Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)
1980-03-15 / 63. szám
Miért voIt szükség a szervezeti változtatásokra ? Nyílt, őszinte eszmecserét és határozott cselekvést Interjú Kovács Lászlóval, az SZMT vezető titkárával Megyénkben újabb nagy erőpróba sikeres elvégzésére: a szakszervezeti tisztségviselők és a szakszervezeti szervek újjá választására készülünk. Ehhez teremtettek kedvező politikai légkört a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról szóló értékelő, elemző megállapítások, a további feladatok kijelölése, valamint a XII. kongresszus irányelveinek széles körű vitája. Ez utóbbiban nemcsak a párttagok, hanem a páríonkíviiliek sokasága is részt vett. Az eszmecserék felpezsdítették az aktivitást, fokozták a tettrekészséget, szították az alkotó, cselekvő kibontakozást. E gondolatok jegyében kerestem fel Kovács Lászlót, az SZMT vezető titkárát, és megkértem, válaszoljon a szak- szervezeti választásokkal kapcsolatos kérdéseimre. — Elöljáróban arra kérem, jelölje meg a választások alapvető politikai célkitűzéseit és azok tartalmát. — A számadás során szólni kell arról, miként hajtottuk végre a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusának határozatát, milyen szerepet tölt be, mi a helye mozgalmunknak a társadalomban, miként, fejlesszük tovább tevékenységünket, hogy eredményesen segítsük a XII. kongresszus határozatainak megvalósítását. Lényegesnek tartom, hogy a tagság előtti értékelésből mindenki érezze, mennyiben teljesítettük társadalmi szerepünket, miként szolgáltuk a tagság érdekeit, törekvéseit, igényeit, mennyire segítettük elő szocialista céljaink valóra váltását. Ezt az elemzést alaposan, reálisan. csak akkor tudjuk elvégezni, ha minden munkahelyen, szakszervezeti taggyűlésen nyílt, őszinte eszmecsere lesz, amelyek biztosítják politikai elképzeléseink, népgazdasági feladataink megértetését, hozzájárulnak a sajátos helyi körülményekhez való rugalmas igazodáshoz, elősegítik a tenniakarást, a fegyelmezett cselekvést, a szakszervezeti munka fellendítését. Ezért a politikai előkészítés során a tagságot az 1980. évi tervek sikeres teljesítésére, a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny további folyamatos korszerűsítésére, a felsőbb határozatok ismertetésére, a konkrét helyi tennivalók megoldására mozgósítjuk. Érdekvédelmi funkciónkból adódóan számot kell adnunk a kollektív szerződés végrehajtásáról, az élet- és munkakörülmények alakulásáról, a munkahelyi nevelésről és a további feladatokról. E munka során különös figyelmet fordítunk a dolgozók jogos igényeinek, felvetéseinek, véleményének intézésére és megválaszolására. — Tudomásom szerint szervezeti változásokra is sor kerül. Miért? — Csak az alapszervezetekben. Lényege a következő: áttérünk a bizalmiakból álló szervezeti rendszerre. 'Ezáltal kiküszöböljük a jelenleg meglevő nem kívánatos átfedéseket, a szakszervezetek egy- másmellettiségében jelentkező ismétléseket, az alulról való felépítési rendszert jellemző három-négyszeres áttételeket. Az új elképzelések szerint az .alapszervezet irányító szerve a bizalmitestület lesz. Ezzel tulajdonképpen egy kézbe kerül a döntés és a végrehajtás. A bizalmiak a választások után annak a felelős testületnek lesznek a tagjai, amelyik irányítja • az alapszervézeti életét és a szakszervezet kettős hivatásának hordozója, érvényesítője. A bizalmiak rendszeresen és cselekvőén .részt vesznek a célok meghatározásában, az állásfoglalások, döntések, vélemények formálásában és meghozatalában. Minden lényeges döntés előtt tanácskoznak csoportjukkal és a többség véleményét képviselik. Ez már az üzemi demokrácia gyakorlati próbaköve. — Mi szűnik meg, mi módosul az előbbi intézkedés hatására? — Megszűnnek a szakszervezeti tanácsok. Csak kivételes esetekben, a szakmai szervezetek engedélyével működhetnek munkahelyi bizottságok. Ugyanakkor módosul a taggyűlések helye és szerepe. Ennek két változata van. ösz- szevont taggyűlésre csak ott kerül sor, ahol egyszerre, egy időben össze lehet hívni a tagságot, és azon az alapszervezet minden tagja részt vesz. Ebben az esetben gyakorolják a demokratikus jogaikat: döntenek, állást foglalnak, véleményeznek, javasolnak mindazokban a kérdésekben, amelyekre az 1018- as SZOT és a Minisztertanács együttes határozata jogot ad. Ilyen esetekben, ilyen helyeken a bizalmitestület nem működik, a vezető szerv közvetlenül a szakszervezeti bizottság. A másik változat az, amikor a szakszervezeti csoportokban tartják a taggyűlést. Erre akkor kerül sor, ha nincs mód a tagságot egy- időben. egy helyen, egyszerre összehívni. Itt viszont már működik a bizalmiak testületé. / — Milyen tisztségviselőket és szakszervezeti szerveket választanak újra? — A szakszervezeti csoportok bizalmit, bizalmihelyettest, vagy helyetteseket, a gazdasági felépítés függvényében pedig főbizalmit és azok helyetteseit választják meg. A bizalmiakból, főbizalmiakból és a szakszervezeti bizottságokból' tevődik össze a bizalmitestület, amelynek létszáma nem haladhatja meg a 150 főt. Amennyiben ennél több a létszám, akkor a bizalmiak és főbizalmiak küldötteket választanak soraikból. Ahol nincs bizalmitestület, ott a testület elnöke, aki egyúttal a szakszervezeti bizottság elnöke is, főbizalmi, vagy bizalmi legyen. A'bizalmitestületen belül a bizalmiaknak és főbizalmiaknak kétharmados többséget kell biztosítani á szakszervezeti bizottság létszámával szemben. A középszervektől felfe le a szervezeti felépítés nem változik, csupán a megválasztásra kerülő tagok létszáma csökken, egészen a SZOT-el nökségig és a titkárságig. — Milyen követeimé nyéknek kell megfelelni a megválasztásra kerülő tisztségviselőknek? — A választást elősegítő kádermunka során arra tő rekszünk, hogy az segítse elő a szakszervezeti munka szín vonalának javítását, a szak szervezeti demokrácia elmélyítését, biztosítsa a káderpolitikái elvek érvényesülését, az utánpótlás tervszerűségét és lehetőleg minden szinten tükrözzék az általuk képviselt dolgozók összetételét. A hár más követelmény — politikai alkalmasság, szakszervezeti hozzáértés, mozgalmi vezetési, irányítási készség — szabja meg. hogy ki a legalkalmasabb, kit jelöljenek. Fontos, hogy a megválasztott bizalmi jól kifejezze és képviselje csoportjának érdekeit, élő, alkotó közösséggé formálja őket, hogy az előterjesztéseket rendszeresen beszélje meg velük, és képes legyen az elfogadott célokat, döntéseket megértetni, megvalósításuk érdekében a társadalmi akti vitást kibontakoztatni, hogy méltó partnere legyen a vele azonos szinten dolgozó gazdasági, illetve hivatali vezetőnek. — Befejezésül arra kérem, mondja el, hol tart az előkészítő munka megyénkben? — A választásokat a SZOT elnöksége irányítja. A lebonyolításért az iparági-ágazati szakszervezetek központi vezetőségei a felelősek. Az SZMT segítséget nyújt az előkészítéshez és a lebonyolításhoz, ellenőrzi a SZOT határozatának végrehajtását. Megyénkben az előkészítő munkálatok tervszerűen, rendben, az intézkedési tervnek megfelelően folynak. Megtörtént a tisztségviselők felkészítése. Eddigi munkánkhoz sok segítséget kaptunk a területileg illetékes pártszervezetektől. Ezt a jövőben is igényeljük. Az országoshoz hasonlóan április első napjaiban kezdődnek meg a szak- szervezeti bizalmi-, főbizalmicsoport-, illetve alanszervezeti választások. Ezt követi a középszervek — különböző szakmai megyebizottságok — újjáválasztása. Erre júniusban kerül sor. Szeptemberben lesz az SZMT Nógrád megyei küldöttértekezlete, majd decemberben a megyei küldöttek részt vesznek a SZOT XIV. kongresszusának munkájában — fejezte be nyilatkozatát Kovács László. Venesz Károly Tízszázalékkal kevesebben Szakképzettségének teljesen megfelelően tartja munkakörét a megkérdezett vegyipari műszakiak és közgazdászok 43 százaléka, ám ez az arány 10 százalékkal kevesebb az egy évtizeddel korábbinak — állapította meg pénteken a vegyipari dolgozók szakszervezete központi vezetőségének ülése, amely az 1969. és az 1979. évi felmérések egybevetésével elemezte a szakma értelmiségének helyzetét és a szakszervezet rétegpolitikai munkájának időszerű feladatait. Egyebek között szükségesnek tartották, hogy a szellemi kapacitás jobb kihasználása érdekében a vállalatok tartalmasabb munkával lássák el a szakembereket. Ezt a követelményt támasztja alá. hogy a megkérdezett felsőfokú végzettségűek 45 százaléka akkor is szívesen munkahelyet változtatna, ha keresetnövekedés nélkül, azonos munkakörben, de több értékes szakmai feladathoz jutna. A központi vezetőség a vállalatok gazdasági vezetőinek és szakszervezeti testületéinek figvel- mét felhívta arra, hogy tűzzék napirendre a műszakiak éc közgazdászok munkaellá- tá«'”'-’k szakmai tovább- --<nek. a fiatal szakemberek beilleszkedésének témáját Jól képzett, tapasztalt szakembergárda a biztosíték arra, hogy az OBV salgótarjáni bányagépgyárából minőségileg kifogástalan termékek kerüljenek a hazai és a külföldi megrendelőkhöz. Az ilyen tapasztalt dolgozók közé tartozik Kakukk Ferenc és Ujj Miklós is — képünkön — akik 30, illetve 25 -éve dolgoznak a gyárban. Mindketten a Május 1. nevet viselő szocialista brigád tagjai, s az általuk készített berendezések nagy része exportra kerül. (báb-) Vér nélküli nagy győzelem Milyen nap lesz holnap? változásokat óhajtókat — kérdezte március 14-én este Petőfi a Pilvax kávéházban a körülötte állóktól. — Szerda — válaszolta valaki. — Szerencsés nap — szólt Petőfi —, akkor házasodtam. S amikor az előkészületek közben Jókai botjából, amellyel izgatottan hadonászott, a beléje rejtett tőr senkit meg nem sebezve repült ki, s Becs felé mutatva szegeződött az ajtóba, többen felkiáltottak: szerencsés jel! Babonások lettek volna? — Korántsem. Belső izgalmi állapotuk, szorongásuk fejeződött ki csupán abban, hogy biztató jeleket kerestek. Mást pedig, mint apró véletlen tényeket, nem találhattak. Hiszen ki tudhatta közülük előre, hogy tervük sikerrel jár? A fiatalság és vele a város lakosságának jó része mozgósításában bizonyára nem kételkedtek. De Pest-Budán folyvást két ezred katonaság állomásozott, éppen e városok nyugalmát biztosítandó. Mi lesz, ha a majd tízezer katonát kivezénylik a kaszárnyákból? A Gellérthegy tetején ugyan még csak a csillagda épülete szerénykedik (a komor citadella ágyúi csak 1850 óta fenyegetik majd Pestet), de a budai vár ágyúinak torka éppoly kevéssé barátságos. S a hadsereg főparancsnokának ablakai, a Várszínház melletti épületből, éppén Pest felé figyelnek ... Mit lehet itt tenni? Csak egyet: kész helyzet elé állítani a feudális abszolutizmus kormányzati szerveit. — Nem kérni kell tőlük, hanem a megvalósított vívmányokat kell elfogadtatni. Petőfi szerint a szabadságjogok legfontosabbika, alap- intézménye a sajtószabadság. Az első út tehát nem a kormányzati épületek felé, hanem a legnagyobb nyomda, a Länderer és Heckenast felé vezet. De mi lesz, ha a nyomdász megtagadja követeléseik teljesítését — a Nemzeti Dal és a Tizenkét pont kinyomtatását ? Szakértelmük nyilván nem elégséges ahhoz, hogy a nyomdagépeket működtessék. De miért ne engedne a nyomdász a műhelyét körülvevő tömegeknek? Hiszen a sajtószabadságot mint polgár is óhajtja, s mint lapkiadónak, neki ez a vívmány nagy anyagi fellendülést ígér. Ezért történik tehát, hogy Länderer, átvéve a kéziratokat, fennhangon így szól: nem tudom kinyomtatni, hiányzik róla a cenzor aláírása — majd halkan hozzáteszi: foglal janak le egy nyomdagépet! S a nyomda alkalmazottakén! tesz eleget a nép óhajának. Közben hasztalan zuhog az eső: nincs senki a jelenlevők közül, aki ezt az első nagy siker után „rossz jelnek” tartaná. A tömeg folyvást gyarapszik. Az egyetemistákhoz mind több „ka- putos” (kabátos) ember, városi polgár, céhlegény csatlakozik, s egyre több „gubás”, tehát paraszti viseletű is feltűnik közöttük. A Jó- zsef-napi vásár mindig több napig tart. s az első vásározók már felérkeztek Pestre. Űjabb szerencsés körülmény ez, amely azonban már korántsem véletlen! Eredetileg éppen e vásár csúcspontján, március 19-én készültek fellépni, s a március 13-i bécsi forradalom 14-én megérkező hírére döntöttek úgy: / azonnal cselekedni kell. A bécsi forradalom híre a lekvésre, a kormányon levőket bénultságra késztette.' Ha a Habsburgok ott Becsben elbocsátották a kormány első emberét, a gyűlölt Met- ternichet, Pesten sem lesz tanácsos az ellenállás — vélték az utóbbiak. Annál is inkább, mert a forradalmárok követelései korántsem arra irányulnak, hogy az országot Budáról kormányzó helytartótanács mondjon le- (sejtik, hogy annak napjai ugyanis meg vannak számlálva), hanem csupán a sajtószabadság, e megvalósult tény tudomásulvételét, a nemzetőrség megalakítását, . és az egyetlen Budán őrzött politikai fogoly, Táncsics Mihály író (éppen a cenzúra megkerülése miatt ül börtönben!) szabadon bocsátását követelik. Ekkor már a helytartótanács az, amely Petőfi szavaival, „reszketni méltóztatik”, s nagysietve hozzájárul a követelések teljesítéséhez. Történelmileg véletlen, hogy ezekben a sorsdöntő napokban Pozsonyban együtt ül a rendi országgyűlés. Ez a testület, a pesti forradalom hatására és a nagy francia forradalom példájára, nemzetgyűléssé nyilvánítja magát, s immár nem csupán a kiváltságosok, hanem az egész nemzet képviseletében fogalmazza meg, s rögzíti majd törvényben a tizenkét pontban tömören összefoglalt kívánalmakat. A pesti forradalom híre óriási segítség, a változást régóta szorgalmazóknak, a konzervatív-reakciós erőket pedig tehetetlenségre kárhoztatja — kénytelen-kelletlen ők is tudomásul veszik a bekövetkezett változásokat. Ha nem is nyugszanak bele azért mindnyájan. Mert a március 14-i aggodalmak másnap ugyan alaptalanoknak bizonyultak, de hetekkel később már megmutatkoztak az első aggasztó jelek. A hadsereg továbbra is az uralkodónak engedelmeskedett, s az első érzékelhető ellenforradalmi lépéseik közé tartozott, hogy az udvar még márciusban bizalmi emberét, Jellasicsot nevezte ki horvát bánná. Az olasz forradalom, a prágai és a bécsi megmozdulások egyelőre lehetetlenné tették ugyan, hogy az udvar ellenlépéseket tegyen, de a fegyveres összecsapásra számítani lehetett. A pesti sajtó nem szűnt meg hangoztatni, hogy fegyveres ellenforradalmi támadás veszélye várható. A kormány is készült, a nemzet sem maradt készületlen. Először a katonaság összeírását rendelték el, majd másodjára — ahogyan a nóta a kormányzattal azonosított Kossuthról mondtad „ha még egyszer azt üzeni” — tényleges fegyverbe állását.. A márciusi ifjak többsége is. Petőfivel az élen, a nemzetőrség vagy a honvédség soraiba lépett. 1848 őszétől-a nemzet önvédelmi háborúra kényszerült. A roppant küzdelemben alulmaradt ugyan, de nem bukott el: leverték. A „küzdelemre, mely világcsoda” (Arany János) újabb, most már politikai küzdelem következett: az elveszettnek visszaszerzéséért, továbbfejlesztéséért. Ennek kudarcai és félmegoldásai még inkább kiemelték nemcsak az előző, feudális korszak félő! érzékelve, hanem a későbbi korokból is visz- szatekintve.^ a március 15-i győztes forradalom jelentőségét. A. G. Összevont értekezlet összevont értekezletet tartottak tegnap délután az MHSZ salgótarjáni székházában, az általános honvédelmi oktatási, az agitációs és propagandabizottság. valamint a gazdasági, társadalmi bizottság tagjainak részvételével. Az értekezlet napirendjén elsőként az MHSZ Salgótarján városi vezetőség 1979. évben végzett munkájának értékelése és az 1980. évi feladatok megbeszélése szerepelt, majd sor került a társadalmi munkabizottságok 1980. évi tevékenységének kijelölésére is. NÓGRÁD — 1980. március 15., szombat \
