Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-05 / 54. szám

KARD ÉS ÉVA r Éva — természetesen az (.örök nő”-re utalásként — a Holtodiglan című eredeti olasz anyagból készült hazai tele­víziós játék női főszereplője. A kard pedig A párbaj című elejétől a végéig magyar tévé­játék egy főszereplője, ha hinni lehet a Jancsó Miklóst idéző záróképnek. A kard és a nő sokszor és‘ sokféleképpen kerülhetett már egymás mellé — ezúttal azonban mégis ki­zárólag a két alkotás megje­lenítésének különbözősége adott rá alkalmat, szolgálta­tott okot. Aldo Nicolaj olasz drámaíró erőssége a vígjáték. Általuk vált világhírűvé, néhány da­rabját a hazai olvasóközönség is megismerhette, sőt, a szín­házi néző is tapsolhatott egyik vígjátékának (Hárman a pádon), amelyet a Pesti Szín­ház, a Vígszínház kamara- színháza mutatott be nagy si­kerrel. A Holtodiglan megle­hetősen könnyű kis történet lenne („fergeteges vígjáték”), ha nélkülözné azokat az írói „csavarokat”, amelyek vaskos fordulatokat eredményeznek. Fordulatokat, a legváratla­nabb pillanatokban. Ilyen for­dulat volt a két férfi (a fel­szarvazó és a felszarvazott) baráti egymásratalálása. Egy- másratalálás — talán ez a legpontosabb kifejezés. S lám csak. milyen idegenül hat két férfi esetében. Pedig erről van szó, s éppen mejt idegen a kifejezés egyneműek esetében (általában a szerelmesekre vo­natkoztatva alkalmazzuk ezt a meghatározást) mutatja az írói leleményt, a váratlan­szokatlan írói bravúrt, azt a bizonyos „csavart”, amely nél­kül lapos kis történet lenne az egész. De nem azr -igaz,. hogy fergetegesnek sem nevezhet­nénk. Annak ellenére sem, hogy észbontó iramban szá­guld egy sportkocsi, volánjá­nál az „örök nő” idegrángásos útiötleteivel. Aki aztán bal­sorsba taszítja, néhány narancs kíséretében újsütetű barátját, s aki végül néni csupán a szerelemre bírja rá, hanem a férj elleni merényletre is. Ami azután a visszájára fordul, és a férficsábász (?) elnyeri mél­tó büntetését. Maga kerül a gázzal telített fürdőszoba pad­lójára és a temetőbe. Nem éppen nőpárti játék ez, s ta­lán semmi célzatosság nincs abban, hogy a televízió éppen a nőnap előtti héten tűzte mű­sorára. Amúgy is — „ilyen nő nincs”. Legalábbis ezzel vi­gasztalhatja magát a férfiak többsége (a nők már koránt­sem ilyen biztosak ebben; so­kan felismerni vélik régen utált vetélytársukat), mind­azon férfitársak, akik kellő mértékben szerencsések vol­tak az életben. Bánsági Ildikó, Gáspár Sándor, Sztankay Ist­ván hiteles játékát meghatá­rozó erővel húzta alá a ren­dező Nemere László. Nehezebb dolga lett volna a másik tévéjáték, A párbaj (Sándor Iván) alkotóinak? Aligha. Teljesen mindegy, hogy olasz, vagy spanyol leve­gőt kell-e hiteles játékkal „ki­keverni”. A végeredmény a fontos. A nagyobbrészt doku­mentumok feldolgozásával készült tévéjáték Prágay János huszár ezredes negyvennyolc utáni dél-amerikai emigráció­jának kiexponált, élesre állí­tott sorsdöntő epizódját is­mertette meg a tévénézővel — meglehetősen gyenge, úgyneve­zett „kiabáló” díszletek kö­pött, sok-sok stúdióhelyszín alkalmazásával. Ami önmagá­ban igazán nem hiányosság, ha valamennyi részletében vál­lalja ezt a műviséget — akár előny is lehet! Bár gyakran működtették a forróságot fel­idéző, a déli klímát a nézőnek szugeráló arcpermetezőt — nehéz volt elhinni, hogy vala­hol Kuba közelében vagyunk. Talán mert a gyilkos klímát a bennszülött Lopez tábornok arcán éppúgy rögzítették, iz­zadtságot kifejező formában, mint a fehér bőrű huszár ezre­desén. Vagy csak a stúdióban volt kibírhatatlan meleg. Ez azonban csupán apró külsőség, ami igazán szóra sem érdemes akkor, ha amúgy minden a hitelességet sugallja, és a spanyolokat játszók — el­lenpélda a párhuzamnak ho­zott Nicolaj-darabban az el- olaszosodott Gáspár Sándor — nem annyira „magyarosak”, mint ezúttal A párbajban történt. Kozák András, Koltai János, Szabó Sándor, Darvas Iván, és a többiek, mindent megtettek a hiteles játék ér­dekében. Talán az írói anyag­gal volt valami hiba, vagy a rendezés volt erőtlen, itt-ott bizony fantáziátlan. Talán csak a jegyzetíró szakmai érdeklődésének kö­szönhető csupán — és nem a dialógus uralmának, kompli- káltságának —, hogy éppen a két nagyszerű színész Szabó Sándor és Darvas Iván diplo­máciai megbeszélése, a közeli képek adtak lehetőséget arra, hogy kettejük hasi, illetve mellkasi légzéstechnikáját tá- nulmányozza. A párbaj mégis jó játék volt. Elsősorban abból a szempontból, hogy a néző szórakozását szolgálva (ez volt a célja az alkotóknak: Haj- duffy Miklós rendezőnek, Bé­kés József dramaturgnak és természetesen az írónak) tör­ténelmünk egy kevéssé ismert epizódjával gazdagított ben­nünket. (T. Pataki) Permi istenszobrok Az Urálban levő Perm város nemzeti galériája mintegy h*at- száz darabból álló szoborgyűjte­ményt őriz. A szobrok a Káma. folyó mentén, a XVII—XIX. szá­zadokban élt népi mesterek alko­tásai. A faszobrok felkutatása és gyűjtése ma is tart. A korai alkotások primitív po­gány istenszobrokra hasonlítanak. Az első szobrokat akkor faragták, amikor az itteni pogány őslakók között elterjedt a keresztény hit. A XII században készült isten­szobrokban már egyre több t,em­beri” vonás lelhető fel. A szob­rok alkotói kiválóan ismerték az emberi test felépítését. Képünkön: tárlatvezetés a permi nemzeti galériában. GÁRDONYI GÉZA MÜVÉNEK KÉPREGÉNYVÁLTOZATA Feldolgozta; MÁRKUSZ LÁSZLÓ Rajzolta: ZÖRÁD ERNŐ Közelebb kerülni a közönséghez Beszélgetés Marx Józseffel, az Objektív Filmstúdió vehetőiével A XII. magyar játékfilm­szemle nemrég lezajlott ren­delvénysorozatának egyik vendégeként Salgótarjánban járt Marx József, az Objek­tív Filmstúdió vezetője. Ez a stúdió néhány igazán jelen­tős alkotással vívta ki magá­nak a szakmai közvélemény és a közönség elismerését. Ebben az alkotói műhelyben született például Kosa Ferenc Küldetése, a sokszoros világ­bajnok öttusázó, Balczó And­rás életéről, Kovács András A ménesgazda és Gábor Pál Angi Vera című filmje, kö­zelmúltbeli történetünk egy- egy sajátos „pillanatáról”. Itt készült továbbá a- Pókfoci (Rózsa János), az Ékezet (Kardos Ferenc), a BUÉK (Szörényi Rezső), a Kedves szomszéd (Kézdi-Kovács Zsolt), s a Bizalom (Szabó István), mely a Nógrád me­gyei magyar játékfilmszemle nyitó darabja volt. — A stúdió anyagi, szelle­mi támogatásával eddig ti­zenhat produkció készült el. Hogyan értékQli a stúdióve­zető eddigi tevékenységüket? — Filmjeink elsősorban a realista vonulathoz tartoznak, s mai témákat dolgoznak fel — feleli Marx .József, stúdió- vezető. — Ebben az irány­ban akarunk továbbhaladni. Természetesen ez' nem jelen­ti, hogy ne vállalnánk ’olyan történelmi filmek elkészíté­sét, mint Sára Sándor 80 huszára, vagy a viharos vi­tát kiváltott Rózsa János- film, A trombitás. Filmjeink többsége pozitív fogadtatás­ban részesült. Persze nem mondjuk, hogy minden fil­münk remekmű, de vannak sikereink. Azt hiszem, elég ha csak a Küldetésre, az Angi Verára utalok, a jelenlegiek közül Rózsa János Vasárnapi szülökjére. Egyiknek sem volt sima útja a stúdióban; komoly viták előzték meg és kísérték végig e filmek létre­Az Ukrán Az Ukrán Tudományos Aka­démiát 1919-ben alapították. Jelenleg 80 tudományos intéz­mény munkáját fogja össze. Ezek alkalmazásában több mint 70 ezren dolgoznak. Kö­zülük több mint 7500 munka­társ a tudományok doktora és kandidátusa, 331 az akadémi­kus és az akadémia levelező tagja. Az olyan fontos kutatási irányzatokban, mint a kiber­netika, a fémek megmunkálá­sa magas nyomású folyadék­kal, a különleges elektrokohá" szal, a műgyémántok előállí­tása, a porkohászat, az iohol- vasztások1 elektrokémiája, a neuro- és sejtfalfiziológda, az Ukrán Tudományos Akadémia intézményei vezető szerepet játszanak a Szovjetunióban. Eredményeiket külföldön is jól ismerik. Wt,5 s nem eredményte­lenül. — Milyen a munkamódsze­rük? — Stúdiónk gárdája jórészt a Balázs E^éla Stúdió alapí­tó nemzedékéből áll, ami már önmagában következtetni en­ged munkánkra, művészi ma­gatartásunkra. Munkamód­szerünket a kíméletlen viták sorozata jellemzi. Csak azok­ra az ötletekre, Javaslatokra figyelünk, amelyek valóban értékesek, csak azokat támo­gatjuk. — Név szerint, kik a tag­jai a stúdiónak? — A stúdiótanács vezető­je magam vagyok, helyettes vezetője Szabó István film­rendező, tagjai; Kosa Fe­renc, Sára Sándor, Rózsa Já­nos, Gazdag Gyula és Huszá- rik Zoltán rendezők, vala­mint Kardos István, Vámos Miklós és Balázs József író­dramaturgok. Évente leg­alább negyvenszer összeülünk ahhoz, hogy elkészítsük évi öt filmünket. Persze a stúdió szervezete bizonyos fokig nyi­tott. megfelelő forgatókönyv­vel tagjainkon kívül mások is forgathatnak. Nálunk ké­szítette például A ménesgaz­dát Kovács András, az Angi Verát Gábor Pál. — Jelenleg mi készül a stúdióban? — Három filmünk utó­munkálatai folynak: Radvá- nyi Géza Circus Maximusáé, Szörényi Rezső Boldog szüle­tésnapot Marylinjáé és Taar Béla Lassan gyógyuló halá­los sebeinkjéé. A legutóbbi­nak az a helyi érdekessége, hogy Taar Béla teljes egé­szében Balassagyarmaton for­gatta. Filmje amatőr szerep­lőkkel készült, munkásfiata­lok körében játszódó, doku­mentumeszközökkel készí­tett játékfilm. Egyébként mindhárom film ősszel lesz látható. Erre az esztendőre Tudományos Az akadémia több mint 60 kísérleti-termelési bázist, ter vábbá 10 tengeri és 4 folyami kutatóhajót tart fenn. Az akadémia könyvtárában több mint« 20 millió kötetet tartanak nyilván. Az akadémia kiadója évente közel 700, öszr szesen 12 ezer nyomdai íven megjelenő művet ad ki, és * rendszeresen több mint 40 tu­dományos folyóiratot jelentet meg. Az intézetek munkatársai évente mintegy 2 ezer. témán dolgoznak, s több mint ezer találmányt jelentenek be. Az 1976—1977-es években az aka­démia tudósai több, mint 2500 találmányt jelentettek be. A köztársaság gazdasági kör­zetei gyorsított fejlesztésével kapcsolatos feladatoknak megfelelően, az akadémia lét­rehozta a donyecki, a dnyep­tehát még maradt két lehe* tőségünk, s egyelőre hat ren­dezővel tárgyalunk, a lehető" ség elnyeréséért. — Az Objektív Stúdión be­lül általában igen erős a kö­zönséghez való közelebb ke­rülés igénye, törekvése. Nem­csak a művész-közönség ta­lálkozók jelzik ezt, hanem az az együttműködési kapcsolat is, melyet két évvel ezelőtt létesítettek a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalattal. Sze­mély szerint, mit remél ettől a kapcsolattól? — A filmgyártás és -for­galmazás jelenlegi szerkeze­tében még nagyon keveset tudtunk tenni egymás megis­merésére. Mindenféleképpen tovább kell mennünk. Na­gyon jó néven vennénk, ha a megyében megtörténne film­jeink kísérleti vetítése, ha a megye bemutatási lehetősé­geket kapna munkáinkból. Számunkra, különösen a mostani nézőválságos időben, rendkívül fontos, hogy kap­csolatba kerüljünk a forgal. mazással. Minden jelzés so­nkát ér. Ma azonban a gyár­tás és a forgalmazás szinte egyáltalán nem ismeri a má­sikat, ez pedig a magyar film ügyét semmiképpen sem szolgálhatja eredményesen. Alapvető problémának tar­tom, hogy a megyei forgal­mazást túl sokan irányítják — megyei tanácsok, filmfő­igazgatóság, MOKÉP —, a gyárral pedig minimális a moziüzemi vállalatok kapcso­lata. A MAFILM-nek, mint a filmgyártás bázisának ki kell építenie ezt a kapcsolatot, s erre a mi stúdiónk és a Nóg­rád megyei Moziüzemi Vál­lalat együttműködése jó pél­da lehet. A nézőkhöz közel kerülve eredményesebben fejlődhetne a filmgyártásunk. Ehhez várok segítséget a mi kapcsolatunktól. Sulyok László Akadémia ropetrovszki, a nyugati, a har­kovi és a déli tudományos központokat. Ezeknek a tevé­kenysége a fontos népgazda­sági feladatok megoldása ér­dekében az adott területen a komplex, alap- és alkalma­zott kutatások megszerzésére és fejlesztésére irányul. Az Ukrán Tudományos Aka­démia kollektívái részt vesz­nek az ország komplex tu­dományos-műszaki és szociá­lis-gazdasági programjainak megvalósításában. Tavaly az akadémia 46 tudományos in­tézményében közel 500 felada­tot dolgoztak ki 20 ilyen prog­ram keretében. Többek kö­zött a Lihacsov Autógyárral közösen tudományos-műszaki kutatást folytattak a hulladék- mentes autóipari termelés ki­alakítása érdekében. A me3U ALOM- \ Y/LAG ) £zr ' K OLYAN, M/A/T A MFSEBEL/ KASTÉLY: K/VÜL POMPÁS, OS BELÜL SZÖRNYETEGEK 'r LAKJAK. TOROK JANCSINAK NEM KÖLT MAS gondolata, mint édesapja kiszabadítása. hogyan JUTHATUNK £E ÉDESAPÁMHOZ?-s-íZÜ-M ifi r BE JUTW LEHET MÉG X. HÉT TOPOMBA /$, JDEA NACCSÁGOS URAT NEM FAKARDDAL ŐRZIK. GERGELYNEK NAGYON, ISMERŐSNEK TŰNT A CIGÁNY ARCA, AMIKOR ELHAGYTAK A TÁBORT.., r r * fogságából? NEM DOBOt EGY HÉTÉYES GYEREK. AZ EH \ GERGELYEM YOLTAZA GYEREK! Z. * »-MUTAT A FÉRJÉRE, 5‘ * , vtf A CIGÁNYNAK MAJDNEM KIÉ ^yprrr a szemé, akkorát báhult.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents