Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-14 / 111. szám
A sa'gótarjáni járásban A pedagógus-szakszervezet járási választóértekezlete A PEDAGÓGUS-szakszervezet salgótarjáni járási vá- laszfóértekezletét a kistere- nyei gimnázium Druzsba klubjában a napokban tartották meg. E fontos tanácskozáson ‘ — az új szakszervezeti bizalmitestület mellett — mintegy húsz szavazati jogú küldött is részt vett. Jelen voltak a megyei párt-, ^állami és szakszervezeti vezető szervek képviselői is. A választó- értekezletet Verebélyi András, a pedagógus-szakszervezet járási bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Koós István járási titkár fűzött szóbeli kiegészítést az előre kiküldött írásos beszámolóhoz. Az előterjesztés elöljáróban kiemelte, hogy a pedagógus- szakszervezet tevékenységének értékeléséhez nagy segítséget jelentettek a párt XII. kongresszusának irányelvei, határozatai, melyek alapvető, en meghatározták a további feladatokat. Koós István kiemelte. hogy a szervezeti élet objektív és szubjektív feltételeinek javulása mellett társadalmunk szocialista vonásai, az egyre szélesedő szocialista demokratizmus, a társadalom más rétegeinek politikai cselekvőkészsége, a közügyek iránti érdeklődés kedvező hatást gyakoroltak a tanintézetek munkájára is a salgótarjáni járásban. Az intézményekben lezajlottak a bizalmi-, főbizalmi-választások. A tagság nagy érdeklődésére, aktivitására az volt a jellemző, hogy a tan- in'ézetekben több mint 90 százalékos volt a részvétel. A szakszervezeti csoportok, s lapszervezetek sok helyütt teljes létszámban hallgatták és vitatták meg a beszámolót a múlt években végzett szakszervezeti munkáról, és sokoldalú megfontolás alapján választották ki a bizalmi-, főbizalmiposztokra a legalkalmasabb oktatásügyi dolgozókat. Erre szükség is volt — hangsúlyozta az előadó —, mert az utóbbi években a szakszervezeti tisztségviselők hatásköre jelentősen bővült. A tanintézetek vezetői csak a bizalmiakkal egyetértésben dönthetnek a dolgozók anyagi és erkölcsi elismeréséről, a béremelésről, a jutalmazásról, az élet- és munkakörülményeket érintő más kérdésekről. Ez a jog a véleményezési, az ellenőrzési jogkört kiszélesítve módot adott rá, hogy a bizalmi minden tanintézetben hatásosan védje munkatársai érdekeit, s az intézményvezetők által nem ismert tények, Összefüggések feltárásával segítse a helyes döntések kialakítását. Ez tette indokolttá, hogy mind a tanintézeteknél, mind a járási bizottságnál új együttműködési megállapodások készültek, s ezekben részletesen szabályozták az együttműködés területeit. A pedagógus-szakszervezet köznevelési munkájának tartalmát az 1972-es párthatározat nyomán megindult korszerűsítési folyamat hatékony támogatása képezi. Alapvető politikai feladatnak tekintik a salgótarjáni járásban a szak- szervezeti tisztségviselők, hogy a közoktatásügy munkásait segítsék, támogassák a hozott állami intézkedések lényegének megértésében, biztosítva ezzel a megvalósítás sikerét. AZ INTÉZMÉNYI bizottságok sokat foglalkoztak az is. kólák nyitottságának kérdéseivel, de lényeges előrelépésről nem beszélhetünk — állapította meg Koós István. A felnőttoktatás kiterjesztése érdekében több intézmény próbálkozása sikerrel járt. Több intézményben javult és általá. nossá vált az óvodák és iskolák kapesolata. Rendszeres a hátrányos és veszélyeztetett tanulók segítése, korrepetálása. A munkára nevelés bonyolult problémája hosszabb ideje napirenden van. A munka minőségének, hatékonyságának javítása egybeesik a korszerűbb tartalmi és módszertani munka meghonosításával. Ezt követően az előadó, szólt arról, hogy megfelelő módon alakult az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülménye az elmúlt öt évben. Jelentős volt az 1977Látogatóban — Kossuth rokonainál Bárány Tamás: Másfél szoba összkomfort (Regény) 2. Ilyenkor persze az ember el- szégyelli magát, • s mindjárt másképp látja a tulajdon kis bajait. Hiszen mi bajom is van nekem ma? Jóformán semmi. Igazában csak harmincéves koromig volt nehéz a sorom: egyetemi éveim végéig úgynevezett szegény lány voltam, aki egy szál pulóverben csináltam végig a négy esztendőt, aztán meg a diploma s az elhelyezkedés után, a magányosságommal kínlódtam. Pedig hogy vártam a diplomát! Azt hittem, anyám is úgy mondta, a barátnőim is: csak várjak! Ha végzek a tanulmá- nyaimmal, és állásba megyek, e •; ériben körülvesznek a férünk: csak válogatnom kell körtük ... De megalkudni nem érdemes. Megalkudni? Istenem, végeredményben minden tett megalkuvás, de legalábbis kiegyezés. Finom egyensúlyozás a szárnyaló vágyak és a ván- szorgó lehetőségek közt. Aki erre nem képes, és szüntelen a feje fölé kapdos, ahelyett, hogy az utat nézné a lába előtt, előbb-utóbb gödörbe huppan, s bokáját töri. Jó esetben. A rosszabbikban az elmegyógyászokkal gyűlik meg a baja. Mert hiszen mit csináltak az okos lányok? Már az első-második évfolyamban kinézték maguknak a fiút, a második- ban-harmadikban „lestoppolták”, s a negyedik végén szépen vitték az anyakönyvvezetőhöz. Itt nem volt probléma, nem voltak látványos szakítások, nem volt szitok, átok, fogaknak csikorgása, átsírt éjszakák, ronggyá könnyezett párnák. Itt céltudatosság volt, a fiú lelkének gondos kiismerése, igényeinek okos kiszolgálása — egészen az esketőteremig. Aztán az iga szép láthatatlanul átkerült a fiú nyakába, s hogy ne törje más nőkön a fejét, törhette a lakásmegoldáson, a minél jobb elhelyezkedésen, a rengeteg különmunkán, a bölcsődei, majd óvodai fölvételhez hajthatott föl tekervényes utakon hathatós protekciókat — egyszóval huszonnégy éves kora körül megkezdhette a példás családapa és derék állampolgár magasztos funkcióinak gyakorlását ... Volt néhány ilyen barátom a régi évfolyamtársak s a gyerekkori pajtások közt; szinte féltem találkozni velük. Le- nyúzottak voltak, elhasználtak, pedig huszonöt-huszonhat esztendős korukat taposták, s minél többre sikerült vinniök, aiinál fakóbb volt a tekint?NÓGRAD - 1980. május 14., szerda es béremelés a 11 napos tanítási ciklus, és a 44 órás munkahét bevezetése. Kisterenyén és Nagybátony- ban korszerű, impozáns épületkomplexumban dolgozhatnak a nevelők. Cereden, Nagybárkányban tanterembővítés volt. Az iskolák fejlesztéséhez, bővítéséhez csinösí- tásához jelentős mértékben hozzájárultak a szülői munkaközösségek, a szocialista brigádok. E területen azonban a lehetőségeket jobban ki kell használni. A beszámoló — többek között — részletesen foglalkozott a pályakezdő nevelők gondjaival, a lakáshelyzettel, a lakásépítési OTP-kölcsönök nyújtásával, a törzsgárdata- gok megbecsülésével. Az előterjesztéshez Molnár Béláné kisterenyei, Pintér Ilona szuhai, Bagi Miklós kisterenyei, Gordos Rezső karancs lapujtői, Tajti Józsefné mát- ranováki, Balogh Gyula nagy- bátonyi szakszervezeti tisztségviselő szólt hozzá. Erney Attila a járási művelődésügyi osztály, Bozó Sándor az MSZMP salgótarjáni járási bizottságának munkatársa Gecse Gabriella a pedagógusszakszervezet megyebizottságának tagja is bekapcsolódott az értekezlet munkájába. Hangsúlyozták, hogy a szak- szervezeti tisztségviselők felnőttek a bővült jogkörökhöz, helyesen éltek a jogosultságokkal. A képviseleti szerep betöltéséhez a bizalmitestületekben új szemléletet kell meghonosítani, mely változatlanul nagy súlyt helyez arra, hogy a jogok és kötelességek között összhang legyen. A JÄRÄSI választóértekezlet — az új szervezeti formának megfelelően — megválasztotta a 13 tagú, az operatív ügyeket intéző járási bizottságot, amelynek elnöke Simon Bálintné és titkára Koós István lett. Ugyancsak megválasztották a június 20- án összeülő megyei szakszervezeti választóértekezlet küldöttem is. gy. 1. tűk. Volt, aki huszonnyolc éves korára már öröklakásig és autóig vitte, hozzá két gyerekkel — de szánalom volt ránézni. A haja pár év alatt egészen kiritkult, két mély redő ült a szája szélén, és egyszerűen elfelejtett mosolyogni. Kiégett tekintettel számolt be a két gyerekéről, a tanfolyamról, amit ő végez, a másikról, amit a felesége, a másodállásukról, a vizsgadrukkokról, a kocsicseréről, s arról, hogy éjszakánként négyöt órát alszik. A felesége alvás-nagytőkés: ő öt és felet engedhet meg magának ... Én ezzel szemben mindig kl- alhattam a nyolc órámat. Mosnom sem kellett, takarítanom sem — azt anyám elvégezte helyettem. Sorba áll nőm sem esti tipródáskor vacsoráért a KÖZÉRT-ben: otthon terített asztal várt. Épp ezért üde lehettem mindig, ápolt, s mert másra nem kellett költenem, csupán magamra, elegáns is. Apám ugyan néha morgott, hogy miért nem segítek anyámnak, a büdös életben bele nem tanulok így a háziasszonyi munkába, s anyámat is épp ideje volna már kímélnem, hisz’ az óra nem forog visszafelé — ám ilyenkor épp anya sietett segítségemre, megmagyarázván az öregnek, hogy ne féljen: ha az ideje itt lesz, ellátom majd a háztartásomat; nagy úr a muszáj. Különben is súly alatt nő a pálma. Viszont a nők úgy vannak megcsinálva, hogy csak a tulajdon háztartásukban dolgoznak szívesen, amikor már van kiért és miért. Az öreg tiltakozott, ellenkezett, papolt valamit az agyontutujgatott mai fiatalokról, meg arról, hogy Aranka néni — a húga — bezzeg segített otthon a mamának, ám anyám azzal torkolta le, hogy könnyű volt Aranka néninek, aki négy polgárit végzett — ne tévessze össze őt az Tenyérnyi kert. — Tavaszon én főzök először Nagykanizsán saját tér* mésű zsenge borsóból levest — mondja a ház nyolcvan- éves asszonya. — Nyáron a festóéllványom, a székem kerül a kertbe. Míg csak hidegre nem fordul az idő. itt festegetek, a meggyfák alatt. Én ültettem valameny* nyit. Jól megnőttek. Csendes, árnyas lett a kert. Nagykanizsán a város központjában. az emeletes épületeknek háttal forduló rövid utcában van ez a kertes ház. Ideköltözött Szilbereky Béláné, pedig se rokona, se ismerőse nem volt akkor Nagykanizsán, amikor férjével úgy döntöttek: a főváros zajától távol, itt élik majd nyugdí- jaséveiket. Miért éppen Nagykanizsát választották? Szilberekyné fiatal korában sokat pihent itt, mielőtt a határt átlépte volna. Ugyanis a harmincas években Budapesten az IBUSZ-nál dolgozott Madame Violette de Kossuth, s az volt a feladata, hogy a Földközi-tenger partján nyaralóknak szállást biztosítson egy-egy turnusra, évadra. Kicsi portáját a környéken kincsesháznak ismerik. A gyerekek, ha találkoznak vele az utcán, gyakran megkérdezik: milyen drágaságokat őriz szobájában? Láthatnák? S ő restelkedve. de mindig szeretettel fogadja a kíváncsiskodókat. — Restellem, hogy ez a hír terjedt el a környéken. Nincs nekem értékes ékszerem, arany-ezüst edényem. Csak nekünk kincs az az öreg bútor, egyéb apróság, iratok, amelyet családom büszkén őrzött akkor is, amikor félteni kellett, hogy összetörik, elégetik, ■ meghurcolják érte dédapámat. Ibi néni seobája valóban olyan, mint egy múzeum. A fő helyen az ablaknál, a rojtos állólámpa mellett vendég- marasztaló fotel. Ebben üldögél gyakran, figyeli a város forgalmát. — A világosi fegyverletétel után, menekülée közben Máöreg a diplomás lányával. Mire idáig értünk, rendszerint fél nyolc lett; az öreg átült a televízió elé, mert kezdődött a híradó. Ez a pont különben is a sebezhető sarka volt; a családi hatalmi harcok és kisebbségi komplexusok bonyolult szövevényében már-már gyógyíthatatlan lelki sérüléseként hurcolta évtizedek óta, hogy nem szerzett diplomát. Egyidős volt a századdal, az első világháború utolsó évében érettségizett, hadiérettségivel persze, és mindjárt vitték is katonának. Még jókor érkezett a frontra, hogy az utolsó piavei csatában részt vehessen, fogságba essék, és csak kilencszázhúszban érkezzék haza, csontig fagyottan és némi olasz nyelvtudással. Akkor beiratkozott a műegyetemre, két évet elvégzett, de huszonkettőben meghalt a nagyapám, s neki dolgozni kellett, mennie, hogy anyját és húgát eltarthassa, hiszen a vadul rohanó infláció a nagymama özvegyi nyugdíját szánalmas kis jelképpé zsugorította. Persze, tervezte ő, hogy majd a viszonyok javultával visz- szamegy az egyetemre, lediplomázik — de ebből semmi nem lett. Hiszen mikor javulnak a viszonyok? A szegény ember életében soha. Mert mire tíz vassal hosszabbat nyújtózha- tik — hússzal nőnek a terhei. Nősülni is ezért nősült csak későn. Hiszen ott volt az anyja eltartása, a húga kiházasí- tása. aminek gondja egyedül reá várt — s mindehhez volt százhúsz pengője, ennyit kapott a vízműveknél, mint technikus. Nagyanyám özvegyi nyugdíja éppen a lakbérre volt elég; élni az öreg fizetéséből éltek hárman, sőt ebből verte a fogához nagyanyám Aranka néni kelen- gyéjét is. riaradnán, Arad mellett ebben pihent meg és aludt pár órát Kossuth Lajos, unokatestvérénél, édesapám nagyapjánál, Kossuth Lászlóéknál. Kossuth László és Kossuth Lajos édesapja testvérek voltak. Meleg barátság fűzte a két rokont egymáshoz. Édesanyámtól hal' lottam: könny áztatta karfáját azon az éjjelen. Kossuth Lajos búcsúzott nemzetétől, hazájától. Ezért tartotta családunk olyan becsben ezt a fotelt. A komódon csatos fénykép- albumok, díszes ládikó és egy pohár. Az albumban a Kossuth és a Szilbereky család tagjainak fényképe az 1800-as évek elejétől mostanáig. A lá- dikóban keresztlevelek, dokumentumok, iratok a két család sorsának alakulásáról. Ebben található Eötvös Károly- nak 1904-ben írt nyílt levele is a „Bujdosó haláláról”, amelyet a hozzátartozóknak közvetlenül küldött meg. Ibi néni megfordítja a poharat. Emlékezik. Két ember barátságának, szenvedésének egy részét zárták a kristály közé. — Kossuth Lajos tizenkét aranyat és ugyanannyi ezüstöt adott búcsúzáskor Lászlónak. László birtokát az osztrákok elkobozták, 6 maga várfogságba került, ahonnan véres csetepaté közepette szökött meg. Később nehéz körülmények között tengette életét. Aa aranyakat Olaszországban felélte, de az ezüstöktől nem vált meg. Hazahozta és Salgótarjánban egy üvegfúvóismerőse egy pohár aljába öntötte. Hát ezek az én kincseim. Ebben a korban az ember élete ugye kiszámíthatatlan? Azért döntöttem úgy már évekkel ezelőtt, hogy a Kossuth Lajossal kapcsolatos tárgyi emlékeket, amelyek családom birtokában voltak, nálam vannak, átadom majd a múzeumnak. A férjem a vasútnál dolgozott. Munkája elismeréseként 1952-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Tíz éve halt meg. Azóta itt élek egyedül, de sohasem magányosan. A gyerekek, ismerősök gyakran rámcsengetnek. Kép és szöveg: András Ida Májusi szerenád (Folytatjuk) Az asszony most 50 éves. Kicsit megtörte az élet, de még mindig szép vonásai vannak. Vígkedélyű. szereti a fiatal okát. Amikor összetalálkozunk, szívesen mesél a múltról, az akkori falusi szokásokról. Kíváncsi vagyok, mit őrizget oly szívesen tarsolyában. emlékei között. — Ez az eset a 30-as évek elején történt — kezdi a történetet. — Akkor úgy volt szokás, ha udvarlója volt a lánynak, május 1-re virradó éjszaka virágot, és szerenádot kapott a kedvesétől. — Már két esztendeje udvarolt a fiú, szerettük egymást, de, hogyan történt, már nem tudom, úgy április közepe táján összevesztünk, valami semmiségen. Sehogyan sem értettem, miért változott úgy meg, mikor nem szoktunk veszekedni, és most semmi sem tetszik neki, kedvetlen, — talán szakítani akar? Ezt mondom is neki, de tiltakozik hogy nem. Nem értettem. Kerestem a kibékülést, hiszen május 1-e közeledik, és mi lesz ha, még akkora sem békülünk ki, nem lesz virág, sem éjjeli zene, amivel talán egész falu előtt bizonyítja, hogy szeret. Két hétig nem bírtam nyugodni, türelmetlenül vártam a fejleményeket. Eljött a május 1-ét megelőző éjszaka. Egész éjjel vir- rasztottam. annvira vártam, hogy eljöjjön. Éjfél tóiban, kinn. a kapuban ’•''"átszőtt. Gyönyörű h -ilános éjszaka volt. Kitekintek a sötét szobából az ablakon át. örömmel látom, hogy egy banda cigány — vannak vagy hatan — és ö egy barátjával. Szólok a húgomnak, aki ugyan ébren van, de nem kei föl az ágyból, nem kiváncsi, nem tartja érdemesnek, hogy velem együtt örüljön, pedig tudott arról, hogy összevesztünk. Szüléimét is fölkeltem, hadd tudják meg ők is, hogy milyen boldog vagyok. Szól az éjjeli zene A húgomat nem hagyom békén, köt. tögetem. Szépen muzsikáltak. Kinyitottam az ablakot. Észrevették. A nyitott ablakon ál betoltak egy cserép gyönyört rózsaszín hortenziát. Minden kedvem szerint történt, számomra gyönyörű volt minden Kinéztem, hogy merre mennek. Ekkor történt a nagy csalódás! A fiú, akiről a sötétben én az izgalom hevébei úgy hittem, hogy az enyém nem az én fiúm volt. hanem t húgomé. Tehát nem neken, szólt a zene és a virág nem a; enyém. Sírtam egész éjjel olyan boldogtalan voltam. Égi, hét múlva kibékültünk az ud. varlómmal és nemsokára a te. lesége lettem. Csak a felszabadulás után tudtam men tőle. mi volt az oka az akkori összeveszésnek, és mit jelentett a 30-as években egy éjjeli zene költsége. Eddig a történet, a fiúból azóta nagypapa lett. a lányból nagymama. de azóta május 1-én minden évben ó*f p Vl. rág az ablakuku" ' A<-e>esen már csak * régi szép időket, . 'só* gukat idézve. K. K.
