Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-06 / 104. szám
*'W " fr'í!& \ ■. \ Világ proletárjai. egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP. NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVI ÉVF.. 104. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1980. MÁJUS 6., KEDD Tervszerűbb, szervezettebb munkát a mezőgazdasági beruházásoknál Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága I A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint a megyei tanács mezőgazdasá gi és élelmezésügyi osztálya az esztendő elején több mezőgazdasági nagyüzemben is megvizsgálta a beruházások helyzetét. E munka tapasztalatait vitatta meg többek között tegnap, Salgótarjánban megtartott ülésén a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, Kispál József, a Nógrád megyei Tanács Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének előterjesztésében. A végrehajtó bizottság együttesen vizsgálta a mező- gazdasági építkezések egész folyamatát, az üzemi döntések előkészítését, a tervezést, a beruházások kivitelezését és az elkészült gazdasági létesítmények üzembe helyezésének tapasztalatait. Többek között megállapították:, hogy a mezőgazdasági üzemek tervszerű fejlesztése során nem kis gondot okoznak a szerény pénzügyi lehetőségek, az álla. mi támogatás és az árak változásai. Ebből következik, hogy a célszerű és gazdaságos építkezések körültekintőbb üzemi döntéseket, a munka gondosabb tervezését, szervezését követelik, és nem utolsósorban takarékosabb gazdálkodást a pénzzel, az építőanyagokkal. Igaz, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági létesítmények többsége a műszaki, a gazdasági, normáknak megfelelően készül, ám az építési költségek gyakran módosulnak. Az árváltozások mellett, ennek egyik okaként említette a jelentés, hogy a mezőgazdasági üzemek jelentős részénél ma még nem számolnak előre a beruházás és az üzemeltetés költségeivel. Viszonylag kevés azoknak a gazdaságoknak a száma, ahol több lehetőség közül válasszák ki az olcsóbb, de a célnak jól megfelelő építési megoldásokat. Nem kis gondot okoz a munkák tervezése sem. A típustervek mellett több gazdasági épület egyedi tervek alapján készült. Ezek a tervek azonban nehezebben készülnek el, mint a típustervek és egyeztetésük is túlságosan sok időt vesz igénybe. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a jelenlegi érdekeltségi rendszer a tervezőket nem ösztönzi eléggé arra, hogy a gazdasági céloknak legjobban megfelelő, olcsóbb épületeket tervezzenek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mindenekelőtt a beruházásban részt vevő szervek munkájának összehangolására, a munka szervezettebbé tételére, a takarékosabb pénz- és anyaggazdálkodásra hívta fel a figyelmet. Mindezek ugyanis jelentős mértékben megrövidíthetik a beruházások építési idejét, gazdaságosabbá tehetik a munkát. Példaként említették a szécsényi II. Rákóczi, és az ecsegi Béke Termelőszövetkezet építési gyakorlatát. Szécsényben, ahol a munkát gondosan előkészí. tették, folyamatosan szervezték és ellenőrizték, a tehenészeti telepet időben, a tervezett összegből építették fel. Ecsegen viszont ahol a tehenészeti teleppel erőn felüli beruházásra vállalkoztak, pénzügyi és anyagellátási gondok, technológiai hibák nehezítik a munkát. A testület éppen az eddigi tapasztalatok birtokában tanácsolta a szakigazgatási szerveknek, hogy a jelentősebb mezőgazdasági beruházásokat ' kísérjék folyamatosan figyelemmel. Az állami támogatások gondosabb odaítélésével segítsék a kedvezőtlen adottságú termelőázö- vetkezetek fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását. A termelőszövetkezetek területi szövetsége, valamint az AGROBER Nógrád megyei kirendeltsége pedig akkor teheti a legtöbbet a mezőgazdasági üzemek érdekében, ha az új, ésszerűbb és hatékonyabb építési módszerek, termelési eljárások ismertetését és széles körű alkalmazását szorgalmazza. Természetesen van tennivalójuk a mezőgazdasági üzemeknek is. Az építkezések gondos előkészítésével, a munkák indításával egyidőben szükséges gondoskodniuk az új létesítmények zavartalan üzemeltetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtéséről is. Tanácsi vb-ülés Balassagyarmaton Javultak a feltételek, de... Munkavédelmi helyzetkép A Balassagyarmati . városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén elsőként a tanács irányítása és felügyelete alá tartozó vállalat és intézmények munkavédelmi helyzete szerepelt napirenden. Egyebek között a testület megállapította, hogy a városgazdálkodási vállalat, az egészségügyi, oktatási, népművelési intézmények, a tanácsi igazgatási szervezet átdolgozott munkavédelmi szabályzatokkal rendelkeznek, amelyet évenként intézkedési tervvel egészítenek ki. Javultak a munkavédelem személyi feltételei is. A városgazdálkodási vállalatnál például negyedévenként munkavédelmi szemléket tartanak, s a megállapított szabálytalanságért az elmúlt évben hat figyelmeztetés és két esetben prémium- elvonás történt. Tervszerűbbé vált a munkavédelmi ismeretek elsajátítása. A tanácsi intézmények és a vállalat is sokat fordít a munkahelyek, munkakörülmények javítására. Az egészségügyi ágazatban az elmúlt években e célra 1,3 millió forint jutott. Fejlesztették, korszerűsítették a műszaki berendezéseket, állóeszközöket. A bölcsődékben és a szociális otthonban főként az érintésvédelemre, a belső hiányosságok kiküszöbölésére, háztartási gépek beszerzésére fordítottak nagy gondot. A városgazdálkodási vállalatnál is igyekeztek javítani a feltételeken. Szétszedhető öltözőbarakkot létesítettek, kis-^b munkálatok végzéséhez, az asztalosműhelyt porelszívó ventillátorral látták el, szerelőcsarnokot alakítottak ki a nagyobb gépjárművek javítására. A fizikai munkát könnyebbé tevő berendezéseket, a kertészeti munkálatokhoz kistraktorokat, talajtömörítő gépet vásároltak. Meglehet azonban, hogy a tanács fennhatósága alá tartozó vállalatnál, intézményekben kiemelten kezelték a munkavédelmet, a statisztikán ez aligha látszik, hiszen tavaly huszonhárom százalékkal volt több a baleset, mint korábban. Az emiatt kiesett munkanapok száma pedig csaknem megduplázódott. A baleseteket tekintve éppen a városgazdálkodási üzem „jár az élen”. Tavaly tizenhat dolgozójuk szenvedett balesetet, amit a helytelen munkavédelmi szemléletre, a munka- védelmi szemlék fogyatékosságaira, a munkavédelmi előírások be nem tartására vezethetnek vissza. A végrehajtó bizottság tagjai a napirend felett nyitott vitában elsősorban a munka- védelmi teendők ellátásának következetlenségeit bírálták, s konkrét intézkedési tervek kidolgozását javasolták. A végrehajtó bizottság ezt követően az idén felújításra kerülő házingatlanok címjegyzékének módosításáról, a következő tervciklusban esedékes útfelújítási és vízgazdálkodási feladatokról, közműfejlesztési hozzájárulások mértékéről döntött, s végezetül tájékoztatót hallgatott meg az országgyűlési képviselői és helyi tanácstagi választások előkészületeinek tapasztalatairól. Mai számunkban. AZ ALKOTÁS ÖRÖME ☆ ☆ ☆ MOSZKVAI FILMLEVÉL ☆ ☆ ☆ LÁTÓFA ÉS LÁTÓK ☆ ☆ ☆ LABDARÚGÁS - MEGYEI BAJNOKSÁG Már az aratáshoz szükséges erő- és munkagépeket szervizelik a Mátraaljai Állami Gazdaság sziráki kerületének szakemberei. A javításhoz szükséges pótalkatrészekből kielégítő az ellátás, — mint azt a műhelyekben megerősítették, dicsérve ezzel az ÄGROKER Vállalatot —, a terveknek megfelelően haladnak munkájukkal. Képünkön Holecz István mezőgazdasági gépszerelő Géezi István kombájnját teszi rendbe az arató-eséplő gép vezetőjével, segítségük a fiatal Lakatos Gábor, aki most tanulja a szakmunkásképző iskolában jövendő szakmáját. — kulcsár — Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia utóbbi négyéves munkájáról beszámoló és tisztújító közgyűlése. A sorrendben 140. közgyűlés megnyitásán vett és az elnökségben iáit helyet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az Akadémia tagjain kívül nagy számban vettek részt tudományos életünk legjelentősebb idei eseménysorozatának nyitányán a hazai tudományos élet ismert személyiségei, az akadémiai kutatóintézetek ve-- zetői, a munkásai, egyetemi tanárok, kutatók. A közgyűlést Szentágothai János akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd szóbeli kiegészítést fűzött az elnökség írásos beszámolójához. Egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani közgyűlésen az elnökség mellett a főtitkár, a tudományos osztáfőbb vonásairól. Az elmúlt években a tudománypolitika következetes alkalmazásának eredményeként tovább nőtt a tudomány szerepe a társa dalmi, politikai, gazdasági, részt kulturális életben. A tudo- fog- mányos kutatások mind szorosabban kötődnek a szocialista társadalom építésének feladataihoz. Ezt követően az Akadémia elnöke részletesen szólt a tudományos élet fejlesztésének intenzív szakaszával járó feladatokról, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról, a tudományirányítás időszerű ,, „. , , tennivalóiról, a tudományiéi, nak a társadalmi tervezésben való részvételéről. Az elnöki beterjesztést követően Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára tartott expozét. A főtitkári írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében részletesen elemezte az akadémiai intézetek irányító tevékenységét, A közgyűlés nyitóülésén adták át az akadémiai aranylyok, a területi és az elnök- érmet és az akadémiai díjaségi bizottságok, valamint az kát. A Magyar Tudományos Akadémia néhány más szer- Akadémia elnöksége az 1980. vezeti egységének képviselői évi aranyérmet Tolnai Gábor is összefoglalóan, a visszate- akadémikusnak adományoz- kintés igényével számolnak ta hosszú időn át végzett be az elmúlt négy év ered- eredményes irodalomtörténeti ményeiről. kutatásaiért, valamint tudoA Magyar Tudományos mányszervezői és oktatói Akadémia 1980. évi közgyűlé- munkásságáért, sére készített elnökségi be- Délután megkezdődtek számoló számot ad az 1976— közgyűléshez kapcsolódó tu- 80. közötti testületi munka dományos osztályülések. Használt a csapadék a mezőgazdaságnak A mezőgazdaságban egyelőre nincs említésre méltó lemaradás a hűvös, csapadékos időjárás miatt — állapította meg a tárcaközi mezőgazda- sági koordinációs bizottság hétfői ülésén, a MÉM-ben. Az elmúlt napok csapadéka javítja a termelők esélyeit. A kora tavaszi növények szépen kikeltek és a tavaszi határszemlék tanúsága szerint május elején az őszi gabonák is szépen „mutatnak”. A szemes kukorica vetését az esőzések időről időre visszavetették, a gazdaságok azonban jól kihasználták a napfényes órákat és így a tervezett vetésterület 80 százalékán már földben van a mag. A bizottság megvizsgálta a gép- és alkatrészellátást. Megállapította: a tavaszi munkákat nem hátráltatta az ellátás bármilyen fogyatékossága. A gépekből volt elég a raktárakban, a gondot az okozta, hogy az üzemi vásárlóerő csökkenése miatt túlságosan Érdekes átrendeződés következett be az alkatrész-forgalmazásban az idei árintézkedések nyomán. A gazdaságok az első negyedévben 200 millió forinttal kisebb értékű alkatrészt vásároltak, mint az elmúlt év azonos időszakában. A fődarabok iránt csöknagyok voltak a készletek.- kent az érdeklődés. Mindez Várhatóan jó hatású lesz az az intézkedés, amely mindenekelőtt a pénzügyi gondokkal küszködő üzemeknek 400 millió forint értékű hitelt juttatott soron kívül. Egyébként vetőgépek még mindig .vannak a raktárakban, ugyanúgy egyéb, májusban és júniusban használatos berendezések is eladásra várnak. azt bizonyítja, hogy a gazdaságok a gépek, berendezések javítását igyekeznek gazdaságosabbá tenni azzal, hogy nem az egész fődarabot cserélik ki, hanem csak a valóban hibás alkatrészt, kisebb szerkezeti elemet. A csökkent alkatrészvásárlásban szerepet játszik az is, hogy az üzemek égész sora maga gyártja le a cserealkatrészt. Á magyar —szovjet kormányközi bizottság megbeszélései Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság szovjet tagozatának elnöke hétfőn Moszkvában találkozón folytatott megbeszélést az együttműködés időszerű kérdéseiről. A tanácskozáson a többi között áttekintették a két ország gyártásszakosítási és kooperációfejlesztési fő irányainak 1990-ig szóló ágazati alprogramját a traktorok és a mezőgazdasági gépek gyártásának, illetve az állattartási és takarmánytermesztési gépgyártásnak területén. Ugyancsak áttekintették a szerszámgépipar s a szerszámgyártás területére vonatkozó, 1990-ig terjedő ágazati alprogramot a gyártásszakosítás és' a kooperáció megvalósításában. Marjai József tájékoztatást adott a többi között arról, hogyan lehet bővíteni a két ország közötti árucsereforgalmat, melyek a bővítés lehetséges útjai a többi között a választékcsere további fejlesztése, a kishatár- menti kereskedelem megszervezése és az információ- csere javítása területén. A találkozón az együttműködés számos más kérdéséről is szó volt. Az együttműködési kormányközi bizottság nemző, ti tagozatai elnökeinek megbeszélésén részt vett Soltész István kohó- és gépipari miniszter. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete.
