Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-18 / 90. szám

I

Előítélet nélkül

SZÉP, TISZTA lépcsőház- jártunk iskolába, nem tanul- zat csaknem teljesen cigányban rójuk felfelé a lépcsőfokokat. Nem sok hozzá hasonlót látni Nagybátony bányaváros bérházaiban. Leginkább csak a seprés, a felmosás

tunk írnii-olvasni Rám a két gyerek mellett ragadt valamicske.

Az ajtón betoppan a kislány. A közeli szakmunkásutáni közvetlen negyedórák- képző intézetből — ahol fran

ban, aztán a lakók rövid idő alatt összepiszkítják.

Csikós Béláék a második emeleten laknak. Az asszony nyit ajtót. Kicsi, törékeny ember, egész apró termett a • barna szín uralja. Az arca, keze, hajdan fekete, őszülő haja, és barna rajta a nadrág, a selyemgarbó is. Gyorsan felocsúdik meglepetéséből és határtalan kedvességgel invitál beljebb.

— A férjem maga előtt ment el, vagy tíz perce. Ká- nyásra, a bányába.

Csikós Béla 47 éves csillés, felesége hét lépcsőház házmestere. Huszonhat éves fiuk Kisterenyére nősült, ott esztergályos. Lányuk elsőosztályos szakmunkástanuló.

— Igazán sajnálom. Azt

cia női szabó szakmát tanul — érkezik.

— Megnéztük a könyveit — mondom neki.

— Igen?! — fogadja meglepetten. — Van egy pár. De több kellene. Több Berkecsaládok laknak. Füstös, ösz- szerugdalt falak, koszos, ragacsos lépcsők. A bejárati ajtók festetlenek. ablakaik kiütve. Az ablakok alatt frissen kivágott akácfahasábot aprít egy 10 év körüli fiú. Troszká- val szalad le egy másik, púpozott vödréből vékony • csíkot hagyva maga után, szóródik le a hamu.

Ez a kép is a bányavároshoz tartozik. S alig ötven méterre található CsikÓ6ék

si, Szilvási. Agatha Christie, lépcsőházától, s nagyjából

Verne. Persze másokkal is szeretném gazdagítani a könyvtáramat. Itthon már mondtam, jó lenne megvenni az egész JőkaUsorozatot.

— Hogyan lett a könyvek barátja?

— Kiskoromban elvittek az iskolából a gyermekkönyvtárba. Akkoriban mi itthon nem igen ismertük a könyveugyanilyen távolságra az iskolától, a bölcsődétől. Az itt lakók vajon kitől kapnak a Csikós családdal azonos. vagy hasonló megbecsülést? Kiktől jár ki nekik az elismerés?

Nagybátony közel kilencezer lakosának 8 százaléka cigány; magasabb a megyei átlagnál. A 185 család csaknem egyhar- mada lakik a városban.

két. Beiratkoztunk, aztán aki komfortos körülmények kö- akart, járt is. Engem elkap- zott — de olykor (számos kíráztatott a sok olvasnivaló, a

hajlottam ugyanis róla, hogy szépség, tisztaság... Most is rendszeres könyvvásárló. legkedvesebb időtöltésem az

vétel akad) nem eléggé becsülve á megkapottakat.

Az asszony maradék elfogódottsága is szertefoszlik:

— Ö is, meg én is. Általában fizetéskor vásárolunk — és gyorsan kinyitja a konyKenyeres Pál nagyközségi tanácselnök a tanácsülés állásfoglalását ismerteti: — Nagybátonyban sokat fejlődött a cigánylakosság maga, . ,

___....................... tartása, gondolkodása, javulh

aszerkeny ajtaját, beletúr munkahely otthon, és három- tak élet- és munkakörülmé- |g “—'' nyei. Természetes azonban,

még rengeteg a tennivalónk, haladva a megkezdett úton. Például továbbra is szorgalmaznunk kell a nyolc általános elvégzését, hiszen erre alapozódhat a szakmai, a politikai műveltség. Biztosítanunk szükséges a cigánygyerekek rendszeres óvodába, iskolába járását, szakmai továbbtanulását. Az iskolán kí- — És ha már annyira sze- vüli művelődésbe különféle

az egyik rekeszbe: — Tessék, itt a férjem fizetési borítékja. Ott van rajta, menynyit vontak le könyvre.

Februárban száz forintot.

Az asztalsparhelton szeletekre vágott krumpli pirul. . az asztalon szalonna, a poi*celántányérban felaprított vöröshagyma árasztja illatát. Az ebédhez való készülődést zavarhattam meg.

— Jöjjön be a szobába, nézze meg a könyveinket— Bár várjon egy kicsit, előbb összébb rakom az ágyat.

Két egyszerű, vasszerkezetű polc függ a falon. Delfin és

olvasás.

— Mellette még?

— Nem járok sehová. A könyveim között érzem a legjobban magamat. Iskola,

hetenként a könyvtár. Ezek életem fő színterei. Azt hiszem, ahhoz, hogy az ember

szeressen olvasni, nagyon fontosak a gyermekkori élmények. Pédául, ha engem nem visznek el az iskolából a . gyerekkönyvtárba, talán sohasem leszek a tagja, sohasem fogom úgy szeretni a könyveket, mint most.

réti, meg is vesszük neki — szól közbe az anya —, ne kéregessen másoktól.

vonzó formákon — nevezetesen fórumokon, egészségügyi felvilágosító előadásokon — keresztül nagyobb számban kell bevonnunk a cigány lakosokat. Nem könnyű feladat.

Közben Csikós Edit kihozza a szobából a napokban _

Olcsó könyvek, Verne, né- elkezdett új olvasmányát, Si Vé^^hajtásában oroszlán- t-ány mai külföldi és hazai Náj-an középkori kínai író rész hárul oktatási, művelőíró művei, a Képes Történe- több kötetes Vízparti történe- desj intézményeinkre, gazlem darabjai fémek meg egy- tét. Elvezettel beszél róla. Azt dasági szerveinkre.

más mellett. S ott van az Oj mondja, ő sok szépet és jót ___

M

agyar Lexikon is, meg né- tanul a különféle történetek- NEM TITOK: a cigánycsa- hány könyvtári tulajdon. Né- bői, sót még új szavaikat is. ládok szociális beilleszkedése, melyik könyv borítója égé- Mindez együtt oiyan ismére- hosszú, bonyolult, eilenitmon- szen megviselt. tét, beszédkészséget, emberi dósoktól sem mentes folya— van itt olyan is, amelyi- tartást, ad neki, amitói nem mat. Míg végéhez ér, addig két négyszer olvasott ei akis- érzi magát másoknál aiábbva- sem nélkülözheti a lakóhelyi lány — büszkélkedik az aoe-, lónak. Bizonyára mindezért közösség együttes segítő akaszony. _ Borzasztóan szeret becsülik az iskolában (egyéb- rátát, cselekedetét, valamint

ol

vasni. ként félévkor 3,7 átlagered-, a megbecsülést, elismerést

E •rtiőír? ménye volt), meg a munka," szolgáló tettet és igyekezetek.

a szmoK- helyén, a Salgótarjáni Ruha- Persze, mindehhez ügybuzgaRestellkedve magyarázza: gyár jobbágyi telepén. lom és tapintat is kell. Mind— Már nem tudok. Össze- ^ ^ ez előítélet nélkül. ,

fut szemem előtt a betű. Meg A Rozsa Ferenc utcán vkt

tudja, se én, se az uram nem el az utam. Itt két lépcsóhá- Sulyok László

Az óegyiptomi kékmáz rekonstruálása

A kékmázas egyiptomi ke- "rámia rejtélye huszonöt évszázada nem hagyja nyugod- *ni a porcelán- és zománcszakértők szakmai lelkiismeretét. A világ nagy múzeumaiban láthatunk ilyen áttetsző, türkizkék mázzal borított szobrocskákat, gyöngyöket, függőket, amelyek a fáraók idejében luxustárgyak voltak. Vallási, temetkezési vagy udvari használatra készítették őket Például I. Dzsózer fáraó piramisában türkizkék kockákból áll a falburkolat. Semmi közük a mai klasszikus fajknsz vagy porcelántár.

közeivel. Az egyiptomi csere- ge, ezért a burok anyagába

pék könnyen porladnak, amint 12 százalék rézoxidot kever- a kemény máz letörik. Vegy- tek. . Az így rekonstruált elemzésükből kiderült, hogy a masszát 870—920 C-fokon kimassza anyaga nagyrészt szi- égették, s a tárgyak — a pán- líciumdioxid, vagyis kvarc, cél letördelése után — teljes amelybe készítéskor rezet tét- ókori szépségükben kerültek tek. A kék színt a réz hozza elő.. A burok eltávolítását ki, pontosabban a régiónak. A megkönnyítette, hogy a nyers kék máz híven követi a figu- tárgyat finomra zúzott papírra minden részletét, sehol vagy szalmahántyával vonták

Lenin szülőföldjén (II.)

sem lehet felfedezni a nyomát annak a felületnek, amelyen a darab a kiégetée alatt a kemencében állt A máz az elemzés saerint a mai mázakkal rokon összetételű, égetés közben képződött, amikor a

be.

Egy iskola, mely nem tipikus

Uljanovszk megye az OSZSZK-barf területileg is, a lakosság nagysága szerint is a közepes nagyságúak közé tartozik. 37 000 négyzetkilométeren közel másfél millió ember él. (A köztársaság 73 megyéje között igy a harmincadik helyet foglalja - el.) A lakosság 50 százaléka csuvas, 35 százalék orosz, 10 százaléka tatár, 5 százaléka mordvin, de laknak itt németek, azerbajdzsánok is. A soknemzetiségű lakosság többsége, mint mindenütt a cári Oroszországban, a forradalom előtt írástudatlan volt. Jelenleg a megye iskoláiban 210 ezer diák tanul, nagy részük (99,7 százalék), az általános iskola befejezése után középfokú végzettséget szerez, magas a felsőoktatási intézményekbe felvettek aránya is. Különösen jó eredményeket értek el a tankötelezettségi tprvény végrehajtása terén: a beiratkozottak 94 százaléka fejezi be időben a nyolcadik osztályt, 89,5 százalék pedig a tízosztályos iskolát. A

város és a megye szellemi éle- tett: csoportunk meghívást ka- az a néhány szó, amelyet Tf. tében fontos szerepet játszik a pott a Lenin nevét viselő I. V. Szemjon, az iskola igazhárom főiskola: a pedagógiai, sz. általános és középiskolába, gatója mondott az iskola pe- a politechnikai és a mezőgaz- amelyet nem régen Lenin- dagógiai koncepciójáról: dasági. Az Itt végzettek nagy renddel tüntettek ki. Az iskola

többsége a megyében helyez- két épületben működik: a ré- „Arra törekszünk, hogy a kedik el. gi már 110 éves, idejárt V. gyerekben szunnyadó tehet, . . , „ ..... I. Uljanov 1879—1887. között, séget felleljük: Lehet; hogy

A hatalmas szellemi fejlő- gz az épület valóságos múze- egyik vagy másik tantárgy- desnek, amely az elmúlt ev- um (jresen hagyott pad, em- ból kevesebbet nyújt — de tizedben a megyeben vegbe- léktáblával megjelölve, hol ült valamiben tehetséges. Vagy ment, lemm^kulturalis po- a diák Vologya. őrzik dolgo- jól rajzol vagy szépen sza- .^ndKivul fainak, jegyzeteinek egy részét, kiváló érettségi bizonyítványát. s azt a jellemzést,

megyei központi gyermek- a ItétetíkazS^gye! ko^edVrt^lkarjlT'ISis^.

könyvtárban például az olva- tem jogi fakultására készülő ban felébreszteni növendékeA gimnázium, ahol Lenin tanult.

litika az alapja, sokoldalúan gondoskodnak a felnövekvő nemzedékek szellemi-fizikai felkészítéséről. A

val, más a műhelyben ügyes, megint más az elméleti tár. gyakban jeleskedik. Az aktív tevékenységhez szükséges alsóvá nevelés igen sokfélt — s a jelek szerint eredményes módszerét láthattuk. Tíz (!) olvasóterem, az életkornak szorgalmú, alapos tanuló, aki

V. I, Uljanovról:

.Mindig tehetséges, kitartó

szakképzett könyvtáros és pe- első volt, s aranyérmes kitün- dagógus, lemeztár, gazdag fo- tetéssel érettségizett.”

lyóirat-gyűjtemény várja a ki« olvasókat. Arra a kérdésre,

Ez az utóbbi nemcsak azért

inkben. Ez pedagógiai alapelvünk. Tradícióink köteleznek: lenini módon élni, tar1

megfelelő összeállítással, 60 mind a nyolc év alatt osztály- nulni’ dol£ozni.

Az iskola eredményei ezekhez a szavakhoz megfelelő fedezetet jelentenek: gyakorhogy mennyi a könyvtár éves volt jelentős tény, mert vala- ^ből6 az.'"iskolából3’felvételi1 beszerzési kerete, a könyvtár mennyi végzős közül abban az jk t d 1 alaoián színia igazgatónője kis csodálkozás- evben csak ő érdemelte ki ezt b ziosan f^vesrik CamSy k sal felelt: nincsenek korlátoz- a kivételes elismerést, hanem f va a lehetőségeink, annyi mert az iskola vezetősége erőkönyvet veszünk, amennyit sen ingadozott: adható-e ki- £°la 40 szak.kor?.bef1:. 15

jónak látunk. Ezek után nem tüntetés olyan diáknak, akinek öntevékeny művészeti kore- csoda, ha arra a kérdésre, mi- a bátyját a cár elleni me- az fet

ben szenvednek hiányt, mi renyletben való részvétel mi- Rendkívül gondosan szerve, okozza a gyermekkönyvtár dől- att 3 nappal korábban végez- fett a munka, pontosan tere gondot, ték ki. Vlagyimir Iljics fel- vezett menetrend szerint dol- készültsége azonban olyan volt, hogy a kitüntetés elől

gozóinak a legtöbb őszintén így feleltek: kinőttük a ruhatárat... Vasárnap

délelőtt, ©«jártunkkor is telt kitérni nem lehetett. Igaz ház volt, a földből alig kilátszó gyermekpalánták és komoly tizedik osztályosok forgatták a könyveket

Kissé irigykedve nézegettük a szomszédos úttörőpalota felszerelését is, hallgattuk a tájékoztatót: 65 főállású nevelő 256 szakkört vezet. Hat fő. ágazatban dolgoznak: vari művészeti jellegű, katonai-sport könyvtára, önálló tv-stúdió- profilú, természetkutató, va- ja, olyan Lz,kai laboratóriu- lamint technikai ágazat, skü- ma, amely jó néhány főiskonevét nem örökítették meg az aranyéremmel kitüntetettek emléktábláján. Akkori, ban Szimbirszkben az Uljanov név túlságosan veszélyesen csengett...

Az iskola új, modern épülete 10 évvel ezelőtt épült. Van téli kertje, uszodája, lő- tere, 25 ezer kötetes diáklön a leendő pedagógusok részére metodikai, az úttörővezetők . részére tömegpolitikai szekció. Egy-egy szakkörben a nevelő csak 7—9 gyerekkel

foglalkozik, valóban intenzíven, sokoldalúan.

Igazán nagy élményt azonban egy nem mindennapos iskolával való találkozás jelenián is elkelne, kabinetek sora, olyan díszterme, amely csak jobb megyei művelődé, si központokban található. 1500 diák és 62 nevelő mindennapos munkája folyik itt. Az impozáns működési feltételek azonban csak lehetőséget jelentenek a minőségi munkához. Többet mondott

goznak a nevelők és diákok egyaránt. Igaz, stabil, jól összeszokott a tantestület is: a nevelők 60 százaléka 5 évnél régebben dolgozik az iskolában, s a tanárok 30 százaléka valamikor ennek az iskolának volt a növendéke — a diploma után idejött vissza tanítani.

Most érdekes kísérleten dolgoznak: az egyetemi oktatási modellt kívánják adaptálni saját viszonyaikra. Eszerint volnának csak elméleti kérdésekkel foglalkozó nevelők, s volnának, akik az ismeretek gyakorlati alkalmazásával, illetve az ismeretszint ellenőrzésével foglalkoznának. Bárhogyan is alakul a kísérlet: valamennyien tudják — feladatuk a nevelés, a szó teljes, lenini értelmében.

Kiss Aurél

gyakhoz, ' amelyeknek agyag kvarcszemcsék

felületen

az alapja, s fényes külsejüket az utólag felrakott és kiégetett máz adja.

Az egyiptomiak ismerték az agyagmasezából készült kerámiát is, de a kékmázas kerámia más. Ez szilikátos kemegolvadtak. A két mérnök azt is megállapította, hogy az égetés hőfoka 870—900 C-fok között mozoghatott. Ennek alapján összeállították a fáraói masszát: 85—90 százalék finom homok, 2—6 százalék

rámia, amelyet a khalkolit alumíniumtartalmú anyag, korszakban, az i. e. 4000 körül 0—2 százalék földpát, 0—0,8

fedezhettek fel, amikor kohászokkal, rézolvasztókkal kerültek kapcsolatba a fazekasok, A csodálatos kék máz minősége ettől fogva az egyiptomi civilizációval együtt fejlődik. A tisztaság csúcsát az

százalék rézoxid, 2—4 százalék oldható só, s esetleg 2—8 százalék gyanta, vagy gumi a formázás Ynegkönnyítésére.

Végül kikövetkeztették azt is, miért nincs nyoma az alátámasztásnak. A nyers tári. e. 2000 és 1000 között éri el gyat ugyanis megszárították,

— azután a történelmi hanyatlás megmutatkozik a kék színben is.- amely elszürkül és el zöldül

A seyyesi porcelángyár két szakembere 15 éve dolgozik a rejtély megfejtésén a tudomány legmodernebb eszazután nem csupaszon tették a kemencébe. Előbb még újabb masszával vonták be. A burokmassza összetételét nem volt könnyű rekonstruálni, de sikerült. Rájöttek, hogy a réz koncentrációján múlik á kék szín tisztasága, szépséNÓGRAD - 1980. április 18., péntek

tiiiimiiimminiiminimHnimmmiiiiiimmmiiiiiitiiimiiiiitiiiiimmmiiiiniiiiiniiiiiiiiiniiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiniiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiHiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiniiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiw

A Besztercebánya feletti Spani Polinán magyar televíziós filmet forgattak Gyön- gyössy Imre és Kabay Barna.

— Tersánszky Józsi Jenő egyik sajátos figurája, 1925- ben megjelent regényének hőse, a Havasi selyemfiú pakulárja elevenedik meg a televízió képernyőjén, — mondja Kabay Barna rendező. Az író így jellemzi a pa- kulárt: „csaknem kisméretű fickó volt. A piciny szénfekete bajusza mögött haja hosszú fürtökben, egészen a válláig hurkolódott. Furkós- botja elébe téve az asztalon, mellette a táskája, sárga pöttyös gombokkal ékesítve. Pakulár (hegyi pásztor) volt, rögtön látszott rajta. Valami békés, méla nyugalom rajta, akár valami fiatal istené”.

Ennek a .fiatal embernek különös drámája e regény televíziós feldolgozása.

— A fiatal hegyipásttort a véletlenek sodorják régi életének feladásába és egy új kényszerítő életformába. A

A televízióból jelentjük

Á pakulár különös története

történetnek valójában két különös egyéniségű ember a szereplője, akiket egymáshoz terel egy furcsa kényszer, összetalálkozásuk, és kapcsolatuk áll a dráma középpontjában. „Krizsánné nagy erejű özvegyasszony, bár többgyermekes anya, még sohasem találkozott a szerelemmel. Kemény arcú, izmos asszony, aki majd úgy zsákol, mint a férfiak, ha kell, s a lovait is maga hajtja a hegyek alján fekvő faluban, úgy is tekintik őt, mint a férfiakkal egyenrangú személyt, velük is pipázik, iszik a korcsmában.

Ez az asszony szemeli ki magának, váratlan érzései felgyúlásának engedelmes- kedve az ifjú pakulárt. Miután látja, miként verekszik meg a kocsmában a falu

Bogya Gazsival. A pásztor megpróbál kitérni az összecsapás elől, de hiába. Mégis így figyelmezteti komoran, mielőtt birokra kelne vele:

.....engedj utamra, mert “jól

j

ársz vele. Én nem akarok verekedni veled. De, ha hozzám érnél, többet emberre nem teszed a kezed”.

— Krizsánné a balul sikeredett, végzetes viaskodás után kimenti a pakulárt a csendőrök karmaiból, a börtönből, azért, hogy kocsisának fogadja, de aztán egészen beengedi a házába, — mondja a pakulárt alakító Fazekas István, aki civilben egyetemi hallgató, bölcsész.

— Hogy esett a választás éppen egy egyetemistára?

*— Tudtam, hogy régóta keresnek alkalmas embert ennek a rendkívül érdekes

nagyszájú, izgága alakjával, figurának az eljátszására. A

véletlen úgy hozta, hogy az egyik filmes asszisztens engem ajánlott a rendezőnél. A színészi pálya nem ismeretlen előttem, hiszen édesanyám Győry Ilona, színész, nő, ezért érdeklődéssel és felvillanyozottan fogadtam a megbízást. Miután megismerkedtem Tersánszky Józsi Jenő történetével, keresztülestem a próbafelvételen is, úgy éreztem, kezdek beilleszkedni a pakulárfiú lelkivilágába. Talán a visszavonuló egyéniségünk azonossága révén. Megértettem az asszonyhoz, ehhez a furcsa egyéniségű teremtéshez fűződő szerencsétlen kapcsolatát is, azt a viszonyt, amelytől kezdetben undorodott, hiszen odahaza a hegyek között egy eltitkolt fiatalasszony várta. A pakulár csapdába esett.

Özvegy Krizsánné szerepét Kovács Mária játsza. Mellettük még fontos feladathoz jutott Szirtes Ádám, Hercegi Csilla és Csurka László is.

Szcmann Bctal