Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-20 / 116. szám
Fejlődött megyénk ipara (Folytatás az 1. oldalról) munkaórát teljesítettek, ami a bazisidőszakihoz viszonyítva 1.1 százalékkal csökkent. A túlórák száma 310 ezer óra volt, az 1979. I negyedévinél 15,1 százalékkal kevesebb. Az előbbiek alapján az egy foglalkoztatottra jutó nettó termelés volumene 1980. I. negyedévben 0.6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezen belül például a kohászatban jelentősen, 14,5 százalékkal emelkedett a termelékenység. A többi ágazatban sem az egy fizikai foglalkozásúra, sem az egy teljesített munkaórára jutó nettó termelés nem érte el az 1979. I. negyedévi szintet. A megye ipari szervezetei 1980. I. negyedévben 688 millió forint értékű terméket exportáltak, a bázisddőszakinál folyó áron 27 százalékkal többet. Jelentősen nőtt az export a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a Lampart ZIM salgótarjáni gyárában és az üM salgótarjáni síküveggyárában. Az összes export közel 80 százaléka nem rubelelszámolású piacra került és árbevétele 44 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A rubelrelációjú export az 1979. év azonos időszakihoz képest 13 százalékkal csökkent. Ezen belül a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységének, az ÜM. salgótarjáni öblös- üveggyárának és az ELZETT szécsényi gyáregységének rubelelszámolású kivitele csökkent jelentősebben. Építőipar A megyei székhelyű építőipari szervezetek 1980. évre 1262 millió forint értékű saját építési-szerelési munka elvégzését irányozták elő, melyből 55 százalék az állami építőipar, 45 százalék a szövetkezeti építőipar részesedése. A szocialista építőiparban 1980. március 31-ig — az előző évihez hasonlóan — az éves előirányzat háromnegyed részét kötötték le szerződéssel. A saját építési-szerelési munkák értéke 1980. I. negyedévben folyó áron 223 millió forint volt, összehasonlítható áron 8,4 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a tanácsi építőipar 36, az építőipari szövetkezeti közös vállalkozások pedig 9 százalékos termelésnövekedést értek el, a minisztériumi építőipar ugyanakkor 23 százalékkal, az építőipari szövetkezetek pedig 14 százaléikkál kevesebbet teljesítettek, mint a bázisidőszakban. A tanácsi építőipar a termelés növelését az összes foglalkoztatottak létszámának 15 százalékos és a termelékenység 18 százalékos növelésével érte el. Az építőipari szövetkezeti közös vállalkozások az előző évinél 14 százalékkal magasabb termelékenységgel dolgoztak. ■ A minisztériumi építőiparban ezzel szemben az egy foglalkoztatottra jutó saját építési-szerelési munkák értéke mintegy 17 százalékkal alacsonyabb volt, mint a bázisidőszakban, az építőipari szövetkezetek termelékenysége pedig 6 százalékkal csökkent. A szocialista építőiparban 1980. I. negyedévben 5451 főt foglalkoztattak, 5,3 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában.- Ezen belül a fizikai foglalkozásúak száma 6 százalékkal csökkent. Létszámnövekedés csupán a tanácsi építőiparban volt, ahol a fizikai foglalkozásúak száma 20 százalékkal, ezen belül az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatottak száma 24 százalékkal nőtt. Mezőgazdaság Az elmúlt évi kedvezőtlen Időjárás okozta terméskiesések jelentősen csökkentették a mezőgazdasági üzemek 1979. évi eredményeit. A nagyüzemek összes üzemi termelési értéke közel azonos volt az J978. évivel, ezen belül az alaptevékenységé 8 százalékkal kevesebb volt annál. Jelentősen, 24,9 százalékkal csökkent a gazdaságok nyeresége, hat termelőszövetkezet veszteséges volt. A termelés költségei 4,6 százalékkal haladták meg az előző évit. Az őszi gabonák jó áttelelé- se kedvező terméseredmény! ígér. A tavaszi mezőgazdasági munkákat azonban a hosszú tél miatt viszonylag későn kezdték meg a gazdáságok. ennek ellenére április közepéig a fej trágyázást lényegében befejezték. A 'nagyüzemi gazdaságokban a tavaszi árpát és cukorrépát már április 15-ig teljes egészében elvetették, a tervezettnél 7, illetve 3 százalékkal nagyobb területen. A központi ifttézkedések eredményeként megnövekedett cukorrépa-vetésterület 1976 óta ismét csökken és 1980-ban már 24 százalékkal kevesebb az 1975, évinél. Május első napjaiban lényegében befejeződött a burgonya ültetése, a kukoricát május 5-ig a tervezett terület 54 százalékán vetettéit el. A kukorica vetésterülete megyénkben 1975 óta 37,7 százalékkal (a nagyüzemekben 20.7 százalékkal) csökkent, és az 1980. évi üzemi tervek további csökkenést jeleznek. Jelentősen nőtt ugyanakkor a napraforgó területe, ami 1980-ban Várhatóan meghaladja a 2500 hektárt is. Március 31-én a megyében 43,9 ezer szarvasmarha volt, ebből 18,2 ezer tehén és elő- hasi üsző. A sertésállomány a negyedév végén 77,9 ezer volt, ezen belül az anyakocák száma az előző év március végivel azonosan 4,8 ezret tett ki. A juhállomány V. ötéves tervidőszaki nagyarányú növekedése a múlt évben megállt, 1980. I. negyedév végén 71 ezer juhot tartottak nagyüzemi gazdaságaink. Az anya- juhállomány 8 százalékkal csőkként. A megye mezőgazdasága ez év- első negyedévében 5,9 százalékkal kevesebb vágómarhát értékesített, mint a' múlt év azonos időszakában. Nem nőtt a vágósertés értékesítése, a vágójuhé ugyanakkor 56,8, a baromfié pedig 7 százalékkal több volt. A tehéntej felvásárolt mennyisége 7.8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a tyúktojásé pedig több mint 50 százalékkal kevesebb volt annál. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának adatai alapján a megye lakosságának 1980. I. negyedévi pénzbevételei összességében 7.9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A növekedésben nagy szerepe volt a múlt év közepén — az áremelések részbeni ellensúlyozására — bevezetett jövedelemkiegészítésnek. A jövedelemszabályozás új rendszere megfontoltabbá tette a megye gazdálkodóegységeit, és több vállalat az I. negyedévben még nem élt a béremelés lehetőségével, ezért a bér- és bérjellegű jövedelmek ez év I. negyedévében alig 2,1 százalékkal haladták meg az 1979. I. negyedévit. Ezen belül a bérből és fizetésből élők bérjellegű jövedelmei 1,2 százalékkal, a mezőgazdasági szövetkezeti munkabérek és munkadíjak pedig 6,9 százalékkal nőttek egy év alatt Az előbbiek mellett viszonylag nagyobb mértékben emelkedtek a felvásárlásból és egyéb mezőgazdasági kifizetésekből származó bevételek (17,, illetve 25 százalékkal). A jövedelmek mérsékeltebb ütemű emelkedése ellenére a takarékbetét-állomány növekedési üteme kedvezőbb, inint, az előző év második felében. A lakosság takarékbetét-állománya a negyedév folyamán 67 millió forinttal nőtt és 1980. március végén elérte a 2555 millió forintot. Ez 6,9 százalékkal több mint egy évvel korábban. A növekedés lényegében a könyves betéteknél jelentkezett, a gépkocsifedezeti betétek összege ugyanis a negyedévben 15 millió forinttal csökkent, A negyedév végén a megyében 5500 gépkocsi-élőjegyzést tartották nyilván. X lakosság hitelállománya a betéteknél gyorsabb ütemben, 11 százalékkal emelkedett egy év alatt, és a negyedév végén megközelítette az 1,8 milliárd forintot. A takarékbetét-állomány növekedési ütemének csökkenése szoros kapcsolatban van azzal, hogy a megye kiskereskedelmi hálózatának eladási forgalma az 1979. I. negyedévi forgalomhoz viszonyítva 12,5 százalékkal emelkedett és meghaladta az 1,4 milliárd forintot. A forgalom volumene legnagyobb mértékben a bolti élelmiszereknél nőtt amihez feltehetőleg az is hozzájárult, hogy a vendéglátás 1980. I. negyedévi forgalma a bázisidőszakhoz viszonyítva folyó áron is csak 5,1 százalékkal emelkedett, volumenében pedig csökkent Az 1980. I. negyedévi melegétel-forgia- lom például 8 százalékkal, az étlap szerinti és egyéb étel- forgalom pedig 13 százalékkal alacsonyabb az előző negyedévinél. Mintegy 7—8 százalékkal csökkent 1979. IV. negyedévihez viszonyítva a, presszókávé és az alkoholmentes üdítő italok, és 13 százalékkal a szeszes italok forgalma. Mindez azt jelzi, hogy a fogyasztók egy része a viszonylag drága vendéglői étkezés helyett önellátásra tért át, ami a bolti élelmiszerek forgalmának növekedése irányában hat. A ruházati cikkék forgalmának volumene mindössze 0,8 százalékkal haladta meg a bázisidőszak -szintjét, a vegyes iparcikkeké pedig — hosszú évek óta először — a bázis- időszak szintje alá-esett visz- sza. Ez utóbbiak forgalom- csökkenését elsősorban egyes tartós fogyasztási cikkek múlt év végi „felvásárlása” okozta. Az elektromos háztartási cikkek, rádió, televízió stb. I. ne- negyedévi forgalma például lényegesen alacsonyabb volt a IV. negyedévinél, de csökkent a magnetofon, lemezjátszó, zseb- és karóra, valamint a bútorok forgalma is. Az ecsegi termelőszövetkezet gépműhelyében is mindig egy lépéssel előbbre járnak a földeken munkát végző erő- és munkagépek javításával, karbantartásával. Ezekben a napokban már a nyáron használatos silózógépcket, kombájnokat szerelik. Darázs József karosszérialakatos és Nagy László fiatal gépszerelő — tavaly végzett a salgótarjáni 211. számú Szakmunkásképző Iskolában —, az új gépműhelyben silózógépet javítanak. — kulcsár — Terv és naptár Ami a hetvenes évek elején néhány vállalat próbálkozása volt csupán, az most helyet kapott a tervezés általános gyakorlatában. A gyakorlat igazolta: amennyire szükséges a népgazdaság egészében a'tervszerűség, annyira veszélyes következmények eredője lehet a vállalatoknál a merevség, az időpontok elsődlegessé tétele a gazdálkodási folyamatokkal szemben. Friss dokumentumból idézzük: „...a nép- gazdasági terVvel időben összehangoltan, de a vállalati adottságoknak megfelelő időtartamra dolgozzák ki” a gazdálkodók középtávú terveiket. Mindez a Tervgazdasági Értesítő közelmúltban megjelent 1980. évi második számában olvasható, amely az Országos Tervhivatal elnökének irányelveit tartalmazza a gazdálkodó szervek középtávú terveinek kialakításához. Bevezetőben utaltunk rá: a hetvenes évek elején néhány vállalat megpróbálkozott azzal, hogy első ízben önállóan készített középtávú tervét folyamatosan guruló programmá alakítsa át, azaz megkísérelték mindenkor öt esztendőre érvényessé tenni azt. A próbálkozás akkor ellentmondásos vissz- hangott keltett, voltak, akik érdekesnek, hasznosnak tartották, mások viszont szentségtörésként kezelték, mondván, ha a népgazdasági terv öt évre szól, akkor a vállalat is igazodjék ahhoz, ami az általános. A tervhivatali irányelvekből idézett rész, ahogy a szóban forgó útmutatás egészének betűje és szelleme egyaránt a korszerűbb, nyitottabb, tehát a változások érzékelésére és befogadására képes, tervezés mellett szavaz, összecseng ez a felfogás azzal a kívánalommal, amelyet egy másik dokumentumban, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozatában olvashatunk, s amely így hangák: „Az országos feladatok kialakításában és megoldásában is jobban kell építeni a vállalatokra, a szövetkezetekre, mert önálló munkájuktól, vállalkozó szellemüktől, gazdálkodásuk eredményességétől döntő módon függ előrehaladásunk. Korszerűsítem kell belső irányítási és ösztönzési rendszerünket. Kerülni kell a döntési körükbe való szükségtelen beavatkozást”. A mai gazdálkodási körülmények közepette aligha akad sok. olyan vállalat, ahol — felelősen! —i 1980-ban pontosan megmondják, miként alakul legfőbb termékeik előállítása 1985-ben, hogyan formálódik a dolgozók szociális ellátásának tucatnyi jellemzője? Márpedig a jelek azt mutatják, hogy ilyen tételes — ún.! természetes mértékegységben történő — tervezésre tart igényt némely főhatóság, beleértve a kivitelt és a behozatalt egyaránt. Aligha indokolatlan a vállalati tervezéssel foglalkozók nyugtalansága, értetlenkedése, mert hiszen ők úgy vélekednek: a terv saját munkaprogramjuk. Ha pedig ilyen munkaprogramnak fogjuk fel, akkor létjogosultsága — sőt: szükségessége. — mutatkozik különböző variánsoknak, olyan változatok kialakításának, amelyekből esetleg folyamatosan ötvöződik egybe a cselekvés forgatókönyve. Természetesen senki sem vonja kétségbe az ágazati, felügyeleti hatóságok, irányító szervek jogosultságát arra, hogy tudják, milyen irányban kívánnak haladni a hozzájuk tartozó vállalatok. Az irány azonban nem téveszthető össze a mindenre kiterjedő részletezéssel. Talán nem fölösleges emlékeztetni arra: a negyedik, az ötödik ötéves terv időszakában azok a vállalatok boldogultak a nehezedő feltételek ellenére is, amelyek képesek voltak guruló tervvel dolgozni, azaz igazodni a változó körülményekhez. M. O. Ennyit exportál az idén termékeiből a tőkésországokba a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyára. Ez húsz százalékkal nagyobb bevételt jelent, mint az elmúlt esztendőben. A többletet nem a mennyiség növelésével, hanem az 1979. évi szint megtartásával, esetleg valamivel kevesebb termék kiszállításával kívánják megoldani. Megtehetik, mert a kábelnak a világpiacon most viszonylag jó ára van. A tavalyihoz képest az Mén 10 százalékkal sikerült növelni eladási áraikat. — Vállalatunk központja azt kéri tőlünk, ha lehet, akkor teljesítsük túl tőkésex- port-előirányzatunkat — indítja a beszélgetést Márton Sándor, a balassagyarmati gyár főnöke, majd így folytatja: — Nemcsak a jelenlegi lehetőségek jó hasznosítása miatt foglalt így állást a központ, hanem _ azért is, mert a vállalati" tőkésbevétel csaknem teljes egészét mi adjuk. A most folyó rekonstrukciós munkálatok pedig olyan lehetőséget biztosítanak számunkra, amivel felTőkésexportból Huszonnégymillió dollárt tétlenül élnünk kell. A jelenlegi utat kell járnunk, mert az államtól kapott hitel felvételekor vállaltuk, hogy a beruházás eredményeként növeljük az exportot, illetve bizonyos tekintetben és területeken mérsékeljük az importot. Ebből a kötelezettségből ránk,, balassagyarmatiakra, elsősorban az export erőteljes növelése hárul. — Hol tartanak ma? — Április végéig kötelezettségünket teljesítettük, annak ellenére, hogy januárban' a kiszállításhoz szükséges kábeldoboknak csak kis részét kaptuk meg. A különböző tárgyalások eredményeként mennyiségi gondjaink jelenleg e tekintetben nincsenek, pillanatnyilag a minőséggel van baj. Ugyanis a vevők, a csomagolóanyaggal kapcsolatban ugyanolyan minőségi követelményeket állítanak elénk, mint saját termékeinkkel szemben. így hát ez is egyik feltétele további versenyképességünknek, — Vannak-e más jellegű gondjaik? — Pillanatnyilag nincs. A kiemelt alapanyagokat folyamatosan megkapjuk. Nekünk most a legfontosabb feladatunk, hogy a vezető, irányító, szervező munkánk megfeleljen azoknak a magasabb követelményeknek, amelyeket a gépi rekonstrukcióval megteremtettünk. Olyan komplex műszaki, szervezési intézkedéseket tettünk és majd teszünk, amelyek biztosítják, 'hogy , gyártási programunk olyan szintet érjen el, amelyet az új, korszerű 2,5—3- szoros nagyobb termelékenységet biztosító gépek és berendezések ránk kényszerítenek. . — Ha jól értettem, akkor nem irreális követelmény a túltőkésexport-előirányzat teljesítése. — Nem. Ennek érdekében tovább javítjuk termékeink minőségét, bár vevőink jórészt elégedettek velünk. Mi viszont nem vagyunk önmagunkkal megelégedve. Már csak azért sem, mert erős konkurenciával kell meg- küzdenünk, ugyanakkor -azt sem jelenthetjük ki, hogy nincs, mit tenni. Ha a minőség javításában egy pillanatra is megállnánk. lehet hogy jövőre nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnénk. Nem mondunk le a külföldön elérhető kedvezőbb eladási árak megszerzéséről sem. Ezzel egyidőben végrehajtjuk azokat az elképzeléseinket, amelyek hozzásegítenek bennünket termékeink önköltségének csökkentéséhez. Sajnos, e tekintetben még csak a kezdő lépéseknél tartunk, akár a fajlagos anyag-, vagy energiamegtakarításról beszélünk. Végül, de nem utolsósorban eddig kivívott szavahihetőségünk, hírnevünk további erősítése céljából semmiféle lazaságot nem engedünk meg a szállítási határidők pontos betartásánál — hangsúlyozza a főmérnök. Az elmondottakon kívül a gyár vezetőit és dolgozóit a jobb, hatékonyabb munkára, az eladási pozíciók jó kihasználására ösztönzi az a lehetőség is, mely szerint a világpiacon elért kedvező árakat érvényesíthetik a belföldre szánt termékek áraiban is. A nagyobb nyereségre pedig szüksége van a kollektívának,. hogy a kapott exportfejlesztési és importkiváltási hitel részleteit időben, pontosan visszafizessék. Mert csak ebben az esetben számíthatnak esetleg egf újabb, előbb említett célok# szolgáló fejlesztési hitelre. (venesz| NÓGRÁD •» 1980. május 20., kedd J
