munká-i kalocsai mintás díszektől — ja. Az a könnyed hullámvo- például. De nem jobb a nal, amely e nemes anyagot Thermál Szálló bemutatott laza rendben megtöri, nem­szobai íróasztala sem, felpön- csak akusztikai, hangulati dörödő végeivel, valamiféle funkciót is betölt. Nemcsak proccos ízlésnek igyekszik díszít, hasznos is. megfelelni. (Egységes és re- Mikor lehet sikerről bé­rnek hangulatú viszont a Hil. szélni égy bútor esetében? ton tetőbárjának megoldása.) Ha funkciójának megfelel, ha Igen szép példái vannak a szép. — véí-l!ííC‘ Pe,dig„ az lehetett műemlékek megbecsülésének, >Sazl slker tobb ennel: ha a Tükör lett, tükör^HHL... ezért ez b kiállítás is ame- orszásszerte Sok remek mű- gyártása, az eladhatósága ” lyet a Műcsarnokban rendez, emlékbelső is megszületett P^ul az ára - megfelelő; tek meg Belsőépítészet 1970— már. a, itt kiállítottak kö ha használói körében is sike- 80 címmel. Az összkép: le- g? ’ azonban van olyan, amel ™ van, maradandó Ilyen bú-j nyűgöző és impozáns. Ha a iyik nem döntötte el: utá- toJ isTva" a kiállításon: Bu- szocialista mecénás — állam nozni akar e vagv harmoni- n^n Judlt gyermekbutora. Az és város, megye és szakszer- zálni mod’ernül 'illeszkedni, a, Piros’ lekerekített szélű vezet, gyár és hivatal stb. - vagy réginek látszani. Egyet- ele™’ "“iy talpraállítva csak ennyi impulzust adott ien könyvtári katalógusszek- asztal- oldall'a fektetve pad, volna építészeknek és belső- rény példáján: a míves gaz- egymásra helyezve polc is le- epíteszeknek tíz esztendő dagon tagolt formát elöl - hat:, de minden formaiéban alatt, meg ez is sok lenne. De valószínűleg az ide kerülő 3átak «. amelyből a kicsik — _ n-i.— .------» építhetnek, várat és babaszo­e z a tízéves bemutató — vá­cédulák kedvéért logatás. A zsűri áltat iegjobb. minőségű, plekszi lapok „dí- bát • •! nak ítélt belsőépítészeti mun- Szítik” Az elkészült termék, legszebb darabiait éppen Bu- kák bemutatása. Ugyanakkor re nincs kiírva hogy ki a hi- "án Judit készítette: fekete- az összkép ellentmondásos: bás. nyenkor 'a belsőépítész feher etkezogarniturat, bar- épp annyit a, mint amennyire fejére olvasnak sok olyan na asztalt, székekkel, annak ítéljük fejlődő társa- dolgot, amiről nem 6 tehet, , Sajnálatos, hogy ötletes dalműnk gazdasági vagy ép- hanem az áruellátás, az alap- terv®k mennek veszendőbe pen morális állapotát. anyagellátás vontatottsága, a rendetlen, pontatlan kivitele­A belsőépítészet jellegének gyenge kivitelezés vagy a cse- ^sgym^a sorozat legjobbda^ megfelelően fotókon jelennek kély választék, meg azok a belsőépítészeti te- Jó és rossz példa egyszer- rek, amelyek a tíz év ered. re a danuújvárosi uszoda fo. aomtom.úv« dtaiM- £gy,^s sű feliratos oszlop, Ba. lassi Bálint sztéléje, Borbás Attila műve, amelyet 1971-ben helyeztek el a balas­sagyarmati Balassi Bálint Gimnázium kis előkertjében, nemsokára útra kelt. Védett helyre viszik, átmenetileg. Terv szerint, az iskola új épülete 1981 őszére, a teljes rekonstrukció 1982 szeptem­berére készül el. „A hatalmat” az építők veszik át, a munká­latoktól védik a, sztélét. Mielőtt a sztélé útra kél Ez Nógrád megye legrégibb középiskolája. Ha az épület­tel most már nincs Is, a tan­testülettel mindig szerencsé­je volt. A Balassit úgy szok- A napokban tartották meg ták emlegetni, mint a nagy az iskolában a tanévzáró ér- tanáregyniségekkel rendel- tekezlet, amelyen a 80. tan- kező iskolát. Szerencsésen évet értékelték. Az iskola — egyesíti magában a nagy ta. lenleg életveszélyes, ezért kát az új gimnáziumi felzár- szorul rekonstrukcióra. kóztatási útmutató számára. A testület tagjai rendszeresen vesznek részt az országos és a megyei szintű pályázato­kon, szép eredménnyel. így például Versényi György igaz­gatói idei tanulmányával, amely a Nógrádi Szemlében is megjelenik — címe: A Bib­lia középiskolai tanításának szerződött az UNESCO felső. Tegyük hozzá, az igazgató és a tantestület viszont egy­értelműen bízik a szinten va­ló tartás lehetőségében. Igen nagy a testület „balassista”- öntudata. amely komoly erőt jelent a nehéz helyzetben. A testület egyharmada volt ba- lassista diákokból áll. S az szerepe oktatási központjával. Témá- igazgató valóban büszke le­het arra, hogy ez a gimná­zium mindig „megtermelte” saját utánpótlását, s egyút­tal jelentékenyen járult hoz­zá a megye értelmiségének többször leírtuk már — egy- nárelődök hagyományait és az helyezést*'nyert 6Nagy Imre idős a századdal. Éppen ezért uj iránti erzekecyseget. Fu% y ye 0J a kicsit ünnepnek számító tanácskozás után a 36 tagú jubileumi tantestületről a régi épület előtti kertben, a miniatűr arborétumban szí­nes fényképfelvétel készült. Néhányan megálltak a leg­alább fél évszázados vaske­rítésen túl, nézték a fényké­tólag pár adat. A tantestület­ben most is három Kiváló pe­dagógus, tizenkét Kiváló mun­káért kitüntetéssel rendelke­ző és két Nógrádi pe­dagógiai díjas tanár dolgozik. Ennek színvonala meg is lát­szik az iskola eredményein. Diákjaik rendszeresen kivá­országos szinten pályázott környezetvédelmi dolgozatá­val. A testület több tagjá­nak számos publikációja lát napvilágot az országos la­pokban. Továbbá, a tantestü­let s különösen Kovalcsik András egyik fő szervezője a helyi honismereti szakkör­nek, amely már több orszá­gos szintű rendezvényt szer­vezett. Az idei Nógrád megyei pe­ja az iskolaigazgatók a tanárképzésben. Versényi György most ün­nepli tanári pályájának har­mincadik évfordulóját, amely­ből csaknem másfél évtizedet utánpótlásához, az iskola igazgatójaként töl- Az iskoia nem tartozik a tött el, így megfelelő elmé- panaszkodó intézmények so- leti és gyakorlati tapasztala- rába. Mindig vállalta és vol­tokkal rendelkezik a jelentős lalja a számára kirótt fel­tanulmány megírásához. Bi- adatokat. A város és a me­zanyára ezért is esett az Ok- gye számos oktatásügyi gond- tatási Minisztérium és a Ma- ját oldotta már meg a múlt pezkedő tanárokat. Azelőtt itt lóan szerepelnek az országos még fakerítés volt. Ez az isko- középiskolai tanulmányi ver- la mindig is a figyelem kö- senyeken. E tanévben ’példá- zéppontjában működött a vá- ul nyolc tanuló jutott az or- d"?;1“" düST“ igazgatóval" Verseny: Györggyel beszélge­tünk az eredményekről és a gondokról. Megtudjuk még, hogy az OPI megbízásából, kísérletként -a filozófiatörté­net fakultatív tárgyat tanítja nak számított, nyolc-tíz ősz- még annyit, hogy szoros kap- már második éve. Egyúttal rosban, s méltán. Állami főgimnáziumként 1900-ban alakult. A teljes re­konstrukció előtt álló épület 1912-ben készült el. A maga korában modem gimnázium­szágos döntőbe, közülük ket­ten az első tíz között szere­peltek. A Szovjetunió isme­retéről folyt vetélkedőn a csa­pat a városi döntőbe jutott. A tantestület jellemzéséhez gyár UNESCO-bizottság vá­lasztása őrá. Most mégis elsősorban — s ez érthető is — a gondokról szól. — A nyolcvanéves iskola a jövő tanévre otthon nélkül marad, megkezdődik a régi épület felújítása, az új épü­let pedig még nem készült el — jegyzi meg. — Azt hi­szem, ebben, a periódusban szerencse, hogy a Balassi olyan összeforrott, magas szakmai képzettségű gárdával rendelkezik évtized során (például Bér­céi, Rétság, Szécsény kis gimnáziumának átvételét.) *A mostani áldatlan körülmé­nyek között is elvállalta, hogy négy helyett öt első osztályt indít Nógrád megye tovább­tanulási gondjainak enyhí­téséért. Érthető tehát, hogy a tantestület őszintén bízik abban, hogy most, amikor saját hibáján kívül ez az in­tézmény szorul segítségre, fö- löttes szerveitől és társintéz- nevelő- ményeitől hasonló támogatás- amely ban részesül majd. zt reméljük, a bizalom ^ kölcsönös s a több tályra méretezték. Most ti- csolatban áll az .Országos Pe- zenhat osztály működött ben- dagógiai Intézet didaktikai és ne. Sajnos, az épület a kor módszertani osztályával. Az divatja szerint salakblokkból OPI megbízásából tizenkét épült, többször beomlott, je- taijár készít résztanulmányo­8 NÓGRÁD - 1980. júniuyv 22., vasárnap megbízást kapott a tantárgy tanári segédkönyvének meg­írására is. Ugyanakkor egy nagyobb lélegzetű munkán dolgozik a párizsi UNESCO- központ megbízásából. Csak­nem 100 oldalas francia nyel­vű tanulmány megírására lehetővé teszi e gondok áthi­dalását. Az iskola ugyanis több helyre települ szét és ' * helyre szóródó, átme- tanáraiknak vándorolniuk netileg vándorló, nyolcvan­két! az órák megtartására, éves Balassi Bálint Gimnázi- További szerencse, hogy a um meg is kapja a támoga­gimnázium a hetvenes évek­ben olyan szintet ért el a ne­velő-oktató munkában, amely­nek némi visszaesése sem jeleníthet tragédiát, tást. Amíg a nagy költő, Balassi Bálint sztéléje újra vissza nem tér pár év múlva a kertbe. Tóth Elemén rabjait küldték el ide. A fa­lapokkal díszített konyha-i szekrény a nyersfa színének minden árnyalatában pompá­zik — már-már tarka —, az összerakható elemes fotel szétszedve ötletesnek, köny- nyen szállíthatónak tűnik, összerakva egyszerűen slam- pos. A legszomorúbb tapasztala­tokat pedig a lakberendezes területén lehet beszerezni. Példa erre a kiállításon is van. Egy szimpatikusán be­rendezett i óvodát mutat a fo­tó. S egy másik ugyanezt, használatban: a virágos mű­perzsák belepik a padlót, a modern bútor elfedve, csicsás takarókkal, s a játékok még nagyobb zűrzavart csinálnak. A legszomorúbb, hogy ezt ta­lán társadalmi munkások, jó akaratú emberek, segítőkész tanács hozta létre, bőkezűen; a megajándékozás, az örömet okozni akarás gesztusával. S olyan környezet teremtődött,1 amely csak hangos gyereket, zűrös, ideges hangulatot te­teremthet. És nem táplálja, hanem rombolja a j(j ízlést. Pedig példánk, a lakásbe­rendezés szerénységére és harmóniájára is lenne elég: a múlt paraszti kultúrája. Az arányok, a célszerűség, az okos egyszerűség szépsége. Szokás okolni a tervezőt; aki nem megvalósíthatót ál­modik; a gyártót, aki drágán és nem is olyan precízen ké­szít el valamit, a kereskedőt; aki a közönségízléssel taka­rózva, nem színvonalas árut tart, s persze a vásárlót aki zűrzavaros formák, harsány színek, minták közt lakik. Valahol meg kellene szakí­tani ezt a láncolatot, az egy. másra hivatkozások helyett. Talán épp a belsőépítészet hivatása lenne. Jorday Alti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents