Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa f (Folytatás az 1. oldalról) ben a kezdeményezőkészség, a vállalkozókedv bátorítását, ösztönzését, s ha kell, védel­mét is. Elmondta, hogy a Rá­ba Magyar Vagon- és Gép­gyárban a szocialista integ­rációban kialakult közúti jár­műprogram alapján már a hatvanas évek elején kibon­takozott és a gyakorlat által igazol ódott a tfermékszerkezet- váltás. Nemcsak alkalmazkod­tak e programhoz, hanem kezdeményező, előre vivő sze­repet is betöltötték. Csak ez tette lehetővé, hogy termé­keik, különösen a futóművek, ma mindenütt, szocialista és kapitalista országokban egy- arárit keresettek, gazdaságo­san értékesíthetők. A megye könnyűipari üzemeinek egy részében az elmúlt években már nagyon komoly gondok jelentkeztek. Egyes gyárak­ban a vezetők jó felismerése, kezdeményezése alapján azon­ban olyan termékszerkezet­váltás és ehhez kapcsolódó műszaki, technológiai fejlesz­tés történt, amelynek alapján a jelenlegi világgazdasági helyzetben is megállják a helyüket, többét fizetnek az államkasszába, mint ameny- nyit kivesznek belőle. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a vállalati kezde­ményezések gazdasági haté­konyságát csökkenti egyes irányító szervek apparátusá­nak bürokratizmusa. Sokszor előfordul, hogy a döntések után hónapok telnek- el a már lomról szólt. A módosított szövetkezeti törvény a szö­vetkezeti demokrácia érvé­nyesülése érdekében a köz­gyűlés hatáskörébe — helye­sen — csak a tsz működésé­nek, gazdálkodásának legfon­tosabb kérdéseit utalja — mondotta. — Rendkívül fon­tos viszont, hogy a szövetke­zet ügyeiben az, akinek mon­danivalója van, más fórumo­kon véleményét nyilváníthas­sa. A továbbiakban a munka­helyi közösségek szerepét fej­tegette. Ezeket a fórumokat még alkalmasabbá kell tenni arra, hogy az emberek véle­ményt mondhassanak és a döntésekbe bel eszól h assanak. Hangsúlyozta a felszólaló, hogy a demokrácia nemcsak kedvező gazdasági helyzetben szükséges, hanem a nehéz gazdasági körülmények között is. DR. MARTOS ISTVÁN, a Medicor Művek vezérigazga­tója, budapesti küldött; — Állítom, hogy a vállala­tok jelenlegi körülményei kö­zött is lehet eredményeseb­ben dolgozni, nagyobb haté­konyságot elérni — hangsú­lyozta — mégis úgy érzem, hogy pártunk kongresszusa az a hely, ahol fel lehet vetni azokat a problémáinkat, ame­lyek a mi viszonyaink között gátolják a gyorsabb előreha­ladást. Az elmúlt években minden gazdasági témájú párthatározat, a Központi Bi­zottság kongresszusi beszá­molója hangsúlyozta a diffe­renciálás szükségességét, azt a követelményt, hogy a job­bak gyorsabban fejlődjenek, a\ rosszabbak szoruljanak vissza. Az 1980-as szabályozó rendszer működéséről még nincsenek megfelelő tapaszta­lataink, de amit eddig lát­tunk, az nem bizonyítja ezt a törekvést. Meg lehet érte­ni azt a költségvetési jellegű szemléletet, amely szerint csak azoktól lehet elvenni, akiknek van. De ennek az elvnek további alkalmazása nem ösztönöz a fejlődésre. Ezért elengedhetetlenül szük­séges meggyorsítani a diffa­Lázár György: renciálás helyes elvének gya­korlati végrehajtását minden területen. — Tapasztaljuk azt is, hogy a vállalatokat irányító állami szervek határozatai­ban, magában a gazdasági szabályozásban -'is sok eset­ben bizalmatlanság nyilvánul meg a végrehajtással szem­ben. Ez az alapállás egyrészt sérti azokat a vállalatokat — és szerintem ezek vannak többségben —, amelyek nem szolgáltak erre rá, másrészt vi­szont ennek hatására nő a bü­rokrácia, és nem egy esetben ellenbizalmatlanság is tapasz­talható. Végül a vezérigazgató arról beszélt, hogy a magyar gazda­ság fokozatosan kikerül a mai nehéz helyzetből, bár nem szabad azt hinni, hogy ez gyorsan fog történni. Ezt követően az elnöklő Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkára Lázár György­nek, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Minisz­tertanács elnökének adta meg a szót. Egyensúly — hatékonyság differenciálás korszerűsítésére, a vállalati gazdálkodás jobban igazodott az új követelményekhez. Üjabb vállalatok léptek arra az útra, ami a Bakonyi Ba­uxitbányák Vállalatnál, - a Za­laegerszegi Ruhagyárban már évek óta jó eredményeket hoz, s ma is példát mutat a mun­kaerő-gazdálkodás megjavítá­sában, a korszerű munkaszer­vezésben. Az intézkedések végrehajtá­sát — amelyek között a fo­gyasztói árak felemelése is szerepelt —, nagyban meg­könnyítette, hogy ezeket, mint szükséges lépéseket, népünk magas fokú politikai érettség­ről tanúskodó megértéssel fo­gadta, sőt cselekvő módon tá­mogatta is. Ismét bebizonyo­sodott, hogy a dolgozók bizal­ma, a tőlük kapott támogatás a mi legnagyobb erőforrá- fejlődésünkről sunk, amire mindig építhetünk, mólója a kormány számára s?ól.va azt sem hallgathatjuk f*?!” A Központi Bizottság beszá- Gazdasági Minisztertanács elnöke jóváhagyott importtételek en- bevezetőben kifejezte egyetér- gedélyezésével. tését mind a Központi Bizott­— Megyei pártértekezle- ság, mind a Központi Ellenőr­tünk egyértelmű állásfoglalá- ző Bizottság beszámolójával és sa volt, hogy az elkövetke- az előterjesztett dokumentu- zendő évek nagy politikai mokkái, majd így folytatta: feladata mindén állampolgá- — Az elmúlt évek kormány- runkkal megértetni: a meg- zati munkájában az a szándék levő életszínvonalunkért, vezetett bennünket, hogy ele­mindenkinek, bárhol dolgo- get tegyünk a XI. kongresz- zik is, többet kell tennie. szus határozatainak, s legjobb tudásunk szerint dolgozva VERESS PÉTER kulkeres- megfeleljünk pártunk és né- kedelmi miniszter hangsu- bizalmának. Munkánk­lyozta: a vilaggazdasag meg- boz folyamatos segítséget kap- változott feltételei, a csere- ^unk a Központi Bizottságtól, aranyok, nem változnak meg az országgyűléstől. Az elmúlt javunkra pusztán áttol, ha ivekben is elvszerű és gyü- csak bíráljuk okét. Felismer- mölcsöző volt a kormány és hettük, hogy az egykor ered- a szakszervezetek együttműkö- ményes munkamódszerek ma dgse Mindvégig élveztük a Tn£ír ..Jaem ««d a Hazafias Népfront, a KISZ és helyüket. Szeles korú össze- a ftársadalmi szervezet fogas szükséges ahhoz, hogy tárnogatását. vállalni tudjuk a változtatás és f sl gI őssé tjét. A nehezebbé vált helyet me^iszteW^VTOra^ssePszólt el> h°«y teljesítményünk égé- szavaival élve — visszaélni so- kikenyszentette, hogy fel erőfeszítéseinkről de munkán- sze elmarad a tervezettől, a hasem szabad, kutassuk saját tartalékain- ka(. bl-rájó észrevételeket is mai szigorú követelményektől . Az, ^ hogy 1978-hoz képest kát. Ezek ma elsősorban a Ezekkel tettes mértékben és a saját reális lehetőségeink- jelentősen mérséklődött a be­fejlettseg emberi tényezői, a eg ‘ tgrtek Magam is úgy Iá- tői is. Munkánk gyengeségei hozatali többlet és a tőkésvl­meglevo műszaki tudás, az t hogy a kormányzati mun- mindenekelőtt abban tükröződ- szonylatú külkereskedelem uj iránti fogékonyság, a k^ban van feiigdés de a meg- nek> hogy a hatékonyság, sen- kedvezőbben alakult, előnyös munkakultura, a lelkesedés, a növekedett követelményekhez nek következtében a nemzeti feltételeket biztosított folyó jobb technológia és mankf_ még nem mindenben tudtunk jövedelem sem éri el a terve- ^ tervünk indulásához is, fegyelem a szervezettebb, 6 tudtunk ^ mértéket Az előirányzott_ de ahhoz, hogy az idén újabb korszerűbb vállalati munka. nál kedvezőtlenebb az egyen- lépéseket tehessünk az egyen­Szocialista forgalmunk — A f f «unkában súlyi he;yzet, nem valósul meg súly helyreállítása felé, még ezen belül a szovjet viszony- az utóbbi ot évben azok a tar- a reálbér és reáljövedelem tér- j°bb «unkára és igen nagy lat — marad továbbra iskül- sadalmi es szabályozási kér- vezett növelése erőfeszítésekre van szükség. gazdasági kapcsolataink meg- a!?fiLk ^azdasóanolitlkai cél- Az okokat keresve hiba len- Lehetőségeinket számba vé- határozó eleme. üünk étérésett h§ eazdaság ha- ns úgy megosztani a felelős- ve úgy látjuk, hogy a hatodik Az utóbbi hónapokban bo- L,:r,iT“„.TN, séget, hogy a kormányzati ifá- ötéves terv időszakában is azt nyolultabbá ' vált nemzetközi “ ° Ja . uK0° iset ltaK nyitó munka mindenben meg- az utat kell járnunk, amely­helyzet ellenére mindent meg- "uvatva sz.oigaiini r,meneu — felelő volt> s ^k a végrehaj- re 1979-ben léptünk, s tovább­teszünk, hogy gazdasági kap- y . f; tás v°lt elégtelen. Ugyanígy ra is az egyensúly javítását csolataink a fejlett tőkésor- «£bb, <e^kbjm.*? hiba volna az is, ha csak a kell a követelmények közép­szágokkal normálisan fejlőd- permet torai to ttunk a szocia- központi irányítás gyengesé- pontjába állítani. Emellett, vív- jenek.*A tőkésországokkal a geit okolnánk az elmulasztott mányainkat megőrizve, meg kölcsönös előnyök alapján kö ~ el5déJ ékére vagy a kellően ki nem hasz- kell szilárdítanunk az elért kereskedünk. Gazdaságot gaz- . .. . J „ nált lehetőségekért. Az igazság életszínvonalat, erőinkhez mér­dasággal, jogot joggal, elő- J azt kívánja, hogy a kritikából ten igyekeznünk kell javítani nyöket előnyökkel, és ha ránk L. f„lafJatllnknni, tpki_ és a felelősségből is a kor- a szociális, az egészségügyi el- kényszerítik, a megkülönböz- t * °k “ államélet demnkra mány vállaljon többet. • látást, segíteni a sokgyerme­tetéssel megfelelő ellenlépése- ..Elsősorban a kormányzati kés családokat, az otthont ala­két állítunk szembe. Tőlünk 9* , ' munka gyengeségeire vezethe- pítö fiatalokat és enyhíteni az nem indul ki gazdasági kap- A kozszolgalat dolgozóinak fg vissza, hogy késle- idős emberek gondjain, csőlátókat gyengítő törekvés, többsége szerencsére nem hi- kedve reagáltunk , a világ- A gazdálkodás minőségének vagy lépés. vatalnokszellemben, hanem a gazdaságban lezajló változá- és hatékonyságának javításá­Az irányelvek feladatul nep “gye iránti elkötelezett- S0kra, alábecsültük azok vár- ban csak akkor érhetünk el szabják többek között, hogy segg®l vegzl munkáját Ez ható hatását. Erre alapozva sikert, ha a Központi Bizott- váljék szorosabbá a termelő- fzonba" meg nincs mindenütt túlzott védettséget tartottunk ság 1977 októberi határozatá- és külkereskedelmi vállalatok ^Y- Ezért jogosnak tartom, ha fenn vállalatainknak- nak szellemében olyan szelek­együttműködése, növekedjék a Központi Bizottság közvé* Amikor a Központi Bízott- tív fejlesztési politikát való­közös érdekeltségük, erősöd- ieményunkkel egyetértve sür- ság 1978 decemberében ele- sítunk meg, amely megfelel jék a szállítási fegyelem, ja- gef'> hogy az állampolgárokat mezte a helyzetet, két lehető- adottságainknak, és jól beil- vuljon a piaci munka, gyor- jobban vonjuk be a közügyek ség között választhatott: vagy leszthető a szocialista gazda- sabban, rugalmasabban kö- j*1tezesébe és ellenorzesebe, folytatjuk a korábbi gazdasági sági integrációba is. Továbbá vessük a piac változásait. Már hogy további lépésekét te- gyakorlatot, vagyis változatja- ha a beruházásra fordítható dolgozunk ezeknek a problé* gyank az igazgatás egyszerű- nuj mindennél előbbrevalónak eszközöket, a szűkös deviza­máknak a megoldásán,’ töb- sltés?re és szakmai kultúra- tekintjük az ötéves terv szám- forrásokat nem az eddig meg- bek között az olyan érdé- •)anak növelésére. szerű előirányzatainak telje- szokott, a „mindenkinek jár” keltségi rendszer kimunkálá- A megelőző öt évhez képest, sítését, vagy mérsékelve a nö- hibás gyakorlatát követve oszt- sán, amely jobban összekapj ha szerényebben is, tovább ja- vekedés ütemét, a minőségi juk fel, hanem a legtöbb ered­csolja a termelő- és a külke- vultak népünk anyagi és kul- követelményeket helyezzük ményt hozó, a hatékonyság reskedelmi vállalatokat. turális életkörülményei. Tel- előtérbe, és az elosztást is gyors növelését elősegítő fej­jesítjük, sőt várhatóan némi- jobban alárendeljük a fő cél- lesztésekre összpontosítjuk. ILOVAI JULIANNA, a gö- leg túl is teljesítjük a lakás- nak — az egyensúly javítá- Nagyobb figyelmet kell for- di Dunamente Tsz virágker* építés tervét, számos új szó- sának. A realitás ez utóbbit dítanunk meglevő erőforrása­tésze. Pest megye küldötte ciális és egészségügyi, oktatási, követelte. ink — a munkaerő, a hatal­a szövetkezeti demokráciáról kulturális intézmény szolgál- Az 1979-es év gazdasági más értéket képviselő techni­és a szocialista brigádmozga- ja a lakosság jobb ellátását. mérlege azt mutatja, hogy a ka, a termőföld, természeti __________________________________ ' _ Központi Bizottság helyesen kincseink és egyetértve Veszp­I döntött. Pozitív folyamatok in- rémi elvtárssal, szénvagyo- dultak el a termelési szerkezet nunk jobb hasznosítására. Eh­NÚCRÁD - 1980. március 26., szerda hez azonban a munkakultúra általános növelése mellett ar­ra is szükség van, hogy pol-' gárjogot kapjon az a felfogás, ami szerint a munkaerővel, a pénzzel, az anyaggal és a fo-* lyamatosan dráguló energiá­val való szigorú takarékosság nem a szükség, hanem az ér­telem parancsa. Egész társadalmunknak alap­vető érdeke, hogy még job­ban felkai-oljuk a tehetsége­ket, sehol ne tűrjük meg a sablonos, a fél szívvel vég­zett rutinmunkát. Mindez megköveteli, hogy színvonalasabbá tegyük a kor­mány hatáskörébe tartozó népgazdasági tervezést, a gaz­dasági fő folyamatok össze­hangolását és irányítását, következetesebben ellenőrizzük a határozatok végrehajtását. Ugyanakkor elhatározott szán­dékunk, hogy a közgazdasági szabályozás célszerűbb érvé­nyesítése közben a jövőben is biztosítjuk, sőt fejlesztjük a vállalatok és az üzemek önál­lóságát, szervezeti és más in­tézkedésekkel több támogatást, nagyobb mozgásteret kell ad­nunk a kezdeményező, a fele­lősen dolgozó, de az ésszerű kockázatot is vállaló vezetők­nek. A munkakollektívákban, a szocialista brigádokban nagy a tettrekészség, a segíteni aka­rás. Mirtdenekelőtt az illetékes vezetők feladata, hogy a ten­nivalók konkrét kijelölésével lehetővé tegyék e nagy erőfor­rásunk okos hasznosítását. A fejlesztési eszközök és a jövedelmek differenciálása nem újkeletű igény. Érvénye­sítésében azonban alig-alig ju­tottunk előbbre. Tudatában vagyunk, hogy elveink következetesebb érvé­nyesítése, így a fejlesztési esz­közök és a bérek diffe­renciáltabb elosztása a társa­dalmi, a csoport- és az egyéni érdekek között több ütközést fog kiváltani, mint amennyivel korábban találkoztunk. Ezeket vállalnunk kell, de — különö­sen, ha emberi sorsokat érin­tenek — szocialista módon kell megoldanunk. A becsü­lettel dolgozó többség helyt­állása megadja számunkra az erkölcsi alapot ahhoz, hogy a korábbinál erélyesebben lép­jünk fel az egyéni érdekeiket a közösség érdekei elé helye­zők, a szocialista normákat megsértők ellen, s ha a jó szó már nem használ, a fegyel­mező szigorral is éljünk ve­lük szemben. , Népgazdasági terveink meg­valósításában eddig is pótolha­tatlan segítséget jelentett a szocialista országokkal foly­tatott sokoldalú műszaki-tudo­mányos és gazdasági együtt­működés. A nemzetközi körül­mények, a közös és a nemzeti ér­dekek most még inkább sür­getően követelik a szocialista gazdasági integráció elmélyí­tését. Számunkra különösen nagy fontossága van a Szovjetunió­val kiépített és egyre bővülő gazdasági együttműködésnek. Ezért is örvendetes és nagy fontosságú fejlemény a gyár­tás szakosításának és a koo­perációnak a közelmúltban Budapesten aláírt hosszú távú programja. A kormányunk külpolitiká­ját az vezérli, hogy a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa népünk békés szo­cialista alkotó munkájához, nemzeti céljaink eléréséhez. Ennek szellemében ’ az elmúlt esztendőkben is aktív nem­zetközi tevékenységet foly­tattunk. I' ■ i Békénk, nemzeti független­ségünk és szuverenitásunk zá­logának tekintjük azokat az erős szálakat, amelyek össze­fűznek bennünket a Szovjet­unióval, a szocialista közösség országaival. Ügy, mint eddig, ezután is munkálkodni fogunk a szocia­lista országok egységének, a Varsói Szerződés erejének to- vábbszilárdításáért, részt vál­lalunk közös szervezeteink te­vékenységéből, s hiánytalanul eleget teszünk a szerződések­ből és megállapodásokból ránk háruló kötelezettségek­nek. Internacionalista elveink­nek megfelelően a jövőben is támogatjuk a fejlődő országok haladó törekvéseit. Mint a békés egymás mellett élés elkötelezett hívei, a jövő­ben is a béke megőrzéséért, a különböző társadalmi rend­szerű országok együttműködé­sének fejlesztéséért széliünk síkra. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az utóbbi időben a szélsőséges imperialista körök újult erő­vel támadnak az enyhülés fo­lyamata ellen, s ennek nyo­mán nőtt a világban a feszült­ség. Mesterkedéseik és a haladó erők visszaszorítását célzó kísérleteik átmenetileg meg­zavarhatják a normális kiegyen-' súlyozott nemzetközi léga őrt. Próbálkozásaik azonban ku­darcra vannak. ítélve. Az idő nekünk dolgozik. Tíz- és száz­milliókban, a különböző vi­lágnézetű, de reálisan gondol­kodó politikusokban egyre ine kább szilárd meggyőződéssé érlelődik, hogy a békés egymás mellett élésnek nincs értelmes alternatívája. A nemzetközi helyzet ugyan változott, de az alapvető nemzetközi erőviszo­nyok nem változtak. A Magyar Népköztársaság — területét, lakóinak számát tekintve — kis ország. Állás- foglalásának mégis súlya, sza­vának hitele és tekintélye van a nemzetközi életben. Elsősor­ban azért, mert hazánk és szö­vetségeseink, a szocialista or-' szágok olyan politikai elköte­lezettjei, amely mindenkor a béke, a társadalmi haladás ügyét szolgálja. Bizonyos, hogy pártunk ve­zetésével nagy tettekre kénes munkásosztályunk, szövetke­zeti parasztságunk, értelmisé-' günk — baráti szövetségbe és szoros nemzeti egységbe tö­mörülve — sikerrel fogja vég­rehajtani a XII. kongresszus határozatait. A magunk elé tűzött cél vonzó és világos: tovább épít­jük a fejlett szocialista társa­dalmat. Most nehéz útszakasz­hoz érkeztünk. Hogy mielőbb sikerrel túljussunk rajta, sza-' kítanunk kell mindazzal, ami idejétmúlt és korszerűtlen. A kormány és a közszolgálat dolgozóinak nevében biztosít­hatom önöket, hogy megtisz­telő kötelességünket teljesítve minden tőlünk telhetőt meg. teszünk a kongresszus határo­zatainak végrehajtásáért. Ezután folytatódtak a kül­döttek felszólalásai. BÖDI BÉLA, a Gagarin Hő­erőmű Vállalat vezérigazga­tója, Heves megye küldötte elmondta, hogy jelenleg a hazai szenekből termelt villa­mos energia 40 százalékát a Gagarin Hőerőmű biztosítja. Gazdálkodásunk eredményét azonban rontja, hogy a bánya­erőmű technológiai kapcso­latából hiányzik a nyers lig­nit tisztítását szolgáló szén- dúsító berendezés, amely az erőmű 40 milliárdos értéké­nek mindössze 2 százalékába kerülne. Meggyőződésem —} hangsúlyozta Bódi Béla — hogy ezzel alapvető népgaz­dasági érdekeket sértünk, tjíl drágán takarékoskodunk. A villamosenergia-terme- lésnek például velejárója,' hogy az erőmű hűtési rend­szerén keresztül nagy meny- nyiségű alacsony hőmérsék­letű hulladékhő kerül a sza­badba. A Gagarin Hőerőmű esetében annyi, mint a ma­gyar mezőgazdaság évi összes energiafelhasználásának 30 százaléka. Mi kísérleti jelleg­gel 3000 négyzetméter alap­területen bebizonyítottuk a hulladékhő növényházi has ?- nosítási lehetőségét. S bár a kísérlet sikerült, még mindig a tanulmányok értékelésénél,' a zsűrizéseknél, a felesleges vitáknál tartanánk, ha a me­gyei pártvezetés konkrétan nem karolta volna fel kezde­ményezésünket. Sí KUL A GYÖRGY, a HajJ dú-Bihar megyei pártbizott­ság első titkára, Hajdú-Bihar megye küldötte a többi között hangsúlyozta: — Felkészültünk az új fel­adatokra' és módszereinket a változó körülményekhez Iga­zítottuk. Olyanokhoz, mint a termelés visszafogottabb nö­velése, az ipar szerkezeti fej­lesztése, a mezőgazdasági ter­melési rendszerek kiterjesz­(Folytatás a 3. oldalon.4 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents