Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

S0 éve történt „Munkát, kenyeret, a munkanélkülieknek munkanélküli segélyt" Emlékezés a salgótarjáni és környéki bányászok, munkások, 1930. április 12-i éhségfelvonulására. ipari 1929-ben a kapitalista társa- A jó szervezés eredménye- dalom minden eddiginél pusz- képpen 1930. április 12-én már titóbb válsága kezdődött eb kora reggel elindult a mun- amely véget vetett a kapita- kanélküliek tömege a köraye- lizmus ideiglenes és részleges ző községekből a város felé. stabilizációjának, megbénítot- A város bányatelepeiről, az ta a hiteléletet, az ipart, a ipari üzemek kolóniáiból ösz- mezőgazdaságot. A tőkések a szesereglett munkások és terheket áthárították a dől- hozzátartozóik csatlakoztak a gozó tömegekre, legfőképpen vidékről érkezőkhöz. Az a munkásosztályra. Ez szült- utat csendőrosztagok- tarla- ségsZerűen mélyítette az szólták el, de ezek sém tud- osztályharcot, s az elnyomott, ták a munkástömegek egye- kizsákmányol-t proletárok még sülését megakadályozni. A nyíltabban, radikálisabban piac felől érkezőkhöz csati a- juttatták kifejezésre elége- kozott a Karancs utca térsé- detlenségüket. Magyarorszá- gében gyülekező mintegy 3500 gon már a válság kezdeti idő- munkás és munkásfeleség. Ki­szakában tüntetésekkel, éh- lene óra tájban már közel ségfelvonulásokkal tiltako- hatezer ember összpontosulta zott a munkásság a válság mozi előtt. A gyülekező tün- terheinek egyoldalú viselése tetők a következő legfőbb ellen. Az ipari proletariátus jelszó köré csoportosították talán legkizsákmányoltabb és mondanivalójukat: „Munkát, legmostohább körülmények kenyeret, a munkanélküliek- között levő osztaga a bánya- nek munkanélküli segélyt!” munkásság volt. A tömeges A munkásság e nagy töme- elbocsátások ellen ország- ge útnak indult a városháza szerte felemelték szavukat, felé, hogy követeléseiket elő- s megmozdulásaikkal, ősz- adják. A rendőrség azonban tályharcos fellépéseikkel a városháza előtt megállásra igyekeztek megakadályozni kényszerítette a. tömeget és az elbocsátásokat A bánya- arra késztette, hogy maguk mozgalom kiemelkedő jelen- közül küldöttséget válassza- tőségű megmozdulása volt a nak, akik a polgármesternél salgótarjáni és környéki bá- képviselik az összmunkásság nyászok 1929. novemberi négy- érdekeit. A küldöttségben Ep- hetes sztrájkja. pich Albert, Kakuk József, A gazdasági válság másik Kristóf József, Szőllős Já- kiemelkedő megyei meg- nos és Sulyok Sándor vett mozdulása a bányászok, ipari részt A tömeg nem oszlott munkások 1930. április 12-i szét a csendőrség és rendőr­salgótarjáni éhségfelvonulá- ség felszólítására sem. Csak sa volt. akkor voltak hajlandók el­Az éhségfelvonulás szinte hagyni az utcát, ha a küldött- közvetlen következménye volt ség eredménnyel tér vissza. A annak, amiért a bányászok rendőrség erre 13 „veszélyes­négy hétig sztrájkoltak. A bá- nek” tartott munkást „kié­ri va tőkések ugyanis a válla- melt” a tömegből és azokat a lati nyereségi tervek teljesí- rendőrség épületébe kísérte, tése érdekében az üzemi költ- A tömeg azonban nem hagy- ségek még tetemesebb csők- ta sorsára őket, a rendőrség kerítésére szánták el magú- épülete elé vonult és követel- ícat. A vállalat a gazdasági te a fogva tartottak kienge- válság alatt is kiemelkedő dését. A rendőrség nem tu- profitra törekedett. Minden dott ellenállni az elszánt mun- rendelkezésükre álló eszköz- kástömeg követelésének, kény- zel növelte a munkadntenzi- télén volt a 13 munkást ki- tást, visszavonták a koráb- engedni. A tüntetés végül is ban keservesen kiharcolt szó- részleges eredménnyel járt ciális kedvezményeket, csők- Hétszáz munkás kapott mun- kentették a béreket elbocsá- kalehetőséget _ a Tarján-patak tották a számukra felesleges szabályozásánál és a két munkaerőt. A bányászok át- gyermeknél több családosok tagos évi keresete 1929-ben havonta minden gyermek 1526, 1930-ra már csupán után 5 kilogramm kenyériisz­1405 pengő volt. tét, egy kilogramm cukrot és A bányászcsaládok létfenn- 25 dekagramm margarint kap- tartását nehezítette az a kö- tok. rülmény is, hogy nagymér-; E csekély engedmény nem ■fékben növekedett a száz ke- oldotta meg a munkásság resőre jutó eltartottak száma, alapvető problémáit A vál- Amíg 1920-ban száz keresőre ság alatt tovább súlyosbodott a bányászatban 193, 1930-ban a munkásság helyzete és el­mér 227 eltartott jutott. Nagy- érte az elviselhetőség alsó ha- mértékben romlott a családok tárát élelmezése. Korabeli doku­mentumok számításai sze­rint egy öttagú családnak he­ti 19.20 pengős keresetből kellett megélni, akkor, ami­kor a család létfenntartási költségeinek szintje 38,58 pen­gőt tett ki. A bányászok helyzetének elemzését kísérli meg a Bá­nyamunkás, a bányászszak­szervezet lapja, 1930 június 24-i cikkében. „Az új év és a mi feladataink” című cikké­ben a következőképpen vázol­ta a pécsi és salgótarjáni bá­nyászok helyzetét: „Minden bányászcsaládban az új évben is megmaradtak a gondok, a rettegések az elbocsátások mi­att, mert a hatalmas bánya- vállalatok azzal a gondolat­tal foglalkoznak, hogy a ma­gyar bányászt munkanélkü­livé és ezáltal kenyértelenné tegyék, mely végpusztulásba sodorja őket és családjukat”. A lap március 12-i száma arról tájékoztat „Szomorú kilátás” című cikkében, hogy „a bányavállalat ezer mun­kásnak mondott fel”. E súlyos helyzet sürgős és hatékony cselekvésre késztet­te a KMP kerületi bizottsá­gát. A helyzet sokoldalú mér­legelése alapján határozatot hozott, hogy április 12-én a bányászok részvételével és más ipari dolgozók bevoná­sával, tömegfelvonulást szer­vez. A tüntetést előkészítő és szervező bizottságának Eppich Albert, Kakuk József, Benkő Antal Miklós Gáspár és Pet­ries János voltak a legismer­tebb tagjai. , Országgyűlésünk a tényleges néphatalmat testesíti meg Jobban keli élni a parlament ellenőrzési jogával Apró Antal nyilatkozata Az 1975-ben megválasztott országgyűlés, s a tanácsok megbízatása hamarosan lejár; az Elnöki Tanács határozata alapján június 8-án általános választásokat tartanak ha­zánkban. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresz- szusa értékelte társadalmunk helyzetét, az állami szervek munkáját, az országgyűlés tevékenységét, meghatározva a soron következő feladatokat is. Ennek kapcsán Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyilatkozatot adott Mélykúti Attilá­nak, a Magyar Távirati Iroda munkatársának: Dr. Molnár Pjíl — A demokrácia a szocia­lista társadalomban, így ná­lunk is, nem pusztán a köz­élet, az államirányítás eszkö­ze, hanem annál jóval több, államrendünk és egész társa­dalmunk felépítésének lénye­gi vonása — mondotta. — Ahogy pártunk programnyi­latkozata is leszögezi: szocia­lista társadalmunk fejleszté­sének elsőrendű követelmé­nye a szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakozta­tása. A dolgozók közvetve a választott testületek, a tömeg­szervezetek útján, s közvet­lenül állampolgárokként is egyre nagyobb mértékben vesznek részt a társadalom életének irányításában, a közügyek vitelében. Ez az alkotmányban is megfogalmazott követelmény országgyűlésünk tevékenysé­gében az elmúlt fél évtized­ben még teljesebben érvé­nyesült., A szocialista demok­rácia már meghatározó a képviselők jelölésénél, vá­lasztásánál, s tükröződik az országgyűlés összetételében is. Joggal és büszkén mondhat­juk, hogy legszélesebb körű választójogunk nem ismer fa­ji, nemzetiségi, nem, vagyon , és iskolai végzettség szerinti megkülönböztetést. Ezt azért is alá kell húznunk, mert a felszabadulás előtti Magyar- országon —, s ma számos, az emberi jogok védelmezőiként fellépő kapitalista országban — százezreket, milliókat zár­tak, zárnak ki a jelölésiből, a választásból. — A felszabadulás előtt, 1935-ben például 9 millió la­kos közül 3 milliónak, vagyis az állampolgárok mindössze egy harmadának volt szavaza­ti joga. És milyen volt a „népképviselet” 1935-ben Ma- gyarországoíi? Az akkori fel­sőház tagjainak több mint a fele földbirtokos és főpap volt A többiek bankárként, nagyiparosként, állami fő­tisztviselőként ,„szavaztak”, s hasonlóképpen festett a kép­viselőház is. A legutóbbi 1975-ös választáson hazánk 10 540 000 lakosából 7 670 000 állampolgár élhetett az álta­lános, egyenlő és közvetlen választójoggal, titkosan sza­vazva a jelöltekre. És á szo­Csőreöukálő berendezést telepítettek a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekbe. Az osztrák MAF cég által szállított beren­dezés átvevői — Liptay Péter műszaki tanácsadó, Peregi István csoportvezető és Kocsis István szerkesztő — munka, megbeszélt tart az üzembe helyezés munkamenetéről. cialista Magyarország jelen­legi parlamentjébe, az or­szággyűlés 352 tagú testületé­be népünk — eredeti foglal­kozás szerint — 157 mun­kást, 48 parasztot, 146 értel­miségit és egy egyéb foglal­kozásút választott meg. Száz- egy nő és 37 harmincévesnél fiatalabb képviselő vesz részt a parlament munkájában. — Hogyan érvé­nyesül a szocialista demokrácia az or­szággyűlés gyakorla­ti tevékenységében,? — Parlamentünk fontos helyek foglal el és jelentős szerepet tölt be államszerve­zetünkben. Országgyűlésünk a Magyar Népköztársaság leg­felsőbb áEamhatalmi és nép- képviseleti szerveként az el­múlt öt évben is felelősen gyakorolta a népszuvereni­tásból eredő valamennyi jo­got. Biztosította a társadalom alkotmányos rendjét, megha­tározta a kormányzás szerve­zetét, irányát és feltételeit. Az alkotmány előírásainak megfelelően tevékenykedtünk tehát, ami azt is jelenti, hogy nálunk — hasonlóan más szo­cialista országokhoz — az ál­lami mechanizmus az állam­hatalom egységének elvére épül, vagyis minden állami szerv alárendeltje a parla­mentnek. Elsősorban ebben fejeződik ki országgyűlésünk működésének demokratikus, azaz néphatalmi jellege. A másik fontos elemet —, amely egyébként szintén csak a szocialista országokra jellem­ző —, a választók és a kép­viselők folyamatos kapcsola­ta, s a képviselői tevékenyéig választópolgári ellenőrzése jelenti. Szocialista alkotmá­nyunk rögzíti a képviselői felelősség két alapintézmé­nyét: a választók előtti be­számolási kötelezettséget és a visszahívás lehetőségét. így válik lehetővé, hogy a vá­lasztók befolyása a népképvi­seleti szervekben a szavazás­sal ne szűnjék meg, hanem állandósuljon, s egyre sokré­tűbbé váljon. — Mi jellemezte ebben a ciklusban az országgyűlés tör­vényalkotó tevé­kenységét, s hogyan járult hozzá a parla­ment állami életünk fejlesztéséhez? / — Országgyűlésünk ebben a ciklusban a kormány elő­terjesztése alapján 24 tör- vényt alkotott. A rendeletek­kel történő kormányzásról — A törvénytervezetek szélesebb körű, nyilvános vi­tája hazánkban több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Pártunk útmutatásé; nak megfelelően az elmúlt öí évben tovább erősítettük a törvényalkotás társadalmi nyilvánosságát. Széles körben és rendszeresen megvitatva valamennyi tervezetet, hasz­nosítottuk az állampolgárok, a társadalmi, s a szakmai szer­vek észrevételeit és javaslata­it. A lakosság javaslatainak hasznosításán túl ezek a pár­kájukról, ismertették az időszerű állami feladatokat. E kötelességüknek a képvise­lők önálló beszámolón, falu­gyűlésen, tsz-köZgyűléserí, pártnapon, előadóként vagy felszólalóként tettek eleget. A képviselők és a választók a hagyományos fogadóórákon közvetlenül, személyesen is találkoztak. A képviselők választókerü­leti munkáját jól segítették a helyi politikai, állami és tár­sadalmi szervezetek. A nép­frontbizottságok — a HNF VI. beszédek segítették a leendő kongresszusa útmutatásának törvény előzetes megismerte­tését, s kovácsolták az állam­polgárok egyetértését is. Köz­vetlen hasznot hoztak a kép­viselőknek, az országgyűlés­nek, hiszen a képviselőcso­portok és a bizottságok ülé­seiken már a társadalmi ta­pasztalatokra -támaszkodhat­tak. — Hogyan érvé­nyesült az elmúlt öt esztendőben az or­szággyűlésnek az ál. lami szervek műkő. dését ellenőrző tevé­kenysége? megfelelően — .részt vettek a beszámoló gyűlések, a fogadó­órák szervezésében, a lakos­sági kapcsolat erősítésében. Jól látták el feladataikat a megyei képviselőcsoportok is, segítve tagjaik felkészülését az országgyűlési és a bizott­sági ülésekre. Gazdagították a képviselőknek a választó- kerületük életét átfogó tájé. kozódását és tapasztalatszer. zését is. — A politikánkból eredő alapvető köve­telmények teljesíté. se mellett — az el­múlt öt esztendő ta­pasztalatai alapján — mely területeken fejlesztheti munká­ját az országgyűlés? — Elmondhatjuk, hogy eb­ben a fél évtizedes periódus­ban —■ amelyben országgyű­lésünk 19 beszámolót vita­tott meg — még jobban ér­vényesült a parlament ellen- — Pártunk most lezajlott őrző jogköre. A Miniszterta- XII. kongresszusa meghatá- nács elnöke rendszeresen be- rozta feladatainkat a gazda­számolt a kormány munka-, ság, az életkörülmények, a programjáról, majd e prog- kultúra, az állami élet terű; ram végrehajtásának időará- Setén. Ezek a célkitűzések nyos teljesítéséről’ Két alka- irányt mutatnak az ország- lommal került az országgyű- gyűlésnek is. A kongresszus lés elé az Elnöki Tanácsnak, külön is elemezte és mégha, a legfőbb ügyésznek és a tározta a parlament működé- Legfelsőbb Bíróság elnöké- sének irányát. Kádár János nek a beszámolója. A par-la- elvtárs előadói beszédében menti ellenőrzés sajátos esz- megállapította, hogy az or- közével, az interpellációval 32 szággyűlés az alkotmány elő- alkalommal éltek a képvisé- írásai szerint végézté műn. lók, felhíva a figyelmet a kaját „széles körű, nyílt vi. törvények és más jogszabá- tokra támaszkodva, a társa- lyok végrehajtásában fellel- dalom fejlődését szolgáló szá- hető fogyatékosságokra. mos törvényt alkotott, folya­matosan napirendre tűzte, át- — Hogyan töltőt- tekintette a törvények vég- ték be az állandó rehajtásót, ellenőrizte a kor­bizottságok az ülés. mány tevékenységét”. A szakokat előkészítő, kongresszus határozata szfe- a törvények végre- rint „az országgyűlés a jövő­hajtását ellenőrző al- ben is számoltassa be a kor. kotmányos szerepű- mányzati szervek vezetőit, két? fejlődjék tovább az ország. gyűlési bizottságok munkája, — Az állandó bizottságok fokozódjék a képviselők át­segítették az országgyűlést tivitása • yálasztókerületükben törvényalkotó, ellenőrző tévé- és az országos kérdések meg- kenységében, a társadalom al- oldásában, váljék szorosabbá kotmányos rendjének biztosi- kapcsolatuk választóikkal ...” tásában, és előmozdították a A határozatnak ez a megfo- parlament tárgyalásainak galmazása a parlament . tevé- eredményességét. A bizottsá- Renységének kétirányú, úgy gok munkája tehát egyrészt is mondhatnánk, tartalmi és közvetlenül kapcsolódott az módszerbeli fejlesztését je- országgyűlés plenáris ülései- lenti. Az elmúlt, több mint hez, másrészt az ülésszakok egy évtizedes kiterjedt, tör- közötti időben, ellenőrző vényalkotó tevékenységre tá. funkciójukat . gyakorolva biz- maszkodva az országgyűlésnek tosították az országgyűlés egyrészt még jobban kell él­működésének folyamatosságát nie á meghozott törvények és Az ülésszakokon tárgyalt más fontos döntések ellenőr­törvényjavaslatokhoz ebben a zésének jogával. Másrészt — ciklusban a bizottságok több még jobban egybekapcsolva mint 100 módosító javaslatot — fejleszteni kell a képvise- nyújtottak be. A legfelsőbb lói munka három területét: tehát áttértünk a törvények- népképviseleti testület bi- az országgyűlés plénumain, re épülő kormányzásra. — E ciklus .törvényalkotá­saiból kiemelkedik az V. öt­éves tervről szóló törvény. A termelés és a gazdálkodás szervezeti rendjét és - műkö­dési feltételeit fejleszti to­vább az állami vállalatokról, valamint a pénzügyekről szó­ló törvény. A közművelődést, a környezetvédelmet, a belke­reskedelmet, az élelmiszer­termelést és -forgalmazást átfogó új törvények az állam­polgárok életét közvetlenül érintő, fontos területeken meghatározóak. A polgári törvénykönyv módosításával és az új büntető törvény- könyvvel az igazságszolgálta­tás két alapdokumentumát fejlesztette tovább az ország- gyűlés. A legutóbbi üléssza­kon az atomenergia békés cé­lú felhasználásáról szóló tör­vényt alkotta meg parla­mentünk. — Milyen követ­keztetések vonhatók le a törvényterveze­tek társadalmi vi­táiból? zottságainak alkotmányos kö- bizottságokban és a választó- teiessége, hogy a törvényal- kerületekben végzett munkát kotás mellett ellenőrizzék is a törvények végrehajtását, s ^ választópolgárok vélemé. az így szerzett tapasztalatok- nyének szélesebb körű kiké- kal segítsék a kormányzati r^se hozzájárul ahhoz, hogy a munkát. páriament és a képviselők te­vékenysége még demokra­tikusabb legyen, még jobban tükrözze a választók állás- foglalását. Mindez egybekap­csolva a törvényteivezetek előzetes társadalmi vitájával, végeredményben a közvetlen a választó- és a közvetett demokrácia munkában? együttes erősödését jelenti or­szággyűlésünk tevékenységé., — A képviselők az elmúlt ben. fél évtizedben választóik, a — Ügy gondolom, hogy a köz érdekében, a néptől ka. megválasztandó új ország, pott felhatalmazás felelőssé- gyűlés az eddigi tapasztala- gét átérezve, teljesítették tokra építve, s azokat to- megbízatásukat. A képviselők vábbfejlesztve, jól és eredmé- és a választók kapcsolatában nyesen fogja szolgálni pár. a beszámolók jelentették az tonk XII. kongresszusa hatá. egyik legfontosabb lánesze- rozatainak valóra váltását, ál- met. Parlamentünk tagjai tá- tomi és társadalmi életünk jékoztatták választóikat. az demokratikus vonásainak to- országgyűlés tevékenységét, az vábbi erősítését — mondott« országos és a helyi poli- befejezésül Apró Antal. — Milyen előrelé­pésről, milyen kez­deményezésről lehel beszélni a válasz­tókkal való közvet­len kapcsolat erősí­tésében, kerületi tikai életben végzett műn. (MTI» NÓGRÁD — 1980. április 12., szombat 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents