Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-18 / 90. szám
Változások kora A Cserhát — ma és vendégig holnap A Cserhát vendéglő körül napjainkra sok minden megváltozott. Példának okáért, még vendég is akad falai között. A kedvező folyamat 1079. július 1-én kezdődött, ekkor került a vendéglátóipari komplexum a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat kezelésébe. A változásokat vettük sorra Huber Tibor üzletvezetővel és helyettesével, Berta Lászlóval. — Mindenekelőtt, tízzel emelkedett a személyzet létszáma: a jó üzletmenethez, a széles választék megteremtéséhez elengedhetetlen a jó felkészültségű, megfelelő létszámú szakembergárda, — idézi fel a kezdet egyik első lépését Huber Tibor. — Mellesleg, ennek olyan egyszerű oka is van, hogy nyáron nincsen szünnapunk, s a szabadnapokat csak így lehet kiadni. \ SEGÍTSÉG ÉS ÖNÁLLÓSÁG Ki is vonhatná kétségbe: egy vendéglátó-vállalatnak a híre és felkészültsége is egyaránt jobb; egyszerűbben meg tudja teremteni a feltételeket — értendő ez a technikai felszereltségre és a szakmai fel- készültségre — a nívós vendéglátáshoz. Színvonalról beszélgetünk, s az üzletvezető és helyettese azonnal az ételkínálatot említi. Nosza, itt a vezetői irodában, rögvest kérek egy étlapot. Aztán megkérdezem: jól látok, ez mind kapható? — Igen, — felelik egyszerre. — Általában 40—55-féle főételt kínálunk, a leveseken, előételeken, tésztákon, főzelékeken kívül. Korábban hiányzott a kínálatból a tájjellegű ételek sora, most ezekből is szerepel az étlapon nyolcféle, a legolcsóbb 10,60, a legdrágább 40 forint 70 fillér. Máj állandóan ötféle — liba, bárány, csirke, sertés, nyúl — kapható; háromféle halból készítünk halételeket. — Dicséretes választék, mi ennek a titka? — A kapcsolat és az utánjárás. A vállalat megfelelő segítséget ad. de ugyanakkor meglehetős önállóságot is biztosít Primőr cikkekért, kurrens áruért 30—40 kilométert is utazunk saját gépkocsival, ennek köszönhető, hogy a konyhán állandóán van birka, a halért meg egyenesen Pestre megyünk. Ez az ára annak, hogy a keresett halételek ott lehetnek az étlapunkon. — Ügy tűnik, a Cserhát vendéglő egyik „specialitása” a széles választék. — Ugyanakkor ezt nemcsak számszerűleg értjük. Diabetikus készítményeket. zó- naé+~’ j'.:et " tartunk, s a kis- gy< :kel érkezőkre gondoltunk, amikor bevezettük a gyermekmenüt. E körültekintő munka egyik első jele: a forgalomban azonnal 30 százalékos felfutást tapasztaltak. Jobb lett a Cserhát híre, s ez nemcsak a vendégekre értendő. — Most is van vagy tíz jelentkező, aki szívesen jönne ide dolgozni, — tájékoztat Huber Tibor. — Nem titok, hogy magas a mércénk, s ez a felismerésből ered: a vendéget megtartani nehéz; az alkalmi betérő az elegáns és megfelelő kiszolgálás révén válhat visszatérővé. Kár lenne, persze, azt mondani, hogy mi már hiba nélkül dolgozunk, de a pontosságot és a fegyelmezettséget szigorúan megköveteljük dolgozóinktól. És még valamit... a lélekkel végzett munkát. Csak a fizetésért dolgozni, nem elég. Ügy véljük, hiába van a legkorszerűbb technika is a konyhán, az étteremben, a presszóban, ha nem szívvel és akarattal dolgozó emberre van bízva. FÓRUM A MUNKÁS- MŰVELŐDÉSNEK A sokoldalú szolgáltatásra törekvő fiatal vezetők kezdeményezték népművészeti cikkek árusítását, s ezek az árucikkek igen kelendők az átutazó turisták, csoportok körében. Egyéb tervek? — A presszónk este van nyitva, ezt a helyiséget igen jól lehetne hasznosítani napközben vagy késő délután, szeretnénk fórumot adni a munkásművelődésnek. Kísérletként, a pásztói üzemek szocialista brigádjaira „építve”, beindítunk egy rendezvénysorozatot. Az már bizonyos, hogy lesz író-olvasó találkozó. Palócföld-ankét, egy alkalommal az újságkészítésről tartunk beszélgetést, szeretnénk bemutatni egy megyénkben élő és alkotó fiatal képzőművészt is. S hogy mi bátorít minderre? Többek - között a szocialista brigádoknak rendezett nőnapi összejövetel, tapasztalatcsere is. — Egy autósmozi terveivel is foglalkozunk, — egészíti ki Huber Tibort Berta László. — Elég ritka manapság, s úgy gondoljuk, hogy — különösen, amikor nincs vetítés Pásztón sem — sikere lenne. — Ügy hallottam: ma területbejárás volt a „csárda” körül. — Mégpedig az épülő kemping előjátékaként. Kétségtelen, hogy ez a vendéglátóipari létesítmény a jövőnek készült, ezt egészítik majd ki a szálláshelyek. A pénz már megvan, a tervek szerint 100 személy részére épül — részben téliesílhető faház — ugyanakkor lesz 200—280 sátorozóhely is. Ez még a jövő. A jelen azonban már azt jelzi: magára talált a Cserhát vendéglő, a létesítmény már ma is a változások korát éli. Nem is kellett hozzá ördöngösség. Csak egy jó gazda — a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat —; fantáziadús, fiatal vezető gárda; no meg felkészült, a munkát hivatásnak tekintő személyzet. Ennyi a titok(7). . — k — Áz aranyér elsorvasztása infravörös fénnyel Az aranyeret a véredények infravörös fénnyel történő felhevítésével — koagulálásával — egyszerű módon el lehet sorvasztani. A Medical Tribune című folyóirat tudósítása szerint az eljárást már 300, vérző belső aranyérben szenvedő páciens esetében sikeresen alkalmazták. Ezzel az eljárással hasonló eredményeket lehet elérni, mint a gyógyszeres kezeléssel; míg azonban a gyógyszerrel történő elsorvasztás alkalomszerűen a végbél nyálkahártyájának elhalásához vezet, az infravörös fénnyel történő koaguláció során nem lépnek fel komplikációk. A berni orvos A. Neiger által alkalmazott infravörös-koagulátor egy wolfram-halogén lámpa infravörös fényét a kívánt helyre irányítja egy merev, kissé szögbe állított fényvezetőn keresztül. A nyálkahártyának azon a részén, ahova a fényvezető irányul, három milliméter átmérőjű területen rövid időn belül 80—100 fok közötti hőmérséklet keletkezik, ezáltal a szövet elsorvad. Kistermelők és a szabályozók A lakosság ellátásában a mezőgazdasági nagyüzemek mellett fontos szerepet töltenek be a mezőgazdasági kistermelők. A kistermelés ösztönzése társadalmi érdek, ezért a* központi és helyi irányítás nagy gondot fordít a megfelelő termelési és jövedelmi érdekeltség fenntartására. A gazdasági szabályozó rendszer módosításával összhangban 1980. január 1-től néhány területen változtak a kistermelést érintő ár- és támogatási rendelkezések is. A mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek felvásárlási árszínvonala átlagosan mintegy 10— 12 százalékkal emelkedett. Az állatok és az állati termékek felvásárlási árszínvonala azonban az átlagosnál várhatóan jobban növekszik. mint a növénytermesztési termékeké. így a nagyobb kockázattal, több fáradsággal járó állati termékek termelésében érdekeltebbek lesznek a mezőgazdasági kistermelők is. KÉTFÉLE FELÁR A kistermelőket nemcsak a felvásárlási árak emelkedése érinti, hanem a meze gazdasági termékértékes'♦•üi szerződés keretében a f vásárló szervezet álla* megbí- V.lt ' mezőgazdaság. nagyüzem, az ÁFÉSZ részére értékesített élőállat után a fel- vásárlási áron (alapár) felül az ún. mennyiségi felár is megilleti. A mennyiségi felár akkor is jár, ha az állami húsipari vállalat, valamint a mezőgazdasági nagyüzem és az ÁFÉSZ a vágósertést a sertésvágó, illetve feldolgozó- üzeme részére közvetlenül a kistermelőtől vásárolja meg. A szerződésben meghatározott minőségben átadott 95— 115 kg közötti hús-és húsjel- legű sertés alapára például ’ 30,50 Ft/kg, a 450—570 kg súly között átadott, legalább II. osztályú növendékbika alapára 33 Ft/kg. Ezen felül kap a kistermelő kilogrammonként legalább 50 fillért, illetve egy forintot. Több éves szerződéses felár jár a kistermelőnek, ha meghatározott termények esetében legalább 5 éves, állatok és állati termékek esetében legalább 3 éves időtartamra vállalja. A fűszerpaprika több éves szerződés alapján történő termelése esetén például a felár 100 kilogrammonként 20 forint. Azok a kistermelők, akik a felvásárló szervezettel legalább hároméves időtartamra Imnek hízott sertésre szerződést, az első évi teljesítésnél 0,50 Ft/kg, a második évi teljesítésnél 1 Ft/kg, a ham matlik évi, illetve azon túl folyamatos teljesítésnél 1,50 Ft/kg felárat kapnak. A kistermelők a bogyós gyümölcs telepítéséhez szaporítóanyagot támogatással, csökkentett áron vásárolhatnak, ha legalább 1000 m! terület teljes termelésére 3 év időtartamra kötnek 'értékesítési szerződést. Ez azt jelenti, hogy a málna esetén 100 darabonként 120 Ft-tal, fekete és piros ribiszkénél pedig 800 Ft-tal olcsóbban jut a kistermelő szaporítóanyaghoz. A zöldségtermelés növelése érdekében a kistermelők a fóliasátor létesítéséhez szükséges fóliát és előregyártott vázszerkezetet 40 százalékkal csökkentett fogyasztói áron vásárolhatják meg, ' ha a fólia alatt termelt zöldség értékesítésére 3 évre szerződést kötnek az illetékes vállalattal. Húszszázalékos támogatás illeti meg a kistermelőt kerti traktor (7,5 kW-ig) és munkagépei. a terménydaráló és -morzsoló, ia motoros permeSegífséget igényelnek Érezzék, hogy rájuk is szükség wan A rehabilitáció az orvosi, a szociális, a nevelési és foglalkozási módszerek együttes alkalmazása abból a célból, hogy a beteg egészségét a lehető legnagyobb mértékben visszanyerje. Olyan folyamat, melynek segítségével a betegség, vagy sérülés utálj az érintett ember cselekvőképessége és társadalmi tevékenysége a betegséget — sérülést — megelőző szintre, vagy ahhoz közelire visszaállítható. A meghatározásból is kitűnik, hogy összetett folyamatról van szó, melyen belül megkülönböztetünk orvosi, foglalkozási és szociális rehabilitációt, melyek szorosan összefüggenek. Az orvosi rehabilitáció a megváltozott munkaképességűek testi és szellemi állapotának a lehető legjobb helyreállítását, a megmaradt munkaképesség felmérését, a kedvezőbb foglalkoztatás jellegének, irányának, egészségügyi feltételeinek meghatározását jelenti folyamatos gondozás és ellenőrzés mellett. Ezt követi az egészségügyi szolgálat kezdeményezése alapján a szakmai és szociális rehabilitáció és jelenti a megmaradt, vagy meglevő munkaképesség teljes mértékű kihasználását az egészségi állapot fenntartása, illetve javítása mellett. A rehabilitációs tevékenységnek ma már azon a felismerésen kell alapulnia, hogy olyan egységes társadalom- politikai tevékenységről van szó, amelyben elválaszthatatlanul összefonódnak az egészségügyi, szociális és munkaerő-gazdálkodási szempontok. Ennek megfelelőöl nemcsak orvosi feladat és nemcsak a szociálpolitika hatókörébe tartozik, hanem részét kell képeznie a vállalatok gazdasági és munkaerő-gazdálkodási elképzeléseinek is. Ebből az elgondolásból született meg a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetét rendező jogszabály, az 1/1967 (XI. 22.) Mü.M—Eü. M.—Pk számú együttes rendelet, amely kisebb módosításokkal kiegészítve ma is érvényben van, és a vállalati rehabilitációs tevékenység jogi alapjául szolgál. A vállalati foglalkozási rehabilitáció helyzete az elért eredmények ellenére nem kielégítő. A rehabilitációs jogszabálynak nem mindenütt szereznek tező és porozó, továbbá a háti permetező- és a fejőgép beszerzésekor. Műtrágyát, növényvédő és gyomirtó szert is 22—49 százalékkal csökkentett áron vásárolhat. A tehénállomány növelését ösztönzi az is, hogy a kistermelőt a tulajdonában levő második tehén és minden további után darabonként 5000 Ft támogatás illeti meg. TAKARÉKOSABBAN Áz 1980. évi termelői árak nemcsak mint eladót, hanem, mint vevőt is érintik a mezőgazdasági kistermelőket. A kistermelők jövedelmi helyzetének megítélésénél nem hagyható figyelmen kívül, hogy a termelésükben felhasznált .fontosabb eszközök, anyagok, a szemes és ipari takarmányok beszerzési ára és a szolgáltatások díjtételei is változtak. Az ár- és egyéb intézkedések természetesen eltérően érintik az egyes kistermelőket attól függően, hogy a tevékenységüknek mi a főprofilja, és e körben a jövede- deíemnövelő és -csökkentő hatások egyenlege hogyan alakul, milyen a szabadpiaci értékesítés aránya stb. Ez az eddiginél jobban aláhúzza a gondosabb és takarékosabb gazdálkodást a kisüzemi termelésben is. F. I. érvényt. A szakmai rehabilitáció a munkáltatók tevékenységében általában nem szerepel olyan súllyal, mint amit a népgazdasági szempont indokolna. A népgazdaság munkaerőhelyzete azt igényli, hogy a csökkent munkaképességű dolgozókat potenciális munkaerőforrásnak tekintsük és biztosítsuk számukra a hatékony foglalkoztatás feltételeit. A foglalkozási rehabilitáció mindenekelőtt vállalati feladat. A vállalat köteles a csökkent munkaképességű dolgozókat elsősorban eredeti munkakörükben és szakmájukban, amennyiben ez nem lehetséges, akkor a vállalaton belül olyan munkakörben foglalkoztatni, ahol egészségük további romlása nélkül szak- képzettségüket hasznosítani tudják. Amennyiben erru nincs mód, a vállalatnak kötelessége a dolgozót; más munkára betanítani, szakképzésben részesíteni, vagy átképezni. Szükség esetén ilyen célra létrehozott külön üzemrészben is lehet, csökkent munkaképességűt foglalkoztatni. Ha a vállalat semmiképpen nem tudja foglalkoztatni dolgozóját, köteles a területileg illetékes járási hivatal, illetve tanács munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének figyelembe ajánlani. A csokiként munkaképességű dolgozók helyzetének figyelemmel kísérése, a rehabilitációból adódó feladatok elősegítése érdekében általában minden vállalat köteles csökkent munkaképességűekkel foglalkozó vállalati bizottságot létrehozni. A vállalati rehabilitációs bizottságok működése sok esetben formális. Gyakran nem is tudnak arról a vállalati vezetők, hogy ilyen bizottságokat létre kell hozni. Ez azért is sajnálatos, mert a vállalati bizottság tesz javaslatot —■' a dolgozó kérésére, vagy a vállalat kezdeményezésére — a megfelelő rehabilitációs intézkedés megtételére. A tapasztalat azt mutatja, nagyon sok esetben a rehabilitálást igénylő dolgozó sem tudja, hogy ilyen irányú gondjaival kihez fordulhat, és nem tudnak arról sem, hogy vállalati rehabilitációs bizottság működik az üzemnél, vállalatnál. Jelentős eredmény volt a jogszabálymódosítások sorában az 1976-ban életbe lépett rendelkezés, mely szerint a vállalatok tartalékalapjukból, visszatérítési kötelezettség nélkül a béralap 0,2 százaléka erejéig rehabilitációs célokra fordíthatnak pénzt. Az olyan vállalatok, melyek kitűnnek a csökkent munkaképességű- ekről való gondoskodásban, további kedvezményekben részesülnek. A helyi tanácsok is fontos szerepet játszanak a rehabilitáció terén. Feladatuk az ezzel kapcsolatos munka ösz- szehangolása a vállalati rehabilitáció ellenőrzése. Vannak olyan csökkent munkaképességű személyek, akiknek foglalkoztatását üzemi keretek között biztosítani nem lehet. Megoldás olykor a szociális rehabilitáció, melynek fajtái: az átmeneti segély, rendszeres szociális járadék — munkaviszonyhoz kötött — rendszeres szociális segély. Közös jellemzője a háromféle pénzellátásnak, hogy csak olyan esetben állapíthatók meg. ha a dolgozó foglalkozási rehabilitációjára nincs mód és a dolgozó munkaviszonyát pieg^üntetik. Az átmeneti és szociális járadék megállapítása feltételekhez kötötték. Napjainkban a rehabilitáció fokozatosan előtérbe kerül. Naponta találkozunk a sajtóban, rádióban, televízióban a rehabilitációval foglalkozó hírekkel, riportokkal! Mégis sokan nincsenek tisztában a fogalommal és nem látják benne a társadalom és az egyén tényleges szükségletét. K. J. Játék a palóc tornácon Lucfalván — kj — NÓGRÁD — 1980. április 18., péntek 6
