Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mai számunkbat : KÜLDÖTTSZEMMEL A TANÁCSELNÖK FOGADÓNAPJA^ OLVASÓINK ÍRTÁK Felszólalásokkal folytatta munkáját a XII. pártkongresszus Szerdán reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában harmadik mun­kanapját kezdte meg a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. A magyar kommunisták küldöttei a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszá­molója fölötti együttes vitával folytatták ta­nácskozásukat. GLANZ LÁSZLÓNÉ: — A nemzetiségiek, köztük a szlovének évszázados gaz­dasági, társadalmi, szociális problémái és sajátos nemze­tiségi gondjai a szocialista fejlődés folyamatában ol­dódnak meg — mondotta. — Hazánkban a nemzetiségi per litikja végrehajtásában érvé­nyesül az a lenini elv, amely szerint az évszázados elnyo­matás során kialakult bizal­matlanság leküzdése érdeké­Az elnöklő Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja elsőként Glanz Lászlónknak, a Felsőszölnöki Általános Isko­la igazgatójának, községi párttitkámak, a Magyarországi Délszávok Demokratikus Szövetsége alelnökének, Vas megye küldöt­tének adta meg a szót. . Folyamatosan fejlődik a nemzetiségi lakosság igénye és lehetősége anyanyelvének és kultúrájának ápolására. A nemzetiségi községek közművelődési tevékenységé­nek tárgyi és szellemi feltéte­lei folyamatosan javulnak. Megfelelő a könyvtárak hely­zete. Kifogásolható azonban, hogy rossz a televízió pécsi stúdiója anyanyelven sugár­zott műsorainak vételi lehe­tősége. ben a nemzetiségieknek ad­junk inkább többet, mint ami az egyenlőség alapján járna, mintsem kevesebbet. Vas megyében a nemzeti­ségi politika igen fontos ré­sze a terület gazdaságfejlesz­tése. Ez egyrészt a városia­sodó Szentgotthárd iparának bővítésével, korszerűsítésé­vel, másrészt a szakszövetke­zetek erősítésével valósul meg. Géczi János: A párt számíthat a nógrádi kommunistákra, dolgozókra Géczi János elöljáróban el­mondotta: már a XI. kong­resszus határozataiban jelen volt az a felismerés, hogy fej­lődésünk érdekében a követ­kező időszakban nehezebb, bonyolultabb feladatokat kell megoldanunk. A Központi Bi­zottság a beszámolási idő­szakban folyamatosan ele­mezte helyzetünket. Érzékel­te a vártnál is nehezebb kö­rülményeket. A párt a lakos­ság előtt őszintén feltárta a jelentkező ellentmondások, feszültség okait. A megnöve­kedett követelményeknek megfelelően hozta meg reá­lis döntéseit. Ezzel tovább erősítette az emberek bizal­mát, növelte cselekvő tenni- akarásukat. A Központi Bizottság a te­rületi pártszerveknek is to­vábbi ösztönzést adott, hogy önállóan és kezdeményezően szervezzék a párt politikájá­nak végrehajtását, ellenőrzé­sét. Ez minden pártszervtől, szervezettől, minden kommu­nistától nagyobb felelősséget, hatékonyabb munkát köve­telt. A kongresszusi felkészülés során Nógrádban is összegez­tük pártéletünk, a párt veze­tő szerepe érvényesülésének tapasztalatait. Ügy látjuk, hogy a pártszervek, szerveze­tek munkája a korábbinál tervszerűbb, hozzáértőbb, tar­talmasabb a kommunisták el­kötelezettsége, tevékenysége növekvő elismerést vált ki az élet minden területén. A továbbiakban arról szólt, hogy a feladatok a korábbi­aktól eltérő módon jelent­keztek. A hatékonyság, a mi­nőség követelményei a gaz­dasági, a politikai, az ideoló­giai, a kulturális munkában, a pártélet gyakorlatában is változást igényeltek. Pártszervezeteink egyre in­kább érzékelik, hogy a teg­napi teljesítmény nem elég­séges. Megnőtt felelősségük a határozatok végrehajtásában, szervezésében, ellenőrzésében. Tudják, hogy a népgazdasági és a helyi tervek megvalósí­tása érdekében adottságaikat, lehetőségeiket igényesebben kell számba venni. Felismer­ték, hogy a politikai névelő munka eszközeivel minden eddiginél többet kell tenni az egységes gondolkodás és cse­lekvés érdekében. A párttagok többségére az jellemző, hogy nem állnak meg a helyzet felismerésénél, hanem határozott intézkedé­seket kezdeményeznek. Szigo­rúbb mércével mérnek, na­gyobb követelményeket állí­tanak fel önmagukkal szem­ben a politikai munkában, a gazdasági tevékenységben, a tanulásban és a közéletben. Kritikusabban tesznek szóvá mindenfajta fegyelmezetlen­séget. Lazaságot és rendelle­nességet. A legjelentősebb változás az üzemi pártszervezeteknél tapasztalható. Tudatosabban vizsgálják a gazdálkodás fel­tételeit, az adottságok, az erőforrások ésszerűbb kihasz­nálását A munka hatékony­ságának javítása érdekében több hasznos, konkrét javas­latot tettek. A szénbányák­nál a korszerű feltárógépek kapacitásának jobb kihaszná­lására kezdeményezték a fo­lyamatos munkarend beveze­tését. A síküveggyárban — az első keserű tapasztalatok után — több konstruktív in­tézkedés ajánlásával segítet­te elő a munkások, a műsza­ki vezetők átgondoltabb fel­készítését, azért, hogy az új technikával, a fejlődő techno­lógiával jó minőségű, az igé­nyeknek megfelelő üveget gyártsanak. A mezőgazdaság­ban dolgozó pártszervezetek­nek is jelentős szerepük van abban, hogy adottságaiknak megfelelően, lényegesen meg­változott a termelési szerke­zet és meghonosodnak a kor­szerű termelési eljárások. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután azt hang­súlyozta, hogy a sok hasznos kezdeményezés ellenére sem lehetünk elégedettek. A párt­munkában, a politikai gya­korlatban, a gazdaságban is jelentős tartalékokkal rendel­kezünk. Ezért egységesebbé keli tenni szemléletünket és változtatni gyakorlatunkat. Még igényesebben vizsgálni a különböző tényezők hatásait, gyakran újraértékelni dönté­seinket. Erőteljesebben kell kibontakoztatni a legutóbbi évek kedvező folyamatait a gazdasági építésben. A mér­sékeltebb ütemű növekedés mellett következetesebben kell érvényesíteni a differen­ciált fejlesztést, az elosztást céltudatosabban hasznosítani a gazdasági irányítás, a sza­bályozás, az árrendszer kor­szerűsítésében rejlő lehetősé­geket. Az élet megköveteli, hogy igényesebben vegyük számba a helyi lehetőségeket. Akkor tudunk eredményesebben hozzájárulni a kongresszusi célkitűzések megvalósításá­hoz, ha a fő politikai irány­vonal megtartása mellett he­lyileg is rugalmasan alkal­mazkodunk a követelmények­hez. Ha nem másoljuk, ismé­telgetjük a központi határoza­tokat. Ugyanakkor nem kerül­hetünk szembe a társadalmi érdekekkel. Jogosan kérik a práttagok, hogy kapjanak több információt ahhoz, hogy helyi­leg is megalapozottabban tud­janak gondolkodni, tervezni. Ismerhessék meg jobban a szükségleteket, termékeik ér­tékét, értsék, mi az, ami raj­tuk múlik, mi az, amin vál­toztatniuk kell. Azzal tudjuk továbbra is szolgálni, meg­tartani a dolgozó emberek bi­zalmát, támogatását, ha a meggyőző világos szó a mun­kában, a közéletben hozzáér­tésünkkel. rátermettségünk­kel, személyes példamutatá­sunkkal párosul. Arra kell törekednünk, hogy az ered­ményes munka kapjon na­gyobb megbecsülést. Tud­nunk kell, hogy rendet, fe­gyelmet, öntevékeny munkát csak a szervezettség, a jó he­lyi közszellem tud tartósan biztosítani. Felszólalásában szólt a gaz­dálkodás szubjektív tényezői­ről. a szakmai tudásról, a műveltségről, a hozzáértés gyarapításáról. A nehezedő feltételek között még na­gyobb szükség van a műve­lődés közgondolkodást, maga­tartást, életmódot formáló hatásainak kibontakoztatá­sára. A határozatok eredmé­nyesebb végrehajtása érdeké­ben a pártszervezetek vállal­janak nagyobb szerepet a személyi feltételek megte­remtésében. Kezdeményezzék, hogy minden, ember azon a területen dolgozzon, ahol ké­pességéit a legjobban ki tud­ja bontakoztatni. Nagyobb követelményeket állítsanak a vezetésben, az irányításban dolgozókkal. Teremtsenek olyan politikai feltételeket, hogy. a bátran kezdeményező vezetők tevékenysége nyerjen megbecsülést, elismerést. A pártszervezetek növeljék minden párttag személyes fe­lelősségét a politika helyi megvalósításában. A kommu­nista legyen még igényesebb önmagával, környezetével szemben. Mutasson példát ak­kor is, amikor bátorítani kell a bizonytalankodókat, a ké­telkedőket. Amikor tudato­san, határozottan kell fellép­ni azokkal szemben, akik fe­lelőtlen magatartásukkal kárt okoznak, a kollektíva ér­dekeire hivatkozva szemben állnak a teljesítmények dif­ferenciált elismerésével, ami­kor minden hiba forrását csak másokban, külső ténye­zőkben keresik. Megnövekszik a területi pártszervek felelőssége is az alapszervezetek tevékenysé­gének segítésében. Többek között kiemelte az alapszer­vezetek differenciált segíté­sét, az eredményes módsze­rek, a jól dolgozó pártszer­vek munkája tapasztalatainak hasznosítását. Gazdasági feladataink meg­oldása során tapasztaltuk, hogy lényegesen javítanunk kell az üzemek együttműkö­dését a lehetőségek kihaszná­lásában, a jó minőségű alap­anyagok, késztermékek gyár­tásában, a szállításban, és az értékesítésben. Bátrabban kell jeleznünk a Központi Bizottságnak, a kormányzati szerveknek, a vállalati köz­pontoknak azokat, amelyeket saját erőből nem tudunk megoldani. Ugyanakkor kér­jük, hogy ezek a jelzések ne maradjanak megválaszolat­lanok. Befejezésül elmondotta: a politika fő irányvonalának megtartása, a változó igé­nyekhez való rugalmas alkal­mazkodás szükségességét fo­galmazták meg a kongresz- szusi felkészülés során a nóg­rádi pártszervek is. Azt jut­tatták kifejezésre, hogy pár­tunk folytassa következete­sen kipróbált, marxista—le­ninista politikáját, amely él­vezi az emberek bizalmát, cselekvő támogatását. Ezért a politikáért, amely az embe­rek személyes boldogulásának is alapja, érdemes dolgozni, cselekedni. A Központi Bi­zottság beszámolója reális számvetést ad a végzett mun­káról, a határozati javaslat felelősen jelöli meg a soron levő feladatokat. Az előter­jesztett dokumentumokat. Ká­dár János elvtárs előadói be­szédét elfogadom. A kong­resszus határozatainak végre­hajtásában a párt továbbra is számíthat a nógrádi kom­munisták, dolgozók munká­jára. BALÁZS PIRI'ERZSÉBET, a Bajai Mezőgazdasági Kom­binát sertéstenyésztési bri­gádvezetője, Bács-Kiskun me­gye küldötte volt a következő felszólaló. Mi azt tartjuk — mondot­ta —, hogy ha ismerjük az állatokat, és tőlünk telhetőén jól gondozzuk őket, az ered­mény nem maradhat el. Saj­nos, sok helyütt — nemcsak nálunk —r a tervezők, építők nem gondoltak eléggé arra, hogy a technológiát igazítani kell a sertések élettani tulaj­donságaihoz, fordítva nem várhatunk sikert. Ebből gon­dok származtak, folyamatosan cserélni kell a berendezése­ket és ez sokba kerül. Nagyüzemünk évente 7500 tonna húst, hétmillió liter te­jet, sok bort, hibridkukorica­vetőmagot és más terméket ad az országnak. Erősödött a bajai kukoricatermesztési rendszer is, mely az ország 130 gazdaságában, 200 ezer hektáron szervezi, segíti a termelést. Néhány szót szeretnék mondani az asszonyokról —, a 41 tagú Zrínyi Ilona Szocia­lista Brigádról —, amelynek tagja, illetve vezetője va­gyok. A mi dolgunk, a ma­lackák felnevelése, nagy fe­lelősség. Célul tűztük ki, hogy az elhullásokat tovább csök­kentjük, hiszen minden egy százalékos javulás csaknem ezerrel több malac felnevelé­sét eredményezi. Segítjük a háztáji sertéshizlalást is, ta­valy csaknem 19 ezer mala­cot adtunk dolgozóinknak hizlalásra. Sertésünk van bőven, ezért nagy jelentőségű, hogy végre felépült a bajai húskombinát. Czinege Lajos honvédelmi miniszter felszólalása Ezután CZINEGE LAJOS a XI. kongresszuson részére hadseregtábomok, honvédéi- meghatározott feladatokat — mi miniszter, a néphadsereg mondotta bevezetőben, majd küldötte következett szólásra: így folytatta: Az elmúlt évek- — Tisztelettel jelentem a bér a párt- és állami vezfetés kongresszusnak, hogy a ma; által meghatározott célok gyár néphadsereg teljesítetté (Folytatás a 2. oldalon.) Egy kis eszmecsere a kongresszus szünetében

Next

/
Thumbnails
Contents