Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-14 / 111. szám

! Nógrádi sikerek Versenyzés előtt. A XVIII. Nemzetközi Is­kola Kupa és az V. Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupa versenyei országos döntőjé­nek lebonyolítására Székes- fehérváron került sor. A kitűnően rendezett, színvo­nalas verseny során reme­keltek versenyzőink. Eredmények: Nemzetközi Iskola Kupa kerékpáros ver­seny egyéni értékelésben: 1. Csuti László, Pest megye, 2. Deák Sándor, Nógrád me­gyei, Balassagyarmat, Dózsa György úti iskola, 3. Balkó Andrea, Nógrád megye, Sal­gótarján, Petőfi Sándor is­kola, 4. Dévényi Zoltán, Tolna megye. A díjakat Gyenge József, au Oktatási Minisztérium osztályvezetője adta át. Az Ifjúsági Közlekedés­biztonsági Kupa küzdelmei­ben segédmotoros kerékpá­roknál: 1. Lipták Gyula, Nógrád megye, 211. számú I6ZI, 2. Tamás Tibor, Fejér megy«, 3. Váczi Tamás, Veaamprém megye. A díjakat Szajbó Gyula, a Magyar Honvédelmi Szövet­ség országos központjának osztályvezetője adta át. Saiga Péter, a KISZ kb munkatársa adott át díjakat a kerékpáros leány egyéni versenyben legjobban sze­replőknek: 1. Balkó Andrea, Nógrád- megye, 2. Fleisch­mann Enikő, Békés megye, 3. Zala Anikó, Tolna me- .gy«. A május második felében Londonban sorra kerülő S 1 ve rsenyre a ke­rékpárosok közül Csuti László Pest, Deák Sándor Nógrád. Balkó Andrea Nóg­rád, Dévényi Zoltán Tolna. Riga segédmotoros kerékpá­rosok közül Lipták Gyula Nógrád, Tamás Tibor Fejér megyei versenyzők utaznak. A kerékpáros fiuk között külön értékelték az augusz­tusban Zánkán sorra kerülő nemzetközi verseny szerep­lőit. Nekik Márton Kál­mán, az Úttörő Gárda or­szágos parancsnoka adta át a díjakat: 1. Király Zsolt, Tolna megye, 2. Szabó Lajos Bács megye, 3. Hedrich Zol­tán, Bács megye, 4. Lukács (Péter, Nógrád megye (Bgy. Dózsa Gy. úti iskola.) A kerékpárosok csapat- versenyében az első helyen a tolnaiak végeztek, Bács- ' Kiskun és Nógrád megye előtt. Csapatunk Camping kerékpárt és az Oktatási Minisztérium serlegét kap­ta. A segédmotoros kerékpá­rosok versenyében Nógrád győzött Csongrád és Sza­bolcs megye előtt. Csapa­tunk segédmotoros kerék­párt és a KISZ kb serle­gét kapta. A megyék közötti abszolút győztesének Várkonyi Lász­ló rendőr alezredes, a Fejér megyei főkapitányság köz- biztonsági helyettese adta át a díjat. A döntőn az abszolút első helyet Nógrád csapata sze­rezte meg. Gratulálunk mindkét csa­pat valamennyi tagjának. A nemzetközi versenyekre to­vábbjutott versenyzőinknek jó felkészültést és a ma­gyar csapat színeihez méltó szereplést kívánunk. A/, elnyert dijakkal. ADAR Az irányjelzésről A közúti közlekedés során talán egyik legfontosabb mű­velet a kellő időben és jól látható módon adott irányjel­zés. A KRESZ 29. paragrafu­sa előírja, hogy irányváltoz­tatást végez a jármű vezető­je ha járművével terelővo­nalat lép át, forgalmi sávot változtat, ezek hiányában a korábbi haladási iránytól el­tér. Ez a meghatározás, értel­mezés szempontjából némi magyarázatot kíván. A legfontosabb talán az, hogy az irányjelzés az irány­változtatás szándékát kell, hogy jelezze, és nem az irány, változtatás tényét. Igen gyako­ri jelenség, főleg nagyobb gyakorlattal rendelkező jár­művezetőknél, hogy szinte a kormánymozdulattal egy idő­ben működtetik az irányjelző kapcsolóját, mely részükre egyértelmű, és megszokott, a partner részére viszont bal­eseti veszélyt rejthet magá­ban. A kellő időbeni meghatárcr zás azt jelenti, hogy ne túl későn, és ne túl korán alkal­mazzunk irányjelzést. A jól látható módon kifejezés pe­dig azt, hogy szándékunkat, — melyet jelzünk — min­den érdekelt észrevegye. Korábbi ismereteink során megtanultuk, hogy a közúti jelzéseket általában a követ­kező útkereszteződés felold­ja. Tehát ha Irányit kívánunk változtatni, aart úgy kell je- lezni, hogy közben jelzésünket útkereszteződés ne oldja fel. Ugyancsak ügyelni kell ar­ra is, hogy jelzésünk az út­kereszteződés előtt ne legyen túl késői, tehát nem elegendő a kormánymozdulattal adott irányjelzés. Sok gépjárművezetőnél okoz gondot az irányváltozta­tás előírásainak helyes és egységes alkalmazása is. Né- hányán úgy gondolják, hogy „biztos, ami biztos” alapon minden mozgást jeleznek, mely a szabályszerűen közle­kedő járművezetők részére félreérthető és megtévesztő lehet. Példa erre Salgótarján­ban a Rákóczi út, Litkei út felé vezető szakasza. A Kő­vár étterem előtt, a külső sáv­ban haladó és a Litkei útfélé tartó járművezetőknek nem kell irányelzést alkalmazniuk, mivel egyrészt az út vonalve­zetését követik, másrészt te­relővonalat nem lépnek át, és forgalmi sávot sem változtat­nak. Az e helyen adott irány­jelzés a mögöttünk haladó jármű vezetője részére megté­veszthető lehet, mivel — meg­felelő szabályismerettel — azt az érzést keltheti, hogy a jobbra irányjelzést alkalma­zó jármű veztője meg kíván állni. (A megállást egyébként e szakaszon tábla tiltja.) Változás a korábbi rendel­kezésekhez képest, hogy meg­szűnt a fiktív (jelképes) irányváltoztatás. Ez azt jelen­ti, hogy ha a jármű vezető­je a korábbi irányváltoztatási meghatározások fogalmát nem meríti ki, tehát ha a jármű a terelővonal átlépése nélkül geometriailag egyenesen ha­lad tovább, irányjelzést nem kell alkalmazni. Ez a sza­bály is azt erősíti, hogy a jel­zésnek a konkrét irányvál­toztatás szándékát kell jelez­nie. Külön ki kell emelnünk a meghatározásnál azt a sza­bályt, hogy az irányelzést. az irányváltoztatás befejezésé­ig kell adni. Sok gépkocsive­zető összetéveszti az irány- változtatást a más közleke­dési manőverrel, így a jel­zése feleslegessé válik. Igen gyakori eset, hogy a balra történő irányjelzést az előzé­si művelet befejezéséig ad­ják, mely több és hosszabb távon keresztül felesleges­nek minősül. Ebben az eset­ben a terelővonal átlépése után az irányjelzést meg: kell szüntetni, majd az előzés befejezésekor, az eredeti for­galmi sávba való visszaté­réskor ismételten alkalmaz­ni kell abba az irányba, amely felé a jármű halad majd. Az irányjelzés kapcsolat a mozgó, közlekedő jármű­vezetők között. Alkalmazá­séval tudatom partnerem számára haladási szándéko­mat, cselekedetemmel annak megfelelő cselekedetre, köz­lekedési „manőver” végre­hajtására „kényszerítem”. Ennek megfelelően szüksé­ges. hogy mozgásom célért­hető legyen és szándékomat világosan, szabályszerűen, kellő időben és jól látható módon jellezem. Gyarmati Győző Megdicsérjük Hajdú Jánost, az Üvegipari Művek salgótarjáni síküveg­gyárának gépkocsivezetőjét, aki 1953-tól gépkocsivezető. Jelenlegi munkahelyén 1971). tői dolgozik. Eddig több mint egymillió kilométert vezetett baleset- mentesen. Munkáját nagy szorgalommal és szakértelem­mel végzi. Szocialista brigád tagja. Aktív tevékenységet fejt ki a szakszervezeti mű­helybizottságban. Tóth Istvánt, az Üvegipari Művek salgótarjáni síküveg­gyárának gépkocsivezetőjét, aki 1965-től vezet, jelenlegi munkahelyén 1971-től dolgo­zik. Szakmailag jól képzett, fi­atalabb munkatársai szívesen fordulnak hozzá segítségért. Szocialista brigád tagja. Ed­dig 750 ezer kilométert veze­tett baleset nélkül. Gyalogosokról Dicséret és jutalom Ivák Pál, Kővárt József ét Gyarmati Győző önkéntes rendőrök, a KBT aktivistái, a tanulóifjúság körében több éve eredményes balesetmeg- előző propagandatevékenysé­get fejtenek ki. Mind a hár­man nagy szorgalommal és hozzáértéssel készítették fel a megyénket képviselő kerékpá­ros és segédmotoros kerékpá­ros csapatok tagjait az orszá­gos döntőre. Áldozatkész mun­kájukkal nagymértékben hoz­zájárultak csapataink sikeres szerepléséhez. Munkájuk elismeréseként Ivák Pált, Kővári Józsefet, és Gyarmati Győzőt Szeréin! Sán­dor rendőr ezredes, megyei fő­kapitány, az MKBT elnöke dicséretben és jutalomban ré­szesítette. Közlekedés­biztonságról a kirakatban A Nógrád megyei Közleke­désbiztonsági Tanács ez évben is meghirdette a „Közlekedés- biztonsági célkirakat” ver­senyt a megye kereskedelmi egységei között. A rendezők a kirakat sajá­tos eszközeivel fejezték ki — találóan — a közúti közlekedés veszélyeinek egy-egy forrását. Aktuális problémákat dolgoz­tak fel, eddig kevésbé alkal­mazott eszközökkel hívták fel a figyelmet az élet- és va­gyonbiztonság védelmére. A versenykirakatokat szak- zsüri tekintette meg és értékel­te. Első helyezést ért el a Nóg­rád megyei Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat, a pásztói ÁFÉSZ és a Centrum Áruház dekorációs brigádja előtt. A díjakat és az okleveleket Gégény István rendőr százados, a Nógrád megyei Rendőr­főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának ve­zetője adta át. A rom emberétől a közleke­dés ii mind többet követel. A forgalmas utcán, utakon a gya­logosoknak Is egyre nagyobb Ismeretekre van szükségük, hogy helyesen tudjanak közle­kedni, ne veszélyeztessék saját maguk és társaik testi épségét. Mindez csak úgy érhető el, ha mindenki, aki részt vesz a közlekedésben — gyalogosként, vagy gépjárművezetőként — tisztában van a kulturált köz­lekedés alapelemeivel, és azo­kat a gyakorlatban is alkal­mazni tudja. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a sza­bályok ismeretén kívül a bal­esetek elkerüléséhez technikai jártasság, előzékenység, ta­pintat és jó közösségi maga­tartás szükséges. A gyalogos és autós részéről egyaránt előtérbe kerül a közlekedésben az ember személyisége, maga­tartása, viselkedése. Az igaz, hogy a közlekedés biztonságának javításához a gépjárművekkel közlekedők járulhatnak hozzá a legtöbbel, de nem egyedül és kizárólago­san tőlük függ a változás. Na­ponkénti tapasztalatok bizo­nyítják, hogy a gyalogosok egy része megdöbbentően köny- nyelműen, szabálytalanul köz­lekedik. Megyénk közútjain Erdélyi József balassagyarmati lakost, aki az általa vezetett FN 20—01 forgalmi rendszámú gépko­csival Budapesten, a Váci úton a megengedett 50 kilométer/óra se­besség. helyett 72 kilométer/óra sebességgel közlekedett. A sza­bálysértési hatóság 2500 forint pénzbírsággal büntette és a C és E járműkategóriába tartozó gép­járművek vezetésétől 3 hónapi időtartamra eltiltotta. Kerekes Jenő balassagyarmati lakost, aki az általa vezetett GC 73—40 forgalmi rendszámú autó­busszal Budapesten a Budaörsi úton a megengedett 50 kilométer/ óra helyett 68 kilométer/óra se­bességgel haladt. A szabálysérté­si hatóság 2000 forint pónzbírság- i gal büntette és a D járműkate- 1 góriába tartozó génjármüvek ve­zetékétől 2 hónapi időtartamra el­tiltotta. Murányi Zoltán endrefalvai la­kost, aki az UG 63—13 forgalmi csupán az elmúlt évben 53 gyalogos okozott közúti bal­esetet és 35 esetben mint bal­esetben részesek szenvedtek különböző fokú sérüléseket, köztük halálosokat is. Sajnálatos az is, hogy a gya­logosbalesetet okozók 54,7 százaléka 14 éven aluli gyer­mek. Ez a tény mindenkire, aki e korosztállyal foglalkozik, fokozott felelősséget, ugyanak­kor teendőket is ró. A gyermekek biztonságos közlekedésre való nevelésében együtt kell tevékenykedni pe­dagógusnak, felnőttnek és szülőknek egyaránt. Fel kell használni minden lehetséges eszközt és módszert, hogy csökkenjenek a gyermekbalese­tek. A jó idő beköszöntővel egyre több gyermek tartózkodik a szabadban, játszik önfeledten, megfeledkezve a közúti közle­kedés szabályairól. Ne feled­jük őket figyelmeztetni a ve­szélyre. Legjobb nevelési mód­szer a példamutatás. Ennek hiánya szinte „biztatja” a gyermekeket a szabályok meg­szegésére. mely nem egyszer helyrehozhatatlan tragédiával végződik. rendszámú gépkocsival Szécsény község belterületén úgy vett részt a forgalomban, hogy vezetés előtt szeszes italt fogyasztott. A sza­bálysértési hatóság 2800 forint pénzbírsággal büntette és a sze­mélygépkocsi vezetésétől 4 hónapi időtartamra eltiltotta. Sz. Gál Imre Károly bujáki lakost, aki az általa vezetett GB 98—55 forgalmi rendszámú mikro- busszal Budapesten, a Fogarasi úton a megengedett 50 kilométer/ óra helyett 69 kilométer/óra se­bességgel közlekedett. A szabály­sértési hatóság 2000 forint pénz­bírsággal büntette és vezetői en­gedélyét 2 hónapi időtartamra be­vonta. Rigó Anta] rimóci lakost, aki az UO 69—86 forgalmi rendszámú Eladó autósztráda A Párizs és Metz közötti 315 km hosszú autósztráda építé­sénél arra számítottak, hogy a sztrádán naponta körülbelül 20 000 gépkocsi halad keresz­tül. A 40 frank úthasználati illeték így jelentős nyereséget hozott volna. A számítások azonban nem váltak be. A gép­kocsivezetők többsége nem ve­szi igénybe az autósztrádát, amelyen így naponta csak át­lagosan 3000 gépkocsi halad végig. Ezért egy évi üzemel­tetés után az autósztrádát „el­árverezik”. Figyelmeztető füttyjel Az osztrák Gustav Glück „zajtalan dudát” fejlesztett ki, amelynek hangját csak álla­tok tudják észlelni. A figyel­meztető berendezés minden to­vábbi nélkül beépíthető az autóba és az állatoknalk már négyszáz méter távolságról jel­zi a gépkocsi közeledtét. Az autóban ülők a hangot nem hallják. A sikeres kísérletek során a „figyelmeztető fütty­nek” még egy mellékhatása ki­derült. Egyszersmind elriaszt­ja a rovarokat is. k motorkerékpárral Szécsény község belterületén járművét nem az adott útviszonyoknak megfelelő­en választotta meg, és a vele szemben közlekedő lovasfogatnalc ütközött. A szabálysértési hatóság 1300 forint pénzbírsággal büntet­te és a motorkerékpár vezetésétől három hónapi időtartamra eltil­totta. Kakuk Vilmos vizslási lakost, aki az általa vezetett AH 37—74 forgalmi rendszámú személygép­kocsival Budapest belterületén, a Fogarasi úton a megengedett 60 ki»ométer/óra helyett 86 kilométer/ óra sebességgel haladt. A szabály­sértési hatóság 1600 forint péna> bírsággal büntette, és a személy* gépkocsi vezetésétől 4 hónapi idif» tartamra eltiltotta. 5 NÓGRÁD — 1980. május 14,, szerda Gólián András r. őrnagy egrój

Next

/
Thumbnails
Contents