Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

Ál INAK SIKERÜLT MEG EGY ' UTOLSÓ ROHAMRA PARANCSOLNIA A TÖRÖK SEREDET. .A FÖL DBAS TYANAL.. :^£=- ÍGY KOZ VITÉZ r^^^%KIUGROIl A <7&g+r£,RíSEN ÉS ^ , MEGSZEREZTE , A BLG GYŐZELMI LOBOGÓJÁT. AZ EGYIK RONTÁSBAN GERGELY REGI ELLENFELE, JUMURDSAK BUKKANT FEL. VELEM JOS 52 A MAS VU ÁGRA, XUZ/At EGY ACÉLBA ÖLTÖZÖTT TOROK DOBÓRA TÁMADT. A PÁNCÉLRÓL LESIKLIK A KARD DOBÓ EZÉRT RÁ- " VETI MAGÁT. VIGYÁZZ, GERGELY?/ VjfEZ VÁG., rÓZH LÁSZLÓ. Múzeumok együttműködése A hatalmas, régi épület he­gyes tornyaival hangulatosan illeszkedik a moszkvai Vörös tér összképébe. Ez az épület ad otthont a Lenin-renddel kitüntetett Történeti Múze­umnak. Mintegy 4 millió tár­gyat és 10 millió oldal ok­mányt őriznek a múzeum épületeiben. Évente 2 millió látogató keresi fel. A Történeti Múzeumnak széles körű nemzetközi kap­csolatai vannak, különösen a szocialista országokkal. Part­nere a Magyar Nemzeti Mú­zeum is. A baráti együttműködésről szóló első egyezményt 1973- ban írták alá, amely kölcsö­nös kiállításokat, tudományos kiküldetéseket, irodalmi mű­vek közös kiadását foglalta magába. Meghatározta azokat a problémaköröket is, me­lyek kölcsönösen érdeklik a szovjet és a magyar szakem­bereket. Ilyen téma például a készletek kiegészítésének tudományos alapelvei, az épí­tészeti műemlékek restaurálá­sának és megőrzésének mód­szertana, a múzeumi tudomá­nyos kutatómunka szervezése és sajátosságai. Az elmúlt évek bebizonyí­tották, hogy a közös munka eredményes volt. — Az együttműködés leg­hatékonyabb formájának a kiállításcserét tartjuk — mondja Alekszandr Skurko, a .Történeti Múzeum igazgató- helyettese. — A jövőben meg­rendezendő kiállítások témái­nak kiválasztásakor a múze­um meglehetősen gazdag le­hetőségeiből indulunk ki. Természetesen az a törekvé­sünk, hogy minél többet mu­tassunk be gyűjteményünk­ből. A baráti együttműködés tapasztalatai lehetővé teszik, hogy pontos képet alkossunk arról, melyek azok a kiállítá­sok, amelyek a magyar* kö­zönséget is érdekelhetik. Fontos esemény volt né­hány éve Budapesten. ..Az orosz iparművészet a XV— XX. században”, Moszkvában pedig az „Évszázadok ízlése, 1977” kiállítása a Történeti Múzeum egyik nagy termé­ben kapott helyet, mintegy 300 négyzetméternyi terüle­ten. A kiállítási tárgyak 40 vitrint foglaltak el. A kultu­rális esemény csúcspontja volt a Moszkvában megren­dezett szovjet—magyar barát­sági est, amelyen sok sző esett a két múzeum erősödő, kölcsönösen előnyös együtt­működéséről. A Történeti Múzeum java­solja a kiállításcsere hagyo­mányának folytatását a jövő­ben is. Az ajánlott kiállítások közül egyike az elsőnek az „1812-es honvédő háború”. A témaválaszték egyébként meglehetősen gazdag. Skálája az archeológiái gyűjtemények anyagaiból összeállított „Szá­zadok mélyén” c. kiállítástól a „BAM, az évszázad építke­zése” elnevezésűig terjed. Az elkészült terv magában fog­lalja a két ország modem történetét felölelő kiállítás­cserét Is. A múlt évben Moszkvában járt Lovas Márta, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatár­sa, aki a Történeti Múzeum tudományos felvilágosító, közművelődési munkájának formái és tartalma iránt ér­deklődött. A Történeti Múzeum azon munkatársai számára, akik az eszmecserékben részt vet­tek, érdekes volt megtudni, milyen gyorsan bővül Ma­gyarországon a múzeumi há­lózat, évről évre hogyan nő a látogatók száma, akik kő. zött. egyre több a fiatal. A tudományos kiküldeté­sek az együttműködési, egyez­mény változatlan pontját ké­pezik; tervezik a szakembe­rek gyakoribb ' utaztatását, részvételét tudományos ülé- seken, konferenciákon és kö­zös régészeti ásatásokban; tervezik továbbá tudományos információk, katalógusok, ki­állítási tervek, szakirodalom és tudományos,munkák rend­szeres cseréjét. Ritkaság, hogy elsőkötetes fiatal szerző olyan kiforrott alkotását tarthatja a kezében az olvasó, mint Onagy Zol­tánét. A fiatal, „harmincéves sincs” prózaíró Üt Eridanus- ba című kisregényét a Mag­vető adta ki az Űj termés sorozatban. Vidáman mókázó, mulatozó fiatalok kirándulá­sán a túlterhelt csónak fel­borul, 9 a társasé® egyik tagja vízbe fúl. A balesetet Varró János felelőtlensége,' lustasága, s nem utolsósor­ban alkoholos állapota okoz­za. Börtönbe kerül. Mit kezd­jen aztán egy börtönből kike­rült ifjú ember az. életével, mely annak előtte is tele volt ellentmondásokkal, tud­ja-e, s akarja-e folytatni a felelősséget semmiért sem vállaló életet? Lakását üre­sen találja, felesége, kisfia elköltözött, barátai szétszéled­tek. Otthon csak levelek tu­catjait találja, üzeneteket, de még mindig abból a világ­ból, melyet folytatni nem érdemes. Magánnyal, kínzó út- és társkeresés problémái­val kell megküzdenie. Onagy kisregénye meglepően érett Írás, legfőbb erénye a Mé­szöly Miklós-i pontosság, s a kezdő íróknál alig tapasztal­ható tömörség. Onagy kedve­li azt a szépírói módszert, melyet kihagyásosnak nevez­hetünk, s a feszültségekkel te­li kisregény lüktetését nem töri meg a cselekméhy fona­lának céltudatos késleltetése. A kép, amit Varró János «lakján keresztül elénk tár, Új könyvek nem *a legkedvezőbb. Nem el­kényeztetett, netán’ garázda, vagy hasonló mentalitású fia­talokról ír. Dolgoznak, csalá­dot alapítanak, próbálkoznak, akarnak is valamit, a leg­nagyobb baj az; nem érzik tetteik súlyát, felelősségüket saját, s környezetük sorsa iránt. Pontos, s elgondolkod­tató látleletet ad Onagy Zol­tán figyelemre méltó kisregé­nyében. Tehetséges, s remé­nyekre jogosító prózaírót bo­csátott útjára e kötettel a Magvető Kiadó. Kertész Ákos Makra című regényével robbant be a 70-es évek magyar irodalmába. Ez a mű nemzetközi elismerést is hozott neki, több nyelven s országban adták ki e köte­tét. Most Kasparek címmel új kötete látott napvilágot a Szépirodalmi Kiadó gondozá­sában. Egy kisregényt és egy drámát, valamint három no­vellát tartalmaz a kötet. Aki mer, az nyer c. kisregényét a televízió Nyitott könyv adása is bemutatta. E kis­regény franciás szellemessé­gével, a logika s az érzelmek többszöri átrendeződésével s állandó változásával, intellek- tualizmusával és realizmusá­val az utóbbi néhány év egyik legjelentősebb kisprózái műve. Vukovics, Jolán és Haj- dik története sakkal több mint egy „egyszerű szerelmi háromszög” leírása, a „hús­torony”, az „ékesen szóló” férfiak s a mindig éppen- fö­lényben levőhöz húzódó nő szópárbajából nemcsak külön­böző emberi sors, hanem egy kis igazi történelem is átvi- láglik. A kötet másik nagy darabja a címadó, Kasparek című novella. Hőse kisember, aki bérházak szemetéből pisz­kos és nehéz munkával sze­di össze forintjait. Sértésre nem felel, kiabálásra moso­lyog, nem lázad sorsa ellen soha; mégsem lehet maradá­sa. Űj hivatása a kutyasétál­tatás beválik, egyre több ebet bíznak rá. A kutyáknak adja át azt a szeretetet, embersé­get, amit sokáig nem tudott kinek átadni. S itt szegül el­len talán életében először, nem teljesíti megbiaói paran­csát. Mély humánummal át­itatott elbeszélés egy kisem­berről, akit egy kutyavilág­ba száműztek. A 30 év, aranyborítású kö­teteinek sorában Bárány Ta­más két jelentős művét tar­talmazó kötet a legújabb. A Város esti fényben bátor, s valóságfeltáró írás, amely do- kumerrtumerővel ad hírt egy új szocialista város életéről, mely egy kissé előképe is a jövőnek. A másik regény, a Velünk kezdődik minden cse­lekménye is napjainkban ját­szódik, a nemzedékek egymás mellett élésének ütközésének problémáit tárgyalva. A Csi­galépcső íróját jól ismerő ol­vasók s a szerzővel most is­merkedők örömmel vehetik kézbe e két érdekes regényt. GÁRDONYI GÉZA MÜVÉNEK KEPREGÉNYVALTOZATA feldolgozta: MARKÜSZ LÄSZLO Rajzolta: ZORAD ERNŐ Tanéweszh5 tanu'ók A törvény erejével is biztosítani kell az esélyegyenlőséget Egyetlen értelmes embernek sem kell magyarázni, hogy minden ember életének első nagy próbája és kötelezettsége megszerezni azokat az isme­reteket, amelyek birtokában a teljesség igényével tudja élni életét, s a maga javára, a kö­zösség hasznára tudjon mun­kálkodni. Ezért az alapkép­zés — az általános iskola — kötelező! Kötelező, mert né­hány törvényt nem tisztelő szülő képtelen megérteni, hogy mi a gyermeke jól felfogott érdeke. Ezek a szülők nem számolnak azzal, hogy gyer­mekei az elveszített évek során olyan hátrányba kerül­nek, amit csak órási erőfe­szítések árán tudnak pótolni felnőttkorukban. így attól fosztják meg gyermekeiket, amit társadalmunk valameny- nyi tagjának nyújtani kíván: az esélyegyenlőségtől, az egyenlő starthelyzettől. A felszabadulás után több rendelet szabályozta a gyer­mekek kötelező oktatását. Mégis, 1961-ben ki kellett ad­ni a tankötelezettségi tör­vényt, mert jelentős számban akadtak olyan szülők, akik nem járatták gyermekeiket is­kolába. A törvény megjelenése óta közel húsz év telt el, s mégis újra és újra foglalkozni kell azokkal, akik nem jár­nak iskolába. A törvény — érthetően — a szülőket ma­rasztalja el, bünteti, mert el­nézik. vagy nem gondoskod­nak arról, hogy gyermekeik iskolába járjanak, vagy meg­kezdett általános iskolai ta­nulmányaikat nem fejezik be. Egek a gyerekek szerettek iskolába járni, szépen indul­tak, s az elmaradás, a tanul­mányi kiesés már nem teszi lehetővé számukra a tanulást. A szülői felelőtlenségből el­veszítették az esélyegyenlősé­get. Van tehát tennivaló, de éppen az eredmények bizo­nyítják, hogy van haladás is! Bár arról is őszintén kell szólni, hogy a tanéwesztők számát a cigány származású tanulók növelik jelentősen. Igaz, egyre többen elvégzik az általános iskola nyolc osztá­lyát, közülük sokan szakmun­kásvizsgát is tesznek, érett­ségiznek, de a tankötelezett­ségi törvény végrehajtásánál legtöbb gond itt van. Ezért is helyes, hogy a Hazafias Nép­front kezdeményezésére több településünkön rétegtalálkozó­kon, falugyűléseken beszélték meg a tennivalókat, a cigány származású gyermekek isko­láztatásának gondjait. Szólni kell azokról is, aki­ket családjuk vétlen helyzete sorol az iskolában nehezebben boldogulok közé. A gyenge egészségű, alacsony jövedelmű és nagycsaládos szülők mellett ide tartoznak azok is, akik apró településekről járnak a központi, körzeti iskolába. Ha mások is az eredők, de ezek a gyermekek nehezebben tarta­nak lépést a kiegyensúlyozott helyzetből indulókkal. Me­gyénkben sok jó kezdeménye­zés van a tapasztalható kü­' ..............1111—11 I —-I II I — l önbségek felszámolására. A tanügyigazgatási szervek sokat tesznek azért, hogy a hátrá­nyos és veszélyeztetett kör­nyezetben élő gyermekeknél is biztosított legyen az esély- egyenlőség. Ennek ellenére látni kell — nem szükséges megyei sta­tisztikára hivátkozni, — hogy a hátrányos gyermekek felka­rolása alapvető feladat vala­mennyi tanintézetben. Elisme­rést érdemelnek azok a mű­velődési intézmények, melyek sokat tesznek az ilyen gyer­mekek részére rendszeres és alkalmi foglalkozások szerve­zése érdekében. Ám a munka nagy részét a pedagógusok végzik. Olykor nemcsak a be­tűvetés tudományára kell megtanítani a kisiskolást, ha­nem rá kell szoktatni a hi­giéniai követelmények elfoga­dására, s meg kell tanítani a közösségi magatartás normái­nak megismerésére, ki kell bennük alakítani a helyes eti­kai nézeteket, a mások irán­ti tiszteletet is. Némelykor fellelhető az ál­talános iskolák felelőssége a tanulmányaikat időben befe­jezőknél is. Olykor — éppen a statisztikákra hivatkozással — kettest adnak annak a nyol­cadikos tanulónak is, aki ta­nulmányi munkája alapján azt nem érdemelte meg. Ez a „megértő” kettes osztályzat később bosszulja meg magát, mert a szakmunkásképző in­tézetekben, illetve középisko­lákban üt vissza, ahol a szak­tanároknak nemegyszer az olvasástanítással, az alapmű­veletek megismertetésével kell bajlódni, sokszor itt a lemor­zsolódás, a tanévvesztés alap­vető oka. Az általános iskola elvégzé­se nem kötődik életkorhoz. Sokan felnőttkorban fejezik be tanulmányúikat, a munka mellett pótolják hiányzó is­mereteiket. Éppen azért, mert a tankötelezettségi törvény végrehajtásánál problémák voltak, égető gond, hogy min­den olyan gyermek, ifjú vagy felnőtt megszerezze az általá­nos iskolai bizonyítványt, aki az elmondott okokból eredő­en nem tudta azt befejezni. Aligha kell bizonyítani, hogy gz elkövetkező években még jobban behatároltak az esé­lyeik azoknak a fiataloknak hosszú távon is, akik időben nem végzik el az általános is­kolát. Ezért — a törvény ere­jével is biztosítani kell az esélyegyenlőséget. Ez pedig nem kis feladatot ró az ille­tékes tanácsokra, tanintéze­tekre! Gy. I. „...Itt o demokráciáról van szó.” Vitézy Békeidője a mozikban A feleimben szereplő idé­zet a filmből származik, s a mű tartalmának, mondani, valójának lényegét összegzi. Bencsik Béla tsz-elnök (Czink Béla remek alakításában) ugyanis a demokrácia jegyé­ben vívja meg harcát a járá­si vezetőkkel szemben, hogy megakadályozza a termőföl­dek terméketlenné tétélét, a virágzó falu megszüntetését. Közben azonban — a magyar társadalom alig néhány évti­zede tanulja a demokráciát — maga is vét a „játékszabá­lyok” ellen, s igazsága teljes tudatában bírálható tettekre is ragadtatja magát. Nem vi­tás viszont, hogy az ő igaz­sága a nagyobb, a humánu­sabb, az ő elképzelései szol. gálják a tágabb közösség ér­dekét. így rokonszenvünk is elsősorban az övé. A Fiimnapok falun rendez­vények idején országos pre­mier eiőtt négy Nógrád me. gyei településen mutatták be a filmet. Csütörtöktől megje­lent a többi moziban is. A balassagyarmati filmszínház­ban csütörtökön és pénteken játszották, Nógrádmegyerben vasárnap, a salgótarjáni No­vember 7 Filmszínházban hétfőtől szerdáig mutatják be. Képünkön: Napjaink élet­ideálja: a cselekvő ember (Czink Béla tsz-elnök)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents