Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

Fegyelem és munkaerkölcs A példamutatás követelménye A z elmúlt hetekben több­ször olvasható volt a NÓGRÁD hasábjain a '»Fegyelem és munkaerkölcs az iskolában” cím, és többen nyilvánítottak véleményt e kérdésről. A nevelési érte­kezletek aktualitásán kívül mi tette szükségessé, hogy ilyen behatóan elemezzük ezt a társadalmi-gazdasági viszo­nyokra is kiható kérdést? Több éves tapasztalat már, hogy a mepye tanulóifjúságá­nak jelentős hányada nem teljesíti megfelelő színvona­lon a feladatait. Nem a ké­pessége szerint tanul, meg­elégszik a gyengébb teljesít­ményekkel, sőt nem egy ta­nulónál az „elégséges” tanul­mányi eredmény, az „éppen megfelelés” az egyéni prog­ram. Az érettségiző, illetve felsőfokon tanulni óhajtó fia­talok egy része sem kivétel, az ő munkájuk sem egyenle­tes, általában csak az érett­ségi, illetve felvételi tantár­gyait tanulják meg. A szak­mára való felkészülésben nem igényesek, megelégsze­nek látszateredményekkel, számottevő a lemorzsolódás. A tanulók között a jobb, eredményesebb munkának nincs meg a megfelelő érté­ke. becsülete. Ellentmondásos a tanulók viszonya a közhasznú mun­kavégzésben is. Szívesen vál­lalnak és végeznek például társadalmi munkát, de a tár­sadalmi tulajdon, a munka eredményének védelme eset­leges. Iskoláinkban sok a rongálás, kevés az önkénte­sen vállalt, kedvvel végzett, rendszeres iskolai, illetve ott­honi elfoglaltság. Az iskolaévek alatt ki­alakult szemlélet, magatartás, szokás kedvezőtlen kihatás­sal van a felnőttéletre, a munkahelyi feladatok telje­sítésére. Ezért nem lehet kö­zömbös számunkra, hogyan tanulnak gyermekeink. A kedvezőtlen tendenciák okainak feltárására vállalkoz­tak nevelőink, amikor az idei tavaszi nevelési értekezlete­ken az iskolai fegyelem, munkaerkölcs gyakorlati elemzését elvégezték, s a tan­testület • és tanulók fegyelmi helyzetének minősítését elvé­gezték. A helyzetelemzés, az ok­feltárás mellett jelentős volt az a felismerés és elhatáro­zás, hogy másként, jobban, nagyobb felelősséggel és ha­tékonysággal kell végezni a nevelés feladatait az iskolán belül és iskolán kívül egya­ránt. Az eredményeket csak a nevelésben érdekeltek együttes munkájától lehet várni. 0 A meghatározó igények hangsúlyozása mellett meg­győződésem, hogy a munká­ra, fegyelemre nevelés leg­döntőbb tényezője a felnőttek személyes példamutatása. Először a felnőttek szemléle­tében, magatartásában kell érvényesülnie annak az alap­vető elvnek, hogy szocialista közösségünk továbbfejlődésé­nek forrása, az egyéni érvé­nyesülés, boldogulás elenged­hetetlen feltétele a munka. Gondoskodni is a felnőttnek kell arról, hogy ez a tanuló magatartásának, életszemlé­letének meghatározó része le­gyen. Ebből az összefüggésből kiindulva tehát a fegyelem­re, munkaerkölcsre nevelés feladatait több síkon és szé­lesebb körű segítséggel, együttműködéssel lehet csak eredményesen végezni. A legdöntőbb tényezők egyi­ke a szülői ház, a családi ne­velés. Az a gyermek, akit ott­hon rendszeres munkára ne­veltek, akitől számon kérték feladatainak ellátását, ké­sőbb sem szorul különösebb ösztönzésre, örömét leli a jól végzett munkában. A szülői felelősség elsősorban a köteles­ségtudatra nevelés területén kell, hogy érvényesüljön. Az olyan családi ház, ahol becsü­lete van a munkának, a mun­kásnak, a munka által létre­hozott értékeknek, jó színtere a dolgos felnőttéletre , neve­lésnek. A példaképül állított szülői teljesítmények, a meg­becsüléssel minősített köte­lességteljesítés, elengédhetet- len feltétele a fegyelemre, munkára nevelésnek. A család felelőssége túlnő az otthon falain. Nevelőtársi minőségében hozzá kell já­rulnia az iskolában folyó ne­velési-oktatási feladatokhoz, az iskolai követelmények telje­sítéséhez. Ehhez a megválto­zott formájú és tartalmú kap­csolatrendszer kialakítása szüksége^, amiben a kezdemé­nyező szerepet az iskolának kell vállalnia. A munkaerkölcs, a fegye­lem szilárdításának nélkülözhetetlen felté­tele az iskolai nevelés. A ne­velőtestület munkája iránt az a legfontosabb elvárás, hogy minden pedagógus jól ismerje a követelményrendszert, a ne­velés) célkitűzéseket. Ehhez a folyamatos szakmai meg­újulás mellett sok egyéb té­nyező is szükséges. A testületi megbeszélések tapasztalatai­ra alapozva iskoláinkban az egységes követelményrendszer, az egységes nevelői ráhatás hiányát érzékelhetjük. Ki ne ismerné a tanulók által is megkülönböztetett „szigorú” vagy kézlegyintéssel értékelt „liberális” tanártípust. A ta­nulók gyorsan eligazodnak, el­helyezkednek, s ennek megfe­lelően végzik tanulmányi munkájukat. Van, akinek ta­nulnak, van akinek nem. Már az iskolában hozzászoknak egy olyan helytelen magatar­táshoz, amely később a felnőtt életben a munkamorál látsza- ti és valódi elemeit eredmé­nyezi. Az egységes nevelési kö­vetelmények alakításában az iskolavezetés mellett nagy sze­repe van az osztályfőnökök koordinálásának. Ezt iskolá­ink egy részében nem ismer­ték még fel, s nem segített elegendő mértékben a felügye­let sem. Nevelőink zöme becsülettel végzi munkáját, elkötelezet­ten teljesíti nevelő-oktató feladatait. Annál feltűnőbb az a néhány rendhagyó eset, ami­kor nem érvényesül a nevelők személyes példaadása. Amikor a nevelő nem készül fel órá­jára, rendszeresen késik, nem kezdi pontosan óráját, s így általában is veszélyezteti a nevelői tekintélyt. A jövőben sokkal határozottabban, egy­értelműbben kell elítélni az ilyen helytelen nevelői ma­gatartást. Jelentős nevelési lehetőség az ifjúsági, szakszervezeti moz­galom, amely sajátos eszkö­zökkel járulhat hozzá « na­gyon fontos kérdés megoldá­sához. Az úttörő- és a KISZ- szervezetek követelményei, éves akciói, programjai ál­talában jól kapcsolódtak az iskolai feladatok teljesítésé­hez. A munkára, fegyelemre nevelés kérdéseit ott is rend­szeresen kell szerepeltetni. A mozgalomhoz kapcsolódva csak a reális teljesítmények alapján szabad elismerésben részesíteni a tanulókat, és át­gondolandók a tanulást segí­tő formák is. Nem tagadjuk a játékosság nevelési lehetősé­geit, mégis taláh a hasznos munkavégzés, az értékteremtő cselekvések elismerésére, mi­nősítésére kellene a hangsúlyt fektetni. A szakszervezeti moz­galom a pedagógusok nevelé­sével, a jobb, minőségibb munkára mozgósítással, a nevelői egység megteremté­sével tehet a legtöbbet A közoktatást irányítóknak a kedvező politikai légkört, a kedvező pedagógusi ráhan­goltságot felhasználva • sok­rétű, minőségében jobb fel­ügyeleti munkával kell a fel­adatok teljesítéséhez hozzá- járulniok. Elsőrendű az is­kolavezetés segítése mellett a nevelők rendszeres- felkészült­ségének biztosítása. A jő pedagógiai gyakorlat elemzé­sével, népszerűsítésével a ne­velői szemlélet és pedagógiai munka kedvező irányú alakí­tásával kell feltételeket terem­tenünk. a közös munkánkhoz. A tanulókat érő hatások között számolni kell olyan tényezőkkel is, mint a terek, presszók, discó- klubok, spontán baráti cso­portok hangulata, értékrend­je, amelyek ellenőrzése, be­folyásolása lényegesen nehe­zebb, mint a család, az iskola keretei között. Ezen a terüle­ten közösségi érdekeink szerint sokkal nagyobb segítséget vár a társadalom. Minden fel­nőtt felelős, minden gyermek munkafegyelméért, neveltsé- géért. S erínek a felelősségnek elsősorban személyes példa- mutatásban keli megnyilvá­nulnia. A példaadás azokon a területekén kap legnagyobb jelentőséget, ahol a felnőtt a társadalomért dolgozó mun­kás szerepkörében jelenik meg, hiszen itt a példa áttétel nél­kül érvényesülhet és mutat helyes utat gyermekeinknek. Ez a példamutatás követel­ménye. Gulyás Jánosné, megyei művelődési osztály- vezető Mit tükröz a koncepció ? Településfejlesztés - Nógrádban Interjú Botka Miklóssal, a megyei tanács osztályvezetőjével Bár Nógrád az ország legkisebb megyéi közé tartozik, semmilyen vonatkozásban nem különbözhet a többi ország­résztől a fejlődést meghatározó településhálózati koncepció kialakításában, annak végrehajtásában, sőt, időnként indo­kolt felülvizsgálatában. Ez a sokat és sokféleképpen (néha bizony indulattal is) emlegetett koncepció; a megyei elkép­zelések kétoldalúan meghatározottak. Egyfelől valameny- nyire érvényes az a követelmény, hogy szerves részét képez­zék a központi elképzeléseknek, tükrözzék azokat a sze­repköröket, amelyeket az ország különböző részei (a do­log természetéből következően) különféleképpen kaptak — másfelől azonban, bizonyos keretek között maradva, megfe. leljenek azoknak a sajátosságoknak is, amelyek kizárólag helyben, a megyénknél jelentkeznek. ☆ ☆ ☆ csökkenjen az esetenként bi­nek is érdeke, de csak abban az esetben, ha a fejlesztés tár­gyi (kereskedelmi, intézményi) megvalósulása megfelelő szín­vonalon történik. — Sok az új elnevezés a te­lepülések szerepkörének meg­határozásában. Mit takar ez a jelenség? — A települések között olyan összefüggések jöttek lét­re nyolc, kilenc év alatt, ame­lyeket a hetvenes évek elején kialakított koncepciók még nem határozhattak meg. így bizonyos korrigálásra min­A településhálózat-fejlesztési zony meglevő színvonalbeli lenképpen szükség volt. Ám, koncepció országos szinten is különbözőség! A szerepko- ez egyb€n tartalmi összefüg- megközelítőleg tíz esztendeje r „,ro? a besorolásról itt is g£geket is jelöl. Másként fo- készült el. Ennek megfelelő- szükséges megjegyezni, hogy ga]mazva. tükröződik bennük en a megyék, és így Nógrád mindenkor úgyszólván mm- az a szem]éiet, amely a tele­den sampont fontos volt a préseket szerepkörük szerint döntéskor. Tehát koránt sincs összefüggésben, regionálisan __________ _ ___ „„ arról szó, hogy esetleg csupán vizsgálja <ss fejlődésüket is időközbeni változásokat fi- * lélekszám lett volna döntő, (.gjjgg áttekintésben határozza megye is, kialakította a ma­ga távlati elképzelését. Ennyi idő elteltével, és most már az gyelembevéve, továbbá a gya­korlati tapasztalatokra is támaszkodva — érthetően új­ra napirendre került, kerül ez a kérdés. Az országos kon­cepció kialakítása, annak el­fogadása napjaink kérdése. Ugyanez vonatkozik a megyei koncepcióra is, amelynek eddi­gi tapasztalatairól és a változ. az A fejlesztésre kijelöltek kö- meg fgy ismert ma már — ““Jfrmészete^^ olyan teje- i>aglornerád6ba» sorolás, vagy a „város környéki község” el pülések is akadtak, amelyek távlatilag látszottak fejlesz- aey'z4sT *"—* tésre érdemesnek mert elő- éldáu] kifejez5dik az együtt_ re látható volt, hogy később ieiGn,é2e. és természe­ez utóbbiban szerepkörük előnyükre zik majd. váltó­élés jelensége, és természe­tesen mindez a mérlegelés­nél is nyom a latba. A me­— Mit jelent megyei szem- gyei koncepció felülvizsgála- szögből nézve az a megálla- ^ során mindezeket a váltó­tatás várható irányáról, tar- pítás, hogy a településfejlesz- zásokat, gyakorlati tapaszta. talmáról beszélgettünk Botka Miklóssal, a Nógrád megyei tési koncepció országosan ^ is latokat már figyelembe lehe- megfelelő, alapcélkitűzései tett venni. Ilyen elnevezés pél­Tanács VB. építési, köziekedé- nem szorulnak változtatásra, a öául a „központ” is, amely na­si- és vízügyi osztályának ve zetőjével. — A megyei koncepció fe­lülvizsgálata, kiegészítése, az időközben felmerült közpon­ti szempontok megfelelő be jövőben sem. Csupán arról van gyobb szerepkört jelöl, vagy szó, hogy -finomítani szüksé- a „társközpont”, például Pász- ges, más szóval: nyugalmasab- tó, a maga sajátos szerepével, bá tétele indokoltnak látszik? jövőjével, dinamikus fejlődé- — A megyei koncepcióról is sével, de a felsőbb kategóriák. megállapítható ugyanez, hi- ban ilyen a „felsőfokú ki­építése, és általában az a mun- szén alapvetően betöltötte pont” elnevezés (Salgótarján ka, amelyet a koncepció fe­lülvizsgálataként szokás em­líteni, hosszabb idő óta fo­lyamatosan történik — mon­dotta bevezetésül az osztály- hogy más jellegű vezető. funkcióját. Ennek bizonysága például), vagy a „kiemelt” megyénk fejlődése az utóbbi „alsófokú” és amire külön nyolc-tíz esztendőben. Tér- hangsúlyt tennék: az „alapfo- mészetesen előfordult az is, kú település” megjelölés. Ez tendenciák utóbbi a korábban bántóan Ilyen pél- csengő „szerepkör nélküli” is érvényesültek. A legfontosabb szempont dául Mátranovák esete, ahol településekre vonatkozik. Nem a dinamikus fejlődés és a csupán elnevezésben, hanem székhelyközség-kijelölés nem sokkal inkább szemléletben is pontosan fedte egymást. Ez változást jelöl. Arról van szó, nek megfelelve alakítsuk azonban semmiképpen nem amit sokan amúgy is sokfé- részleteiben is a településháló- változtat a lényegen: a megyei leképpen (gyakran nem is he­koncepció kiállta a gyakor- lyesen) vitatnak; hogy bár a „város környéki község” el- távlatilag a települések tö­természetesen továbbra is az, hogy a területi munkamegosz­tásnak, megyénk szerepköré­zat-fejlesztési elképzelésein­ket. Mintegy évtizede megyénk is elkészítette településeink lenségekre, a hasonló „ellent- mörítése megjelenhet ugyan, szerepkör szerinti besorolását a fejlesztésben, és ez megha­tározta minden tekintetben a települések fejlődésének irá­nyát, a fejlesztések mennyisé­gét és tartalmát is természete­mondások” elkerülésére na- de nem erőszakos, mestersé- gyobb figyelmet fordítunk, gesen előidézett módon, rossz Az alapvető célkitűzések to- szemléletű gyakorlat alapján! vábbra is azt jelentik, hogy Az alapvető feltételeknek meg például a magasabb szintű, kell felelni az alapfokú tele- korábban hiányzó ellátási sze- püléseken is, amikor a fejlesz­sen. Két fontos szempontnak repeket elsősorban azok a te- tési koncepció végrehajtásá­azonban felelni körük képesek legyenek, ugyanak­kor .azonban arra is ügyelni kellett, hogy például a nagy­jából azonos szerepkörrel i 1 t- -- í— , — / ­Kiss Attila rajza. A könyvheti választékból a líra- és a külföldi regényiro­dalom újdonságai mellett ez évben a legtöbbet a mai ma­gyar, kortársi próza adta. A nemrégiben elhunyt Örkény István műveinek életműso­rozat kiadását kezdi meg a Szépirodalmi Kiadó. Örkény a XX. századi magyar iroda­lom nemzetközileg legismer­tebb alkotója. Novellái, fő­ként azonban drámai, a Tó­ték és a Macskajáték ismer­tek Párizstól Varsóig, New Yorktól Moszkváig Életmű­vének immáron lezárt s meg­másíthatatlan teljességét hét kötetben kívánja - közreadni a kiadó. Ebinek első darabja a két kötetes Novellák gyűj­teménye, melynek anyagát még a szerző válogatta és sorolta hét ciklusba. azon belül pedig időrendbe. A kro­nológia, mint az egyik lehet­séges rendező elv. alkalmas arra,, is, hogy Örkény élet- 1 útját, alkotói fejlődését nyo­mon követhessük. „Fiatal­koromból”, „Háborús évek”. „Hazatérve”, „ötvenes évek”, ,.A hatvanas évektől máig” jelzik az Örkényi életmű ál­lomásait, míg a hetedik rész, a keletkezés időoontjától füg­getlenül az eddig kiadatlan írásokat tartalmazza. Németh László 1967-ben ké­szítette el műveinek életmű- sarozat-tervezetét, abban 18 kötet szerenelt. 1969 októ­berében jelent meg az első kötet, míg az utolsó, élet­rajzi írásokat tartalmazó KÖNYVEK Homályból homályba című kétkötetes gyűjtemény már az író halála után 1977-ben. Az ünnepi könyvhétre egy olyan gyűjtemény jelent meg, mely az író terveiben nem szerepelt. Miközben az össze­állítandó sorozat tervével foglalkozott, az előszavakon mindig meg kellett lepülések kapják, amelyek egy ról van szó. Más kérdés, hogy településeink szerep- adott területen bizonyos köz- a szerepkör szerinti nagyobb teljesítésében funkció- ponti jelleget is képviselnek, helyeknek kell ugyanakkor Ez vonatkozik természetesen kapniuk a korábban nem léte- a székhelyközségekre is. Ki zett szolgáltatásokat, ezeket kell, és ki is lehet mondani, azonban megfelelő szinten, í _ hogy a székhelyközségek fej- Tehát, nem helyes például az, rendelkező települések között lődése a környezetükben élők- ha a túlhajtott iskolai kör- A . ■ , . ■ ; zetesítésnek a székhelyen nincsenek meg a korábbinál jobb feltételei, 1 mert akkor visszájára fordul a szándék. — A központi fejlesztésbe bevont települések száma a negyedik ötéves tervhez ké­pest nagyjából megkétsze­reződött a most záruló terv­időszakban. Mennyi jut ebből a megyére? — A korábbi tervidőszak­ban országszerte hatvan te­lepülés kapta a központi se­gítséget ilyen vonatkozásban. Ez a szám 132-re növekedett, és valószínűleg ez a felső ha­tár. Nógrádból négy telepü­lés részesül a központi fejlesz­tési alapból: Salgótarján, Ba­lassagyarmat, Szécsény és Pásztó. Tekintve, hogy Kiste- renye és Nagybátony a megye- székhely aglomerációjaként funkcionál — a négyből így hatot kell megyei szinten már ellátni. Sőt, Rétság tulajdon­képpen a hetedik lehetne eb­ben a sorban. Mindez elsősor­ban azért fontos számunkra, mert jól nyomon követhető benne az a problémakör, ame­lyet sajátos megyei arculat­ként ismerünk. összevetve, megállapítható, hogy egy-két esettől eltekintve, a kijelölt szerepkörök megyeszerte, te­lepüléseinket vizsgálva az ellátási szinteken is tükröződ­nek, s hogy a településháló­zat-fejlesztésekben érvénye­sülniük kell a jövőben is a regionális szemléletnek, T. P. L. li a líaplók folytatását 1957- től 1968-ig. Talán a naplók­nál is fontosabb az esszék sora, melyek légjelentősebb- jeit A nemzetragasztó cím­mel látta el a szerkesztő, ha­sonló című előadás címét emelve e kötetrész élére. Még a zenénél is erősebb „nemzetragasztó anyagnak” Németh László az irodalmat tartja. Csupán a nyelvi ösz- szetartó erő kevés, hisz azt dolgozott, naplójegyzeteket — különösen a más országok­at, s ha nyilvánosan nem is, ba került, világba szétszórt de titkon szerepelt tervei .magyarságnál — akár egy között egy posztumusz kötet: nemzedék alatt el lehet ve- „A posztumusz kötetbe ke- szíteni. Ennél több kell. ha- rül mindaz, amit a föld alatt zai ihletésű műveltség s csináltam. A száz- kis esszé: a harmadik tájékozódási ro­ham, anyaga, a napló, a meg­tisztulásomra írt darabok, mint a Kétségbeesve halt meg; s az egész gerontológiai kísérlet története: mint s mennyire lehet — ilyen ál­lapotban megmenteni, to­mindenekelőtt irodalom: ., ...a mai kétszáz esztendős közösségi irodalmunk életha­lálharcban van a nyugati tí­pusú ponyva- és gourmand- irodalommal, amely az elhall­gatott írót is polgártársi kö­telességvállalásra, a nyuga­lom feladására kötelezi. Hogy vábbfejleszteni. Ha lesznek ebben a harcban nem arról még: az Útirajzok. Az, ami van szó, kik lesznek az olva- a szellemi létfenntartás, mél- sottabb írók, hanem, hogy az tóságtartás tornája volt: e irodalom betöltheti-e azt a posztumusz, tán soha meg nem kohézióteremtő szerepet, jelenő kötet keretében al- amelyre a meglazult nemzet­kotássá válik, életem utolsó néma szaka belső teret kap. művészi virágzássá válik, válhatna”. A kötet/ valósággá vált, Utolsó széttekintés cí­men jelent meg. A kötet kon­cepcióját Elegedős , Mária, a Magvető Kiadó főszerkesztő­je alakította ki. A kötet köz­nek olyan nagy szüksége van”. A közel 900 oldal ter­jedelmű kötet — kevés kivé­tellel — új, eddig ismeretlen Németh László-írásokat tar­talmaz az író hagyatékából. NÓGRÁD — 1980. június 22., vasárnap (

Next

/
Thumbnails
Contents