Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZ O TT S Á G A ÉS A MEGYEI TA N ÁCS LAPJA | XXXVI ÉVF., 72. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. MÁRCIUS 26., SZERDA Folytatta munkáját az MSZMP XII. kongresszusa Kedden reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelő, dési Házában a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójának vitájával folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Fock Je. nőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnöki megnyitója után Hossala József, a Csepel Vas- és Fémművek csőgyárának hengerésze, Budapest küldötte lépett a mikrofonhoz. Hozzászólások ' HOSSALA JÖZSEF elöljáróban a csepeli kohászok nehéz munkakörülményeiről, a szakmai kiöregedés veszélyeiről, az utánpótlás égető hiányáról beszélt, majd szőkébb munkaterületéről, az ország leghagyobb csőgyáráról, és az ott dolgozó kommunisták példamutatásáról szólt. — Területünkön a termelés eredményeivel, a munkafegyelem megszilárdításában egyaránt mérhető a kommunisták jelenléte — mondta. Tagságunk élen jár a minőség javításában, a technológiai fegyelem betartásában, az anyag- és energiatakarékosságban, a munkahelyi lég: kör és az emberi viszonyok alákításában. Komoly eredmény és erő, hogy párttagságunk valamennyi tagja képezi magát, szakmai-politikai területen egyaránt. Huszonnégy elvtársunk velem együtt a forgatóvilla mellé érettségi bizonyítványt is szerzett. Tanulunk azért is, mert bízunk a körülmények javulásában. Vállalatunknál ugyanis jelenleg több mint egymilliárdos szinttartó beruházás folyik, ami üzemi helyzetünkön javít, igaz, gondjainkat még nem oldja meg teljesen, csak könnyít rajtuk. Elsősorban olyan területeken, ahol ma már nagyon hiányzik a munkáskéz. A népgazdaságnak szüksége van a különböző, jó minőségű csövekre. És ezt nekünk kell megtermelni. Pártmunkánk szerves részének tekintjük az óvodai, a bölcsődei, a lakáskérelmek igényeinek kielégítését. Büszkék vagyunk rá, hogy a jogos kéréseknek az utóbbi években száz százalékban eleget tudtunk tenni. Ez nemcsak a mi érdemünk, a Csepel Művek közösségének, áldozatkész erőfeszítéseinek is nagy része van benne. Ezután VÉKONY JUDIT, a pécsi tudományegyetem hallgatója, Baranya megye küldötte szólalt fel. Emlékeztetett a kongresszusi irányelveknek az értelmiség növekvő társadalmi szerepével kapcsolatos megállapítására, s hozzáfűzte: — azt, hogy a holnap értelmisége mennyire lesz képes megbirkózni feladataival, a mai felsőoktatás színvonala határozza meg. Mi, egyetemisták a tudomány- egyetem jellegéből adódóan is, fokozott érdeklődéssel fordulunk társadalmi kérdések felé. Sokszor nem értjük a meglevő társadalmi ellentmondásokat, azok okait. Kérdéseinkkel oktatóinkhoz fordulunk, s rájuk nagy felelősség hárul a válaszadásban. — . Az ember húszévesen még formálható, és formálni is kell. Szükségünk van eszményekre, példamutatásra, arra, hogy emberi tartást tanuljunk. Az egyetemnek szakembereket, hangsúlyozom, embereket kell nevelnie. Az oktatók legfontosabb tevékenysége az oktatás-nevelés. Hiányosságnak tartom, hogy az egyetemi oktatók nem rendelkeznek pedagógiai képzettséggel. Bírálta Vékony Judit az egyetemi oktató-nevelő munka fogyatékosságait, köztük például a jegyzetellátás akadozását, a nem mindig a rátermettséget mérlegelő felvételi vizsgarendet, majd így folytatta: az egyetemi oktatáson kívül a KISZ-nek, mint a fiatalok politikai tömegszervezetének is nagy szerepe van az elkötelezettség érzésének kialakításában és megszilárdításában«. _ A KISZ-ben az egyetemisták-főiskolások ■szervezettsége a legmagasabb, országosan 78, a mi egyetemünkön több mint 90 százalékos. Az a véleményem, eredményesebb munkát tudnánk végezni, ha az egyetemisták kisebb százaléka lenne KISZ- tag, de ezek között nagyobb arányban lennének lelkes, elkötelezett emberek. DR. GAJDÖCSI ISTVÁN, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, Bács-Kiskun megye küldötte: — Megyénk a népgazdaság helyzetével és lehetőségeivel összhangban fejlődik tovább. A fejlesztés' fő jellemzője a termelési szerkezet további korszerűsítése, a minőségi tényezők meghatározó szerepe és a növekedési ütem nagyfokú differenciálódása. A lakásépítés tervezése és segítése továbbra is a tanácsok kiemelt feladata marad. Megyénk lakossága eddig is sokat tett a lakásgondok saját erőből való megoldásáért, hiszen a lakások 80 százaléka magánerőből épül. A jövőben is elsősorban ezt az utat kell járnunk. Mindent megteszünk azért, hogy javuljon a magánépítkezők anyagellátása, több vállalkozó legyen a kivitelezésben, elegendő közművesített telek álljon rendelkezésre, a hatósági eljárás pedig váljék egyszerűbbé és gyorsabbá. A társadalmi munka szerepéről és jelentőségéről szólva elmondotta: — Az utóbbi négy évben a megye lakossága több mint kétmilliárd forinttal, lakosonként átlagosan 3700 forinttal járult hozzá szűkebb hazája fejlesztéséhez. A társadalmi munka naturális értékét is messze meghaladja politikai jelentősége. A társadalmi munkával hatalmas értéket adhatunk hozzá az állami fejlesztésihez, miközben közéleti embereket formálunk. DR. CSERHÁTI ISTVÁN egyetemi tanár, a szegedi II. sz. belklinika igazgatója, Csongrád megye küldötte, egészségügyünk helyzetével, fejlődésével és gondjaival foglalkozott. Ezzel kapcsolatban megállapította: — a kórházi, klinikai ágyak számának a növekedése olyan mérvű, hogy ezzel nemzetközi viszonylatban jó közepes helyet foglalunk el. Ha azonban ezen belül régi egészség- ügyi intézményeink nagy részét nézzük, kiderül, hogy ezek jelentős hányada elavult és egyáltalán nem felel meg a mai követelményeknek, sem állapotában, sem felszerelésében. A kongresszus határozati javaslatában olvashatjuk, hogy csupán új kórházak építésével nem lehet az egészségügyi ellátás színvonalát' emelni. Ezért szükséges a régiek korszerűsítése, a mai követelményeknek megfelelő átalakítása. Nem fontossági, vagy sürgősségi sorrendet akarok javasblni, de az orvos- egyetemi klinikák tekintélyes részében erre égető szükség van. Különösen vonatkozik ez a budapesti egyetem jó néhány intézetére, de sajnos a vidéki egyetemi klinikák jelentős részére is. A továbbiakban az orvosképzésről szólva a többi között megállapította: Régebben a diploma megszerzése után két évet kellett eltölteni különböző kórházi, vagy klinikai osztályokon, és csak ezután lehetett körzeti, általános orvosi gyakorlatot folytatni. Az ehhez való visz- szatérés nem jelentene visz- szalépést. Egészségügyi szolgálatunk ma már van olyan erős és fejlett, hogy nem okozna nehézséget a betegellátásban, ha orvosaink diplomájuk megszerzése után még két évig nem kerülnének körzeti orvosi állásokba, hanem kórházakban, klinikákon tovább bővítenék gyakorlati és elméleti ismereteiket. Ez később az ellátás színvonalát is emelné. BOKA MIHÁLYNÉ Méhkerék község tanácselnöke, Békés megye küldötte bevezetőben nemzetiségi politikánk gyakorlati végrehajtását méltatva megállapította, hogy a XI. kongresszus óta eltelt időszakban a nemzetiségi politika teljesebbé, gazdagabbá vált erősítette a magyarországi nemzetiségiek gazdasági, politikai és kulturális egyenjogú: ságát. A 2600 lakost számláló Méhkerék életéről szólva elmondotta, hogy a község 700 lakóházának több mint a felét az utóbbi tíz évben építették újjá, minden házban két-három szoba van, s mind több lakásban központi fűtés. A törpe vízmű biztosítja a község jó vízellátását, a lakások 80 százalékában fürdőszoba is van. A múlt gazdasági évben a lakosság jövedelme az 1976-os évhez viszonyítva két és félszeresére növekedett. — Éppen ezért — fejezte be felszólalását — mi, Méhkerék község román nemzetiségű dolgozói teljes joggal valljuk és mondjuk, itthon vagyunk, ez a mi hazánk, amely nemzetiségre való tekintet nélkül egyesít bennünket. HÁRY BÉLA, a Győr-Sop- ron megyei ■ pártbizottság első titkára, Győr-Sopron megye küldötte felszólalása elején azt hangsúlyozta, hogy általánossá kell tenni közéletünkA magyar néphadsereg képviselői a kongresszuson. (Folytatás a 2. oldalon4 Barátsági és szolidaritási nagygyűlések ' a testvérpártok képviselőinek részvételével Salgótarjánba látogatott az osztrák és a spanyol kommunisták küldöttsége A testvérpártok képviselői munkásgyűlésen találkoztak Salgótarján dolgozóival. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának külföldi vendégei közül tizenhat, testvérpárt képviselői kedden fővárosi és vidéki nagyüzemekbe, állami gazdaságokba, termelőszövetkezetekbe, oktatási és kulturális intézményekbe látogattak és barátsági, szolidaritási gyűléseken találkoztak a magyar dolgozók legkülönbözőbb rétegeinek képviselőivel. A Bolgár Kommunista Párt küldöttsége — Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának kíséretében — Dunaújvárosba, a Dunai Vasműbe látogatott. A Laoszi Forradalmi Néppárt delegációja — Győri Imrének, a Központi Bizottság titkárának társaságában — Kiskunmajsán találkozott a dolgozók kollektíváival. A Lengyel Egyesült Munkáspárt delegációja — Óvári Miklósnak, a Politikai Bizottság tagjának kíséretében — a Csepeli Munkásotthont kereste fel. A Mongol Népi Forradalmi Párt képviselői — Fock Jenővel, a Politikai Bizottság tagjával együtt — az Enyingi Állami Gazdaságban jártak. A Román Kommunista Párt küldöttsége — Maróthy Lászlónak, a Politikai Bizottság tagjának társaságában — a Május 1. Ruhagyár dolgozóinak vendége volt. A Francia Kommunista Párt és a Norvég Kommunista Párt képviselői — Aczél Györggyel, a Politikai Bizottság tagjával együtt — Bábolnán, az állami gazdaság dolgozóival találkoztak. A Görög Kommunista Párt és Nagy-Britan- nia Kommunista Pártjának delegációját — katona Imrének, a Központi Bizottság tagjának kíséretében — a Pataky István Művelődési Központban Kőbánya dolgozói, lakosai fogadták. A Belga Kommunista Párt és a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt delegációja — Romány Pálnak, a Központi Bizottság tagjának kíséretében — a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanáraival és tanulóival találkozott Írország Kommunista Pártjának, a San Marino-i Kommunista Pártnak és az illegalitásban küzdő Török Kommunista Pártnak a képviselőit — Szakali Józsefnek, a Központi Bizottság tagjának társaságában — az ászári termelőszövetkezet tagjai fogadták. A külföldi kommunisták küldötteit mindenütt nagy örömmel, barátsággal, szeretettel köszöntötték a helyi párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a dolgozó kollektívák tagjai. Ausztria Kommunista Pártja és a Spanyol Kommunista Párt kongresszusi küldöttsége tegnap Salgótarjánba látogatott. Az osztrák testvérpártot Franz Karger, a Politikai Bizottság tagja, a párt bécsi szervezetének elnöke, a spanyol kommunistákat Nicolas Sartorius, az SKP Végrehajtó Bizottsága állandó bizottságának tagja, a spanyol munkásbizottságok titkára és Andreán Claret, a Katalán Egyesült Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja képviselte. A vendégeket Nógrád megye székhelyére kísérte Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, államtitkár. A testvérpártok kongresz- szusi küldöttségének tagjai a zsúfolásig megtelt Kohász Művelődési Központban nagygyűlésen találkoztak a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és a város nagyüzemeinek dolgozóival. Az elnökségben többek között helyet foglalt Her- czeg István, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára, Szilágyi Dezső, az SKÜ pártbizottságának titkára. Dr, Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára elnöki megnyitójában hangsúlyozta, hogy az egész magyar társadalom, köztük megyénk lakossága megkülönböztetett figyelemmel kíséri pártunk XIX. kongresszusát, s kifejezte, milyen megtiszteltetés és öröm, hogy a két jelentős, nagy hagyományokkal, forradalmi tapasztalatokkal rendelkező nyugateurópai testvérpárt küldöttségei Salgótarjánba látogattak. A nagygyűlés szónokai közül először Várkonyi Péter mondott beszédet. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy ez a találkozás is tovább mélyíti majd pártjaink és népeink internacionalista barátságát, egymás kölcsönös megismerését és megértését. Elmondotta, hogy a magyar és osztrák kommunistákat szinte már a munkásmozgalom kezdetétől a proletár internacionalizmus erős szálai fűzik össze. A közös eszmék és célok mellett a szomszédságból eredő történelmi és földrajzi okok is. hozzájárulnak ehhez. (Folytatás az 5. oldalonj
