Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-07 / 105. szám
Zagyvarónaiak sikere Aranyat érő bronz Sot< úi szobor országszerte Hiszünk a vésőben, kalapácsban Kivétel, ami erősíti a szabályt, ha egy kiugró teljesítményt nem komoly felkészülés alapoz meg. A szerencse és a véletlen általában kevés hozzá. A zagyvarónai gyerekek példája is ezt igazolja. A közelmúltban a tudományostechnikai úttörőszemlén megyei elsők lettek technikából, így az ország 22 legjobb csapatával mérték össze tudásukat, ügyességüket a kétnapos budapesti döntőn. A végeredmény: harmadik hely, bronz oklevél — két nagyhírű gyakorló iskola mögött ez a kis iskola aranyat érő bronzot szerzett! Felkészülésükről Dudás Ferenc tanárral beszélgettünk. — Harmadik éve foglalkozom ezzel. Korábban a városi versenyeken a középmezőnyben végeztünk — idén sikerült előbbre rukkolni. Két nyolcadikos — Földi Tamás és Kovács Zsolt és a hetedikes Földi Sándor alkotja a csapatot. Zsolti már tavaly is szerepelt —, az akkor szerzett ismereteit felhasználva ő volt most a kis csapat vezetője. Jó időben elkezdték a készülést — januárban tartottuk a házi versenyt. Az idei témakör: a technika a mindennapi életben. — Túlságosan „tágasnak” tűnik ez... — Igen, de volt azért fogódzónk. Némi útbaigazítást jelentett a Köznevelésben megjelent írás a technika a háztartásban témáról, ennek alapján keresték elő a szak- irodalmat. Sok könyvet átnéztek — itt az iskolai könyvtárban, a megyeiben böngésztek és több könyvet meg is vásároltak, hiszen később is jó lesz. tgy gyűjtötték össze azokat az ismereteket. ami szerintük „belefér” a témába. Jó edzési lehetőség volt a háromórás házi vetélkedő. Itt gyakorlati munkadarabként egy bimetálszerkezetet készítettek el, a városi versenyben egy kis cölöpverő készüléket, a megyein morze-táv- írókészüléket kellett összeállítani. Érdekes feladatot kaptak az országos döntőben —, hozom is... Az emlékbe megkapott szerkezet egy mini villanyrek- lámújság. A felvillanó, kialvó betűkből azt olvashatjuk ösz- sze: TECHNIKA. Nem lehetett könnyű munka ezt összeszerelni ! — Volt súlya mind az elméleti, mind a gyakorlati kérdéseknek, hiszen komplex módon az egész technikai műveltségüket mérték. A gyakorlati oktatás, a fizika, a matematika mellett történelem-, földrajz-, műszakirajz- ismeretekre is szükség volt. Problémamegoldó képesség, logikus gondolkodás nélkül nem sikerült volna! — Milyen tanulók ezek a fiúk? — Jó és jeles között mozognak —, de a technikához mindhárman régóta vonzódnak, mindnyájan műszaki pályára készülnek. Földi Tamás a gépipari szakközépiskolába jelentkezett, Kovács Zsolt hadmérnök szeretne lenni. — A családban kaptak segítséget, biztatást ehhez? — Igen, sok múlt ezen is — az egyik fiú édesapja műszerész, a másik kettőé pedig sok mindenhez értő munkásember. ezermestertípusúak. — Ügy tudom, itt az iskolában nincs barkácsszakkör, vagy hasonló, csak a gyakorlati oktatás óráin találkozhatott a gyerekekkel. — Ezeket az órákat azonban jól kihasználták: bármilyen feladatot kaptak, mindig jó minőségű munkára törekedtek. Jól megszervezték, összehangolták a munkát a versenyek során is, megosztották az elméleti, gyakorlati kérdéseket. Volt néhány „rázós” közte, ami felnőtteken is kifogna. Méfe az egyszerűbbek közül: hogyan lesz a gyapjúból sál? Hogyan jut el az elektromosság a lámpáig? Hogyan töltenél el egy napot 2100-ban? A gyakorlatiak sem voltak könnyebbek: anyag- vizsgálati kérdéseket kaptak, furathoz csapot kellett keresni, esztergagéppel történő menetvágásról beszámolni, egy lakás villamosítási tervét megrajzolni stb... — Jövőre újra megpróbálják? — Szeretnénk jól szerepelni. Majd Földi Sanyi lesz a „diákvezér”, sok tapasztalatot összegyűjtött ezekben a hónapokban. És a siker kedvet adott ahhoz, hogy komolyan foglalkozzon a technikai kérdésekkel. G. Kiss Magdolna Filmjegyzet Fábián Bálint találkozása istennel Mint minden esztendőben, az idén is számos fővárosi és vidéki parkban, közintézményben állítanak fel új szobrokat Az év egyik leg* monumentálisabb ' köztéri szobra Angyalföldre kerül, a XIII. .kerületi MSZMP-szék- ház elé; Marosán László maga faragja kőbe alkotását. E? a ritkább eset; a nagyobb méretű kő- és bronzszobrokat ugyanis a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat válósit- ja meg, az idén felállítandók közül, több mint hetvenet, így például Marton László Rúzsa községbe kerülő bronz* szobrát, Rétfalvi Sándor Kun- fehértó főterére szánt felszabadulási emlékművét, Szath- márj! György Garára, Papak- risztosz Andreasz Aszódra készített kőszobrát. Itt kivitelezik Gyurcsek Ferencnek a magyar és a horvát nép éleKőfaragók munkában Fábri Zoltán alkotásaiban nem nehéz felfedezni az eszmei-gondolati rímeket. Legjelentősebb művei variációk ugyanarra a témára: az erőszak elleni küzdelem számbavételére. A kiszolgáltatottság közös pontjáról egy irányba haladva hősei Különböző utakat tesznek meg. A Körhinta fiatal szerelmesei sikerrel veszik fel a harcot, Hannibál tanár úrnak el kell buknia. Az ötödik pecsét kispolgárai mártírrá válnak, megdicsőülnek. Fábián Bálint számára az adott kor és a körülmények csak azt teszik lehetővé, hogy megfogalmazza maga számára az örök emberi kérdést: mivégre vagyunk a világon? Hosszú folyamat volt, míg idáig eljutott. Végigharcolta az első világháborút, az értelmetlen öldöklés mély sebet hagyott benne, hazaérve megtört, meg- lébolyodott feleség fogadta, fiait idegennek érezte, az új tavasz számára érthetetlen forradalmi változást hozott, amiből ő csak az újabb áldozatokat látta a bukás után. Fábián Bálint sorsa tragédia. Azzal, hogy a legnehezebb emberi kérdésre rátalálva, önmagától és másoktól nem kapva választ, istenhez fordult, mégiscsak megadta a feleletet: nem érdemes élnie, ha nincs miért. A film nemcsak Fábián Bálint tragédiája. A különböző sorsok felvillantásával a kor magyarságának tragédiája. A film történetileg Fábri előző műve, a Magyarok elé helyezhető. A Magyarokban szereplő Fábiánnak az apja — ismét Koncz Gábor kitűnő alakításában — Fábián Bálint. Ha a fia nem értette meg mindazt, ami a világban folyik, s nem jutott túl a magyarság ösztönös védelmén, ő maga még bezártabb, még tájékozatlanabb volt, józan humánuma a kitaszítottság érzésével párosult. Fábri filmjéből a mélyen ábrázolt jellemeken túl — például a szerelme elvesztésébe beleőrülő asszony, a megalázott parasztok, a levert forradalom vezetői — a rendkívül gazdag és változatos technikai eszközök közül kell kiemelnünk néhányat. Illés György tökéletesen tiszta képei, szépen megkomponált beállításai emlékezetesek. Az egyik legszuggeszti- vebb képsor a folyó rtielletti csatajelenet. Csupán riéhány katonát látunk, csak egy tőr villan, egy eltorzult kiáltást hallunk, de éppen ez a közvetlen közelség és a Fábián szemével követett lelassult mozgás és elmosódott vonalak teremtenek igazán hiteles atmoszférát. Külön figyelmet érdemel a film hangvilága. A lépések nesze, a levélzörgés finomsága, a madárdal tökéletes harmóniában áll a természet képi megjelenítésével. De ugyanilyen hiteles a falu is, melyet —, minthogy ilyen korhű környezet Magyarországon nem található — Fáb- riék a film számára építettek fel. A film egyetlen hiányossága talán az, hogy túlságosan Fábián szemszögéből követi az eseményeket és a jelentős társadalmi változásokat. így az őszirózsás forradalomról, a Tanácsköztársaságról mi sem tudunk meg többet, mint ő. Az egyéni sorsok megformálása mellett tehát hiányzik az átfogó történelmi szemlélet. — ko — Készülnek díszkövei a szegedi Móra Ferenc Múzeum Keményebb kőbe faragják a Horváth Mihály téri templom máladozó szobrait tét idéző, s a barcsi határ- állomáson felállítandó kompozícióját, Vígh Tamásnak Esztergom ezeréves jubileuma alkalmából készült alkotását, Melocco Miklós Radnótiját, amely Győrbe kerül, Csikai Márta Zalaegerszegre szánt Táncolóját, a Szentesnek szánt Borsos-művet: Horváth Mihály portréját, Pátzay Pál Hódmezővásárhelyre kerülő Bethlen Gábor-mellszobrát, Variga Imre Veres Péter-szob- rá.t Debrecennek, Liszt portréját Mecseknádasnak. Ismeretes, hogy a megrendelt szobrok a Városligetben megtekinthetők évente, télen-nyá- ron. A Városligetben áll a kivitelezővállalat kőszobrászati műhelye is, amelyet az egykori Fóvárosi Múzeum háborúban tönkrement épületének helyén hozott létre a Képző- művészeti Alap, 1954-ben. Miért ritkaság a nagyméretű szobroknak a művész általi kivitelezése? Mert ehhez lr>- nyolult apparátus, nagy hely LISZT HIMNUSZ CIRILL ÉS METÓD TISZTELETÉRE Szófiai és budapesti zene- történészek évek óta tartó közös kutatómunkája váratlan és jelentős eredménnyel járt: a Bolgár Tudományos Akadémia központi könyvtárában eddig ismeretlen XIX. századi zenetörténeti emléket fedeztek fel, amely a világhírű magyar zeneszerző: Liszt Ferenc és a bolgár kultúra kapcsolatait bizonyítja. A nevezetes dokumentum annak a himnusznak a kottája, amelyet Liszt Ferenc 1863- ban szerzett Cirill és Metód tiszteletére. A zenemű a ra- guzai Orsato Posa gróf szövegére készült, a címe: „Himnusz férfikarra, orgonakísérettel”. A szlávság apostolainak ezeréves ünnepségeire írt himnuszt Liszt személyesen játszotta zongorán, később pedig — orgonakísérettel — felhangzott a Vatikánban is. Könyvről könyvért iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiimniiiiiiiiiii .....minim......mii 'iimiiiMiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiuiiiimimiiiiiiimii V an, aki dekára, van, aki színre, sőt olyan is akad, aki méterre veszi a könyvet. 1. — Dekára, dekára! Persze, hogy dekára veszem a könyvet! Külföldi rokonaimnak szánom ajándékul, de a légipostán csak tíz dekát lehet feladni. Most mit csináljak? Tud jobbat? — Vegyen kisebbet! — így is, úgy is le kell méretni! Mért csinálták ilyen nagyra? 2. Az utóbbi kettő —, mármint a szín és a méter — következő esetünkben NÓGRÁD — 1980. május 7., szerda együtt jelentkezik. Képzeljenek el egy fiatal házaspárt, akik közül a férfi szolidabb, a nő viszont rámenős. (Az ellentétek vonzzák egymást!) A könyvek kiválasztása után — bordó színűek voltak — az asz- szony odaviharzott az eladóhoz és húzta a férjét is. — Azok a könyvek kellenek nekem! — mondta lelkesen, ragyogó szemekkel. Az eladó felnézett. Előbb a polcra, majd a nőre: — Mind?! — Mind! — ismételte az asszony. Közben a férj diszkréten megrángatta felesége kabátját. — Na, jó. Nem mindet... csak egy métert. Az eladó nem tudta hová legyen: — Tessék?! — Tudja, kérem, most kaptunk új lakást — magyarázta az ifiasszony — és már be is rendeztük, csak kevés a könyvünk. Ügy gondoltuk, olyan könyveket vásárolunk, ami megy a szoba színtónusához. Párbeszédük alatt az eladó színtónusa is változott. Hol bordó volt, hol meg fehér. Mikor sötétebbre váltott arcának színe, a nő — mondókája közben — mosolygott. Ez érthető, hiszen szerette a bordót. Mire befejezte, az eladó is megnyugodott. Kedvesen vigyorgott rájuk, átnyújtotta a számlát, majd odakiabált a pénztárhoz: — Egy méter bordó könyv! — szs. — és hatalmas testi erő kell; s a kivitelezésre fordított idő az alkotó munkától vonja el a művészt. S ha valakiben felmerül a kérdés: vajon mesterség, vagy művészet-e a szoborkivitelezés? Kell, hogy minden művésznek a kisujjában legyenek a megvalósítás fogásai, a mesterségbeli tudás; s éppúgy kell, hogy a kivitelező művésze legyen a szakmájának. Füleky Miklós termelési és kereskedelmi főosztályvezető így fogalmaz: — Négyszáz-négyszázötven munkavállaló közül háromszáznyolcvan manuális tevékenységet végez. Sokféle útorr módon kerülnek ide. Nyolc általános után felvételivel; természet utáni rajzból, mintázásból vizsgáztatják, s ha felveszik, délutánonként végzi el a képző- és iparművészeti szakközépiskolát. Mások szakmunkás-érettségi után próbálkoznak, s aki beválik, itt marad. A követelmények szigorúak : fegyelmezettség, az alkotóval való szellemi azonosulás képessége, fizikai erő. Volt, aki tizennégy éves cérnavékony gyerekként került ide, de a naphosszat használt kilós fakalapács izmossá fejlesztette. Nehéz — fizikaiszellemi — tevékenység ez csökkentett, ötnapos, 42 órás a munkahetük, a keresetük jó. A kőszobrász: megbecsült szakember. — Külföldön géppel viszik át, vagy nagyítják fel a művet a kőbe. Mi hiszünk a vésőben, kalapácsban. A bronzöntőben, amit lehetett, modernizáltunk; gázüzemű olvasztónk van, darupálya végzi a nehéz munkát. Talán némileg érzékelteti a bronz és a kő ebbeli különbségét, hogy az öntött szobornál a munka 70—80 százaléka a cizellálás — s a kisplasztika kivételével mindent mi cizellálunk —, a kőfaragásnál pedig mintegy 80 százalékos készenléti állapotúra faragjuk a szobrokat, a végső simítást a művész végzi rajtuk, hogy érződjön a keze nyoma. — Egy-egy kőfaragónak száznál is több a szerszáma, vésője van; a vállalaté, ám mindenki azt használja, amit a kezéhez idomított. Ilyet boltban nem kapni, saját szerszámkovácsunk készíti és tartja karban a munkaeszközöket. Különleges kollektíva ez. Univerzális embereket nevelünk, mindenki mindent tud a szoborról. Felénél több a törzsgárda, tavaly tizenkettőt számoltam meg a negyedszázadnál régebbiek közül. Tizennyolc szocialista brigádunk, van, itt igazi, nagy versenyek zajlanak, sok a vállalati, minisztériumi kitüntetett, a szocialista kultúráért érdemérmes. A vállalat évi kapacitása 80—100 kő- és bronzszobor. A legnagyobb méret? Esztergomnak négyméteres emlékmű készül, a Gellérthegyen látható Felszabdulás szobor szovjetkatona-alakja tízméteres. Gödöllőre készül egy négyméteres falat teljesen beborító bronz dombormű, Amerigo Tot műve; száz darabból öntik — de a szállítás, a kapun való bevitel, az összeszerelés — ahány feladat, annyiféle program. A szocialista országokban általában nincs ilyen profilú üzem. Sok — és sokfelől érkezik — a külföldi megbízás. Nemrég szállították el Pozsonyba a Klement Gott- wald-emlékművet, de Ausztriától Szíriáig lenne megrendelés több is, minden adottság megvan, csak a munkaerő kevés. Legújabb sikerük: nemzetközi pályázaton — olasz, francia, osztrák résztvevők között — a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat ajánlata bizonyult minden tekintetben a legmegfelelőbbnek, így 1981 májusában az általuk kivitelezett Kemal Atatürk- szobrot állítják fel Ankara parlamentje előtt az államiét" fi születésének százéves én» fordulóján. Pereli Gabriella
