Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-06 / 104. szám

Egyhetes gyász Jugoszláviában Részvéttáviratok a világ minden tájáról Jugoszláviában egyhetes gyászt rendeltek el Tito köz- társasági elnök elhunyta al­kalmából. Az erről szóló belgrádi hivatalos közlemény szerint Joszip Broz Tito köz- társasági elnök halála alkal­mából az egész ország népé­nek mély megrendülését kife­jezve, a szövetségi végrehajtó tanács ez év május 4. és 10. között egyhetes nemzeti gyászt rendelt el. Az MTI moszkvai tudósí­tójának jelentése szerint a szovjet televízió vasárnap es­te. rendes híradóműsorát fél­beszakítva jelentette Tito ju­goszláv elnök halálát. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa részvétüzenetet inté- • zett a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének Központi Bizottságához, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnökségéhez, a JSZSZK szövetségi végre­hajtó tanácsához Joszip Broz Titónak, a JSZSZK elnöké­nek, a JKSZ elnökének el­hunyta alkalmából. A világ minden tájáról özönlenek a részvéttáviratok Belgrádba. Az üzenetek me­leg szavakkal méltatják az elhunyt történelmi érdemeit. ,,Tito halálával nem csupán a modem Jugoszlávia vezető alakja távozott. Mindannyian Joszip Broz elvesztettük a béke és az együttműködés bátor bajno­kát” — írta részvéttáviratá­ban Willy Brandt, a nyugat­német szociáldemokraták ve­zetője. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke hétfőn a párt- és ál­lami vezetés, valamint az egész bolgár nép nevében fe­jezte ki részvétét a jugoszláv vezetőkhöz intézett táviratá­ban. „A jugoszláv elnök halála nagy veszteség a világbéke és az el nem kötelezettek moz­galma számára” — hangsú­lyozta Moamer el-Kadhafi lí­biai vezető, rádió- és tv-nyi- latkozatában. Kijelentette: „Tito távozása nagy kötele­zettséget ró az el nem köte­lezett országok vezetőire a világbéke megőrzése iránti fe­lelősségükben”. Több országban, így Algé­riában és Brazíliában, Szíriá­ban, Irakban és Egyiptom­ban nemzeti gyászt rendeltek el. A damaszkuszi rádió ki­emelte, hogy Tito „mindig is kiállt az arab nép igazságos harca mellett”. II. János Pál pápa mély megrendülését juttatta kife­jezésre abban a részvéttávi­ratban, amelyet a jugoszláv vezetőknek küldött. Az egy­házfő ,,a világ közössége nagy veszteségének” nevezte Tito halálát. Részvéttávirat Tito elhunyta Bruno Kreisky osztrák kan­cellár első részvétnyilatko­zatában „történelmi szemé­lyiségnek, az antifasiszta el­lenállás egyik kiemelkedő ve­zetőjének” nevezte az el­hunyt államfőt. Tito nemcsak a soknemzetiségű Jugo­szlávia megszilárdításával szerzett elmúlhatatlan érde­meket — hangzik Kreisky nyilatkozata —, hanem az él nem kötelezettek mozgalmá­nak egyik megalapítójaként a nemzetközi politikában is ki­emelkedő szerepet játszott. Francesco Cossiga olasz mi­niszterelnök Veszelin Gyura- novicsnak, a jugoszláv szö­vetségi végrehajtó tanács el­nökének küldött részvéttávi­ratában hangoztatta, hogy Tito halálával nemcsak a szomszédos és baráti Jugo­szlávia vesztetté el utóbbi negyvenéves történelmének kiemelkedő alakját, hanem az egész nemzetközi közös­ség. Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök „mély­séges tisztelettel” adózott Ti­to emlékének és kiemelte Ti­to szerepét a béke megőrzésé­ben. A jugoszláv vezetőknek küldött táviratában Valéry Giscard d’Estaing francia el­nök méltatta Tito érdemeit. Kiemelte azt a szerepet, ame­lyet Tito hazája felszabadí­tásában, s a modem jugo­alkalmából szláv állam megalapításában játszott. Georges Marchais, az FKP főtitkára hangsúlyozta, hogy Tito „korunk nagy forradal­mi vezére, a szabadság har­cosa volt”, halála az egész emberiség vesztesége — mu­tatott rá. Szandzsiva Reddi indiai ál­lamfő részvéttáviratában nagy államférfinek, igazi ha­zafinak. szabadságharcosnak nevezte az elhunyt elnököt. Emlékeztetett arra, hogy az el nem kötelezettek mozgal­mának egyik megalapítója­ként, Nehru indiai vezetővel vállvetve szállt síkra a har­madik világ érdekeiért. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Henryk Jablonski, a lengyel állam­tanács elnöke, Joszip Broz Ti­to halála alkalmából részvét­táviratot küldött a JKSZ KB elnökségének és a jugoszláv államelnökségnek. A részvét­távirat méltatja Tito elnök­nek a fasizmus elleni harc­ban és a szocialista Jugo­szlávia építésében szerzett érdemeit. Leszögezi, hogy Ti­to a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom kiemel­kedő alakja, s az el nem kö­telezettek mozgalmának egyik megalapítója volt. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia ál­lamfője, valamint Lubomir Strougal miniszterelnök rész­véttáviratában hangsúlyozza, hogy Tito élete elválaszthat tatlanul összefonódott a jugo­szláviai munkásosztály for­radalmi mozgalmával, a má­sodik világháború antifasisz­ta küzdelmével, s a testvéri Jugoszlávia sikereivel. Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár hangoztatta: Tito ha­lálával ,,pótolhatatlan veszte­ség érte Jugoszláviát és az egész világot”. Rámutatott arra, hogy a jugoszláv veze­tő „mélyreható befolyást gya­korolt a nemzetközi politiká­ra” Tito halála alkalmából Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke nyilatkozat­ban méltatta a jugoszláv ál­lamfő tevékenységét; Carter rámutatott arra. hogy Tito a nemzetközi politikai élet ki­magasló személyisége volt, és együttérzését nyilvánította a jugoszláv népnek. Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök „mély sajnála­tát" fejezte ki a jugoszláv vezető halála alkalmából. A brit sajtó első oldalon, hosszú méltatásokban emlé­kezett meg Titóról. A Mor­ning Star, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának lapja „olyan heroikus vezetőnek” nevezte a jugoszláv államfőt, aki mindig igazi kommunista maradt. A Guardian szerint Tito neve a „világon minde­nütt tiszteletet keltett”. * Tegnap Ljubjana, Zágráb, Belgrád mellett az egész or­szágban gyászünnepségek vol­tak. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság elnökségének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság végrehajtó tanácsának Belgrád Kedves elvtársak t Mély megrendüléssel értesültünk Joszip Broz Tito elvtársnak, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége elnökének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöké­nek, a kiváló államférfinak, a Jugoszláv, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom kiemelkedő személyiségének, a jugoszláv nép nagy fiának, népeink barátsága őszinte hívének haláláról. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és népünk nevé­ben mély részvétünket fejezzük ki e fájdal­mas órákban a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottságának, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöksé­gének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság végrehajtó tanácsának, Jugo­szlávia népeinek, J. B. Tito elnök családjának és hozzátartozóinak. Joszip Broz Tito elnök élete egybeforrott a szocializmusért, a társadalmi haladásért, és a békéért folyó küzdelemmel, a fasizmus elleni harccal, Jugoszlávia népeinek győzel­mes felszabadító háborújával. Érdemei el­évülhetetlenek Jugoszlávia népei testvérisé­gének, és egységének megteremtésében; a szocialista Jugoszlávia építésében és felvi­rágoztatásában. Joszip Broz Tito elnök vezetésével Ju­goszlávia tevékenyen hozzájárult az elnyo­mott népeknek az Imperializmus, a kolonia- lizmus és az új gyarmatosítás ellen folytatott sikeres harcához. Egész életén át küzdött a nemzetközi haladásért, a békéért, as enyhü­lésért. Joszip Bros Tito elnök érdemel múlhatat­lanok a magyar^jugoszláv jószomszédi kap­csolatok sokoldalú bővítésében, a magyar nép és Jugoszlávia népei barátságának erő­sítésében. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság gyümölcsöző együttműködése tartós alapokon nyugszik, amely lehetővé teszi, hogy párt­jaink és országaink kapcsolatai sikeresen to­vább fejlődjenek, népeink barátsága tovább mélyüljön közös céljaink szolgálatában, a szocializmus, a társadalmi haladás és a tar­tós béke javára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa ☆ ☆ ír Joszip Broz Tito elhunyta alkalmából Ju­goszlávia budapesti nagykövetsége (Dózsa György út 92/b) május 6—8-án 10—16 óra között fogadja a részvétnyilvánitásokat. (MTI) Az űrhajósok kilépése a nyílt világűrbe, egyike azok­nak a legbonyolultabb és oly­kor legszükségesebb művele­teknek, amelyeket az űrberen­dezés legénységének el kell végeznie. Hogyan készülnek fel az űrhajósok ilyen mun­kákra? Lehet-e a Földön a kozmikus körülményekhez ha­sonló feltételeket teremteni? A Szovjetunióban gyakorla­tilag az első pilótás űrrepülé­sek óta működik a próbaüze­melő mérnöki szolgálat. A próbaüzemelést végző mérnö­kök a kozmikus feltételeket imitáló körülmények között dolgoznak a kozmikus techni­kával. Ezután átadják tapasz­talataikat az űrhajósoknak, együtt tökéletesítik azokat a módszereket, amelyekkel a kozmonautáknak majd repülés közben dolgozniuk kell. Természetesen, az űrrepülés feltételeit lehetetlen teljes mértékben imitálni itt a Földön, de például rövid ideig tartó súlytalanság kialakítha­tó a repülőgépeken, ha para­bolikus pályán repülnek, hu­zamos súlytalanság pedig víz­medencében létesíthető. Kí­sérleteket végző személyzet űröltözékben dolgozik az űr­Súlytalanság a Földön állomás vízbe merített makett­jén, kezeli az űrtechnikát, gya­korolja az űrállomás tartály­testének hossztengelyében való előrehaladást. A súlytalanság víz alatti modellezése elég közel áll a repülés reális körülményeihez és lehetővé teszi a próbát vég­zők számára, hogy megtanul­ja saját testének irányítását. A víz alatti súlytalanságban a legénység elvégezheti az egész űrállomás átvizsgálását, ami bonyolult, munkaigényes és nem kockázatmentes munka. Ezeken az edzéseken velük együtt a víz alatt tartózkodnak a módszertannal foglalkozó mérnökök, akik nem csupán irányítják a legénység munká­ját, hanem biztonságukról is gondoskodnak. A repülés során esetleg elő­adódó váratlan helyzeteket is „végigjátsszák” a vízmedencé­ben. A Szaljut—6 repülési programjának előkészítése so­rán például a legénység egyik munkaképtelenné vált tagjá­nak evakuálását imitálták. Az egyik kipróbáló az űrállomás NOGRAD - 1980. május 6. kedc T hossztengelyében haladva át­szállította a másikat, ami a legénység saját tapasztalatai és orvosi vélemények szerint is komoly erőfeszítést igényel. Olykor az orbitális pályán adódó helyzet sugallja, hogy a próbaüzemelést végző mér­nököknek mit kell kimunkál­niuk annak érdekében, hogy segítsék az űrhajósokat bizo­nyos repülési feladatok vég­rehajtásában. Éppen ilyen helyzet adódott a Szojuz—25 űrhajónak a Szaljut—6 űrál­lomáshoz való repülése után. A dokkolás nem sikerült. Nem volt világos, mi is történt az­zal a dokkolóberendezéssel, amelyet a Szojuz megközelí­tett. Ezt a Szojuz—25 legény­ségének kellett ellenőriznie. Bonyolult és igen fontos mű­veletet kellett begyakorolni, mivel ettől függött a Szaljut— 6 orbitális állomás egész to­vábbi programja. Romanyenko és Grecsko űr­hajósok a próbaüzemelőkkel közösen lent a Földön kidol­gozták a nyílt kozmoszban tör­ténő ellenőrzés valamennyi mozzanatát. Ezután pedig megismételték az orbitális pá­lyán is reális feltételek között. Idézzük fel a tévéközvetí­tést. Grecsko: 0 óra 34 perc. Lépj ki lassacskán. Tekints balra, a dokkolóberendezés sértet­lennek látszik, mintha új len­ne. A központi vezérlőterem: Jól van, tovább. Grecsko: A tölcsér — rend­ben. A csatlakozó — rend­ben... A központi vezérlőterem: Jó. Nézzétek meg a felületet, a bordát, a karcolásokat, csor­bulásokat... Grecsko: Nincs . semmiféle karcolás, semmi sem sérült meg, minden csak úgy ra­gyog... A központi vezérlőterem: Jól van. így kezdődött a munkák programja a Szaljut—6 űr­állomáson. Mint tudjuk, ebben a programban szerepelt három huzamos ideig tartó expedí­ció (96, 140 és 175 napos) vég­rehajtása, négy látogató expe­díció, közülük három nemzet­közi, együttvéve csaknem két tucatnyi dokkolás és az űrállo­más többszöri üzemanyag-fel- töltése. E nagyszabású prog­ram eredményes teljesítésében a földi próbaüzemelő mérnöki szolgálat munkája is benne van. Alena Szevasztyanova A szovjet sajtó napjának ünnepén „Ma, a szovjet sajtó napján, a Lenin-évforduló évében büszkeséggel emlékezünk a szovjet sajtó lenini hagyomá­nyaira” — állapítja meg a Pravda hétfői számának ve­zércikke. Az utóbbi időben a szovjet sajtóban egyre több az elem­ző, összefoglaló anyag, a la­pok hasábjaikon közlik a dol­gozók kérdéseire a párt-, álla­mi és gazdasági vezetők ál­tal adott válaszokat. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a szovjet emberek jobban el­igazodjanak a világ esemé­nyeiben és elősegíti azt a tö­rekvést, hogy az emberek maximálisan vegyék ki részü­ket a közös ügyekből — foly­tatódik a cikk. A szovjet sajtó következe­tesen szolgálja a népek közöt­ti barátság és együttműkö­dés ügyét, leleplezi az impe­rialista propaganda törekvé­seit, melyek célja a népek közötti bizalmatlanság és vi­szály szítása — hangsúlyozza végül a Pravda. ír A szovjet újságíró-szövet­ség titkársága, a szovjet saj­tó napja alkalmából, az év legjobb külpolitikai témájú cikkei szerzőinek járó Vo- rovszkij-díjat az Izvesztyi­jában megjelent cikkeiért, va­lamint a szovjet rádióban és televízióban elhangzott kom­mentárjaiért, Alekszandr Bo- vinnak az Izvesztyija szem­leírójának, külpolitikai cik­keiért Szergej Visnyevszkij- nek, a Pravda szemleírójának, valamint több külföldi újság­írónak ítélte oda. A külföldi kitüntetettek között van Bász- szam Abu Serif, a PFSZ he­tilapjának, az Ál Hadainak a főszerkesztője, Pierre Du­rand, a L’Humamité kommen­tátora, valamint Sztaniszlav Oborszky, a Rude Pravo szemleírója. ír A szovjet sajtó napja alkal­mából Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete hét­főn koktélt adott a nagykö­vetségen. Megjelent Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és pro­pagandaosztályának vezetője, Bajnok Zsolt, államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Valamint az országos lapok, az MTI, a rádió és a televízió több ve­zetője, Illetve vezető munka­társa. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek számos sajtóattasé­ja is. (MTI) Muskie: colt nélkül A szenzáció erejével hatott a múlt héten, amikor a le. mondott Vance külügyminiszter helyébe Carter Edmund Muskie-t, a demokrata párt liberális középutasát nevezte ki a State Department vezetőjévé. Washingtoni politikai meg­figyelők ugyanis másra számítottak. A hónapok óta tartó, fagyos fehér házi kurzusnak megfelelően Christopher kül­ügyminiszter-helyettest vették számításba az optimisták, Zbygnyev Brzezinskit a pesszimisták. A váratlan döntés ter. mészetesen széliében, hosszában felidézi a kérdést: belpo­litikai taktikai húzásról van-e szó csupán, Carter esélyének javítására, vagy Muskie kinevezésével esetleg valóban szó. ba jöhet-e valamiféle Jcurzusváltás” lehetősége az ameri­kai külpolitikában? A nemzetközi politikában a lehetőség mindig mindenre nyitva áll, különösen az erőegyensúly jelenlegi adottságai mellett. Az Igazi diplomácia nem ismeri az „utolsó szó” fo. galmát. És az Egyesült Államok külpolitikájában az utób­bi években nemegyszer voltunk tanúi elég meredek irány­váltásnak. Tény, hogy Muskie, aki annak idején a vietnami kaland gyors befejezését szorgalmazta, s külpolitikusként több kon. tinensen, sőt Moszkvában is személyesen ismert, a nemzet­közi politikában jó előjellel indul. Megfontolt, mérsékelt politikai személyiség hírében áll. Az is tény, hogy az 1972- es elnökválasztási kampány idején ő maga mondta egyszer: „Amerikának ma olyan hidegfejű politikusra van szüksége, aki nem fújja fel magát és nem tüzel csípőből, kapásból”. Miután hivatalba lépett, kijelentette, hogy „határozott, al­kotó és rugalmasan alkalmazkodó” külpolitikát óhajt foly­tatni, s nem a másodhegedűs szerepet játszani. A szavak próbája persze mindig a tett. Ügy tűnik, Mus- kie-nak hamarosan módja lesz tettekkel bemutatkoznia. A Fehér Házból érkezett hírek szerint, az amerikai nemzet, biztonsági tanács ismét latolgatja a magas szintű ameri. kai—szovjet érintkezés felvételét. Nem lehetetlen, hogy er­re Ausztriában, az államszerződés negyedszázados évfor. dulója megünneplésének keretében, egy négyszemközti Gromiko—Muskie-találkozó keretében kerülhetne sor. Any- nyi máris biztos, hogy Muskie törvényhozásbeli beiktatását meggyorsítják, hogy feltétlenül jelen lehessen a bécsi ün. népségén. Ha a bécsi párbeszéd valóban megkezdődik, van lehető, ség megértésre, mindenféle előzetes feltételek nélkül is. A békés megoldások számára itt, Európában, kedvezőbb a környezet, mint a választási kampánytól fűtött Egyesült Ál­lamokban. A tárgyalások klasszikus városában bizonyára jobban érzékelhető más kontinensek és az egész földkerek. 6ég valamennyi politikai, gazdasági és katonai realitása, a nem utolsósorban: jobban látható Európa speciális és ál­talános érdekeinek mély gyökerekkel rendelkező, immár serdülő élet- és termőképes jegenyéje. A magas szintű érintkezés ügyében bármi legyen a vég­ső, kölcsönös döntés, évszázados diplomáciai gyakorlat, hogy az enyhülés jegyében fogant nemzetközi egyezmények meg­ünneplésére nem szokás colttal érkezni, még kevésbé csí­pőből tüzelni. Ha tehát Muskie, szavához híven, „colt nél. kül” és a megoldás keresésének szándékával érkezik Euró­pába, akkor egészen biztosan nyitott ajtót talál egy általá­nos, közös érdekű megegyezéshez vezető útra. Akkor a tü. relmes, kölcsönösen belátó tárgyalás meghozhatja gyümöl­csét, Muskie pedig valóban igazolhatja a kinevezésébe fel­fedezni vélt kedvező előjeleket. (Firon) Berthold Beitz budapesti tárgyalásai Veress Péter külkereskedel­mi miniszter meghívására Ma­gyarországon tárgyalt Berthold Beitz, az NSZK-beli Krupp Művek felügyelő bi­zottságának elnöke. Fogadta Őt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Havasi Fe- jgnc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, vala­mint Huszár István minisz­terelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. Berthold Beitz tárgyaláso­kat folytatott Veress Péter kül­kereskedelmi miniszterrel, valamint több magyar válla­lat és intézmény vezetőjével. A Krupp Művek felügyelő bizottságának elnöke hétfőn elutazott Budapestről. (MTI}

Next

/
Thumbnails
Contents