Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

— Meddig maradnak ott? Erre nem tud viaszolni a titkár, nyilván —, annyira ............. sok tényezőtől függ a vá­t étován 1332 — kapásból nem is le­het. Mégsem marad adós: — Egymást fogó kezek (avagy Szügyben lárva, többről szólva) Becsületes, megbecsült, idős — összesen tíz összejőve- — Mennyien élnek a tele- parasztemberrel hozott ‘össze telt rendeztünk az elmúlt év- pen? a sors egy rövid autóbuszuta- ben — meséli a szakállas fia- \ tanácstitkár fejben szá­zás során. Beszélgettünk er- talember —, a cigánylakosság md, fellapozza aktáit: — öt­ről-arról. Mígnem az öreg részére. Tehát havonta egyet, yenen, a szügyi cigánylakosok legnyomasztóbb gondját is mindössze a nyár maradt ki. feje elkottyantotta: haragos vi- Átlagosan 13—15 ember jött szonyba, szinte késhegyig me- el, olykor húsz. Zömében csa­nő harcba keveredett a szom- ládos asszonyok, körülbelül szádjával. Mi van ezen csodál- 15 éves kortól negyvenig, koznivaló? Előfordult ilyen _ Miért inkább a nők...? régen is; Arany János példá- Marczinkó János ul A fülemile című versében mosolyog: tette halhatatlanná a szom- _ Ki tudja? Talán, mert Idé,n ,öt lakást szeretnénk szédok ádáz torzsalkodását. A jobban tudnak harcolni, mint felépíttetni. Ügy tűnik, a mi öregünk esetében azon- a férfiak szükséges feltételeket mind­ban a „madárfüttyügyet” _ Harcolni kellett? egyikhez sikerül megterem­em flinta mi a teni. S akkor már körülbelül arra céfoztam! hogy taí ^ ember maradna a tele' talatom szerint az asszonyok v könnyebben beszélők, szóki- A cigánytelepek felszámo- - , — mondóbbak. Ez megmutatko- megyénkben az utóbbi gyan elmesélte háborúságuk zott minden összejövetelen. ,doben lelassult. Oka anyagi, keletkezését, történetét az Mindig vetítettünk aztón kü. szervezeti és szemléletbeli utóbbi tény dóntó súllyal esik ixnKx7x támáWi nyírfául problémákban rejlik. Csak . latba. egé^sügyi, lakásai elő- W közülük ..két oldal­n«ftoba emberek minden- adásokat tartottunk, de hiá- ro1 • ^bb falusi ember, bár UstoDa emoereK minaen kezdtíink el a témáról he- nem lakik benne, nem adja kor léteznek — legyinthet- oa kezdtünk ei a témáról be- megtudta ki­nénk a doleon ám nem ilven szelgetm, tíz perc múlva már a na . ’ na megtudja, ki nenk a dolgon, am nem nyen Valaki min- nek szánják. (Annyira nincs kézenfekvő a dolog. Tapasz- masroivou szó. valaki min- ... J nénzre'-n Másik talatom szerint az előítélet d'S felhozta a segelyek, a , ,, a.Pr?zre'' Maslk taiatom szerint az eioueiei ,, dnleát a oldalról: többen nem csak sokkal melyebben, sokkal szociális juttatások dolgát, a tudnak takarékoskodni a trihh emherhen él mint azt 8a.iat meg a tarsa helyzetet, , "" takarékoskodni a toöD ernoerDen ei, mim azi ® ik miért ka- keresetükből, de nem is óha ­bármiféle hajdani, vagy fns- az*> K1. mlt> mikor, miért Ka­senti cselekedet valamelyest P<>tt, vagy nem kapott, is indokolná. Gyakorta még Számos cigányemberrel be- azokat is megosztja, akik tér- szeltem: utcán, vendéglátó- mészetszerűen, szorosan ősz nem pusztán a birtoklás kér­dése befolyásolja, hanem a nemzeti büszkeség is: a so­pánkodó atyafi említett Szom­szédja ugyanis cigány, s aho­szetartoznának. Erről azon­ban egy másik alkalommal... oldalról: többen nem csak nem tudnak takarékoskodni & keresetükből, de nem is óhaj­tanak. A cigányok társadalmi be­illeszkedésének segítése —, helyen. Sokuknak az volt a mivel az előítélet sokoldalú véleménye: a szociális segély — nem könnyű feladat. Je­mindannyiuknak jár, hiszen lentősek a visszahúzó erők. annyira alacsony a bérük, az Éppen ezért kell sokkal töb- — o — egy főre eső jövedelmük.., bet tennünk benne, érte. Megyénk lakosságának 8,4 örömmel hallottam, hogy a A cigánytelepek felszámo- százaléka cigány, ök kapják szl^gyl művelődési ház nem lása közel két évtizede to- a rendszeres szociális segé- vetette el^ véglegesen a cigá­lyamatos. Megyénkben a hat- jyek 40 százalékát. nyok köreben végzendő kul­vanas évek elején nyolcvan _ ... . turális munkát, az év máso­cigánytelepet tartott nyíl- vár 7 Äw' d!k felében tervezi a koráb­ván a megyei tanács, jelen- , . , sorkatonai bi találkozók felújítását. Ha­leg ötvenhetét. Az utóbbi há- marább nyilvánvalóan kivá­rom évben 914 család jutott JSltotte ahs^e- natosabb lenne.Deaz objektív------ regben Tud a művelődés! indokok egyelőre nem elhá­h áz kezdernenyezéseiről, s ríthatóak: tanulmányai, tár­igen helyesli, támogatja azo- sadalmi elfoglaltsága miatt lcat’ _ jelenleg kevés az ideje az in­— Sajnos, a klubszerű ősz- tézményvezetőnek, s nem tud* szejövetelek az új esztendő- na most tiszteletdíjat fizetni ben megszűntek — mondja —, a klubvezető részére, mert nem tudtunk, meglá­tásom szerint, már olyan — o — > programokat biztosítani, amilyenek ott tartották volna Sok, vagy kevés, amit Szügyben tettek, tesznek a be- semmi illeszkedésért? Máshoz való építés, vagy vásárlás útján lakáshoz. Mégis 1250 azoknak a családoknak a száma, ame­lyek olyan sanyarú körül­mények között élnek, hogy elemi szociális követelmé­nyeknek sem felelnek meg. az embereket. — Egyelőre tehát hasonlítás dolga. Az viszont Minden biztos: jó néhány helyen nem Szügyben az elmúlt évek­ben különösen sokat tettek a cigánylakosság társadalmi beilleszkedéséért. A hírek a sincs a számukra? szokásos támogatás mellett — _ Dehogy nincs. munkába való elhelyezkedés, rendezvényt ugyanúgy látó- ártana, ha legalább ennyit lakásépítés segítése stb. — új- gathatnak, mint bárki más. vagy csupán a fe­fajta törekvésekről szóltak, csak a sajátosan nekik szó- let* Mert az előítélet elleni Szügyben felvetődött a ci- 15 sorozat szűnt meg. hadjáratunkat csak így nyer­gányklub létrehozásának gon- _ Milyen szórakozást ked- hetjük meg’ do ata veinek a szügyiek? Állandó munkával, kultu­Marczinkó János, a műve- — A mozizást. Nagyon szí- rált lakással, tiszta fejjel, lődési ház igazgatója az álta- vesen nézik a színes filme- Egymást fogó, támogató kéz- Ja vezetett intézményben ta- két. Van ug^án néhány tévé zel. lálható. a telepen, de több kellene. Sulyok László Jánossy Ferenc Felgyen es (olaj) Évfordulók jegyében Munkás kulturális hetek Salgótarjánban zalmlak számot rdnak öt esz­tendő munkájáról, a kulturá­. Munkás kulturális hetekre gondok jó részét kiküszöböl- késztfődnek ismét a munkás- jilk. városban, Salgótarjánban. — Mi lesz az Idei munkás lis tevékenységről. A kulturá- Ezekben a hetekben a készü- kulturális hetek központi lis hetek tehát sokoldalú és lődés intenzívebbé válik, jól- gondolata? változatos lehetőséget terem-? kapcso- tenek a munkásművelődésre. lehet az előkészületek már -— Természetesen, tavaly októberben megkez- lódunk azokhoz a dődtek. A III. munkás kul- történelmi turális heteket idén április- társadalmi ban tartják. — Hagyományteremtő ese­ménysorozatról van szó. Ez vannak jelenünkre és jövőnk- den jelentős — Van egy mondás, amely évfordulókhoz, szerint mindennap olvasunk^ eseményekhez, mégis van a könyvnek ütine- amelyek egész társadalmunkat pe. Ugyanez a gondolat ve- megmozgatják, kihatással zérel minket is. Az év min­szakaszában egyúttal nyilván azt is je- re. Mindenekelőtt a párt XII. gondot fordítunk a különös munkás­lenti, hogy a korábbi két kongresszusára gondolok. A művelődésre, a szocialista bri- rendezvény tapasztalataiból kulturális hetek programja- gádok, s a dolgozók legszéle­okulva — az állandó elemek ként számos kongresszusi sebb rétegeinek, köztük a fia- megtartásán túl — változások rendezvényünk lesz, beszél- taloknak a művelődésére, is lesznek? getések a XII. kongresszus Mégis megrendezzük külön a Tóth Józsefné, a Szakszer- határozatairól, s egyéb fóru- kulturális heteket, elsősorban vezetek Nógrád megyei Ta- mok, amelyek felsorolására azért, hogy fokozott nácsának titkára válaszol a ezúttal nem térek ki, hiszen kérdésre: részletesen szeretjeinek majd — Valóban, rendezvényünk- nemsokára megjelenő prog- keltsük a művelődés iránti kel hagyományteremtésre ramfüzetünkben. Ugyancsak igényt. Rendezvényeinknek vállalkozunk — mondja. — erre az időre esik hazánk fel- célja, elsősorban az igény fel- Ez lesz a harmadik alkalom, szabadulásának 35. évfordu- keltése. Ennyiben jelent több­es e- min­ösztön­zést adjunk egész évre a munkásművelődésnek, fel­hogy kulturális heteket ren- lója, a nagy történelmi ese- letet számunkra ez az dezünk, tehát kezdeti tapasz- mény a kulturális heteknek ménysorozat. Egyúttal tákat is adunk a különböző megszervezéséhez. Ezt a célt szolgálja programfüze­tünk is, amely hamarosan eljut az érdekeltekhez, 3 tálatokkal rendelkezünk. Idén is kiemelt programja lesz. arra törekedtünk, hogy a ko- Idén emlékezünk József Atti- munkásközösségeknek müve» rábbi gondokat elkerüljük. Iára, a magyar és a nemzet- lődésük, kulturált szórakozái­Természetesen, az esemény- közi proletariátus nagy kői- suk sorozatban lesznek azonossá- tőjére. S a kulturális hetek gok, de különbségek is. során Derkovits Gyula élet­— Például? művének bemutatására is ki­— Egyik változás az idő- emelt program keretében amely külön tartalmazza kW pont. A korábbiakban ősszel vállalkozunk. Egyébként, ez emeltnek szánt rendezvé­tartottuk a kulturális heteket, az időszak a szakszervezeti nyeinket, s Most tavasszal. Október bizalmiyálasztásoknak is az ajánlást is ad. ugyanis rendszerint zsúfolt ideje, amikor is a csoportbi­kulturális programokban is, hiszen az a múzeumi és mű­emléki hónap, zajlottak a KPVDSZ kulturális napok, a bányász kulturális rendezvé­nyek stb. Továbbá, az előké­születi munka zömét nyáron kellett végezni, s ez bizony esetenként szervezési nehéz­ségekkel is járt és így to­vább. A tavaszi rendezéssel e természetesen T. E. okosság el cXKeíeTnsfíóiES Rákérdezni az utcán koncsorgókra Munka és nevelés Cereden lakosság szédesen vallanak a tavaszt váró, rendezett kertek, gon­dozott udvarok, melléképüle­tek, a sok tucatnyi személy­autó. „Megdolgoznak az em­berek a pénzért, háztájival is foglalkoznak, nem kerülik a számokat kémek Varga Gyu­lától, vagy a többi pedagó­gustól és szívesen megcsinál­ják. Amikor a tető megcsú­szott, ők is lelkesen hordták a cserepet, tűzifa nem sokáig állt az iskolaudvaron, ugyan­így a hó sem. Persze, mindez magyarázható lehet azzal is, hogy a gyerekek a pedagógu­siunkét — de nem -simítják rakosgatják a pénzt, hanem nak_e helyette az utcán, azt koribb az érdektelenség, a kö- sok elismerő szavaiért, dicsé- felhasználják arra, hogy job- persze nem könnyű ellenőriz- zömbösség. Akár tanulmányi rétéért buzgólkodnak... De mi ban éljenek.” — hallom. ni — a szülők segítségére munkáról, akár fahordásról, a helyzet a ^„családi munka­igaz állítás lehet ez a fel- számítunk, hogy rákérdeznek hólapátolásról, gyümölcssze- megosztással’’, az otthoni se- nőttekre — vajon a gyerekek- a délután csak sétafikálókra. désről van szó, fel kell tehát gítkezéssel ? Tajtiné egy friss ben hasonló gondolkodás for- — Általában azok a szór- kelteni az érdeklődést, ösztö- tapasztalatukból indul ki: rnálódik-e? Az iskola igazga- galmasak, rendszeretők, akik nözni kell. Ezt pedig csak cse- _ HARMADIKOS TANU­t ói szobájában Tajti Ervinné már az iskolában is tévéké- lekvő, aktiv példamutatással lC)KKAL írattunk felmérést” igazgatónővel, Varga Gyula és nyék, aktívak, azaz a tanórán lehet elérni — ha egy tanár a naDirendiükről érdeklődve. Polv»nli- t Trti-: n Kőiül ortóoo í /árt ^ * Somoskőy László igazgatóké' kezdődik a munkára nevelés, lyettesekkel járjuk körül a témát. — Alapkérdésnek tartjuk: a tanulók elsődleges munká­ja, kötelessége a tanulás, a rendszeres felkészülés. Hogy falnak veti a hátát egész idő Szinte nem volt olyan> aki al^tt, amíg a gyerekek dől ne g^f^ne valamit. A szülők goznak. nagyon sokat csökken többsége eljáró dolgozó> a gye- a munka nevelő ereje, csak rekeknek részt kell vállalni a essek- assek gereblyezgetes háztartási munkában. Ezekről lesz belőle Nem arról van szó „ kérdésekről gyakran szó hogy a pedagógus ugyanazt esik a szülökkel való találko_ csinálja végig, amit a diák- zasokon Régebben előfordult jai, de meg kell szerveznie a - ­— A nevelők igyekeznek felhasználni a legújabb ■ mód­szereket, differenciálásra tö­rekszenek, feladatokat adnak a tanulóknak. A felzárkózta­tás érdekében; heti 12 óra ez természetes? Nem teljesen korrepetálás folyik. Szeren­így van... A szülőkkel sok- cséré a gyengébb tanulmányi szór beszélgettünk már erről, eredményűek többsége beirat- munkacsapatokat, segíteni az Többeket nem volt könnyű kozott a napközibe — talán ügyetlenebbeknek, vagy ha meggyőzni arról, hogy ne a ennek is köszönhető, hogy 285 akadály keletkezik zsíros konyhaasztalon, kutya- diákból csak négy bukott fél- A legtöbb gyetek igenis sze- futtában készítsék el a leckét évkor. rét dolgozni — természetesen azok, akik nem napközisek. Bizonyára legtöbben úgy csak olyan munkát, aminek hanem biztosítsanak tanuló- vannak vele, hogy ha a mun- értelmét, hasznát látja. A na- valamít^"Tőlük"*'Az^iskolTés a sarkot a gyerekeknek. A le- kára nevelésről van szó a gyobbak nyaranta segítenek a Cíial,ld kapcsoiatában a közös hetőseg adott hozza, külön kétkezi, fizikai munka jut elő- szülőknek a mezogazdasagi neveIési teruieteken szobája is lehet a gyereknek, szőr eszükbe. Ezért is érdé- munkában, többen vállalnak . _ké dé műnk­csak még nem eléggé általá- kés az a vélemény, melyet a munkát a termelőszövetkezet- vála„ztható Pi erkölcsi vi­nos, hogy teljesen „lakják” is beszélgetés során Somqskőy ben, vagy lejárnak az Alföld- _A„„,; ____U'„,;T___’ a másik véglet is sokaknál; erőn felül is „befogták” a gyerekeket az állatok gonÜD- zásába. más mezőgazdasági munkába. Ma a másik szél­sőség veszélye jelentkezik egyeseknél, azaz alig kérnek egyik Nem a lakást. A felsősöknek napi László fogalmazott meg: akik re idénymunkára a felnőtt ro lágnézeti neveléstől sem —, két órát. az alsósoknak egyet legjobban szeretnek dolgozni, konokkai. Amit seresnek, az a SvXTSr tanulás­ié1 öltünk meg tanulási idő- azok a legjobb és a lesgven- saját „kincsük” — többet ér Kan n-'-. Hogy tényleg erre for- gébb tanulók közül kerülnek dítják-e hogy nem koncsorog- ki — a középmezőnyben gya­8 NÓGRÁD — 1980. március 9., vasárnap így a magnó, rádió, farmer, ha ez ad alapot hozzá. Az is­kolában működik egy „javító- brigád” — ha valami elrom­lik, kalapácsot, szöget, szer­ban, akár az életszínvonal emelésében) meg kell dolgoz­ni, munka nélkül nem szüle­tik érték! G. Kiss Magdolna Milyen, legyen a magyar film ? Jő — válaszolhatnánk tö­mören és sokértelműen. De vajon ki mit ért ez alatt? Van, aki azt szeretné, ha a máról szólna, más jobban kedveli a történelmi témákat. Az egyik néző az izgalmat, a másik az esztétikai élményt, a harmadik a szórakozást, a kikapcsolódást. Kinek a fan­tasztikus film tetszik, kinek a krimi, kinek meg a doku­mentumjáték. Legyen a film színes és szélesvásznú, legyen érdekes, feszültségekkel teli, legyen andalító, legyen fel­háborító. Szóljon rólunk, szóljon másokról, fiatalokról, öregekről, szóljon olyasmi­ről, amit még sohasem lát­tunk, hallottunk. Legyenek benne szép meztelen színész­nők, legyenek benne kedvenc férfisztárjaink legyenek benne ismeretlen arcok, le­gyenek amatőr szereplők. Rendező legyen a talpán, aki ennyiféle Igénynek ele­get tud tenni. Márpedig ez a követelmény. S, még ennél is több. Hogy ne csak annak a háromszázezer nézőnek a kí­vánságait vegye figyelembe, aki Magyarországon ma álta­lában moziba jár. nem politikus, mert fantasz­tikus, mert unalmas... Nem megyünk moziba, talán, mert nem tanítottak meg bennün­ket filmet nézni. A filmesz­tétika-oktatást csak a közép­iskolákban vezették be, igen alacsony óraszámmal. Tény, hogy az utóbbi né­hány évben a magyar fil­meknek nincs itthon sikerük. Nincs elég nézőjük! Üres, gyér nézőtér előtt, vagy isko­lásokkal és katonákkal „vat. tázott” termekben vetítik. Tény az is, hogy egy id6 óta a magyar filmeknek si­kerük van külföldön. Díja­kat nyernek, nézőket vonza­nak, kritikusi elismeréseket aratnak. De vajon lehet-e jó az a művészi alkotás, akár iroda­lom, akár zene, akár film — amely éppen saját közegéhez saját környezetéhez, kortár­saihoz, nemzetéhez nem szól? Lehet-e jó alkotás, amelyben nem alakul ki párbeszéd mű­vész és közönsége között? A siker nem szégyen, el­lenben igen kellemes — mondta egy szellemes francig. Nem az olcsó sikereket, a a közízlésnek behódoló fil­A többi 9 millió 700 ezer meket hiányoljuk, (bár nem honfitársunk —, nem néz hiányoznak). Sokkal inkább a ett filmeket. Amelyre akár a lát­vány ígérete, akár a cselek­mény fordulatossága miatt, vagy napjaink problémája iránti fogékonyságától vezé­reltetve megy a néző. S az törődnünk, olyan filmeket is hiányoljuk, csalódtunk, amelyek nemcsak kórképet adnak, hanem valami célért mozgósítanak is. Nemcsak va­lami ellen, hanem valamiért is születnek. S mindez nem mond ellent annak a kívána­lomnak, hogy filmjeink l«é gyenek izgalmasak. oudm akkor, ha jó néhány éves ké­séssel a te’evizió képernyő­jén eilé tálalják.) Miért nem megyünk ma­gyar filmekhez a moziba? Mert nem érünk rá, mert a gyerekkel kell mert a múltkor mert a kolléganőnk azt mondta, mert mast nem di­vat, mert piszkos a mozi, mert a tévé kényelmesebb, mert túl hosszú, mert nin­csenek benne sztárok, mert már megint X a főszereplő, mert politikus a film, mert « i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents