Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

/ Ái űrhajózás haszna Felvetődik a kérdés mit adott hazánknak az űrkutatás és mi magyarok mit adtunk en­nek az új, dinamikusan fejlődő tudomány­nak. 1957-ben kezdték meg hazánkban a mű­holdak megfigyeléseit és azok mozgásának és működésüknek eredményeit hasznosítot­ták a magyar tudósok a geofizika és a geo­dézia területén. Lehetőségeink keretei kö­zött kialakíthattuk a szovjet tapasztalatok nyomán az űrviszonyoknak megfelelő gyár­tástechnológiát és ami a legfontosabb az ebből adódó tapasztalatok elősegítették az általános technológiai színvonal emelkedését. Ml is részesülünk az űrtávközlés naponta tapasztalható előnyeiből és szovjet segítség­gel jobban megismerhetjük hazánk felszí­ne alatt meghúzódó energiaforrásokat. Mi nagyon keveset tudunk adni az űrtudomány­nak, de néhány eredeti ötlet jól szerkesztett és igényesen kivitelezett magyar műszer ki­vívta az űrhagyhatalmak szakembereinek el­ismerését. A hét három Évezredeken át az ember a föld felszínéről figyelte meg a világűrben lejátszódó jelen­ségeket, és az így szerzett is­meretek alapján alakította ki elképzelését galaktikánkról, naprendszerünkről és föl­dünk helyéről és szerepéről a naprendszeren belül. 1957. ok­tóber 4-én azonban gyökere­sen változott a helyzet. Az ember alkotta első mestersé­ges hold föld körüli pályára állt és ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az ember a világűrből folytassa a világűr kutatá­sát és a föld még részletesebb és pontosabb megismerését. Megkezdődött a világűr megis­merésének új, nagyobb lehető­ségeket biztosító korszaka, és ez csak fejlődött azzal, hogy az ember is kijutott a világ­űrbe és személyesen bekapcso­lódott a kutatásba. A föld országainak több mint 95 százaléka részt vesz az űrkutatásban, illetve részesül annak szolgáltatásaiból. Köz­tük van hazánk, a Magyar Népköztársaság is. Az űrkuta­tás kezdetén sokan voltak, ma azonban már egyre keveseb­ben vannak azok, akik kétség­be vonják az űrkutatás, illet­ve az abban való részvétel szükségességét. Ez érthető, hi­szen földünkön számtalan probléma vár megoldásra. Ugyanakkor ma már annyira hozzátartoznak mindennapi életünkhöz azok az_ eredmé­nyek, amelyeket az űrkutatás, űrrepülés biztosít, hogy nél­külük nehéz lenne elképzelni mindennapi tevékenységün­ket. Hazánk lehetőségeinek megfelelően vállal részt a vl- 3 ágűrkutatás problémáinak megoldásában. Több mint egy évtizede — a Szovjetunió ja­vaslatára — megalakult az I n térkő zmosz-együttműködés, amelyben 9 szocialista ország összehangolt tevékenysége eredményeként nagyszerű eredmények születtek. A szo­cialista országokban készült berendezések tucatjai emel­kedtek magasba a Szovjetunió űrhajóin, űrállomásain és kü­lönböző műholdjain és bolygó­közi kutatást végző űrszondá­in. \ Felvetődhet a kérdés: mit adott hazánknak az űrkutatás és mit adtak a magyar tudó­sok az űrkutatásnak? Hazánkban a korábbi évti­zedekben különböző égitestek megfigyelésével, vizuális ész­lelések alapján elméleti inter­pretációs tevékenységekkel foglalkoztak. Az e téren szer­zett tapasztalatok alapján kezdték 1957-től a műholdak megfigyelését, azok pályáinak alakulására vonatkozó számítá­sokat végeztek és azokat a geofizika és a geodézia, terü­letén hasznosították. A kí­sérletekbe való közvetlen be­kapcsolódás az 1960-as évek második felétől jelentősen nö­velte lehetőségeinket. Az In- terkozmosz szervezett kerete­ket biztosított a kutatómun­kák összehangolására, biztosí­totta, hogy a Szovjetunió gaz­dag tapasztalatait átvegyük és kialakítsuk lehetőségeink keretei között az űrviszonyok­nak megfelelő gyártástechnoló­giát. Egyik nagyon fontos hasz­nunk az űrkutatásból, hogy a magas követelmények szerint dolgozó kutatók szemlélete jelentős változáson ment ke­resztül. Az űrkutatás eredmé­nyei egyre inkább átültethe- tők a termelés különböző ága-_ zataira, és így az általános' technológiai színvonal emelé­sét segítik elő. A technológiai színvonal emelkedése — jól tudjuk — korszerű termékeket — és ennek eredményeként — versenyképességet jelent a világpiacon, ami végső soron népgazdasági terveink meg­valósítását segíti. Ügy gondo­lom részletesen nem kell ele­mezni azokat az előnyöket, amelyeket az űrtávközlés biz­tosít számunkra. A televízió lehetőségei erősen korlátozot­tak voltak mindaddig, amíg a Gromiko bécsi tárgyalásai Andrej Gromiko szovjet és Edmund Muskie amerikai külügyminiszter pénteken Bécsben nyílt eszmecserét folytatott a nemzetközi hely­zetről általában és egy sor konkrét kérdésről, egyebek között a világ néhány térsé­géről. valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok kap­csolatainak jelenlegi állásá­ról- A két külügyminiszter kifejtette nézeteit e problé­mákról, ismertette álláspont­ját a nemzetközi feszültség enyhítéséről, és arról, miként tartja lehetségesnek a szov­jet-amerikai viszonyban je­lentkezett nehézségek leküz­dését­Az eszmecserét mindkét fél szükségesnek nevezte- Kife­jezték érdekeltségüket a mindkét országot érintő kér­dések különböző szintű -meg­vitatásának folytatásában, különös tekintettel a két or­szág népei és a béke érdekel szempontjából jelentős szov­jet-amerikai kapcsolatokra A találkozó után Muskie hazautazott az Egyesült Álla­mokba- A találkozó iránt ért­hetően nagy figyelmet tanú­sító amerikai tv-állomások kommentárjaiból kitűnt, hogy Muskie mindaddig hallgatás­ba burkolózik, amíg nem tá­jékoztatta Carter elnököt- A CBS szerint hosszabb időnek kell eltelnie, amíg a két fő­városban értékelik az eszme­csere tanulságait és kialakít­ják a további érintkezés hangnemét- Az NBC-társaság úgy vélekedett, hogy csak ké­sőbb dől el, folytatódik-e a szovjet-amerikai párbeszéd, míg a derűlátóbb ABC azt hangoztatta: a közeli jövőben valószínűleg folytatódik az eszmecsere, és ennél többet a bécsi találkozótól nem is lehetett várni­Gyászünnepség Pekingben A kínai Országos Népi Gyűlés épületének dísztermé­ben szombaton délután tar­tották meg a hivatalos gyász­ünnepséget Liu Sao-csi volt államelnök emlékére- Az ese­ményről egyenes közvetítést adott a kínai rádió és televí­zió­Az ünnepségen Hua Küo- feng pártelnökkel és minisz­terelnökkel az élen megjelen­tek a párt. a kormány, a had­sereg. a társadalmi és a tömeg­szervezetek vezető képviselői- A gyászolók között foglalt helyet Van Kuang-mej asz- szony, Liu Sao-csi özvegye és családja- A Liu Sao-csi gyászkeretes portréjával dí­szített teremben mintegy tíz­ezer ember völt jelen- A gyászünnepséget Hua Kuo-feng pártelnök és mi­niszterelnök nyitotta meg. majd átadta a szót Teng Hsziao-ping pártalelnöknek és miniszterelnök-helyettes­nek. aki a gyászbeszédet tar­totta- A szónok egyebek kö­zött kifejtette, hogy Lio Sao- csi a párt és az állam kipró­bált és kiemelkedő vezetője volt. élvezte az egész párt és nép. Kína összes nemzetisé­geinek szeretetét és tisztele­tét­2 NÖQRÁD - 1980. május 18., vasárnap világűrben keringő híradás­technikai műholdak óriás mér­tékben ki nem szélesítették. Napjaink eseményei, történ­jenek akár tízezer km távol­ságban is, szinte azonnal meg­jelennek képernyőinken. Ezt is az űrkutatás eredményei tet­ték lehetővé. Ma még szinte beláthatatla- nok azok a lehetőségek, ame­lyeket a világméretű meteoro­lógiai, vagy a navigációs rend­szer kiépítése tartogat szá­munkra. Hatalmas lehetősé­geket rejt magában az erő­forráskutatás, vagyis a föld távszondázása. Az emberiség energiaszükségletének jelen­tős hányadát az olaj és a gáz biztosítja. Ezek tartalékai nem kifogyhatatlanok. A tartalékok pontos ismerete, amit az űr­eszközök biztosítanak, lehető­vé teszi, hogy időben feltárják az új energia felhasználásának lehetőségeit. Ez fontos szá­munkra is, de ezen tevékeny­ségek még a nagy országok ér­dekein is túlnőnek. A világűr kutatása az erők és eszközök egyesítését, a tevékenységek összehangolását sürgeti. Az űrkutatás eredményei az egész emberiség boldogulását kell, hogy szolgálja. így jutunk el a kérdés má­sodik feléhez. Mit adtunk mi magyarok az űrkutatásnak? Meg kell mondani, hogy sze­repünk az űrkutatásban, ha nem is meghatározó, de jelen­tős. Űrkutatás a mi tevékeny­ségünk nélkül is lenne, de né­hány eredeti ötlettel, jól szer­kesztett és igényesen kivite­lezett műszerünk pedig kivív­ta az űrnagyhatalmak szakem­bereinek elismerését. Mindez arra kötelez bennünket, hogy tovább szélesítsük az űrkuta­tásban való részvételünket, ab­ból a meggyőződésből kiin­dulva, hogy munkánkkal né­pünk, a szocialista közösség és az egész haladó emberiség ja­vát szolgáljuk. Szabó József Iráni felhívás Baniszadr iráni elnök fel­hívással fordult a nyugat-eu­rópai országokhoz: nyújtsa­nak segítséget a túszválság megoldásában Iránnak- A ..La Stamps” című torinói lapnak adott interjújában az iráni elnök Nagy-Britanniá- hoz, Franciaországhoz. az NSZK-hoz é* Olaszországhoz intézte felhívását hangsúlyoz­ta: ezek az országok inkább tegyenek konkrét javaslato­kat. működjenek közre köz­vetítőként a válság megol­dásában. semmint hogy gaz­dasági szankciókkal fenyege­tőzzenek­1Ú Milyen a visszhangja a politikai tanácskozó • tes­tület varsói ülésén elfoga­dott okmányoknak? A Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületének összejöveteleire mindig oda­figyel a világ. A magas szin­tű tanácskozás most különös súlyt kapott, miután a nem­zetközi helyzet rendkívül bo­nyolult, megnövekedett a fe­szültség, s a Béke-világ tan ács elnökségének éppen Buda­pesten megtartott ülése jog­gal hívta fel a figyelmet a háborús veszély fokozódásá­ra. A hét európai szocialista ország varsói értekezlete a Varsói Szerződés negyed- százados jubileuma alkalmá­ból felelevenítette a megtett utat, értékelte a szövetség te­vékenységét. Ugyanakkor, amint a kommentárok szánté kivétel nélkül kiemelték, min­denekelőtt a jelen gyötrő problémái felé fordult Józan és higgadt elemzését adta a kornak, amelyben élünk, rá­mutatva azokra az okokra — a valódi okokra! —, melyék következtében megtorpant és visszaesett az enyhülés ígé­retes folyamata. Szemben a sokszor esztelen washingtoni hisztériakeltéssel a Varsói Szerződés tagállamainak nyi­latkozatában „helyére kerül­tek a dolgok”.1 A feszültség nem kivédhetetlen elemi csa­pás, hanem abban az imperi­alista politikában rejlik, amely fokozza a fegyverkezé­si hajszát, meg akarja bon­tani a kialakult stratégiai egyensúlyt, válsággócokat és komíliktushelyzetéket te­remt földünk legkülönbözőbb pánijain. A varsói csúcs munkássága azonban nem merült ki az elemzésben és értékelésben. A megismételt korábbi Javas­latok, valamint az új kezde­ményezések az enyhüléshez való visszatérés reális útját vázolták fel. A hétpontos bé­keprogram három területre összpontosít: 1. A katonai enyhülésre, vagyis a fegyver­zetkorlátozási és leszerelési tárgyalásokra; 2. Az európai biztonsági folyamat folytatá­sára, arccal a helsinki előírá­sok következetes teljesítése, és a madridi találkozó fe­lé; 3. A legérzékenyebb vál­ságterületeken kialakult álla­potok (Közel- és Közép-Ke­let, Indiai-óceán térsége stb.) rendezésére. Mindezek­nek megvannak a jól bevált hagyományos tárgyalási me­chanizmusai, de Varsóból olyan felhívást tettek közzé, hogy a meglevő fórumokat egészítsék ki egy világmére­tű csúcstalálkozóval, széles körű állam- és kormányfői tanácskozással. S valóban, ki más lenne illetékesebb mó­dot keresni és találni a vi­ták megoldására, mint a leg­nagyobb felhatalmazással, hatáskörrel, tájékozottsággal és tapasztalattal rendelkező vezetők testületé? Varsóban elhangzott a nyi­latkozat, Varsóból szárnyra kelt a felhívás. A válasz so­ra most a nyugati térfélen van, s jó lenne, ha Washing­tonban és másutt — felhagy­va a feszültségkeltő maga­tartással — a kezdeményezők­höz hasonló felelősségérzettel és meggandoltsággal fogal­maznák a feleletet. 2."1 Milyen jelentőséggel bírnak a bécsi tárgyalások? Negyedszázados évforduló­ra emlékezett Bécs is, az osztrák államszerződés alá­írására. Az ünnepségek jó alkalmait nyújtottak arra, hogy viszonylag kötetlen for­mák között, széles körű dip­lomáciai eszmecsere menjen végbe. Erre gyakorlati lehe­tőséget biztosított a szovjet, az amerikai, a brit és a fran­cia diplomácia vezetőjének bécsi tartózkodása, valamint Ausztria szomszédországai­ból a külügyminiszterek je­lenléte. A megbeszélések so­rozatában Púja Frigyes is több találkozót bonyolított le. Az „egyes számú összejöve­tel” természetesen Gromiko és Muskie között zajlott. Túl a szovjet—amerikai találko­zók kiemelkedő fontosságán, a megbeszélés jelentőségét csak fokozhatta, hogy nem éppen kedvező légkör adott hozzá keretet, i ez új ameri­kai külügyminiszternek, Mus- kie-nek ez volt az első ilyen jellegű bemutatkozása. Az amerikai sajtó tapogatózó, érintkezést felvevő párbe­szédnek jellemezte a külügy­miniszteri együttlétet — egyébként aligha táplálhatott és táplálhat bárki is ábrán­dokat a problémák és ellen­tétek egy csapásra történő megoldódására. A nagy kér­dés: mit tesz majd az Egye­sült Államok, miután közvet­lenül, első kézből ismerhette meg a szovjet álláspontot (S megismerhette a varsói nyi­latkozat és felhívás alapján a szocialista országok készsé­gét a széles körű rendezésre, valamint egy Kabulban köz­zétett indítvány szerint az afganisztáni krízisből való kiutat is. Miután az Egyesült Államok ügyként és ürügy­ként annyit hivatkozik Af­ganisztánra, a kabuli kor­mány most nemcsak tárgya­lásokat javasolt szomszédai­nak, Pakisztánnak és Irán­nak, hanem a Szovjetunió és Amerika részvételét kívánná a minden külső beavatkozást kizáró körülmények létreho­zásában. Ha ugyanis igazi nyugalom uralkodik a közép- ázsiai ország körül, másként közelíthető meg az afgán kor­mány kérésére az országban állomásozó szovjet csapatkon­tingens kérdése is.) Van miről tárgyalni és len­ne tárgyalási alap. A három­órás szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozó nem zárta ki a folytatás lehető­ségét. Sajnos, még az igen enyhe derűlátást is mérsé­kelhette a hét eleji brüsszeli NATO-ülés újabb kardcsör- tetése, s aligha javítja a vi­szonyokat néhány atlanti or­szág olimpiai bojkotthatáro­zata. Muskie valóban nem volt könnyű helyzetben Bécs­ben, s nem lesz abban a jö­vőben sem. Igazságtalanság volna ezt személyes képes­ségei rovására írni: a kelet- nyugati tárgyalásokon első­sorban az amerikai politika belső ellentmondásaival, kö­vetkezetlenségeivel, zavarai­val kell megbirkóznia... 3. Mit jeleznek az afri­kai kontinensről érkező hí­rek? Különös ellentmondás jel­lemzi az afrikai kontinensről érkező híreket. Zimbabwében — ahol egy Ilyen lehetőség-; nek nemrég még ugyancsals kevés esélyt adtak volna — összeült az első törvényhozói szakaszára a parlament Vál­tozatlanul bizonytalannak tű­nik viszont az ugyancsak nemrég még sziklaszilárdnak látszó Libéria, ahol a héten fegyveres összeesküvést gön­gyöltek fel, az őrmesterből lett elnököt akarták félreállí­tani. Még zavarosabbak az ugandai jelentések, egy ideig más volt hatalmon a két leg­nagyobb városban, Kampalá- ban, illetve Entebbében, az­után bejelentették egy ka­tonai hatalomátvétel hírét. A nagy kérdőjel, hogy vajon a fegyveres erők saját szakál­lukra cselekednek-e, vagy Obote volt elnök áll a hát­térben. Vagyis egyetlen iga­zi bizonyosság van jelenleg Ugandával kapcsolatban: a bizonytalanság... Rét! Ervin Röviden A' Világbank csütörtöki döntése alapján ezentúl a Kí­nai Népköztársaság képviseli Kínát a szervezetben­Mint ismeretes a másik nemzetközi pénzügyi szerve­zet, a Nemzetközi Valuta Alap áprilisban hozott hatá­rozatot a Kínai Népköztár­saság felvételéről, s Tajvan kizárásáról. * Ilié Verdet. a Román Kom­munista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke a szovjet kormány meghívá­sára májusban hivatalos, ba­ráti látogatást tesz a Szo0 jetunióbau­S

Next

/
Thumbnails
Contents