Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)
1980-03-27 / 73. szám
Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa (Folytatás a 2. ódáiról.) tőmunkában a műszaki fejlesztésre és az ezt megalapozó kutatásra, mint éppen most. Ezt műszaki értelmiségünk jelentős része felismerte és ennek megfelelően azon tevékenykedett, hogy a műszaki fejlesztés és a tudományos kutatás terén elért ^hazai és külföldi eredményei* minél töőb hasznot hozzanak. Voltak ebben sikerek, de jóval többre lett volna és még többre lesz szükség. Néha- megengedhetetlenül lassúak és körülményeskedők vagyunk döntéseinkben, ragaszkodunk a régi formákhoz és idegenkedünk az újtól. Mindez fékezheti a műszaki értelmiség — nyugodtan mondhatom, az egész értelmiség — legjobbjainak alkotókedvét. A továbbiakban arról szólt, hogy az energiafelhasználásban a gazdaságosságot elsősorban racionális árpolitikával lehet ugyan elősegíteni, de az is világos, hogy szükség van az energetika műszaki-tudományos tényezőinek alapos újragondolására. Ügy hiszem, ahhoz nem férhet kétség — folytatta —, hogy a magyar műszaki értelmiség döntő része érti, magáénak vallja és végrehajtja a szocialista gazdasági építőmunka kis és nagy, de nehéz feladatait. A valóságban azonban ennél többről van szó: a feladatokat maga is alkotó módon alakítja, továbbfejleszti, új feladatokat, fogalmaz meg, hogy szellemi erőforrásainkat minden területen jobban, gazdaságosabban, gyorsabban és szervezettebben hasznosíthassuk, Ezután PÚJA FRIGYES külügyminiszter, a Külügyminisztérium küldötte szólalt fel. Szűcs Józsefnének. az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. A következő felszólaló ANDRÁSFI GYULA nyugdíjas, Budapest küldötte vo; . A párt és a munkásmozgalom régi harcosa személyes Visszaemlékezéssel kezdte felszólalását: első ízben 1932-ben vett részt magas szintű pártfórumon : az illegális KMP bécsi plénumán. — A párt megbízásából sokféle funkciót töltöttem be az előző évtizedekben — mondotta ez után. — Voltam főispán is, nagykövet is, most pedig körzeti párttitkár vagyok és örömmel végzem, ezt is, mert egyet nézek: azt, hogy hol és hogyan tudom szolgálni az ügyet. Felszólalása második felében a fiatalokról beszélt. — Állítom, hogy őszinte, nyílt beszédre, bizalomra az ifjúság is bizalommal és nyílt közeledéssel válaszol. A mai ifjúság jóval műveltebb' képzettebb, mint az én ifjúságom volt Ehhez a képzettséghez, műveltséghez a magam generációja legszívesebben a kommunista hitet adná át számukra, mert úgy érzem, ebből a hitből' nekünk van több. Ezután ROMANY PÁL mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Bács-Kiskun megye küldötte lépett az előadói emelvényre: Romany Pa! mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Púja Frigyes külügyminiszter felszólalása felszólalása Az elmúlt években a nemzetközi helyzet úgy alakult, hogy a legerősebb tőkésországban nagyobb befolyást kezdett gyakorolni a külpolitikára a monopolkapitalista csoportosulásoknak az a része, amely ellensége az enyhülésnek, a biztonság megszilárdításának, a békés együttműködésnek. Ezek a körök a hidegháború valamilyen új változatát — egyesek talán a forró háborút — szeretnék rászabadítani a világra. A szélsőséges amerikai vezető köröket már régóta nyugtalanítja mindaz, ami a világban 1969—70 óta történt; új stratégiájuk megnyilvánul a Szovjetunió és más szocialista országok elleni nyugati hecckampányokban, _a gazdasági embargós intézkedésekben, a moszkvai olimpiai játékok bojkottálására irányuló akciókban és más hasonló jelenségekben is. A NATO-országok — a már jóval korábban elhatározott — agresszív lépéseiket most Afganisztánnal magyarázzák, azt állítván, hogy a nemzetközi helyzetet a szovjet katonai kontingensek afganisztáni megjelenése élezte ki. Az imperializmus nagy lármája e kérdés körül a valóságban ürügy arra, hogy a szélsőséges imperialista körök a helyzetet élező mesterkedésekről eltereljék a figyelmet. ■ Az elmúlt öt évben a Magyar Népköztársaság külpolitikai fő irányvonala nem változott. Továbbra is alapvető feladatunk, hogy összehívásra kerüljön a katonai enyhülés és a leszerelés ügyeivel foglalkozó politikai szintű tanácskozás, amelynek a javaslatát a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága budapesti és berlini ülésén dolgozták ki. Itt meg lehetne vitatni minden részt vevő ország leszerelést célzó javaslatait. Sajnáljuk, hogy a vezető NATO-államok részéről enyhén szólva nem mutatnak lelkesedést javaslatunk iránt. A másik, előttünk álló feladat a madridi találkozó eredményes megrendezése A fejlődő országokkal épített kapcsolatokról szólva rámutatott: e munka fokozását már csak nagy számuk is indokolja, de az is, hogy egy részükre az imperialisták és mások minden eszközzel igyekeznek növelni befolyásukat, őszinte barátjuknak' tüntetve fel magukat, megpróbálják szembeállítani őket a szocializmus, a haladás erőivel. Most már joggal mondhatjuk —, hangsúlyozta a továbbiakban —, hogy kapcsolataink minden fejlett tőkésor-' szaggal rendezettek, egyesekkel pedig —, mint például Ausztriával — tovább fejlődtek. Továbbra is szélesíteni akarjuk hazánk és a fejlett tőkésországok kapcsolatait a békés egymás mellett élés elve alapján. S, hogy ez így legyen, természetesen nem csak rajtunk, hanem tőkéspartnereinken is múlik. A nemzetközi erőviszonyok változását a szocializmus, a haladás javára semmi sem tartóztathatja fel és fordíthatja vissza, de hogy előrehaladást érjünk el a béke és a biztonság megszilárdításában, az enyhülés elmélyítésében, határozott küzdelmet kell folytatni, s továbbra is vissza kell utasítani a szélsőséges imperialista körök — és a kínai vezetők — zavart- keltő, békebontó kísérleteit Az elmúlt években országunk mezőgazdaságában számos új termelési módszert, új technológiát terjesztettünk el, új fajtákat, szervezeti formákat honosítottunk meg. Szinte mindenből többet termeltünk, mint eddig bármikor — mondotta. — Mégis, ezekben az években láttuk meg igazán — jelenlegi hatékonyságunk, struktúránk mellett — a növekedés korlátáit. Különös gondot kell fordítani a munkában részt vevők személyes anyagi érdekeltségére. A nagyon változatos me- zőgázdasági munkafeltételek között ez igen fontos követelmény. A jobb gazdasági eredmények elérésének útján égetően szükséges az új tudományos eredmények gyorsabb gyakorlati alkalmazása is. Népgazdaságunkban a hatékonysági követelmény erőteljes érvényesülését gátolja még számos régi beidegződés, szemléleti akadály. Számbavételi, értékelési rendszerünk sok tekintetben még a meny- nyiségi, a hagyományos mutatókhoz tapad. Legyen mérce az egy hektáron elért legjobb eredmény, az egy dolgozó által gazdaságosan elért legnagyobb jövedelem, s nem a létszám, vagy a terület nagysága. Végül megállapította Ro- mány Pál, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista—leninista agrárpolitikáját alapvetően a szövetkezeti parasztság iránti bizalom jellemezte és jellemzi. BARINKAI OSZKÁRNÉ, a Pest megyei pártbizottság titkára, Pest megyei küldött a megye kulturális fejlődéséről beszélt. Ha röviden jellemezni kellene az elmúlt öt év kulturális munkáját, azt mondanám: elkötelezettség, kezdeményezés és összefogás. Mindvégig élveztük megyénk lakosságának bizalmát, segítő, cselekvő részvételét A közösségért való tenniakarás a megyében a kultúra érdekében is tömegméretűvé vált. A kommunista műszakok, a társadalmi munkaakciók a bizonyítékai ennek. Nem szólhatnánk ilyen eredményekről, ha nem éreztük volna mindvégig azt a biztonságos bátorságot, amelyet a gazdasági egységek, az Ipari és mezőgazdasági üzemek jelentettek kulturális, társadalmi céljaink megvalósításában. Ma már egy-egy jól működő termelőszövetkezet is úgy alakítja, fejleszti a lakóterületet, az életmódot, a kultúrát, mint korábban egy vidékre települt ipari üzem. Bízunk abban, hogy a XII. kongresszus határozataira építve a fejlődés nem áll meg. Ezt a bizakodást az elmúlt évek tapasztalatai, a sikereknek örülni, a gondokiban osztozni tudó emberek tenniaka- rása is élteti bennünk. , DR. SCHMIDT ERNŐ, a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát állami díjas vezérigazgatója. Vas megyei küldött először arról beszélt, bogy a mai gazdasági helyzetben különösen megnőtt a fa értéke és jelentősége. Ma a világ és hazánk gazdasági életében nagyon sok az előre meg nem határozható tényező — folytatta a felszólaló. — Egy azonban biztosan állítható: a nyersanyagoknak és köztük a fának a szerepe és jelentősége növekedni fog. Célszerű volna tehát fokozni az országban az erdőtelepítést és ezzel az ország fatermesztő képességét. A továbbiakban arról beszélt, hogy a termékszerkezet korszerűsítésében, a termelés hatékonyságának javításéban gyors előrehaladást csak akikor várhatunk, ha a vállalóiatoknál és az irányító szervezeteknél egyaránt határozott lesz a törekvés az újra, a korszerűre. HORVÁTH ZOLTÁNNÉ, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár körkötője, Győr- Sopron megye küldötte a fi- . zikai dolgozóknak a választott testületekben való részvételéről, ennek fontosságáról fejtette ki véleményét. — Sokat beszélünk a női egyenjogúságról. Igaz, hogy a lehetőségeink a továbbtanulásra, a közéletben való részvételre sokkal inkább megvannak, mint bármikor korábban, de mindezzel élni jóval nagyobb terhet ró a nőkre, mint a férfiakra. Ám szeretném azt is megerősíteni: kolléganőimmel együtt érezzük, hegy a fizikai dolgozókra a társadalmi fórumok munkájában igen nagy szükség van. Saját tapasztalataim alapján állítom, hogy hozzászólásaimat, észrevételeimet a különböző testületi üléseken mindenkor meghallgatták és ha módjukban állt, azonnal cselekedtek a felvetett gondok, hibák kiküszöböléséért. SZATMÁRI LAJOS, a Várpalotai Szénbányák Vállalat aknásza, Veszprém megye küldötte: — A szénbányászat fejlesztését szolgáló párthatározatok és kormányintézkedések alapján úgy érezzük — mondotta a többi között —, hogy a szénbányászat egyre jobban visszakapja régi rangját, a gazdasági építőmunkában betöltött szerepének megfelelő megbecsülésben részesül. Beszámolt róla, hogy javultak az élet- és munkakörülmények. A bányászlakásépítési akcióval kapcsolatban megjegyezte, hogy szükség van bizonyos jogi problémák rendezésére, hogy valóban azok kapják a kedvezményes lakásokat, akik megérdemlik, akik hosszú ideig hűek maradnák a bányászathoz. Kritikus és önkritikus hangon szólt arról, hogy a szén- bányászatot érintő korábbi, azóta megváltoztatott döntések kedvezőtlen hatása bizonyos mértékig ma is érződik; elmaradtak egyes pótlólagos beruházások, az elvesztett létszám is nehezebben pótolható. A gondok ellenére bizakodó hangon fejezte be felszólalását: — Optimizmussal tölt el bennünket pártunk következetes politikája az, hogy kritikusan és tárgyilagosan felmérte a szénbányászatban levő hiányosságokat és helyesen jelölte meg a soron következő tennivalókat. KUN ISTVÁN ezredes, a határőrség pártbizottságának első titkára, a határőrség küldötte is elöljáróban hangsúlyozta : — Az állam- és közbiztonság védelméről a határőrségre háruló feladatok végrehajtásakor abból indultunk ki, hogy az államhatár őrizete, az ország biztonságával és a nemzetközi kapcsolatokkal szoros összhangban álló politikai kérdés. számunkra harci és politikai feladat. Ezután arról beszélt, milyen dinamikusan nőtt az utóbbi fél évtizedben a határforgalom. Ötév alatt 187 millió ember lépte át a magyar határokat, több mint 57 millió járművet kellett ellenőrizni és 1,9 millió vízumot kiadni. — A követelmények növekedését jelzi —, folytatta —, hogy a szocialista építőmunka, az eredményeink iránt érdeklődő sok millió barátunk. vendégünk és külföldre látogató honfitársaink közül kellett kiszűrni a megtévesztő módszereket, ravasz hamisításokat alkalmazó, törvényeinket megsértő, a társadalomra veszélyes elemeket. A felszólaló részletesen ecsetelte, hogy a határőrfiatalok milyen nehéz körülmények közepette végzik példásan feladataikat, férfias bátorságot. helytállást igénylő munkájukat. Elmondta azt is, hogy a határőrség hozzájárult a népgazdasági munkához; műszaki egységük öt év alatt több mint 1,6 milliárd forint termelési értéket hozott létre. Emellett önerőből végezték a belső karbantartást, felújítást, ami további népgazdasági kapacitást szabadított fel. Szólt azokról a kapcsolatokról is, amelyek a határőrség egységei és a területi párt- és állami szervek,' tömegszervezetek között alakult ki. Ezek között külön említést érdemel az úgynevezett „határőrközség” mozgalom; jelenleg 129 ilyen község és két határőrváros segíti a határvédelmi munkát Ezután úttörők és kisdobosok százai adták át az előttük járó idősebb nemzedék, a magyar kommunisták képviselőinek csapattársaik üdvözletét. A kedves-vidám köszöntő után az elnöklő Szűcs Jó- zsefné mondott köszönetét a kongresszus nevében, sok sikert, szép élményeket, jó tanulást, sok vidám percet kívánt hazánk minden kisdobosának, úttörőjének. Ezután szünet következett, s az úttörőzenekarok színes műsorral kedveskedtek a kongresszusi küldötteknek. Az elnöklő Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja ezután bejelentette, hogy további üdvözlő táviratok érkeztek a kongresz- szushoz az’ország minden részéből, majd maröthy Lászlónak; az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ központi bizottsága első titkárának adott szót Maróthy László: Ifjúságunk a jobb holnapért tanul, dolgozik — Bizonyára sokan vannak, akik szívesen benéznének ide, a kongresszusi . ülésterembe, hogy lássák a politikai műhelymunka körülményeit is — kezdte beszédét Maróthy László. — Ezért bizonyára sokan irigylik úttorőpajtásain- kat, akik eljöhettek és szót kaptak. Kedves köszöntőjük, amiben komoly dolgok is hangot kaptak, számomra azt is mondta, hogy velük együtt valójában társadalmunk minden korosztálya szóhoz jutott tanácskozásunkon. A fiatalok nagy érdeklődéssel és várakozással figyelik kongresszusunk munkáját és eseményeit. Pártunk politikájára úgy tekintenek, mint, amely kifejezi érdekeiket és vágyaikat. Elismerik az elmúlt öt esztendő nagy eredményeit, számolnak a gondokkal és készek vállalni a további feladatokat. Ifjúságunk akarata is tükröződik abban, hogy jobban támogassuk a hasapos kjezetoményezéseket a munkában és következetesebben szerezzünk éfvényt a teljesítmények szerinti elosztás elvének a bérezésben. Egész társadalmunk javát szolgálják az életkörülmények javításának céljai, de a fiatalok család1 NÓGRAD - 1980, m alapítási gondjainak megoldása, a lakáshelyzetük javítása újak építésével és,jobb lakásgazdálkodással, a gyermeknevelés anyagi terheinek enyhítése külön is figyelmet kapott. Ugyanígy az oktatás fejlesztése, a pályakezdés segítése, Nem kell megerőltetni a figyelmünket, hogy Kádár János szavait hallgatva megállapíthassuk: pártunk, a fiatalok gondjait alaposan ismerve, messzemenően — lehetőségeikhez mérten kiemelten foglalkozik helyzetük javításával. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a határozattervezet kimondja: „Ifjúságunk többsége becsülettel helytáll a munkában, a tanulásban, a haza védelmében, aktívan részt vesz a közéletben”. Ez az értékelés az ifjúságról al(Fólytatás a 4. oldalon)--------------------------- ---.....---r ents 27„ csütörtök 3
