Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

nagygyűlés Salgótarjánban Baráti találkozó a kohászati üzemek szocialista brigádvezetőivel [ (Folytatás az 1. oldalról) — Mi sohasem felejtkezünk meg arról, hogy Ausztria Kommunista Pártja mellet­tünk állt, amikor védtük a Magyar Tanácsköztársaságot és arról sem, hogy annak le­verése után az osztrák hala­dó erők otthont nyújtottak sok magyar kommunistának. Joggal mondhatjuk, hogy sok évtizedes, proletár internacio­nalista barátságunk szilárd alapokon nyugszik. Erősítése, fejlesztése érdekében a j öv őr ben is mindent megteszünk — folytatta beszédét, majd arról szólt, hogy az osztrák elvtár- Sak nehéz harcban, követke­zetesen képviselik munkásosz­tályuk érdekeit. Az MSZMP nagyra értékeli azokat az erő­feszítéseket, amelyeket a két nép, a két ország jószomszé­di kapcsolatainak ápolása ér­dekében feji ki ez osztrák testvérpárt. — A spanyol kommunista mozgalommal is hagyományo­san jó kapcsolataink voltak és vannak. Nálunk mindenki tudja, hogy Spanyolországban a polgárháború idején mint­egy másfél ezer magyar in­ternacionalista harcolt a di­cső nemzetközi brigádok sor raiban — emelte ki az előadó, majd arról beszélt: a spanyol testvérpártban hősi múlttal, nagy tekintéllyel és befolyás­sal rendelkező pártot .tisztel­hetünk, amely .április 15-én ünnepli megalakulásának hat­vanadik évfordulóját. Rámutatott, hogy az MSZMP &X. kongresszusa idején Spa­nyolországban még fasizmus volt, azóta végbement demok­ratizálódási folyamatban a spanyol kommunisták fontos szerepet játszottak, állandóan növekszik befolyásuk, tekinté­lyek. Spanyolországban akom- rmmista párt ma olyan erő- amelyet senki sem hagyhat fi­gyelmen kívül Harcuk sike­rei nem csak a spanyol dolgo­zó nép jövője szempontjából 'nagy jelentőségűek, hanem ér­tékes és fontos hozzájárulást jelentenek a társadalmi hala­dás, a béke, a biztonság ügyé­hez egész földrészünkön. Várkonyi Péter ezt követő­en a kongresszus munkájáról beszélt, s elismeréssel szólt a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek dolgozóinak munkasike­reiről. Ezután Franz Karger emel­kedett szólásra. — Nagyon örülünk annak, hogy az utóbbi években jól fejlődtek az állami, gazdasági és kulturális kapcsolatok Ausztria és a szocialista Ma­gyarország között — hangsú­lyozta felszólalása elején — A mindkét fél szá­mára előnyös, bővülő gazdasá­gi kapcsolatok Ausztriában sok dolgozónak biztosítják a munkaalkalmat. Elmondotta, hogy a külföldi tőke befolyása erősödik Ausztriában, a bel- és külföl­di tőke gátlástalanul kihasz­nálja a munkavállalók attól való félelmét, hogy elveszíthe­tik munkahelyüket és nem ri­adnák vissza semmilyen esz­köztől sem, hogy növeljék pro­fitjukat. Megemlékezett a 35 évvel ezelőtt lezajlott eseményekről, a Vörös Hadseregről, amely óriási áldozatok árán vitte a győzelem és szabadság vörös zászlaját Budapestről Becsbe és segített Ausztria népének lerázni a fasizmus Igáját. Jelentős változás a világban, hogy 35 éve béke van. Ez Eu­rópa történelmében a leghosz- szabb békés időszak. Az 1945- től a helsinki értekezletig ve­zető út tanúsítja a háborúra törekvő imperialista erők gyengülését és a béke erőinek erősödését — folytatta Franz Karger majd kiemelte, hogy nap mint nap érezzük, a hel­sinki biztonsági és együttmű­ködési * konferencia óta meg­tett út sem volt sima. A fej­lődést a tőke általános válsá­ga elmélyülésével járó sokféle ellentmondás jelemzi. Ez meg­mutatkozik az antikommunis- ta uszítások erősödésében is, de egyben aláhúzza a szocialis­dása, a demokrácia minden szintjének megítélése mind politikai, mind szakszervezeti síkon olyan demokratikus együttműködési politikát köve­tel meg, amely a baloldali erők egységére támaszkodik — hangsúlyozta. 1 A továbbiakban szólt arról, hogy a spanyol kommunisták támogatják a népek felszaba­dító harcát, ellenzik Spanyol- ország belépését a NATO-ba, síkraszállnak az enyhülés mel­lett; — Azt szeretnénk, hogy je­lenlétünk az MSZMP XII. kongresszusán és itt Salgótar­jánban, most, Magyarország felszabadulása 35. évforduló­jának előestéjén, újabb bizo­nyítékát adja a pártjaink kö­zötti jó kapcsolatoknak, a ma­gyar és spanyol dolgozók kö­zötti növekvő szolidaritásnak, a szocializmusért és a békéért vívott harcban. Éljen Magyar- ország és Spanyolország dol­gozóinak összefogása a béké­ért és a szocializmusért! — fejezte be felszólalását Nico­las Sartorius. A meleg hangulatú nagy­gyűlés az Internacionálé hang­jaival ért véget. A nagygyűlés után a mű­velődési központ TIT-klubjá­osztályharcos szakszervezetek ban baráti találkozóra került sor a vendegek es a kohásza­ti üzemek szocialista brigád­— Mi spanyol dolgozók, a spanyol nép, a francoista dik­tatúra elleni hosszú és nehéz harcban vívtuk ki a demok­ratikus szabadságjogokat, az és pártunk legalitását. A nép harca meghiúsította azoknak a köröknek a terveit, ame­lyek új formába öltöztetve akarták fenntartani a fran­coista diktatúrát. Ez a siker a demokratikus erők egységé­nek, egy olyan alkotmány ki­vívásának köszönhető, amely eltörölte a fasiszta törvénye­ket és lehetővé teszi népünk számára, hogy politikai sza­badságjogok birtokában halad­jon a jövő céljai felé — mon­dotta a továbbiakban, majd kiemelte, hogy a demokratikus ta országok növekvő jelentő- keretek lehetővé tették a hely­ségét. Az osztrák kommunis­ták elítélik az Amerikai Egye­sült Államok mesterkedéseit a fegyverkezés fokozását, a nem­zetközi feszültség szítását. — Az az ellenállás, amely hatósági választások megren­dezésé^,, amelyeken a szocialis­ták és a kommunisták közö­sen többséget szereztek az or­szág legnagyobb városaiban. Ezeket a városokat ma balol­Nyugat-Európában, nem utol- dali tanácsok irányítják, sósorban a nemzetközi szoci- Szólt róla. hogy Spanyolor- áldemokráciában a hidéghábo- szágban a diktatúrából a -de- rúhoz való visszatéréssel szem- mokráciába való átmenet ei­ben tapasztalható, valamint mélyült nemzetközi gazdasági majdnem válamennyi nemzeti válság közepette megy vég­olimpiái bizottság ellenállása a be. A jobboldal — Európa moszkvai olimpiai játékok többi kapitalista országához bojkottálás! kísérleteivel szem- hasonlóan — a válság követ­ben, bizonyítja annak lehető- kezményeit megpróbálja áthá- ségét, hogy a népek harca se- rítani a dolgozókra. Ez a gítségével folytatódjék az eny- munkanélküliség állandó nö- hülés mélyen gyökerező fo- vekedéséhez vezetett. A hiva- lyamsta — mondotta, majd talos számadatok szerint az hangsúlyozta, hogy az osztrák országban 1,3 millió a mun- kommunisták semleges or- kanélküli, fele még segélyt szágban harcolva létfontossá- sem kap. Csökken a fizetések gúnak tartják a béke megőr- és nyugdijak vásárlóértéke, zéséért teendő erőfeszítések Romlanak az életkörülmények, fokozását, az enyhülési folya- amelyet a jobboldal és a kor­mát folytatását, elmélyítését és mány antiszociális politikája hatékony leszerelési intézkedé- csak súlyosbít (olyan alapvető sekkel való kiegészítését. Ki- területeken, mint az oktatás, emelte, hogy az osztrák kom- a lakáskérdés és az egész- munistákat nem félemlíti meg ségügyi ellátás, semmilyen kommunistaellenes — A Spanyol Kommunista kampány, bármilyen heves le- Párt véleménye szerint az or­gyen is. Ausztria 'Kommunista Pártja a marxizmus—leniniz- mus talaján áll. Szilárdan kö­tődik a szocialista világhoz, a Szovjetunióhoz és a népeknek a békéért és a szocializmusért vívott harcához. — A proletár internaciona­lizmus szellemében, az Oszt­rák Kommunista Párt nevé­ben, teljes sikert kívánok a magyar testvérpértunk kong­resszusának, országuk vala­mennyi kommunistájának és dolgozójának a bonyolult fel­adatok megoldásában. Segítsék elő, hogy a szocialista Magyar- ország továbbra is hozzájá­ruljon a békéhez és a társa­dalmi haladáshoz. Éljen az osztrák és a magyar kommu­nisták barátsága! — fejezte be beszédét Franz Karger. Ezt követően Nicolas Sartorius tolmácsolta a spa­nyol kommunisták és dol­gozók testvéri üdvözletét a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek, a város dolgozóinak, raj­tuk keresztül a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak, a XII. kongresszus küldötteinek és az egész magyar népnek. Kifejezte örömét, hogy azok előtt beszélhet, akik a magyar munkásmozgalom legneme­sebb hagyományait képviselik és őrzik, a magyar forradalmi hagyományok legnagyobb pil­lanatait, a Tanácsköztársaság­tól a fasizmus elleni harcon át a munkáshatalom megte­remtéséig és a szocializmus építéséig. szágunkat sújtó gazdasági és társadalmi problémák megol­vezetői között. Az Osztrák és a Spanyol Kommunista Párt küldötteinek Paluch György hengerész, a Magyar Népköz- társaság Kiváló Brigádja cím­mel kitüntetett szocialista kö­zösség vezetője mutatta be a brigádok tevékenységét. Töb­bek között elmondotta, hogy a Salgótarjáni Kohászati. Üze­mek mind a 143 brigádja csatlakozott a XII. pártkong­resszus, valamint hazánk fel- szabadulásának 35. évforduló­ja tiszteletére indult munka­versenyhez. Korábbi vállalá­saikat megtetézve, pótfelaján­lásokat tetteik. Munkájuk kö­zéppontjában a termelékeny­ség, a hatékonyság és a mi­nőség javítása, valamint az anyag- és energiatakarékos­ság áll. A brigádok többsége becsülettel eleget tesz ígére­tének. Ezt követően közvetlen beszélgetés alakult ki a ven­dégek, valamint a gyár mun­kásai között az országok, a pártok helyzetéről, a dolgo­zók, köztük a dolgozó nők élet- és munkakörülményei­ről. A beszélgetést rövid gyár- látogatás követte, amelynek során az osztrák és spanyol testvérpártok képviselői meg­tekintették a huzalműben és a hengerműben folyó mun­kát. Később Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács el­nökének kíséretében városné­ző sétára indultak. Megtekin­tették az impozáns városköz­pontot, majd a József Attila Művelődési Központban meg­nézték a Salgótarjánról ké­szült filmet. A kora esti órákban az Osztrák és a Spanyol Kommu­nista Párt küldöttei vissza­utaztak Budapestre. Rendkívüli érdeklődés Rendkívüli ‘ érdeklődés kí­séri a Szovjetunióban a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt hétfőn megnyílt XII. kong­resszusát. Ezt az érdeklődést tükrözik a kedd reggeli szov­jet lapok is: közülük a Prav­da több mint két nagyalakú újságoldalt, a többi lap álta­lában egy oldalt szentel a kongresszus eseményei is­mertetésének. Bő kivonatban ismertetik a lapok Kádár Já­nosnak a kongresszus meg­nyitó ülésén elmondott be­szédét és részletesen közük a szovjet küldöttség vezetője, Andrej Kirilenko felszólalá­sát. A Pravda elsőoldalas, fény­képes tudósításában, amelyet B. Avercsenko és P. Bogomo­lov írt, a többi között hang­súlyozza: a magyar munkás- osztály, a parasztság és értel­miség azzal a meggyőződéssel köszöntötte az ország kom­munistái tanácskozásának megnyitását, hogy bízhat jö­vőjében. Ezt az érzését juttat­ta kifejezésre a kongresszusi munkaversenyben is. „Az MSZMP XII. kongresz- szusa nagy jelentőségű idő­szakban ül össze: a magyar dolgozók április 4-én köszön­tik legnagyobb ünnepüket, felszabadulásuk 35. évfordu­lóját — írja a többi között d tudósító. — A Magyar Nép- köztársaság belpolitikai hely­zete és nemzetközi pozíciója még világosabbá teszi a párt és a nép alkotó munkájának magával ragadó eredménye­it Magyarország, amelyet a barátság és az együttműködés megbonthatatlan szálai köt­nek össze a Szovjetunióval és a többi testvérországgal, je­lentős mértékben járul hoz­zá a szocialista gazdasági integráció megvalósításához,1 a világ békéje megszilárdí­tásáért vívott küzdelem közös ügyéhez. Az MSZMP az új társada­lom építésének nagy felada­tát oldja meg — folytatódik a tudósítás. Az MSZMP tömegkapcsola­tainak ' további erősödését ta­núsítja, hogy a XI—XII. kong­resszus között 143 ezren lép­tek a párt soraiba, az új ta­gok csaknem kétharmad ré­sze munkás és paraszt. A szovjet rádió kedden több’ híradásában térts. vissza a kongresszus eseményeire. A televízió megismételte regge­li híradójában az előző esti terjedelmes ismertetését Ká­dár János előadói beszédéről. (MTI) Kongresszusi visszhang Változatlanul élénk figye­lemmel övezi a nemzetközi sajtó a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszu­sának eseményeit. Elsősorban a szocialista országok sajtója közöl terjedelmes beszámoló­kat, de részletesen foglalkozik vele a nyugati sajtó is. Berlin : az NDK egész saj­tója kiemelt jelentőségű nem­zetközi eseményként kezeli és vezető helyen ismerteti a kongresszus eseményeit. A Neues Deutschland és a Ber­liner Zeitung kedden több mint egy-egy nyomtatott ol­dalt szentelt a budapesti ta­nácskozásnak, s részletesen ismertette a Kádár János ál­tal előterjesztett beszámolót. Prága: a kedd reggeli prágai lapok igen részletes tudósításokban tájékoztattak a kongresszus első napjáról, vezető helyen ismertették a Központi Bizottság beszámoló­ját, amelyet Kádár János ter­jesztett elő. A budapesti tu­dósítások a lapok első olda­hogy a magyar segítséggel épült szonginói biokombinát dolgozói negyvenöt napos rendkívüli műszakot szervez­tek az MSZMP XII. kong­resszusa és Magyarország fel- szabadulása évfordulójának tiszteletére. Továbbra is élénk flgye-' lemmel kíséri a kongresszus eseményeit a nyugati sajtó. Washington: az ame-’ rikai hírügynökségek, a rá­dió- és tv-állomások hétfőn beszámoltak az MSZMP kongresszusának megnyitá­sáról, a' tanácskozás várható központi témáiról. A Christi­an Science Monitor Magyar- ország gazdasági helyzetéről írva megemlítette, hogy bá­tor, céltudatos politikával kí­vánnak úrrá lenni a nehéz­ségeken. Bonn: valamennyi orszá­gos nyugatnémet napilap be-i számolt az MSZMP kong-; resszusának első napjáról. Ä lapok egyöntetűen kiemelték a Magyarországnak a Szov­jetunióhoz és a szocialista or_ Ián kezdődnek, a legtöbbjü­két fényképek is illusztrálják. 8Z“S°khoz fuZl>do kapcsolatai­vá r s ó : valamennyi len­gyel lap keddi számának el­ső oldalán számolt be a ma­gyar pártkongresszus megnyi­tásáról, részletesen ismertette Kádár János beszédét és Andrej Kirilenkónak, a szov­jet küldöttség vezetőjének fel- _ szólalását. | U1 á n b á t o r : a TASZSZ | hírügynökség a Moncame mongol távirati irodára hi­vatkozva számolt be arról, val összefüggő felszólalásokat.’ Idézték Kádár Jánosnak azo­kat a szavait is, amelyek sze­rint a' nemzetközi helyzet rosszabbodásáért az imperia­lista, reakciós körök szovjet­ellenes politikáját terheli a felelősség. Kongresszusi képek r Álltuk a sarat" lr Ott ül a kongresszus első padsorában, tisztelet és meg­becsülés övezi. Nemrégen ün­nepeltük párttagságának 60. évfordulóját. 1920-ban ács­munkásként lett a szociálde­mokrata párt tagja. Küldött­társainak többsége még nem is élt akkor. Régebbi kongresszusról be­szélgetünk, szinte lépésről lé­pésre méregetve, hogy egyik­től a másikig mennyit gyara­podott az ország. — Számomra az 1957-es pártértekezlet volt a legemlé­kezetesebb — mondja. — Ak­kor rendeztük sorainkat a ne­héz évek, az ellenforradalom­mal vívott harcok után. Teli voltunk hittel, bizalommal. Engem éveken át a megbíz­hatatlanok listáján tartott nyil­ván a gyanakvás, és így kü­lönösen jólesett a személyem iránt megnyilvánult bizalom. A jelölő bizottság elnöke vol­tam, a Politikai Bizottság tag­jává választottak. Abban a meggyőződésben kezdtem munkához, hogy jő lelkiisme­rettel, a .hibákat legyőzve, job­ban, emberibb módon fogunk még inkább a párt iránti biza­élni. Most jólesik felmérni, hogy becsülettel, kommunista tisztességgel álltuk a sarat, és a jelenlegi kongresszusig na­gyon sok mindent megvalósí­tottunk az akkori elképzelé­sekből. ■ Somogyi Miklós, aki jelentős szerepet vállalt a kibontako­zásban, 1964 óta nyugdíjas. De mint forradalmár kommunista, ma is ott él a közélet porond­ján. Tagja az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak, az építőmunkás-szövet­ség központi vezetőségének, a partizánszövetség / országos bizottságának. Sokan ismerik. Ki tsz-szer- vező, ki Veszprém megye kép­viselőkorából. Az idősebb küldöttek sokasága a közös munka során tanulta megbe­csülni, a fiatalok jó hírét hal­lották, s most örülnek, hogy személyesen is megismerhetik munkásmozgalmunk e jeles személyiségét. — Jólesik a személyemet ért megbecsülés — mondja, de lom, a sok hiteles hírmondás, amely országunk életének biz­tató fejlődéséről beszél és a kendőzetlen, őszinte szavak, amelyek felmérik gondjainkat. Szívem szerint való, hogy a fiatalabb nemzedékek is olyan felelősséggel, • meggyőződéssel élnek, dolgoznak, szólnak hoz­zá ügyes-bajos dolgainkhoz, ahogyan mi tettük azelőtt. — S ha újra kezdené? — Újra vállalnék minden küzdelmet, hiszen megérte. Elég ránézni az arcokra, lát­ni, milyen nyugodtan, öntuda­tosan élnek az emberek. Látni a városok mozgalmas életét, a parasztkastélynak beillő háza­kat a faluszéleken, ahol ré­gebben valósággal sütött a nyomor. S jó érzés az utókor hálája is. A tudat, hogy a fiatalság megtartja emlékeze­tében a mai világért vívott harcok veteránjait. K. Gy. Választások az OSZSZSZK elnökségében Ismét Mihail Jasznovot vá­lasztották az OSZSZSZK Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének elnökévé. A jelölést az SZKP Központi Bizottsága megbízá­sából Konsztantyin Csernyen- ko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára terjesztet­te elő. A kedden megnyílt ülés­szak délelőtti ülésén a képvi­selők megválasztották a köz­társaság legfelsőbb tanácsá­nak 39 tagú elnökségét, vala­mint — Nyikolaj Gribacsov író, a „Szovjetunió” cimű fo­lyóirat főszerkesztője szemé­lyében — a legfelsőbb ta-i nács elnökét és helyetteseit is. Az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa kedden ismét Mihail Szolomencevet nevezte ki a köztársaság minisztertanácsá­nak elnökévé, s egyben meg­bízta az új minisztertanács megalakításával. Mihail Szolomencev, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja 1971 óta az Oroszországi Föderáció mi­nisztertanácsának elnöke. (MTI) NÓGRAD — 1980. mórcfus 96-, yrerdci

Next

/
Thumbnails
Contents