Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-20 / 116. szám

„Szereti ön az önkiszol- merek én ezekhez a csövek- nek tartják áz üzemanyag- gáió rendszert a benzinkút- hez hozzányúlni, ők meg felvétel e módszerét. A kút- nál? — kérdi lényegretörően olyan aranyosak, mindig meg- oszlopok kezelése nem okoz a kezében kérdőívet tartó tankolnak helyettem!” problémát a vevőknek, s aki

hölgy az autója mellett sze- A fenti beszélgetésnek vé- még csak először veszi igényűden várakozó középkorú letlenül voltam tanúja a sál- be az új szolgáltatást, az az férfitől. „— Hogyne, kérem, gótarjáni önkiszolgáló üzem- udvarias benzinkutasoktól haha tehetem, mindig ide jö- anyagtöltő-állomáson, ahol a mar elsajátítja a teendőket, vök tankolni,- gyors, tiszta, napokban az A.FOR Vállalat Nógrád megyében egyelőre korszerű. Aztán tudom én, vevőszolgálati főosztályának ez az egyetlen önkiszolgáló töl* hogy munkaerőt lehet ezzel is piackutatói végeztek felmé- tőállomás, a kedvező tapaszta- megtakarítani! A munkaszer- rést az eddigi tapasztalatok- iat0k bizonyára tovább szé- vezés! Fontos ez mostanság!” ról, és semmiképpen nem az lesftik az e rendszerben dol- — dől belőle a szó, alig kö- említett magatartás és véle- gozó kutak hálózatát. Követhető a lejegyzése. Es mény jellemző a gépkocsive- pünkön Roboz Gáborné és

most mire tetszik várni oly zetőkre. A megkérdezettek esete Andrásné végzik a pi- türelmesen?” — bátortalano- szinte kivétel nélkül dicsérték ackutatást. dik el a kérdező. „— Mire? az újszerű kezdeményezést,

Hát a, kutasra, tudja, nem jónak, gyorsnak és egyszerű- — kulcsár —

Milyen fesz Pásztó központja ?

Megfelelni a nagyobb követelményeknek

Pásztó településközpontjának beépítése az érdeklődés homlokterébe került. A régi már elavult, nem felel meg a megváltozott követelményeknek, amelyeket az elmúlt évek nagyiramú fejlődése, a körzetesítések állítottak a nagyközség elé.

Ezért a Pásztó nagyközségi közös Tanács Végrehajtó Bizottsága. valamint a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tervpályázatot hirdetett Pásztó településközpont beépítése tanulmányterv készítésére

Az Urbanisztikai Társaság felkarolta az ügyet, és mérnökképző tanfolyama keretében felkért építészeket, hogy jelentkezzenek a felhívásra, amit három csoport meg is tett, 1979 szeptemberében. Nyomban hozzáláttak a helyszín felméréséhez, tanulmányozásához. Megkapták a már meglevő rendezési terveket, a tanács dolgozói segítették munkájukat; elsősorban adatokat szolgáltattak. Az egyik csoport a településtörténet terén is alapos vizsgálatokat végzett. Decemberben megérkeztek a tervek, s bíráló bizottság alakult értékelésükre. Megállapították, hogy a három pályamű (L jelű, K-jelű, Z jelű), a titkosság követelményeinek, valamint a tartalmi és alaki előírásoknak megfelelnek.

Feladat volt a már jelentős részben elavult Pásztó nagyközség új, egységes, városi követelményeknek is megfelelő

központjának kialakítása, figyelembe véve az áltatános rendezési tervet.

Lakásépítés vonatkozásában mindhárom terv eleget tett annak a feladatnak, hogy a VI. ötéves terv során a Kölcsey út. tanácsszékház. Szabadság út, Lenin út által határolt területen állami célcsoportos beruházásban 100 lakást, a VII. és a VIII. ötéves terv során pedig a Szabadság út. Felszabadulás tér. Tanácsköztársaság tér közötti szakaszon 500 lakást kell megépíteni. A tervezeti új intézmények elhelyezéséi. a megmaradó épületek felhasználását mindhárom tervpályázat megfelelően, ám különbözőén oldotta meg. A tervezési terület közlekedési hálózatát.' parkolási lehetőségei, a gyalogosközlekedést, a csomópontok kialakítását, valamint a „sétálóutcát" ugyancsak eltérően tervezték.

A bíráló bizottság lényeges szempontnak tartotta az értékelésnél azt az ütemezést, amelyik a leggazdaságosabban oldotta meg a községközpont szanálását. Negatívumként említette, hogy a forgalmi rendszer kialakításánál nem vették figyelembe a Szabadság úton jelenleg folyó munkálatokat, mely hosszabb távon megszabja annak főútvonal jellegét.

Megállapították, hogy a közművizsgálatot és közműtervezést a tervpályázatok jól oldották meg, kivéve az energia- ellátást, mely vonatkozásban a tervek ugyan elfogadható színvonalúak, de elég szűkszavúak. Pozitívan értékelte a bizottság, hogy hőenergia-ellátás terén a Z jelű terv a gázhálózaton túlmenően még egy alternatívát tartalmazott és gépészeti központot Is kialakított.

Ugyancsak a Z jelű terv oldotta meg legátgondoltabban a védett műemléki terület kialakítását illetve hasznosítását. Teljes egészében egyik terv- pályázat sem valósítható meg, viszont az egves pályaművek magas értékű, figyelemreméltó és hasznosítható ■ rész- megoldásokat javasoltak.

A bíráló bizottság a pályázatot eredményesnek minősítette és egyhangúlag úgy határozott, hogy mindhárom tervet megvételre javasolja, valamint a kiíró szerveknek azt, hogy a három terv alapján gondoskodjon egy olyan beépítési terv kidolgoztatásáról, mely legkorszerűbben, a lehetőségeket is figyelembe véve a leggyorsabban biztosítja

Pásztó településközpontjának megvalósítását. A végleges beépítési tervet az Észak-magyarországi Tervező Vállalat készíti. Az előkészületek már megindultak. A központi területeken folyik a lebontandó épületek kisajátítása, hamarosan megkezdődik az építkezést is, (ami a VI., VII. ötéves tervben folyamatosan történik majd.) A megvalósítás előreláthatóan a VI. ötéves tervben történik majd és áthúzódik a VII. Ötéves tervbe. Pásztó dinamikusan fejlődő nagyközség; a tervezett új település- központ korszerű, egységes, a városi követelményeknek is megfelelő lesz.

Elek Margit

Egy zászló története

OSZLOPON elhelyezett tábla fogadja az idegent a FÜ- TŰBER nagybátonyi gyáregységének bejáratánál, s adja tudtul, hogy a létesítmény KISZ-védnökséggel készült. Voltaképpen már 1968- ban megalakult Itt a KISZ- szervezet, igaz akkor még más helyszínen és csupán nyolc fővel, de egy-két év alatt sikerült úgy „összerázódniuk”, hogy az épülőkészülő új gyáregység fölött már védnökséget vállalhattak. Ami, tegyük hozzá, akkoriban még korántsem volt any- nyira gyakori, mint manapság.

Ezres nagyságrendben mérhető az az óraszám és teljesítményérték, amit a FŰTÖ- BER KISZ-esei az 1973-as átadásig az új gyár építésében végeztek az első kapavágásától az utolsó gép beszereléséig.

— Szólni sem kellett, mentünk mi hívatlanul is — emlékezik vissza Híves József, aki ez év tavaszáig a bizottság titkári teendőit látta el. — Veszprémtől Csong- rádig jártunk kapacitás után, aztán parkosítottunk, de, ha nem volt munkás bizonyos feladatokra, akkor csak nekünk szóltak és mi szerveztünk. Ügy érzem, igazából ekkor kovácsolódott össze a mai gárda. És, hogy tavasz- szal a KISZ központi bizottságának vörös vándorzászlaját átvehettük, az tulajdonképpen akkor kezdődött.. Molnár János, a KISZ-bi- : zottság új titkára a legna- * gyobb erénynek a megbízhatóságot tartja.

— Pontosabban azt —- mondja, —, hogy lehet ránk

számítani. Hiszen tudvalevő, hogy máról holnapra, egyik pillanatról a másikra is adódhatnak olyan feladatok, amelyeknél az idő, a gyorsaság dönthet. A KISZ nem szórakoztató intézmény, tehát elsősorban a munkában kell bizonyítanunk, s csak utána jöhet a szabadidős-tervezés, Egyébként, s ez az egyik erősségünk, mi ebben egyetértünk.

Szinte alig volt a salgótarjáni járásnak olyan „megmozdulása”, ahol ne lettek ^Olna jelen a fűtőberiek. Ott voltak « azorospataki úttörőtábor építésénél, a salgóbá- nyai KISZ-vezetőképző iskola munkálatainál, sőt még a balassagyarmati csecsemőotthon létrehozásában is bábáskodtak, hogy csupán néhányat említsünk. De segédkeztek Dunaújvároson, Pakson, Gyulán is.

SZABÖ FERENC lakatos, a KISZ-érdemérem tulajdonosa az egyik legszorgalmasabb résztvevő volt.

— Mindig közösen döntöttünk arról, mit, hogyan csináljunk — mondja. — Sok szervezet abba a hibába esik, hogy a vezetőség által jónak, remeknek ígérkező programokat akarja „végrehajtani”, s bár a szándék jó,' a végeredmény mégis gyakran kudarc. Oda kell figyelni az ötletekre, s nemcsak meghallgatni, hanem véghez is vinni, legyen szó akár egy kirándulásról vagy társadalmi munkaakció szervezéséről. Nem is szólva az újító szándékú fiatalokról, akiknek egy-egy ötletét a legnagyobb becsben kell tartani, mert ellenkező esetben megtörténhet, hogy soha többet nem próbálkoznak. Most, hogy már kicsit „kiöregedtem” a KISZ- ből, hiszen elmúltam 32 éves, úgy érzem, a legfontosabb dolog az emberi kapcsolatoknak, az egymással való törődésnek az ébrentartása, erről nem szabad a mozgalomban soha megfeledkezni!

— Persze, mennyivel nehezebb a dolguk az irodákban dolgozóknak — jegyzem meg —, akiknek a munkája közel sem mérhető a termelésben résztvevők konkrét számaival, mutatóival.

— Ez igaz, de valamilyen „kapaszkodót” ott is lehet találni — feleli Hável Gizella, az irodai csoport KISZ- szervezetének titkára. — Azon kívül, hogy a társadalmi munkálatokban a fizikaiakkal közösen veszünk részt, segédkezünk az újítások, s az efféle javaslatok elkészítésében. beadásában Aztán az ifjúsági vitakörökön rendszeres előadók vagyunk, vagy mi vezetjük le a foglalkozásokat. Ezek konkrétumok, tehát mérhetők.

A fiatal műszakiak és közgazdászok csoportja évek óta figyelemre méltó eredményeket ért el, több ízben a mi' gyei verseny legjobbjai kö zott szerepeltek, s újításaikkal több ezer forintos megtakarításokat sikerült megvalósítani.

A FÜTÖBER-i KISZ-esek leg utóbbi nagy kezdeményezése a sportkomplexum tervének elkészítése, valamint a kivi' telezés megkezdése volt. Hozzávetőlegesen ötszázezer forint értékű társadalmi munkálatokról van szó, melynek eredményeképpen 1981 végéig, egyebek között kispályás labdarúgópálya, teniszpálya, öltöző, szertár áll majd a sportszeretők rendelkezésére. Az első ütem átadását június 29-ére tervezik.

☆ ☆ ☆

A VÖRÖS vándorzászlót azok kaphatják meg, akik több éven át eredményes mozgalmi munkát végeznek. A FÜTÖBER 180 fős KISZ- szervezete méltán érdemelte ki az elismerést. És mi lehet ilyenkor a kívánságuk? ösz- szebeszélés nélkül, mindany' nyian azt szeretnék, ha i zászló jövőre ismét Nagybá- tonyba kerülne.

A szándék és az elképzelés megvan hozzá. Kérdés, hasonló lesz-e a megvalósítás is.

T. L.

Tanácstagnak jelölték

Szabó János azok közé tartozik, akiknek életük, sorsuk gyermekkoruk óta összenőtt a közéletiséggel; s az évek múlásával egyre több szállal kötődnek a közösséghez.

— Valamikor, az 1960-as

évek elején az úttörőmozgalomban csapott meg a köz- életiség szele — emlékezett vissza az ELZETT gyáregység szécsényi telephelyének dolgozója, akit a közigazgatásilag Szécsényhez tartozó Benczúrfalván ismét tanácstagnak jelöltek. — Salgótarjánban a szakmunkásképző iskolában, ahol szerszámkészítő-szakmát tanultam, csak megerősödött bennem a gondolát, hogy előbb a „köz”, aztán az „én”. Ma, felnőtt fejjel úgy fogalmazhatnám meg, hogy minden ember felelős azért a közösségért, amelyben él, senki sem lehet közömbös az embertársaival szemben. Az egyéni életünk, ha úgy tetszik boldogulásunk, attól a közösségtől is függ, amelyhez tartozunk, így mindenképpen a közösség az elsődleges.

A rövid filozofikus kitérő után tovább peregtek Szabó János közéleti tevékenységének „filmkockái”.

Újjászületik az ősi Riga

A lett építészek és restaurátorok munkája nyomán a rigai óváros visszanyeri eredeti arculatát.

Az óváros mindössze 50 hektárnyi területén számtalan történelmi és építészeti emlék található. Az elmúlt évszázadok viszontagságai, és nem utolsósorban a második világháború pusztítása jelentősen megváltoztatta Riga arculatát. A szakemberek szerint ez a folyamat visszafordítható. Újra megszólaltak a német megszállók által lerombolt XII. századbeli Pé- ter-székesegyház harangjai, megszabadult építőállványai- lól egy — háború alatt megrongált — XVII. századbeli templom.

A tervek szerint az óvárosból teljesen kitiltják az autókat, már most is csak gyalogosan lehet eljutni a híres Dóm térre és megtekinteni az azt körülvevő XIII— XVI. századbeli épületeket. Kitelepítik az óvárosból a hivatalok többségét, a raktárakat, helyükön hangulatos éttermeket, kávéházakat és üzleteket létesítenek. Egyidejűleg korszerűsítik a lakóházakat is. A restaurátorok igyekeznek visszaadni az ódon, XV—XVII. században épült utcák színhatását is.

A tervek szerint ezt a nagyszabású munkát 2000-ig fejezik be.

— Később, itthon a faluban az ifjúsági szervezet munkájába kapcsolódtam be. Következett a katonaság. A második évben KISZ-titkár lettem. Leszerelésem után a járási Ifjú Gárda-alegység megszervezésében segédkeztem.

Ez irányú tevékenységének elismerését fémjelzi, hogy 1970-ben „A haza szolgálatáért” kitüntetés ezüst fokozatában részesült.

Szabó János fiatalon tudta, hogy hol a helye: 1971-ben felvételét kérte a párt soraiba. Két évvel később, 1973- ban pártalapszervezeti titkárrá választották.

Az 1971-es tanácstagi választásokon a 47-es számú körzetben jelölték és megválasztották. Ugyanebben az évben a tanács a végrehajtó bizottság tagjának is megválasztotta, ahol azóta ténykedik. Az idén ismét bizalmat kapott

— Legszebb feladat, amit a közösségtől kapunk. Nem elég csak élvezni a választók bizalmát; nap mint nap, be kell bizonyítani, hogy méltóak vagyunk erre.

— Mint tanácstag és vb- tag mire a legbüszkébb?

— Mindenki tudja, látja, hogy az elmúlt kilenc év alatt mennyit fejlődött Szé- csény. Én ennek a fejlődésnek örülök a legjobban. Ügy érzem, hogy ebben egy kicsit benne van a mi munkánk is.

— Az elkövetkező ciklusban minek a megvalósításának tudna igazán örülni?

— Nagy szüksége lenne egy új művelődési házra. Úgy érzem, hogy komoly társadalmi összefogással ezt kell nekünk, tanácstagoknak szorgalmazni, és természetesen felső szervektől kapott támogatással megoldható lesz.

— A körzetemben élő emberek ügyes-bajos dolgait; problémáit megnyugtatóan intézi. A társközségben a ta4 nácstagoknak sokkal több feladatot kell megoldani.' Ez érthető, hiszen az emberek minket keresnek fel; őszintén elmondják gondjaikat, bajaikat...

Szabó János tanácstagi működése alatt kivívta az emberek elismerését. A bizalmat, tekintélyt munkája révén teremtette meg. Olyan ember, aki érzékenyen reagál környezetének hatásaira;

azonosulni tud társai gondjaival, örömeivel; lelkesedni tud a jóért, a szebbért, a fejlődést, haladást szolgáló tényezőkért; elítéli a rosszat; küzd a negatív hatások ellen.

Mint választott testületi tag, mindig a köz érdekében emelt szót. Kritikai érzékét, segítő szándékát a tanács vezetői is dicsérték. Több irányú társadalmi munkája mellett az önképzéséről sem feledkezik meg. Elvégezte a marxista—leninista esti egyetemet. Jelenleg szakközépiskola levelező tagozatán tanul. Munkájában élen jár, példamutató. Szaktudásával, ember- és munkaszeretetével érdemelte ki, hogy 1979-től a jövő munkásaival foglalkozik, mint szakoktató.

— ön szerint melyek azok a módszerek, amelyek egy jó tanácstag tarsolyában szerepelnek ?

— Elsősorban a példamutatás. Ez vonatkozik az élet minden területére. Megértés, türelem. Őszinteség, a tettek és a szavak egysége. Mindig tudatában lenni annak, hogy minket a közösség bízott meg. Szeretni, magas hőfokoa végezni a munkánkat — í<*» leli.

ő ilyen ember.

Szenográtli Fercn*

| NÓGRÁD - 1980. május 20., kedd