Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

Bemutatjuk A Lengyel T és Kulturális Központot Változatos programok, testvérmegyei együttműködés A eai budapesti Nagymező ut- nyék alkalmat nyújtanak ar- sarokház egyik oldalán ra, hogy a magyar társadalom a lengyel népművészet bolt- legszélesebb rétegeivel fűz- Ja. a másikon a Lengyel Tá- zük szorosabbra a barátságot, jékoztató és Kulturális Köz- s amikor — a nagyobb sza- pont; de nemcsak e két aj- bású programokon — részt tón át közelíthetik meg az vesz a megyei pb első titká- érdeklődők a testvérnép kul- ra, a magyarországi lengyel túráját, életét, produktumait, nagykövet is, ez rangot ad a hiszen Magyarország-szerte találkozóknak. Hálásak va- élő kapcsolatot tartanak sok gyünk, amiért a vidéki sajtó várossal, községgel, megyéink megérti, támogatja céljainkat, is állandó szellemiségcserét segítségünkre van például a alakítottak ki a lengyel vaj­daságokkal. A Lengyel Kul­túra igazgatója, Edward De- bicki tökéletesen — csupán némi akcentussal — beszél magyarul. Személyes, régi ba­rátság fűzi hazánkhoz: 1939- ben menekültként került ide, itteni lengyel iskolában ta­nult. fiatalokkal, tsz-tagokkal tar­tott találkozók sikerre vitelé­ben. Tavaly hat megyében zajlottak le programjaink, s ezek kitűnő visszhangjához hozzájárul a ma már ha­gyományos testvérkapcsolat is, amely hét-hét magyar me­gye és lengyel vajdaság kö­zött alakult ki. Pest megye > ___;__ , „ és Varsó, Szabolcs-Szatmár és — Jövőre harminc éve, z= hogy' megnyílt a lengyel ol­vasóterem, mostani helyün­kön pedig tizenöt éve va­gyunk. Azt tapasztaljuk, hogy az idők folyamán kialakított Rzeszów, Győr-Sopron és Ko nin, Borsod-Abaúj-Zemplén és Katowice, Somogy és Ciech- anów, Hajdú-Bihar és Lub­lin, Csongrád és Lódz ma már nem idegen egymás szá­programjaink összetétele meg- " L h í vészekkel, ílizu. L mara. Sok diakklub, művelő­lefordítva vár bemutatásra Stanislaw Grochowiak „Félel­mek” című drámája. — NYELVTANFOLYAMAIK ÉS A POLONISTA KLUB EREDMÉNYEI? — Évente mintegy három­százan tanulnak nálunk len­gyelül; több helyünk nincs is, de van egy új kísérletünk: környékbeli — VI. kerületi — 12—14 éves iskolások len­gyel nyelvoktatása. Pedagó­gusaik hozzák őket ide, miu­tán a napköziben elkészültek a leckével; vetítünk is szá­mukra. Tavály óta működő Polonista klubunk fakultatív programokat nyújt azoknak, akiket a film, a történelem, az irodalom, a műfordítás érdekel. Mintegy ezerötszáz lelkes polonistát fűz hoz­zánk baráti kapcsolat, több* ségük lengyel nyelvet hasz­nál a munkájához; minden hónap utolsó csütörtökjén valamennyi klubtag találkoz­hat lengyel alkotókkal, mű­A filmekről is találta az utat a legkülönbö­zőbb rétegekhez és korosztá­lyokhoz. Rendszeressé vált, dési ház kéri — és rendelke' zésükre áll — filmraktárunk '“ÍJ* t . . . . , , ötszáznál több rövidfilmje, «* «»«WM«» egy Kiállítást renaeiunK, net néI (öbb kötetes kíilcson jólismert Daniel Olbrichski előadóestjén például zsúfolt Az idén számos közös ren­dezvényt tartottunk, s tar­főnként egy-egy szerző mun- , ,,u tunk a mindkét nép számára oou.oe ” könyvtárunkban megtalálható fnntna kasságának sajátos Penódu- minden ul saihoz kapcso ódó rég. játék- , , mű Kikölcsönözzük filmeket vetítünk. Havonta kép*/óművészeti kiáilításain- egyszer nyilvános mozikban . . . fontos eseményekről, évfor­dulőkról. Lenin születésének 110., a fasizmus feletti győ­zelem, és Magyarország fel­látható filmet veti- J“*- szabadulásának 35., a Varsói meg nem tünk, egyszer lengyelül, má­sodszor magyar felirattal, vagy tolmáccsal, olykor az alkotót is meghívjuk, vitákat tartunk; decemberben nagy siker volt a Mészáros Márta rendezte koprodukciós film, a Zanussi és Wajda filmjei. zetten vándorkiállítás céljá­ra összeállított anyagainkat. — EMLÍTENE NÉHÁNY IDEI PROGRAMOT? — A tavalyi moszkvai film- fesztiválon aranyérmet nyert „Amatőr” című filmet vetít­jük, rendezőjét, Kislowskyt is — VIDÉKI KAPCSOLATAIK, meghívtuk, aztán egy Lengyel­országban nagy vitát kiváltott filmet mutatunk be, Andrejew tóversenyzővel is találkozót rendezte, és a bokszolás ku­lisszatitkairól szóL Májusi vendégünk lesz Wojcziech MŰSORAIK? — Tavaly e helyiségben hetvenhárom programot tar­tottunk, és negyvennyolcat országszerte. Ebben nagy se­gítségünkre van a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, megyei, járási, községi bi- zotságai. Legnagyobb ered­ményünk, hogy évente hét- kozik magyar vendégekkel. A vennél több városban-köz- Teatr Polski igazgató-főren­Szerződés 25. évfordulója, az MSZMP XII. kongresszusa, a béke és barátság hónap­ja, a moszkvai olimpia: egy sor olyan alkalom, amely ismét megmutatja, mi fűz össze bennünket. Rendezünk hat műszaki-tudományos szimpoziont, tovább szélesít­jük a népszerű Polski Fiat­kört, egy ismert lengyel au­tartunk, aztán világjáró len­gyel újságírókkal. A X. nem­zetközi Chopin-zongoraver­Zukrowski, tavaly jelent meg seny alkalmából bemutatjuk magyarul a „Strand a Styx partján” című könyve, aztán Roman Bratny, a „Kolumbu- sok” című könyv írója talál­ségben mutatkozunk be, olyan eseménysorok keretében is, mint a lengyel—magyar kul­turális napok, a barátsági napok. A vidéki rendezvé­dezőjének ötletét valósítjuk meg, amikor — évente egy­két alkalommal — lengyel drámákat olvasnak fel a leg- folyamán, jobb magyar színészek. Már az előző versenyek lengyel és magyar győzteseit. Sorolhatnám még hosszasan részletes programtervünket, eredményeinket, de talán eny- nyi is bizonyítja, hogy mi­lyen irányban, milyen mér­tékben fejlődött a két nép barátsága az utóbbi évtizedek Péreli Gabriella A palotás! tó partján a fiataloknak Is kedvenc zsákmány, még a szünidő is hasznosan telik. szórakozásuk a horgászás. Ha bő a- kj ­Munkafegyelem és munkaerkölcs A közösség nevelő ereiével V éget ért az 1979/80-as oktatási év. A kö­zépiskolai KISZ­szervezetek túljutottak az akcióprogramokban elhatá­rozott tennivalók, a mozgal­mi évre szóló vállalásaik zö­mén. Mindössze a nyári épí­illetve emelését; a tanórák előkészítésében és lebonyo­lításában való aktív részvét telt,, az iskolai tanulmányi fe­gyelem erősítését, az igazolat­lan órák, késések, indokolat­lan hiányzások csökkentését, az osztályok tanulmányi csa­tőtáborozási, képzési feladata- patversenybe történő bekap­ik vannak hátra. A tavaszi ne­velési értekezletekkel szinte egy időben megtartott beszá­moló értékelő taggyűléseken, tanintézeti küldöttgyűléseken készítették el a elmúlt év tevé­kenységének mérlegét. A fia­talok közösségei adtak számot a KISZ-tagságnak az iskolai oktató-nevelő munkát segí­tő tevékenységről. Közte a fegyelem és munkaerkölcs KISZ-es feladatai végrehajtá­sáról­Korábban ezeket a fogal­makat hallva a KISZ-vezetők Jó része is azonnal a fiatalok­nak a társadalmi munkában, őszi betakarításokban, nyári építőtáborokban végzett mun­kájára gondolt Ez volt a leg­közvetlenebb kapcsolatban a konkrét termelőmunkával. Ma már ezt a kérdést másként, jóval szélesebb értelemben — a tanulófiatalok mindennapi tevékenységéhez, a tanulás­hoz kapcsolódóan — értel­mezzük. Nem elhanyagolva a fiatalok termelőmuníkával való kapcsplatát sem. Ennek megfelelően jelentkezik a KISZ-szervezetek feladata is a munkaerkölcs és tanulmá­nyi fegyelem alakításában. csolódását, a tanulók bevoná­sát az iskolai tanulmányi ver­senyekbe és az iskola által biztosított szervezett zésbe. Egy év tanúsága nem ad lehetőséget messzemenő kö­vetkeztetések levonására. Az első tapasztalatokat tudtuk összegyűjteni. Az első ked­vező tapasztalat, hogy ön­kéntessége mellett a tanulók döntő többsége kapcsoló­dott a mozgalomhoz. A gim­názium kilenc osztályából érni, hogy a kötelességeit tel­jesítő, példamutató , fiatalok legyenek elismerve társaik között is. Ne lehessen „me­nő” senki olyan alapon, hogy a legkülönbözőbb trükköket tudja bemutatni a feladatok alóli kibújás érdekében. Tanulmányaik során a szakmunkástanulók kerülnek a legközvetlenebb kapcsolat­ba a konkrét termelőmunká- önkép- vaL A tanműhelyi gyakorla­tok után, harmadik évben az üzemi termelésben ismerked­nek választott szakmájukkal. Egyben többel is ennél. A munkaerkölcsöknek és fe­gyelemnek a termelőmunká­ban való megjelenésével. Ne­velésükben itt már jelentős szerepet kap az üzemi KISZ- szervezet- A dolgozó KISZ- tag fiatalok részéről az idő­nyolc, a szakmunkástanulók' ***> társasai együtt a mun­túlnyomó többsége vett ben­ne részt. A tanulmányi moz­galomnak is köszönhető: a taggyűlések nagy szerepet kapnak abban, hogy a tanu­lók mit vállalnak. A közösség előtti elbírálás ösztönző, mi­vel a fiatal nem akar szé­gyent vallani­A célkitűzések közösségi és egyéni célok is. Eredményezi azt is, hogy erősödik az egy­más munkája iránt érzett felelősség. Nő a közösségi vál­lalások szerepe. Osztálykö­zösségek vállalták a bukások csökkenését. A gimnázium­ban és a szakmunkásképző­ben is csökkent a bukások Idő telt el, amíg a középis- -száma. A szakmunkásképző 379 tanulója közül mindösz- sze kilenc tanuló kapott elég­iskola utóbbi évek legjobb tanulmányi át­laga. Igaz, hogy ezek az ered­mények nem tudhatók be csupán az elmúlt őszön in­dult tanulmányi mozgalom­nak. Az eredmények elképzel­hetetlenek a nevelők mun­kája, a korrepetálások nélkül. K iselőadások vállalásai­ban, a gyengébb tanu­lók segítésében, az ak­tivitás növekedésében is érez­hető a tanulmányi mozgalom hatása éppúgy, mint az igazo­latlan hiányzások, a kirívó fe­gyelmezetlenségek csökkené­sében, vagy a tanulmányi versenyek eredményeiben. Természetes, hogy egy év alatt a kához és egymáshoz való vi­szony képviseli azt az érték­rendet a tanulófiatal számá­ra, amelyhez alkalmazkod­nia, aminek megfelelnie kell. A KISZ-tagok. a fiatalok kollektívái, ifjúsági brigádok példamutatása döntő abból a szempontból, hogy első ta­pasztalataik alapján mit tar­tanak természetesnek a szak­munkástanuló fiatalok. Van jő tapasztalat. Kira­gadva néhány példát: a Nóg­rádi Szénbányák, a FŰTŐ- BER, a Ganz-MÁVAG üze­meiben. A nagybátonyi szak­munkásképző intézet kilenc vállalattal, üzemmel tart kap­csolatot. Az osztályközössé­gekben, a KlSZ-szervezetek- ben a tanulók továbbadják, közvetítik egymásnak, az egy- egy munkahelyen meglevő normákat, a jó és kevésbé jó példákat. Nevelőikkel együtt vesznek részt a tanintézet KISZ-esei a tanműhelyi munkafegyelem alakításában. Nem egyedi a példa, amikor a magatartás- es mozgalmi osztályzatok ki­alakításakor az üzemi tan­műhelyben végzett tevékeny­ség alapján tesznek javasla­tot a módosításra, ha szük­ségesnek látják — mint a most végzett kötő-hurkoló osztály­ban a félévi osztályzásnál — a gyengébb jegyek irányába is. Ösztönzőik is vannak: töb­bek között a KISZ-bizottság tesz javaslatot arra — tanul­mányi munkája, szakmai is­meretei, magatartása alap­ján —i hogy ki legyen tel­Mint hírül adtuk, minap szakmai munkaközösségi ta­nácskozást tartottak Salgó­tarjánban, a Nógrád megyei Tanácson a könyvtárak in­tegrációs tervéről, ezen belül is két témáról, egyrészt az összevonásról, másrészt az ellátórendszer kialakításá­ról. Telek Ervinnel, a Nóg­rád megyei Tanács VB mű­velődésügyi osztályának mun­katársával e kérdésekről be­szélgetünk. — Mi indokolja a hálózati átszervezést? — Elsősorban az, hogy kis­településű megye vagyunk s minden kistelepülésünkön működik olyan apró könyvtár. amely önállóan gyarapít, feltár és szolgáltat. Könyvtári integráció Kistelepüléseinken is egy­más mellett van az iskolai és a közművelődési könyvtár, ezek egymástól elszigetelten működnek, kapcsolattartá­suk esetleges. Ugyanakkor vi­szont napjainkban megnőtt az irodalom, főleg a szakiroda- lom és a kézikönyvek iránti igény, s az iskolai új doku­mentumok is nagyobb meny- nyiségű könyvet írnak elő. Mindez megnöveli a könyv, a könyvtárak szerepét. Ezek­nek az igényeknek jelenleg a kistelepülések egyik könyv­tár asem felel meg. A mé­lyebb és tágabb információ­szolgáltatást tehát egyrészt az iskolai és a közművelődési könyvtárak összevonása tud­ja segíteni. De a fő cél és az igazi megoldás az egyesített ellátórendszer kialakítása. — Mit jelent ez? — Azt hogy egy területen — nálunk egy-egy járásban — egyetlen központi könyv­tár fogja ellátni a terület összes könyvtári egységét. Így minden egyes könyvtári egy­ség rendelkezhet az adott já­rás egész könyvállományá­kolás KISZ-szervezetekben a tanulás és a munka köké egyenlőségjel került. Amíg telen osztályzatot, az elfogadták, hogy a tanulás 3,31-es eredménye az munka. Ennek elvégzése min­den KISZ-tag elsődleges kö­telessége, képességei, legjobb tudása, rátermettsége alapján. Olyan kötelesség, amelynek végrehajtásáról évente szá­mot kell adni és a közösség ez alapján dönt további KISZ-tagságáról. A salgótarjáni járás két kö­zépfokú tanintézetében csak­nem hatszáz fiatal tanul, kö­zülük 410 tagja a KISZ-nek. A tanulófiatalok kétharmad részének jelent újabb kapcso­lódási pontot a tanulmányi feladatokhoz a Kommunista Ifjúsági Szövettség- Természetes, hogy az ifjú­sági mozgalomban a munka- alatt a tanulmányi mozga, erkölcs és a tanulmányi fe- lom nem tudott megoldani a gyelem kérdéseivel nem csu- fiatalok részéről felmerülő pán az egyén kötelességei- minden problémát. Igaz ez jesítménye szerint bérezve az nek oldaláról foglalkozunk, nem is volt célja. A tapaszta- üzemi termelési gyakorlat Legalább ilyen fontos szere- latok azt igazolják, hogy ér- során, utolsó éves korában, pet kap a közösség nevelő demes folytatni- Az 1980/81-es Munkaerkölcsről, tanulmá­nyi fegyelemről beszélgetve a nevelők gyakran emleget­ték, hogy sok az igazolt tá­voliét, és, hogy a KISZ is élenjár a tanulmányi idő alat­ti programszervezésben. Ez a gond megszűnt azzal, hogy az iskolai KISZ-szervezetek programjainak egy részét a nevelési célkitűzésekhez iga­zodóan szervezik — ami pozi­tívan hat vissza a tanulmányi fegyelem alakulására is, má­sik részét, közös megmozdu­lásaikat a tanóra védelmére hozott intézkedések figye­lembevételével iskolai időn kívül tervezik. A járás tanintézeteiben a minimálisra — csak rend­kívüli esetekre — csökkent a mozgalmi munka miatti ■ hi­ányzás, a tanulók áráról va­ló kikérése. \ A fentiek is igazolják: a KISZ nem kívülál­ló a munkaerkölcs és tanulmányi fegyelem fel­adatai megoldásában. Le­hetőségeik és feladataik van­nak. Nem függetlenül az is­kolai feladatoktól, és azokkal, nem is összekeverve saját tennivalóikat. Az ifjúsági mozgalomnak is az a célja, hogy ilyenkor az év végi bizonyítványosztáskor, az érettségi és szakmunkásvizs­gákon minél több tanuló fi­atal érezhesse munkájának megérdemelt elismerését. Egyre kevesebben legye­nek azok, akik ilyenkor bosz- szankodnak kötelességeik el­mulasztása, hanyagolása mi­att. Balázs Ottó, salgótarjáni járási KISZ-bizottság titkára ereje, a KlSZ-alapszerveze- tek programja. Az iskolai ne­velő-oktató munkához való kapcsolódás, a nevelőtestü­lettel való együttdolgozás szándéka, eredményességé­nek növelése tűnik ki ágiból is, hogy 1978-tól az iskolai KISZ-szervezetek program­jaikat szeptembertől a tanév végéig tervezik. Alapját a központi akcióprogramokon túl a tanintézeti nevelési ter­vek képzik. 1979 őszét a KISZ kb in­középiskolai akcióprogram a továbbfolytatás fő feladata­ként a következőket fogal­mazta meg: „A tanulásod, a munkád legyen a példa”. Kár lenne eltitkolni, hogy az indítás, a kezdeti gondok, problémák a szervezésben és lebonyolításban is jelentkez­tek. Éppúgy túl kell nőni ezen az iskolai KlSZ-szerve- zeteknek. mint, ahogy az előbbrelépés szükséges olyan területeken is mint: a felvé­teli, érettségi szaktárgyak téző bizottságának, az Oktatá- mellett más tárgyaknak, a szakmunkásképző intézetben a közismereti tárgyaknak' a hasonló szintű, tanulása, elsa­játítása. Szükséges, hogy a KISZ-szervezetek is felismer­jék: tanórák előkészítésében, sá Minisztérium közös kezde­ményezéséhez kapcsolódva a KISZ-szervezetek mindkét tanintézetben megszervez­ték a tanulmányi mozgalmat. Követelményei az osztályok­ban teljesíthetők. Nem kisebb aktív lebonyolításában min- feladatokat tűztek maguk elé, ően fiatalnak egyformán sze­mint: az osztály tanulmányi repe van. A közösség nevelő munkájának szinten tartását, erejére támaszkodva el kell minden könyv lesz a központi mozgatható könyvtáron keresztül, igény szerint. — Hogyan fogadják helyi szakmai körökben az integ­rációs terveket? — Nem egyértelműen. — Miért? — Például igen sok iskolá­ban félnek attól, hogy kike­rül a könyv az iskola épüle­téből, pedig erről természete­sen szó sincs. Hiszen az ösz- szevonással nagyobb könyv­anyagot használhat a peda­gógus oktató-nevelő munkája mennyi könyv, dokumentum az iskolai tartalmi munkát segítse. Gyakorló közművelő­dési könyvtárosaink sem is­merték föl egyértelműen az integráció célját és lényegét. Egyesek kifejezetten csupán gazdasági intézkedést látnak a tervek mögött. Pedig a gaz­daságosságon túl, ez a terv magasabb színvonalú szakmai ellátást jelent! Egy könyvtár, bárhol is működik, rendel­kezhet majd az egész rend­szer minden szolgáltatásával s ez mindenképpen a könyv­tári tevékenység hatékonyabb voltát jelenti. T. E. val. Az ellátórendszerben során. Célunk az. hogy vala­I NÓGRÁD — 1980. június 15., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents