Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

Pályázati felhívás a marxizmus—leninizmus esti egyetemre Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága az 1980/81-es tanévre felvételi pályázatot hirdet a marxizmus—le- ninizmus esti egyetem következő tagozatai­ra és tanfolyamaira: — A hároméves általános tagozatra Sal­gótarjánban, Balassagyarmaton, Pásztón és Rútságon. — A hároméves szakosított tagozaton — politikai gazdaságtan szakon — Salgótarján­ban. — A továbbképző tagozaton, amelyen két­éves és egyéves tanfolyamok indulnak. Kétéves tanfolyam indul marxista esztéti­kából Salgótarjánban, marxista valláskritika és egyházpolitikából Balassagyarmaton, szo­cialista kultúra és közművelődésből Salgótar­jánban és Balassagyarmaton, marxista eti­kából Salgótarjánban, szocialista gazdaságpo­litikából Salgótarjánban és Pásztón, nemzet­közi politikából Salctarjánban, a pártélet és a pártirányítás kérdéseiből Salgtarjánban és Balassagyarmaton, valamint politikai peda­gógiából Salgótarjánban. Egyéves tanfolyamok indulnak a tömeg­politikai munka kérdéseiről Salgótarjánban, az államélet és a szocialista demokráciáról Pásztón, a szocialista kultúra mai kérdései­ről Salgótarjánban, a gazdasági hatékonyság és növelésének útja témakörében Salgótar. jánban. Az esti egyetem hallgatója az lehet, akit a pártszervezet és a munkahelyi vezetés ja­vasol és természetesen sikeres felvételi vizs­gát tesz. Az esti egyetem különböző tanfo­lyamaira pártonkivülick is kérhetik felvéte­lüket. A tanév szeptember 1-tői június 30-ig tart. Hetenként egy alkalommal, minden ta­gozaton kötelező foglalkozás van. A jelentkezéshez szükséges kérdőíveket a járási és a városi pártbizottságokon szerez­hetik be az érdeklődők. A kitöltött kérdő­ívet, az önéletrajzot, valamint a két darab saját névre megcímzett borítékot a munka­hely szerint illetékes járási, illetve városi pártbizottsághoz kell eljuttatni 1980. április 30-ig. A felvételi vizsgák ideje 1980. május 19- től május 31-ig. Az eredményről 1980. júni­us 20-ig írásos értesítést kapnak a jelentke­zők. « . MSZMP NÓGRAD megyei bizottsága OKTATÁSI IGAZGATÓSAGA Brigádvillanások Ma: nagygyűlés az SKÜ-ben Az Osztrák és a Spanyol Kommunista Párt képviselői Salgótarjánban Ma Salgótarjánban munkásgyűlésen találkoznak a kohá­szati üzemek dolgozóival az Osztrák és a Spanyol Kommu. nista Párt képviselői, akik a XII. pártkongresszusra érkez­tek hazánkba. Az Osztrák Kommunista Pártot Franz Karger, a Politikai Bizottság tagja, a párt bécsi szervezetének elnö­ke képviseli. A Spanyol Kommunista Párt küldöttségét Ni­colas Sartorius, a végrehajtó bizottság állandó bizottságá­nak tagja, a spanyol munkásbizottságok titkára vezeti. í. MECÉNÁSOK SIKERE Azt kérdi tőlem Danyi Ist­ván, a Ganz-MÁVAG mátra- nováki gyáregységének sze­mélyzeti és oktatási osztályá­nak vezetője: — Aztán tud­ja-e, ki az a Koroknyai Osz­kár? Mondom neki igen: a daruüzem szocialista brigád­jának Vezetője. Vagy nem így van? — De igen! Ám port­réja megrajzolásához két jel­ző hibádzik még: a rugóru­galmasság és a művészmecé­nás. .. Elisméflem az előbbieket ból, hisz’ tudja: sosem lehet tudni... Az ember a legfőbb. Koroknyai Oszkárék meg­pályázták a Vállalat kiváló brigádja címet. S ha nekik nem sikerül...?!, 2. RÉGIEK AZ ÚJÉRT Galcsik Tibort, a ZIM sal­gótarjáni gyára Sallai Imre brigádjának vezetőjét igen­csak nehéz megtaláini. Ami nem csoda, hiszen annyifelé szólítja munkája, hogy felso­rolásuk is hosszú sorokat tol-, tene meg. lett egy újabb barátsággal lettünk gazdagabbak: a czes- tochowai gépgyár szerszámké­szítőivel. Már többször jár­tunk náluk, nagyon jó kap­csolatba kerültünk. — Egy ilyen régi brigád — hiszen Farkas József, a munkaverseny-felelős emlí­tette: 1959-ben alakultak és azóta hat ízben nyerték el az igen-igen megtisztelő Vál­lalat kiváló brigádja címet — miért hadakozik, s tesz meg minden tőle telhetőt az újért? Nevet kérdésemen a brf­Ausztria Kommunista Párt­ja 1918. november 3-án ala­kult Következetesen szervez­te és irányította az osztrák munkásosztály harcát a ki­zsákmányolás, a fasiszta ve­szély ellen. A kommunista párt végső célja a szocializ­mus felépítése Ausztriában. Programját ' Ausztria útja a szocializmushoz címmel, 1958- ban fogadta el a XVII. kong­resszus. A párt soron követke­ző kongresszusára december­ben kerül sor. Jelenleg arra összpontosítja erőit, hogy ak­cióegységet hozzon létre a szocialista és katolikus mun­kásokkal a munkahelyek vé­delme, a munkásokat érintő kommunális és szociális kér­désekben, valamint a neofa- sizmus elleni harcban. Az Osztrák Kommunista Párt nagy figyelmet fordít azokra az akciókra, amelyek a békét, a leszerelést szolgál­ják. Folyamatosan erősíti ideológiai tevékenységét és a nemzeti érdekeket követ­kezetesen képviselő demok­ratikus, internacionalista pártként utasítja vissza a burzsoázia, a szociáldemokrá­cia mindenfajta kommunis­ta-, szovjet- és szocializmusel­lenes megnyilvánulását, kam­pányát. A párt szervezett munkájánál: középpontjában az atepszervezetefc aktivizá­lása, az üzemi szervezetek ki­építése és a fiatalok megnye­rése áll. Taglétszáma jelenleg mintegy 16 ezerre tehető. Ausztria Kommunista Párt­ja következetes, internaciona­lista politikát folytat. A nem­zetközi helyzet, a nemzetközi kommunista mozgalom alap­vető kérdéseinek megítélésé­ben pártjaink álláspontja egy­beesik. Kapcsolataink jók, rendszeresek a kölcsönös vé­leménycserék. ■fr A Spanyol Kommunista Párt 1920. április 15-én alakult meg és több mint egy évtize­dig illegalitásban dolgozott. Politikai tevékenysége a párt IV. kongresszusát követően, 1932-től bontakozott ki széles körben. Kemény küzdelmek árán 1935-ben létrehozta az első népfrontszervezetet és a népfront 1936-os választási győzelmében nem kevés ré­sze volt a kommunista párt­nak. Amikor kirobbant a fa­siszta lázadás, a párt arra törekedett, hogy következe­tesen megvalósuljon a nép­frontprogram, szervezte a harcot a fasizmus ellen. A párt tekintélye, taglétszáma gyorsan növekedett. A pol­gárháború után következetes harcot kezdett a fasizmus megdöntésére, összefogva va­lamennyi demokratikus, ha­ladó erővel. A Spanyol Kommunista Párt Í972-ben tartotta VIII. kongresszusát. Az ország bel­ső helyzetét elemezve megál­lapította, hogy a dolgozó tői megek, fokozódó harca a fa­siszta diktatúra ellen, mély politikai és társadalmi vál­sághoz vezetett. Ilyen körül­mények között a párt megha­tározta a szocializmushoz ve­zető út legfontosabb feladata­it. A munkások harcának, a munkásmozgalom fellendíté­sének fontos szervezeti ke­retei voltak a munkásbizott­ságok, amelyeket a párt irá­nyított. Csaknem négy évti­zed után, amikor 1977-ben a párt újra kilépett az Illegali­tásból. tovább növelte tömeg­befolyását. Tagjainak száma elérte a kétszázezret. Az 1977-es választásokon a Spanyol Kommunista Párt 1,7 millió szavazatot kapott és 20 képviselőt küldött a par­lamentbe. Ezzel az ország har­madik legnagyobb parlamen­ti pártja lett Jelentős. erő­feszítéseket tett az ország sú­lyos gazdasági helyzetének, a dolgozók életkörülményei­nek javításáért. Az elmúlt évben tartott parlamenti vá­lasztásokon tovább növelte szavazatainak és parlamenti képviselőinek számát is. A községtanácsi választások a kommunisták újabb sikerét hozták. A Spanyol Szocialista Munkáspárttal kötött megál­lapodással elérték, hogy az ország lakosságának mintegy hetven százaléka szocialista,' kommunista helyhatósági szervek irányítása alá került Öszinafc, aki csak legyint: — Fölöslegesek ezek a széptevé­sek, s nem is csak rám alkal­mazhatók. Amit eddig elér- jtünk, az a brigád érdeme. A fiatal gyáregységben 1973-ban alakult a Ságvári nevét viselő MHSZ-brigád, akik a hivatalos értékeléseik, szerint is a „legnépszerűbb, legsokoldalúbb” kollektíva itt Mátranovákan. Az már — ezek után — szinte termésaer t esnek vehető, hogy múlt esz­tendei tervüket december 15- re és — 114 százalékra telje­sítették, s hogy nyolc olyan újításukat fogadták el, ame­lyek bevezetésével sikerült számos műszaki gondot orvo­solni, s a minőséget jelentő­sen javítani. — Mindez — mondja Ko­roknyai Oszkár — nem di­csőség; ez, nagy szavak nél­kül, a — kötelességünk. Ezért vagyunk. — S, ha erre nem büszke f— mire hát...? — ... Persze, a munka az elsődleges, s kitűnő érzés, ha erről mások is csak jókat mondanak. Átn bennem kü­lönös örömöt ébreszt, amikor művelődésünkről, műveltsé­günkről, kulturálódásunkról esik szó. Nem mond hiába egyetlen mondatot sem a brigádvezető, hiszen a lakatos-szerelő csapa­tot joggal tartják — kis túl­zással — a gyáregység mű­vészmecénásainak. Hiszen, ép­pen a brigadérosnak köszön­hető. aki kitűnően fest, raj­zok hogy megalakították a művelődési otthonban a kép­zőművész-szakkört, s szinte valamennyi kiállítás, amelyet a Vasas Művelődési Központ­ban megnyitnak, magán vise-y li az ő kezük nyomát is. De ennél is nagyobb szó, hogy szinte valamennyi üknek két, meg három szakmája is van és még tovább képzik magu­kat. — Példát mutat a brigád­vezető? — ... Nekem öt szakmám van és — idénre is nagyon sok tervem. Múlt évi jó ered­ményeinket még tovább sze­retnénk fokozni. Aztán — be­széltünk brigád tagjainkkal, az illetékesekkel, létre akarjuk hozni a szocialista brigádve­zetők klubját. Mivel énjis ér­tek valamicskét a képzőmű­vészethez s igen jó barátság­ban vagvok az immáron or-, .szagos, hírnévre szert tett, ve­lünk dolgozó Hegedűs Gyula fafaragóművésszel, újabb há­zitárlatok .megnyitását is szer­vezzük. De most legnagyobb célunk: létrehozni egy készen­léti véradócsoporlot soraink­— Sok a baf! — Az, szerencsére már nem. Ügy tűnik, kis időre túladtunk rajtuk. Mert a múlt év volt a , „kutya.”. Amikor „belépett” a gyártásba a hi­vatalos nyelvezeten EG—750- esnek titulált készülék, amely­nek szereléséhez jószerivel szerszámok sem voltak. Mi több: a gyár vezetői, más bel­földi partnerekkel konzultál­va sem láttak rövid, kiveze­tő utat. — És ekkor jöttek önök? — ... Még előtte. Tíz kü­lönféle szerelési célkészüléket, amelyek a tűzhelyek fiókjai­nak, állványának, lábazatá­nak, sütőkamrájának összeál­lításához nélkülözhetetlenek, kongresszusi vállalásainkhoz "híven, legyártottuk. Mind­egyikből két-két darabot. Ám erőfeszítéseink még így sem jártak teljes eredménnyel, s kerültünk kapcsolatba — nem tudom, le szabad-e ezt így írni hál’ istennek — a Len­gyelországban lévő Kilce és Czestochowa egy-egy szer­számgyártó üzemének dolgo­zóival, akik segítettek gond­jaink megoldásában... És a 750-es időben, jól beindult, mi pedig az eredmények mel­gádvezető. — Szakmai hozzáértésünk Is, no, meg legelsőként, a gyár kötelezettséged: hogy év­ről évre korszerűbbet, jobbat gyártson, egyértelműen erre késztet minket. Vélem, maga is beleunna, ha mindig egyazon témáról kellene cikkeznie. Vakarom csak a fejem, * kérdem, mi az idei nagy cél­juk. — Ml csak sok apró Mmlat megvalósítását határoztuk el. A summa egyébként ez: 125 ezer forintnyi anyagroegtaka­rítás és 1100 társadalmi mun­kaóra elvégzése. — És az a bizonyos EG— 750-es? — ,. .Gyártása már jól megy, s ezen elektromos gáz­tűzhelyeink nagy sikert arat­tak megrendelőink körében... No, hát, hogy félig- meddig mi szerszámoz­tuk fel, - hát az esetleg meghibásodó „műszereket” soron kívül, munkaidő után, bér kérés« nélkül kijavítjuk. S ez is valami, ugye? Hüvelykujját emeli fel ökölbe szorított kezéből, s rám nevet. Hát, ugye..-: Karácsony György Tavaszra várva Gépjavítás gondokkal Karancslapujfőn A MŰHELYBEN munka folyik. Hatalmas lánc­talpas traktorok ácsorognak türelmesen, várva, hogy az értő kezek visszaadják ere­deti alakjukat és lelket lehel­jenek vastestükbe. Az elnök, Gergely Sándor — Molnár Sándor javítási ágazatvezető­vel — olyan tempóban halad egy átalakításra váró kaszáló­szerkezet felé, hogy kis híján szem elől tévesztem őket. — Nagyon nehéz, sok a fe­lesleges lemez — hallom az elnök hangját^ amikor oda­érkezem. — Kell a merev ítés miatt — így az ellenvélemény. Az­után mindketten lebuknak a A salgótarjáni síküveggyár Zagyva III. feldolgozóüzemében tosítják a szállítási határidők pontosságát a szocialista brig caik megtartása érdekében fokozottan figyelik a megbízható nak tagja, a spanyol __ ___________ n ormáik túlteljesítésével biz- ádok. Dollárelszámolású pia­munkát, a síküvegek pontos = kj = Sáp alá, á földről Is szemügy­re véve a „vita tárgyát”. — Akkor így csináljátok meg... — Rendben — hangzik a rövid válasz. Gergely Sándor másfelé in­dul, mi meg szemügyre vesz- szűk, hogy is áll a téli, gép­javítás a karancslapujtői ter­melőszövetkezetben. Talán ez a legfontosabb munka most a mezőgazdasági üzemekben. — Már decemberben el­kezdtük a téli gépjavítást és a hónap második felében sze­retnénk befejezni — mondja az ágazatvezető. . , — Hányán dolgoznak a gé­peken? — Huszonötén. Zömében autószerelők, mezőgazdasági gépszerelők, de vannak spe­ciális képzettségű szakembe­reink is. Hanem az alkatrész- ellátás ... — legyint sokat- mondóan. — Mondana példát? . — Például IFA . tehergép­kocsihoz kellett volna félten­gely, de csak komplett haj­tott első hidat kapni. Az előb­bi ára pár ezer, az utóbbié százezer forint. Nem éppen gazdaságos megoldás. * — És mi az, amit nem le­het kapni? — AZT FELSOROLNI sem tudom. Az országban több ezer autó indul anyagbeszer­zővel reggelenként a semmi­be. Így kerül arra sor. hogy 300 kilométert kell menni egy párforintos szimeringért. örü­lünk, ha kapunk? Ezért az­után marad a bütykölés, a házilagos megoldás. Juhász János, a raktáros, fiatalember. Negyedik éve dolgozik itt. — Sokat szidják mostaná­ban? — szegezem neki a kér­dést. — Miért szidnának? — Mondjuk, mert nincs olyan alkatrész, amilyen kel­lene. — Tudják, hogy nem az én hibám. De azért jobb lenne, h« mindenre azt mondhat­nám: van. — Most mi lesz? — kérde­zem Varga Rezsőt, a fiatal szerelőt, aki tanácstalanul ácsorog, kezében gyűrögetve az enyészetnek indult öklöm- nyi alkatrészt. Társa, Sugár Árpád, a teherautó gazdája már sejti, hogy ebből kény­szerpihenő következik. Közben befut az anyagbe­szerző is. Pál László arcán látszik, hogy nem könnyű az élete. Pedig csak fél éve csi­nálja. — Különösen az' év eleje nagyon keserves. Régén, mi­kor apám elment a depóba — ez olyan TÜZÉP-féle volt — csakúgy hajbókoltak előt­te, azután délután már hoz­ták is az árut a házhoz a lo­vas kocsival. Most meg... No, nem a hajbókolás hiányzik. Visszamegyünk a műhely­be. Hárman-négyen javítanak «gy-egy gépet. Kapkodásnak, fejetlenségnek nyoma sincs. Nem is lehet. Több mázsás motorok, fődarabok kivételé­nél, vagy beillesztésénél nem szabad másrá figyelni. A sze­relők nagy része fiatal, de lát­szik, hogy értik a dolgukat. Hives Gábor is egy éve dolgozik csak itt. Salgótar­jánban végezte a gépiparit, és most éppen egy nagyra nőtt hurkatöltő formájú tehergép- kocsi-kézifékhengert igyek­szik jobb belátásra bírni. A műhely másik részében az U—650-esnek cserélik a gumiabroncsait. Nem messze tőle egy tehergépkocsi ál] - a szerelőaknán. KALAPÁCSOK, légkomp­resszorok hangja keveredik a szerszámcsörrenésekkel, rö­vid félszavakkal. Égy mező- gazdasági nagyüzem gépmű­helyének megszokott zajai. Készülés a nagy vizsgára.. Hogy eredményes volt-e a téli igyekezet, az majd a ha­tárban dől el. Zilahy Tamás NÓGRAD — 1980. március 25., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents