Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-13 / 86. szám

Gromiko levele az ENSZ főtitkárához • c i Á második feladatairól évtized A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője pénteken átadta Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszternek a második lesze­relési évtized feladatairól írt levelét. „A Szovjetunió — tartalmazza egyebek között a levél, — a második leszerelé­si ^.vtized fő feladatát abban látja, hogy megőrizzék, meg­erősítsék és továbbfejlesszék mindazt a pozitívumot, amit évszázadunk hetvenes évei­ben a fegyverkezési hajsza feltartóztatása terén elértek, és gyakorlati lépéseket te­gyenek ezen a területen. A nyolcvanas években lénye­ges előrehaladást kell elérni a tartós béke biztosításáért folyó harcban.” Andrej Gromiko levelében rámutat, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség többi állama olyan intézkedések reális programját terjesztet­te elő, amelyek ' fő irányaira kell elsősorban az elkövetke­ző években az erőfeszítéseket összpontosítani. Egyebek kö­zött a következő intézkedé­sekről van szó: A nukleáris fegyverek minden fajtája gyártásá­nak megszüntetése és a felhalmozott készletek fo- f kozatos csökkentése azok T teljes megsemmisítéséig, a I hadászati fegyverzetek to- ' vábbi korlátozása és csök­kentése; Szerződés megkötése a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltá­sáról ; Szerződés a sugárfegy- l verek betiltásáról; További intézkedések el­fogadása a nukleáris fegy­verek elterjedésének meg­akadályozására ; Konvenció megkötése a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok biztonsága biztosítékainak megszilárdításáról és meg­állapodás a nukleáris fegy­verek el nem helyezéséről azoknak az államoknak a területén, ahol jelenleg ilyen fegyverek nincsenek; Atomfegyvermentes övezetek létrehozása a vi­lág különböző térségei­ben; A katonai tevékenység korlátozása és azt követő megszüntetése az Indiai­óceánon, békeövezet létre­hozása e térségben; Konvenció megkötése a vegyi és neutronfegyverek betiltásáról; Átfogó megállapodás megkötése a tömegpusztító fegyverek új fajtái és új rendszerei kidolgozásának és gyártásának megtiltá­sáról; Megállapodás elérése ar­ról, hogy az ENSZ Bizton­sági Tanácsának állandó tagjai és az azokkal kato­nai szövetségben levő or­szágok nem bővítik had­seregeiket és lemondanak a hagyományos fegyverze­tek növeléséről; A hagyományos fegy­verzetek eladásának és szállításának korlátozása; Olyan nemzetközi meg­állapodás kidolgozása, amely megtiltja vagy kor­látozza azoknak a hagyo­mányos fegyvereknek az alkalmazását, amelyek rendkívüli károkat okoz­nak vagy hatásukban nem válogatnak; Mindazoknak az álla­moknak a csatlakozása — amelyek eddig ezt nem tették meg —■ a fegyver­kezési hajsza korlátozását és a leszerelést célzó meg­levő megállapodásokhoz; Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa állandó tagjai,- va­lamint katonai vonatko­zásban más fontos államok katonai költségvetésének csökkentése abszolút ér­tékben vagy százalékos arányban; Megállapodás elérése a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csök­kentéséről ; Szerződés megkötése az európai biztonsági konfe­rencia minden részvevő ál­lama között arról« hogy el­sőként nem alkalmaznak egymás ellen sem nukleá­ris, sem pedig hagyomá­nyos fegyverzeteket; A bizalomerősítő intéz­kedések további kiszélesí­tése Európában; Az európai katonai eny­hülési és leszerelési kon­ferencia és a leszerelési világkonferencia összehí­vása. A Szovjetunió meggyőző­dése szerint — hangsúlyozza a levél — a felsorolt intéz­kedések megvalósítása tény­leges tartalommal töltené meg a második leszerelési év­tizedet és történelmi jelentő­ségű lenne a tartós békéért vívott harcban. (MTI) Folytatják munkájukat az űrhajósok másodszor feBsaOntt a világ­űrben Valerlj Rjumin az űr­hajózás napját: a Szojuz—35 és a Szaljut—6 fedélzeti mér­nöke ebben az időpontban a múlt évben is az űrhajón dolgozott Éppen az ünnepen Az űrhajósjelöltek felkészítéséről Ä Csillagvárosban első re­pülésükre készülő magyar, vietnami, kubai, mongol és román űrhajósjelöltek már túlvannak az elméleti felké­szítésen, s jelenleg szovjet társaikkal együtt gyakorlati képzésen vesznek részt — nyilatkozta Vlagyimir Sata- lov, a szovjet űrhajósok fel­készülésének irányítója az Izvesztyijának adott interjú­jában. Satalov elmondotta, hogy minden a tervek szerint ha­lad. A szocialista országok jelöltjeinek egyformán jól fel kell készülniük mind a koz­moszban végzendő kutató­munkára, mind a fedélzeti Indiai—vietnami közős közleményt adtak ki matatta be á szovjet televí­zió azt a dokumentumfilmet, amely Vlagyimir Ljahowal 175 napos űrutazásukról ké­szült, s amelynek összeállítá­sában természetesen Rjumin is részt vett. mémöik teendőinek ellátási­ra. Arra is késznek kell len­niük, hogy szükség esetén önállóan Földre hozzák az űr­hajót. Az űrállomást ugyan­csak behatóan kell tanulmá­nyozniuk, hogy váratlan hely­zetekben — önállóan is — értőn és hathatósan tudják kezelni az összekapcsolt űr­hajót. A nemzetközi együttműkö­dés lehetővé teszi vaiameny- nyi szocialista ország tudo­mányos erőtartalékainak ha­tékony bevonását az országok népei közti barátság erősíté­séhez — hangsúlyozta befeje­zésül Vlagyimir Satalov. India és Vietnam szoros kapcsolatait jellemzi a tár­gyalások szívélyes és baráti légköre — írja az 'a közös közlemény, amelyet Pham Van Dong vietnami kormány­fő indiai hivatalos, baráti' látogatásának befejeztével hoztak nyilvánosságra szom­baton Űj-Delhiben. A Vietnami Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke, aki tagja a Vietnami Kommunis­ta Pánt KB Politikai Bizott­ságának, Indiai tartózkodása idején látogatást tett Nilam Szandzsiva Reddinél, India köztársasági elnökénél és hivatalos . megbeszéléseket folytatott Indira Gandhi kor­mányfővel. A két ország mi­niszterelnöke a megbeszélése­ken különleges figyelmet szen­telt a térség legújabb nem­zetközi politikai eseményei­nek. A felek kifejezték azt a reményüket, hoey Délkelet«- Ázsia a béke és a biztonság térségévé válik. Végül Pham Van Dong vi­etnami látogatásra hívta meg India kormányfőjét, s a meg­hívást Indira Gandhi öröm­mel elfogadta. Szombaton a két űrhajós folytatta a megkezdett mun­kát: az űrállomás berendezé­seinek ellenőrzését, fokoza­tos üzembe helyezését, a te­herhajó kirakását és meg­kezdték a megfigyeléseket is. A tartós expedíció két tagja egyelőre még nem dolgozik teljes terheléssel: a progra­mot úgy állították össze, hogy szervezetük fokozatosan al­kalmazkodhasson a világűr körülményeihez. Finn békeharcosok tanácskozása A finn fővárosban szomba­ton megkezdte munkáját a finn békeharcosok szövetsé­gének kongresszusa. Ugyanitt zajlik az európai biztonsági és együttműködési értekezle­ten részt vett országik béke­szerető erői képviselődnek nemzetközi konferenciája is. A kétnapos kongresszus és konferencia résztvevői meg­vitatják az enyhülésért és a leszerelésért, a békéért és az együttműködésért folytatott harc kérdéseit. Országos . Országos párt- és gazdasági aktívaértekezletet tartottak Varsóban a legfelső vezetés részvételével. A tanácskozá­son ott voltak a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a kor­mány miniszterei, a vajdák és a megyei. első titkárok, a szakszervezetek, valamint a legnagyobb külkereskedelmi és termelővállalatok vezetői. Edward Babiuch, a mi­nisztertanács elnöke az érte. NOGRAD — 1980. április 13., vasárnap A hét három kérdése 1. Mi áll az Irán-ellenes amerikai lépések hátterében? Tulajdonképpen kézenfek­vő lenne a válasz: Irániban amerikai diplomatákat tarta­nak túszként, s az amerikai kormány most ellenlépéseket tett., Ha azonban ez ilyen egy­szerű képlet lenne, nyilván vi­lágszerte egyetértés kísérné Washington intézkedéseit. Annál inkább, hiszen túszok ejtése, s különösképpen dip­lomaták fogva tartása nem fogadható el, aiz ilyen mód­szerek rendkívül veszélyesek általában a nemzetközi kap­csolatokat illetően. Mégsem véletlen, hogy a moszkvai iráni nagykövet — a héten tartott sajtóértekez­letén — tulajdonképpen ürügy­ként emlegette a túszügyet, illetve annak amerikai keze­lését. Az oknyomozás nyil­vánvalóan messzire mehet, egyrészt a bukott sah példát­lan felkarolásával az Egyesült Államok szinte kiprovokálta az irániak szenvedélyes fel­zúdulását, másrészt az. egész problémacsomag összefüg­gött és összefügg az amerikai és iráni belpolitikai csatáro­zásokkal, valamint Washing­ton feszültségkeltő akcióival. Ennek fényében érthető meg, hogy az első amerikai válasz a fenyegetőzés volt, azután megkezdődött az „udvarlás” korszaka, elsősorban azért szerették volna a túszügy gyors rendezését, hogy Iránt csatlakoztathassák egy szov- jetellenies arcvonalhoz, s az országban jobboldali fordu­lat mehessen végbe. Az el­múlt napokban —, az ameri­kai lapokat idézve — taktika­váltás történt: újra a „bun­kósbot” került előtérbe. Az Egyesült Államok megszakí­totta diplomáciai kapcsola­tait Iránnal (ezek gyakorlati­tag amúgy Is szüneteltek), s teljes gazdasági embargót határozott eL Miután az ame­rikai—iráni kereskedelmi kapcsolatok sem voltak vala­milyen magas szántén, ez ön­magában aligha mondható ha­tásos fegyvernek. így került előtérbe a NATO- partnerek és más szövetsé­gesek, elsősorban Japán, ma­gatartásának kérdése. Ezek ugyanis nemcsak fenntartot­ták, hanem az amerikaiak ki­esése után bizonyos értelem­ben még növelték is kapcso­lataikat az iráni gazdasággal. Főként Japán, de a Közös Pi­ac több országa is olajat im­portál, míg bevételeikben szá­molnak az iráni exportpiac­cal. A washingtoni erőfitog­tatás és fenyegetés akkor le­het valójában eredményes, ha csatlakoznak a társak. A helyzetet bonyolítja, hogy egyes amerikai héják egy erő­szakos akció lehetőségét sem vetik el (blokádintézkedések, az öböl bejáratát Hormuzi- szoros ellenőrzésének lehető­sége« módozatai kerültek em­legetésre), ez viszont veszély­be sodorhatná a világ legfon­tosabb olaj útvonalát, ahol évente 800 millió tonna „fe­kete arany” halad a fejlett tokésorstzágok felé. A kínos dilemmából, nem először és nem utoljára, a szövetségesek időhúzással próbálnak kikeveredni. Lisz- szabonban összeültek a ki- lencek külügyminiszterei, s elhatározták, hogy nagykö­veteik útján, felvilágosításo­kat kémek Teherántól a túsz­ügyben, csak ezután fontol­ják: meg az érdemi cselekvést. Láthatólag sem elutasítani, sem igazán elfogadni nem akarják és talán nem is tud­ják az amerikai kívánságokat. Ezzel azonban még semmi sem oldódott meg, a nehéz játszma folytatódik. 2. Mi a jelentősége az! Eu­rópával kapcsolatos új fejle­ményeknek? A többségében nyugat-eu­rópai országokat tömörítő Európa-tanács a héten kül­ügyminiszteri értekezletet tar­tott a portugál fővárosban. A főként tanácskozási, konzul­tatív jogkörrel rendelkező tes­tület nyilatkozatait általá­ban nem kíséri túlzott figye­lem, de ezúttal mégis kivétel történt. Érthető érdeklődést váltott ki, hogy az Európa-ta­nács . határozottan síkraszállt a késő ősszel esedékes madri­di Európa-taláSkozó meűleitt, pedig a feszültség érezhető emelkedése kapcsán, konti­nensünk nyugati felében már jó néhAnyain „temették” az európai biztonság gondolatát is. Természetesen aligha lehet illúziónk: a madridi Európa- telálkozón nyilván heves vi­ták lehetnek majd, azokkal is, akik most a találkozó mel­lett foglalnak állást. Mégis jelentősnek mondható, hogy Nyugat-Európáíban (s ez az Egyesült Államokra nem min­dig mondható el ilyen hatá­rozottan) a többség helyesli olyan fórum biztosítását, amely minden reálisan vár­ható probléma ellenére, mégis a helsinki folytatásnak ad he­lyet. Folynak az előkészületek az európai kommunista pártok értekezletére is, amely a hó­nap végén ülne össze Párizs­ban, mindenekelőtt a béke és a leszerelés kérdéseinek meg­tárgyalására. (Olyan új fejle­mények, mint az eurorakéták, vagy a fegyverkezési verseny ismételt túlhajtása különös­képpen indokolják ezt az ösz- szejövetelt.) A lengyel—fran­cia kezdeményezésre megin­dult folyamatot támogatja a kontinens kommunista párt­jainak ‘többsége, a héten az SZKP is bejelentette részvé­teli szándékát Bizonyos, hegy a kommunista pártok közös állásfoglalása jeleritős emelő lesz az európai béke és biz­tonság, a leszerelés ügyének előmozdításához. 3. Milyen eredményekkel járt Szadat Washingtonban? Hat hét választ el már csu­pán május 26-tól, amelyet egyfajta kulcsdátumnak ne­veznek a Közel-Keleten. Az amerikai—egyiptomi—izraeli hármas alku ugyanis ezt az időpontot jelölte meg az úgy­nevezett palesztin autonómia-; tárgyalások határnapjaként. Igazából a három fél egyi­ke sem lelkesedik a paleszti- nek jogaiért, a megbeszélések eleve nem az államalapítás le­hetőségéről, vagy önrendel­kezésről, csupán egy homá­lyos, semmitmondó önkor­mányzatról szólnak. Nem szív­ügye ez Kairónak, mégis fel akar mutatni valami fügefa­levelet az arab országoknak; a különbéke tartására. Wa-, shington Is taktikázik, azt szeretné, bizonygatni, hogy az arabok barátja, miköz­ben a közel-keleti válság és a palesztinek ügye összekap­csolódott az olajjal és az ener­giáival. Izrael .viszont a „mindent, vagy semmit”, il­letve a „semmit” álláspontjá­ra helyezkedik, fél a legcse­kélyebb mozgástól, még egy szalmaszállal sem hajtandó az egyiptomi vezetést tá­mogatni ez irányú manőverei­ben. Szadat washingtoni útjával viszont legalább néhány lát- szatengedményt szeretett vol­na elérni, például olyan sze­rény kompromisszumot, hogy a tárgyalásokat május 26. után is folytatnák, de a megbeszé­lések ideje alatt Izrael fel­hagyna a megszánt területe­ken új települések létesíté­sével. Válasz még nem érke­zett, Begimt a következő na­pokban várják Washingtonba, esetleg újabb hármas talál­kozó, egy második Camp Da­vid is elképzelhető. Réti Ervin Az ázsiai'* kontinens békéjéért A Béke-világtanáes közel­múltban Új-Delhiben közzé­tett felhívásához < csatlakozva a magyar békemozgalom áp­rilis 5—12. között akciókkal támogatta Ázsia népeinek a nemzeti függetlenségért, , a fegyverzetek felhalmozá­sának megakadályozásáért, a térség békéjének biztosítá­sáért folytatott harcát. . A magyar dolgotok az or­szág több üzemében röpgyű- léseken támogatták az akció­hét céljait. Az Országos Béke­tanács, az egész magyar köz­vélemény mélységes aggoda­lommal kíséri figyelemmel a nemzetközi helyzetnek az ázsiai kontinens békéjét és biztonságát veszélyeztető vál­tozásait. Az Egyesült Álla. moknak az Indiai-óceán, a Perzsa-öböl és a Közel-Kelet térségében történő, mind erő­teljesebb fegyverzetfelhal- mozása, a meglevő katonai bázisok megerősítése, az új támaszpontok kialakításának kísérlete magában hordozza a nemzeti függetlenségük meg­védéséért küzdő ázsiai orszá­gok, elsősorban Vietnam, La­osz és Kambodzsa elle­ni agresszió lehetőségét. Elítéljük az Egyesült Álla­moknak és a vele szövetséges imperialista, reakciós körök­nek, valamint Kína hegemo- nlsta és expanzlonista veze­tésének pakisztáni fegyver- szállításait. Ez a támogatás veszélyezteti India, továbbá a szomszédos országok, minde­nekelőtt Afganisztán bizton­ságát Meggyőződésünk, hogy az afgán kérdés megoldásá­nak biztosítéka az Egyesült Államok és szövetségesei kül­ső beavatkozásának megszün­tetése, Afganisztán szuvereni­tásának szavatolása, a szov­jet csapatoknak Afganisztán és a szovjet kormány döntése alapján történő kivonása. Teljes támogatásunkról és szolidaritásunkról biztosítjuk Vietnam, Laosz és Kambod­zsa népeit. Követeljük, hogy minden ázsiai ország, első­sorban a Kambodzsával szomszédos Thaiföld, utasítsa el az egykori Pol Pot-rezsim külföldön szervezkedő erői­nek támogatását — hangsú­lyozza befejezésül a szolldari. tási akcióhét kapcsán szom­baton közzétett OBT-nyilatko- ‘ .„I. 4MJÖ tanácskozás Varsóban kezletet megnyitva rámuta­tott arra, hogy a pártkong­resszus óta eltelt két hónap már a kongresszusi határoza­tok végrehajtása jegyében telt el. Ezután Mieczyslaw Jagiels. ki miniszterelnök-helyettes terjesztette elő a referátumot a külkereskedelem feladatai­ról és a niaci egyensúly meg­erősítéséről, A vita végeztével Edward Gierek, a LEMP KB első tit­kára mondott zárszót, ki­emelve a hatékonyabb, taka­rékosabb és hasmönikusabb fejlődés fontosságát. Rámuta­tott arra, hogy az állandóan növekvő társadalmi igények és a mind nehezebb külső körülmények közepette el­engedhetetlen az ország ter­melési lehetőségeinek teljes kihasználása, .(MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents