Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-30 / 100. szám

Véget ért Párizsban az európai kommunista és munkáspártok találkozója

Kedden délután, az európai országok népeihez intézett közös felhívással véget ért Párizsban az európai kommunista és munkáspártok talál- kozóia a béke és leszerelés kérdéseiről, amelyen 22 ország kommunistái képviseltették magukat.

A televizióskamerák kereszttüzében Maxime Gre- tnetz, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, a politikai bizottság tagja, a francia küldöttség vezetője olvasta fel a dokumentumot a Meridien szálloda konferenciatermében a résztvevők és a nemzetközi sajtó találkozóján.

Gremetz „jó és hasznos” találkozónak nevezte a kedden befejeződött kétnapos tanácskozást, hangsúlyozta, hogy a szabad vitára és széles körű eszmecserére nyújtott módot a részt vevők között, illusztrálta azt a fontos szerepet, amelyet a kommunisták játszanak a békeharcban. Meg vagyok győződve arról, mondotta Maxime Gremetz, hogy a találkozó felhívásában megfogalmazott célkitűzéseket valamennyi európai kommunista párt magáénak vallja.

Mivel a béke mindenki

ügye, a kommunisták mindent megtesznek azért, hogy közös kezdeményezések felé haladjanak valamennyi békeszerető és demokratikus erővel, a szocialistákkal, a szociáldemokratákkal és keresztényekkel a béke és a leszerelés érdekében.

így a találkozó egyetértett a Finn Kommunista Párt által kifej tett gondolattal, amely szerint az elkövetkező időszakban kezdeményezést kell tenni, később meghatározandó formában és módon, amely nyitva áll mindezen erők előtt Európában, s amely lehetővé teszi a lehető legszélesebb találkozót és vitát, a helsinki és a madridi találkozó szellemében — mondotta Maxime Gremetz.

A találkozón képviselt pártok által Európa népeihez intézett felhívás ismertetése után a résztvevők találkoztak a nemzetközi sajtó képviselőivel, majd Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára adott fogadást a delegátusok és a sajtó számára.

Tegnap az ülésen felszólalt a magyar küldöttség vezetője Is.

Gyenes András felszólalása

Gyenes András, az MSZMP KB titkára, bevezetőben hangsúlyozta, hogy az MSZMP nagy fontosságot tulajdonít ennek a találkozónak, amelyet a nemzetközi helyzet aggasztó fejleményei különösen indokolttá tettek.

Rámutatott, hogy az Imperializmus által szított fegyverkezési verseny fokozódása következtében különösen bonyolult a helyzet Európában, ahol a két szemben álló katonai szövetségi rendszer közvetlen érintkezése miatt a fegyvere* potenciál növelését célzó minden újabb döntés további lépések és ellenlépések sorozatát indítja el.

A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a hetvenes években az enyhülési folyamat előrehaladásának lényegét a szovjet—amerikai viszony normalizálása, a szocialista és a tőké* államok közötti pár- becaéd kibontakozása, a realitások és a kölcsönös érdekek egyezményes rögzítése, s mindezek nyomán a politikai, gazdasági, kulturális és más kapcsolatok fejlődése jelentette. A legutóbbi időszakban az imperializmus agresszív lépései nyomán megtört ez a fejlődés.

A különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok visszaesése is kedvezőtlenül hat a világ különböző részein meglevő válsággócok felszámolására. Ezek a hosszabb ideje tartó, vagy úiabb keletű regionális konfliktusok — például Közel- Keleten. illetve a Perzsa- öbölben — viszont az adott térség határain túl is ható. veszélyes feszültségforrást jelentenek — hangsúlyozta Gyenes András, majd így folytatta:

— A Magyar Szocialista

Munkáspártnak szilárd álláspontja, hogy az egész emberiséget érintő problémák megoldásának előmozdításához, pártjának ez irányú hatékony fellépéséhez, a békeszerető erők összefogásának megteremtéséhez mindenekelőtt! arra van szükség, hogy az ilyen elvtársi véleménycserék kifejezésre juttassák a kommunisták nyílt, mindenki számára egyértelmű álláspontját, tenni akarását, a béke, a leszerelés iránti elkötelezettségét. Megítélésünk szerint ez egyaránt érdeka a már hatalomra jutott munkásosztály pártjainak, s azoknak a pártoknak is, amelyek a monopoltőke uralmának megdöntéséért küzdenek. A többoldalú találkozókban, nemzetközi céljaink elérésében meglevő közös érdekeltségünket nem csökkenti az a körülmény, hogy nyilvánvaló különbségek vannak pártjaink helyzetében, a közösen vállalt feladatok megoldásához rendelkezésünkre álló eszközökben.

Természetesen minden párt maga dönt arról, hogy részt kíván-e venni az ilyen találkozókon, hozzájárul-e véleménycserénk gazdagításához, közös ügyünk előmozdításához. őszintén reméljük, hogy minden kommunista párt aktívan kiveszi a részét a leszerelésért folytatott küzdelemből, és az egyes pártok mostani távolmaradása nem befolyásolja károsan a kommunista pártok közötti kapcsolatok gyümölcsöző fejlődését.

A világ valamennyi népe érdekelt a termonukleáris katasztrófa elkerülésében. Különösen erős az európai nemzetek békevágya, hiszen a két

világháború is itt követelte a legsúlyosabb véráldozatokat, és egy újabb világháború Európa valamennyi országát a teljes megsemmisüléssel fenyegetné. Határozott álláspontunk, hogy kontinensünk, s a világ minden felelős politikai tényezőjének, a józan gondolkodású embereknek cselekvőén kell hozzájárulniuk az emberiség létét fenyegető súlyos veszélyek elhárításához.

Meggyőződésünk, hogy az európai katonai szembenállás mérséklése érdekében valamennyi részt vevő ország konstruktív erőfeszítéseivel ki lehet mozdítani a holtpontról a bécsi tárgyalásokat, sikerre lehet vinni az újabb bizalomerősítő intézkedések kidolgozására hivatott összeurópai értekezletet.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt azt vallja, hogy sokoldalú erőfeszítéseket kell tenni az enyhülés továbbfolytatásához nélkülözhetetlen politikai, gazdasági, kulturális és más kapcsolatok megőrzésére, továbbfejlesztésére. A Magyar Népköztársaság a jövőben is ennek előmozdítása érdekében kíván tevékenykedni.

Álláspontunk szerint a világ súlyos regionális válságait csak az érintett népek érdekeivel összhangban, külső beavatkozásoktól mentesen lehet rendezni. S mindenképpen meg kell akadályozni azt. hogy a helyi konfliktusokat ürügyként használják fel az enyhülés eredményeinek lerombolásához. vagy világméretűvé szélesítsék azokat.

— A világbékét fenyegeti veszélyek elhárításához, i nemzetközi biztonság megszi- lárdításáhez nem elegendc csupán a kommunista pártol fellépése.

Álláspontunk: szarint a bé. ke, a nemzeti függetlenség, i társadalmi haladás közös, világméretű ügy, s elengedhe. tétlenné teszi a szocialista kö zöaség, a nemzetközi mun. kásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom. a fejlődi világ antiimperialista erő együttes cselekvését.

— Európában különösei fontos, hogy megtaláljuk a: együttműködés lehetőségét t tőkésországokban komoli kormányzati pozíciókkal é Jelentős tömegbefolyássa rendelkező szocialista, szociáldemokrata pártokkal.

— Törekednünk kel] a pár. beszédre, az egyirányúan ható vagy esetleg közös akciói kialakítására mindazokkal i pártokkal. vallási és má szervezetekkel, különféle moz galmakkal, amelyek ugyan, csak magukénak érzik a bék< Ügyét.

— Mindannyiunknak azér kell tevékenyednünk, hog; útját álljuk a hideghábon visszatérésének, a világmére tű fegyverkezésnek, az ag resszív és militarista törekvé ceknek. A Magyar Szociálist! Munkásoárt minden erejéve és lehetőségével er.nek érdé kében kíván cselekedni mondotta Gyenes András.

(MTI)

A békéért és a leszerelésért a kommunisták

Iráni

helyzetjelentés

Két F—14 típusú amerikai harci repülőgép kedden, helyi idő szerint délben tüzet nyitott az iráni haditengerészet egyik, őrjáraton levő repülőgépére az Ománi-öböl felett — közölte a teheráni rádió a hadsereg egyesített főparancsnokság bejelentésére hivatkozva.

A közlemény szerint a gépet a Perzsa-öböl közelében levő Bandar Abbasz légitámaszpontról felszállt négy iráni harci repülőgép kísérte visz- sza bázisára.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője röviddel később azt állította, hogy egy C—130 típusú iráni szállítórepülőgép „nemzetközi vizek fölött túlságosan megközelítette” a térségben állomásozó repülőgép. anyahajókról felszállt F—

14-eseket, és hogy az amerikai gépek „nem nyitottak tüzet” és „nem sértették meg Irán légterét”.

*

„Iránnalt nem az amerikai túszok a céltáblái, hanem az Egyesült Államok”— mondotta kedden a teheráni rádióban Mosztafa Csamran iráni hadügyminiszter és hozzáfűzte: világos, hogy vannak olyan nagykövetségi alkalmazottak, akiknek az a feladatuk, hogy információkat gyűjtsenek. Az esetleges tárgyalás célja nem lehet az, hogy személyükben ítéljék el azokat, akik csupán feladatuknak tettek eleget, hanem az Egyesült Államokat kell pellengérre állítani — mondotta a hadügyminiszter.

*

Khalkhall ajatollah, az iráni forradalmi bíróságok volt vezetője a Bandád című lapnak adott nyilatkozatában követelte, hogy a hatóságok kezdjenek tisztogatást a hadsereg vezetésében. Khalkhall szerint az iráni hadsereg súlyos hiányosságaira vall az a tény, hogy amerikai repülőgépek és helikopterek észrevétlenül hatolhattak be Irán légterébe, sőt rögtönzött repülőteret építhettek ki.

*

Hilarion Capucci, volt jeru- zsálemi érsek kedden délben Teheránba érkezett, hogy Irán felkérésére egy „harmadik országba” — minden valószínűség szerint Svájcba — kísérje a múlt pénteki kommandóakció során meghalt amerikai katonák földi maradványait.

*

Az iráni hatóságok őrizetbe vették a Stern című nyugatnémet hetilap négy munkatársát, mert akkreditálás és engedély nélkül dolgoztak Teheránban. (MTI)

felhívása Európa országainak népeihez

A fegyverkezési hajsza esztelen fokozódása nyugtalanságotokat váltja ki. Európa népei, joggal vagytok éberek.

A rombolás és a halál eszközei. amelyeket oly sűrűn lakott földrészünkön halmoztak fel, vagy rászegeztek, nagy veszélyt jelentenek közös sorsunkra. De azt is jól tudjátok, micsoda szörnyű pazarlást jelentenek ezek a fegyverek, milyen hatalmas meny- nyiségben vonják el azokat az eszközöket, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi szükségletek kielégítéséhez és Európa népeinek és nemzeteinek jövendőbeli fejlődéséhez. Láthatjátok, milyen ártalmasak a békére, az enyhülésre, a kölcsönös bizalomra a háborús pszichózist keltő kampányok, amelyekre az utóbbi időben került sor: ezek arra irányulnak, hogy a világot ismét a hidegháborúba lökjék visz- sza.

Márpedig íme. új nukleáris arzenálok telepítését tervezik Európa szívébe; íme, új kísérletekre kerül sor az enyhülés vívmányainak lerombolása érdekében; nyíltan kikezdik a már megkötött egyezményeket, a folyamatban levő tárgyalásokat, a gazdasági, kulturális, sport- és emberi kapcsolatokat.

Földrészünk népei drágán fizették meg azt a lehetőséget, hogy ismerik a béke, a barátság, a szilárd és tartós együttműködés árát. A hitle- rizmus fölött aratott győzelem 35. évfordulója hozzásegít annak megértéséhez, hogy a béke egyike az ember legfőbb jogainak, egyike a szükséges emberi értékeknek.

Mindannyian, akik életünket Európa valamely országában építjük, mindent elveszthetünk ennek a veszélyes eszkalációnak a folytatódása esetén. Utasítsuk vissza még annak a hipotézisét is. hogy lerombolhatják a világ eme övezetét, amelynek jelentős emberi és gazdasági potenciálja, az egész emberiség számára szükséges, védjük meg természeti kincseit és történelmi örökségét, amely részét képezi az émbériség közös kincseinek e földön.

Mindannyian, bárkik is legyünk és bárhol is éljünk Európában, csak nyerhetünk a meglevő problémák tárgyalásos megoldásának keresésével; valamennyien csak nyerhetünk a fegyverzetek és a fegyveres erők csökkentésével, az olyan leszerelés felé történő haladással, amely megfelel a valamennyi állam és nép számára egyenlő és garantált biztonság követelményeinek.

Ennek elérésére megvannak az erők.

Mi kommunisták békeszerető emberek vagyunk: a leszerelést, a népek közötti együttműködést és barátságot akarjuk. Ezért mondjuk nektek: a béke valamennyiünk ügye és valamennyiünk cselekvése fogja diadalra vinni.

— Lépjünk fel az új amerikai rakéták gyártásáról és Európába való telepítéséből

szóló NATO-döntés hatálytalanítása vagy végrehajtásának tényleges felfüggesztése

érdekében, hogy hatékony tárgyalások kezdődjenek az egyenlőség és a garantált biztonság feltételei között a közép-hatótávolságú rakéták kérdéséről.

— Törekedjünk a SALT— II megállapodás mielőbbi ratifikálására és a hadászati fegyverzetek további csökkentésével foglalkozó tárgyalásokra.

— Harcolunk azért, hogy döntő haladásra kerüljön sor a bécsi tárgyalásokon, hogy csökkentsék a fegyveres erőket és fegyverzeteket, és támogassunk minden erre irányuló részintézkedést, beleértve atomfegyvermentes övezetek létesítését, az ilyen fegyverek felhasználása elleni biztosítékokat.

— Harcoljunk azért, hogy 1980-ban megtartsák a madridi találkozót az európai biztonságról és együttműködésről. Legyen célunk még továbblépni a helsinki záróokmány valamennyi előírásának minden állam részéről történő alkalmazásában, nevezetesen a politikai enyhülésnek a katonai enyhüléssel való megszilárdításában.

Elhunyt Czoftner Sándor

Mély megrendüléssel és fáj. dalommal tudatjuk, hogy április 27-én, 77 éves korában

elhunyt Czottner Sándor, a magyar forradalmi munkás- mozgalom régi harcosa, nyugalmazott nehézipari miniszter. Hamvasztás utáni búcsúztatása május 6-án, kedden 13 órakor lesz a Mező Imre

úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Barátai, harcostársai és volt munkatársai

12.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál.

MSZMP Központi Bizottsága Nehézipari Minisztérium Bányaipari Dolgozók Szakszervezete

Miért távozott Cyrus Vance ?

Amerikai hagyomány, hogy a külügyminisztert a kormányzat második legfontosabb emberének tartják, bár a protokoll-listán megelőzi őt például az alelnök. Ha az amerikai külügyminiszter lemond az akkor is szenzáció, ha — mondjuk — egészségi okokból, vagy arra hivatkozva teszi ezt. Cyrus Vance azonban úgy távozott, hogy lemondását nyíltan demonstrációnak, tiltakozásnak szánta egy olyan politika ellen, amit mostanáig végeredményben ő maga is igen magas szinten képviselt.

Alapvető tény, hogy Carter mindent alárendel a maga választási-hatalmi céljainak, Ebből az is következik, hogy egy ilyen fajta lemondás és a nyomában támadt elkerülhetetlen vihar nem tesz jót az elnök tekintélyének. Vancét nyilván megpróbálták és választási szempontból kényes időszakban (az utóbbi két előválasztást, ha kis mértékben is, Kennedy nyerte) maradásra bírni, de sikertelenül.

Miért? Részben elvi, részben személyi okokból.

Az „elvi” jelző talán megtévesztő. Félreértés ne essék, nem valamiféle világnézeti szakadék tátong a Carter-kabi- net és Vance között, inkább módszerbeli. Vance aligha szereti jobban a Szovjetuniót mint a Fehér Ház ura, csal: ő hivatásos külpolitikus, szakember. Ebben a minőségben ő is kivette a részét jó néhány szovjetellenes, hidegháborús lépésből. De szakemberként és országának a világban elfoglalt helyéért némi felelősséget érző politikusként egyre jobban zavarta őt az a mindent a belpolitikai céloknak alárendelő veszélyes cikcakkokkal megtűzdelt vonal, amely mind barát, mind ellenfél számára a null ponthoz közelítette az amerikai politika — és diplomácia — hitelét.

Szorosan ehhez kapcsolódik a személyi faktor. Vancét, aki a viszonylagos mérsékletet képviselte. Carter mind nyíltabban mellőzte. Az igazán komoly döntéseket nélküle, sőt ellenére, Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadóra hallgatva hozta meg. Vance feladata volt például Washington szövetségeseit irónellenes szankciók bejelentésére rábeszélni — azzal az érvvel, hogy „ellenkező esetben” Amerika katonai lépésekre kényszerül. Miután a szövetségesek ezen az alapon megtették, amit kívántak — követeltek — tőlük, jött a katonai akció. Méghozzá úgy, hogy a döntést a külügymi. niszter távollétében, szabadsága alatt hozták.

Ez volt az utolsó csepp a pohárba. De a lemondás jellege túlmutat ezen: egy egész veszélyesen „amatőr” politi. ka ijesztő bakugrásai ellen tiltakozott távozásával az amerikai kormányzat második embere.

Harmat Endre

Brzezinski befolyása alatt

Cyrus Vance külügyminiszter drámai lemondása után az amerikai külpolitika várható irányára összpontosul a figyelem Washingtonban. Warren Christopher, a külügyminisztérium megbízott vezetője Vance óvatos stílusát képviseli, de elődjének más előnyös diplomáciai tulajdonságai nélkül, mondotta az MTI tudósítójának a minisztérium egy vezető munkatársa. Christopher számít a tárca első számú várományosának, korábban már Vance is utódjául ajánlotta. A minisztériumban széles körben osztott vélemény, hogy Christopher elődjénél gyengébb egyéniség, aki — ha kinevezik — várhatóan Brzezinski, nemzetbiztonsági főtanácsadó szoros befolyása alatt áll majd.

Az idézett külügyi forrás szerint mindenképpen valószínű, hogy az új amerikai külügyminiszter tájékozódó találkozóra törekszik majd GÍo- miko szovjet külügyminiszterrel május közepén, amikór a feltételezések szerint a négy nagyhatalom külügyminiszterei Bécsben az államszerződés jubileumi ünnepségein vesznek részt.

A forrás szerint egyébként Vance helyetteseinek nagy többsége várhatóan a következő hetekben-hónapokban helyén marad, majd fokozatosan vonulnak vissza. Az év vége körül köztük lesz George Vest, az európai kérdések felelőse. A viszonylag rövid időn belül távozók közt emlegetik Richard Moose-t, aki az afrikai ügyekért felelős és Anthony Lake-et, a politikai tervezőosztály vezetőjét.

Vance lemondásának első visszhangja arra utal, hogy a Carter-kormány számára belpolitikailag talán még súlyosabb következményekkel jár a fejlemény, mint nemzetközi viszonylatban.

(MTI)

— Munkálkodjunk azért, hogy Varsóban sor kerüljön egy európai értekezletre a földrészünkön való katonai enyhülés és leszerelés érdekében.

— Követeljük az ENSZ rendkívüli ülésszakán elfogadott határozatok végrehajtását.

— Harcoljunk azért, hogy az ily módon felszabaduló eszközöket a fejlesztésért, az éhség ellen vívott küzdelem előmozdítására fordítsák, amint ezt az el nem kötelezett országok javasolják. Ez megfelel az egész emberiség érdekeinek.

Igen, a leszerelésért vívott küzdelem ma elsőrendű kérdés. Amikor a békéért és a leszerelésért vívott harcról van szó, mi, Európa valamennyi országának kommunistái, készen állunk bármely párbeszédre, bármely tárgyalásra, bármely közös akcióra. Azt óhajtjuk, hogy ennek érdekében fogjon össze minden békeszerető erő:

Bármely nemzet fiai legyünk, bárminő is meggyőződésünk, életmódunk, mindenkinek, a kommunistáknak, a

szocialistáknak, a szociáldemokratáknak, a keresztényeknek és más vallások híveinek azt mondjuk: „a béke valamennyiünk közös kincse!”.

A találkozó színhelyéről kijelentjük, hogy kutatni kívánjuk egy nyitott kezdeményezés megvalósítását, egy olyan kezdeményezést, amely lehetővé teszi a legszélesebb körű kapcsolatfelvételt és a legszélesebb körű párbeszédet. Készek vagyunk a megfelelő formákban a konzultációkra és az eszmecserékre mindazokkal az európai erőkkel, amelyek eltökéltek arra, hogy Helsinki szellemében és Madrid távlatában cselekedjenek az enyhülési politika folytatása és a fegyverzetek csökkentéséhez vezető utak felkutatása érdekében földrészünkön.

Jóakaratú férfiak és nők, cselekedjünk együtt minden országban és európai méretekben is.

Az egységben a haladás, a boldogság és a béke ügye les» a nyertes.

Párizs, 1080. április 29, (MT?