Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-15 / 63. szám

Antal András # A /r I| rr m k A r // • ir| es ozollosi Maria müveiről Molnár Zoltán: Jelenünk múltunk Balassagyarmaton, a Hor­váth Endre Galériában két tehetséges fiatal nógrádi ipar­művész eddigi munkásságával ismerkedhetett meg a közön­ség. Mindketten az Iparmű­vészeti főiskola elvégzése után kerültek jelenlegi tevé­kenységi helyükre. Antal András, a Eomhányi Építési Kerámiagyár mű­vész-tervezője. Művészeti te­vékenységében az utóbbi 4—5 év döntő fontosságú: a kísér­letezés. a különböző anyagok, technikák, megfogalmazásmó­dok próbálgatása. A kiállítá­son bemutatott anyagának sokfélesége nem eklektikus kicsengésű, hiszen fiatal mű­vésznél a formanyelvt kísér­letezés elengedhetetlen lép­csőfok a művészi fejlődés, a művészi önkifejezés szem­pontjából. Egyetlen hagyo­mányos értelemben vett ke­rámiával sem találkoztunk a tárlaton. finom fényű barna mázzal bevont virág-és állatfigurái a díszítő igényű kerámiák csoportjába sorolha­tók. Kiállításán egyetlen fali­kép idézte geometrikus, több szitáról nyomott és többször égetett — a grafika kifejezési lehetőségeire utaló — képigé­nyű kísérleteit. Finom forma- érzék, visszafogott színvilág jellemzi. Legújabb kísérlete egy Ősi technika: a raku fel­újítása. Ez a régi japán ke­rámiatechnika amerikai köz­vetítéssel került Európába. An­tal András művésztelepen ta­lálkozott vele. Speciális el­járás, mely több ponton eltér a hagyományos kerámiaalakí- tósi módoktól. A művész a ré­gi mestereket követve gépi eszközök bevonása nélkUl, ke­zével formálja a tálat. A te­nyér egyenetlenségei, a kéz lendületének szubjektív motí­vuma közvetlenül és véglege­sen 'ottmarad a tálon — egyé­nivé,' egyedivé téve. A raku technika lényege, mely meg­Két rangos kitüntetést ka­pott a közelmúltban az ame­rikai New Orleans-i egyetem lengyel származású profesz- szora, Andrzej Schally. Előbb a krakkói orvostudományi egyetem díszdoktorává avat­ták, majd nagy jelentőségű fi­ziológiai kutatásaiért megkap­ta az orvosi Nobel-díjat. Schally professzor 1939 óta első ízben látogatott most Lengyelországba. Bár a krak­kói egyetem tanáraival, köz­különbözteti a többitől az égetés utáni iefojtásban rej­lik, mely során vékony, ko­romhoz hasonlító réteg rög­ződik a tárgyon, speciális be­vonatként. Antal András ezt különböző szintű és fényere­jű mázakkal kombinálja, me­lyek táji, népművészeti motí­vumok asszociációit keltik a szemlélőben. Pillanatnyilag ez az a kifejezési lehetőség, amelyben a fiatal művész Ön­magára talált, ez az amely ösztönzően hat alkotó fantá­ziájára, s feltehetően újabb lehetőségek egész sorát rejti magában. Szőllősi Mária textilművész jelenleg a szécsényi Palóc Há­ziipari Szövetkezetben terve­ző. Antal Andráshoz hasonló­an a fiatal művészek forma­kereső útját járja. Állomásai­ról híven vallott kiállított anyaga. „Királynő” című fali­képé, melyen az alap nyers­vászna kiemeli a finom arany­sárga hímzést és a fehér hor­golt motívumokat, hangsú­lyozva a téma nemességét, ünnepélyes, tartózkodó pom­páját. A kép visszafogott szín­világa, a fehér, sárga és nyersszín finom összhangja emeli ki a művet a hasonló jellegű munkák közül. A se­lyemhímzés ősi szépségét idé­zi a lilás árnyalatokban meg­oldott palást, mely kis mére­te ellenére monumentálisán, mély színei révén líraian hat. ÁTMENETI KORSZAKOT képvisel néhány erős színvi­lágé makramé, ezek azonban kevésbé jelentősek Szőllősi Mária munkásságában. Tova­tűnő próbálkozások csupán. Saját szövőszékének megépü­lése tette lehetővé, hogy na­gyobb formátumú, szövött textilekkel foglalkozzék. A népi gyapjúszövések ruszti- kusságát, egyszerűségét, s ép­pen ezáltal megnyilvánuló szépségét sikerült megvalósí­tania textiljein. Választott té­mái is a népművészet egyik Nobel-díjas díszdoktor tűk Rudolf Klimek és Sta­nislaw Konturek professzo­rokkal rendszeresen levele­zett, nagy jelentőségű felfede­zésének, az agynyúlvány — a hipothalamus — LH-—RH- ídeghormon származékainak a nőgyógyászatban és a gasztro- enterológiában való alkalma­örök motívuma köré csoporto­sulnak: a virág, a bimbó az ihlető elem. A népművészet­hez hasonlítható stilizálással jelennek meg e növények a textiljein. A gyapjú szépségét fagolyók, bogyók aplikálásával egészíti ki. Különösen szép nagyméretű Virág című fali­képé, melynek meleg, mély­barna hátteréből lágyan, ér­zékenyen bomlanak ki a virág szirmai. Díszítő hatásán, de- korativitásán túl ez a fajta szövött textil képes lenne a fallkárpitok ősi funkcióját folytatni napjainkban: mele­gíteni, oldani a szögletessé­gükben, sablonosságukban ri­deg lakások hangulatát. Néhány textil-kerámia pá­rosításé alkotással is találkoz­hattunk, bár ezeken érzésem szerint a finom kidolgozású, parányi hímzéseké A MEGHATÁROZÓ SZEREP, a kerámia csupán ezeket emeli ki, keretül szolgál (pél­dául Életfaj. Az iparművé­szetben az utóbbi évtizedek­ben erősen nyomon követhető a műfaji határok elmosódása, különböző technikák keveré­sének hol szerencsés, hol kife­jezetten bántó kísérlete. Mint próbálkozás, s mint technikai érdekesség semmiképp sem ítélhető el az ilyen jellegű próbálkozás. A legutóbbi évek­ben azonban — már a Bauhaustól számíthatóan töb­bé kevésbé folyamatosan — ismételt visszanyúlás tapasz­talható a mesterségek alapjai­hoz. Párhuzamos ez azzal a törekvéssel, hogy minden ed­diginél jobban érvényesüljön az anyag önmagáért való szép­sége. Ezt a fejlődési vonalat jól illusztrálja mindkét mű­vész tevékenysége: Antal a raku ősi technikájában Szől­lősi a szövés! technikából adódó szépség maximális ki­használásában talált művészi­leg kvalitásos kifejezési lehe­tőségre. K. E. sáséról személyes találkozás­ra, eszmecserére csak most került sor. Az 54 éves tudós lengyel- országi tartózkodását arra is felhasználta, hogy a lengyel egészségügyi miniszterrel, Ma­rian Sliwinski professzorral az amerikai—lengyel orvostu­dományi kapcsolatok kiszéle­sítésének a lehetőségeit meg­tárgyalja, különösen a hi­pothalamus hormonok klinikai alkalmazása területén. GRI CSILLAGOK GÁRDONYI GÉZA MÜVÉNEK KÉPREG ÉNT VÁLTOZAT A Feldolgozta: MÁRKUSZ LÁSZLÓ Rajzoltai ZÖRÁD ERNŐ pillérei Ahogy az idő múlik, az ifjúság mind köze­lebb jön; formákat ölt, ami akkor még for­mátlan volt, megkapják az események végle­ges értelmüket, minden a helyére áll, beleil­leszkedik a történelem folyamatába. Aminek meg nincs időtálló jelentősége, az el is halványul az emlékezetben, elfelejtődik, kihull a rostán. Az a tavasz, a fényes szellők emlékével is pezsdítő tavasza — istenem, harmincöt éve — számomra ma már klasszikus hármas pil­lért kapott, azon a három pilléren szilárdan köti össze a múltat, s jövendőt. A spontán és közvetlen népi hatalom — az önkéntes új hadsereg — és a földreform. * ☆ Ahogy a front átvonult, maga után hagyva a temetetlen halottakat, a romokat, a kilőtt tankokat és ágyúkat, repülőgépek égett ron- csuit —, mindenütt megteremtette a nép, s napok alatt, a maga önkormányzatát, az ide­iglenes helyi hatalmat a hata’omnélküliség állapotában. Semmi tétovázás, semmi ingadozás. Ez a válasz legelső mondata arra a mai fiatalok által is még gyakorta megfogalma­zott kérdésre, hogy forradalom volt-e, vagy csak egy, a történelem véletlen szeszélyéből felszabadítóvá lett hadsereg kergetett ki egy másik megszálló hadsereget. Az iskolában a háborút oly’ felületesen, s közhelybélyegek­ben megtanult fiatalok megannyi vizsga után is sokszor értetlenül maradnak a kérdés előtt. Nem felesleges nekik elismételni. A magyar történelem utolsó saját szava a Tanácsköztársaság volt. Az egyesült európai burzsoázia 'fegyveres erői verték le, s ültet­ték nyakunkba az önerejéből erre képtelen­nek bizonyult úri ellenforradalmat, s az el- , vállalta a helytartó szerepet. Az ő háborúba sodródásuk — két évtizedes terror után — a magyar népnek csak újabb vérébe, szen­vedésébe került, s semmiképpen nem vállal­hatja a neki szánt, sokáig és sokat emlege* tett „Hitler utolsó csatlósa” szerepet. Ennek a legvilágosabb bizonyítéka a fé­nyes szellők tavasza. Amikor a magyar nép újra azt tehette, amit akar, évszázadok óta és újrakezdett forradalmait folytatta, s rész­ben fejezte is be. A földreformmal. Hiszen a közvetlen népi hatalom jellegét nem pusztán az mutatta, hogy létrejött. Ha­nem az, hogy mit tett. Nemcsak temetett, takarított, rendet tartott, élelmet gyűjtött, ha­nem már küldte is szabadságharcos osztagait az űj csatamezőkre, már készítette Is elő a földreformot A tizennyolc-tizenkllencea két forradalom veteránjai, az ellenforradalmi korszak ellenzékének itthon elrejtőzött, vagy hazaszökött harcosai, illegális kommunisták­tól, szociáldemokratáktól Bajcsy-Zsllinszky kisgazdáiig, polgári humanista értelmiségiekig összefogtak, hogy újrakezdjék a nemzet éle­tét, bizakodva, hogy lesz magyar újjászületés. * Az igazán nyomatékos és látványos bizo­nyíték az, hogy úgyszólván minden fegyver­forgató férfi — öreg szökött katonáktól az éppencsak pelyhedző suhancokig —, akit ez a lehetőség már otthon talált, azonnal fegy­vert kért, követelt. Nem rajtuk múlott, hogy mire kiértek a harctérre, már allg-alig ve­hették ki .a részüket a fenevad megsemmisí­téséből. De még mennyi hőst áldoztak: az ak­namezők felrobbant tetemei, a vasútépítők, de hozzájuk kell számítanunk azokat, akik elestek Franciaországban, Jugoszláviában, Szlovákiában más népek fial között, akik ha­difoglyokként partizánnak jelentkezve har­coltak Ukrajnábun, vagy leugrottak ejtőer­nyővel Magyarország felett, s elestek csend­őrgolyóktól. Ha mind összeszámoljuk, nem szégyenkezhetünk. ☆ Minden felhívás és jeladás nélkül, alakul­tak meg Nógrádban is az első földigénylő bizottságok. Léhet-e perdöntőbb bizonyítéka annak, hogy a népnek, még a tegelnyomot- tabbaknak, sötétségben tartottaknak sem volt egy pillanatig sem kétségük az lránt, hogy forradalom kezdődik, s hogy ők ennek a forradalomnak természetesen és eleve har­cosai. Alig alakult meg Debrecenben az ideigle­nes kormány, már érkeztek is a küldöttsé­gek az ország addig felszabadult részeiből, hogy sürgessék a földreformot. A forradalmi módon létrejött népi önkor­mányzat mellett — a szintén történelmi sze­repű üzemi bizottságokat is megelőzve —, a földigénylő bizottságok alkották a népi de­mokratikus forradalom lelkes, szenvedélyes, harcos rohamcsapatait. A nemzetgyűlés és a kormány —, melyek korántsem voltak oly’ egységesek — kényte­lenek voltak velük lépést tartani. A földre­formtörvény egy-két napot szépített törté­nelmi dátuma március tizenöt. Hogy igazán szent legyen. Itt és ekkor, a „földosztásban” ismertem meg a gyakorlatban a „dolgozó nép okos gyü­lekezeteit”, mennyire okosok, bölcsek, hogyan dolgoznak. Az ő példájuk tette nevetségessé bennem a szikkadt dogmatikus okoskodást: a magyar nép nem érett a demokráciára, nincsenek demokratikus hagyományai. De­hogy nem érett, dehogy nincsenek! Történelmi feladatot, ekkorát, talán még soha sehol a történelemben nem oldottak meg ilyen viharos gyorsasággal, néhány hó­nap alatt, ilyen szakszerűen, Ilyen demokra­tikusan és hibátlanul. A feudalizmus sok évszázados bástyái, a grófi, főpapi (meg a velük oly’ gyorsan har­móniát talált részvénytársasági) birtokok he­tek alatt omlottak össze a forradalmi nép kérlelhetetlen csapásai alatt. Történelmünk aztán —, sajnos — nem űgjr alakult, ahogyan alakulhatott volna. Voltait rossz kitérők is. Ha évfordulókon visszaemlékezünk, azt hi­szem mégsem az kell, hogy eszünkbe jus­son, mennyivel könnyebb is lett volna az utunk a rossz kitérők nélkül, s mennyivel gyorsabban folytathattuk volna haladásun-; kát a fényes szellők töretlen szárnyán. Hanem arra kellene gondolnunk, mit hasú nosíthatunk még mindig, még ezután is az akkori tapasztalatokból. Mit használhatunk fel, hogy könnyebben megküzdjünk mai ne­hézségeinkkel. „ Valahogy hasonló módon kellene felada­tokat rónunk a dolgozó nép okos gyüleke­zeteire. Nem sajnálkoznunk kellene a de­mokratikus tapasztalataink hiánya miatt, hanem arra törekednünk, hogy klbányész- szuk és felelevenítsük a valóságosan és tevé­kenyen működő demokráciánk ma Is fel­használható tapasztalatait. ☆ Adjon nekünk ma is erőt, segítséget — történelmünk sok egyéb dicsőséges emléke . mellett arra, hogy első március tizenötödike mellett is — a bizonyos értelemben összes történelmi tapasztalatunk csúcsén fűjó fé­nyes szél, a negyvenötös tavasz még mindig feltámasztható szele. \ULVA NÍjGY LQVAS BOCSKAIKKAL ÍGY IDŐBEN EGY PA ...Éi NÉHÁNY PERC , . VÁGTÁZOTT BEA VÁRKAPUN, f v/re/ioAw>/äwy~^\ v&t/r, /rrA rőpó'/rf ^ /M/G JJAJSZO/fALK dgÉttja ßf/v/rMAsr./fat/ríőa JwBML f/A zz/s/ös, az /szf*-rwixmBk V SAMÍ /VfAY. KERESTE Á BORBÉLYOKAT, ^ ÁKIK EZ IDŐ TÁJT JÁRTASAK .VOLTAK AZ ORVOSI TVDOtlA ' NYOKBAN IS. AHIKOR HOSSZÚ FEJSEBET VARRNI KEZDTEK... LEVELET HOZOTTÁ TÖRŐKTŐL. NYOMBAN ÖSSZETROMBlTÁLTATTA B ,TANYA, FELKÉSZÜLTÉN E? VÁRTA A TŐRÖK SEREGET. AKLARIG AZ ÖRÖK HOSZ- iLLOTT MAR VEN TELESZ- éjjel - A TÖRÖK érkezését viőYazta. 7EPTEHBER Ín történt... f £Uf/rS£GO£L [ *£#£&£/£££/& l CSAJT £Zf AZ fljor \ MMTAW/V ff£. £J/MZ>/f/0,AZ Wf/VfAM'rf f JÓL MJZ, SOCSJTA/f mróz roGUA Z/Z£OfS L. VAG/f . I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents