Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-20 / 116. szám
Faji zavargások Miamiban Hétfőn már csak szórványos lövöldözés Szinte polgárháborús állapotok uralkodnak a floridai Miamiban: a fekete bőrű lakosság fellázadt egy felháborítónak tartott bírósági ítélet miatt, több ezer tüntető részvételével súlyos összecsapások, zavargások voltak szombaton és vasárnap a városban. A legfrissebb jelentések szerint immár 15 a halálos áldozatok száma, és legkevesebb 180 sérültje van a szombat óta tartó zavargásoknak. Az első összecsapásokra azután került sor, hogy — szombaton este mintegy ötezren, főleg feketék, tiltakozó felvonulást tartottak, mert egy kizárólag fehérekből álló esküdtszék felmentette azt a négy rendőrt, akik a vád szerint halálra vertek egy néger motorost, egy biztosítási ügynököt. A felvonulókra rendőrök és nemzeti gárdisták támadtak, és heves összetűzések, valóságos utcai harcok bontakoztak ki. A gyújtogatások és a lövöldözések miatt az anyagi kár is jelentős. Mivel a,helyi rendőrség már nem volt képes felszámolni az egyre súlyosabbá és keményebbé váló összecsapásokat, vasárnap mintegy ezer jól felfegyverzett nemzeti gárdistát vezényeltek a "város néger negyedeibe. A rendőrök és a gárdisták eddig 222 négert és 29 fehéret vettek őrizetbe. A város érintett negyedeiben éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el, megtiltották az alkohol, a benzin és más, tűzgyújtáshoz használható anyagok árusítását, és hétfőn zárva maradtak az iskolák is. Bob Graham, Florida állam, kormányzója, a helyi televízióban mondott beszédében nyugalomra szólított fel, és közölte, hogy a négy rendőr pere még nem zárult le: a szövetségi ügyészség még kézbe veszi és megvizsgálja az ügyet. Marvin Dunn, a Miamiban lakó négerek vezetője, szintén nyugalomra szólított fel, és kérte a fehér lakosokat, hogy ne menjenek a néger negyedekbe, mert ez a jelenlegi körülmények között veszélyes. A néger vezető „szörnyűnek” nevezte az összecsapásokat, de hangoztatta: fél, hogy azok még korántsem értek véget. * ☆ A szórványos lövöldözésektől eltekintve hétfőn már nyugalom volt a floridai Miamiban és környékén. Az elegáns nyaralóváros felett a párás levegőben hatalmas fekete füstkupola terjeszkedik a hét végi gyújtogatásokra emlékeztetve, éjszaka kijárási tilalom van érvényben és — miután az utcai harcok alábbhagytak — hajnalban megkezdődött a fosztogatás. A hangulat további csendesítése érdekében Miamiba érkezett Andrew Young, az Egyesült Államok volt fekete ENSZ-nagykövete és más néger polgárjogi vezetőket is oda várnak. Az iskolák még zárva vannak és a buszok sem közlekednek Miamiban. A UPI hírügynökség helyszíni értesülése szerint a hét végi zavargásokban — amelyek leverésében a nemzeti gárda is részt vett — tizenkilencen lelték halálukat és legkevesebb hatszázan megsebesültek, köztük negyvenen lőtt sebektől szenvednek. Négyszáz embert letartóztattak. Miami utcáin hétfőn rendőrök és nemzeti gárdisták százai cirkáltak derekukra támasztott géppisztollyal és távol tartották a munkába igyekvőket a lerombolt, sűrűn lakott fekete körzetektől. Ott csak hétfőn lehetett megkezdeni az oltást, mert a lázadók sokáig fegyverrel tartották távol a tűzoltókat. (MTI) Katonai hatalomátvétel Dél-Koreában Dél-Koreában a szombaton éjféltől az egész országra kiterjesztett rendkívüli állapot sem vetett teljesen végét a diákok és a munkások megmozdulásainak, amelyek már napok óta tartottak országszerte. Kvangzsuban, az ország déli részén fekvő nagyvárosban vasárnap is, hétfőn is több száz egyetemista tartott tiltakozó felvonulást, a rendkívüli állapot felfüggesztéséi és az általános válaszA szovjet kormány meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Ilié Verdet, a Román Kommunista Párt KB politikai végrehajtó bizottságának tagja, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. A repülőtéren a román kormányfőt Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Nyikolaj Tyitások mielőbbi megtartását követelve. A kivezényelt rendőrség könnyfakasztó gránátokkal oszlatta szét a tüntetőket. Sok fiatalt őrizetbe vettek. Szöulban, a fővárosban letartóztattak 30 egyetemistát, akik egy tiltakozó nagygyűlést szerveztek. A hadsereg átvette a hatalmat; katonák ellenőrzik a főváros minden stratégiai pontját, az egyetemet meghonov, az SZKP KB PB tagja, a minisztertanács elnökének első helyettese és más hivatalos személyiségek fogadták. A román miniszterelnök kíséretében van többek között Cornel Burtica, az RKP KB politikai végrehajtó bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter. szállták. A katonai hatóságok még vasárnap számos politikust letartóztattak, így az ellenzék vezetőit és az októberben meggyilkolt diktátor Pák Csöng Hi néhány volt munkatársát is. A köztársasági demokrata párt, a kormányt támogató vezető politikai erő hétfőn azt javasolta, hogy a „jelenlegi körülmények között” halasz- szák el a parlament keddre tervezett ülését. A párt el* nöke, Kim Jong Pil, a vasárnap letartóztatott politikusok között van. Kim támogatta az ellenzéki új demokrata pártnak azt a javaslatát, hogy szüntessék meg végleg az októberben, Pák Csöng Hí meggyilkolása után elrendelt részleges rendkívüli állapotot. Az Egyesült Államok kormányát „mélységesen nyugtalanítja” a dél-koreai kormány döntése, hogy kiterjeszti a rendkívüli állapotot — jelentette ki vasárnap az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője. „Ez a döntés csak a problémák további elmélyülést okozza” — tette hozzá. (MTI) Ilié Verdet Moszkvában Irán Létérdek — az egység Egyidejűleg azzal, hogy Irán éles konfrontációban van az Egyesült Államokkal, az: ország belső helyzete változatlanul feszült. Minden jel arra vall, hogy a második évébe lépett iszlám forradalom még mindig nem alakította ki végleges arculatát, s tovább viaskodik az öröklött és a menet közben támadt súlyos problémákkal. A forradalom intézményesítésére tett intézkedések — a köztársasági elnök és a parlament megválasztása — egyelőre nem igazolták a várakozásokat. A parlamenti választások május 9-én megrendezett második menete is döntő többségben az iszlám köz- társasági párt jelöltjeit juttatta mandátumokhoz. Ez új elemet visz abba a hónapok óta folyó hatalmi versengésbe, amely Baniszadr köztársasági elnök és a konzervatív papság között zajlik. BANISZADR ÉS ELLENLÁBASAI Az óvatosan Nyugat felé kacsingató Baniszadr arra törekszik, hogy az államügyek irányítását kivegye a vallásilag bigott, de harcosan anti- imperialista papság kezéből. (Ez utóbbiak két legkiemelkedőbb képviselője Behesti ajatollah, az iszlám forradalmi tanács titkára, valamint Khalkali ajatollah, az ország főbírája.) Az amerikai diplomatatúszok ügye már jó ideje áll ennek a hatalmi harcnak a középpontjában. Baniszadr hajlana arra, hogy bizonyos feltételek mellett kiadja a túszokat, míg riválisai „magasabb árhoz” — a bukott sah kiadatásához és az Egyesült Államok bocsánatkéréséhez — ragaszkodnak. Miután a változatlanul legfőbb tekintélynek örvendő Khomeini ajatollah a parlamentre bízta a túszok sorsának az eldöntését, ebben pedig az egyház emberei vannak többségben, nem lesz egyszerű az elnök számára, hogy keresztülvigye akaratát. A hatalomért folytatott harcban az államfő nem habozott, hogy kölcsönvegye ellenfelei fegyverét. A vallási fanatizmus kártyáját kijátszva, Baniszadr nemrég a te- heráni egyetemen elmondott beszédében „kulturális forradalom” kezdetét jelentette be, ami alatt az oktatás iszlámo- sítása értendő. Ez idáig abban nyilvánult meg, hogy szélsőséges muzulmánok és iszlám gárdisták megtámadták a baloldali diákokat, szétdúlták szervezeti helyiségeiket. A vidéki egyetemekre is kiterjedt összecsapások során mintegy 80 fiatal életét vesztette. Igaz, a szellemet a palackból kiengedő elnök utóbb bírálta a vallási fanatikusok erőszakos módszereit, de a baloldali diákok elleni hajsza folytatódik. Növeli a belső feszültséget, hogy ,az utóbbi hetekben ismét fellángoltak a harcok Kurdisztánban. Az autonómiájukért küzdő kurdok ellen az iráni hadsereg, a nehéztüzérséget és légierőt is bevetve, valóságos háborút vív. Az áldozatokról nincsenek adatok, de a hajléktalan kurdok számát 100 ezerre becsülik. Nem ennyire súlyos a helyzet az arabok lakta Khu- zisztánban, ám ebben az olajban gazdag tartományban is jelentősen, nőtt a merényletek és szabotázsakciók száma. S tovább bonyolítja a helyzetet, hogy elszaporodtak a határvillongások a nyugati szomszéddal, Irakkal. NŐGRÁD - 1980. május 20., kedd I Osztrák elnökválasztás Kirchslögert újraválasztották Hétfőn reggelre megszülettek a vasárnapi osztrák elnökválasztás végleges és részletes eredményei. Ezek szerint a valamivel több, mint 5,2 millió, szavazásra jogosult állampolgár 4 millió 430 ezer érvényes szavazatot adott le. Ezek közül Rudolf Kirschläger (a kormányzó szocialista párt jelöltje) 3 538 748 szavazatot (79,9 százalékot), Wilfried Gredler (a néppárt jelöltje) 751 399 szavazatot (16,9 százalékot), és végül Norbert Burger (az újfasiszta jelölt) 140 741 (3,2 százalékot) szerzett. Az eredmény két szempontból meglepő. Noha mindenki számított a hat éve hivatalban levő szövetségi elnök, Kirchsläger győzelmére, a közel 80 százalékos szavazati arány nemzetközi összehasonlításban is ritka nagyarányú győzelemnek számít. Bruno Kreisky kancellár, a szocialista párt elnöke kijelentette a választások után, hogy pártját büszkeséggel tölti el jelöltjének elsöprő győzelme. A másik meglepetés az újfasiszta Norbert Burger viszonylag magas szavazati aránya. A nagynémet propagandát folytató, szélsőséges politikus legjobb esetben is százezer szavazatra számított; a várakozást közel ötven százalékkal túlteljesítette. (MTI) Brezsnyev Iszlámábádi dilemmák Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban folyik az iszlám konferencia immár tizenegyedik külügyminiszteri tanácskozása. Mi ez a szervezet, miről tárgyal és milyen közegben ül össze — ezek a legfőbb kérdések. Az iszlám konferencia sajátos vallási-politikai államközi szervezet, amely negyven országot és mintegy hétszázmillió muzulmánt képvisel. Székhelye a szaúd-arábiai Dzsidda. Mivel szinte minden alapvetően mohamedán ország benne van, logikus, hogy a világpolitika fő kérdéseiben — a résztvevő államok politikai arculatának megfelelően — rendkívül tarka képet mutat. A tanácskozás jelenlegi két legfőbb témája az iráni ée az afganisztáni helyzet, akárcsak a legutóbbi, ugyancsak Iszlámábádban tartott januári konferencián. Akkor azonban számos haladó muzulmán ország — elsősorban a Szilárdság Frontjához tartozó államok — különböző okból nem jelent meg. Távolmaradásuk természetesen befolyásolta az ülést, amelynek résztvevői akkor Afganisztán ügyében egyértelműen Washington szájaíze szerint nyilatkoztak. Most nemcsak azért várható ebben a kérdésben legalábbis valamiféle mérséklődés, mert jelen vannak a haladóbb muzulmán országok illetékes miniszterei, hanem azért is, mert — a rendezésben az Egyesült Államoknak is komoly szerepet szánó kabuli javaslatok nyomán — az iszlám országok körében a hangulat valamelyest' változóban van. A vendéglátó ország államfője ugyan igyekezett kisebbíteni az afgán indítványok jelentőségét, de volt egy olyan kijelentése is, amit kissé idegesen elemeznek Washingtonban. Ziaul Hak tábornok ugyanis megjegyezte: Pakisztán „nem engedheti meg magának, hogy a különböző afgán szervezetek területén egyesüljenek”. Lehet persze, hogy ez csak Washingtonra személyi-hatalmi okokból nyomást gyakorolni kívánó taktika. A diktátor ugyanis közismerten • kevesli a rezsdmjének nyújtott amerikai politikai-anyagi támogatást és pillanatnyilag inkább Pekingre támaszkodik. (Kína csak az utóbbi időben kétmilliárd dolláros katonai segélyt nyújtott Pakisztánnak.) Ziaul Hak, aki nemrég tért vissza Kínából és akinek gyors közeledését Pekinghez különös aggodalommal figyelik Indiában, egy évvel Bhutto kivégzése után súlyos belpolitikai gondokkal küzd. A legfőbbek: 1. a szeparatista mozgalom erősödése az afgán és iráni határ mentén húzódó Beludzsisztánban. 2. Erjedés bizonyos főtiszti körökben, amely a minap hat hadseregcsoport vezetőjének kényszerű leváltásához vezetett. 3. Bhutto özvegyének és lányának növekvő népszerűsége. 4. Az az új veszély, hogy a Bhutto-féle néppárt összefoghat a diktatúraellenes főtisztekkel. Harmat Endre üdvözlete Khomeinmak Leonyid Brezsnyev táviratban üdvözölte Khomeini aja- tollahot és az Iráni Iszlám Köztársaság baráti népét a szovjet—iráni diplomáciai kapcsolatok létrejöttének 60. évfordulója alkalmából. A távirat megállapítja: „A szovjet nép . nagy tisztelettel és együttérzéssel viseltetik, az iráni nép igazságos, hősi harca iránt, amelyet az imperializmus és a gyarmatosítás ellen, a természeti erőforrásai fölötti rendelkezés jogáért, hazája szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának szavatolásáért vív.” A szovjet vezető táviratában annak a meggyőződésének ad hangot, hogy a szovjet—iráni kapcsolatok továbbra is a barátság, a jószomszédság és a kölcsönösen előnyös együttműködés útján fejlődnek. Leonyid Brezsnyev az évforduló alkalmából üdvözlő táviratot küldött Abol Hasz- szan Baniszadr iráni államfőnek is. (MTI) A JÉGHEGY CSÚCSÁN TÚL Sok kérdőjelet támasztott Iránban Carter amerikai elnök elvetélt „túszmentése”. Több jel utal arra, hogy a kommandóakció csupán a „jéghegy csúcsa” volt: a valódi cél egy széles körű ellenforradalmi összeesküvés előkészítése és a jelenlegi rendszer megdöntése lett volna. • Az akciót megelőző hetekben a Cl A becslések szerint háromezer — iráni nemzetiségű — hamis útlevelekkel ellátott ügynökét csempészte be az országba. Ezek egyszerre hajtották volna végre a fegyveres államcsínyt és a túszok kiszabadítását. Hogy a műszakiakon kívül milyen más műhibák csúsztak bele ebbe az Iránban egyszer már — 1953-ban, a Moszadik-kormány ellen — sikeresen megvalósított tervbe, egyelőre nem tudni. Az •viszont csaknem bizonyos, hogy nemcsak az egykori SAVAK (a sah titkosrendőrsége) ügynökei játszottak össze a CIA-val, hanem az iráni hadsereg több aktív tagja is. A Mudzsahid című teheráni napilap a gyanús körülményeket összegezve, a következő kérdéseket tette fel: Miért kaptak egyes légelhárító egységek a támadás előtt néhány nappal olyan Khomeini: nincs esélye államcsínynek „Sajnálatosnak” nevezte az EGK Irán-ellenes bojkottintézkedéseit Ghotbzadeh iráni külügyminiszter. Hozzáfűzte azonban, hogy a szankcióknak igen csekély hatása lesz az országra. Khomeini ajatollah vasárnap forradalmi gárdisták előtt elhangzott beszédében kijelentette : teljességgel lehetetlen, hogy Iránban sikerrel járjon egy hatalomátvételi kísérlet. — Egy államcsíny előkészítése éa végrehajtása olyan feltételeket kíván meg, amelyek nem állnak fenn Iránban: az iráni nép éber, s az iráni fegyveres erők túlnyomó többsége lojális az iráni nemzethez, a puccsisták saját magukat ve- szejtenék el — hangoztatta Khomeini. Beszéde válasz volt azokra a hírekre és figyelmeztetésekre, hogy az Egyesült Államok az iráni forradalmi változásokkal szemben ellenséges csoportokat felhasználva puccsot készít elő az országban. ! Legutóbb vasárnap az angol parancsot, hogy szereljék le ütegeiket? A támadás éjszakáján az egyik iráni radarállomás idegen repülőgépeket észlelt, de a jelzést nem továbbították a vezérkarnak. Ki a felelős ezért, valamint a radarhálózat teljes csődjéért? Miért bombázták szét az iráni légierő gépei másnap délután a sivatagban hátrahagyott helikoptereket, amikor már korábban kiderült, hogy titkos amerikai dokumentumok maradtak bennük? (A bombázás során egyébként egy őrséget adó iszlám gárdista életét vesztette ...) Végül miért volt kivilágítva egész éjjel — a támadás éjszakáján! — az amerikai nagykövetséggel szomszédos teheráni stadion? Roppant kényes kérdések ezek, amelyek kivizsgálása és tisztázása létérdeke az iráni iszlám forradalomnak. Az Egyesült Államok növekvő nyomása egyre parancsolóbbá teszi, hogy tisztogatást hajtsanak végre a köztársaság valamennyi intézményében és állítsák helyre a nemzeti egységet. Ennek útja pedig — az iráni kommunistákat tömörítő Tudeh Párt javaslata szerint — egy széles népi és antiimperialista egységfront létrehozása lenne, amelynek erőfeszítéseiből valamennyi egyházi és világi csoport részt vállalna Iránban. Pálíi Viktor sajtóban bukkant fel az a ‘hír,' hogy gazdag iráni emigránsok — volt tábornokok bevonásával — több millió dolláros kampányt indítottak Khomeini megdöntésére. Az új iráni parlament május 28-án tartja alakuló ülését — jelentették be hivatalosan vasárnap Teheránban. A túsz- ügyet azonban várhatóan csak egy hónap elmúltával tűzik napirendre — azt követően, hogy megalakul a kormány, * tisztázzák a különböző ügyrendi kérdéseket. (MTI) Kínai rakétakísérlet Az Új Kína hírügynökség vasárnap egymondatos közleményben jelentette be, hogy Kína vasárnap reggel „teljes sikerrel a Csendes-óceán előre meghatározott területére juttatta első hordozórakétáját”. Nyugati hírügynökségek a hírt kommentálva megjegyzik: Peking nem jelölte meg, hogy honnan indították csendes-óceáni célpontjára az interkontinentális ballisztikus rakétát, de ez feltehetően Hszincsiang-Ujgur autonóm terület északnyugati részéről, 10 ezer kilométerre acélponttól történt. Mint ismeretes, Japán, valamint számos csendes-óceáni ország, köztük Pápua Üj- Guinea, a Salamon-szigetek és a Fidzsi-szigetek, erélyesen tiltakozott a veszélyes kísérletek ellen. (MTI) Választások Japánban Ohira Maszajosi japán miniszterelnök liberális demokrata kormánya, amelytől a törvényhozás a múlt héten megvonta a bizalmat, ügyvezető kabinet minőségében hétfőn feloszlatta a parlamentet. Az ellenzéktől elszenvedett döntő vereség nyomán ezzel megtette az első előkészületet a június 22-én egyidőben sorra kerülő általános és felsőházi választásokra. A szigetország park*, mentjének történetében ez ^ első eset, hogy egyidejűlej választanak képviselőket a I törvényhozás mindkét házá- I ba. (MTI)
