Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-07 / 56. szám

I íződötf ax Miiéiyyűi^i tavasul ülésszaka Szekér Gyula m'n'szterelr»ök-helyettes felszólalása — Az atommagban rejlő hutalmas energiának a népek javát, az anyagi termelés nö­vekvő energiaszükségletének kielégítését kell szolgálnia — hangsúlyozta bevezetőjében Szekér Gyula. — A nukleá­ris fegyverek létezése és a bennük rejlő veszély többé nem akadályozhatja meg en­nek az új energiaforrásnak maximális hasznosítását a békés gazdasági építőmunká­ban, a népek életszínvonalá­nak emelésében. Ezt a poli­tikát követi kormányunk, amikor a testvéri szocialista országokkal és más haladó erőkkel együtt következete­sen fellép a nukleáris fegy­verkezési hajsza ellen, har­col e fegyverek fejlesztésé­nek, gyártásának és alkalma­zásának végleges betiltásáért és a felhalmozott készletek megsemmisítéséért. — A mi számunkra az atomenergia legnagyobb je­lentősége annak energetikai hasznosításában van — mu­tatott rá —, hiszen ma ener­jobb megoldása érdekében. A társadalmi viszonyok jogi á l szabályozást igénylő körében y ' A továbbiakban szólt arról, hogy — a jogszabályalkotás mellett — az Elnöki Tanács munkájának jelentős hánya­dát adták az egyedi dönté­sek: az állampolgársági, a kegyelmezési, a kinevezési és a kitüntetési ügyek. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége és országunk külpolitikájának gyakorlati megvalósítása je­lentős feladatokat ró az El­nöki Tanácsra. Ebben külpo­litikánk alapvető elvei, a szo­cializmus, a béke szolgálata vezére] bennünket. Arra töre­kedtünk és törekszünk, hogy szilárduljon és tovább fejlőd­jön a békés egymás mellett élés, az enyhülés irányzata. Megbízatásunk időszaka alatt öt függetlenné vált országot ismertünk el és 19 állammal létesítettünk diplomáciai kap­csolatot. Ezzel 125-re növeke­dett azoknak az országoknak a száma, amelyekkel diplo­máciai kapcsolatban vagyunk. Összegezve: az Elnöki Tanács az alkotmány előírásaival összhangban végezte felada­tát, szoros együttműködésben az országgyűléssel és a kor­/ Az országgyűlés a beszámo­összesen hatvan törvényerejű giaszükségletünk mintegy fe- • rendeletet alkottunk — mon-. lót jóváhagyólag tudorpásul lét importáljuk. Az import dotta. vette, azonban mind nehezebbé vá­lik és egyre súlyosabb teher­tétele külkereskedelmi mér­legünknek. Hazánkban is elő­térbe kerülhetett tehát, hogy — a széntermelés növelése mellett —, a jövőben foko­Szilórd á törvényesség Ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész számolt be az utóbbi két esztendőben szer- zottan támaszkodjunk az Zett ügyészi tapasztalatokról atomenergiára. Ehhez hazai az állarhpolgárok többségére u ránércvagyonunk rét ad. is hátte­a törvénytisztelő, a jogszabá­lyi rendelkezéseket követő, A paksi erőműépítkezés — fegyelmezett magatartás volt hangsúlyozta Szekér Gyula — jellemző 1978—79-ben is — jelenleg az ország legnagyobb mondotta, hozzáfűzve:' hazánk- és legbonyolultabb beruházá- ban változatlanul szilárd a sa, amelynek megvalósítása törvényesség, fontos, szervezett munkát kö- — Világosan kell látni, vetel mindannyiunktól. hogy a ma még tapasztalható Szekér Gyula végül arról hibák csökkentése, illetve is beszélt, mennyire nem le- megszüntetése minden állami becsülendő az atomtechnika és gazdálkodó szerv alapvető hatása, a tudomány, az egész- feladata. Valamennyi terüle­ségügy, a mezőgazdaság az ipari technológiák széles ten fokozottabb gondot kell fordítani a jogszabályokban körére, a tudományos kuta- megfogalmazott központi aka- tás módszereire és eszközei- rat érvényesítésére, az állami re. E fejlődésnek azonban — és állampolgári fegyelem biz­tosítására, a kötelezettségek teljesítésének számonkérésére. E követelmények ma, a tör­vényesség továbbfej lesztésé­mutatott rá —, még a kezde­tén vagyunk. A lehetőségek nagyok és a tudomány szinte naponta tár fel újabb ered­ményeket. Ezek gyakorlati nek eszközei, a jogszabályok alkalmazása előtt szélesre kell tárni a kaput, ugyanak­kor őrködni kell azon is, hogy a szakszerűtlen vagy gondatlan magatartás ne ve megtartásának gú kérdései, s kulcsfontossá- a bíróságokról szóló törvény- egyben álla- ben rögzített feladatokat műnk, népgazdaságunk erösí- yédtfk az állami, gazdasági tését szolgáló jogi feladatok. ^ társadalmi rendet, az ál- ... Ezután a bűnözés múlt évi lampolgárok jogait; a tör- szélyeztesse a környezetet, adataira hivatkozva kiemelte: vényben meghatározott kere- Ennek jegyében teremt meg- az összbűnözés egészében nem tek között bünették a bűn- felelőbb keretet a törvényja- következett be lényegesebb cselekmények elkövetőit A változás. Az ismertté vált testület büntető _ és katonai bűncselekmények kollégiumának legfontosabb száma 1978-hoz viszonyítva feladata volt, hogy biztosítsa 1,3 százalékkal, az elkövetőké az új Büntető Törvénykönyv vaslat ahhoz, hogy az atom­technikát országunk javára közvádas tudjuk hasznosítani. Dr. Bognár Rezső (Hajdú Bihar m. 3. vk.) akadémikus pedig 6,5 százalékkal csökkent, egységes alkalmazását Ennek! egyebek között hangsúlyozta: A legfőbb ügyész a bűncse- érdekében a Legfelsőbb Bí- jóleső és megnyugtató érzés, lekmények csoportjait ele- róság felülvizsgálta az összes, hogy a természettudomány mezve a társadalmi tulajdont korábban hozott ^ elvi irány- tálén legmodernebb, és az károsító súlyos törvénysérté- mutatósát. így lényeges egy- egész emberiség számára Is sek 5.6 százalékos csökkené- szerűsítésekre is lehetőség sét állapította meg. E tava­lyi számadatot vizsgálva, az egyik legnagyobb jelentő­ségű ágának, az atomfiziká nak felismertük társadalmi és azonban nincs ok megnyug­gazdasági fontosságát és bé­kés célokra, a szocializmust tál növekedett az ilyen bűn- építő munkában akarjuk cselekményekkel okozott kár. mind nagyobb hasznosítani. A felszólalások utón dr. azután az atomenergiáról szó- arányt képviselt. igazságos elosztásához fűződő érdekeket. A Legfelsőbb Bíróság a va­Afganisztáni cáfolat A Bakhtar hírügynökség határozottan cáfolta azokat a nyugati koholmányokat, amelyek szerint az Afganisz­táni Demokratikus Köztársa­ság hatóságai „tömeges meg­torlást” alkalmaznak a feb­ruár 22-1 és 23-i kabull rend­zavarások résztvevőivel szem­ben. A Bakhtar nyilatkozata em­lékeztet rá, hogy a zavargá­sok mögött afgán ellenforra­dalmárok és külföldi titkos- szolgálatok álltak. A lakos­ság széles rétegei által tá­mogatott népi milíciának si­került úrrá lennie a rendza­varáson. Ennek során több pakisztáni diverzánst és egy CIA-ügynököt is letartóztat­tak. Megtalálták náluk bű­nösségük kétségtelen bizonyí­tékait. Amerikai és kínai gyártmányú fegyverekre, ha­mis útlevelekre, hordozható rádióadókra, nagymennyiségű külföldi valutára, megsemmi­sítésre ítélt afgán állampolgá­rok névsoraira bukkantak. A letartóztatottak ügyében még tart a nyomozás, ennek be­fejeztével bíróság elé állít­ják őket, s az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság törvényei szerint fognak ítél­kezni felettük. Egyetlen letartóztatott el­len sem jártak el a bírósági út megkerülésével. Ezen kí­vül az utóbbi napokban sza­badon engedtek néhány olyan afgán állampolgárt, akikről bebizonyosodott, hogy a terro­risták meggyilkolásukkal és egyéb megtorlásokkal fenye^ getőzve kényszerítették őket a zarvagásokban való részvé­telre. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy az ellenfor­radalmi zavargások kitörése egybeesett azzal a határidő­vel, amelyet Carter elnök ul­timátumként szabott meg a külső agresszió visszaverése céljából Afganisztánba kül­dött korlátozott mértékű szovjet csapatkontingens ki­vonására. A szovjet katonai segítség Időszerűsége és szük­ségessége nagyon jól megmu­tatkozik a jelenlegi amerikai kormányzat Afganisztán-elle- nes tevékenységének fényében — hangoztatja a Bakhtar hír­ügynökség nyilatkozata. (MTI) Schmidt—Carter találkozó Eltérnek a nézetek Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: Washington és Bonn az alapvető kérdésekben egyet­ért s ezt tolja előtérbe, mi­közben több fontos nemzet­közi problémában változatla­nul eltér a két kormány né­zete. Ez a fő tanulsága Hel­mut Schmidt nyugatnémet kancellár szerdai hivatalos látogatásának, amelynek so­rán behatóan tárgyalt Car­ter elnökkel és az amerikai kormány tagjaival. A fehér házi tanácskozás­ról szokatlan késedelemmel kiadott terjedelmes sajtóköz­lemény megismétli az ameri­kai ihletésű NATO-álláspon- tot, hogy a Szovjetunió afganisz­táni „inváziója” a nemzetközi békét fenyegeti, s hogy, Af­ganisztán „semlegesítése” old­hatná meg a válságot. A Szovjetunió vonatkozásában követendő közös politika kér­dését azonban már megke­rüli a közlemény, mondván, hogy az afganisztáni kérdés „súlyos károkat okozott a Nyugat és a Szovjetunió gaz­dasági kapcsolatainak és mindkét fél, szövetségeseivel összhangban, megteszi a szük­séges intézkedéseket”. Bonn tehát nem volt hajlandó nyíl­tan támogatni a szovjetelle­nes amerikai gazdasági kor­látozásokat, sőt hivatalosan is nyitva hagyta az ajtót a nyu­gatnémet—szovjet kereskede­lem változatlan fenntartása előtt. Az amerikai kormányforrés szerint Carter — a szilárd bonni álláspont ismeretében — immár nem is kérte Schmidttől, hogy csökkentsék, az NSZK és a szocialista or­szágok gazdasági kapcsolatait, bár Bonn hajlandó a kato­nai szempontból „kényesnek” minősülő termékek körének kiszélesítésére, ezzel az ex­port bizonyos, korlátozására. Carter leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt a moszkvai olimpián, míg a közlemény szerint Schmidt reményét fejezte ki, hogy létrejönnek a feltételek minden ország sportolóinak részvételéhez. Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó egyidejűleg sie­tett kijelenteni a sajtó előtt: haladnak az amerikai szerve­zésű „ellenolimpla” előké­születei s arra számít, hogy az augusztus második felében különböző helyszíneken ren­dezendő versenyeken a nyu­gatnémet sportolók is részt vesznek, s nem utaznak Moszkvába. Hír szerint nem hivatalosan így nyilatkozott Schmidt kancellár is, bár a nyilvános állásfoglalást elhá­rította. A közlemény szerint Schmidt üdvözölte, hogy Carter elnök ismét a SALT-szerződés tör­vénybeiktatásának fontosságát hangsúlyozta. A két fél kívá­natosnak tartja a bécsi csa­patcsökkentési tárgyalások folytatását (az egyenlőtlensé­gen alapuló NATO-javaslat alapján), fenntartják a Nyu­gat egyéb (ugyancsak saját fölényre törekvő) fegyverkor­látozási, tárgyalási javaslatait és készülnek az európai biz­tonsággal kapcsolatos madri­di tanácskozásra. A Legfelsőbb Bíróság az el­múlt két évben is következe­tesen törekedett arra, hogy a gazdasági pereket — a lehető­ségek szerint — rövid Idő alatt bírálja el, a feltárt hibákat és hiányosságokat elemezve kel­lően megalapozott határozatokat hozzon. Tapasztalatunk szerint — fűzte hozzá a többi között — a vállalatok jelentős része a jogos igények érvényesíté­sét nem tekinti kötelességé­nek, sőt az igény érvényesí­tésének mellőzése olyan ese­tekben is előfordul, amelyek­ben azt a jogszabály kötele­zővé tette. Fontos érdek — mondotta végül —, hogy a gazdálkodás hatékonyságának fokozására Irányuló törekvések megva’ó- sítása közben ne szenvedjen sérelmet a munkahelyi de­mokrácia, s mindenütt ér­vényre jusson az egyes dolgo­zók jogos érdekeinek követ­kezetes védelme is. Dr. Földvári József (Bara­nya m. 4. vk.) a pécsi tudo­mányegyetem rektora, a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság megbízásából elmond­nyilt: több mint 30 büntető­jogi elvi döntés közül három és 206 kollégiumi állásfoglar 91 maradt hatály­vásra, mivel 16 millió forint- lás közül ban. A továbbiakban, a bűn te* mértékben Csökkent az erőszakos és ga- téskiszabás törvényességá- rázda jellegű bűncselekmé- nek biztosításával kapcsola- nyek száma. Jóllehet közle- tos tapasztalatokról szólva el* Markója Imre igazságügymi- kedési bűncselekményekből is mondotta: az elmúlt években nlszter válasza, majd határo- — 12,9 százalékkal — keve- az országos ítélkezés kiegyen- zathozatal következett. Az sebbet jegyeztek fel a múlt súlyozottabbá vált. országgyűlés előbb előterjesz- évben, az ittas járművezetés Indokolatlanul enyhe vagy tett módosító javaslatokat, változatlanul 70 százalékos eltúlzottan súlyos büntetésék csak ritkán fordultak elő. Az Egyébként a bűnözés feltárt ilyen ítéletekkel szemben fűzte hozzá — törvényessági ló törvényjavaslatot általá­nosságban — és a már meg- okai között szerepel az alko- szavazott módosításokkal — hólizmus — állapította meg a óvást emelt A népgazdaság részleteiben is, egyhangúlag későbbiekben. — Felszámolá- elleni bűncselekmények helyies elfogadta. sára még határozottabban büntetőjogi megítéléséről szdl­Ezt követően Katona Imre, kell törekedni. Az ügyészek va rámutatott: ismételten és az Elnöki Tanács titkára szá- élnek a törvény adta lehető- erőteljesen hangsúlyoztuk, molt be a Népköztársaság El- ségekkel: indítványozzák pél- hogy a csoportérdek nem ke­nők! Tanácsának munkájáról: díyjl a munkaterápiás intéze- rülhet ellentétbe az össztársa- — Az állami életben a tör- ti gyógykezelés elrendelését, dalmi érdekkel. A nyerészke- vényesség biztosított volt és A kezdeményezésre jogosult dés, valamint a munka nélkül tovább fejlődött — hangsú- egyéb állami, társadalmi vagy a munkáival arányban lyozta a többi között. — Az. szervek viszont csak elvétve nem álló jövedelemszerzés országgyűlést helyettesítő jog- élnek ezzel a lehetőséggel, alapvetően sérti mind a ter- körében az Elnöki Tanács az Ezért mielőbbi fordulatra melés, mind a termelt javak alapvető elvek és rendelke- van szükség, zések érintetlenül hagyásé- Dr. Szakács Ödön. a Leg­val egészített ki és korszerű- felsőbb Bíróság elnöke a Mr sített kisebb-nagyobb mér- gyár Népköztársaság Legfel- gyón elleni bűncselekmények fékben egyes törvényeket, sőbb Bíróságának tevékenysé- megítélésével több elvi irány- Törvényerejű rendeletet al- géről adott számot. A Ma- mutatásban hívta fel a bírósá- kotott az államélet -fejleszté- gyár Népköztársaság bírósá- gok figyelmét arra, hogy a se, a szocialista, a kulturális gai — hangsúlyozta —, telje- büntetés kiszabásakor sú- és a közművelődési célok sítették az alkotmányban és lyosbító körülményként kell • figyelembe venni, ha a bűn­, . _ ' ~ “ “ ' T cselekménnyel a társadalmi NOGRAD — 1980. március 7., pentek I tulajdont sértették meg. A képen Kádár János, előtte Lázár György. ta: a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség vezetői, dolgozói eredményesen, lel­kiismeretesen, a nagy felelős­ségtudattal végezték munká­jukat. A közlekedési bűncse­lekményekről szóivá hangsú­lyozta: megdöbbentő tény, hogy évente 700—800 halálos közúti balesetet okoznak. Ugyanis ezek nagy része fi­gyelmesebb vezetéssel, a köz­lekedési szabályoknak meg­felelő magatartással elkerülhe­tő lett volna. Foglalkozott a gazdasági perek tapasztalatai­val, majd a munkaügyi jog­viták megítélésével. Az igazsá­gos és helyes munkaügyi ítél­kezési gyakorlatért sokat te­hetnek a vállalatok, a gazdál­kodó szervezetek jogászai is. Jó munkájukkal elősegíthetik olyan fegyelmi határozatok meghozatalát, amelyek nem­csak érdemben helyesek és igazságosak, hanem megfelel­nek az eljárásjogi szabályok­nak is, így egy későbbi bíró­sági eljárásban azokat nem kell megsemmisíteni. Ezután az országgyűlés dr. Szíjártó Károlynak, a Népköz- társaság legfőbb ügyészének és dr. Szakács Ödönnek, a Legfe’sőbb Bíróság elnökének beszámolóját jóváhagyólag tu­domásul vette. A továbbiakban — tekin­tettel arra, hogy az 1975. jú­nius 15-én megválasztott or­szággyűlés megbízatása idén junius 15-én lejár — az or­szággyűlés felhatalmazta a Népköztársaság Elnöki Taná­csát, az országgyűlési képvise­lők — és a tanácstagok — ugyancsak esedékes általános választását az alkotmány elő­írásainak megfelelően ez év június 8-ra tűzze ki. Apró Antal, végül köszöne­tét mondott a képviselőknek a megyei és budapesti képvi­selőcsoportok vezetőinek, az országgyűlés bizottságainak, tisztségviselőinek öt esztendőn at folytatott hasznos tevé­kenységükért. Az országgyűlés tavasz! ülésszaka — amelyen Arpó Antal és Péter János az or­szággyűlés alelnöke felváltva elnökölt — befejezte munká­ját.

Next

/
Thumbnails
Contents