Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-25 / 121. szám
Szűnő balok, kevesebb létszámmal Nekilódultak a kőbányászok Tartalmas tömegpropaganda az 1979»80-as oktatási évben Az ÉSZAKKÖ berceli bányájában a minap negyven mázsa paxittal és kevés trotillal egy fél hegyet mozgattak meg. A kő java az M—3-as autópálya építéséhez kerül. „Hát — mondom kérdőn továbbra. A létszámhiány — érdekesség kedvéért elmon- Sajgó Sándornak, az ÉSZAK- 1 illetve -csökkenés okozta gon- dóm: a hivatalosan tépőszer- KŐ Pestvidéki Kőbányák igaz- dokon műszaki fejlesztéssel, kezetes dózer munkaeszközei gatójának, akinek székhelye a új gépek beszerzésével és tech- úgy hasítják a mészkövet, megyebeli Nógrádkövesd, nológiai módosításokkal mint kés a vajat... Egyébként igyekszünk segíteni. S hogy: a múlt esztendő sok baja után nekilódultak-e már a kőbányászok? Eleget tudnak-e az idén tenni annak a hatalmas mennyiségű termelésnek, amelyet a népgazdaság; az útépítők, az építkezők, s nem utolsósorban a Dünai Cementes Mészművek velük szemben támasztott? Hiszen egyre több követ igényel napjainkban az M—3-as autópálya korszerűsítése, a házgyárak és a magánerőből házat «felhúzók» sokasága...” — Erre az évre nem kis mennyiség: egymillió 962 ezer tonna kő kitermelése és érténem eredménytelenül. Hiszen a nógrádkövesdi üzem, amellyel tavaly elég sok baj volt, a mostani első négy hónapban, a bázishoz viszonyítva 7,3 százalékkal növelte termelését, s áprilisban összességében két százalékkal volt magasabb a termelékenységi mutató mindenütt a múlt esztendő hasonló időszakiénál. — Gondolom, mert említette, pénzt nem sokat tudtak adni — nem csak a jó szó hatására... — Igen. Immáron második a technológiai módosítások között az is jelentős, s ebben a hónapban érzékeltük jótékony hatását, hogy Keszegen a mészüzemi kő minőségének javítását és a kibocsátott mennyiség növelését célzó átszerelések sikeresen üzemelnek. — Fái ér végére rendben lesz hát minden « kőbányáknál? — Il.Még nem. Nagy gondunk a mai napig is, hogy még nem rendeződött a szobi üzemünk exportszállításának mikéntje. Nem elmarasztalva a jugoszláv megrendelő partnert kesítése a feladatunk. Amely éve, tarcali központunk (8 _ _ jelentős munka elé állít, s ál- helység Borsod-Abaúj-Zemplén — vélvén gondjai támadtak litott már mindannyiunkat, megyében található, Nógrád- akik az ÉSZAKKÖ-nél dolgo- kövesdtől több száz kilométer. zunk. Mert nem úgy kezdtük az évet, miként szerettük volna. Hiszen erősen „betartott” nekünk a januári és a februári kedvezőtlen időjárás; voltak olyan napjaink, hogy a bányákba való kimenetel nagyobb nehézséget okozott, mint a munka. Különösen nagy gondot okoztak a gépek meghibásodásai. Mondjam azt, hogy keszegi üzemünkben egy nyi távolságra, s fogja össze, irányítja az észak-magyarországi, meg még a Duna-ka- nyarban levő kőbányákat — a Szerk.) jelentős összegeket bocsát rendelkezésünkre, fejlesztésre. Ami nálunk abból áll, hogy a régi, elhasználódottak —, de ennek hiányában ott nagy bajok támadhatnak. Ar» bevételben, a a már most is érzékelhető „termeljük — ne termeljük?” bizonytalanság miatt is. Hiszen nem kevesebb, mint 80 ezer tonna kő behajózásáról — Szobról — folynak már meglehetősen hosszú ideje tárgyalások. Perheiyett újakat szerzünk be. Így sze, mi ezt, előrelátóan, már keríthettünk sort arra, hogy számba vettük, mérlegeltük. 1979-ben 29, az idén pedig 33 Mindezek ellenére, hogy a millió forint értékű gépbeszer- múlt esztendőhöz viszonyítva É vtizedes hagyománya a pártéletnek, a pártszervek és szervezetek irányító, ellenőrző munkájának, hogy az oktatási év végén testületi üléseken, taggyűléseken — önálló témaként — foglalkoznak a tömegpropaganda szervezeti és tartalmi kérdéseivel, meghatározzák a következő időszak fő feladatait. Azt viszont főleg az utóbbi évektől tapasztalni, hogy — a tudatosabb, hatékonyabb irányítás szükségleteként — fokozatosan csökken e napirend formális jellege, elkülönültsége, a szervezeti kérdésekre koncentráló megközelítés helyett az érdemi elemzés kap nagyobb hangsúlyt, a vitáknak, állásfoglalásoknak egyre inkább a politikai munka egésze számára van mondanivalójuk. Az összegzett tapasztalatok, következtetések elsősorban a párton belül jelzik a további tennivalókat, de általánosabb érvénnyel is közvetítik a tudati viszonyok jellemzőit, a közgondolkodás állapotát, az embereket foglalkoztató kérdéseket, átfogóan érzékeltetik az építőmunka szubjektív hátterének, feltétel- rendszerének alakulását. A Központi Bizottság 1976. októberi határozatában és a pártoktatás középtávú terveiben megfogalmazott ideológiai, politikai feladatok, a minőségi fejlesztés szempontjai képezték a propaganda tartalmát a most záruló oktatási évben is. Az eszmei, politikai nevelő munka folyamatjellege fejeződik ki abban, hogy változatlanul a marxista-leninista világnézet, a szocialista értékrend terjesztése, a politika elméleti alapjainak, céljainak megismertetése és elfogadtatása volt az alapvető követelmény. A pértpropaganda eredményességét is jelzi, hogy a marxista eszmék tovább-; szélesedő körben halnak, a a közgondolkodás meghatározó tényezői- Hatékonyságát pedig az ismeretek meggyőződéssé válásának folyamatában, az értékeket gyarapító munkában, a közösség érdekelt és az egyén boldogulását egyaránt eaoégéló magatartásban, a SBOctallsta életmód normálnak fokozódó érvényesülésében érzékelni leginkább. A tömegpropaganda általános ideológiai, politikai céljai az 1979—80-as oktatási évben konkrét feladatokkal, sajátosságokkal Is kibővültek, gazdagodtak. Ezt mindenekelőtt a XII. pártkongresszust előkészítő, szintetizáló politikai munkában, a társadalmivá szélesedett eszmecserében vállalt szerepe fémjelzi. A sze- - rnináriumokon is napirendire kotrógép „lerobbanása” miatt zést végezhettünk. Emígyen si- 13,3 millió forinttal magasabb kerültek a szocialista fejlődés több mint egy hónapig szü- kerül az alapvető termelöegy- eredménytervet kell „hoznetelt a termelés...? Érzékel- ségeket biztosító kotrógépeket, nunk”, s hogy ezt ilyen ténye- heti évkezdeti nehézségeinket, hatalmas teljesítményű szállí- zők is befolyásolhatják, kemé- — Amelyek, gondolom, nem tójárműveket — egynek-egy- nyen kell dolgoznunk, csak önöknek voltak azok... nek a teherbírása húsz, vagy még ennél több tonna —, kőzetfúró berendezéseket, rakodókat, kompresszorokat ebben az évben megvásárolni. S roppant örvendetes, hogy ezek döntő többsége már rnegérke— Persze. Reklamálták a követ az útépítők, s nem utolsósorban a DCM-esek is. — Akiknek — utóbbiaknak — az önök keszegi termelése, mondhatni létszükséglet. S — Mint a kő.... — Igen. S miként embereink teszik...I Karácsony György tendenciái, az építőmunka helyi eredményei, korlátái, a hallgatók kritikusan, önkritikusan vizsgálták saját munkájukat, lehetőségeiket is. A pártoktatás sok hasznos tapasztalattal segítette a beszámoló taggyűlések, pártértekezletek összegzéseit, reális feladatterveit, a nehezebb körülmények között elért eredmények bemutatásával, a fejlődés érzékeltetésével is fokozta a párt iránti bizalmat, hozzájárult a fő politikai irányvonal folytatása melletti állásfoglaláshoz. Az a közéleti érdeklődés, politikai aktivitás viszont, amely az Irányelvek megjelenését. a kongresszus munkáját döntéseit, a felszabadulás 35. évfordulóját, valamint az állami és a szakszervezeti választásokat kísérte, ösztönzően hatott a propagandatevékenységre, a tanulmányi munka színvonalára, az elméleti és gyakorlati szempontok együttes érvényesítésére. Az oktatási év során — a világpolitika kedvezőtlen változásai, aggasztó jelei következtében — megnövekedett érdeklődés volt tapasztalható a nemzetközi kérdések iránt. A propaganda tömegigényt elégített ki, amikor ráirányította a figyelmet az enyhülés, a biztonság, a társadalmi haladás fő erőire, a Szovjetunió és a szocialista országok következetes békepolitikájára, együttműködésük, szövetségük elvi, internacionalista jellegére és segített felismertetni az imperializmus megújuló provokációinak, agresszív törekvéseinek veszélyeit. A propagandában —, mint az élet minden területén — erőteljesebb hangsúlyt, nagyobb nyomatéket kaptak a gazdasági élet, a termelőmunka kérdései, összefüggései. A pártoktatás is eredményesen járult hozzá a gazdaságpolitika súlyponti feladatainak — a népgazdasági egyensúly javítása és az életszínvonal megőrzése — megismertetéséhez. Azt a szemléletet erősítette, hogy az üzemek, vállalatok, munkaköllektívák a helyt adottságok, erőforrások jobb kihasználásával, a tartalékok mozgósításával, szervezettebb, fegyelmezettebb munkával segíthetik leghatékonyabban a központi döntések következetes megvalósítását, gyakorlattá válását. Részt vál- ' lalt a munkára koncentráló ceelekvőkészaég, tenni akarás politikád feltételeinek megteremtésében, a kezdeményezést, a minőségjavító törekvő» seket, a növekvő követelményekkel lépést tartó — szellemi és fizikai — teljesítményeket ösztönző és méltányoló közszellem kialakításában. Kiemelte a változó feltételekhez, a bonyolultabb körülményekhez való jobb, rugalmasabb alkalmazkodás, a műveltség, a felkészültség, a hozzáértés szükségletét, hangsúlyozta a gazdaság, az ideológia és a kultúra feltételszerű összefüggéseit, egymásrautaltságát, az intenzív fejlődés általános érvényű követelményeit. A kiegyensúlyozott társadalmi, politikai viszonyok érzékeltetésével, szocialista jellegük erősödésének bemutatásával, az osztálystruktúra, a szocialista demokrácia kérokozhatná egy ilyen hatalmas zett — mondja az Igazgató, s felállva, kimutat az ablakon. A két hatalmas kotrógép — nem túlzás, monumentális — alkatrészei ott állnak-feksze- nek már a vasúti kocsikból ki- rakottan, elszállításra várva, s látom, fotóriporterünk ott serénykedik a dömpermonstrumok között Ipari üzem leállását is, a mészkőhiány. — Szerencsére ez nem következett be, és nem is fog! Mi nemcsak az orrunk elejéig látunk, úgyhogy egy-két dörgedelmes szón kívül más nem érte a ház elejét. Áprilisban Keszeg kivételével valameny- nyi üzemünk teljesítette termelését. , — S hogyan tovább? — ... Bajaink egyébként nemcsak a gépek meghibásodása miatt adódtak. Esztendők óta szinte tendencia nálunk a létszám csökkenése. S pont a teljes munkaidőben foglalkoztatottak távoznak sorainkból, akikre éppen a legnagyobb szükségünk lenne- Április végére hatvanhárommal voltunk kevesebben, mint 1979-ben. — Mire föl-e nagy vándorlás? — Nálunk igen nehezek, rosszak a munkakörülmények. Szabadban, az időjárás minden viszontagságának kitetten kell dolgozni, s tévhit, hogy igen jól keresnek a kőbányászok... És sajnos, még mindig nem túl magas a bérszínvonalunk, s várhatóan ez jó ideig így marad. Mert idén sem tudjuk úgy növelni a fizetéseket, miként azt szeretnénk... — Az új kotrók közül az egyiket természetesen a keszegi bányászok kapják, a másikat Szandára telepítjük — magyarázza az igazgató —, a szállítóeszközöket pedig majd elosztjuk. Ám mondok mást is. Sóskúti bányánkban, hogy mennél több talajjavításra alkalmas mészkövet, a lakossági igények kielégítésére szükséges egyéb terméket nyerjünk — ez már fentebb említett technológiamódosítás „tárgykörébe” tartozik —, japán gyártmányú gépet állítottunk be a mészkő jövesztésére és mozgatására. Ennek teljesítménye óránként háromszáz köbméternyi, jobb minőségű, finomabb szerkezetű anyag kinyerését valósítja meg, túl azon, hogy üzemeltetése olcsóbb az addig felhasznált robbanóanyag áránál, jelentős élőmunkát takarítunk meg vele, s az ottani üzem lemaradását év végére be tudja S most válaszolnék a hogyan hozni. Egyébként, csupán az Húsz tonnát visz egyszerre a dömper — szerény két vasúti kocsi rakományát —, s méreteit a mellettük álló igencsak nem törpék híven érzékeltetik. Az új beszerzések eme darabja egyébként Csehszlovákiában készült. Bábel László felvételei déseinek magyarázatával is hozzájárult az alkotóerők összefogásához, a politikai szövetség, a szocialista nemzeti egység fejlesztéséhezA tartalmi célkitűzésele alapvető. megvalósításával a tömegpiropagan- da — az elméleti, ideológiai alapok színvonalas közvetítésén túl — közelebb került a valóságos társadalmi problémákhoz, jobban kapcsolódott a soron levő politikai, társadalmi, gazdasági feladatokhoz, közvetlenebb szerepet vállalt azok végrehajtásában. Eredményesen épített a szocializmus tényeinek, magasabb; rendűségének tudatformáló, meggyőző hatásaira, segítette, hogy a közvélemény helyzetünket egyre inkább a történelmi és társadalmi összefüggések rendszerében vizsgálja,’ differenciáltabban — az eredmények és a fejlődéssel járó ellentmondások együtthatásában — ítélje meg. A pártoktatás irányításában, szervezésében tudatosabb rendező elvek érvényesülnek. A tanfolyamstruktúra és a hallgatói összetétel jobbára a politikai szükségletek szerint,' tartalmi céloknak megfelelően alakul. Általában olyan és annyi tanfolyamot szerveznek, melyhez adottak a színvonalas munka feltételei. Ä középtávú * terv célkitűzései szerint fokozatosan csökkenő létszám az elmúlt oktatási évben azt a szintet — mintegy 12 ezer fő — érte el, amely biztosítja a hatékony, nevelő munkát, a hallgatók értékelhető aktivitását. Ugyan csak megfelelő’ a párttagok és párton kívüliek 70—30 százalékos aránya. Ez lehetővé teszi.' hogy elsősorban a pért tagjai és tisztségviselői ismerjék meg a politika alaipelvelt, résrte- , rflieteit, s eszmecserékben, igényes vitákban erősttoA meg, teremtsék újra a párt eszmei, politikai egységét A pártszervek ée szervezetek értékelése — a folyamatos fejlődés elismerése mellett — rámutatott a propaganda szemléleti, szervezeti problémáira is, melyek már a hő-’ vetkező időszakban MaHb nak megoldandó feladatokat Ezek sorában említhető, hogy nem mindig sikerült megteremteni a helyes arányokat a propaganda alapvetően hosszú távú nevelési céljai és a közvetlen, gyakorlati feladatai között. Egyrészt gyakran kísértett a prakticizmus. a gondolatilag igénytelen megközelítés veszélye, másrészt továbbra sem alakult még ki a meg nem értett kérdésekre, vagy az el nem fogadott válaszokra való visszatérés, a különböző rétegekkel —, illetve problémáikkal — való differenciált foglalkozás gyakorlata. Ugyancsak az irányítás fogyatékossága, hogy nem érvényesül a propagandista szemináriumok eszmecsere-, vita- fórumjellege, nem elég életszerű a módszertani munka, s nem sikerült számottevő eredményt elérni a szervezett egyéni tanulásban; A tömeg- propaganda érdemi ellenőrzése, tapasztalatainak értékeié, se, hasznosítása, a beszámoltatás rendje nem folyamatos, gyakorta korlátozódik az oktatási évet előkészítő és záró mozzanatokra. A z 1980—81-es pártoktatási év politikai, ideológiai, irányítási és szervezési feladatait az érvényben levő határozatokban megjelölt fő irányoknak megfelelően, a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet dokumentumai alapján, a helyi döntések, állásfoglalások figyelembevételével kell kialakítani. Az oktatási év sajátossága, hogy megkezdődik a kongresszusi határozat szervezett feldolgozása és ebben az időszakban kell megteremteni a pártoktatás következő ötéves ciklusára való áttérés feltételeit. Ugyancsak kiemelendő sajátság, hogy először 1981-ben kapják meg az alapfokú végzettséget igazoló okleveleket azok a hallgatók, akik eredményesen végeztek el három tömegpro- paganda-tanfólyamot. A pártszervek és az alapszervezetek jelenleg e szempontok szerint dolgoznak a következő oktatási év előkészítésén. Csongrády Béla. a megyei pártbizottság osztályvezetője
