Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-30 / 100. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységében az I. negyedévben gyártott termékek mintegy 80 százaléka exportra került, főként a Szovjetunióba. Az itt készített URH-rádiótelefonok, hírközlő berendezések az olimpia lebonyolításában játszanak majd szerepet. A tarjáni gyáregység mindent elkövet annak érdekében, hogy az olimpiai kötelezettségének május végéig eleget tegyen. Képünkön Putyera Lajosné és Mészáros Attiláné a Komarov Szocialista Brigád tagja adó-vevő kezelőegység egyik részét szereli. — bábel-felv. — Vállalták — teljesítették Május első napjaira a legkorszerűbb Schindler-rendsze- rű liftekkel cserélik ki a siófoki Aranypart szállodasorának elavult felvonóit — ezt a határidő előtti feladatot vállalták és a munka menete szerint most már biztosra vehető, hogy teljesítik is a Ganz- MÁVAG dolgozói. Céljuk az, hogy az üdülési szezon kezdetére mindenütt üzembe helyezhessék az új lifteket. A hat felvonót határidő előtt készítették el, így a szerelést is előbb kezdhették meg, s most már a befejező munkák és a rád arra, hogy tanévkezdésre az iskolát fölszereljék, berendezzék, s szeptemberben felkészülten várhassák a tanulókat. Az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet tagsága a baromfitenyésztésben nagymértékben megnőtt, immár évi 7 millió forintos fűtési költség csökkentését tűzte ki célul, s ehhez hatásos intézkedéseket is tettek. Programozott, automatizált fűtőberendezést szereltek föl, s ha a hőmérséklet az ólakban túllépi az optimális 15—16 fokot, az automapróbák vannak hátra. Nagy fi- ta kikapcsol, így elejét veszik gyelemmel ügyelnek a jó minőségre, a pontos szerelésre, hogy a rendelők továbbra is bizalommal forduljanak a vállalathoz. A Ganz-MÁVAG ugyanis most először kapott felvonók szállítására rendelést a hazai szállodaipartól. Az Üvegipari Művek budapesti és nagykanizsai gyárának dolgozói az ampullaellátási zavarok megszüntetését vállalták, s az ehhez kapcsolódó szervező munka már meghozta első eredményét. Az év első negyedében 109 millió ampullát szállítottak a belföldi felhasználóknak, 46 millióval többet, mint tavaly ilyenkor, ezzel a gyógyszergyárak ampullahiánya megszűnt. Az év további szakaszában is tartják ezt a szintet, így hiánnyal a következő időszakban sem kell számolni. A dolgozók vállalaton belüli átcsoportosítása, nem utolsósorban a korszerű gyártósorok kiegészítése számottevő ampullaexport feltételeit is megteremtette. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat brigádjai a nyíregyházi új húsztantermes gyakorlóiskola gyorsabb fölépítését vállalták, s az építkezésnél már négyhónapos előnyt szereztek. Itt is a jobb szervezés, a munkaidő teljesebb kihasználása bizonyult a legjobb módszernek, ez teszi lehetővé, hogy az 1981. július 30-i határidőt jóval megelőzve átadják az új intézményt, s így bőséges idő maannak a korábbi általános helyzetnek, amikor a 21—22 fokos meleg nemcsak azzal okozott kárt, hogy fölöslegesen növelte a fűtési költségeket, hanem a tojóállományra is rossz hatással volt. Az optimális hőmérséklet megteremtésével máris 10 százalékkal csökkentették a fűtőolaj-fel- használást, s a 70 ezres tojóál-' lomány is jobban érzi magát, lényegesen javult a kelésre alkalmas tojások aránya. MSZMP M EG YE I BIZOTTSÁGA MEGYEI TA N ÁCS LAPJA XXXVI. ÉVF., 100. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. ÁPRILIS 30., SZERDA Ez évben elérik a tervezett szintet Jóváhagyták a postások kollektív szerződését Alkalmazkodás a változó körülményekhez A Magyar Posta és 64 000 munkavállalójának viszonyát szabályozó kollektív szerződés idei módosításait, kiegészítését tárgyalta meg keddi ülésén a Postások Szakszervezetének központi vezetősége. Tanos Lászlóné, a szakszervezet titkára beszámolt arról, hogy a szerződéstervezetet, a változásokat korábban az üzemi demokrácia fórumain már széles körben megvitatták. Az idei kollektív szerződésben lényegében a- Munka Törvénykönyvéből és az egyéb jogszabályokból adódó kisebb változásokat rögzítették, vezették át. Az új rendelkezéseknek megfelelően például felemelték a saját gépkocsi hivatalos használatáért járó költségtérítést. A munkaerőgondokat figyelembe véve előírták, hogy a dolgozó munkakörébe nem tartozó, vagy az állandó munkahelyén kívüli feladatot a korábbi három hónap helyett hat hónapig köteles ellátni. A központi rendelkezésekhez igazodóan a napi pihenőidőt — a két szolgálat közötti minimális időt — a több műszakos és a folyamatos munkahelyeken 8 helyett 9 órában határozták meg. Nem keltett osztatlan tetszést, de a többség döntésének megfelelően jóváhagyták a munkásszállítási díj bevezetését; a lakóhelytől a munkahelyre és onnan vissza a „gépjárműhasználat” díja a személyvonati másodosztályú jegy árának felel meg. Kedvezően fogadták viszont a dolgozók a takarítási pótlék 40 százalékos felemelését, s azt az új passzust, amely szerint a postás házastársak mindketten kaphatnak, az adható legmagasabb összeg másfélszereséig, lakásépítési kölcsönt. Az idei bérfejleszfes irányelveit, a részesedési alap fel- használásának tervezetét, a jóléti és a kulturális alap elosztását is tartalmazó kollektív szerződést — amely május elsején lép életbe — jóváhagyta a szakszervezet vezető testületé. Üzemegység-avatás Rétságon Az ünnepséget követően & vendégek megtekintették az új üzemcsarnokot. Tegnap került sor a Glóbus Nyomda rétsági új üzemegységének avatására, amelyen a többi között részt vett Sárosi Sándorné könnyűipari miniszterhelyettes és Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára. A budapesti és rétsági gyár dolgozóit, az építésben, kivitelezésben részt vevő vállalatok képviselőit és a meghívottakat Jeli István, a budapesti pártvezetőség titkára köszöntötte, majd Márkus László igazgató mondott ünnepi beszédet. Május 1., a munkásosztály nagy, nemzetközi ünnepének méltatása után rátért a XII. kongresszus által megjelölt feladatokra, majd ismertette a gyár fejlődésének azokat a állomásait, amelyek után eljutottak a mai napig, a korszerű, új üzemegység avatásáig. A mai elődje, az úgynevezett első szakasz 1972-ben készült el. A kereskedelem 'növekvő csomagolóanyag-igényének, a legnagyobb megrendelőnek, az Egyesült Izzónak háromezer tonnás többletigényének kielégítése, valamint a piac gyorsan változó követelményeihez való igazodás szükségessé tette a rétsági üzem továbbfejlesztését, korszerűbb, termelékenyebb, kisebb élőmunkaigényes berendezések megvásárlását és termelésbe állítását. Alapvető szempont volt az eddig felhasznált importanyagok csökkentése, a hazai előMagyarnándor majálisa Hegyei népzenei találkozó Magyarnándorban már hagyomány, hogy időközönként találkozót adnak egymásnak a megye legkiválóbb Röpülj páva-együttesei, hagyományőrző csoportjai, részben saját előrehaladásuk felmutatása, részben tapasztalatszerzés céljából. Ezeket az alkalmakat nem egy esetben összekötötték az együttesek munkájának minősítésével. Az idei május elsejei megyei népzenei találkozó szintén lehetőséget teremt a számvetésre, s a szereplések megmutathatják a közönségnek és a szakembereknek egyaránt: mennyit lépett előre megyénk népzenei mozgalma. A Radnóti Miklós körzeti Művelődési Házban tartandó találkozót május elsején reggel kilenc órakor Antal József, a balassagyarmati járási hivatal művelődésügyi osztály- vezetője nyitja meg. Az első műsorprogramban tizennégy együttes mutatja be produkcióját. Ebben láthatják a nézők a helybeli, mohora—ma- gyarnándori népdalkört, a he- rencsényi, szandai, ‘ legéndi, nagylóci, a mátraszőllősi, va- nyarci, etesi, karancslapujtői, rimóci, kisterenyei, vizslási és nézsai énekeseket, valamint a tari citerásokat. A délután egy órakor kezdődő második sorozatban az egyházasgergei, a nagybátonyi, a mátramind- szenti, a kishartyáni, a berceli, a karancskeszi, a szurdokpüspöki és hollókői népdalkor lép fel, s szerepel a színpadon a mihálygergei vegyes kar, a nógrádsipeki citera- és népi • zenekar. A műfaj kedvelőinek ötven- perces bemutatót tart a salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központ Nógrád táncegyüttese Mlinár Pál vezetésével. Velük egy műsorban látható a szintén salgótarjáni Ciróka népzenei együttes, melynek tagjait zeneiskolai tanulókból Szabó Gáspár zenetanár szervezta. állításúak növelése oly módon hogy a termékek színvonala tovább növekedjék. Az előbbieket szolgálta és szolgálja a most átadott új üzemegység, amely 238 millió forintba került. Ebből 76 milliói a vállalat teremtett elő, 162 milliót pedig azért kaptak a banktól, mert ezzel a beruházással növelték a tőkésex- port-árualapot. A tőkésgépek megvásárlásához szükséges valutát az Egyesült Izzó biztosította, exportjának növelésével. A vásárolt gépek kisebb részét Budapesten, nagyobb részét Rétságon állították munkába. Ez utóbbi feladatot az építkezéssel párhuzamosan oldották meg oly módon, hogy a termelés a beruházás ' ideje alatt is folyamatosan növekedett. A gépek beszerzése során arra törekedtek, hogy fejlesz- szék a technológiát, a lehetőség szerint csökkentsék a fizikai munkát. Mivel jelentősen nőttek az anyagmozgatással kapcsolatos igények, ezért jelentős mértékben bővítették targoncagépparkjukat is. A vállalat nem lépte túl az engedélyezett beruházási ösz- szeget. Előreláthatólag ebben az évben már elérik az évi 15 ezer tonnás szintet a dobozgyártásban. A beruházás lehetővé teszi, hogy megszervezzék a technológiai folyamatokat, emeljék a munka szervezettségi fokát és feltárják, valamint hasznosítsák a belső tartalékokat. Ez azt jelenti, hogy az új technológiai műveletek meghatározásával, bevezetésével nagyobb szakértelemmel azonos értékű anyag megmunkálásakor a jelenleginél nagyobb piaci értéket állítanak elő. Befejezésül megköszönte a minisztérium, a különböző vállalatok, szervek segítségét, a rétsági' üzemegység dolgozóinak áldozatkész munkáját. Ezt követően Sárosi Sándorné arról beszélt, hogy a vállalat vezetői időben megváltoztatták a termelés szerkezetét, hogy a mennyiség mellett javult a temékek minősége, hogy ma már a vállalat adja az évi doboztermelés 45 százalékát, hogy a mai nap jelentős dátum a vállalat fejlődésében. Jónak tartotta a magasra emelt mércét, a hatékonyságban, termelékenysége ben és a gazdálkodásban elért eddigi eredményeket. Scheffer Pál, a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szak- szervezete központi bizottságának titkára jókívánságait tolmácsolta. A miniszterhelyettes asz- szony ezután Kiváló munkáért kitüntetést adott át Vavra Tibornak, a rétsági nagyközségi pártbizottság titkárának, Rompos Dezsőnek, a Rétsági közös községi Tanács elnökének, Zsóri Pálnak, az AGRO- BER Nógrád megyei kirendeltsége műszaki osztályvezetőjének, Grenács Károlynak, a rétsági TÖVÁLL dolgozójának, Márkus Lászlónak, Hopp Józsefnek, a rétsági üzem vezetőjének, Lipták Jánosnénak, Müller Rezsőnek és Vizi Istvánnak. Márkus László pedig Kiváló dolgozó kitüntetéseket nyújtott át a beruházásban és a termelésben elért legjobb dolgozóknak. Az ünnepség befejező aktusaként Sárosi Sándorné átvágta az üzemegység felavatását jelző nemzetiszínű szalagot. Kapcsolódott a Progressz—9 Észak-Afrika partjaitól a Volga fölötti térségig tartott a Progressz—9 teherűrhajó összekapcsolása a Szaljut—6 űrállomással. A két kozmikus jármű ekkora utat tett meg a Föld felszíne fölött, amíg az utolsó 300 méteres távolságot is fokozatosan megszüntette az automatikus irányító és közelítő berendezés. A hibátlan összekapcsolás már a 21. volt az űrállomás történetében: a Progressz teherűrhajókon kívül nyolc expedíció űrhajóját, illetve két üres űrhajót fogadott a Szaljut, két esetben pedig az űrhajósok § hátsó, a hajtómű felől összekapcsolt űrhajót áthelyezték a „főbejárathoz”, az űrhajó orr-részéhez, az átszállójárathoz. A teherűrhajók célhoz vezérlése teljességgel automatikus: rádió-célkereső és -irányító berendezéssel történik. Az űrhajó automatikája a Szaljut jelzései alapján vezényli a hajtóműveket a megközelítés utolsó szakaszában. A két űrjármű érintkezése az űrhajósok szerint ezúttal ia alig volt érezhető: a Progressz milliméteres pontosság, gal simult be a kikötőhely err* kiképzett részébe.
