Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-18 / 115. szám
i, A nemzeti hagyományok ápolása Beszélgetés a Miskolci Akadémiai Bizottság 7ársadalomtudományi Szakbizottsága történelemtudományi munkabizottságának társelnökével Dr. Horváth Istvánnal, « Miskolci Akadémiai Bizottság Társadalomtudományi Szakbizottsága történelemtír dományi munkabizottságána k társelnökével beszélgetünk. (Elnöke dr. Nagy József, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgató helyettese.) A MAB Társadalomtudományi Szakbizottsága, amelynek keretében a szóban forgó munkabizottság is kifejti tevékenységét Egerben tartotta alakuló ülését április 17-én. S még május hónapban lesz a történelemtudományi munka bizottság alakuló ülése is, szintén Egerben. Jelen időszakban a munkabizottság vezetői összegzik azokat a kutatási irányokat, amelyek egyeztetése révén kialakul majd a munkabizottság elképzelése és konkrét terve. A beszélgetés erről a munkáról folyik. — Milyen témajavaslatok- történeti helyzetét, szerepét, kai indulnak a Nógrád me- életét, politikai tevékenysében, akik a történeti kutatásokban megfelelő jártassággal bírnak. Ezért nagyon fontos a fiatalok bevonása és megfelelő instrukcióval való ellátása, azaz a kutatómunka lehetőség szerinti társadalmasítása. E vonatkozásban is elsősorban említem a honismereti munka aktivistáit, akiknek ez a munkabizottság programot adhat. A résztvevők második körét jelenthetik az általános és középiskolákban tanító ,‘örténelemta- nárok közül azok, akik szülőgyében élő szakemberek közelgő alakuló ülésre? földjüket szeretik, nemcsak gét tartjuk fontosnak. En- szóban, hanem például akár nek ma már három iránya önmaguktól is környezetük is látszik, amelyeket meg történeti emlékeit összegyűj- — Elképzeléseink szóró- kell vizsgálni. Egyrészt a kö- tik és feldolgozzák. Tehát san kapcsolódnak azokhoz a zépkortól kezdve Nógrádban azokra a tanárokra gondolok, kezdeményezésekhez, induló igen jelentős számú mező* akik tapasztalataik birtoká- törekvésekhez, amelyek Nóg- városiéit (például Nagyoro- ban kedvvel és képességük rád megye intézményeiben “ esetleg más kutatási pontokon is — kialakultak — mondja dr. Horváth István. — A folyamatosság szemszi, Érsekvadkert stb.) De e szerint kapcsolódnak a fel- mezővárosok történetéről lé- adatokhoz. Végül, de nem nyegében semmit sem tudunk, utolsósorban azokat az intéz- Nyilván a városokban a me- ményeket említem — min- zőgazdasági termelésen kívül denekelőtt a megyei intézméelőtt tartásával két alapve- nagy szerepet játszott egy ke- nyék munkatársait, könyvtátő igényt kell kielégíteni, reskedelemre orienált társa- Egyrészt azt, hogy a történe- dalmi csoport, amelyet szük- lemtudományi munkabizott- ségesnek -tartunk megvizsgál- ság végül is időhatárok meg- ni. E témakör további rétege szorítása nélkül olyan témá- az az ismeret, miszerint a kokat jelöljön ki, amelyekre zépnemesi, illetve értelmiség- Tehát nyilván nem nagy létmozgósítható szakemberek gé való honoráciorréteg a számú, de többirányú és érrendelkezésre állnak és társa- XVIII. század végétől kibon- dalmilag hasznosak. A másik, takozó nagy társadalmi meg- elképzeléseket meghatározó mozdulásokban, mint példá- igény pedig az, hogy a kije- ul a Martinovics-féle összees- löilendő és elfogadott témák- küvés, a reformkor és az nak szorosan kell kapcsolód- 1848—49-es polgári forrada- niuk az országos kutatási fő lom eseményeiben alkotó mó- irányokhoz, nem szabad pro- dón vett részt. De ennek mi- vinciális kutatód feladatokat kéntje még alapvetően tisztárosokat, levéltárosokat, muzeológusokat stb, — amelyek és akik részben hivatásuknál fogva már eddig is hasonló célok eléréséért dolgoztak. öeklődésű erők összefogását szeretnénk megvalósítani. — Milyen módszerrel dolgozik majd ez a munkabizottság? fölvállalni. E két igényből kiindulva érthető, hogy elsősorban és hangsúlyozottan — de nem kizárólagosan — mi az új— A kutatási módszereiknél az akadémiai bizottság módszere az, ami számunkra is követendő. Ennék megfelelően elsősorban a történeti kutatásra vonatkozó pályzatok kiírását, a tudományos munkában résztvevők lehetőség szerinti széles konzultációját és bizonyos fajta műhelyszerepet és továbbképző funkciót szeretnénk elvégezni, illetve ellátni. Nagyon fontosnak tartom, hogy a törtóne- érvényesen lemtudományi munkabizott- történeti ké- Ságban olyan közeli és távéi! zatlan, történeti státusa kijelöletlen. S végül egy harmadik problémakör a középnemesi, de szó szerint is talajtveszrtett és legújabbkari témáikat szór- réteg utóéletének vizsgálata, galmazzuk, illetve képvisel- amely szintén rendkívül érde- jük. Vagyis mindenekelőtt a kés. Tulajdonképpen a munkásosztály életének, élet- dzsentri megjelenéséről van módjának történeti feldolgoz szó, amelynek tevékenységé- zását szeretnénk e munkabi- ről, mind a XIX. századra, zottság segítségével is tovább mind a XX. század elejére gyarapítani, természetesen vonatkozóan nem az általánosságok szint- nincs hiteles jén, hanem a lehető legkonk- pünk. (A dzsentri rajzát lé- célokat tartalmazó terv fo- rétabb vizsgálatokban. Ezért nyegében az irodalom, min- galmazódjék meg, amelyben elsősorban a múzeumok ősz- denekelőtt Mikszáth Kálmán a regionális szempont a lehe- szefogásával, de más intéz- végezte el, nyilván az irodai- tőség szerinti mértékben ér-' mények közreműködésével mi alkotások törvényszerűsé- vényesüljön. S azok a téma- is elindított komplex bá- gei alapján, noha sok hiteles javaslatok, amelyekről szól- nyászattörténeti kutatást sze- történeti adattal.) tam, s amelyek majd Heretnénk élfogadtatni, mert vesből, és Borsodból fogatúig véljük, hogy e kérdés- — Kikre számít, kiket moz- mazódnak meg, egymást erő. körben mind a hevesi, mind gósít a történelemtudományi a borsodi - kutatókkal szűk- munkabizottság? séges az együttműködésünk. — A munkabizottság tevékenységét csak úgy tudja el- témákban is a szellemi kanvégezni, ha képes lesz a meg- levő szellemi kapacitás öszcímű országos kutatási fő- szefogására. Ismeretes, hogy — Köszönöm a beszélgeirányhoz. Ennek keretében mi Nógrád megyében nem dús- tést. az úgynevezett középrétegek kálunk olyan szakemberek- Tóth Elemér A másik nagy témakörünk, amelyet javaslatként viszünk, kapcsolódik „A nemzeti hagyományok ápolása” sítsék, szoros kapcsolat legyen közöttük. Továbbá, ne csak Nógrádban, hanem a három megye között is létrejöjjön e Fegyelem és munkaerkőlcs az iskolában Alap: a szülői ház Mindaz, amiről az elmúlt hetekben megtartott nevelési értekezleten szóltak a NÖG- RÁD-bam beszélgetés jelent meg, — fegyelem és munkaerkölcs helyzete, fejlesztésének feladatai az iskolában — bennünket szülőket is közelről érint- A gondokat régóta ismerjük, a mindennapos nevelési tárgyú beszélgetések középpontjában áll- Ezt tapasztaltam a szülői munka- közösségi foglalkozásokon, a szülői értekezleteken, a szülőkkel folytatott beszélgetések során egyaránt. Amit legtöbbre becsülök: ma már nem csak „szöveg” ez, a gyakorlatban megvalósuló dolgokhoz kötődik, valóban a mi ügyünk is- Ezzel kapcsolatban szeretnék leírni néhány gondolatot szülői szemszögből. öt esztendeje, hogy megbíztak a Somoskőújfalui Általános Iskola szülői munkaközösségének elnöki tisztjével- Eleinte nagyon nehéz dolgom volt — fiatal fejjel; alaposabb nevelési ismeretek híján. elsős fiam édesanyjaként vállaltam ezt. Nem is tudtam pontosan mit vállalok — de mindenképpen szerettem volna a szülők és a pedagógusok közös tennivalóiban segíteni- Ami sokat jelentett: magam is ebben az iskolában végeztem, a pedagógusok között vannak, akik tanítottak, másokkal pedig hasonló korú vagyok- Emellett azért elsősorban a gyerek mindennapos iskolai munkája során megismert nevelési szituációkon keresztül sikerült kapcsolódnom a nevelők, az iskola problémáihoz, saját bőrömön is érezve, nem elég az ..örökölt” nevelési elveket alkalmazni- Tudom, azok a szülők, akik törődnek gyermekük fejlődésével, iskolai munkájával, általában hasonlóan vannak ezzel — amíg személyes tapasztalatuk nincs, keveset gondolnak oktatásra-neve- lésre, vagy éppen téves nézetekkel- Jelenleg a nagyobbik fiam ötödikes, kisebbik másodikos — így az alsó- és felsőtagozat problémáit egyformán követni tudomAmikor arról beszélünk, hogyan dolgoznafc gyerekeink az iskolában, milyen a tanulmányi fegyelmük és a munkához való viszonyuk, az iskola és a szülői ház együttműködésében alapot csak a közös feladatok, a közös munka adhat- Véleményem szerint a felnőtteknél és a gyerekeknél egyformán lényeges: ismerjék a célokat, konkrét dolgokban kérjék közreműködésüket. Nálunk ez nem hiányzik- Amit az SZMK munkatervében leírtunk. amit a szülők személy- szerinti felelőséggel vállaltak az folyamatos munkát ad. ennek ellenére sokat nyom a Egy példát hadd mondjak el latban- Szomorú tapasztalat. erre: a gyermekvédelmi munkabizottság tagjai a felelős tanárral gyakran végeznek „terepjárást” esti mozielőadások előtt, figyelnek a csa* hogy sok családban már óvodás kortól órákig engedik a televízió előtt ücsörögni a csemetét — másnap aztán fáradt, nem tud képességei szevargásra hajlamos gyerekek- rint részt venni a foglalkozá- re, a veszélyeztetettekre- son, az órákon- Ebben igyeVannak közös családlátoga- keztünk következtések lenni: tások, amikor a tanárnővel együtt elmegy valamelyikünk a családi nevelésben problémás tanulók otthonába. A nevelők sokszor elmondják: amikor még csak egy szobánk volt a kicsik fekhelyét már akkor „tévémentes” zugba tettük. A városszéli falu előnye, hogy itt több a moza diákok munkafegyelme, a gás-_ és munkalehetőség — a foglalkozáson mutatott akti- szülők többsége ezt ki is vitása gyakran amiatt gyen- használjagül, hogy az otthon átélt veszekedések. viták, házastársi konfliktusok hatására fáradtabbak. nem tudnak a tanuSokszor szóba kerülő fontos kérdés: hogyan törődnek a szülők a gyermekük legfontosabb kötelességével, a lássál törődni, nem pihenik tanulással, és az iskolai maki magukat- Az iskola, a pe- gatartásával. fegyelmével, dagógusok nem tudnak kibé- Hiba volna a fegyelmet azo- kítő, elrendező szerepet vál- nosítani azzal, hogy csendes, lalni.de a válófélben lévő meghúzódó az iskolás — a szülők figyelmét — gyakran szülőkkel való találkozásokon a mi segítségünkkel — igye- a pedagógusok sokszor el- keznek felhívni arra. hogy a mondták: aktívak, véleménygyermek érdekeit, fejlődésé- kifejtők, érdeklődők legyenek nek biztosítását szem előtt a diákok, ez ösztönöz munká- tartva rendezzék dolgaikat- , ra, tanulásra- Tőlünk nem azt Nem tudnánk igazán segí- várják, hogy „kikérdezzük” teni a fegyelem megszilárdí- őket — legtöbben ezt meg tását, a jó munkaerkölcs ki- sem tudnánk tenni, sokat alakítását, ha nem tudjuk, változott az anyag, mások a mi is a munkája a gyerek- módszerek — hanem érdeknek- A szülők akadémiája lődést, figyelmet, elismerést sorozat első előadásában az a gyerek munkájával kapcso- új tantervekről szólt az igazga- latban. Az a tapasztalatom, tó- Legfontosabbként az órán hogy mindenkiből igyekeznek való aktív részvételt emelte kihozni a lehetséges legjobb ki- Korábban, a mi diákko- teljesítményt, korrepetáláson runkban ki lehetett számítani túl is foglalkoznak a gyen- ki mikor kerül sorra a fele- gébbekkel. Rendszeresek és zsúfoltak a fogadóórák, a nagyteremben kell megtartani a szülői értekezleteket, szülők akadémiáját. És ez nem csak a jobb tanulók szülésben — ma folyamatos, rendszeres munkára van szükség a többiekkel való együtthaladáshoz- Rá kell döbbennünk: ez nem csupán a tanulásban van így! Az itt- leire vonatkozik. Nemrégiben honi munkákban is, egészen összehívták a bukásra álló kis kortól következetesen fe- gyerekek szüleit — mindenki ládátokat kell adnunk a gye- eljött!! Személyenként adtak rekeknek- Bizony, sokan haj- tanácsokat, kérték a szülői lamosak vagyunk arra, hogy segítséget, az otthoni többletfelmentsük a gyerekünket a figyelmet. A tankötelezettsé- házimunka alól — mondván, gi törvény végrehajtásához mi hamarabb megcsináljuk tartozik az is, hogy az iskola- és az esetleges hibákat sem éretlennek bizonyuló kisgyer- kell korrigálni utánuk. Pedig mekek szüleit meggyőzzük ar- ezeknél a hibáknál nagyobb ról, a felmentés, halasztás a hibát követünk el ezzel, — későbbi tanulmányi munka hiszen így is olyan keveset szempontjából szükséges; vagyunk együtt a gyerekek- amíg nem iskolaérett a kicsi, kel. a közös tevékenység ide- nem tud együtt dolgozni a je alatt lehetne beszélgetni többiekkel. az iskolában történtekről, a mi munkánkról- Nálunk a konyhakert gondozásából veszik ki részüket leginkább a fiaim — vetni, ültetni, locsolni szívesen segítenek. zösség tagjai többek között fegyelmet a napirend alapoz rniovűiÁQAn mntnttáir Ho za meg- Ennek szervezése részben áthárul az iskolára A munkaerkölcs és fegyelem kialakításában a nagyobbaknál egyre inkább szerepet játszik a helyes pálya- választás. Hinnék segítése érdekében a szülői munkakö— Somoskőújfalun a tanulók többsége napközis, idejük nagyobbik felét az iskola falai között töltik- Az esti elfoglaltságuk és a délutáni találkozásuk velünk, szülőkkel A zt mondta, az életének nagy pillanata volt az Az elismerés... vezetett az útja. És tanítja velük, hogy merjenek mindenről önálló véleményt mondani. — Az elmúlt évek sok módszerre megtanítottak. De estéket, Odament hozzá Boros János leginkább arra, hogy az okos, a és csak annyit mondott: egyszerű beszéd nagyon érNa, ugye, mondtam, dekli az embereket... az ünnepség. Hivatásos pártmunkás is volt jó néhány esztendőn át, de nem került sor a Központi Bizottság székházába jutnia. Nem nek lábal. Végül is elindult, juttatta azokat az volt arra dolga. És most ott Amikor kezében érezte a ki- amelyeken megelevenedett ült, méghozzá az ünneplő kö- tüntetést, átjárta testét a hő- régmúlt világ, a bányászok zöríség között. A terem el- ség, piros lett az arca is. Gé- küzdelmei. Az üldöztetés évei. menni fog ez — az apja is És amikor már a legbiztonyelte a hangot, csak finom piesen mondott köszönetét. És az apja nagy kívánsága, megszorította a kezét. A sze- sabb volt dolgában, akkor érzsongásként hatott a résztve- Akkor nyugodott meg, ami- hogy tanult ember váljék fi- me tele volt melegséggel, vők okozta zaj. Megilletődöt- kor visszaült a helyére. Fel- ából. Amikor a technikumba Azóta sok év elmúlott. __ ____ ten figyelt. Megnyugtatta, nyitotta az emlékplakettet őr- indult, minden akaratával akkor még iskolát frissen ha- tony neves gyárába, a FÜhogy vele volt Benkocs Pis- ző díszes doboz tetejét. Fi- eleget kívánt tenni apja óha- gyott ifjú meglett emberré TÖBER-hez irányították, szeta. Nagybátonyból kettőjüket nőm párnában nyugvó érem jának. De nem annak, hogy vált. Ott volt a bátonyi gép- mélyzeti vezetőnek. Figyelmét hívták meg Budapestre, a „nézett rá”. Benkocs oldalba fiatal fejjel oda álljon a ná- üzemben, amikor tanítani az emberek képességének Lenin-emlékünnepségre. El- lökte: la idősebb emberek elé. Vé- kellett az embereket, hogy emelésére fordítani sietett, hangzott a beszéd, amelyben — Gratulálok! — őszinte gül az öreg Kecskés Zsófi Já- megértsék a körülöttük ka- Tenni, hogy változzék ott a te egy meglepetés. Az történt, Azóta sok év elmúlott. A2 hogy a gépgyárból Nagybámelegen köszöntötték az or- öröm sugárzott a szeméből. nos rászólt: szag legjobb pártpropagandis- Már visszanyerte egyensú- _ Nincs más, neked táit. Utána elkezdődött a ki- lyát Kecskés János, megkü- vállalni! tüntetések átadása. vargó világot. Voltak kudar- megrekedt élet. Mindig előkeli C°É *s- Az előadás, ha nem re, ezt tanították vele, akik szívből fakad, és nincs mö- útját egyengették. És most a lönböztette a körülötte zson- Akkor már tudta fel kell g°tte a Scmdos felkészülés, a gyár új vezetői bizalmat adAkkor kézdte érzékelni gó zajt. Fogadta másoktól is a« Ráállni Am- hallgatóság érdeklődő tekin- tak neki a munkához, igazán, mi is történik vele. a köszöntéseket. Otthon érez- b k lé Naavon szoronea- tete kihül- Szertefoszlanák a ~ Feszült figyelemmel hallgat- te magát. Eszébe jutott, ami . tt amikor kív.in_ hangok és nem jutnak el a . ___7*. n/rx„ a—í.: —ix„-i lou erzes az, amiKor Kivant a a neveket. Már Benkocsot ki tudja, hány esztendővel is kihívták, akinek sápadt ezelőtt történt’ • vele. Alig néelidéződött gondolatában, hogyan sűrítette tudatba. Visszagondolva az "az iskolára küldést, elmúlt esztendőkre, megfor- Felsóhajtott, mert mindez F' esi tekintetek várakozó tüzé- uti áll ember Küszáríid 3 volt az arca, amikor vissza- hány éve lépett ki az iskolá- a, m„arf>TT1„„ ’ pmherina dult a Propagandista gondo- már a múlt emléke. És most ült a helyére és kezében szp- ból, amikor szólították a ma- -"t, ° “ f-]vik mp- lataban sok minden. Fejét le- ott érzi kezében a végzett rongatta a kitüntetést. Későb- conkai alapszervezet vezetői í hullám i’ária át meá át haította’ ,_________ „ t—/._ ___ í-A-tAv — le& nullám jarja at meg at i^ak az ember testét, megriad a i . . A. saját hangjától. De amikor , ’ látta a megértő tekinteteket, ben, amikor a Lenin-emlék- és arra kérték, hogy tartson plakettek kiosztására került előadást az embereknek. Bo- sor, hallotta nevét szólítani: ros János, a pártvezető ke- „ICecskés János, Nagybátony, ményen rá is szólt: FÜTÖBER gyáregységének _ Azért tanultál, hogy ide- ^KTegyre“ nyugatabban személyzeti vezetője...” Tes- haza te tanítsd az embereket, tén átfutott a meleg, már Láss csak hozzá... — ellent- csak az emelvényt látta, aho- mondást nem tűrő volt a vá mennie kellett, átvenni a hangja. iPiPntPtte hosv hefeie/te felmagas elismerést. Benkocs Az apja is, az öreg bányász, 3hangzott a taps. Falun ez nem dö- AErre a hallgatóit — >«'-*- ° * ls a nagybátonyi marxista— leninista középiskolásait. A maconkai aiapszervezettől ide oldalba lökte, hogy induljon, akinek többet mondott a sze- . Nem is érzékelte, hogy a szó- me, mint az ajka, bíztatóan sz°kas, de ha mégis tapsol- lításra nem engedéímesked- nézett a fiára. Neki eszébe nak, azzal sokat kifejeznek. gondolatai messze munkájáért az elismerését. Az jártak, tekintete a múltban osztályára gondolt, a gyárialmikor halkan akra, akik biztosan várják odahaza, majd a maconkai megszokta saját hangjának “ A^élet jó tanítója az családi. ««honra, a kert fiembernek ... nomszirmu virágaira, a csaAzt mondta, hogy legyen ládjára. Jó érzés járta át a ban belejött a beszédbe. Ami- bá,r a Propagandista mögött testét amikor az utcára lékor letette a ieevzetét és be sok esztendő, de amikor az pett és arcára rásutott anap- ielenttte ho^^feiLÍe. fel- ^erek elé áll, mindig kéz- fény. Bobál Gyula ejtette a szót, és egyre jobrajgyűlésen mutatták be munkájukat — határőr és autószerelő, mozdonyvezető és bolti eladó (személyemben) válaszolt a tanulók kérdéseire. Csak néhány dologról szóltam, ami leginkább foglalkoztat és amivel a gyakorlatban sokszor találkozom. Tudom, hogy a pedagógusok a szülők nélkül nem tudják elérni nevelési céljaikat — ezért az időszűke ellenére még többet kell tennünk az együttműködés szélesítésében. Ebben szükséges, hogy a munkahely ■ is támogossa a szülőket: ismerjék el, hogy fontos társadalmi feladatot végez az, aki ennek érdekében tesz valamit! Ternóczky Árpádné SZMK-elnök Májusi virágok — Reich Károly rajza NÓGRÁD — 1980. május 18., vasárnap
