Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-09 / 82. szám

Buli-suli Megfordult a Suli-buli film- burleszk, címpár két tagja, mert ehhez a hat részre da­gasztott diákos viccelődéshez mégiscsak jobban illik a buli, mint (a suli. Legyen hát elöl a komolytalanabb része (már amennyire a „suli” egyáltalán komoly szónak tekinthető), örömködjünk, miért is ne örömködnénk, hiszen a rette­netes érettségi vizsga is jó tíz éve nyomta igazán a lelkűn, két, a filmsorozatban lega­lábbis. Hogy valójában elég nehezen indult (első rész, amelyben „a régi padokkal találkoztunk”) ez a vidám filmrángatózás, s hogy a vé­gére már egészen megszoktuk ezt a magyar szemnek, fül­nek meglehetősen szokatlan műfajt — az az alkotók érde­me. Az alkotók, akik jó két év­vel ezelőtt szinte pontosan „ebben a felállásban” már készítettek egy iskolai témá­jú filmbulit (Irka-firka), ugyancsak belejöttek a bur- leszkkészítésbe. Igaznak te­kinthető így utólag, a tapasz­talatok nyomán, hogy nem­csak a diákok, valamennyi egykori diák, sőt, esetleg le­endő diák is jól szórakozott a magyar színpadokon, film­vásznakon mostohán kezelt burleszken. Talán a hossza, a hat rész vitatható, s miköz­ben vitatni szándékozom — azon is elmerengek, lám, csak, milyen gazdag lehet a televízió szórakoztató osztá­lya, „aki” ezt a nem két fil­lérbe kerülő elnyújtott film- viccelődést a Pannónia Film­stúdióban megrendelte szá­munkra. Kétségtelenül igaz az is, hogy egy.egy rész meg­lehetősen rövid játékidőt kö­tött le, s ilyenformán a Suli- buli nem is „olyan” hosszú. A kérdés csak az, mihez képest rövid? A hat rész teljes já­tékideje (nyolcvan perc) ugyanis megfelelt egy normál játékfilm műsoridejének. Ha a filmburleszk missziós fel­adatát — függetlenül attól, volt-e ilyen szándéka az al­kotónak — tekintjük, tulaj­donképpen nem volt hosszú ez a nyolcvan perc! Sőt, ahhoz, hogy a magyar nézőt magyar iilmburleszkhez (klasszikus­hoz!) szoktassuk, nos, ehhez sokszor nyolcvan perc sem lenne elegendő. Azon felül, jól elkéstünk mi már ezzel, ami­ként a magyar színházi élet­ből is kimaradt egynéhány műfaj (groteszk, absztrakt, abszurd, „abszurdoid” stb). és a mai napig valamiféle langymeleg konvenció éltet színházat és nézőt, éppúgy kevés és szokatlan (ha mégis előfordul) a magyar filmbur­leszk a magyar nézőnek. Aki ugyanakkor szívesen nézi a nagy klasszikust, Chaplint és társait. A Suli-buli persze, elsősor­ban mégis csak nosztalgikus (divat a nosztalgia is) film, már ámi a műfaját, s nem kevésbé a témáját-tárgyát il­leti. A szerzők között ott ta­láljuk a két évvel ezelőtt ko­moly külföldi sikert is ered­ményező (vagy csak azt ered­ményező?) már említett Irka- firka iskolai filmburleszk al­kotóit: itt ezúttal Bereményi Géza, Korniss Mihály, Nepp József, Sipos Áron ötleteit, felhasználva írt forgatóköny­vet Varsányi Ferenc. Tartsa is meg stábját és jó szokását a jövőt illetően is! És mint hírlik, még a szereplők is azonosak voltaik a korábban játszott burleszk szereplőivel. Televízióra illő dolog az effé­le sokrétű nosztalgiakísérlet, csakúgy, mint a nem éppen új, ám nálunk ebben a soro­zatban először alkalmazott technika is, az úgynevezett pixillációs megoldás, amely­ről azt illik most már tudni, hogy a húszas években a ka­nadai Norman McLaren dol­gozta ki és kizárólag tanul- rnányjellegű produkciók ké­szítésére használta. Ezt a technikát vette át két film- burleszkjében az író-rendező Varsányi Ferenc. Lényege: rajzfilmhatás az élő szerep­lők mozgásának kockakénti rögzítésével és természetesen vetítésével. Ez azonban már a 'filmszakma „rejtelmeibe” ve­zetne. Sokkal érdekesebb az, hogy végső soron jól szóra­koztunk — elsősorban önma­gunkon. Elképzelhetően csu­pán csak a jegyzetíró gondo­latai kapcsolják össze az egyébként kapcsolat nélküli tényeket, de nekem eszembe ötlött, hogy a finn—magyar televíziósest finn oldala úgyszólván minden mozzana­tában a legnemesebb bur- leszkekre emlékeztette a nézőt (pontosabban valamennyi filmjük burleszk volt), talán- talán ez a kapcsolat is termé­kenyítőén hatott. Ránk, né­zőkre mindenesetre, ezért lá- tóbb szemekkel, értőbb figye­lemmel néztük a játékot. Az „igazi” burleszk azon­ban nem hagy kétséget, s nem akar semmi más lenni, mint (ha színházi) bohózat, ha filmbeli túlzottan kacagta­tó. A Suli-buliban éppen az fordult e szándék ellen, sze­rencsére ritkán, amikor kife­jezetten publicisztikai gondo­látokat illusztrált. Mint példá­ul a pályaválasztás „kínos percei”, vagy az egyetemi fel­vételi „rendszer” képilleg meg­formált, de nem eléggé „ka­cagtató” jelenetsora. Igazán kacagni — gondoljunk csak a Burleszk klasszikusaira! — úgy tűnik, a valóságtól kissé távolabb eső dolgokon tud az ember. <T. Pataki) Új hotelek az INTOURIST-nak ' A tervek szerint a követke­ző ötéves tervidőszakban (1981—1985) a szovjet INTOU­RIST szállodahálózata továb­bi 40 ezer férőhellyel bővül. A program keretében 33 új luxushotelt építenek az or­szág idegenforgalmi központ­jaiban: Moszkvában, Lenin- grádban, a szövetségi köztár­saságok fővárosaiban, vala­mint a Kaukázus és a Krím üdülőkörzeteiben. E nagyarányú fejlesztést a növekvő idegenforgalom indo­kolja. Az elmúlt évben közel száz országból több mint öt­millió külföldi látogatott a Szovjetunióba. Ez év tavaszán a szovjet határokat átlépi az 50 milliomodik külföldi ven­dég. (1953 óta; ekkor indult meg ugyanis a tömeges ide­genforgalom a Szovjetunióba). A tervek szerint a szálloda- építési program megvalósítá­sában jelentős szerep jut a nemzetközi együttműködés­nek, Tavaly épült fel a fran­cia SEFRI cég segítségével a moszkvai 1777 férőhelyes KOZMOSZ luxushotel, a kár- pátukrajnai Uzsgorodon pedig magyar közreműködéssel épült fel a ZAKARPATJE Szálloda. Az INTOURIST a továbbialt­ban igénybe kívánja venni a lengyel, jugoszláv, finn, ma­gyar, svéd cégek segítségét Ami a közeljövő feladatait illeti, jelenleg az INTOU­RIST legfontosabb feladata a nyári olimpiai játékokhoz kapcsolódó idegenforgalom za­vartalan lebonyolítása. A leg­jobb moszkvai szállodák — a KOZMOSZ, METROPOL, NÁ­CIÓNÁL és a többi — felké­szülten várják a Moszkvába látogató külföldi vendégeket I GÁRDONYI GÉZA MÜVÉNEK KÉPREGÉNYVÁLTOZATA Feldolgozta: MÄRKUSZ LÁSZLÓ Rajzolta: ZORAC ERNŐ Pályázati felhívás 1980. évre A Magyar Tudományos Akadémia mis­kolci akadémiai bizottsága (MAB) az Észak- Magyarországon folyó tudományos tevékeny­ség hatékonyabbá tételére részben saját anyagi erőbői, részben Borsod-Abaúj-Zemp. lén megye Tanácsa és a Borsodi Szénbányák által rendelkezésre bocsátott anyagi támoga. tás révén az alábbi témakörből hirdet pályá­zatot: „Észak-Magyarország társadalomtudomá­nyi bibliográfiája (18Ü7—1980)”. „Észak-Magyarország tudományos múltjá­nak feldolgozása a Magyar Tudományos Aka­démia alapításától napjainkig (olyan kiemel­kedő személyiségek névsora és rövid mélta­tása, akik a miskolci akadémiai bizottság illetékességi területén dolgoztak vagy szület­tek, és az MTA rendes vagy levelező tag. jai voltak)”. „Miskolc ipari térség innovációs központ­tá fejlesztésének feltételrendszere”. „Miskolc szénbázisú hőellátásának gazda­ságossági vizsgálata”. ,,A gyepgazdálkodás fejlesztése Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, különös tekintet­tel a juh- és húsmarhatartásra”. PÄLYÄZATI FELTÉTELEK Pályázhatnak tudományos vagy gyakorlati munkakörben dolgozó egyéni kutatók, ill. kutató kollektívák. A pályázaton eddig nem publikált, máshol még be nem nyújtott, olyan tanulmányokkal lehet részt venni, amelyek a feldolgozott témák eddigi irodai, mához képest eredeti, új gondolatanyagot tartalmaznak. A pályázatot négy példányban (oldalan­ként kb. 25 sor). A4 alakban kell jeligésen benyújtani a miskolci akadémiai bizottság­hoz Miskolc-egyetemváros. NME központi épület I. em. 1?G. sz. szoba, 3515). A pályá­zatok terjedelme maximum 100 oldal. A ta­nulmányhoz egyoldalas összefoglalót kell csatolni, és meg kell jelölni a gyakorlati fel. használhatóság szempontjából számba jöhe­tő területeket, intézményeket, ill. üzemeket. A pályázatok benyújtásának legkésőbbi ha. tárídeje: 1980. október 31. A megfelelő színvonalú pályázatokat álta­lában 2—5 ezer Ft-ig, az egészen kiemelke­dő pályaműveket 5—10 ezer Ft kereten be­lül jutalmazzuk. A kíiiönféle pályaműveket az illetékes szakbizottságok bírálják el és javasolják dí­jazásra az adományozó intézmények képvi. selőjének bevonásával, ill. terjesztik elő ki­adásra. A benyújtott pályázatok eredményhirdeté­sére 1980. december 15-én kerül sor. Még idén sor kerül az 1981-re szóló pályá­zati felhívásra. Dr. Zambó János sk. az MTA rendes tagja, a MAB elnöke Széles körű eszmecserét folytatnak Társadalmunk életében fontos esemény, hogy ebben az évben újjáválasztják a munkások, a bérből és fize­tésből élő dolgozók — köztük a pedagógusok — nagy tö- megszervezetének, a. szakszer­vezetek tisztségviselőit. Ebből az alkalomból felkerestük Koós Istvánt, a pedagógus- szakszervezet salgótarjáni járási bizottságának titkárát, s az előkészítésről érdeklőd­tünk. A pedagógus-szakszervezet munkája — intézményi, kör­zeti, nagyközségi és járási szántén — az utóbbi Bt év alatt sokat fejlődött, tartalmi­lag gazdagodott. A salgótarjá­ni járásban a közoktatás mmikásai körében jelentős szerepet vállalt a pedagógusok társadalmi aktivitásának to­vábbfejlesztésében, Aktív köz­reműködése hozzájárult ah­hoz, hogy korszenira-öd tek a tanintézetek, jobb iett a tár­gyi és saeróélyi feltétel. Já­rásunk területén — hangsú­lyozta Koca István sokat javultak a szociális és kultu­rális feltételek, jobb körül­mények között tanulhat a közép- és alsófokú taninté­zetben valamennyi diák. számvetés, Értékelés, ELEMZÉS Legutóbb kibővített járá­si bizottsági ülésen hívták fel a figyelmet a választási elő­készületekre. Az elkövetkező két hónap a számvetés, az elemzés és értékelés időszaka, s ezért minden szakszervezeti bizottságnak, tisztségviselő­inek széles körű eszmecserét kell folytatni a tagsággal. Látni kell az eredményeket, de érzékenynek kell lenni a nevelő-oktató munkát jobbí­tó minden szándékra, javas­latra, észrevételre is. Ez alap­a tagsággal vető követelménye a pedagó­gus-szakszervezet mozgalmi jellegének, az iskolai élet de­mokratizmusának. • E területen eddig is szép eredményekről számolhatnak be a választott tisztségvise­lők. Az elmúlt öt évben rend­szeresen tanácskoztak a tan­intézeti dolgozók valameny- nyi rétegével — az óvónőkkel, tanítókkal, tanárokkal, in­tézményvezetőkkel, technikai alkalmazottakkal. A járási titkár szólt arról is, hogy a szakszervezeti tiszt­ségviselők újjáválasatása kedvező politikai légkörben zajlik le. A mozgalmi élet e jelentő« eseményére a párt XII. kongresszusa után kerül sor. Így a tagság és a, tiszt­ségviselők a társadalma fej­lődésünket kijelölő határoza­tok szellemében végezhetik munkájukat SZERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK A pedagógus-szakszervezet­ben is a tagság életét mun­kájának körülményeit befo­lyásoló döntésekben tovább növekszik a bizalmiak és a mozgalmi élei bizonyos szint­jein új formát jelentő bizaí- mitestSIetek szerepe. A járási bizottság már dön­tött abban, hogy hol alakul­nak bizahriiiestületek, s hol maradnak iskolai bizott­ságok, illetve alapszervezetek. Az alapelv az volt, hogy a döntésre jogosult állami szerv mellé megfelelő jogosultság­gal rendelkező szakszerveze­ti vezető testület kerüljön, így megszűnnek a korábban — eredményesen működő — körzeti, nagyközségi bizott­ságok, s helyettük bizalmi- testületek végzik a munkát, áz úgynevezett főbizalmi irá­nyításával. Koós István elismerő sa»- vakkal szóit a választott tisztségviselők munkájáról, s arról, hegy közreműködésük­kel sokat fejlődött a salgó­tarjáni járás közoktatásügye. ÉLVEZZEK A VÁLASZTÓK BIZALMÁT A szakszervezeti tisztség­viselők jelölésénél az a leg­főbb követelmény, hogy a je­löltek élvezzék a tagság bi­zalmát. Olyanok legyenek; akik politikai, szakmai fel- készültségük birtokában tu­dásuk legjavát adva, áldo­zatkészen szolgálják az okta­tási intézmények dolgozóinaki érdekeit, s aktív szervezői,1 segítői a szocialista társada­lom építésének. Fontos, hogy a pedagógus- • \ szakszervezeti munkát jól végző, tapasztalt, a nevelők által megbecsült tisztségvise­lőket újrajelöljék. Viszont törekedni kell arra, hogy fia­talokat, nőket megfelelő számban jelöljenek, hiszen felnőtt egy új pedagógusnem­zedék, olyan, amely hittel- szíwel szolgálja szocialista társadalmunk ügyét Ezeknek a fiataloknak helyet kell kapni a választott testületek­ben — hangsúlyozta a járási titkár. Akkor, amikor szólunk a közösség érdekeiért jól dolgo­zó szakszervezeti tisztségvi­selők érdemeiről, áldozat­kész munkájáról, valóban nem szabad megfeledkezni az ilyen kérdésekről sem. SEGÍTENEK A PÁRTSZERVEZETEK * A pedagógus-szakszerveze­ti tisztségviselők újjáválasz- tásában aktívan közreműköd­nek az illetékes pártszervek, -szervezetek is. gy. 1. DE ELINDULT A VÁRFALRÓL PUSZTÍTÓ A FOLD ALATTI KUDARC-UTÁN A TOROK MEG NAGYOBB ERŐVEL W JÓL JELZETT A BORSÓ, MEG A VIZ IS. A TOROK ROHANTA A FALAKAT: A HORDÓBÓL ÉS HUSÁNGOKBÓL EMELT HEGY MÁR'CSAKNEM -ELÉRTE A FALAKAT, AMIKOR.. . UTJARA GERGELY TÜZES H0RD0JA ES SISTERGŐ CSODAKÍREKí IS. ' "~ MÁR NAPOK ÓTA ASTA, AZ ALAGUTAT,-DE GERGELY VITÉZEI ÉLEJÜK VÁGTÁK­GYÚJTSATOK HEG A " S/UK0KK0S70RÚKA T ES ŰOBJÁTOK ■sí Hétfő: Jzzj/// ■ ■ f> RECSEGVE- Wj^-ROboANVA Égett a WjPJ NAGY FAALKOTMÁNY. \ y"ÍGAZ, GERGELYI NEGYVEN ■‘-'OLDAL SZALONNÁVAL, TÖBB SZÁZ PUSKAPORRAL ÉS KÉN­NEL TÖLTÖTT BÖGRÉVEL TÁPLÁLTA A TÜZET.. VJ K/ftf/ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents