Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról.) egyetért, de hozzátette: — a felszólalók hangsúlyozóiul felhívták a figyelmet a hatá­rozatok eddiginél következe­tesebb végrehajtására. ÚJVÁRI SÁNDOR, a Zala megyei Tanács elnöke, Zala megye küldötte a település- fejlesztés és a lakosság ellá­tásának helyzetéről, feladatai­ról beszélt. — E téren egyik alapvető gondunk a megye elaprózott településszerkezete. 261 köz-, ségünk közül ugyanis 130-ban ötszáznál kevesebb ember la­kik. De a legkisebb települé­sen is egyre inkább igénylik a jobb és a színvonalasabb ellátást, vagy legalábbis a megfelelő alapellátást. Ennek alapján kellett és kell az erőket koncentrálni úgy, hogy az úgynevezett központi községekben össz­pontosuljanak a gazdasági, közigazgatási, kereskedelmi, egészségügyi és művelődési egységek. Noha lakásépítési tervünk ebben a tervidőszakban túl­teljesül, mégsem tudjuk az igényeket — és vele párhu­zamosan a gyermekintézmé­nyi igényeket — kielégíteni, ugyanakkor — főként a kis­községekben — a lakóházak százai állnak üresen. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy kö­vetkezetesebben' érvényesítsük azt a törekvésünket, hogy a jövőben elsősorban a már vá­rosban élők lakás- és gyer­mekintézmény-igényeit elé­gítsük ki, számukra biztosít­sunk színvonalasabb ellátást. VAS' ERVIN őrvezető, a néphadsereg küldötte fel­szólalásának bevezetőjében elmondta, hogy az egyik tü­zérezrednél tölti szolgálati idejét. Hozzászólásában a be­vonulás, a beilleszkedés és a kiképzés tapasztalatairól szólt, utalva arra, hogy a fiatalok nagy többségében nincs a valóságnak megfelelő kép a mostani katonai életről; sok téves, ferde információ éri a fiatalokat 1 Ezután arról szólt több ezer katonatársa nevében is, hogy amióta katona, sok te­kintetben gazdagabbnak érzi magát: megismerhette egy korszerűen felszerelt hadsereg belső életét, érzékelte a tisz­tek, a párt- és a KISZ-tagok felelősségérzetét,'amit a szo­cialista haza fegyveres szol­gálatából adódó feladatok el­látása közben tanúsítanak. Tapasztalataim alapján nyu­godt szívvel kijelenthetem — mondotta —, hogy a katonai szolgálat nagymértékben hozzájárul emberi értékeink gyarapításához. DR. RADIOS KATALIN, a Magyar Tudományos Akadé- mai nyelvtudományi intéze­tének tudományos munkatár­sa, budapesti küldött beveze­tőben az egyetemet, főiskolát Sarlós István: végzettek pályakezdési gondja­iról beszélt. Amikor valaki egyetemista, vagy főiskolás — mondotta —, nagy terveket sző. Ügy érzi, szakmájában minden fontos kérdés megol­dása őrá vár. Sokaknak meg­van a lehetőségük, hogy a megszerzett szellemi tőkét ka­matoztassák. Egyes szakmák­ban azonban nem ritka az ép­nél rosszabb, kiábrándítóbb pályakezdés sem. Jogosulatlan a kiábrándulás, ha abból ered, hogy a megpályázható állás nem Budapesten van, vagy ha abból, hogy a munkakört nem övezi elegendő presztízs. De jogosult az efégedetlenség, ha a mérnöknek technikusi fel­adatot kell ellátni, ha rutin­szerű ellenőrző tevékenységet, vagy egyszerű adminisztratív munkakört kell betölteni. A tudományos kutatók egy­séges ■ követelményrendszeré­rői szólva helyeselte, ha ezt nagyon komolyan veszik, és nem kaphat magasabb besoro­lást, több fizetést az, aki va­lamelyik követelményt nem teljesíti. Ezt követően az elnöki tisz­tet betöltő Stock János vezér­őrnagy, hadseregparancsnok bejelentette, hogy a kongresz- szushoz további külföldi test­vérpártoktól érkeztek üdvözle­tek, majd SARLÖS ISTVÁNT, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkárát kérte fel beszéde meg­tartására Képünk kész tettekkel támogatni céljainkat SS A Hazafias Népfront cse­lekvő részese volt az elmúlt öt esztendő országépítő mun­kájának — mondotta felszó­lalásának bevezető részében Sarlós István. — Tevékeny­sége éppúgy érzékelhető az elért eredményekben, mint a gondok és feladatok megol­dását elősegítő intézkedések­ben. Mozgalmunk nagy vára­kozással tekint a párt XII. kongresszusára. Ez kifejezés­re jutott abban is, ahogy választott testületeink részt vettek az irányelvek vitájá­ban. Az elhangzott észrevéte­lek és javaslatok ismereté­ben elmondhatom, hogy párt­tagok és pártonkívüliek, ma­gyarok és nemzetiségiek, ma­terialisták és vallásos embe­rek egyaránt azt javasolják: a kongresszus erősítse meg eddigi politikai irányvonalun­kat. Az eszmecserék tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy népünk politikailag egységes, és kész arra, hogy tettekkel támogassa szocialista célja­ink megvalósítását. Érthető és indokolt, hogy az általános egyetértéssel párhuzamosan, politikánk következetes kép­viselete és megvalósítása ér­dekében, határozott intézke­déseket, az eddiginél nagyobb következetességet és ha kell. Szigorúságot várnak az erre illetékes vezetőktől. A mozgalom a nemzeti egy­ség erősítésén akkor tud ered­ményesen munkálkodni, ha az általános célok hirdetésén túl a napi életet meghatáro­zó tervekre és az azok telje­sítését befolyásoló tényezők­re is figyelmet fordítunk. Feladatunk, hogy a hozzánk érkező információkat eljuttas­suk az illetékes párt- és ál­lami szervekhez — mondotta Sarlói István, majd így foly­tatta: — Az így megismert és a termeléssel összefüggő gon­dok és javaslatok továbbadá­sa útján is erősíteni kívánjuk kapcsolatainkat az irányító szervekkel, hogy észrevétele­inkkel vagy bírálatainkkal se­gítséget nyújtsunk munkájuk­hoz. A gazdaságpolitikai mun­kával kapcsolatban például javaslatot tettünk a kormány­nak a vállalati, elsősorban a tröszti irányítás egyszerűsíté­sére, a szolgáltatást javító kis- és középüzemek létesí­tésére. Más alkalommal a kisiparosok helyzetével foglal­koztunk, és az anyag- és esz­közellátás szervezetté tételét, az adózási rendszer egyszerű­sítését szorgalmaztuk. Rendszeresen foglalkozunk a környezetvédelem általános és napi kérdéseivel is. Helyeslés fogadta azt a szándékot, hogy hatékony gazdasági és egyéb intézkedé­sekkel is fellépünk azok el­len, akik nem képességeiknek és a lehetőségeiknek megfele­lően dolgoznak. Ez azonban még csak egyoldalú, de szük­séges lépés. Ezzel egyidőben kell észrevehetőbb anyagi és erkölcsi elismerésben részesí­teni azokat, akik teljesítik és még inkább azokat, akik túl­teljesítik kötelességüket. Mi a nyíltságot és az őszin­teséget akarjuk mindenben és mindenütt érvényesíteni. Ez szükségessé teszi azt, hogy nyíltan szóljunk a hibákról is. Ezt is tesszük. De az már baj, ha csak a nehézségekről beszélünk. Meggyőződésem, a rossz ellen a jóra támasz­kodva eredményesebben le­het fellépni, mint akkor, ha kizárólagosan a rossz munká­ról szólunk. Hazánkban a társadalom helyzetének elemzése azt is szükségessé teszi, hogy megvizsgáljuk, milyen mély­ségben és milyen ha­tékonysággal érvényesül ná­lunk a demokrácia. Ezt a kérdést is osztályszem­pontból vizsgáljuk. Mi a ha­talmon lévő munkásosztály, következésképpen a vele szö­vetséges egész dolgozó nép érdekében akarunk minél teljesebben megvalósuló de­mokráciát. A demokrácia jo­gokat ad, és a kötelességek teljesítését várja el minden­kitől. A demokrácia meghatáro­zott célt szolgál — a szocia­lizmus kiteljesítésének a cél­ját. Ezért munkálkodni kell, méghozzá serényen és rend­szeresen — ebből következik, hogy aki a célt elfogadja, an­nak végig kell mennie az odáig vezető úton: az alko­tó munka, az áldozatvállalás, az újért való küzdelem út­ján. A döntéseket megelőző esz­mecserében az emberek véle­ményének a megismerése az elsődleges. De ahhoz, hogy legyen az érdekeltnek véle­ménye, az szükséges, hogy az adott témában gyakorlati ta­pasztalatokat szerezhessen, hogy kellő informáltsággal rendelkezzék. Ezt a társadal­mi szerveknek és mozgalmak­nak, a Hazafias Népfrontnak is jó politikai munkával kell segítenie. Az egyenrangúság és egyen­jogúság nem zárja ki, sőt fel­tételezi a jó értelemben vett alá- és fölérendeltséget. Nem szülhet ez kiskirályságot. Sok emberben van erre hajlam, de ezt kiélni csak ott lehet, ahol olyanok is vannak, akik az ilyesmit eltűrik, sőt, saj­nos sokszor természetesnek tartják. Az emberi méltósá­got senkinek sincs joga meg­sérteni, de hozzáteszem, hogy a sértést eltűrni . sincs joga senkinek. A párt szövetségi politiká­jának sarkalatos kérdése a nemzeti egység megteremtése és folyamatos erősítése. A XI. kongreszust követően, annak tudatában, hogy ez az egység létezik, a pártprogramot az akkori választási felhívásban nemzeti programként vállal­tuk. Ügy gondolom, hogy ez helyes lépés volt, s az azóta eltelt évek megerősítették: a program céljai és a megvaló­sítást segítő feladatok jók, ki­váltották az állampolgárok érdeklődését, egyetértését és támogatását. A nemzeti egy­ség erősítése olyan cél, amely cselekvésre ösztönöz minden a hazáját és népét szerető embert. S mert úgy látják, hogy a történelmi múltunk­ban soha nem tapasztalt egy­séget a szocializmus korsza­ka teremti meg, szívesen működnek együtt a magya­rokkal a nemzetiségiek és a párttagokkal a pártonkívüli­ek. Ebben a törekvésben je­lentős szerepe van a hazánk­ban möködő egyházaknak. Ürömmel tapasztaljuk, hogy az egyházak vezetői, papjai és hívei túlnyomó részben vál­lalják politikánk támogatását, és részt vesznek a társadal­mi fejlődést segítő munkában. A népfrontbizottságokban például több mint 500 egyhá­zi személyiség végez munkát. Jól kapcsolódnak egymás­hoz a társadalom osztályai és rétegei, s a kapcsolat gyak­ran túlnő a formális kerete­ken, s a cselekvés forrásává válik. A múlt évben, elsősor­ban a szocialista brigádok közreműködésével, 1978-hoz viszonyítva, 25 százalékkal, 4,8 milliárd forintra nőtt a kéntes közhasznú tevékenység a tanácsok kommunális fej­lesztési alapjait 12—15 száza­lékkal növelte. A kötelezőn felül végzett munka az egyet­értést, a támogatási , készsé­get és a társadalmi kjözremű- ködés jelentőségét sugározza. Vannak a nemzeti egységet csak szólamokban támogatók is, akik ugyan helyeslik cél­jainkat, élvezik az eredmé­nyeket, de ők maguk a köte­lező munkán felül nem sokat tesznek a közösségért. Ök azok, akikkel gyakran kell szót váltanunk, hogy megér­tessük velük, szükségünk van rájuk, s nekik szükségük Van a társadalomra. A politikai munka szaka­datlan küzdelem azért, hogy eszméinket terjesszük, hogy újabb és újabb tömegeket mozgósítsunk a szocialista je­lenünkért és a holnapért vég­zendő munkára. E törekvése­inket megértéssel fogadják állampolgáraink. Pártunk törekvései világo­sak, programja forradalmi. A kongresszusi jélentés, a szó­beli beszámoló és a határo­zati javaslat is ezt tükrözi. S mert a Hazafias Népfront lét­rejöttétől kezdve a népnek a párt által kitűzött céljait váll ja magáénak, a jövőben is hű marad eredeti szándé­kához. Támogatjuk a XII. kongresszus határozatait, és részt veszünk azok végrehaj­tásában — mondotta befeje­zésül Sarlós István. HORVÁTH JÓZSEF, a di­ósgyőri gépgyár esztergályo­sa, Borsod megyei küldött részletesen beszélt arról, hogy a diósgyőri gépgyár néhány évvel ezelőtt súlyos gazdasági helyzetbe került, újabban vi­szont jelentős sikereket értek el a munkaszervezés és a fe­gyelem javításában, a ter­mékszerkezet , átalakításában és így az exportban is. — A termékszerkezet át­alakításához kapcsolódó mun­kaerő-átcsoportosítás személy szerint engem is érintett — mondta. — A vezetőkkel tör­tént közös megegyezés alap­ján két fiammal együtt —, akik szintén esztergályosok — átkerültünk egy új gyárt­mányt előállító üzembe. A korábbinál lényegesen kor­szerűbb, programvezérlésű gépen vállaltunk munkát. Az új mesterfogások elméleti és gyakorlati elsajátítására a vállalatvezetés külön tanfo­lyamon adott módot. Így má­ra megfelelő színvonalon vé­gezzük munkánkat és az el­múlt időszakban szokásos nor­maidő fele alatt gyártjuk az alkatrészeket. DR. PRIESZOL OLGA, a társadalmi munkában előál- közalkalmazottak szakszerve- lított értékek nagysága. Az ön- zetének főtitkára hangsúlyoz­NÓGRÁD - 1980. március 26, szerda A kongresszus küldötteinek egy csoportja ta: pártunk az elmúlt évek­ben -is nagy figyelmet fordí­tott az államélet fejlesztésére. ' Gondjaink egy része abból fakad — mondotta a továb­biakban —, hogy az állami munka területén sem mindig vagyunk elég következetesek a politikai döntések végrehaj­tásában. Gyakorta már az ér­telmezésekor viták alakulnak ki. Ez a helyzet nemegyszer komoly gazdasági veszteséget is okoz az országnak. Ezért mi nagyon lényegesnek tarta­nánk a sokoldalúan előkészí­tett, de világos és egyértel­műbb állásfoglalást tartalma­zó határozathozatalt, amely kizárja a többféle értelmezés lehetőségét. A helyes központi irányítás és szabályozás, a felesleges feladatok kiiktatása, az ál­lampolgárok és a közvetlen jogalkalmazók iránti nagyobb bizalom fontos feltétele an­nak, hogy az ügyintézés gyor­sabb, felelősségteljesebbb és emberközelibb legyen. SZABÓ ISTVÁN, a nádud­vari Vörös Csillag Tsz elnöke, a TOT elnöke bevezetőben aláhúzta: a kongresszus hatá­rozattervezete olyan politikát tükröz, mely joggal tarthat igényt minden dolgozó osz­tály, réteg —, így a termelő­szövetkezeti parasztság — he­lyeslésére, együttműködésére is. Az elmúlt évtizedek gyár korlata azt igazolja, hogy mezőgazdaságunk a párt gaz­daságpolitikájában megfelelő helyre került. Adottságaink alapján a mezőgazdaság kiemelten fej­leszthető a kiegyensúlyozott belföldi ellátás és a gazda­ságos export érdekében. Ezután részletesen szólt ar­ról, hogy több mint két évti-' zede agrárpolitikánk, szövet­kezetpolitikánk változatlan és a lenini elveken alapszik. Mezőgazdaságunk már ver­senyképesen termeszt gabonát és még néhány más fontos terméket. Szép eredményeket értünk el a hústermelésben is. Állattenyésztésünk azon­ban még sok kívánnivalót hagy maga után. összességé­ben mezőgazdasági terméke­ink még költségesek, drágák ahhoz, hogy minden piacon si­kerrel állják a versenyt. Végül hangsúlyozta Szabó István, hogy a tsz-ek tagjai, vezetői, a tsz-ek területi szö­vetségei és a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa ed­dig is mindent megtettek ag­rár- és szövetkezetpolitikánk megvalósításáért. így lesz ez a jövőben is. KETTLER PÄL az Épület­asztalosipari és Faipari Vál­lalat vezérigazgatója beveze­tőben arról beszélt, hogy a fejlődés az építőiparban szó szerint ellentmondásos. A legnagyobb erőfeszítéssel sem tudtunk megfelelően felnőni az elérhető korszerű techni­kához, s az építők nagy ered­ményei gyakran sok utánja- vítással születnek meg. Az építőiparban dolgozó kommu­nisták előtt egyértelművé kezd válni, hogy egyetlen le­hetőségünk a legnagyobb tar­talék: a meglevő erők össze­fogása, kihasználása. / A felszólaló ezután az ár- intézkedésekről szólva kifogá­solta a hazai gyenge minősé­gű fák árának emelkedését, majd arról szólt, hogy mit tesz a vállalatuk a ráfordítá­sok csökkentéséért. Nagy le­hetőségnek nevezte olyan ab­lakok készítését, amelyek jobb szigetelőképességükkel, fűtési energiát takarítanak meg. Több vállalat összefogá­sával a korábbi fejlesztések most beértek, az idén ezzel mintegy 25 millió forint ér­tékű fűtési energia takarítha­tó meg, s jövőre, illetve ké­sőbb ez a megtakarítás a többszörösére növekedhet. Kettler Pál felszólalásával a kongresszus befejezte keddi tanácskozását. A küldöttek ma reggel 9 órakor a Köz­ponti Bizottság és a Közpon­ti Ellenőrző Bizottság beszá­molója fölötti vitával folytat» jak munkájukat. 4

Next

/
Thumbnails
Contents