Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-10 / 83. szám
# Tisztelt szerkesztőség Mindnyájunk érdekében emelek szót, s leírok egy esetet, amelynek március 18-án reggel 8 óra 15 perckor voltam szemtanúja Zagyvapálfal- ván a felüljáró és a Budapesti úti iskola közötti úton, mely a Gorkij-telepre vezet. Elsőosztályos unokámat kísértem el az iskolába, s mivel jó idő volt, sétálva indultam haza a Gorkij-telepre. A felüljáró felől egy teherautó, mely a NÁÉV kocsija volt, oly lendülettel vette a kanyart, hogy a rajta levő építkezési anyagból három darab lépcsőházi korlát az úttestre vágódott, közvetlenül a járda széléhez. Szerencsére 20 méSzocialista brigád alakult Az átszervezés folytán Pásztón 1978-ban 5. számú MÁV hídfenntartó építésvezetőség szerveződött, illetve jött létre, amelynek szocialista brigádja nem volt. A közelmúltban, április 4- én hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére úgy döntöttek, hogy szocialista brigádot szerveznek. Így a tizenegy szakmunkásból álló kollektíva alakuló ülésen megszervezte a szocialista brigádot, amely Nógrádi Sándor nevét vette fel, vezetőjüknek pedig Lórik Andrást választották. A brigád célul tűzte ki a szakvonali munka hatékonyságát, valamint az általános, szakmai és politikai műveltség fejlesztését. térén belül sem egy személy- kocsi, sem gyalogos nem tartózkodott. mert épen nem úszta volna meg egyik sem. Az már külön tragédia lett volna, Jia ez az eset 20 perccel előbb történik, amikor a járda tele van az iskolába siető és nem mindenre figyelő gyermekekkel. Nem hiszem, hogy a NÁÉV így kényszeríti dolgozóit a munkaversenyre, a mi közlekedésbiztonságunk terhére. A gépkocsi rendszáma: FM 38—91. Egy szemtanú, aki ezt megúszta ép bőrrel. Győrvári Jánosné Salgótarján, Gorkij-telep A/8. Még egy „Kiváló kislány"! Az 1980. március 18—19-i pécsi Szakma kiváló tanulója országos versenyen Fodor Erzsébet nem csak az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatot, hanem a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző iskolát is képviselte másik két társával. Közülük Bárány Mária, az iskola balassagyarmati tagozatának tanulója — szakoktatója Nagy Józsefné — bolti gyakorlatát a szécsényi ÁFÉSZ Skála Áruházában végzi Percze István kollektívájának irányításával. Nevezett kislány a fenti versenyen ugyancsak felszabadult. Nagy Lajos tagozatvezető B.-gy. szakmunkásképző iskola emlékezünk Amikor ébred a természet, s kezdenek zöldellni a mezők, duzzadnak a fák rügyei, megzendül az erdő — mindig az a régi-régi, de soha nem halványuló tavasz jut eszembe, amikor hosszú, rideg tél után újra ragyogott fölöttünk a nap, s a gránátmarta mezők felett új életről dalolt a szél. Emlékeimből felmerült egy fiatal, grúz katona képe, aki most itt álmodik a csendes kisterenyei temetőben 54 társával együtt. Gonitasvili Alexandr Joszi- fovics volt a neve. Egész népének szeretete kísérte őt és társait a nehéz úton. Felesége és három kisgyermeke várta haza. 1944 őszén elérték Nógrádot a felszabadító szovjet csapatok. A hegyes vidékről való katonákat szülőföldjükre emlékeztette a táj. Újult erővel vetették magukat a véres harcba. Kisterenye felett a németek négy dombot erődítettek meg. Négy napig tartott a csata, míg valamennyi fasiszta bunker megsemmisült. December végén csönd borult a szabad tájra. Gregorral és Petrovval — két sebesülésből gyógyuló fiatal katonával — és Tibor barátommal jártuk a harcmezőt, hogy megkeressük az elesett szovjet katonákat. Bizony sokan ott maradtak a nehezen megközelíthető, bozótos, bokros területen. Az első dombon találtunk rá Alexandr Joszifovicsra. Dús, szépívű szemöldöke megszelídült, talán újra otthon járt, mielőtt megállt hűséges szíve: utoljára még megölelte drága feleségét, megsimogatta a kicsi Tetát — a hasonmását, fiacskáját és a harmadikat is, a kisebbik leánykáját. Nem messze tőle a szintén grúz Nyikplaj feküdt egy bokor tövében köpennyel letakarva. A társai még átkötözték szörnyű sebeit, átlőtt kezével görcsösen. fogta holtában is a ceruzát, s egy füzetlapra még annyit írt utolsó üzenetként: Mama! Távolabb tőlük, a dombtető alatt feküdt az ukrajnai Nyi- kolaj. Kezében szorította a Nyugdíjasok köszöntése Kommunista műszakkal köszöntötték a pártkongresszust a salgótarjáni vasutasok Az elmúlt napokban a Salgótarján MÁV-kultúrotthon- ban rendezték meg a Salgótarján állomásról az 1978/ 1979. években nyugdíjba vonult dolgozók köszöntését, búcsúztatását, melyre kétévenként kerül sor. Az utóbbi két évben 18 dolgozó vonult nyugdíjba innen. Lukács István, a szakszervezeti bizottság titkára nyitotta meg az ünnepséget Ezt követően Nádasdi János állomásfőnök mondott beszédet, köszönte meg a nyugdíjba vonult dolgozóknak több évtizedes áldozatos vasúti munkáját, majd Lukács István valamennyi nyugdíjasnak tárgyjutalmakat adott át. Az ünnepségen Antalicz Istvánná nyugdíjas továbbdolgozó távírász, „Nyugdíjas vasutas” c. saját versét adta elő, valamint Kerekes István nyugdíjas is. A nyugdíjasok nevében Hámori Károly volt szb-titkár mondott köszönetét a kedvességért, figyelmességért, melyben részesültek. Említést érdemel, hogy az ez év elejével nyugdíjba vonult Hámori Károly 1948 óta a szakszervezeti bizottságban aktív tevékenységet fejtett ki, s nyugdíjba vonulása előtt a „Szakszervezeti Munkáért” arany fokozatú kitüntetésben részesült. MM ■* at Bi Köszönöm jóságukat... Ezúton szeretnék köszönetét mondani a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Hajósi Istvánná vezette 5 tagú szocialista brigádjának azért, hogy már 11 esztendeje rendszeresen támogatnak, anyagiakkal segítenek. Mindig tudják kérés nélkül is, hogy mikor szorulok segítségükre. Ugyancsak köszönöm a Salgótarjáni városi Tanács egészség- ügyi csoportja házibeteg-gon- dozójának, Julikénak lelkiismeretes munkáját, amelyben általa már hat éve részesülök. Nem is tudom, mi lenne velem nélküle. Ha ügyes-bajos dolgaim adódnak, mint magányos, idős beteg embernek, akkor a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa segít elintézni, onnan személy szerint Gallai Gyuláné és 5 tagú brigádja. Köszönöm mind. annyiuk messzemenő jóságát, gondoskodását. Pruzsina Józsefné S.-tarján, Vasöntő út. Szeretettél várjuk... Nyugdíjas pedagógusoknak szólt ez a két meleg szó, mely Balassagyarmaton a Petőfi Sándor Általános Iskolába, fe- hérasztal-találkozóra hívta a város és a járás egykori nevelőit. A tavaszi napocska is csalogatta a meghívottakat, akik szép számmal jöttek ösz- sze. Üttörőműsor vezette be a találkozót. Fényesek, majd nedvesek lettek a szemek, hisz’ a kisgyermekek játékai, táncai, dalai, muzsikájuk mind-mind a régi emlékeket idézték fel. És van-e szebb, mint a visszaemlékezés, van-e szebb mint a munka örömeire gondolni az ártatlan, édes gyermeksereg között? Az iskola igazgatója, Gyenes Lajos rövid tájékoztatást adott az iskolában folyó nevelő-oktató munkáról. Kellemes beszélgetés közepette hosszú ideig együttmaradtak a nyugdíjasok, majd egy igen időszerű mondattal búcsúztak egymástól: „Jó egészséget”! sós — A Salgótarján MÁV 5. sz. építésvezetőség dolgozói, szocialista brigád tagjai március 22-én, szabad szombaton reggel 7—14 óráig kommunista műszakot tartottak. Elvégezték az A épület ablakainak festését, olajfestékkel kenték át a falakat, egy másik csoport a falak javítását, vakolását végezte. Egy háromfős csoport pedig a főtéri állomáson és a külső pályaudvaron levő utas WC-ket meszelte ki. Készenlétben állt a ZSUK gépkocsi anyag- és szerszámszállításra. A munkakezdés előtt megemlékeztek a Tanácsköztársaság évfordulójának jelentőségéről, a megyeszékhelyen, Salgótarjánban megrendezett központi ünnepségről, melyen a brigád 14 tagja is részt vett. A munka befejeztével brigádmegbeszélést tartottak, melyen Pozsár István brigádvezető és Telek László építésvezető értékelték a kommunista műszakon végzett munka eredményét, melynek értéke 35 ezer forintot tett ki. Salgótarján vasútállomáson ugyanezen a napon az új 3 és 4-es számú vágányokat rendezték, takarították. A női dolgozók pedig a személykocsik tisztítási munkáiban vettek részt a takarító személyzettel. Említést érdemel, hogy mindkét helyen a vezetők az elsők között vették ki részüket a munkából. Nádasdi Ja-, nos állomásfőnök például — akit mindössze egy év választ el a nyugdíjtól — fiatalos lendülettel fizikai munkát végzett a műszak ideje alatt, így tehát nem véletlen az a megállapítás, hogy a gazdasági vezetők nemcsak a munka szervezésében, hanem aktív cselekvésben is ott voltak, megérdemlik az elismerést. Végzett munkájuk értéke mintegy 40 ezer forint, amit teljes egészében a MÁV-gyer- mekintézmények javára utalnak át, az építésvezetőség dolgozói által végzett 35 ezer forint értékű munkabérrel együtt. Ezt az akciót a jövőben is folytatni szándékoznak. — szűcs — kézigránátot, mit a német biínkerekre akart dobni, ahonnan géppuskával lőtték társait. Az első domb, mit 1945-től „Grúz-domb”-nak is hívunk, csak parányi darabkája hazánknak és mennyi hős vére öntözte. # Elhoztuk a grúz-dombi hősöket nyugodni a csöndes kisterenyei temetőbe, akik életüket adták népünk boldogságáért. Múlik az idő! Már 35 év telt el azóta. Tavaly ilyenkor vendég érkezett a messzi Grúziából felszabadulásunk ünnepére, a hős Alexandr leánya, Gonitasvili Tetnulda Alexand- rovna. Együtt jártuk be a hajdani véres harcok színhelyét. Felmentünk az első dombra, ahol annyi szovjet hős áldozta életét falunkért, megyénkért, hazánkért. Egy marék földet vitt innen haza Tetnulda, melyért sok grúz harcos is életét adta. Onnan vettük a földet, ahol édesapja utoljára álmodott egy boldog, békés világról. Fenyvesi József Emberségből jeles Veszekedünk, morgunk a helyijáratok vezetőire, o forgalmistákra és az ellenőrökre, ha kimaradnak a járatok, zsúfoltak a buszok, vagy ha fele- dékenységünk miatt megbüntetnek az ellenőrök. Azért kezdtem ezzel a bevezetővel mondandómat, mert ezzel is érzékeltetni szeretném, hogy a Volán vállalat azok közé tartozik, melyet többnyire csak akkor vesznek észre, ha a közlekedésben hiba van. Ügy érzem, hogy szólnom kell és köszönetét mondanom azért, amit a kislányommal a minap tettek. Kislányom zeneiskolában volt és rosszul lett. Az iskolából egy kislány kíséretével hazaküldtek és a főtéri helyijárat-vég- állomásra mentek a gyerekek. Kislányom ott már nagyon rosszul lett és ezt meglátta Lugosi Zoltánná (Kovács Ilona) forgalmi tiszt. Lugosiné nem hagyta magára kislányomat, hanem szólt Virányi Júlia Volán-dolgozónak, hogy kísérje' haza a gyermekemet. Mind a két Volán-dolgozónak köszönöm emberséges cselekedetüket. Köszönöm még azt is, hogy a gyermeket kísérő kislányt nem büntették meg a helyijáraton azért, mert a táskáját — és azzal a bérletét is — a zeneiskolában hagyta. Az ellenőr nevét nem sikerült megtudnom, de névtelenül is köszönöm. Gyüre Tibor S.-tarján, Gorkij-telep, A/ll. Válaszol az illetékes A MÁV igazgatósága közli Szíves tájékoztatásként közlöm, hogy az 1980. március ' 6-án megjelent „Fizetne az utas, de kinek?” című cikk. ben foglaltakat megvizsgál, tattam. A „Salgótarján főtéri” MÁV-megállóhely munkaerő-átszervezése 1980. január 14-én lépett hatályba. A munkaerő-átszervezést megelőzően a dolgozók munkál- tatási rendjét felülvizsgáltuk, s megállapítottuk, hogy a forgalmi szolgálattevők 33 százaléka, míg a személy, pénztáros dolgozók körűibe, lül 60—65 százalékos leterheléssel dolgoznak. A személypénztári felada. tok elvégzéséhez az utastájékoztató kezelése, információk megadására I fő 12/24 fordulóban éjjel-nappal, 1 fő . 13/35 órás fordulóban 6.00 órától 19.00 óráig teljesít szolgálatot. Az átszervezést követően » elemeztük a személypénztáros dolgozók leterhelését. Salgótarján főtérről 6.00—19.00 óra között 9 db vonat indul Hatvan irányába — az uta. sok többsége ezeknél a vonatoknál jelentkezik — míg Somoskőújfalura a fenti idő alatt nyolc vonat közlekedik. Az utasok száma 15—50 fő között mozog, az érkező, menetjegyet nem váltó utasokat nem vettük figyelembe. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy az utastájékoztatás vonatonként mennyi itíőt vesz igénybe és megállapítást nyert, hogy ha az előírásoknak megfelelően végzik mun,, kájukat dolgozóink, az mindössze 3 perc vonatonként Az utastájékoztatásra felhasznált idő naponként 9+8=17 vo. nat x 3=51 perc. Többlet személypénztároe beállítását a jelenlegi utas- forgalom nem teszi indokolta tá. Be kell látni mindén ál. lampolgámak, így dolgozóinknak is, hogy 33—63 százalékos munkaidő-kihasznált. sággal nem lehet állomáso. kát betölteni, dolgozókat foglalkoztatni. Intézkedés történt arra vonatkozólag is, hogy az utas- tájékoztató mikrofonja a sze. mélypénztárosok fülkéjébe kerüljön, amit helyből, ülve tudnak kezelni. Salgótarján állomásfőnököt utasítottam ellenőrzési tevékenységének fokozott megtartására, a személypénztárak rendeltetés- szerű üzemeltetésének biztosítására. Bízom benne, hogy megtett szervezési intézkedéseink lehetővé teszik az utastájékoztatás színvonalának emelését s a zavartalan menetjegyváltást. Figyelmességüket köszönöm, bízva abban, hogy Salgótarján főtér megállóhellyel kapcsolatban a jövőben nem merül fel probléma. Regős Ferenc sk. MÁV Bpest. III. üzemviteli oszt. Egy a huszonnyolc közül Széleseknek már sikerült... Kellemesen telnek a napjaik az idős embereknek a pataki öregek napközi otthonában. A szervezett programokon — filmvetítés, kirándulás — kívül bőven jut idő olvasásra, ké- zimunkázásra, tv-nézésre és egy-ket heves kártyacsatára is. Pásztó nagyközségben is, a két pártkongresszus időszakában több létesítmény építése és átadása mellett kiemelt helyet kapott a lakásépítés. így az elmúlt év őszén Pásztón a Nógrádi Sándor-lakótelepen átadott 28 lakás egyikében kerestem fel Széles József éket. — Havi 500 forintos albérletben laktunk három gyermekkel. Azt elmondani sem lehet, hogy milyen körülmények között. Amikor a kiutalást megkaptuk, nem is tudtuk, melyik lábunkra álljunk. Olyan volt az örömünk, hogy hirtelen még a hang is elakadt torkunkon. Egymásra néztünk és sírtunk. Üj lakásunkban, amely két szoba összkomfortos, már szépen berendezkedtek, lakbérük 293 forint havonta. Szilárd 11 éves, Szabolcs hat- és Évike négyéves, akik most kényelmesen játszhatnak, járhatnakkelhetnek az új lakásban. Mint elmondották, a beköltözéskor a három gyermekre a nagyközségi tanácstól jelentős kedvezményt kaptak, mivel a 21 ezer forint lakásmegváltási ár helyett csak 6300 forintot kellett befizetniük. A Széles házaspár már hosz- szabb ideje a helyi ÁFÉSZ dolgozói. S mint többgyermekes nagycsaládosok, munkahelyükön olyan kedvezményt kaptak a munkaidő-beosztásban, hogy a gyermekeket el tudják készíteni az iskolába, óvodába. Így reggel a gyerekek az apukáé, délután pedig az anyuka viszi haza őket a család új otthonába. Jó volt látni és osztozni örömükben. NÓGRÁD - 1980. április 10.f csütörtök 1
