Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-09 / 82. szám
Magyar kultúra napjai Moszkvában Hunyadi László a Nagyszínházban A magyar kultúra napjainak keddi legkiemelkedőbb eseményeként Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának előadásával megkezdte vendégszereplését a Magyar Állami Operaház a moszkvai Nagyszínházban. A nagy sikerű -előadáson jelen volt Jurij Barabas, a Szovjetunió kulturális miniszterének első helyettese, a szervező bizottság elnöke,'dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár, dr. Szűrös Mátyás, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője, a szovjet kulturális, társadalmi és politikai élet számos jelentős személyisége. Ugyancsak kedden Lantos István Liszt-díjas zongoraművész adott koncertet a •moszkvai Csajkovszkij hangversenyteremben. Bálint Mária hegedűművész — Szabóki Márta kíséretében — Kijev- ben lépett fel. Második előadását tartotta a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Kemerovóban. A Vígszínház társulata elutazott Tallinnba, ahol a „30 éves vagyok" című musicalt viszik színre. (MTI) Szadat Washingtonban Szadat egyiptomi elnök hétfőn Washingtonba érkezett. Két nap alatt háromszor tár. gyal Carter elnökkel arról, hogyan mozdíthatnák el a holtpontról az Izrael megszállta arab területek úgyne- vezett „önkormányzatáról” folyó tárgyalásokat, amelyek kudarca Carter tekintélyét és Szadat politikai jövőjét fenyegeti. Immár senki sem bízik benne, hogy Izrael és Egyiptom a tavalyi, Camp David-i megállapodásokban vállalt határidőig, május 26-ig megegyezik a megszállt területek 1,2 millió palesztinjának még a legkorlátozottabb jogaiban is. Szadat rég lemondott a palesztin államról, az igazi palesztin önrendelkezésről, de az izraeli Begin-kormány még a legcsekélyebb engedményekre sem hajlandó, hogy az egyiptomi vezető legalább a látszatot megmenthesse. Szadat- nak így nem maradt piás választása, minthogy ismét az amerikai elnöktől kérjen támogatást, akihez odakötötte rendszere sorsát. Az amerikai kormány kényesebb helyzetben van, mint valaha. Az iráni forradalom végképp világossá tette, hogy Washingtonnak közelednie kell a mohamedán világhoz, ha meg akarja őrizni befolyását a hadászatilag oly fontosnak tartott térségben. (MTI) Afganisztáni tiltakozás .Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatot tett közzé az iszlám konferencia április 16. és 26. között Isiamabadban tartandó, külügyminiszteri szintű rendkívüli ülésszakával kapcsolatban. A Bakhtar hírügynökség által nyilvánosságra hozott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a kabuli kormány törvénytelennek tartja Afganisztán kizárását az iszlám országok szervezetéből, s az ország belügyeitte való beavatkceáenak tekinti az úgynevezett .Afgán kérdés” napirendre tűzését az ülésszakon. Afganisztán kormánya meghívás nélkül is elküldi dele' gációját Islamabadba. élén Sah Muhammad Doszt külügyminiszterrel, aki az ülés résztvevői előtt készségesen megvilágítja a jelenlegi tény. leges afganisztáni helyzettel kapcsolatos kabuli álláspontot — hangzik a nyilatkozat. (MTI) Korrupciós botrány Japánban FlescK István, az MTI tudósítója jelenti: Sorozatos letartóztatások, házkutatások és szenvedélyes parlamenti interpellációk közepette lavinaként dagad Japánban az utóbbi évek két legsúlyosabb korrupciós politikai botránya. A kormányt és a közvéleményt egyaránt lázban tartja a postaügyi minisztérium hatáskörébe tartozó japán nemzetközi távíró- és telefontársaság, a KDD, vafamint Hamada Koi- csi befolyásos liberális demokrata képviselő megvesztegetési bűnügye. A közelgő felsőházi választások előtt a miniszterelnöki hivatalban nagy riadalmat keltett, hogy a rendőrség szombaton letartóztatta Itano Mababut, a KDD-nek a legfelső politikai berkekkel szoros kapcsolatban álló volt elnökét, aki hajnaltól éjfélig tartó kihallgatása során bevallotta üzelmeit. Korábban már négy személyt vettek őrizetbe, ketten pedig a letartóztatás elől öngyilkosságba menekültek Az országos szenzációt keltő eseményt követően kedden váratlanul benyújtotta lemondását Kamijama Fumio postaügyi miniszterhelyettes és bizalmasa, Egami Szadatosi osztályvezető. Mindketten éppúgy gyanúsítottak, mint egykori főnökük, Hattori Ja szusi volt miniszter. Rajtuk kívül tucatnyi minisztériumi beosztottal, továbbá körülbelül száz konzervatív és jobb oldali ellenzéki törvényhozóval szemben merült fel az az alapos gyanú, hogy bűnszö' vetkezetet alkottak. Hasonlóképpen politikai bőm baként hatott, hogy a Japán Kommunista Párt a felsőháziban újabb terhelő bizonyí Az USA megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal (Folytatás az 1, oldalról) múlt héten, az előválasztások egyik fordulójának napján sikerült az elnöknek így befolyásolni — a maga javára — a szavazás kimeneteléi A változatlan helyzetben a Fehér Ház kénytelen volt taktikát változtatni. A látszatra kemény, a gyakorlatban viszont jelentéktelen intézkedésektől senki nem vár érdemi változást Carter mindkét pártbeli választási ellenfelei erős fenntartásokkal fogadták a bejelentéseket. Az öt hónap után tovább húzódó túszügy azonban egyre súlyosabb veszélyekkel jár Carter számára, mind választási harcában, mind a nemzetközi porondon. a figyelmeztetés elsősorban a közös piaci tagállamoknak szól. Az országot irányító forradalmi tanács tagjai keddi „válságülésükön”, a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakításáról hozott washingtoni döntést „örömmel fogadták, mivel az minden bizonnyal fokozni fogja az iráni nép forradalmi lelkesedését”. A forradalmi tanács állásfoglalása hangsú- lyozta, hogy „az amerikai elnök a túszügy felfújásával kísérli meg leplezni a washingtoni kormány imperialista érdekeit”. A forradalmi tanács kérte a lakosságot, hogy őrizze meg egységét. A teheráni rádióban Hasszán Habibi, a testület szóvivője tolmácsolta a forradalmi tanács üzenetét, amely a • katonaságot, valamennyi .kormányhivatalt és más intézményeket teljes mozgósításra szólította fel „az ország és a nép dicsőségének megőrzése érdekében”. Baniszadr államfő kedden rádiónyilatkozatban hangoztatta, hogy „Irán nem lesz könnyű préda az Egyesült Államok számára. Elszántuk magunkat arra, hogy ellenállunk” — mondotta az elnök. A Modzsahedin Khalk, isz-' lám alapokon álló baloldali szervezet üzenetben üdvözölte Khomeini ajatollahot, az iráni forradalom vezetőjét és felszólította a kormányt, hogy „menjen még messzebbre az amerikai imperializmus elleni küzdelemben”. (MTI) A japán kormány „sajnálkozással” a szigetországi gazdasági-üzleti körök pedig súlyos aggodalommal fogadták Carter elnök bejelentését az amerikai—iráni diplomáciai kapcsolatok egyoldalú megszakításáról. Ohira kormányfő a hír hallatáin azonnal tanácskozott Okita külügyminiszterrel és Ito kabinetfőnökkel. A miniszterelnök szerint Washington előzetesen nem tájékoztatta a lépésről legfontosabb ázsiai szövetségesét, Tokiót. A japán kabinet hivatalos nyilatkozata azonban az amerikai lépés feletti sajnálkozás és a nyilvánvaló tanácstalanság ellenére „megértést” tanúsít a Carter-kormányzat lépése iránt, amelyre — úgymond —, Washington a túszok miatt rákényszerült A japán gazdasági élet képvisel* azonban nyíltan hely- ftóenítették a legújabb amerikai „megtorlóét”. E körökuu 'ueTLRsnj uiáuiiyi-. r — --------------- —------h ozott nyavAtoeeág- í*«' »«»1 tartanak, hogy Washington az eddiginél is szotékokat ra Hamada Koícsi képviselő- __ -r_____ r ől, az LDP tagtoborzó rrodá-. iro*ehb „Jepesegyeztehesne” járnak leváltott vezetőjéről, frénysacrfti szövetségeseit, Hamádát azért távolították eh 'márpedig ez beláthatatlan kőposztjáról, mert 1,5 millió vetkezmenyekkel járhat a dollárt kártyázott el Las Ve- japán iparra nézve, gas-i játékkaszinókban. A JKP most leleplezte: Hamada a szigetország egyik legnagyobb alvilági szervezetének tagjaival járt Las Vegasban. Az Inagavakad nevű gengszter- szervezet, amely afféle japán gazdasági zsaroló maffia, részben a Lockheed-per egyik fővádlottjának, Oszano Kendzsinek a családi, vállalkozása. lkán nem habozik, hogy beszüntesse az olajszállítást azokba az országokba, amelyek az Egyesült Államokkal szövetkezve szankciókat foganatosítanak az ország ellen — jelentette ki kedden Ali Ak- bar Moinfar iráni kőolajipari miniszter. Megfigyelők szerint A minap jelent meg a magyar, de természetesen egyidejűleg az egész európai sajtóban a lengyel és a francia kommunisták együttes felhívása a kontinens kommunista és munkáspártjainak e hó végén Párizsban megtartandó értekezletére, amelyen a napirend a' béke és a leszerelés ügye lesz. A cél egy olyan közös felhívás kibocsátása, amely Európa népeihez és a világ békeszerető erőihez fordulna a közös cselekvés előmozdítása' érdekében. Talán nem is kellene külön leírni, s csak a helyzetkép rögzítése végett említjük mégis, hogy a kezdeményezés oka az a nyilvánvaló légkörromlás, ami a világpolitikát jellemzi. A hetvenes évek nagyobbrészt pozitív fejleményeit követően a nyugati világ, elsősorban az Egyesült Államok legkonzervatívabb körei úgy döntöttek, hogy erőfeszítéseiket a közeljövőben nem a nemzetközi erőegyensúly fenntartására és a kölcsönösen elfogadható kompromisszumok rendszerének kialakítására összpontosítják, hanem kísérleteket tesznek egyoldalú fölény szerzésére a stratégiai fegyverkezésben, ennek alapján pedig nyomást gyakorolnak a szocialista országokra, illetve ellentámadásba mennek át a harmadik világ politikai és gazdasági felszabadulásért küzdő népei, országai ellen. Ebben a megváltozott légkörben az embereket, természetesen Nyugaton nem kevésbé, mint nálunk, nap mint Az enyhülés esélyei nap foglalkoztatja a kérdés: nem fenyeget-e közvetlen háborús veszély’ bennünket. De még aki nem ilyen pesszimista szemlélettel kérdez, abban Is felmerül: vajon meg tudjuk-e őrizni a nemzetközi kapcsolatok rendszerében azokat a fontos vívmányokat, amelyeknek itt a kontinensen átfogó kódexe is van, a helsinki záróokmány. Ugyanezt a kérdést manapság felelős politikusok és az őket segítő szakértők is felteszik önmaguknak — és válaszolnak rá. Az MSZMP XII. kongresszusán hangzott el Kádár Jánosnak az a megállapítása, hogy véleménye szerint nem lesz világháború, mert ennek megakadályozására az emberiség ma képes. Hasonló szellemben nyilatkoztak más szocialista országok vezető személyiségei is, és tudjuk: véleményük nem szubjektív óhajnyilvánítás. ♦ Komoly vizsgálódás, kollektív értékelő munka, az erők összevetése és az eredménv mérlegelése előz meg minden ilyen állásfoglalást. S ami a véleménynyilvánítás mögött van, az annak az érőegyensúlynak a részletekbe menő ismerete, ami ma még mindig a legfőbb biztosítéka a békének, mert a leghatékonyabban képes visszafogni a nyugati világ szocializmusellenes köreit. ' A mai viszonyok közepette mégis mindannyiunknak viNÓGRÁD — 1980. április 9., szerda lúgosán látni kell: már az is a nemzetközi helyzet rosszabbodásának a jele, hogy a stratégiai fegyverzetrendszerek szintjét leszállítani hivatott SALT-megállapodások útja helyett e fagyverzetrend- szerek fejlesztésének a kényszerpályáján vagyunk. Pedig a kölcsönös elrettentés nem a mi filozófiánk! De ha a másik fenyeget, az bennünket is ellenintézkedésre kényszerít. Aki józanul gondolkodik, világosan látja, hogy az enyhülés, a békés egymás mellett élés gyakorlata a hetvenes években az európai kontinensen hozta legértékesebb gyümölcseit. Természetesen nem véletlenül. Hanem azért, mert az erőegyensúlyt Európában lehetett a legkevésbé kétségbevonni. A legkonzervatívabb amerikai körök a tavalyi év végén pontosan azért hajszolták keresztül a NATO-ban nyugat-európai rakétatelepítési programjukat, mert ezt a legbiztosabb tartópillért is ki akarják húzni a kelet—nyugati kapcsolatok építménye alól. Tény, hogy a program elfogadtatásával részleges sikert' könyvelhetnek el. Viszont azóta is tanúi vagyunk, hogy a nyugat-európai kormányok egy része, s a közvélemény növekvő hányada erőfeszítéseket tesz az enyhülés védelmére. A rakétafegyverkezési program önmagában is veszélyes, ám elfogadása nem végzetsze*- rűen jelenti a megvalósítását. A kommunista és munkáspártok éppen ezért kezdeményeznek most újból Európában. E kezdeményezés sikerét, vagy kudarcát — történelmi tapasztalataink vannak erre — nem utolsósorban1 a szocialista országok fejlődési dinamikája dönti ed. A hatvanas évek végén, amikor az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Varyból keltezett felhívásukkal voltaképp elindították azt a folyamatot, amely azután az NSZK és szocialista szomszédai között a kapcsolatok minőségi változását hozta, s Európa háború utáni fejlődésében teljesen új szakaszt nyitott, a szocialista országok dinamikus gazdasági fejlődése volt az az anyagi alap, amire a politikai kezdeményezés épült. A XII. kongresszusnak a nemzetközi helyzetre vonatkozó megállapításait, az ott körvonalazott békemunkát csak akkor tudjuk eredményes gyakorlattá tenni, ha a gazdasági erőt is biztosítjuk a szándékainkhoz. A külpolitikára igazság szerint soha sem volt szabad gazdasági elemzés, helyzetfelmérés nélkül tekinteni. De nem minden korban és nem minden helyzetben volt olyan nyilvánvaló, mint napjainkban, hogy gazdasági építőmunkánk sikerei képezhetik a leglényegesebb előfeltételt az enyhülés újabb térhódításához. A feladat — a nehezebb feltételek ellenére — tehát mit sem változott: a békés egymás mellett élést előmozdító folyamatokat visz- szaíordíthatatlanná kell tenni. Hajdú János Az NSZK betartja gazdasági megállapodásait Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: Az NSZK a jövőben is betartja nemzetközi gazdasági megállapodásait és folytatja szállításait a Szovjetunió számára — jelentette ki a hét végén egy interjúban Egon Bahr, a kormányon levő Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) ügyvezetője. Bahr szavai szerint a gazdasági embargók a múltban sem hoztak eredményeket. Az Egyesült Államok által követelt szovjetellenes szankciókkal a szociáldemokrata vezető szerint az NSZK „szétzúzna valamit” ami mindkét fél számára fontos és előnyös, és aminek a gazdasági vonatkozásokon túlmeriően politikai jelentősége is van”. A biztonsági politika mellett a gazdasági együttműködés kérdései is jelentős szerepeit játszanak a béke megszilárdításában. Ezért arra van szükség — mondotta Bahr, hogy keleten és nyugaton kölcsönös gazdasági kapcsolatrendszert építsenek ki. A Spiegel című hamburgi hetilap legújabb számában olyan értesülést közöl, amely szerint a bonni kormány ellenáll Washington követeléseinek és nem hajlandó általánosan kiterjesztem a Szovjetunió ellen irányuló gazdasági és kereskedelmi embargót. Jugoszlávia Nincs támogatás a nem termelő beruházásokra Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: A jugoszláv vállalatok, intézmények, politikai és társadalmi szervezetek, helyi képviselőtestületek, bankok, érdekközösségek, szövetkezetek stb. 1980-ban nem vehetnek igénybe társadalmi eszközöket nem termelő és nem gazdasági beruházásokra, irodaházak, igazgatósági épületek, reprezentációs, szórakoztató, kulturális, művelődési és sportlétesítmények stb. építésére, illetve bővítésére, vagy vásárlására, továbbá irodabútor, Berendezés és felszerelés beszerzésére. Az erről szóló törvényt a szövetségi kormány javaslatára fogadta el a képviselőház. A törvény indoklása kimondja, hogy a nem termelő és nem gazdasági beruházások növekedését reális keretek közé kell szorítani, összhangba kell hozni a társadalom anyagi, pénzügyi és fizetési mérlegbeli lehetőségeivel, s ezzel is hozzájárulni a gazdasági stabilizációs politika sikeres megvalósításához. A társadalmi eszközök fenti célra történő felhasználásának tilalma mind a saját, mind a más forrásból előteremtett pénzösszegekre vonatkozik. Emlékezetes nap Ma emlékeznek meg világszerte a palesztin menekültek napjáról. Az agresszió következtében hazátlanná lett palesztin nép elhúzódó tragédiájának csupán kis „darabját” jelképezi a mai nap: 1948. április 9-én a Deir Jaszin nevű palesztin faluban 254 embert, köztük 145 nőt gyilkolt meg brutális módon egy cionista terrorista csoport. Amikor a palesztin menekültekkel szolidaritást vállalunk, tudjuk, hogy a palesztin kérdés nem egyszerűen menekültprobléma; csak átfogó rendezésével képzelhető el a zaklatott közel-keleti térség tartós békéje. A szocialista országok kezdettől fogva támogatták az igazi rendezés három legfőbb feltételének teljesítéséért küzdő erőket: követelték az izraeli kivonulást valamennyi megszállt arab területről; a palesztin nép nemzeti jogainak elismerését és szavatolását, beleértve az államalapítás jogát is, s a biztonság garantálását a térség valamennyi állama számára. Az elmúlt évek során a szocialista országok álláspontjához csatlakozott az el nem kötelezett államok népes csoportja és az ENSZ-tagállamok többsége. A legutóbbi fejlemények arra utalnak, hogy a palesztin követeléseket támogatók között már nyugati politikai vezetők is vannak. Kreisky, Brandt, Giscard d’Estaing francia államfő után Tokióban is jelentősen módosították* a PFSZ-szel kapcsolatos álláspontokat. A palesztin nemzet napján mégsincs kézzelfogható közelségben a közel-keleti rendezés. Ma is Izrael, az Egyesült Államok és a velük különútra tért Egyiptom vezetői azok, akik ezt megakadályozzák. (n. e.)