Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-13 / 110. szám

Kádár János fogadta a keresztyén békekonferencia vezetőit Kádár János, a Magyar Szo- eialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hét­főn az Országházban fogadta a keresztyén békekonferencia vezető személyiségeit,, dr. Tóth Károly református püspököt, a keresztyén békekonferencia el­nökét, Filaret kijevi és galiciai metropolitát, a folytatólagos bizottság elnökét, dr. Lubomir Mirejovskyt, a cseh téstvér- egyház lelkészét, a keresztyén békekonferencia főtitkárát, Paulos Mar Gregoriust, az in­diai szír ortodox egyház met- ropolitáját, alelnököt, dr. Kari Immert, az NSZK-beli rajnai tartományi egyház elnökét és dr. Bartha Tibor református püspököt, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Taná­csának elnökét, a keresztyén békekonferencia tiszteletbeli elnökségének tagját. A keresztyén békekonferen­cia vezetői azon a tanácskozá­son vesznek részt, amelyet az európai béke és biztonság madridi értekezletének támo­gatására hívott össze a moz­galom. A szívélyes légkörű találko­zón érintették a nemzetközi helyzet és a békemozgalom több fontos időszerű kérdését, a különböző világnézetű em­berek együttműködésének le­hetőségét, és szükségességét a békéért és a haladásért. Jelen volt Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke. (MTI) Incdens — kubai nyilatkozat Nyugtalanító incidens tör­tént szombaton este két kubai halászhajóval 20 mérföldre Kuba északi partjainál. Az esetről a kubai kormány nyi­latkozatot adott ki­Mint a nyilatkozat közli, szombaton este a két kubai halászhajó rádión jelentet­te, hogy kalóztámadás érte őket. A kubai légierő gépei azonnal a megtámadott hajók segítségére siettek, és megál­lapították, hogy a hajókat észak felé vontatta egy kalóz­hajó. A kubai repülőgépek jelzésekkel megállásra szólí­tották fel az ismeretlen hajót. Miután ez ennek nem tett eleget, a gépek elsüllyesztet­ték a kubai halászhajók tá­madóját. Az incidens után a kubai parti őrség egységei a két ku­bai hajó keresésére indullak. Az eset színhelyén csak az egyik hajót találták meg, a kubai halászok eltűntek. A másik hajót vasárnap reggel fedezték fel a Bah ama-szige­tek fennhatósága alá tartozó egyik kis sziget közvetlen kö­zelében. A kubai külügyminisztéri­um azonnal jegyzéket Jutta­tott el a bahamai kormány­hoz, Részletesen tájékoztatta az eseményekről és kérte, : hogy nyújtson segítséget az sa eltűnt 8 kubai halász felku­tatásában, valamint hazajut­tatásukban. A későbbiekben külfödt saj­tójelentések arról számoltak be, hogy az incidens során el­süllyesztett hajó a bahamai parti őrség egységéhez tarto­zott. Ha ez a hír igaznak bi­zonyul, a kubai kormány őszinte sajnálatát fejezi ki az eset kapcsán. Ugyanakkor fel­hívja a figyelmet arra, hogy ebben a térségben számos tá­madás ért már kubai halász­hajókat. A kubai hatóságok remélik, hogy az esetet megnyugtatóan tisztázni lehet, és rendeződik az eltűnt kubai halászok sor­sa, mivel Kuba továbbra is szeretné megőrizni a baráti, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatait a bahamai kor­mánnyal — állapítja meg a kubai kormány nyilatkozata. Űrhajósok Érdekes feladat a Föld megfigyelése A Föld megfigyelése a leg­érdekesebb feladat a jelenlegi szovjet űrexpedíció két tagja számára. A moszkvai televí­ziónak adott szokásos heti összefoglalójukban nagy lel­kesedéssel szóltak erről. Vale- rij Rjumin, az expedíció mér­nöke, aki gépészmérnöki dip­lomáját az erdészeti főiskola gépészeti tagozatán szerezte meg, azt is elmondotta: sze­retné, ha több ideje jutna az erdők megfigyelésére, emellett a világóceánok és a kontinen­sek egyes részeinek megfigye­lésére is. A két űrhajós kijelentette: gyakorlatilag minden felújí­tást elvégeztek, és egyre több idejük jut a kísérletek és meg­figyelések végrehajtáséra is. Az elmúlt napokban például kristályosítási és biológiai kí­sérletekkel is foglalkoztak, fon­tos szerepet kaptak a prog­ramban az orvosi kí­sérletek is. A gondos felkészí­tés eredménye volt, hogy vi­szonylag igen gyorsan alkal­mazkodott szervezetük a súly­talanság körülményeihez, s így hamar kezdhették meg az ér­demi munkát. Bár kisebb ja­vítások, átalakítások még hát­ravannak, a Szaljut—6 űrál­lomáson megvannak -az ideális feltételek a további munkára. Leonyid Popov, az expedíció parancsnoka, azt is elmondot­ta. hogy számára a legérdeke­sebb az űrállomás irányítása: ez valamelyest eltér attól, ahogy azt a Földön begyako­rolták, de nagyon fontos fel­adat, s végrehajtása gondos munkát igényel. (MTI) Éleződő ellentétek az ugandai vezetésben A kelet-afrikai Uganda fő­városában egyre feszültebb a helyzet. A kampalai utcákon állig felfegyverzett katonák járőröznek, az üzemekben és a hivatalokban leállt a mun­ka. Az eseményekről az Infor­mációk hézagosak, mert Kam- palával csak a kenyai fő­városon keresztül van telefon- illetve telexkaposolat. Hírügy­nökségek is Nairobiból jelez­ték, hogy korántsem befeje­zett tény Binaisa ugandai el­nök megbuktatása. Az állam­fő ellen fellázadt katonai egy­ségek élén álló bizottság a jelek szerint csak lépésről lé­pésre akarja kiterjeszteni ha­talmát. Ezzel magyarázható, hogy egyelőre meghagyták hi­vatalában Binaisa elnököt, aki egyébként jelenleg entebbei hivatalában tartózkodik. Az államfő maga közölte egy te­lexüzenetben, hogy nem tör­tént kísérlet megbuktatására. Az említett katonai bizottság öt tisztből és két polgári sze­mélyből áll. A tisztek között van David Owiti Ojok alez­redes, akit az államfő • na­pokban akart leváltani vezér­kari főnöki posztjáról. Megfigyelők szerint a most zajló események lényege az, hogy Idi Amin diktátor tavaly áprilisban történt megbuktatá­sa óta a hatalomban állandóvá vált a viszály a politikai és katonai körök között. A bel­ső politikai ellentétek törzsi jellegű ellenségeskedéseket is takarnak. Megfigyelők első értékelése szerint a katonai bizottság többek között azért olyan óvatos az államfő el­leni fellépésében, mert bizony­talan, liogy miképpen reagál majd az országban állomáso­zó közel tízezer fős tanzániai katonaság. Az Amin megbuk­tatásában irányító szerepet játszó tanzániai egységek je­lentik ugyanis a legerősebb katonai erőt Ugandában. Egyes megfigyelők szerint a jelenlegi zavaros események odavezethetők vissza, hogy Obote egykori elnök a napok­ban bejelentette hazatérési szándékát a tanzániai emigrá­ciójából. (MTI) trón? vétasztésofc Az iszlámé a többség Az iráni választások másol­óik fordulójának eddig beér­kezett eredményei szerint az iszlám köztársasági párt kép­viselői — a várakozásoknak megfelelően — gyakorlatilag megszerezték a többséget. A teheráni rádió hivatalos közleménye szerint a két for­dulóban már összesen 110 mandátumhoz jutottak, ami a független iszlám képviselők támogatásával bőven elég a 247 tagú törvényhozó testü­let ellenőrzéséhez. A jelenleg is tartó harcok, összetűzések miatt 23 választókerületben — főként Kurdisztánban — elha­lasztották a szavazást. A par­lament alakuló ülése azonban ennek ellenére összehívható, mert ehhez az akotmány sze­rint 180 megválasztott képvi­selő, a törvényhozók kéthar­mada is elegendő. Az iszlám köztársasági párt a második fordulóban a 124 mandátum közül hatvanat szerzett meg, a március 14-én tartott első menetben 98 vá­lasztókerület közül ötvenben győztek a párt jelöltjei. Az el­ső fordulóban kétharmados többségre volt szükség a győ­zelemhez, míg a pénteki má­sodik szavazáson egyszerű többség is elegendő volt. A párt — a „Nagy iszlám szö­vetség” nevű választási tömö­rülés vezető ereje — főként a radikális iszlám tömegeket képviseli, jelöltjei gyakorlati­lag a forradalmi tanács veze­tő politikusainak döntéseit kö­vetik. Baniszadr elnök pártja a szavazáson nem képviselt ko­moly erőt. Az államfő egyes hírek szerint még a törvény- hozás összehívása előtt sze­retné Khomeini elé terjeszte­ni miniszterelnök-jelöl tjét, hogy ne legyen szükség a par­lament Jóváhagyására, bizalmi szavazásra. Az újonnan megválasztott parlament dönt majd az ame­rikai túszok sorsáról — felte­hetőleg júniusban vagy júli­usban. A képviselők többsége feltehetőleg amellett foglal majd állást, hogy a túszokat bíróság elé kell állítani. (MTI) Ismét gyilkoltak A „Vörös brigádok” terro­ristái hétfőn agyonlőtték a ve­lencei rendőrség terrorlstaelle- nes csoportjának vezetőjét, a 35 éves Alberto Albanesét Négy terrorista — köztük egy nő — reggel, lakásának közelében lőtte le a munkába Igyekvő rendőrtisztviselőt. Al­banese kórházba szállítása után néhány perccel meghalt A merénylők gépkocsival ál­dozatuk autója elé vágtax a reggeli csúcsforgalomban, és legalább 15 golyót eresztettek Albanesére, kocsijára, mielőtt a rendőrfőnök használhatta volna pisztolyát. A merénylők gépkocsit cserélve elmenekül­tek. Nyugatnémet választások Észak-vesztfáliai barométer Az NSZK-ban mindenki az őszre gondol, pedig még csak május van. Vasárnap tartot­ták Észak-Rajna Vesztfáliá- ban a tartományi választáso­kat, amelyeknek hivatalosan nincs köze az októberre ter­vezett általános parlamenti erőpróbához, mégis próbame­netnek tekinthető. Nem azért van ez így, mert itt is, ott is ugyanazok a pártok indulnak. Ez nem lenne elegendő ok. A helyi gondok, sőt még az egész országot átfogó belső kérdé­sek is háttérbe szorulnak most, és sokkal inkább, mint bármikor a múltban, a nem­zetközi helyzetet figyelik az emberek, inkább, mint ré­gebben, reményeikkel a ve­zetők személyébe kapaszkod­nak. Nem állítjuk, hogy a tar­tomány sorsa — különösen olyan fontos helyen, mint a Ruhr-vidéket is magában fog­laló Észak-Rajna Vesztfália — közömbös lenne lakóinak és másoknak. Az NSZK legnépe­sebb, iparilag kulturálisan, te­hát politikaiig döntő vidé­kéről van szó, ezért vártuk fokozott érdeklődéssel az itte­ni eredményeket: mit mutat a kép öt hónappal az orszá­gos méretű mérkőzés előtt? Most vasárnap a politikai barométer a szociáldemokra­táknak mutatott derült időt. Akár fordulatról is beszélhe­tünk. Eddig (miként Bonn­ban) a szociáldemokrata—sza­baddemokrata együttes kor­mányzott itt, de csak együtt tettek ki kormányképes több­séget. A legerősebb párt a jobboldali ellenzék, a ke­reszténydemokrata unió volt. Változott a helyzet: a szociál­demokraták, folytatva az utóbbi esztendő irányzatát, előretörtek, elfoglalták az első helyet. Abszolút többséget kaptak a helyi parlamentben, igaz, azon az áron, hogy ki­sebbik partnerük kiesett a versenyből. Két vezető párviadala jel­lemzi a nagy nyugatnémet választási kampányt (amely­nek fontos epizódja volt az észak-rajna vesztfáliai szava­zás): Helmut Schmidt, a je­lenlegi kancellár, a szociálde­mokrata párt alelnöke áll szembe Franz Josef Strauss- szal, a kereszténydemokrata— keresztényszociális ikerpárt fő jelöltjével. S ebben az össze­hasonlításban Helmut Schmidt viszi el a pálmát. Ellenfele, Strauss mindig vitatott sze­mélyiség volt. Kétségtelenül jó politikai képességeivel szemben áll hajlama az erő­szakosságra, a zabolátlanság- ra, nem tudja hajlékonyán képviselni a jobboldali pol­gári politikai felfogást. Ilyen­formán még a keresztényde­mokraták jelentős csoportjai is csak kénytelen-kelletlen egyeztek bele tavaly abba, hogy ő legyen kancellárje­löltjük. Egyébként a közvéle­mény-kutatási adatok szerint a választók sokkal kevésbé tart­ják hivatott vezetőnek Stra- usst, mint Schmidtet. Helmut Schmidt hat éve áll a kormány élén és tekintélyt vívott ki magának a hazai közvélemény előtt, elsősorban nemzetközi tevékenységével S itt találkozik a nyugatné­met választási kampányban uralkodó két tényező: a sze­mélyek szerepe és a külpoli­tika. Helmut Schmidt a fe­szült, válságos nemzetközi heyzetben a Nyugat legjelen­tősebb politikusává nőtt, bi­zonyos értelemben Nyugat- Európa képviselője az Egye­sült Államokkal szemben. Egy­ben azok közé tartozik, akik nem szeretnék lazítani kap­csolataikat a szocialista or­szágokkal, megkívánják őriz­ni, amit Európa az enyhülés évtizedében elért. Mindenek­előtt tehát az NSZK nem­zetközi helyzetének megítélé­se és Helmut Schmidt szere­pe irányítja a szavazók íté­letét. Pontosabban szólva, ez mutatkozik meg annak a né­hány százaléknak a vándorlá­sában, ami Észak-Rajna Veszt- fáliában is a győzelmet hozta, s ami el is döntheti az októ­beri választásokat. . A jobboldal kudarcot val­lott. vajon milyen következ­tetést vonnak le ebből kan­cellárjelöltjükkel kapcsolat­ban ? Személycserére valószí­nűleg nem kerül sor, de vár­ható, hogy a kereszténypárti­ak mozgósítják nem csekély tartalékaikat, megváltoztatják módszereiket. A harc és a hangnem élesedése várható az NSZK-ban őszig. T. I. NÓGRÁD - 1980. május 13., kedd HuszenSt éves a Varsái Szerzádás (3.) A biztonság záloga Kádár Jjinos látogatása a Pajzs 79 gyakorlaton. Az eddigiekből láttuk: a Var­sói Szerződés Szervezete vála­szul jött létre egy veszélyes indítékú katonapolitikai dön­tésre. A Német Szövetségi Köz­társaság felfegyverzése, a fél­milliós Bundeswehr felállítása komoly veszélyt jelentett Eu­rópa biztonságára, s toyább rontotta a hidegháborús évek amúgy is feszült légkörét. A szocialista országok kénytele­nek voltak magasabb szintre emelni fegyveres erőik együttműködését: létrehozták az egyesített parancsnokságot A Varsói Szerződés hadse­regeit a szolidaritás, a prole­tár internacionalizmus eszmé­in alapuló fegyverbarátság te­szi egységessé. Az egyesített fegyveres erőkön belül kie­melkedő szerepe van a szovjet hadseregnek. Ennek csak az egyik oka, hogy a Szovjetunió a tagállamok közül az egyet­len, amely a legkorszerűbb ra­kéta-nukleáris arzenállal ren­delkezik. A Szovjetunió — egy győztes világháború tapaszta­latainak birtokában — külön­leges felelősséget érez földré­szünk és a világ biztonságáért. E felelősség jegyében — az érintett országokkal kötött megállapodás alapján — a Szovjetunió ideiglenesen csapa­tokat állomásoztatott Cseh­szlovákia, Lengyelország, az NDK és Magyarország terüle­tén, kiegyensúlyozva ezzel a nyugat-európai országokban levő amerikai, brit, kanadai és francia erőket. A Varsói Szerződés katona­politikájának elveit a legfel­sőbb politikai vezetés határoz­za meg. A politikai tanácsko­zó testület ellenőrzést gyako­rol a katonai vezető szervek felett is. A szervezet egész te­vékenységében meghatározó a politika elsőbbsége a kato­nai meggondolások felett. A szocialista országok kommunis­ta és munkáspártjai, kormá­nyai azonban tisztában van­nak azzal, hogy korunkban mekkora jelentősége van a vé­delem biztosításának. Állandó­an gondoskodnak tehát arról, hogy a VSZ tagállamainak fegyveres erői megfelelő ké­pességgel rendelkezzenek az ellenséges fenyegetés elhárí­tására. . A tagországok fegyveres erőinek együttműködését szol­gálja az egyesített fegyveres erők (EFE) parancsnoksága, amelynek élén az VSZ politi­kai tanácskozó testületé ál­tal kinevezett főparancsnok áll. Helyetteseit az egyes országok kormányai jelölik ki. A pa­rancsnoksághoz tartozik az EFE törzse, a közös légvédel­mi parancsnokság és a hadi- technikai fejlesztést szolgáló testület. A testvéri hadsere­gek együttműködésének magas szintű koordinálását szolgálja a honvédelmi miniszterek bi­zottsága, és az EFE katonai tanácsa. A VSZ-országok had­seregei megosztják egymással a hadtudományi és haditech­nikai kutatások eredményeit. Azonos fegyvertípusokat rend­szeresítenek. Azonosak termé­szetesen a kiképzés fő elemei is. Ez az alapja a feltétlenül szükséges, közös hadműveleti­harcászati gyakorlatok, törzs­vezetési, parancsnoki gyakor­latok lebonyolításának. A gya­korlatokat korlátozott létszámú csapatok részvételével tartják,' más-más országokban. Leg­utoljára, 1979. májusában, ha­zánk területén tartották meg a „Pajzs 79” gyakorlatot, amelyen a magyar katonák és szovjet, bolgár, csehszlovák és román fegyverbarátaink vet­tek részt. A VSZ több ízben javasolta, hogy maximálják a hadgyakorlatokon részt vevőit számát, s — a helsinki okmány ajánlásai értelmében — kül­földi megfigyelőket is meghív a nagyobb gyakorlatokra. Hazánk alapító tagja a VarJ sói Szerződés szervezetének.’ A magyar külpolitikának im­már huszonöt éve meghatározó eleme ez a tény. Magyarország aktív részese a Varsói Szerző­dés békekezdeményezéseinek,' s aligha vonható kétségbe: or­szágunk nemzetközi tekinté­lyének növekedéséhez alap-j vetően hozzájárult az a helyj amelyet a szocialista szövetsé­gi rendszerben elfoglalunk. Kádár János mondotta á párt XII. kongresszusán: „A Magyar Népköztársaság szö­vetségeseivel, a Szovjetunióval,’ a Varsói Szerződés többi tag­államával együtt a vitás kér­dések politikai megoldásának híve, támogatja a fegyverke­zési verseny megállítását célzó javaslatokat, azt, hogy az egyenlő biztonság valósuljon meg a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Minden lépést készek vagyunk megtenni, amely az általános leszerelés nagy cél­ja felé közelít. A Varsói Szer­ződés szervezete — amelynek keretében a Magyar Népköz- társaság híven teljesíti kötele­zettségeit — immár huszonöt éve látja el becsülettel védelmi feladatait A Varsói Szerződés szervezete nem törekszik ka­tonai fölényre, nem kívánja rákényszeríteni akaratát a másik félre és — jogosan — ilyen magatartást vár el a szemben álló erőktől is.” Ezek a szavak, a velük ki­fejezett gondolat meghatároz­zák az MSZMP, a magyar kormány törekvéseit. Huszon­öt éves szövetségi rendszerünk megfelelő keretnek bizonyult országunk biztonságának ga­rantálására. Elég a térképre tekinteni, hogy világos legyen, mit jelent ez egy olyan or­szágnál, amely a földrészt ke­resztülszelő utak találkozásá­ban terül el. A biztonság fegyveres erő­vel való garantálása sincs el­lentétben a szocialista béke- politika alapelveivel. A hadse­regek fenntartása és szükség- szerű korszerűsítése nem más néoek ellen irányul, nem szol­gál hódító célokat. Országaink arra törekednek, hogy a jö­vőben ne legyen szükség had­seregekre. Ezt szolgálja lesze­relési politikájuk. A szövetsé­get, az egyesített fegyveres erőket azonban mindaddig fenn kell tartani, amíg a mi- litarizmus erői veszélyes lépé­seket tesznek, s katonai erő­vel akarnak nyomást gyako­rolni a szocializmus országaira. Történelmi tény immár, hogy a Varsói Szerződés egysége, összeforrottsága korunkban a béke megőrzésének, a nemzet­közi biztonság szavatolásának legszilárdabb záloga. Miklós Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents