Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-23 / 94. szám

Pályája iskolát teremtett Napjainkban a tárgyiasság- ra törekvő színészi játék. a mély gondolatiság, az intel- lektuulitás fölény, a tartózko­dó fanyarság szinte kötelező művészi élménnyé vált. E stílusnak éppenúgy mint a hajdani híres, lávázó. eget ki. hívó szenvedélyes színpadi ábrázolásnak vannak igaz és hamis prófétái, sőt próféta­paródiái. A hanghordozás, a magatartás külsőségei utánoz­hatok. a trükkök elleshetők. de az eredetiség, a tehetség mindig is kisajátíthatatlan marad. Érdemes erre az egy­szerű igazságra emlékeznünk akkor, amikor olyan művész­ről szólunk, mint a Kossuth- dijjal kitüntetett Mensáros László, aki az elmúlt húsz év­ben színpadon, filmen, a té­vében és a pódiumon való­ban az intellektuális színé­szet abszulútumát teremtette meg és képviseli lankadatlan következetességgel. ’ Pályája során iskolát teremtett, de ő tehet róla, ha követői időn­ként modorosságokba téved­nek. Mensáros László sajátos mó­don nem színházi alakítással aratta első zajos sikerét. Évek óta megbízhatóan, elismerten jó színészként működött vidé­ken és Pesten, amikor 1967- ben önálló estet adott az Egyetemi Színpadon A XX. századról címmel. Ma már operetteket is ritkán játsza­nak százas szériákban; Men- sáros egyetlen év alatt közel kétszázszor lépett fel előadó­estjével, amelynek egyik új­donsága versek, dokumentu­mok, prózai részletek együvé kompon áltat’ga. a szokásos lí­rai fennkclUég teljes hiánya volt. A színész pulpitus mö­gött áll és szövegeket közölt a nézőkkel. Előadói stílusa az egyik legkitűnőbb példa arra, hogy rektori kai szem­pontból a szenvtelen, közö­nyös előadásmód éppoly ha­tásos lehet, mint az ellenke­zője. A hűvös bölcsesség, a méltósággal viselt szenvedé­lyek és szenvedések alakít­ják ki Mensáros művészi ar- culatát a pódiumon, a szín­padon és a filmen. Különös belső tűzzel, tartalommal tud megtölteni egy hagyományos szerepkört, amelyet rezonőr- nek nevezünk. Ezek a szerep­lők rendszerint kívillóllnak a cselekményen, elmélkednek, magyarázzák a drámai esemé­nyeket. Régen ezek a figurák nem voltak túl érdekesek. Ha Mensárost látjuk hasonló tí­pusú, bár iskolásán nem e ka­tegóriába sorolható szerepek­ben, úgy érezzük, nincs izgal­masabb mondanivaló, mint amit e fásult-fájdalmas kívül­állók közölnek velünk. A modern ember a történelem, az élet rezonőrje, a körülmé­nyek rejtvényfejtője, a ka­tasztrófák .szövegmagyarázója. Ezt fejezi ki szinte maradék­talanul Mensáros László intel­lektuális színművészete. Szekrényes? Júlia A munkára és az életre neve! S algótarjánban az STC­klubbal szemben, a Salgó út és a Vörös­hadsereg út sarkán nagy L alakú épület áll. Udvara nap mint nap gyermekzsivajtól hangos. A közeli buszmegál­lóba összesereglett. várakozó emberek gyakran kérdezik egymástól: melyik iskola gyermekei hancúroznak az óraközi szünetekben. Itt mű­ködik a salgótarjáni gyógyít­va nevelő, más nevén a kise­gítő iskola. Nyolc osztályában, 15 pedagógus irányításával, több mint száz gyerek tanul, készül az életre. Falai között — éppúgy, mint más isko­lákban — szorgos oktató-neve­lő munka folyik. A kisegítő iskolai nevelés sajátos szere­pet mondhat magáénak. Tár­sadalmi funkciója a tanköteles korú, az átlagtól eltérő, ká­rosodott értelmi fejlődésű gyerekek ■ alapozó nevelése. A kisegítő iskolai nevelés esz­mei irányultsága és elvei azo­nosak az általános Iskoláéval. Különbség a gyermekanyag­ban és bizonyos fokig az al­kalmazott módszerekben rej­lik. Ez annyiban lényeges — és ezt nem árt hangsúlyozni —, amennyiben az iskola külön­leges társadalmi szereppel is bír. A kisegítő iskolába járó tanulóknál az értelmi fejlő­dés eltérése ugyanis a többi — általános iskolába járó — gyermek fejlődésétől —, nem feltétlenül minden területen és nem egyenlő mértékben jelentkezik. Az ide járó tanulók esetle­ges negatív jellemvonásait (értelmi elmaradottság, érzel­mi szegénység) nem ritkán erősen pozitív tulajdonságok kompenzálják, például a szor­galom, ragaszkodás. Ez azért figyelemre méltó, mert ma még gyakran tapasztalható a kisegítő iskolába irányított, áthelyezett gyermekek szil­lel részéről bizonyos fokú, sokszor indokolatlan idegen­kedés, meg nem értés, hely­telen szemlélet, az iskolatípus lenézése. Az érintett szülők sokszor figyelmen kívül hagyják — és ez kellő tájékozottságuk hi­ányában emberileg érthető is —, hogy a kisegítő iskolában az általános iskolai oktató­nevelő munkánál is nagyobb a lehetőség az általánostól el­térő fejlődés korrigálására, a gyorsabb ütemű fejlődés biz­tosítására. Társadalmunk épí­tésének követelményeiből fakadóan a kisegítő Iskola olyan nevelő intézmény, mely­nek feladata az egész szemé­lyiség — az értelem, érzelem, fizikum, a jellem — harmoni­kus és differenciált fejleszté­se. Az iskolatípus nem tekin­ti feladatának a középfokú oktatási intézményekben va­ló továbbtanulás megalapo­zásét. A nem elméletigényes szakmák vállalati szakmun­kásképzés keretében történő elsajátítására, illetve az is­kola elvégzése utáni munkába állásra készít fel, a munkára nevel. A nevelési, oktatási fo­lyamat szerves részeként se­gíti a tanulók számára leg­megfelelőbb szakma, mun­kakör megválasztását. Az MSZMP KB 1972 júniu­si határozata valamennyi is­kolatípus napi feladatának tet­te az oktatás-nevelés tartal­mának és módszerének kor­szerűsítését. Tekintettel arra, hogy iskolarendszerünk a ki­segítő Iskolában biztosítja a tankötelezettség teljesítését a képességeik sérülése miatt fejlődésükben akadályoztatott gyermekek számára, a kise­gítő iskolai oktató-nevelő munka korszerűsítése külö­nös hangsúlyt kap. Ennek ér­dekében az elmúlt években a nevelőmunka hatékonyságá­nak javítására, a korszerűbb módszerek alkalmazására is­kolánkban is tervszerűbb in­tézkedések történtek. Peda­gógusaink fokozott figyelem­mel kísérték az általános is­kolák munkáját, a legkorsze­rűbb módszerek alkalmazá­sát, rendszeresen részt vettek a szervezett továbbképzése­ken. Munkaközösségeket ala­kítottak a legjobban bevált, elterjedt módszerek minél eredményesebb alkalmazásá­ra. Alapvetően hozzájárult a korszerűsítési törekvések megvalósításához az 1980-tól bevezetett új tanterv és uta­sítás. Intézkedések történtek az iskola személyi állományá­nak fejlesztésére, a tárgyi feltételek javulására. Ennek eredményeként valamennyi pedagógus szakképzett, több­ségük gyógypedagógus. Az el­helyezési, szociális feltételek javítása érdekében bővült a napköziotthonos csoportok száma. Logopédiai órák^ ke­retében tervszerű beszédhi­ba-javítás folyik a rászorulók részére. Eredményesen mű­ködnek az iskolai vöröskeresz­tes csoportok, ahol a tanulók elsajátítják az alapvető egész­ségügyi, balesetelhárítási, el­sősegélynyújtási ismereteket. Igen aktív — bár itt még van­nak tartalékok — j az iskolai úttörőszervezet működése, rendszeresek a foglalkozások, elősegítve a pajtások világ­nézeti, erkölcsi-politikai fej­lődését. A gyakorlati foglalkozá­sok során a 7—8. osz­tályos tanulók rend­szeresen látogatják az üzeme­ket, ismerkednek a munkával, dolgoznak a pályaorientáció és a munkára nevelés céljait szolgálva. Dr. Baráthi Ottóné Zenés frükkfilm 79 percben Habfürdő A csecsemőhalálozás fontos demográfiai mutató. Jelzésé­nek jelentősége azonban jó­val több, mintha pusztán né­pesedési adat lenne. A csecsemőhalálozás olyan egészségügyi mutató, amely magába foglalja a társadalom sok irányú törekvését, a tár­sadalmi gondoskodás színvo­nalát is. Hiba lenne feltété, lezni. hogy a háború előtti és a mai értékek különbsége csu­pán az orvostudomány fejlő­désének köszönhető. Ha így lenne, nem mutatkoznának olyan szembetűnő eltérések fejlett és fejlődő országok kö­zött Általános népjólét, egész­ségkultúra, intézményes tár­sadalmi szintű anya- és ese- caemővédelem együtthatásától várható lényeges előrelépés. Halunk w utóbbi négy év­tized számait összehasonlítva óriási a fejlődés. 1988-ban ar ezer élvesmilöttre jutó csecse - mőhalatoaás 13LA vrüt. 1948- ban 84,1. Húsé év múltán 39,8 ezrelékre csökkent, 1978- ban pedig elértük a 24 ezre­léket . Saját mércénkkel mérve igen nagyot léptünk előre. Crömünk csak azért nem tel­jes, mert az európai mezőny­ben még mindig a sereghaj­tók között ballagunk. És mert főképpen a 0—6 napos korú újszülöttek halálozásának csökkentésében nem olyan az előrehaladásunk, mint szeret­nénk. Ebben elsősorban a kora- szülések hazai szinte speciá­lis gyakorisága a ludas. Hi­szen az újszülött veszélyezte­tettségének elsőrendű ténye­Egmz estét betöltő rajzfil­met. vagy «hogyan 6 nevezi, zenés trükkfilmet készített Kovásznál Gábor György a Pannónia Filmstúdióban. A film három fiatal — Anni, Klári és Zsolt — vágyairól, friss felnőttkoruk első botla­dozó lépéseiről szól melegen, ironikus hangon. A rajzjáték­film történetét maga a rende­ző írta, zenéjét az ismert beat- zenósz, Másik János szerez­te. A szereplők hangját Papp Anna, Antalffy Albert opera, énekes és B onto vies Katalin táncdal énekes kölcsönözte. A Habfürdőt megyénkben először a salgótarjáni November 7. Filmszínházban játsszák ápri­lis 23—27-ig; másnap a nagy- bátonyi Petőfi, a következő na. pan a nagy bátonyi Bányász moziban mutatják be. Ka* rancslapujtön április 30-én nézhetik meg az érdeklődők. Anya- és csecsemővédelem zője; születési súlya. Minél kisebb súllyal jön a világra, anriál törékenyebb az élete. A koraszülés okait orvosok széles köre kutatja. Szülé­szek, gyermekgyógyászok küz­denek ellene. Igyekeztek le­győzni az okok között nagy­mértékben gyanúsítható művi terhességmegszakítások káros gyakorlatát, ami igen kemény diónak bizonyult. És aránya éveken át jóval meghaladta az élveszületésekét. Erről ma már múlt időben beszélhe­tünk. Következményeit érzé­keljük azonban, éppen a ko­raszülések makacsul stagnáló arányában. Biztató jel vi- szont: az országos 10,5 száza­lékon belül elég nagy a szó­ródás. Vas megyében például 8,2 százalék volt 1978-ban. Nyilvánvalóan ennek is tu­lajdonítható, hogy a csecse­mőhalálozás is mintegy két­harmada az országosnak. Ha­sonlóképpen elen jár Komá­rom, Nógrád megye. Legked­vezőtlenebb a kép Szabolcs­ban (30,7 ezrelék), Tolnában (28,5 ezrelék) és a fővárosban (27,2 ezrelék). Ez utóbbi adat okainak ku­tatása alaposan feladja a leckét. Mert amíg Szabolcsban a helyenként még mutatkozó elmaradottság, a fővárosban alighanem az urbanizáció okozta ártalmak fedezhetők fel az okok között. A dunán­túli megyék jó eredményeiben az életszínvonal és nyilván­valóan a csecsemő- és gyer­mekvédelem, nem kevésbé a következetes terhesgondozás tükröződik a jó eredmények­ben. Az utóbbi pozitív jelenség egyik lényeges feltétele lehet a további előrelépésnek. Ter­mészetesen a mai formalitá­sok sallangjai nélkül. Helyet­tük érdemi, módszeres gon­dozással lehet elejét venni sok elvetélt terhességnek. Fő­ként akkor, ha már a gyer­mekkorban megkezdődik a nevelés az egészségkultúrára. Ha a családi életre nevelés­ben otthon és az iskolában egyaránt megtaláljuk a gyer­mekhez szóló megfelelő han­got. Ha a házasság előtti ta­nácsadás nemcsak kötelező lesz, hanem szükségessé, igé- nyeltté lép elő.., Mindezt felsorolni sem ke­vés. De meg kell szívlelni, hogy a csecsemőhalálozás ér­téke egyéb, kedvező egész­ségügyi mutatóinkhoz hason­lóan tükrözze fejlettségünk ál­talános fokát. Lukács Mária ÖRVENDETES, hogy a ki­emelkedő jelentőségű, világ­hírnevet szerzett megyei iro­dalmi, történelmi nagyságok mellett egyre inkább a „má­sodik vonal” felé fordul a fi­gyelem. Értvén ez alatt azo­kat, akik életükben ugyan rit­kán kerültek a reflektorfény­be, de tevékenységük min­denképpen megérdemli az utókor háláját, amely sokáig méltatlanul elmaradt. Ilyen tudós Velics Antal is, akinek márciusban születésé­nek 125., februárban pedig halálának 60. évfordulója volt. Szécsényben született, ahol apja korábban a hatalmas Forgách-uradalomnak volt az egyik ügyvédje. Születésekor azonban a környező falvakat magába foglaló birtok már Pulszky Ferencé, aki ekkor még száműzetésben élt. így vagyonát királyi kezelésbe vonták. Anyja leánykori neve Hay- nald Teréz, s annak a Hay- nald Lajosnak a testvére, aki Velics Antal később, kalácsai érsek korá­ban nem feledkezve meg szü­lővárosáról, Szécsényben is­kolát, kórházat, árvaházat alapított. Velics Antal életére is döntő befolyása volt, hi­szen az apját korán elvesztő fiút 6 iskoláztatta, gondosko­dott neveltetéséről. így aztán sikerült is orvosnak kitanul­nia, s iskoláit a budapesti, bécsi és párizsi egyetemeken végezhette. Gyakorló orvos lett, de szabad idejében kedvtelésé­nek élt, s ez a nyelvtudo­mány volt. Páratlan nyelvér­zékkel rendelkezett, a gyakor­latban használt német, fran­cia, latin, görög mellett meg­tanult arabul, törökül, hébe­rül is. Nyelvismeretét egyip­tomi és keleti országokban tett utazásai során is bővítet­te. Tudományos tevékenysége két területre koncentrálódott: NÓGRÁD — 1980. április 23., szerda egyrészt u nyelvtudomány ér­dekelte; Művei főleg németül jelentek meg, elsősorban nyelvtörténettel foglalkozott. De nevét igazán híressé a tö­rök történeti források fordí­tásával tette. A nem sokkal korábban felfedezett török kincstári defterek (adónyil­vántartások) szövegét fordí­totta le és adta ki két kötet­ben közösen Kämmerer Ernő­vel 1885—1890-ben. Ezek az összeírások rendkí­vül fontos helytörténeti érté­kűek. Belőlük képet kapunk a hódoltság (1543—1639) esz. tendeinek állapotáról. Emel­lett a számadások az egyes falvakra vonatkozó adataik­kal ugyancsak sokat segíthet­nek a múlttal ismerkedők­nek. Különösen sok a nógrá­di vonatkozású, hiszen köztu­dott, hogy a megye a hódolt­ság idején ugyancsak ki volt téve a török sanyargatásai­nak. Érdekessége még, hogy ezekben az összeírásokban olyan falvak is szerepelnek, amelyek azóta már elpusztul­tak, s csak a nevük jelzi egy­kori meglétüket A két kötetben szereplő 590 okmány lefordítása nem kis feladat volt Sok fordítási nehézség jelentkezett: keve­redtek bennük a szláv, ma­gyar, török szavak, speciális pénzügyi szakszöveget hasz­náltak, nagyon sok a rövid!* tés stb. (így aztán nincs is sok csodálnivaló azon, ha a mai történészek némi korrek­cióval használják ezek egyes részeit). A fordításokhoz Velics ér­telmezési magyarázatot adott kiegészítette névmutatóval, hogy ezzel is megkönnyítse a használók munkáját. NOHA VELICS ANTAL bemutatása csak vázlatos — jelezve a feladatokat is ezen a téren —, úgy véljük, sze­mélyét jogosan kívánjuk ki­emelni az elfeledettségból. _ ___• P. M. T EARÓZSAK — NSZK film

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents