Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)
1980-06-22 / 145. szám
Fegyelem és munkaerkölcs A példamutatás követelménye A z elmúlt hetekben többször olvasható volt a NÓGRÁD hasábjain a '»Fegyelem és munkaerkölcs az iskolában” cím, és többen nyilvánítottak véleményt e kérdésről. A nevelési értekezletek aktualitásán kívül mi tette szükségessé, hogy ilyen behatóan elemezzük ezt a társadalmi-gazdasági viszonyokra is kiható kérdést? Több éves tapasztalat már, hogy a mepye tanulóifjúságának jelentős hányada nem teljesíti megfelelő színvonalon a feladatait. Nem a képessége szerint tanul, megelégszik a gyengébb teljesítményekkel, sőt nem egy tanulónál az „elégséges” tanulmányi eredmény, az „éppen megfelelés” az egyéni program. Az érettségiző, illetve felsőfokon tanulni óhajtó fiatalok egy része sem kivétel, az ő munkájuk sem egyenletes, általában csak az érettségi, illetve felvételi tantárgyait tanulják meg. A szakmára való felkészülésben nem igényesek, megelégszenek látszateredményekkel, számottevő a lemorzsolódás. A tanulók között a jobb, eredményesebb munkának nincs meg a megfelelő értéke. becsülete. Ellentmondásos a tanulók viszonya a közhasznú munkavégzésben is. Szívesen vállalnak és végeznek például társadalmi munkát, de a társadalmi tulajdon, a munka eredményének védelme esetleges. Iskoláinkban sok a rongálás, kevés az önkéntesen vállalt, kedvvel végzett, rendszeres iskolai, illetve otthoni elfoglaltság. Az iskolaévek alatt kialakult szemlélet, magatartás, szokás kedvezőtlen kihatással van a felnőttéletre, a munkahelyi feladatok teljesítésére. Ezért nem lehet közömbös számunkra, hogyan tanulnak gyermekeink. A kedvezőtlen tendenciák okainak feltárására vállalkoztak nevelőink, amikor az idei tavaszi nevelési értekezleteken az iskolai fegyelem, munkaerkölcs gyakorlati elemzését elvégezték, s a tantestület • és tanulók fegyelmi helyzetének minősítését elvégezték. A helyzetelemzés, az okfeltárás mellett jelentős volt az a felismerés és elhatározás, hogy másként, jobban, nagyobb felelősséggel és hatékonysággal kell végezni a nevelés feladatait az iskolán belül és iskolán kívül egyaránt. Az eredményeket csak a nevelésben érdekeltek együttes munkájától lehet várni. 0 A meghatározó igények hangsúlyozása mellett meggyőződésem, hogy a munkára, fegyelemre nevelés legdöntőbb tényezője a felnőttek személyes példamutatása. Először a felnőttek szemléletében, magatartásában kell érvényesülnie annak az alapvető elvnek, hogy szocialista közösségünk továbbfejlődésének forrása, az egyéni érvényesülés, boldogulás elengedhetetlen feltétele a munka. Gondoskodni is a felnőttnek kell arról, hogy ez a tanuló magatartásának, életszemléletének meghatározó része legyen. Ebből az összefüggésből kiindulva tehát a fegyelemre, munkaerkölcsre nevelés feladatait több síkon és szélesebb körű segítséggel, együttműködéssel lehet csak eredményesen végezni. A legdöntőbb tényezők egyike a szülői ház, a családi nevelés. Az a gyermek, akit otthon rendszeres munkára neveltek, akitől számon kérték feladatainak ellátását, később sem szorul különösebb ösztönzésre, örömét leli a jól végzett munkában. A szülői felelősség elsősorban a kötelességtudatra nevelés területén kell, hogy érvényesüljön. Az olyan családi ház, ahol becsülete van a munkának, a munkásnak, a munka által létrehozott értékeknek, jó színtere a dolgos felnőttéletre , nevelésnek. A példaképül állított szülői teljesítmények, a megbecsüléssel minősített kötelességteljesítés, elengédhetet- len feltétele a fegyelemre, munkára nevelésnek. A család felelőssége túlnő az otthon falain. Nevelőtársi minőségében hozzá kell járulnia az iskolában folyó nevelési-oktatási feladatokhoz, az iskolai követelmények teljesítéséhez. Ehhez a megváltozott formájú és tartalmú kapcsolatrendszer kialakítása szüksége^, amiben a kezdeményező szerepet az iskolának kell vállalnia. A munkaerkölcs, a fegyelem szilárdításának nélkülözhetetlen feltétele az iskolai nevelés. A nevelőtestület munkája iránt az a legfontosabb elvárás, hogy minden pedagógus jól ismerje a követelményrendszert, a nevelés) célkitűzéseket. Ehhez a folyamatos szakmai megújulás mellett sok egyéb tényező is szükséges. A testületi megbeszélések tapasztalataira alapozva iskoláinkban az egységes követelményrendszer, az egységes nevelői ráhatás hiányát érzékelhetjük. Ki ne ismerné a tanulók által is megkülönböztetett „szigorú” vagy kézlegyintéssel értékelt „liberális” tanártípust. A tanulók gyorsan eligazodnak, elhelyezkednek, s ennek megfelelően végzik tanulmányi munkájukat. Van, akinek tanulnak, van akinek nem. Már az iskolában hozzászoknak egy olyan helytelen magatartáshoz, amely később a felnőtt életben a munkamorál látsza- ti és valódi elemeit eredményezi. Az egységes nevelési követelmények alakításában az iskolavezetés mellett nagy szerepe van az osztályfőnökök koordinálásának. Ezt iskoláink egy részében nem ismerték még fel, s nem segített elegendő mértékben a felügyelet sem. Nevelőink zöme becsülettel végzi munkáját, elkötelezetten teljesíti nevelő-oktató feladatait. Annál feltűnőbb az a néhány rendhagyó eset, amikor nem érvényesül a nevelők személyes példaadása. Amikor a nevelő nem készül fel órájára, rendszeresen késik, nem kezdi pontosan óráját, s így általában is veszélyezteti a nevelői tekintélyt. A jövőben sokkal határozottabban, egyértelműbben kell elítélni az ilyen helytelen nevelői magatartást. Jelentős nevelési lehetőség az ifjúsági, szakszervezeti mozgalom, amely sajátos eszközökkel járulhat hozzá « nagyon fontos kérdés megoldásához. Az úttörő- és a KISZ- szervezetek követelményei, éves akciói, programjai általában jól kapcsolódtak az iskolai feladatok teljesítéséhez. A munkára, fegyelemre nevelés kérdéseit ott is rendszeresen kell szerepeltetni. A mozgalomhoz kapcsolódva csak a reális teljesítmények alapján szabad elismerésben részesíteni a tanulókat, és átgondolandók a tanulást segítő formák is. Nem tagadjuk a játékosság nevelési lehetőségeit, mégis taláh a hasznos munkavégzés, az értékteremtő cselekvések elismerésére, minősítésére kellene a hangsúlyt fektetni. A szakszervezeti mozgalom a pedagógusok nevelésével, a jobb, minőségibb munkára mozgósítással, a nevelői egység megteremtésével tehet a legtöbbet A közoktatást irányítóknak a kedvező politikai légkört, a kedvező pedagógusi ráhangoltságot felhasználva • sokrétű, minőségében jobb felügyeleti munkával kell a feladatok teljesítéséhez hozzá- járulniok. Elsőrendű az iskolavezetés segítése mellett a nevelők rendszeres- felkészültségének biztosítása. A jő pedagógiai gyakorlat elemzésével, népszerűsítésével a nevelői szemlélet és pedagógiai munka kedvező irányú alakításával kell feltételeket teremtenünk. a közös munkánkhoz. A tanulókat érő hatások között számolni kell olyan tényezőkkel is, mint a terek, presszók, discó- klubok, spontán baráti csoportok hangulata, értékrendje, amelyek ellenőrzése, befolyásolása lényegesen nehezebb, mint a család, az iskola keretei között. Ezen a területen közösségi érdekeink szerint sokkal nagyobb segítséget vár a társadalom. Minden felnőtt felelős, minden gyermek munkafegyelméért, neveltsé- géért. S erínek a felelősségnek elsősorban személyes példa- mutatásban keli megnyilvánulnia. A példaadás azokon a területekén kap legnagyobb jelentőséget, ahol a felnőtt a társadalomért dolgozó munkás szerepkörében jelenik meg, hiszen itt a példa áttétel nélkül érvényesülhet és mutat helyes utat gyermekeinknek. Ez a példamutatás követelménye. Gulyás Jánosné, megyei művelődési osztály- vezető Mit tükröz a koncepció ? Településfejlesztés - Nógrádban Interjú Botka Miklóssal, a megyei tanács osztályvezetőjével Bár Nógrád az ország legkisebb megyéi közé tartozik, semmilyen vonatkozásban nem különbözhet a többi országrésztől a fejlődést meghatározó településhálózati koncepció kialakításában, annak végrehajtásában, sőt, időnként indokolt felülvizsgálatában. Ez a sokat és sokféleképpen (néha bizony indulattal is) emlegetett koncepció; a megyei elképzelések kétoldalúan meghatározottak. Egyfelől valameny- nyire érvényes az a követelmény, hogy szerves részét képezzék a központi elképzeléseknek, tükrözzék azokat a szerepköröket, amelyeket az ország különböző részei (a dolog természetéből következően) különféleképpen kaptak — másfelől azonban, bizonyos keretek között maradva, megfe. leljenek azoknak a sajátosságoknak is, amelyek kizárólag helyben, a megyénknél jelentkeznek. ☆ ☆ ☆ csökkenjen az esetenként binek is érdeke, de csak abban az esetben, ha a fejlesztés tárgyi (kereskedelmi, intézményi) megvalósulása megfelelő színvonalon történik. — Sok az új elnevezés a települések szerepkörének meghatározásában. Mit takar ez a jelenség? — A települések között olyan összefüggések jöttek létre nyolc, kilenc év alatt, amelyeket a hetvenes évek elején kialakított koncepciók még nem határozhattak meg. így bizonyos korrigálásra minA településhálózat-fejlesztési zony meglevő színvonalbeli lenképpen szükség volt. Ám, koncepció országos szinten is különbözőség! A szerepko- ez egyb€n tartalmi összefüg- megközelítőleg tíz esztendeje r „,ro? a besorolásról itt is g£geket is jelöl. Másként fo- készült el. Ennek megfelelő- szükséges megjegyezni, hogy ga]mazva. tükröződik bennük en a megyék, és így Nógrád mindenkor úgyszólván mm- az a szem]éiet, amely a teleden sampont fontos volt a préseket szerepkörük szerint döntéskor. Tehát koránt sincs összefüggésben, regionálisan __________ _ ___ „„ arról szó, hogy esetleg csupán vizsgálja <ss fejlődésüket is időközbeni változásokat fi- * lélekszám lett volna döntő, (.gjjgg áttekintésben határozza megye is, kialakította a maga távlati elképzelését. Ennyi idő elteltével, és most már az gyelembevéve, továbbá a gyakorlati tapasztalatokra is támaszkodva — érthetően újra napirendre került, kerül ez a kérdés. Az országos koncepció kialakítása, annak elfogadása napjaink kérdése. Ugyanez vonatkozik a megyei koncepcióra is, amelynek eddigi tapasztalatairól és a változ. az A fejlesztésre kijelöltek kö- meg fgy ismert ma már — ““Jfrmészete^^ olyan teje- i>aglornerád6ba» sorolás, vagy a „város környéki község” el pülések is akadtak, amelyek távlatilag látszottak fejlesz- aey'z4sT *"—* tésre érdemesnek mert elő- éldáu] kifejez5dik az együtt_ re látható volt, hogy később ieiGn,é2e. és természeez utóbbiban szerepkörük előnyükre zik majd. váltóélés jelensége, és természetesen mindez a mérlegelésnél is nyom a latba. A me— Mit jelent megyei szem- gyei koncepció felülvizsgála- szögből nézve az a megálla- ^ során mindezeket a váltótatás várható irányáról, tar- pítás, hogy a településfejlesz- zásokat, gyakorlati tapaszta. talmáról beszélgettünk Botka Miklóssal, a Nógrád megyei tési koncepció országosan ^ is latokat már figyelembe lehe- megfelelő, alapcélkitűzései tett venni. Ilyen elnevezés pélTanács VB. építési, köziekedé- nem szorulnak változtatásra, a öául a „központ” is, amely nasi- és vízügyi osztályának ve zetőjével. — A megyei koncepció felülvizsgálata, kiegészítése, az időközben felmerült központi szempontok megfelelő be jövőben sem. Csupán arról van gyobb szerepkört jelöl, vagy szó, hogy -finomítani szüksé- a „társközpont”, például Pász- ges, más szóval: nyugalmasab- tó, a maga sajátos szerepével, bá tétele indokoltnak látszik? jövőjével, dinamikus fejlődé- — A megyei koncepcióról is sével, de a felsőbb kategóriák. megállapítható ugyanez, hi- ban ilyen a „felsőfokú kiépítése, és általában az a mun- szén alapvetően betöltötte pont” elnevezés (Salgótarján ka, amelyet a koncepció felülvizsgálataként szokás említeni, hosszabb idő óta folyamatosan történik — mondotta bevezetésül az osztály- hogy más jellegű vezető. funkcióját. Ennek bizonysága például), vagy a „kiemelt” megyénk fejlődése az utóbbi „alsófokú” és amire külön nyolc-tíz esztendőben. Tér- hangsúlyt tennék: az „alapfo- mészetesen előfordult az is, kú település” megjelölés. Ez tendenciák utóbbi a korábban bántóan Ilyen pél- csengő „szerepkör nélküli” is érvényesültek. A legfontosabb szempont dául Mátranovák esete, ahol településekre vonatkozik. Nem a dinamikus fejlődés és a csupán elnevezésben, hanem székhelyközség-kijelölés nem sokkal inkább szemléletben is pontosan fedte egymást. Ez változást jelöl. Arról van szó, nek megfelelve alakítsuk azonban semmiképpen nem amit sokan amúgy is sokfé- részleteiben is a településháló- változtat a lényegen: a megyei leképpen (gyakran nem is hekoncepció kiállta a gyakor- lyesen) vitatnak; hogy bár a „város környéki község” el- távlatilag a települések tötermészetesen továbbra is az, hogy a területi munkamegosztásnak, megyénk szerepkörézat-fejlesztési elképzeléseinket. Mintegy évtizede megyénk is elkészítette településeink lenségekre, a hasonló „ellent- mörítése megjelenhet ugyan, szerepkör szerinti besorolását a fejlesztésben, és ez meghatározta minden tekintetben a települések fejlődésének irányát, a fejlesztések mennyiségét és tartalmát is természetemondások” elkerülésére na- de nem erőszakos, mestersé- gyobb figyelmet fordítunk, gesen előidézett módon, rossz Az alapvető célkitűzések to- szemléletű gyakorlat alapján! vábbra is azt jelentik, hogy Az alapvető feltételeknek meg például a magasabb szintű, kell felelni az alapfokú tele- korábban hiányzó ellátási sze- püléseken is, amikor a fejleszsen. Két fontos szempontnak repeket elsősorban azok a te- tési koncepció végrehajtásáazonban felelni körük képesek legyenek, ugyanakkor .azonban arra is ügyelni kellett, hogy például a nagyjából azonos szerepkörrel i 1 t- -- í— , — / Kiss Attila rajza. A könyvheti választékból a líra- és a külföldi regényirodalom újdonságai mellett ez évben a legtöbbet a mai magyar, kortársi próza adta. A nemrégiben elhunyt Örkény István műveinek életműsorozat kiadását kezdi meg a Szépirodalmi Kiadó. Örkény a XX. századi magyar irodalom nemzetközileg legismertebb alkotója. Novellái, főként azonban drámai, a Tóték és a Macskajáték ismertek Párizstól Varsóig, New Yorktól Moszkváig Életművének immáron lezárt s megmásíthatatlan teljességét hét kötetben kívánja - közreadni a kiadó. Ebinek első darabja a két kötetes Novellák gyűjteménye, melynek anyagát még a szerző válogatta és sorolta hét ciklusba. azon belül pedig időrendbe. A kronológia, mint az egyik lehetséges rendező elv. alkalmas arra,, is, hogy Örkény élet- 1 útját, alkotói fejlődését nyomon követhessük. „Fiatalkoromból”, „Háborús évek”. „Hazatérve”, „ötvenes évek”, ,.A hatvanas évektől máig” jelzik az Örkényi életmű állomásait, míg a hetedik rész, a keletkezés időoontjától függetlenül az eddig kiadatlan írásokat tartalmazza. Németh László 1967-ben készítette el műveinek életmű- sarozat-tervezetét, abban 18 kötet szerenelt. 1969 októberében jelent meg az első kötet, míg az utolsó, életrajzi írásokat tartalmazó KÖNYVEK Homályból homályba című kétkötetes gyűjtemény már az író halála után 1977-ben. Az ünnepi könyvhétre egy olyan gyűjtemény jelent meg, mely az író terveiben nem szerepelt. Miközben az összeállítandó sorozat tervével foglalkozott, az előszavakon mindig meg kellett lepülések kapják, amelyek egy ról van szó. Más kérdés, hogy településeink szerep- adott területen bizonyos köz- a szerepkör szerinti nagyobb teljesítésében funkció- ponti jelleget is képviselnek, helyeknek kell ugyanakkor Ez vonatkozik természetesen kapniuk a korábban nem léte- a székhelyközségekre is. Ki zett szolgáltatásokat, ezeket kell, és ki is lehet mondani, azonban megfelelő szinten, í _ hogy a székhelyközségek fej- Tehát, nem helyes például az, rendelkező települések között lődése a környezetükben élők- ha a túlhajtott iskolai kör- A . ■ , . ■ ; zetesítésnek a székhelyen nincsenek meg a korábbinál jobb feltételei, 1 mert akkor visszájára fordul a szándék. — A központi fejlesztésbe bevont települések száma a negyedik ötéves tervhez képest nagyjából megkétszereződött a most záruló tervidőszakban. Mennyi jut ebből a megyére? — A korábbi tervidőszakban országszerte hatvan település kapta a központi segítséget ilyen vonatkozásban. Ez a szám 132-re növekedett, és valószínűleg ez a felső határ. Nógrádból négy település részesül a központi fejlesztési alapból: Salgótarján, Balassagyarmat, Szécsény és Pásztó. Tekintve, hogy Kiste- renye és Nagybátony a megye- székhely aglomerációjaként funkcionál — a négyből így hatot kell megyei szinten már ellátni. Sőt, Rétság tulajdonképpen a hetedik lehetne ebben a sorban. Mindez elsősorban azért fontos számunkra, mert jól nyomon követhető benne az a problémakör, amelyet sajátos megyei arculatként ismerünk. összevetve, megállapítható, hogy egy-két esettől eltekintve, a kijelölt szerepkörök megyeszerte, településeinket vizsgálva az ellátási szinteken is tükröződnek, s hogy a településhálózat-fejlesztésekben érvényesülniük kell a jövőben is a regionális szemléletnek, T. P. L. li a líaplók folytatását 1957- től 1968-ig. Talán a naplóknál is fontosabb az esszék sora, melyek légjelentősebb- jeit A nemzetragasztó címmel látta el a szerkesztő, hasonló című előadás címét emelve e kötetrész élére. Még a zenénél is erősebb „nemzetragasztó anyagnak” Németh László az irodalmat tartja. Csupán a nyelvi ösz- szetartó erő kevés, hisz azt dolgozott, naplójegyzeteket — különösen a más országokat, s ha nyilvánosan nem is, ba került, világba szétszórt de titkon szerepelt tervei .magyarságnál — akár egy között egy posztumusz kötet: nemzedék alatt el lehet ve- „A posztumusz kötetbe ke- szíteni. Ennél több kell. ha- rül mindaz, amit a föld alatt zai ihletésű műveltség s csináltam. A száz- kis esszé: a harmadik tájékozódási roham, anyaga, a napló, a megtisztulásomra írt darabok, mint a Kétségbeesve halt meg; s az egész gerontológiai kísérlet története: mint s mennyire lehet — ilyen állapotban megmenteni, tomindenekelőtt irodalom: ., ...a mai kétszáz esztendős közösségi irodalmunk élethalálharcban van a nyugati típusú ponyva- és gourmand- irodalommal, amely az elhallgatott írót is polgártársi kötelességvállalásra, a nyugalom feladására kötelezi. Hogy vábbfejleszteni. Ha lesznek ebben a harcban nem arról még: az Útirajzok. Az, ami van szó, kik lesznek az olva- a szellemi létfenntartás, mél- sottabb írók, hanem, hogy az tóságtartás tornája volt: e irodalom betöltheti-e azt a posztumusz, tán soha meg nem kohézióteremtő szerepet, jelenő kötet keretében al- amelyre a meglazult nemzetkotássá válik, életem utolsó néma szaka belső teret kap. művészi virágzássá válik, válhatna”. A kötet/ valósággá vált, Utolsó széttekintés címen jelent meg. A kötet koncepcióját Elegedős , Mária, a Magvető Kiadó főszerkesztője alakította ki. A kötet köznek olyan nagy szüksége van”. A közel 900 oldal terjedelmű kötet — kevés kivétellel — új, eddig ismeretlen Németh László-írásokat tartalmaz az író hagyatékából. NÓGRÁD — 1980. június 22., vasárnap (
