Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa

(Folytatás az 1. oldalról)

alapján, a Varsói Szerződés keretében egyeztetett elgon. dolásoknak megfelelően, az anyagi eszközök és a személyi feltételek céltudatos fel- használásával tervszerűen folytattuk néphadseregünk átfogó, minőségi fejlesztését.

Ezután arról szólt a honvédelmi miniszter, hogy az elmúlt években tovább mélyültek, fejlődtek a hadsereg szocialista vonásai. Sorkatonáink döntő többsége becsülettel tesz eleget a szocialista haza fegyveres szolgálatából fakadó kötelezettségének. Bár bizonyos fajta gondok vannak egyes katonáknak a laktanyán kívüli magatartását illetően.

— Elég széles körben Ismert — folytatta —, hogy a sorköteles fiatalokat, jobbára

21—23 éves korban hívjuk be. Igaz, ebből a hadseregnek bizonyos előnyei. szármáznak, hiszen érettebb korban levő fiatalok is vannak a sorállo- mányúak között. Mégis, ebből a helyzetből sokfajta emberi, olykor már társadalmi méretű gond származik. Magas és növekszik a nős, családos sorkatonák aránya. A kései behívás zavárja a pályakezdést, a családalapítást. Jelenleg dolgozunk azon, hogy ezt a feszültséget belátható időn belül feloldjuk.

— Végül arról szólt, hogy honvédelmünk szilárdságában, néphadseregünk fejlődésében meghatározó szerepe van — és lesz a jövőben is — a Varsói Szerződésnek. Védelmi szövetségünk keretein belül tovább fejlődött az idősebb testvérrel, a szovjet hadsereggel, és a többi szövetséges hadsereggel való együttműködésünk. Közös védelmi szervezetünk a jövőben is képes gátat vetni az imperializmus háborús mesterkedéseinek; szavatolni népeink alkotó munkájának békés feltételeit.

THERNESZ VILMOS, a budapesti műszaki egyetem pártbizottságának titkára, budapesti küldött hangsúlyozta:

— Az értelmiség szerepének változásából egyenesen következik a képzésükre hivatott egyetemek és főiskolák szerepének növekedése is.

A felsőoktatás munkájában is vannak tartalékok. Nálunk, az egyetemen éles viták forrása az, hogy az egyetemi képzés mennyiben legyen elméleti,' illetve gyakorlati orientációjú. Eddig mindig úgy fogalmaztunk, hogy az egyetemeknek kettős feladatot kell ellátniuk: oktató-nevelő munkát kell végezniük és kutatómunkát is kell folytatniuk. Elérkezett az idő, hogy ezt kiegészítsük a továbbképzés feladatával is.

Igen nagy tartalékaink vannak még a hallgatók általános, ezen belül világnézeti-politikai nevelésében is. Nem elég hatékonyak a hivatástudatra, a szakmaszeretetre, a tudatos elkötelezettségre való nevelés módszerei. Az a benyomásom,— mondta —, hogy mi együtt,. akik felelünk a fiatalok neveléséért, a család, az iskola, a munkahely, a kelleténél jobban óvjuk gyermekeinket a valóságtól, nem ösztönözzük őket jó küzdelmekre, kockázatokra, nem adjuk át történelmi tapasztalatainkat. A szülők mindent megtesznek . azért, hogy gyerekeiket védjék az élet valóságától, olykor olyan életszínvonalat is biztosítva számukra, amely sem a család, sem a társadalom számára nem jelenthet realitást. Mindez így együtt, mint valami üvegházi hatás érvényesül. Ezért mélységesen egyetértek azzal a kiegészítéssel is, amely az irányelvek vitája nyomán, a családdal kapcsolatban bekerült a határozati javaslatba.

TAR IMRE, a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság első titkára,- Szabolcs-Szat- már megye küldötte először arról beszélt, hogy a XII. pártkongresszus határozatainak végrehajtása további kedvező változásokat hozott megyéjében is. A gazdasági fejlettségben, a jövedelmek színvonalában, a szociális, kommunális- és kulturális ellátásban közelebb jutottak az országos átlaghoz, minőségileg magasabb fokra léptek. Átalakúlt a, megye gazdasági és társadalmi szerkezete, amelyben a szocialista iparés a munkásság lett a meghatározó.

— Fiatal, tehetséges munkásságunk maradéktalanul teljesíti feladatát, szilárd bázisa a pártnak, a szocializmus építésének.

A megyei pártbizottság első titkára változatlanul lényegesnek ítélte a megye mezőgazdaságának jelentőségét. A mezőgazdasági üzemek többsége öt év alatt megerősödött, és ami még lényegesebb, végbement a nemzedékváltás.

A korszerű gazdálkodáshoz értő, többségében fiatal dolgozó teljesíti a nagyobb feladatokat, amelyekben a gazdaságosság, a minőség kerül előtérbe — mondotta.

— Történelmi jelentőségű eredményeket értünk el a nép műveltségében és az egészségügyi ellátásban is.

HORVÁTH JÓZSEF, a Csepel Autógyár szerelőszakmunkása, Pest megyei küldött elmondotta, hogy 1975-ben szűkebb kollektívájuk új

Meghívott vendégek egy csoportja a kongresszuson.

gyártóbázist vett birtokába. Ebben az üzemben ma már olyan hatékony a termelés,

hogy átlagosan 11 percenként gördülnek le a szerelőszalagról az önjáró autóbusz-fenék- vázak. Az átállás nem volt könnyű.

A legtöbb esetben vezetési, együttműködési problémák idézték elő gondjainkat. Feloldásuknál kommunistáink azon voltak, hogy a központi határozatokkal összhangban megértessék mind a kollektívával, mind a Vezetőkkel — többek között — az egyenlős- dire való törekvés helytelenségét. Megvallom, azt is: eddig sajnos, nem értünk el valami nagy eredményt ezen a területen.

Ma még nincs kellő rangja annak, hogy valaki kizárólag azért kapjon többet, mert kiemelkedően jó szakmunkás, így aztán az sem érvényesül, hogy a rosszabb munkát végzők lényegesen kevesebbet keressenek. A jelentős fejlődés ellenére még megoldatlan az üzem- és művezetők bérezése; munkájuk alapján a jelenleginél is többet érdemelnek.

BUDA ISTVÁN államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke rámutatott: a bárt"'fiiUnkájáról és -a •» további ». feladatokról szóló központi bizottsági javaslat a testnevelési és sport- mozgalom előrehaladásának fontos kérdéseként a tömegsport támogatását, különösen az iskolai testnevelésnek és általában az ifjúságunk sportjának fejlesztését jelöli meg. E célkitűzéssel a sportmozgalomban dolgozó kommunisták teljes mértékben egyetértenek. Tenni fogunk ennek megvalósításáért, mert tudjuk, hogy az iskolai testnevelés, az ifjúság rendszeres testedzése, az iskolában a versenyszellem erősítése elősegíti, hogy a felnövekvő ifjúság egészséges, fizikailag edzettebb és akaratilag erősebb legyen.

A testnevelés és a sport is csak akkor fejlődhet dinamikusan, ha biztosított a rend és a fegyelem. E téren sok nálunk még a tennivaló. Mindenekelőtt kötelességünknek tartjuk azt, hogy az irányító tevékenység minden szintjén biztosítsuk az egységes szemléleten alapuló, következetes végrehajtást.

Ezután az OTSH elnöke beszámolt arról, hogy a kijelölt magyar sportolók és szakvezetők szervezetten és lelkesen készülnek a moszkvai olimpiára. Sportolóink ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy mindent megtesznek az eredményes szereplés érdekében.

Ezután hangsúlyozta:

A Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, a nemzeti olimpiai bizottságokkal és a sport-világszövetségekkel összhangban azon munkálkodunk, hogy a moszkvai olimpia bojkottja ugyanúgy kudarcot valljon, mint ahogy már kudarcba fulladt az ellenolimpia halva született gondolata is. . ,

A magyar sportvezetők és sportolók azért dolgoznak, hogy erősödjön a magasztos olimpiai eszme, s hogy magatartásukkal, eredményeikkel minél több örömöt szerezzenek a magyar dolgozóknak — fejezte be felszólalását Buda

Aczéi György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vette át az elnöki tisztet, s szót adott K. Papp Józsefnek, a Tolna megyei pártbizottság első titkárának, Tolna megye küldöttének;

K. PAPP JÓZSEF felszólalását szinte teljes . egészében a jelenlegi legnagyobb magyar beruházás, a paksi atomerőmű építésének szentelte, amely természetesen a helyszín. Tolna megye életében, gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében is kiemelkedő jelentőségű.

— Számos nehézséget kellett és kell sokszor még ma is leküzdeni a beruházás során — mutatott rá. — Ezek a feladat nagyságából, újszerűségéből, részben pedig a vállalati felkészültség és együttműködés hiányosságaiból adódtak. E nehézségek leküzdésére számos intézkedést kezdeményeztünk. Több ízben kaptunk segítséget a Központi Bizottság és a kormány illetékes szerveitől, vezetőitől. Mindennek eredményeképpen az építkezés üteme meggyorsult, egységes tenniakarás és cselekvés alakult ki.

Felszólalása befejező részében a beruházáson megvalósuló szocialista együttműködés jelentőségét hangsúlyozta.

— A szocialista országok e szoros együttműködéséről, annak addigi eredményeiről csak tisztelettel, elismeréssel beszélhetünk. De azt is tudjuk, hogy ilyen nagy építkezést 'csak akkor lehet sikeresen befejezni, ha a nemzetközi kooperációban vállaltakat a továbbiakban Is mindig teljesítjük.

BEKE IMRE, az ábádszaló- ki termelőszövetkezet elnöke, Szolnok megyei küldött bevezetőben hangsúlyozta: az, hogy , a Központi Bizottság beszámolójában a mezőgazdaság eredményeiről nagy elismeréssel esett szó, nem elbizakodottságot, hanem elsősorban nagyobb felelősséget vált ki bennünk, és az eredményesség további növelésére, hatékonyabb munkára kötelez valamennyiünket.

A továbbiakban részletesen ismertette a kiskörei főmű és a kapcsolódó létesítmények hatására «kialakult helyzetet. A térségben a vízhiány megszűnt, de ezzel együtt a tározótó mentén megnehezült, egyes területeken lehetetlenné vált a mezőgazdasági tevékenység. A megváltozott viszonyokhoz igyekezett a tsz alkalmazkodni: Átalakították a termelésszerkezetet, megváltoztatták a talajművelés pnódszereit és növelték a nem mezőgazdasági tevékenységet

is. Mindezek az erőfeszítések azonban csak rövid távon és korlátozottan mérsékelték gondjaikat, önerőből nem képesek nehézségeik leküzdésére.

Mi, a térség dolgozói, azonban nem akarunk a népgazdaság eltartottjai lenni — folytatta — az előrelépést a nép- gazdasági feladatokból való részvállalással kívánjuk elérni most, amikor újabb tiszai vízlépcső építéséről hallunk, úgy ítéljük meg, hogy sürgetőnek látszik a Tisza—IL befejezése.

PEJÁK EMIL, a XVIII. kerületi pártbizottság első titkára, budapesti küldött megállapította: nagy tartalékaink vannak az értelmes célok érdekében erőfeszítésekre képes, lelkesedni tudó és akaró, a jó szóra és elismerésre igényt tartó emberekben.

Tömegpolitikai munkán^ egyik gyengéjét többek között abban látom — mondotta —, hogy a gondok közepette,’ amikor az emberhez, vagy róla szólunk, nem tudunk meg-, felelően differenciálni. Elszomorítónak tartom például azt a módot, amikor általában elmarasztaljuk a dolgozó embert. Mintha ebben az országban, vagy akár egyetlen kerületben, vagy üzemben is a’ lógás iJes a dologkerülés uralkodna. Így gyakran a tervezéssel, szervezéssel, ai végrehajtás feltételeinek biztosításával megbízott különböző szintű vezető emberünk: kap felmentést saját hibája alól.

Ügy tűnik, túl nagy nálunk a vezetésre, az irányításra gyengén felkészült emberek védettsége. Mint, ahogy más esetekben az ellenkezője is igaz. A határozott, célratörő,: eredményes vezető nagyobb politikai támogatást kell kapjon a párt- és társadalmi szerveinktől, de a felettes állami irányító szervektől is.

GULYÁS SÁNDOR, a heJ

Kő dór János találkozása párton kívüli

közéleti személyiségekkel

Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kongresszus szerda délelőtti szünetében találko. zott a tanácskozáson részt vevő közéleti személyiségekkel, a párton kívüli barátok, szövetségesek,. harcostársak képvise. löivel. A meleg, szívélyes légkörű beszélgetésen részt vett: Benjámin László, Bognár József, Boldizsár Iván, Fábrt Zol- tán, S. Hegedűs László, illés Endre, Illyés Gyula, Jancsó Miklós, Juhász Ferenc, Keresztury Dezső, Nagy Dániel, Ná- nási László, Pethő Tibor, Petrovics Emil, Ruttkai Eva, So. mogyi József, Straub F. Brúnó, Sulyok Mária, Szentágothai János, Trautmann Rezső és Varga Imre. Jelen volt Aczéi György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai.

A közvetlen hangulatú eszmecserén Kádár János a párt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a közéleti sze. mélyiségeket, s hangsúlyozta: rendkívül nagy erő, hogy a pártonkívüliek, a különböző világnézetű emberek is egyet, értenek a szocialista építés alapkérdéseiben, s cselekvésükkel nemzetünk boldogulását, népünk jobb jövőjét szolgálják. Társadalmunk további fellendüléséhez nagy erőt ad a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus, s ennek szellemében tevékenykedve az alkotóknak is nagy a fe. lelősségük. Országépítő munkájukhoz Kádár János sok sikert és jó egészséget kívánt.

A kötetlen eszmecserén részt vevő vendégek méltatták a kongresszus demokratikus légkörét, amely kihat az egész társadalomra, s hozzájárul felelősségteljes alkotó munkájukhoz.

2 NÓGRAD — 1980. március 27., csütörtök

vési Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke, Heves megye küldötte arról szólt, hogy a megye mezőgazdasága és élelmiszeripara az elmúlt években célkitűzéseinkkel összhangban, a megyére jellemző fontosabb ágazatokban pedig az országos átlagot is meghaladó ütemben fejlődött. — Sajnos —, mondotta — néhány területen céljainkkal ellentétes tendenciák is érvényesültek. A kenyérgabona- és a tejtermelésben mi is adósai vagyunk a népgazdaságnak.

Szövetkezetünk zöldségter. mesztési modellgazdaság. Teljes joggal várják el tőlünk a jó minőséget, a hatékony gazdálkodást. A termelés koncentráltságából adódóan a munkacsúcsok e térségben sokkal élesebben jelentkeznek. A felvásárlásban mutatkozó legkisebb fennakadás jelentős károkat okozhat. Sajnos, erre bőségesen volt pél. da.

Végül azt hangsúlyozta, hogy a hatodik ötéves tervben több kezdeményezésre, bátrabb kockázatvállalásra lesz szükség a feladatok teljesítéséhez.

PÁL LÉNÁRD akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, budapesti küldött, kiemelte:

— Túlzás nélkül állíthatjuk,’ hogy soha ilyen nagy szűk»» ség nem volt a gazdasági épfe

(Folytatás a 3. oldalon)