Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-09 / 82. szám

Von-e előnye a hátrányos helyzetnek ? A veszélyeztetettség Csaknem 2200 kiskorút tar­tanak nyilván Nógrád megyé­ben a veszélyeztetett körül­mények között élők listáján. Csupán az elmúlt évben 20 397 iratot iktattak a velük kap­csolatos ügyintézések folya­mán és mintegy 1400 esetben kellett intézkedéseket / foga­natosítani. De nézzük tágabb összefüggéseiben a statiszti­kát: a megye 18 éven aluli korosztályának 1,7 százaléka szerepel a veszélyeztetett nyilvántartásban, s az orszá­gos kimutatások alapján az átlagosnál jobb helyen ál­lunk. Mennyire vigasztaló ez? És egyáltalán hogyan fogható vissza az évről évre emelke­dő, veszélyeztetett körülmé­nyek közé kerülő kiskorúak száma? Milyen hatékonyságú a társadalmi összefogás és milyennek kellene lennie? — efféle kérdésekről beszélget­tünk Németh Istvánná dr., a Nógiiád megyei Tanács gyám­ügyi előadójával. — Kezdjük az okokkal: mik Idézik elő általában a veszér lyeztetetté nyilvánítást? — Négy kategóriába sorol­hatók, ezek közü! az első he­gyen a környezet áll, legtöbb esetben az alkoholizáló szü­lők elhanyagolják gyerme­kük nevelését, verik őket, de itt említendő a baráti társa­ság, az egyéb közösségek ha­tása is, mely rossz irányba, egyszóval veszélyes útra te­reli a kiskorút. Ezenkívül még anyagi, magatartási és egész­ségügyi okok miatt kezde­ményezzük a veszélyeztetetté nyilvánítást, de ezek száma összesen sem közelíti meg az előzőét. — Önök hogyan szereznek tudomást mindezekről, s mi itz útja-módja a hivatali be­avatkozásnak? — Nagyon sok csatornán futnak be hozzánk az infor­mációk, kezdve f névtelen levelektől a vöröskeresztes ak­tívák jelzésein át a rendőr­ségi intézkedésekig, tulajdon­képpen a legszélesebb társa­dalmi összefogás nyilvánul meg ezen a téren. Hogy mi­ért növekvő évről évre a számadat? Az nemcsak a kö­rülmények rosszabbodását je­lentheti, hanem az alaposabb feltáró munkát is, ami az utóbbi időben szembetűnően javult. Az elmúlt évben példá­ul a tanácsi szervek napi­rendjein 37 esetben szere­pelt ez a téma, csupán ta­valy több mint egymillió-hat­százezer forint rendkívüli se­gélyt adtunk közel három­ezer kiskorúnak. De hadd hangsúlyozzam, hogy mi el­sősorban a megelőzésben sze­retnénk lényeges javulást, azt akarjuk elérni, hogy mi­nél kevesebben kényszerül­jenek szüleiket, családjukat elhagyni. — Sokat vitatott álláspont, mely szerint a legrosszabb család, szülői környezet is jobb az állami 'gondozásnál, a nevelőintézeteknél, mi erről a véleménye? — A „legrosszabb” jelzővel nem értek egyet, de azt ta­pasztalom, hogy a családot pótolni nagyon-nagyon ne­héz, legtöbb esetben lehetet­len. Különösen, ha tizenéves korban kényszerül • állami gondozásra a gyerek. Vagyis rengeteget jelent az, ha a ve­szélyeztetetté válás kezdeti stádiumában sikerül közbe­lépnünk. Persze, félreértés ne essék, nekünk nem az a célunk, hogy a gyermeket mindenképpen „kiemeljük”, sokkal inkább a körülmények jobbítása, a szó relatív értel­mében vett optimalizálása és természetesen, ha más meg­oldás nincs, akkor hatósági úton is érvényesítjük a tár­sadalmi mércét Csak példa­ként mondom: összesen 21- féle lehetőség, mód nyílik a nevelés normalizálására, a hátrányos helyzet javítására, megszüntetésére. — Ha lehetne kicsit bő­vebben hallani erről... — A pénzsegélyt már em­lítettem, azt mondhatom, hogy az anyagi támogatás rend­szere megoldott: a legszüksé­gesebbekre és csak a gyerek helyzetét javító kiadásokra adunk lehetőséget. Viszont sok gondot okoznak az alko­holizáló szülők, velük nehéz szót érteni, gyakran a pénz miatt ragaszkodnak a gyere­kükhöz. Ilyenkor például kez­deményezhetünk alkoholel­vonó kezelést, gondozást, 1979- ben kilencvenhétszer került sor ilyen beavatkozásra, tíz személyt pedig Nagyfára, a munkaterápiás intézeti gyógy­kezelésre küldtünk. Enyhébb formák a különféle figyelmez­tetések, 'felszólítások, bírsá­gok. Mi annak örülünk a leg­jobban, ha a család, a kör­nyezet állapotát nevelésre, a személyiség fejlődésére al­kalmassá, kielégítővé tudjuk tenni. Sajnos, sokszor nem tehetünk .mást, így a gyerme­ket állami gondozásba kell vennünk. — Tizennyolcadik életévük betöltése után szinte egy csa­pásra megváltoznak az álla­mi gondozottak, a gyámügyi felügyelet alatt állók körül­ményei és lehetőségei. Meg­oldott-e az utógondozásuk és kikre hárul ekkor a felelős­ség? — A nagykorúvá válás va­lóban egy sor . feltételt módo­sít és természetesen az egyén jogi és erkölcsi felelősségeit is növeli, de nem szűnik meg a kapcsolat állami részről Szemétszállítás, parkok, nagytakarítás Salgótarjánt „szideZozzák" Egy dologban rögvest meg­egyezünk Balogh Ivánnal a salgótarjáni városgazdálkodá­si üzem vezetőjével. A me­gyeszékhely köztisztaságának megteremtése hasonló a laká­sok rendjéhez. Akkor látszik, ha elhanyagolják, koszban hagyják. Egyébként, ha „rendben” megy minden, az senkinek nem tűnik fel . , . NAPONTA ÖSSZEGYŰJTIK Az üzemnek négyszáz dol­gozója van. Ebből mintegy száznak a feladata a köztisz­taság megteremtése. Negyve­nen az utcákat sepregetik, hi­vatalos nyelven ők kézi út­tisztítók. Mert természetesen vannak gépek is. A város­gazdálkodásnak összesen negyvenhét gépe van, a sze­mélyszállító busztól kezdve egészen a seprőgépekig. A rajtuk ülő vezetők pedig a gépi úttisztítók. A legnagyobb, gondot talán a szemétszállítás jelenti. Ha Salgótarjánban nem horda­nák naponta a háztartási sze­metet, hamarosan belefullad­nánk a felhalmozódó hulla­dékba. Így naponta megindul­nak a szemétszállító kocsik. Hat nagy kukaautó, két kon­téneres, és öt másik teherau­tó. Mert vannak olyan terü­letek, utcák, ahová a hatal­mas kocsik egyszerűen nem férnek be. A városgazdálkodási üzem százhúsz közülettel, vállalat­tal kötött szerződést szemét- szállításra, emellett még több mint hatezer családtól is el­hordják a hulladékot. Salgó­tarján főútjain és a központ­ban naponta összegyűjtik a szemetet. de vannak olyan városrészek, ahol hetente két­szer jelennek meg a szemete­sek, mint például Idegérben. Ennek ellenére gyakran és sokhelyütt bizony szemetes a város. Ebben mi, lakók is lu­dasak vagyunk. Mert tessék csak megnézni, hogy egy-egy modernjf-lakóház előtti füves részre —, mint például az Arany János utcában —, mi mindent dobálnak ki az abla­kon keresztül, vagy az erké­lyekről. Bőséges a választék; tejeszacskótól almacsutkáig, ételmaradékig. Hasonló a helyzet a sze­métgyűjtő edények környé­kén. A bérlők, illetve a tulajdo­nosok feladata, hogy tisztán tartsák, nem a szemeteseké. Marad is mellette mindig bő­ségesen. Az üzemben a közel­jövőben igyekeznek úgy meg­oldani mindezt, és segíteni a bajokon, hogy premizálják a szemétszállítókat, vigyék el azt is. Az összegyűjtött hulla­dékot a szeméttelepre szállít­ják, ahol egy dózer elteríti. A legjobb megoldás a szemét­égető berendezés lenne, de annak az ára hat->-nyolcszáz- millió . . . Havonta mintegy hétezer köbméter szemetet hordanak el, ez egy esztendő alatt megközelíti a százezret. SZAPORÁN SÖPRÖGETNEK A megyeszékhely utcáit négy locsolóautó, két nagy seprőgép járja. Emellett van a két kis piros masina, amely főként a gyerekek kedvence, amint fürgén iparkodva tisz­togatja a főteret, járdákat, az ÉVI Áruház környékét. Hosz- szú ideig hiányoltuk mindket­tőt, elromlottak. Most motor­cserét csináltak és így mind­kettő vidáman „járkál”. A városközpontban az is nagy baj, hogy az üzletek és közü- letek nem tartják be a ta­nácsrendeletet, felhalmazód- nak a göngyölegek, a hátsó bejáratnál rendszerint nagy a szemét. PARKOK, VIRÁGOK Salgótarjánban százhar­mincezer négyzetméter par­kot mutatnak ki a statiszti­kák, ennyit gondoznak, virá- gosítanak, nyírnak, ápolnak a „városgazdálkodók”. Szak- nyelven ezeket belterjes par­koknak hívják. Ezekre a te­rületekre kerülnek a virágok. A virító tulipán-, muskátli-, begónia-, petúniaszőnyegek. Sajnos nagyon nagy felülete­ket nem lehet kialakítani, ezt akadályozza Salgótarján szűk volta. A kertészeknek épp elég gondot okoz a föld mi­nősége is, amelyet jócskán kell feljavítani. Mindezek mellett huszon­három játszótérre felügyel­nek, vigyázzák, játékokat rak­nak ki. Ilyenkor, tavasszal, átvizsgálják valamennyit, nem lazultak-e meg. A parkfenntartásra, játszó­terekre az idén négymilliót költenek. Folytatják az Arany János úti óvoda és bölcsőde parkjának kialakítását, ez másfél milliót visz el. Az új 21-es út mentén pedig fákat ültetnek. A városgazdálkodás tennivalói közé tartozik még a temető gondozása — mind­ezekből kilenc van Salgótar­jánban — fenntartásuk nyolc- százezer forintba kerül. TAVASZI TAKARÍTÁS Húsvét után kezdik meg a tavaszi nagytakarítást, a lo­mok elszállítását. Módszere­sen és rendszeresen eltüntetik a télen felgyülemlett sarat, salakot, homokot, amivel az utakat szórták. Lemossák a járdákat, utcákat. A szokásos háztartási szemét mellett el­hordják a sok családban meg­levő régi, rossz bútorokat, el­törött kályhákat, fazekakat; székeket, ládákat. A városgaz­dálkodási üzem a NÖGRÄD hasábjain közzéteszi, mikor, melyik utcát keresik fel a szállítókocsik. Arra külön is kérik a lakosságot, hogy tart­sák be a határidőket. A meg­adott időpontban rakják ki a hulladékot, ne pedig három­négy nappal később, mert na­ponként nem mehetnek visz- sza értük. Ennyit a tavaszi nagytakarí­tásról. Azt meg talán nem is kell külön mondani, hogy a városgazdálkodási üzem a na­pi munkát pontosan Salgótar­jánért, az itt lakó emberekért végzi. Kíméljük közösen a vá­rost, hogy ne csak a házak, városrészek legyenek szépek, országos hírűek, hanem tisz­taságát is dicsérjék . . . — cse — $ Víztartályok Jó ütemben halad a Nyugat-Nógrád Regionális Vízmű lét­rehozása, De,ítár határában, ahol a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat két, egyenként 500 köbméte­res víztározót épít és ezen túl egy darab ezer köbmétere* tározót is tartaléknak. A közelben, Harasztoson 12 kútból nyerik a vizet, melynek a tisztítását, és elosztását szolgáló medencét a Rétsági Épí­tőipari Szövetkezeti Közös Vállalat szakemberei kivitelezik. Innen megy majd a víz Érsekvadkert, Tereske, Dejtár, Nagyoroszi irányába. — képek: kulcsár — Vegyiparban az első tíz között F ■ ■ ■ utjai sem. Segítjük az életkezdés­ben, á bútor-, telekvásárlás­ban, a házépítésben, a ruház­kodásban.- Tavaly például összesen hetvenezer forintot adtunk e célokra. Jóllehet nem sok, de általában a jo­gos kéréseket kielégítjük. Ter­mészetesen ekkor már a mun­kahelyi közösség, az ifjúsági mozgalom, valamint az egyé­ni felelősség szerepe és jelen­tősége is megnő. — Végezetül egy „szakmai” kérdés: a megyében összesen hatvanöt gyámügyi előadó, intéző végzi ezt a munkát. De rajtuk kívül még számtalan aktíva, vöröskeresztes, KISZ-es, tanár és a környezetéért, tár­saiért felelősséget érző állam­polgár segíti e tevékenységet. Gyakran életet mentenek, vagy legalábbis a rossz útra siklott egyéniséget igyekez­nek a társadalomnak vissza­adni. Megbecsülik-e eléggé ezt a segítségnyújtást? — Népszerűtlen munka, hi­szen alkalmanként még vál­lalni kelt a „meghurcoltatást” is, a nehéz bizonyítást. Mind­ezek ellenére sokan vállalják a gyermekmentés lehetőségét. Kellőképpen elismerik-e? Az elmúlt évben mintegy száz társadalmi pártfogót jutal­maztunk kisebb-nagyobb ösz- szeggel, de ennél jóval töb­ben és szélesebb körben se­gítik ezt a munkát. Elsősor­ban a gyermekek szeretete, a családi békesség vágya, az önzetlen tenniakarás motivál­ja. Tanka László Cottbus új arca A csendes poeftógyártó vá­roska, Cottbus, az elmúlt év­tizedekben a szén- és ener. giatermelés központja lett. Ma a település az NDK 15-ik nagyvárosa. Még 1976-ban megszületett a 100 ezredik polgára. A városka központjából a második világháború végére csak por és hámu maradt. Több mint kétezer ház és ti­zenöt gyár esett a háborúnak áldozatul. Ma 35 üzemben 25 ezer ember jut munkához. Minden második család új, korszerű lakótelepen él. A város déli részén 1975 óta épül a „Holdváros”, amely a nyolcvanas évek elejére 40 ezer embernek ad új otthont. Űj iskolacentrumot is létesí­tettek, ahol 70 ezer diák ta­nulhat. Modem tantermek, kollégiumok, sportkombinát épültek. A Cottbus-Sandow. ban épült planetáriumban 35 ezer látogató fordul meg évente. Románia vegyiparát a világ első tíz vegyiparilag legfej­lettebb országa között tart­ják számon az elmúlt év óta. A vegyipari termékek meny- nyisége és minősége állandó­an növekszik és javul. Az idén például az előállított termékfajták száma , mégha- ladja majd a hatezret. A műtrágya, a szintetikus kau- csuk, a gépkocsi- és traktor­gumiabroncs gyártása példa- ul a legutóbbi ötéves terv­időszakban 1,5—2-szeresére növekedett. Balesetből a kevés is sok! Eggyel több mint százhat- ni, hogy ezek a járművek A nyílt műszaki nap szerve- van magánautót ért baleset mekkora veszélyt jelentenek zői fontosnak érzik annak ki­tavaly Nógrád megyében, mind a gazdájuknak, mind a hangsúlyozását, hogy a vizs- Mintegy három-négy 'százalék közlekedés többi autósának, gálát eredményét mindenféle a kifejezetten műszaki hiba gyalogosának. jogi következmény miatt bekövetkezett baj ará-] Figyelemre érdemes kezde- nélkül hozzák a kocsi gaz- nya. A hányad elenyészőnek ményezést tett e bajforrás dájának tudomására. Nem látszik. Mégsem szabad elha- megszüntetésére — legalábbis kell tehát, attól tartani az nyagolni e veszélyforrást, hi- csökkentésére — a KPM autósoknak, hogy járművük szén balesetből a kevés is autófelügyelet megyénkbeli forgalmi engedélyét bevonják, sok,! Nem beszélve arról, szerve. Társulván a tarjám hogy a kimutatás csak a autóklubbal, az MKBT-val és A nyílt műszaki napok — valós, de nem az igazi képet az illetékes rendőr-főkapitány- összesen kettő — egyébként tükrözi. Ugyanis az emberi Sággal: úgynevezett nyílt mű- az áprilisi úgynevezett me. hibák okozta karambolok .szaki napokat szervez. A fúr- syei közlekedésbiztonsági na- gyakorta vezethetők vissza csa elnevezés a következőket P°k rendezvényei közé illesz- műszaki rendellenességre, ez takarja: egy szombati napon kednek be. Érdemes megje- azonban a statisztikából nem az autpklub tarjám ' műszaki győzni róla, hogy korunk vi. derül ki. állomásán összesereglenek az szonyai közt ^ meglehetősen Egy másik kimutatásból vi- autófelügyelet műszaki vizs- szokatlan sorsú kezdeménye- szont kiviláglik valami; a ta- gabizottságának tagjai, s két zésnek látszik. Mint az ille- vaiy műszaki vizsgára vitt szerelő segítségével ingyené- tékesek elmondták: úgyszól- személyautóknak nem keve- sen átvizsgálják az ebből a van semmilyen akadály, sebb, mint tizenkét százaié- célból odahajtott magán-sze- gáncs, buktató nem nehezí- kában bukkantak olyan hiá- mélygépkocsikat. Amelyiket tette a szervezést. Az érintet- nyosságra, amely miatt újra rendben találják, a heiyszí- mind saját ügyüknek kellett próbálkozni a tulajdo- nen befizetett díj ellenében érezték,^ érzik a közlekedés nosnak. Ebből a szakemberek meghosszabbítják forgalmi biztonságának növelését. így azt a következtetést vonják engedélyének érvényességét, nund az ellenőrök, mind a le, hogy a forgalomban részt Amelyikben hibát lelnek, di- szerelők társadalmi munká­vevő magángépkocsiknak agnosztikai lapot állítanak ki ban oldják majd meg az adó­mintegy negyvenöt százaléka róla, s ezt átadják a tulajdo- dó föladatokat, hurcol magában valamilyen nosnak tájékoztatás céljából. m. jelentékenynek mondható műs^rki hibát. Olcsó hatás- ] — . -------------—-----------— v adászat volna azon meditál- I NÓGRÁD — 19§Q. április 9., szerda 5 /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents