Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

Tanácskozik az MSZMP Xli. kongresszusa % (Folytatás az 5. oldalról.) Az ország előtt álló nagy feladatok megol­dása, a politika következetes megvalósítása azt igényli, hogy még többet tegyünk a párt eszmei, politikai, cselekvési, szervezeti egysé­gének magasabb színvonalra emeléséért. Az elvi kérdésekben a tántoríthatatlan szilárd­ság, a gyakorlati munkában pedig a rugal­masság a helyes kommunista magatartás. Ügyelnünk kell rá, hogy politikánk időálló, változatlan alapelvei csorbítatlanul érvé­nyesüljenek, azokat senki — se a dogmatiz- mus, se a revizionizmus irányában — el ne torzíthassa. Azt sem engedjük meg, hogy ko­rábbi helyes döntéseink, állásfoglalásaink dogmává váljanak, Nyitottaknak kell lennünk az új kérdések előtt, a jövőben is kezdemé­nyeimen kell fellépnünk mindenben, amiben a nép, az ország érdeke az általános előreha­ladás végett változtatásokat igényel. Így fog­juk fel politikánk fő vonalának folyamatos­ságát; azt kell megőriznünk és továbbfejlesz­tenünk, ami az ország haladását segíti, a né­pet eredményesen szolgálja. Az MSZMP KB első titkára ezek után ki­emelte, hogy pártunkban érvényesülnek a de­mokratikus centralizmus elvei, a pártélet le­nini normái, majd a határozatok végrehajtá­sának jobb megszervezéséről és ellenőrzésé­ről, a pártdemokrácia és a párt munkastílu­sának fejlesztéséről szólt. Nem szabad meg­engedni, hogy bárki is önkényesen, saját szá­ja íze szerint értelmezze a párt határozatait. A végrehajtásban nem mindig érvényesül megfelelően a személyes felelősség. A párt­tagság, a közvélemény részéről jogos az a bí­rálat, amely hiányolja a dolgozó tömegek ál­tal is célravezetőnek tartott párthatározatok következetesebb végrehajtását. ­A jövőben még inkább olyan szellemnek és munkastílusnak kell érvényesülnie, hogy a párt fórumain meg lehessen vitatni minden oda­tartozó kis és nagy kérdést, mely a párt, az ország, a nép életét érinti. A párt minden tagja érezze kötelességének, hogy nézeteit, véleményét, álláspontját a párt fórumain fejt­se ki. A párttagok viszont minden esetben kapjanak választ kérdéseikre és tájékoztatást javaslataik sorsáról. A pártdemokrácia érvényesülése nélkülöz­hetetlen feltétele munkánk kritikus és önkri­tikus vizsgálatának. Ez megvédi a pártot és tisztségviselőit, tagjait a hibáktól, a tévedé­sektől, az önelégültségtől. Pártunkban a bí­rálat és onbírálat helyzete a fejlődés ellenére sem minden tekintetben megnyugtató. Szóban elismerik ugyan a szükségességüket, de a valóságban sokan nem élnek velük. A párt politikájának gyakorlati érvényesí­tésében, a korábbinál bonyolultabb feladatok megoldásában sok munka és nagy felelősség hárul a káderekre, a társadalmi élet külön­böző területein dolgozó vezetőkre. A vezetők többsége megfelelően látja el feladatát, képes arra, hogy a magasabb követelményekhez igazodva dolgozzék. Akit hazánkban a bizalom vezető posztra állított — akár párttag, akár pártonkívüli — annak tudása legjavát nyújt­va, odaadással kell szolgálnia a szocializmus, a nép ügyét. Meg kell felelnie a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség követelményeinek. A döntő a feladatra való alkalmasság. A pártnak kötelessége a néppel szem­ben, hogy a döntésre megérett káderügyeket — a közösség érdekét szem előtt tartva — idejében megoldja. Az a helyes és igazságos, hogy aki nem tud a magasabb követelmények szerint dolgozni, aki miatt a kollektíva kárt szenved, ne maradjon vezető beosztásban. A stabilitásra törekvés csak addig helyes, amíg azokra vonatkozik, akikre építeni lehet; akik politikailag szilárdak, de nem merevek; akik szakmailag hozzáértők és széles látókö- rűek, kezdeményezők, de nem kapkodok; fe­gyelmezettek, ezt másoktól is megkövetelik, ugyanakkor tisztelik és figyelembe veszik má­sok véleményét, és saját gyengeségeikkel is szembe tudnak nézni; példamutatóan élnek és dolgodnak, akiket mindezért munkatársaik, a közösség tisztelete övez. Minden tisztségben ilyen vezetőkre van szükség. Itt az ideje an­nak is, hogy bátrabban léptessenek elő fia­talokat, olyanokat, akik már a mi rendsze­rünkben születtek, és váltak hozzáértő, ve­zetésre alkalmas felnőtté. Pártunk történelmi múltjához és küldeté­séhez híven a jövőben is teljesíti kötelessé­gét: szolgálja a magyar nép érdekét, a szocia­lizmus ügyét. Pártunknak ma súlya, szavá­nak hitele van. Fontos, hogy minden párttag szavának is tettekkel alátámasztott hitele le­gyen, a párt minden tagja példamutatóan teljesítse kötelességét, éljen jogaival, és hiány, talanul tartsa meg a párt- és állami fegyel­met; erősödjék a párt tagjaiban a közösségi szellem, a kommunista szerénység és a tettre- készség. Pártunk, amely része a nemzetközi kommu­nista mozgalomnak, a beszámolási időszak­ban a XI. kongresszus határozatait, interna­cionalista elveinket követve aktív nemzetkö­zi tevékenységet folytatott. Kivette részét a békéért, a szocializmusért, a haladásért foly­tatott közös harcból, lehetőségeivel összhang­ban hozzájárult a világot átfogó marxista— leninista mozgalom egységének erősítéséhez, és maga is erőt merített nemzetközi mozgal­munk tapasztalataiból. A nemzetközi kommunista mozgalom az elmúlt években tovább növelte befolyását a világban. A spanyol, a nicaraguai, a hondu- rasi, a mexikói, az iráni és több más kom­munista párt kivívta legalitását. Űj pártok iöttek létre, gyarap>odott a testvérpártok tag­létszáma, nőtt tömegbefolyásuk. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben szo­lidáris testvérpártjainknak, a világ kommu­nista és munkáspártjainak a küzdelmével. Kommunista mozgalmunk helyzetét ma az jellemzi, hogy a pártok önállóak, saját ma­guk dolgozzák ki és valósítják meg politi­kájukat. Ez növeli minden párt felelősségét a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásá­ban, a szolidaritás erősítésében, egymás ta­pasztalatainak tanulmányozásában és abbán, hogy fejlessze együttműködését a közös cé­lokért vívott küzdelemben. Pártunk követ­kezetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a mozgalmunkban felvetődő eltérő nézeteket elvszerű, türelmes eszmecserékben kell tisz­tázni, annak szem előtt tartásával, hogy az segítse a pártok összefogását, növelje a moz­galom erejét, hozzájáruljon a marxizmus— leninizmus tudományos elméletének gazdagí­tásához. Pártunk nemzetközi tevékenységének vezérlő gondolata a jövőben is az lesz, hogy a marxizmus—leninizmus elvi alapjain az együttes fellépések, a közös akciók, a két- és többoldalú kapcsolatok erősítése révén to­vább szilárduljon mozgalmunk egysége. Pártunk megkülönböztetett fontosságot tu­lajdonít a kommunista és munkáspártok nem. zetközi tanácskozásainak, amelyek lehetősé­get adnak az alkotó vélemény- és tapasztalat- cserére, a helyzet együttes elemzésére, az ál­láspontok egyeztetésére és a közös fellépések összehangolására A nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségéért vívott harc megköveteli a marxizmus —leninizmus alapvető tanításainak védel­mét, az egységbontás elleni határozott fellé­pést. Pártunk következetesen harcol az álfor­radalmi tendenciák, a marxizmus—leninizmus jobboldali és álbaloldali torzításai, a szakadár törekvések ellen. Szembeszállunk az antikom-, munizmussal és a szovjetellenesség régi és új 'megjelenési formáival. Határozottan elutasít­juk a maóizmust, mint gyökerében anti- marxista ideológiát, amely már a hatvanas évek elején telítve volt nacionalista, szov­jetellenes elemekkel, vezérpárttörekvésekkel. Kezdetben leplezte lényegét, a leninizmusra hivatkozva a világszocializmus védelmezője­ként, az imperializmus elleni küzdelem kö­vetkezetes harcosának tüntette fel magát. Azóta a kínai vezetők politikájában mind nyíltabban előtérbe került a hegemóniára való törekvés, a szovjetellenesség, az imperialis­tákkal való együttműködés. Pártunk a marxizmus—leninizmus, a prole­tár internacionalizmus elveitől vezérelve arra törekszik, hogy ápolja, fejlessze, erősítse együttműködését minden testvérpérttal. A XI. kongresszus óta eltelt öt évben a világ kü­lönböző térségeiben működő 78 testvérpárt küldötteivel folytattunk hasznos, kétoldalú megbeszéléseket A Magyar Szocialista Munkáspárt megkü­lönböztetett figyelmet fordít a Szovjetunió kommunista pártjához fűződő kapcsolatainak erősítésére. Pártunk, népünk számára is nél­külözhetetlenek Lenin pártjának, a szovjet kommunistáiknak történelmi jelentőség^ ta­pasztalatai. Tovább fejlődtek és bővültek kap­csolataink a szocialista országok testvérpárt- jaiyal; az új társadalom építésének kérdé­seiben folytatott tapasztalatcserék igen érté­kesek''számunkra. A kölcsönös szolidaritás el­vének megfelelően erősítettük és erősítjük internacionalista kapcsolatainkat a tőkés- és a fejlődő országok kommunista és munkás­pártjaival. Pártunk az imperialistaellenes küzdelem közös céljától vezetve erősítette kapcsolatait a fejlődő országok nemzeti demokratikus párt. jaival, nemzeti felszabadító mozgalmaival. Az elmúlt években tovább bővültek kapcso­lataink a legtöbb nyugat-európai szocialista, szociáldemokrata párttal. Ez hozzájárult az érintett országokhoz fűződő viszonyunk ja­vulásához és a különböző társadalmi rend­szerű európai országok kapcsolatainak fejlő­déséhez. Ez azt bizonyítja, hogy az ideológiai ellentétek és a politikai nézetkülönbségek nem zárják ki az együttműködés lehetőségét olyan nagy, közös érdekű kérdésekben, mint a béke, a biztonság, a leszerelés előmozdítása. A nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom korunk hatalmas és egyre növekvő ere­je, amely előre viszi az egész emberi társa­dalom fejlődését. A kommunistáknak nincs más céljuk, mint az, hogy a szocializmus, a haladás, a béke ügyét szolgálják népünk és az egész emberiség érdekében. Pártunk továbbra is arra törekszik, hogy hazafias, internacio­nalista politikájának megfelelően egész tevé­kenységével hazánk felemelkedését s egyben a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom közös céljainak elérését szolgálja. A Központi Bizottság kéri a kongresszust, hagyja jóvá az elmúlt öt évben végzett mun­kát, vitassa meg és fogadja el a beszámolót és a beterjesztett határozati javaslatot. Nagy történelmi vívmányainkra alapozva, az eddigi politikai irányvonalat -következetesen folytat­va, a programnyilatkozatban megjelölt célo­kat követve haladjunk tovább. Meggyőződé­sünk, hogy ezzel népünknek, az országnak olyan munkaprogramot javasolunk, amelynek valóra váltásával sikeresen építhetjük tovább hazánkban a fejlett szocialista társadalmat. Pártunk és népünk néhány nap múlva megemlékezik hazánk felszabadulásának 35. évfordulójáról. Történelmünk három és fél évtizeddel ezelőtti sorsfordulója tette lehető­vé, hogy népünk elinduljon a társadalmi ha­ladás, a nemzeti felemelkedés útján. Kong­resszusunk közelgő nemzeti ünnepünk alkal­mából a magyar kommunisták, az egész ma­gyar nép nevében megbecsüléssel köszönti felszabadítónkat, a nagy szovjet népet, a Szovjetunió Kommunista Pártját. A felszaba­dulásunkért harcolók áldozatai nem voltak hiábavalók, és soha nem merülnek feledésbe. Népünk, pártunk vezetésével, élni tudott a szabadsággal. Sok nehézséget leküzdve harcol, céltudatos munkával nagyot, maradandót al­kotott. A nép élete gyökeresen megváltozott, hazánk szabad, független szocialista ország. Az előttünk álló feladatok nagyok, de meg­oldhatók. A jelenleginél nehezebb akadályo­kat is leküzdöttünk már. Van világos célunk, ) és van erőnk. Pártunk hat évtizedes harcban edződött, egységes, az országépítő munkában gazdag tapasztalatai vannak. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt bírja népünk bizalmát, és átérzi az ezzel együtt járó nagy félelőssé- get A munkáshatalom, a dolgozó nép állama szilárd. A magyar munkásosztály, a paraszt­ság, az értelmiség, a magyar nép számtalan­szor bizonyította, hogy nemes célokért kész és tud odaadóan dolgozni. Munkánkban tá­maszkodhatunk népünk tehetségére, öntuda­tára, helytállására, tettrekészségére. Építhe­tünk a szocialista közösség keretében meg­valósuló sokoldalú együttműködésre, a nem­zetközi szolidaritásra. Megalapozottan bízha­tunk abban, hogy feladatainkat közös erőfe­szítéssel, a nemzet alkotó erőinek összefogásá­Brutyó János, a KEB elnöke előterjeszti a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját Brutyó János, a KEB elnöke bevezetőben arról szólt, hogy a Központi Ellenőrző Bizott­ság a párt XI. kongresszusának határozatai alapján segítette a pártegység, a pártfegye­lem erősítését, őrködött a párt tisztaságán. A Központi Ellenőrző Bizottság a beszámolási időszakban is jól együttműködött a Központi Bizottsággal és a Politikai Bizottsággal, a munkakapcsolatokat a legteljesebb összhang jel lemerte. Hangsúlyozta, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság egyetért a kongresszusi okmányok­ban foglaltaikkal. A beszámolót és a határo­zati javaslatot úgy minősítette, hogy az a helyzet marxista—leninista értékelését adja. Reálisan veszi számba az eredményeket, őszintén szól a gondokról, a nehézségekről, a hibákról, és világosan megjelöli a tennivaló­kat. — Jó érzéssel állapíthatjuk meg — foly­tatta —, hogy volt értelme a munkának, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásá­ban számottevő eredményeket értünk el. Ezek annak köszönhetőek, hogy érvényesül a párt vezető szerepe, a kommunisták odaadással szolgálják népünket. A párt és a tömegek kapcsolata a kölcsönös bizalom szilárd alap­jára épül. A tömegek támogatják politikán­kat, s igénylik még következetesebb folyta­tását. Érdemes volt dolgozni, alkotni, mert ezáltal gazdagodtak társadalmunk szocialista vonásai. A továbbiakban arról szólt, hogy a KEB — a Központi Bizottsággal összhangban — úgy értékeli: a párt fegyelmi helyzete jó. A párt­tagság túlnyomó többsége példamutatóan dol­gozik, kommunistához méltóan él, s a szocia­lista építőmunka nehezebb feltételei közepette is helytáll. Határozottabban lépnek fel a hi­bákkal, a gyengeségekkel szemben, nagyobb rendet, .fegyelmet, következetesebb cselekvést igényelnek. Elutasítják a társadalomtól idegen megnyilvánulásokat. Ugyanakkor akadtak olyan párttagok, akik megsértették a pártfegyelmet. A két. kong­resszus közötti időszakban több mint har­mincezer párttag részesült pártbüntetésben. Ez a párttagságnak évente 0,8 százalékát érin­tette. A pártbüntetésben részesítettek száma azonban nem fejezi ki, csupán jelzi a párt- fegyelem állapotát. — A pártfegyelem erősítése állandó fel­adatunk. Nemcsak azért, mert a pártban az elmúlt öt évben is voltak olyanok, akik meg­sértették a pártfegyelmet, hanem azért is, mert a jövőben az eddiginél még nehezebb feladatok várnak ránk. Ezek csak akkor old­hatók meg hiánytalanul, ha a párttagok még jobban helytállnak, szilárd fegyelmet tanúsí­tanak. A párt egysége, tisztasága, a párttag­ság fegyelme nem csupán a párt belső ügye, hanem egyik feltétele a párt és a tömegek kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatának is. A Központi Ellenőrző Bizottság — mondot­ta Brutyó János — figyelemmel kísérte azo­kat a jelenségeket, amelyek a pártfegyelmet befolyásolják. Azt a következtetést vonta le, hogy a pártfegyelem erősítésében döntő a párt politikájának, határozatainak egységes értelmezése és képviselete, mivel a párt po­litikája elsősorban az egyes párthatároza­tokban ölt testet. — Az öt év alatt szinte alig akadt pártel­lenes tevékenységet, frakciózást folytató párt­V val megoldjuk, a Magyar Népköztársaság tö­retlenül előre halad a szocialista fejlődés útján. Éljen a magyar munkásosztály élcsapata, a dolgozó nép pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen hazánk, a Magyar Népköztársasági Éljen a szocializmus és a béke! A Központi Bizottság beszámolóját, .Kádár János előadói beszédét hosszan tartó nagy taps fogadta. Délután Benke Valéria elnökletével foly­tatta munkáját a kongresszus. Brutyó János, a KEB elnöke terjesztette elő a Központi El­lenőrző Bizottság beszámolóját. tag. Ezek törekvései is elszigeteltek Marad­tak, a párttagok körében nem találtak vissz­hangra. Ez is a párttagság érettségét mutat­ja. De gyakoribb volt a párt politikájának, az egyes határozatoknak önkényes értelmezése, a politika melletti kiállás hiánya. Akadnak példák ellenzékieskedésre, a párthatározatok­kal való szembehelyezkedésre, a párt eszméi­nek és politikájának nem megfelelő képvise­letére is. Esetenként párttagok is, főleg anti- marxista nézetek, áramlatok hatására, való­ságunkat eltorzítva látták, az eredményeket lekicsinyelték, a hibákat eltúlozták. A továbbiakban hangsúlyozta: állandó fel­adat a párt ideológiai, politikai egységének megőrzése és további erősítése. Minden párt­tagnak kötelessége a párt eszméit, a párt po­litikáját, határozatait képviselni és védelmez­ni. Ez a követelmény nem zárja ki, hanem feltételezi, szükségessé teszi a kommunisták alkotó vitáját. De ennek a vitának helye és értelme csak addig van, amíg a döntés vagy határozat megszületik. Azután már csak a végrehajtás módján lehet és szabad vitat­kozni. A pártfegyelem másik fontos eleme a cse­lekvési egység. Ez azt jelenti, hogy a párt ha­tározatait minden párttagnak egyaránt végre kell hajtania. A párttagok kötelessége az is, hogy ehhez megnyerjék környezetük támo­gatását. Egyesek még mindig nem látják, hogy helyzetünk kötelező erővel szabja meg a tennivalókat. Nincs idő várakozásra, tépe- lődésre — egységesen tenni kell! A többség így is cselekszik, de még további szemlélet- változásra és ha kell, felelősségre vonásra is szükség van. • A cselekvési egység erősítése számos ténye­zőtől fügig, de mindenekelőtt az irányító te­vékenység jellegétől, minőségétől. Ennek gyen­geségei, ellentmondásai hátráltatják az egysé­ges cselekvést. A cselekvési egység, a hatá­rozatok következetes végrehajtása megkö­veteli a vezetők példamutatását. A vezetők nagy többsége példásan helytáll, hozzáértés­sel dolgozik, megfelel a követelményeknek. A vezetőikkel szembeni igények viszont egyre nagyobbak, és tovább növekednek. — Kötelességünk — mondotta a KEB el­nöke — segíteni a politikailag szilárd, a szak­mailag jól képzett, alkotóképes vezetőket, akik szót értenek, a dolgozókkal, de megkö­vetelik a fegyelmet, a rendet is. Napjaink fontos politikai kérdése, hogy a vezetők hiánytalanul betartsák a pártfegyel­met, a szocialista erkölcsi normákat. Legyenek igényesek önmagukkal szemben, mert csak így követelhetnek másoktól is fegyelmet, helytállást. A vezetők körében előforduló fegyelemsér­tésekről szólva kifejtette, hogy a legsúlyosabb a funkcióval és a hatalommal való visszaélés. Ennek minden megnyilvánulása kárt okoz. A hatalmat — amelyet a párt, a társadalom, a nép javára kell gyakorolni — senki nem hasz­nálhatja fel önös érdekei céljából. A hata­lommal visszaélni súlyos bűn, de az is hiba, ha valaki nem él a ráruházott hatalommal.. Ma — mutatott rá — fontos tényező, hogy minden vezető bátran kezdeményezzen, fele­lősséggel éljen a hatalommal, megalapozot­tan és időben döntsön. A nagyobb önállóság, a több kezdeményezés egyben nagyobb fele-* lősséget igényel nemcsak a vezetőktől, hanem a dolgozó kollektíváktól is. Minden vezető kisebb vagy nagyobb hata­lommal van felruházva. Ez a hatalom azon­ban nem más, mint eszköz a nép szolgálatá­ra. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ilyen címen vállalt és kapott megbízatás nem örö­kös. Aki érdemtelenné vagy alkalmatlanná vált, az nem maradhat vezető beosztásiban. Különbséget kell azonban tenni azok között, akik becsületesen dolgoztak, de a nagyobb követelményeknek már nem tudnak megfe­lelni, és azok között, akik hibáik, mulasztá­saik, esetleg visszaéléseik folytán váltak mél­tatlanná tisztségükre. Aki pedig erkölcsi, po­litikai, anyagi kárt okozott, annak a további­akban erre ne legyen lehetősége. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója rámutatott arra, hogy a pártfegyelem további erősítésében nagy szerepe van világnézetünk terjesztésének, a szocialista erkölcs és ma­gatartás fejlesztésének. — Helyeseljük azt — mondotta Brutyó Já­nos —, hogy a Központi Bizottság erőteljesen fellép a munka szerinti elosztás elvének kö­vetkezetes érvényesítéséért, a munka nélküli jövedelemszerzés, a munkával arányban nem álló jövedelemforrások és az egyenlősdi el­len. Á Központi Ellenőrző Bizottság tapaszta­latai is alátámasztják, hogy a munka nélküli, vagy a munkával nem arányos jövedelem?* (Folytatás a 7. oldalon.) A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója )

Next

/
Thumbnails
Contents