Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) alapján, a Varsói Szerződés keretében egyeztetett elgon. dolásoknak megfelelően, az anyagi eszközök és a szemé­lyi feltételek céltudatos fel- használásával tervszerűen folytattuk néphadseregünk át­fogó, minőségi fejlesztését. Ezután arról szólt a honvé­delmi miniszter, hogy az el­múlt években tovább mélyül­tek, fejlődtek a hadsereg szo­cialista vonásai. Sorkatonáink döntő többsége becsülettel tesz eleget a szocialista haza fegyveres szolgálatából faka­dó kötelezettségének. Bár bi­zonyos fajta gondok vannak egyes katonáknak a lakta­nyán kívüli magatartását il­letően. — Elég széles körben Is­mert — folytatta —, hogy a sorköteles fiatalokat, jobbára 21—23 éves korban hívjuk be. Igaz, ebből a hadseregnek bizonyos előnyei. szármáznak, hiszen érettebb korban levő fiatalok is vannak a sorállo- mányúak között. Mégis, ebből a helyzetből sokfajta emberi, olykor már társadalmi mére­tű gond származik. Magas és növekszik a nős, családos sorkatonák aránya. A kései behívás zavárja a pályakez­dést, a családalapítást. Je­lenleg dolgozunk azon, hogy ezt a feszültséget belátható időn belül feloldjuk. — Végül arról szólt, hogy honvédelmünk szilárdságá­ban, néphadseregünk fejlő­désében meghatározó szerepe van — és lesz a jövőben is — a Varsói Szerződésnek. Vé­delmi szövetségünk keretein belül tovább fejlődött az idő­sebb testvérrel, a szovjet hadsereggel, és a többi szö­vetséges hadsereggel való együttműködésünk. Közös vé­delmi szervezetünk a jövőben is képes gátat vetni az impe­rializmus háborús mesterke­déseinek; szavatolni népeink alkotó munkájának békés fel­tételeit. THERNESZ VILMOS, a budapesti műszaki egyetem pártbizottságának titkára, bu­dapesti küldött hangsúlyozta: — Az értelmiség szerepé­nek változásából egyenesen következik a képzésükre hi­vatott egyetemek és főiskolák szerepének növekedése is. A felsőoktatás munkájában is vannak tartalékok. Nálunk, az egyetemen éles viták for­rása az, hogy az egyetemi képzés mennyiben legyen el­méleti,' illetve gyakorlati ori­entációjú. Eddig mindig úgy fogalmaztunk, hogy az egye­temeknek kettős feladatot kell ellátniuk: oktató-nevelő munkát kell végezniük és kutatómunkát is kell foly­tatniuk. Elérkezett az idő, hogy ezt kiegészítsük a to­vábbképzés feladatával is. Igen nagy tartalékaink vannak még a hallgatók ál­talános, ezen belül világné­zeti-politikai nevelésében is. Nem elég hatékonyak a hiva­tástudatra, a szakmaszeretet­re, a tudatos elkötelezettség­re való nevelés módszerei. Az a benyomásom,— mond­ta —, hogy mi együtt,. akik felelünk a fiatalok nevelésé­ért, a család, az iskola, a munkahely, a kelleténél job­ban óvjuk gyermekeinket a valóságtól, nem ösztönözzük őket jó küzdelmekre, kocká­zatokra, nem adjuk át törté­nelmi tapasztalatainkat. A szülők mindent megtesznek . azért, hogy gyerekeiket véd­jék az élet valóságától, oly­kor olyan életszínvonalat is biztosítva számukra, amely sem a család, sem a társadalom számára nem jelenthet rea­litást. Mindez így együtt, mint valami üvegházi hatás érvényesül. Ezért mélysége­sen egyetértek azzal a kiegé­szítéssel is, amely az irány­elvek vitája nyomán, a csa­láddal kapcsolatban bekerült a határozati javaslatba. TAR IMRE, a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság első titkára,- Szabolcs-Szat- már megye küldötte először arról beszélt, hogy a XII. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtása további ked­vező változásokat hozott me­gyéjében is. A gazdasági fej­lettségben, a jövedelmek színvonalában, a szociális, kommunális- és kulturális el­látásban közelebb jutottak az országos átlaghoz, minőségi­leg magasabb fokra léptek. Átalakúlt a, megye gazdasági és társadalmi szerkezete, amelyben a szocialista iparés a munkásság lett a meghatá­rozó. — Fiatal, tehetséges mun­kásságunk maradéktalanul teljesíti feladatát, szilárd bá­zisa a pártnak, a szocializ­mus építésének. A megyei pártbizottság el­ső titkára változatlanul lé­nyegesnek ítélte a megye mezőgazdaságának jelentősé­gét. A mezőgazdasági üze­mek többsége öt év alatt megerősödött, és ami még lé­nyegesebb, végbement a nem­zedékváltás. A korszerű gazdálkodáshoz értő, többségében fiatal dol­gozó teljesíti a nagyobb fel­adatokat, amelyekben a gaz­daságosság, a minőség kerül előtérbe — mondotta. — Történelmi jelentőségű eredményeket értünk el a nép műveltségében és az egészségügyi ellátásban is. HORVÁTH JÓZSEF, a Cse­pel Autógyár szerelőszak­munkása, Pest megyei küldött elmondotta, hogy 1975-ben szűkebb kollektívájuk új Meghívott vendégek egy csoportja a kongresszuson. gyártóbázist vett birtokába. Ebben az üzemben ma már olyan hatékony a termelés, hogy átlagosan 11 percenként gördülnek le a szerelőszalag­ról az önjáró autóbusz-fenék- vázak. Az átállás nem volt könnyű. A legtöbb esetben vezetési, együttműködési problémák idézték elő gondjainkat. Fel­oldásuknál kommunistáink azon voltak, hogy a központi határozatokkal összhangban megértessék mind a kollektí­vával, mind a Vezetőkkel — többek között — az egyenlős- dire való törekvés helytelen­ségét. Megvallom, azt is: ed­dig sajnos, nem értünk el valami nagy eredményt ezen a területen. Ma még nincs kellő rang­ja annak, hogy valaki kizáró­lag azért kapjon többet, mert kiemelkedően jó szakmunkás, így aztán az sem érvényesül, hogy a rosszabb munkát vég­zők lényegesen kevesebbet keressenek. A jelentős fejlő­dés ellenére még megoldatlan az üzem- és művezetők bére­zése; munkájuk alapján a je­lenleginél is többet érdemel­nek. BUDA ISTVÁN államtit­kár, az Országos Testnevelé­si és Sporthivatal elnöke rá­mutatott: a bárt"'fiiUnkájáról és -a •» további ». feladatokról szóló központi bizottsági ja­vaslat a testnevelési és sport- mozgalom előrehaladásának fontos kérdéseként a tömeg­sport támogatását, különösen az iskolai testnevelésnek és általában az ifjúságunk sport­jának fejlesztését jelöli meg. E célkitűzéssel a sportmozga­lomban dolgozó kommunisták teljes mértékben egyetérte­nek. Tenni fogunk ennek megvalósításáért, mert tud­juk, hogy az iskolai testne­velés, az ifjúság rendszeres testedzése, az iskolában a versenyszellem erősítése elő­segíti, hogy a felnövekvő if­júság egészséges, fizikailag edzettebb és akaratilag erő­sebb legyen. A testnevelés és a sport is csak akkor fejlődhet dina­mikusan, ha biztosított a rend és a fegyelem. E téren sok nálunk még a tennivaló. Mindenekelőtt kötelességünk­nek tartjuk azt, hogy az irá­nyító tevékenység minden szintjén biztosítsuk az egysé­ges szemléleten alapuló, kö­vetkezetes végrehajtást. Ezután az OTSH elnöke be­számolt arról, hogy a kijelölt magyar sportolók és szakve­zetők szervezetten és lelkesen készülnek a moszkvai olim­piára. Sportolóink ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy min­dent megtesznek az eredmé­nyes szereplés érdekében. Ezután hangsúlyozta: A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottsággal, a nemzeti olimpiai bizottságokkal és a sport-vi­lágszövetségekkel összhang­ban azon munkálkodunk, hogy a moszkvai olimpia boj­kottja ugyanúgy kudarcot valljon, mint ahogy már ku­darcba fulladt az ellenolim­pia halva született gondolata is. . , A magyar sportvezetők és sportolók azért dolgoznak, hogy erősödjön a magasztos olimpiai eszme, s hogy ma­gatartásukkal, eredményeikkel minél több örömöt szerezze­nek a magyar dolgozóknak — fejezte be felszólalását Buda Aczéi György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vette át az elnöki tisztet, s szót adott K. Papp Józsefnek, a Tolna megyei pártbizottság első titkárának, Tolna megye küldöttének; K. PAPP JÓZSEF felszóla­lását szinte teljes . egészében a jelenlegi legnagyobb ma­gyar beruházás, a paksi atomerőmű építésének szen­telte, amely természetesen a helyszín. Tolna megye életé­ben, gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében is ki­emelkedő jelentőségű. — Számos nehézséget kel­lett és kell sokszor még ma is leküzdeni a beruházás so­rán — mutatott rá. — Ezek a feladat nagyságából, újsze­rűségéből, részben pedig a vállalati felkészültség és együttműködés hiányosságai­ból adódtak. E nehézségek leküzdésére számos intézke­dést kezdeményeztünk. Több ízben kaptunk segítséget a Központi Bizottság és a kor­mány illetékes szerveitől, ve­zetőitől. Mindennek eredmé­nyeképpen az építkezés üte­me meggyorsult, egységes tenniakarás és cselekvés ala­kult ki. Felszólalása befejező részé­ben a beruházáson megvaló­suló szocialista együttműkö­dés jelentőségét hangsúlyozta. — A szocialista országok e szoros együttműködéséről, an­nak addigi eredményeiről csak tisztelettel, elismeréssel beszélhetünk. De azt is tud­juk, hogy ilyen nagy építke­zést 'csak akkor lehet sikere­sen befejezni, ha a nemzet­közi kooperációban vállalta­kat a továbbiakban Is min­dig teljesítjük. BEKE IMRE, az ábádszaló- ki termelőszövetkezet elnöke, Szolnok megyei küldött be­vezetőben hangsúlyozta: az, hogy , a Központi Bizottság beszámolójában a mezőgaz­daság eredményeiről nagy elismeréssel esett szó, nem elbizakodottságot, hanem el­sősorban nagyobb felelősséget vált ki bennünk, és az ered­ményesség további növelésére, hatékonyabb munkára kötelez valamennyiünket. A továbbiakban részlete­sen ismertette a kiskörei fő­mű és a kapcsolódó létesítmé­nyek hatására «kialakult hely­zetet. A térségben a vízhi­ány megszűnt, de ezzel együtt a tározótó mentén megnehe­zült, egyes területeken lehe­tetlenné vált a mezőgazdasági tevékenység. A megváltozott viszonyokhoz igyekezett a tsz alkalmazkodni: Átalakították a termelésszerkezetet, meg­változtatták a talajművelés pnódszereit és növelték a nem mezőgazdasági tevékenységet is. Mindezek az erőfeszítések azonban csak rövid távon és korlátozottan mérsékelték gondjaikat, önerőből nem ké­pesek nehézségeik leküzdésé­re. Mi, a térség dolgozói, azon­ban nem akarunk a népgazda­ság eltartottjai lenni — foly­tatta — az előrelépést a nép- gazdasági feladatokból való részvállalással kívánjuk elér­ni most, amikor újabb tiszai vízlépcső építéséről hallunk, úgy ítéljük meg, hogy sürge­tőnek látszik a Tisza—IL be­fejezése. PEJÁK EMIL, a XVIII. ke­rületi pártbizottság első tit­kára, budapesti küldött meg­állapította: nagy tartalékaink vannak az értelmes célok ér­dekében erőfeszítésekre képes, lelkesedni tudó és akaró, a jó szóra és elismerésre igényt tartó emberekben. Tömegpolitikai munkán^ egyik gyengéjét többek között abban látom — mondotta —, hogy a gondok közepette,’ amikor az emberhez, vagy ró­la szólunk, nem tudunk meg-, felelően differenciálni. Elszo­morítónak tartom például azt a módot, amikor általában elmarasztaljuk a dolgozó em­bert. Mintha ebben az or­szágban, vagy akár egyetlen kerületben, vagy üzemben is a’ lógás iJes a dologkerülés uralkodna. Így gyakran a tervezéssel, szervezéssel, ai végrehajtás feltételeinek biz­tosításával megbízott külön­böző szintű vezető emberünk: kap felmentést saját hibája alól. Ügy tűnik, túl nagy ná­lunk a vezetésre, az irányí­tásra gyengén felkészült em­berek védettsége. Mint, ahogy más esetekben az ellenkezője is igaz. A határozott, célratö­rő,: eredményes vezető na­gyobb politikai támogatást kell kapjon a párt- és társa­dalmi szerveinktől, de a fe­lettes állami irányító szervek­től is. GULYÁS SÁNDOR, a heJ Kő dór János találkozása párton kívüli közéleti személyiségekkel Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kongresszus szerda délelőtti szünetében találko. zott a tanácskozáson részt vevő közéleti személyiségekkel, a párton kívüli barátok, szövetségesek,. harcostársak képvise. löivel. A meleg, szívélyes légkörű beszélgetésen részt vett: Benjámin László, Bognár József, Boldizsár Iván, Fábrt Zol- tán, S. Hegedűs László, illés Endre, Illyés Gyula, Jancsó Miklós, Juhász Ferenc, Keresztury Dezső, Nagy Dániel, Ná- nási László, Pethő Tibor, Petrovics Emil, Ruttkai Eva, So. mogyi József, Straub F. Brúnó, Sulyok Mária, Szentágothai János, Trautmann Rezső és Varga Imre. Jelen volt Aczéi György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A közvetlen hangulatú eszmecserén Kádár János a párt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a közéleti sze. mélyiségeket, s hangsúlyozta: rendkívül nagy erő, hogy a pártonkívüliek, a különböző világnézetű emberek is egyet, értenek a szocialista építés alapkérdéseiben, s cselekvésük­kel nemzetünk boldogulását, népünk jobb jövőjét szolgál­ják. Társadalmunk további fellendüléséhez nagy erőt ad a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus, s en­nek szellemében tevékenykedve az alkotóknak is nagy a fe. lelősségük. Országépítő munkájukhoz Kádár János sok si­kert és jó egészséget kívánt. A kötetlen eszmecserén részt vevő vendégek méltatták a kongresszus demokratikus légkörét, amely kihat az egész társadalomra, s hozzájárul felelősségteljes alkotó munká­jukhoz. 2 NÓGRAD — 1980. március 27., csütörtök vési Rákóczi Termelőszövet­kezet elnöke, Heves megye küldötte arról szólt, hogy a megye mezőgazdasága és élel­miszeripara az elmúlt évek­ben célkitűzéseinkkel össz­hangban, a megyére jellemző fontosabb ágazatokban pedig az országos átlagot is meg­haladó ütemben fejlődött. — Sajnos —, mondotta — né­hány területen céljainkkal el­lentétes tendenciák is érvé­nyesültek. A kenyérgabona- és a tejtermelésben mi is adósai vagyunk a népgazda­ságnak. Szövetkezetünk zöldségter. mesztési modellgazdaság. Tel­jes joggal várják el tőlünk a jó minőséget, a hatékony gaz­dálkodást. A termelés kon­centráltságából adódóan a munkacsúcsok e térségben sokkal élesebben jelentkez­nek. A felvásárlásban mutat­kozó legkisebb fennakadás je­lentős károkat okozhat. Saj­nos, erre bőségesen volt pél. da. Végül azt hangsúlyozta, hogy a hatodik ötéves terv­ben több kezdeményezésre, bátrabb kockázatvállalásra lesz szükség a feladatok tel­jesítéséhez. PÁL LÉNÁRD akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnöke, buda­pesti küldött, kiemelte: — Túlzás nélkül állíthatjuk,’ hogy soha ilyen nagy szűk»» ség nem volt a gazdasági épfe (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents