Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa

r (Folytatás a 4. oldalról.)

het.jüik csak ki reális célként. Mai ismereteink szerint a VI. ötéves terv időszakában az egy főre jutó reáljövedelem mintegy 6, a lakosság fogyasztása körülbelül 8 százalékkal nőhet.

Az életszínvonal-politika fő célja változatlan: a létbiztonság fenntartása a teljes foglalkoztatottság biztosításával és a szociális juttatások révén; a bérek teljesítmény szerinti differenciálása és a családi jövedelmek közötti indokqlatlan különbségek további fokozatos' mérséklése; az osztályok és a rétegek arányosan növekvő részesedése a társadalmi javakból.

Az elért életszlvonal megszilárdításának, jelenlegi ismereteink szerint tervezhető szerény emelésének egyetlen forrása a munka, a hatékony termelés és gazdálkodás. Tennivalóink

mérlegelésekor figyelembe kell vennünk azt is, hogy az elmúlt öt évben az aktív keresők száma ,3 ezerrel csökkent, a nyugdíjasok, a gyermekgondozási segélyen levők, a tanulók és 'más eltartottak száma viszont 204 ezerrel növekedett. Hazánkban jelenleg az 5 millió 93 ezer.aktív keresőre 5 millió 627 ezer nyugdíjás, gyermekgondozási segélyben részesülő, illetve eltartott jut.

Különösen nagy az időszerűsége, hogy a

munka szerinti bérezés szocialista elve következetesebben érvényesüljön. Határozottan szembe kell fordulnunk az egyenlősdi tetszetős felfogásával. és kényelmes gyakorlatával. A társadalmi igazságosságnak az felel meg, hogy a jelenleginél nagyobb különbségek alakuljanak ki a munka díjazásában a teljesítmények, a végzett munka mennyisége és minősége alaDján. A munkabér nem lehet jelenléti díj. El kell érni, hogy a munkamegosztás minden szintjén, a beosztottaknál és a vezetőknél egyaránt érzékelhető különbség legyen a munkából származó jövedelmekben aszerint, ki hogyan dolgozik.

Önkritikusan meg kell mondani, hogy a pozitív törekvések és erőfeszítéseik ellenére még nem tudtunk kellő eredményt elérni a becsületes embereket joggal felháborító antiszociális jelenségek, az ügyeskedés, az élősdiség felszámolásában. Szocialista elveink következetes érvényesítése megköveteli, hogy korlátozzuk és szorítsuk vissza a munka nélküli vagy a vele arányban nem álló jövedelem- szerzés lehetőségeit. Határozott intézkedésekkel gátat kell emelni az olyan jövedelmeknek. amelyek 'spekulációból, visszaélésből erednek, amelyek mögött nincs tisztességes munka.

A Központi Bizottság azt javasolja, hogy

ha jobb munkával, a munkaidő teljesebb kihasználásával,‘a szervezettség javításával meg tudjuk teremteni a feltételeit, akkor a VI. ötéves terv időszakában a bérből és fizetésből élőknél — a jelenlegi munkaidőalap csökkentése nélkül — térjünk át az ötnapos munkahétre. ,

Változatlan törekvésünk, hogy a lakosság tel tudja használni jövedelmét szükségleteinek kielégítésére, személyi tulajdonának gyarapítására. Fejlődjék tovább a kereskedelmi hálózat, szűküljön a hiánycikkek köre, bővüljön a választék, javuljon a kiszolgálás. A jövőben is támogatjuk az állami vállalatok, a szövetkezetek, a kisiparosok és más szakemberek szolgáltatói tevékenységét.

A lakáshelyzet javítását pártunk változatlanul fontos társadalompolitikai, szociális feladatnak tekinti. A VI. ötéves terv időszakában folytatódik a második 15 éves lak'ás- építési prograrp megvalósítása. Az új lakások építése mellett jelentős számú régi lakás felújítására és komfortossá tételére kerül sor. A családalapító fiatalok és az egyedülálló vagy másodmagukkal élő idős emberek részére meghatározott számú; kisebb és olcsóbb lakást is szükséges építeni. Ugyanakkor növelni kell a nagyobb alapterületű lakások arányát is a többgyermekes családok, valamint az együttélő , több nemzedék lakásigényének kielégítésére. Állami intézkedésekkel a jövőben is ösztönözni, segíteni kell a saját erőből történő lakás- és családiház-építést.

Az ország lakásállománya hatalmas érték, megóvására, korszerűsítésére az eddiginél nagyobb erőt és gondot kell fordítani. A Lakás- elosztási rendszert úgy kell fejleszteni, hogy még jobban igazodjék a családok vagyoni, jövedelmi viszonyaihoz. Segítse elő, hogy különösen Búdapesten és az ipari központokban a munkások, valamint a fiatalok lakáshelyzete tovább javuljon.

Hazánk népesedési helyzetének alakulása nagy fontosságú nemzeti és társadalmi ügy, ezért állandó figyelmet igényel. Most ismét olyan szakaszba érkeztünk, amikor — jórészt a 60-as évek első felére jellemző alacsony népszaporulat következményeként — a születések száma csökken. Mindent meg kell tennünk, hogy e kedvezőtlen tendencia megváltozzék, és hazánk népessége egyenletesen gyarapodjék, különösen a háromgyermekes családok száma növekedjék. A jövőben is sokoldalúan kell gondoskodni a gyermekes családokról, emelni kell a családi pótlékot — elsősorban a három- és többgyermekes családokét —, és mérsékelni a fiatalok család- alapításának anyagi terheit.

A következő években gyorsabb ütemben kell javítani az egészségügyi ellátást, különös tekintettel az alapellátásra, a betegségek megelőzésére, a rehabilitációra, a lakosság egészségügyi kultúrájának emelésére.

Társadalmunk nagy erőfeszítéseket tesz, hogy megfelelően gondoskodjék azokról az idős emberekről, akik az elmúlt évtizedekben becsületes munkájukkal hozzájárultak a szocializmus építéséhez. Nyugdíjrendszerünk, az egészségügyi és a szociális ellátás megadia nekik az alapvető létbiztonságot, de nem pótolja, nem pótolhatja családjuk, gyermekeik figyelmét és segítségét. Az idősekről társadalmunknak és a családoknak együttesen kell gondoskodniuk. A VI. ötéves terv időszakában fel kell emelni az alacsony nyugdíjakat. Fejleszteni kell az idős emberek életét könnyítő szociális intézményeket.

A szocialista tudat fejlesztéséért

A marxizmus—leninizmus elméletével felfegyverzett, a dialektikus materializmus világnézetét valló és tudományos módszerével dolgozó pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt mindig a szocialista építés nélkülözhetetlen feltételének tekintette az eszmei, ideológiai munkát, a társadalom műveltségi színvonalának emelését, a szocialista erkölcsi normák és életmód kialakítását és fejlesztését.

Pártunk a XI. kongresszust követően az éleződő nemzetközi ideológiai harc viszonyai és a hazai épitőmunka bonyolultabb feltételei közepette is eredményesen irányította és szervezte az ideológiai és a kulturális tevékenységet. Gyarapodott a szocialista módon élő és dolgozó közösségeknek és állampolgároknak a száma. Társadalmunkban mély gyökeret eresztett és széles körben elterjedt a tudományos szocializmus eszméje, a marxizmus—leninizmus világnézete. Az emberek gondolkodását, cselekedeteit, népünk politikai, erkölcsi, tudati állapotát társadalmunk anyagi,, szellemi felemelkedése, szocialista fejlődése határozza meg.

A párt ideológiai tevékenységének, szellemi életünk fejlődésének, a tudományos munka, a közoktatás, a művelődés, az irodalom és a művészetek területén elért* eredményeknek jelentős hatásuk van társadalmunkra. Népünk gondolkodását és tetteit növekvő felelősség- érzet hatja át, túlnyomó többsége reálisan ítéli meg társadalmi fejlettségünk jelenlegi szintjét, megbecsüli vívmányainkat, bízik abban, hogy közös erőfeszítéssel le tudjuk küzdeni a fejlődés útján mutatkozó nehézségeket, meg tudjuk valósítani szocialista céljainkat.

Az ideológia, a közgondolkodás helyzetének számbavétele megköveteli, hogy folyamatában szemléljük társadalmunk eszmei-tudati- erkölcsi állapotának fejlődését, teljes valóságban lássuk mai arculatát, és kritikusan értékeljük pártunk jelenlegi ideológiai tevékenységét. Ennek érdekében Kádár János áttekintette azokat a történelmi eseményeket, amelyek az elmúlt 35 évben nagy változásokat eredményeztek népünk gondolkodásában.

Társadalmunk általános tudati fejlődésének, népünk politikai érettségének örvendetes tényeit megállapítva látnunk kell azt is, hogy a kapitalista és a szocialista rendszer közötti, nemzetközi méretekben folyó éles ideológiai és politikai harcnak nálunk is van bizonyos hatása. Továbbá azt is figyelembe kell vennünk, hogy a magasabb fejlődési szinten, a nagyobb követelmények» hatásaként, a gazdasági és kulturális építőmunka bonyolultabb és nehezebb feladatainak láttán társadalmunk egyes, szűkebb csoportjaiban elbizonytalanodás is tapasztalható.

Nincs okunk elhallgatni, hogy a marxizmus—leninizmus elterjedése, hegemon helyzetének kivívása ellenére léteznek még, időnként felerősödnek és hatnak nálunk nacionalista, kozmopolita, revizionista; ultraradikális és más káros, ellenséges nézetek. Az eszméinktől idegen, a nép ügyének kárt okozó nézetek ellen fokozni kell az ideológiai harcot, s ahogy pártunk mindig is tette, határozottan le kell leplezni ezeket.

Társadalmunk mai tudati állapotát alapvetően a népünk gondolkodásában végbement pozitív változások határozzák meg. Ez igaz akkor is, ha tudjuk, hogy ez a folyamat nem volt ellentmondásoktól mentes, és ma sem az. A mi gyakorlati tapasztalataink is igazolják azt a régi, marxista igazságot, hogy a társadalom tudata, az emberek gondolkodása lassabban fejlődik, mint ahogy az életkörülmények változnak. Ezt azonban nem tekinthetjük mentségnek társadalmi gyakorlatunk következetlenségeire, nevelő munkánk gyengeségeire és arra sem, hogy ideológiai tevékenységünkben számos kérdésre még nem tudtunk kielégítő választ adni. A nemzetközi ideológiai osztályharc éleződése is nagyobb követelményeket támaszt az Ideológiai munkával szemben.

A szocializmus építésében minőségileg új és a korábbiaknál is bonyolultabb feladatok megoldása vár ránk. Ez megkívánja, hogy az eszmei, politikai, erkölcsi követelmények mércéjét is emeljük magasabbra. Az eszmei, ideológiai munka, a propaganda és az agitáció tartson lépést a növekvő igényekkel, legyen fogékonyabb az új problémák iránt, zárkózzék fel a gazdasági és a kulturális építésben előttünk álló nagy feladatokhoz. A figyelmet a társadalom fejlődésének szempontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell összpontosítani: a munka becsületének'növelésére, a közérdek tiszteletben tartására és szolgálatára, a közösségi szellem erősítésére, a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus elmélyítésére, az ideológiailag káros, a szocialista rendszerrel szemben ellenséges, a szocialista elvekkel szemben álló, maradi nézetek leküzdésére.

At*ra kell törekednünk, hogy társadalmunk erkölcsi arculatát tekintve is egyre inkább a munka társadalma legyen. Mindazt, amink van, munkásosztályunk, a magyar nép nehéz harcokban vívta ki, védte meg és a saját keze munkájával teremtette meg. A társadalom azt várja minden tagjától, hogy óvja és gyarapítsa a közösség, a nép szocialista tulajdonát, tudása, ereje legjavát nyújtva odaadó- an dolgozzék. Minden munkahelyen azoknak a dolgozóknak legyen hitelük, becsületük, tekintélyük, azok boldoguljanak, akik eleget tesznek vállalt kötelezettségeiknek, akik tisz- , tességesen élnek és dolgoznak.

A személyes boldogulásnak, az egyént óhajok, tervek megvalósításának is egyetlen biztos módja van: a közérdek felismerése, tudomásulvétele és érvényesülésének elősegítése. Ez a szocialista társadalom alapvető erkölcsi normája. A közérdekben összegeződik és fejeződik ki minden tisztességes, jogos emberi igény és törekvés, amit a párt politikájában megfogalmaz és képvisel. Ha a közérdek érvényesül, az ország előbbre jut a fejlődés útján, az állampolgár nem csalatkozhat sem munkájában, sem jövőjében.

Ideológiai munkánknak elő kell segítenie, hogy társadalmunkban megvalósuljon a közélet és a magánélet harmonikus egysége. Míg azok a társadalmak, amelyeknek alapja az embernek ember által való kizsákmányolása, tagjaikat ä pénzért való embertelen hajszára kényszerítik, és ezáltal eleve elidegenítik egymástól, addig a mi társadalmunk a közös munkára, a közös érdekre, egymás támogatására, az együttes érvényesülés előmozdítására épül. A társadalmi tevékenység minden területén jelen vannak azok a párttagok és pórtonkívüli- ek, akik a szocializmus magas eszmei, erkölcsi követelményei szerint dolgoznak és élnek. Segítsük elő, hogy példájuk minél szélesebb körben követőkre találjon. Az egyének szűkebb és tágabb környezetükben, munka- és lakóhelyükön hozzájárulnak a közösségek formálásához, ugyanakkor a közösség is alakítja tagjainak magatartását és gazdagítja gondolkodását. Fokozott figyelmet érdemelnek a szocialista együttélés, az emberi kapcsolatok elemi' normái: egymás munkájának megbecsülése, a segitőkészség, a kölcsönös tisztelet és figyelmesség.

Hatalmas erőforrás építőmunkánk nagy lendítő ereje, a szocialista haza szeretete és a

proletár internacionalizmus. Ezért ideológiai

munkánkban a jövőben is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani népünk hazafisá- gának és internacionalizmusának elmélyítésére. Annak tudatában végezzük munkánkat, hogy a nemzeti érdek helyes szolgálata ugyanúgy elválaszthatatlan az internacionalizmustól, mint a haladás nemzetközi ügyének előmozdítása hazánk és népünk érdekeinek szolgálatától.

Kádár János ezek után a minden területre egyformán érvényes közös feladatok mellett, felhívta a figyelmet azokra a sajátos tennivalókra, amelyek a tudományos-kutatásban, a közoktatásban, a művelődésben és a művészeti életben jelentkeznek.

Az ideológiai és kulturális munka fokozott követelményeket támaszt a párt-, a társadalmi szervek irányító munkájával szemben. Az irányításnak elő kell mozdítania, hogy ideológiai és kulturális tevékenységünk fokozódó mértékben segítse szocialista előrehaladásunkat. A párt támogatja, ösztönzi az önálló, alkotó gondolkodást, bízik az ideológiai, kulturális területen tevékenykedő értelmiségiekben, igényli közreműködésüket a társadalmi feladatok megoldásában és nagyra értékeli, hogy túlnyomó többségük belső meggyőződésből egyetért politikai céljainkkal és módszereinkkel.

Pártunk a jövőben is támogatja a tudomás nyos kutató- és a művészi alkotómunka szabadságát. Ez teszi lehetővé, hogy mind a tudományban, mind a művészetben a múlt és a jelen folyamatait, az egyén és a közösség problémáit mélyen feltáró alkotások szülessenek. Eddigi tapasztalataink megalapozzák bizalmunkat, hogy a magyar szellemi élet képviselőinek túlnyomó többsége felelősen tud élni az alkotói szabadsággal, s azt népünk javára, a szocializmus ügyének segítésére használja. - ,

A párt munkája,

pártunk nemzetközi tevékenysége

>

Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt á beszámolási időszakban is arra törekedett, hogy a magyar munkásosztály forradalmi élcsapatához, a dolgozó nép pártjához méltóan teljesítse kötelezettségeit. A párt szervezetei és tagjai odaadóan és eredményesen dolgoztak a XI. kongresszus határozatainak megvalósításáért. A párt irányította és szervezte a szocialista építőmunkát, nőtt szervezeti ereje és akcióképessége, fejlődött munkastílusa.

A párt vezető szerepe érvényesül. A marxizmus—leninizmus tudományos elméletére támaszkodva és a társadalom valóságos helyzetéből kiindulva a nép véleményét és javaslatait figyelembe véve a párt jelöli ki a szocializmus építésének fő irányát és fő feladatait. Pártunk ezután is mindenekelőtt az eszmei ráhatással, az érvelés módszerével, politikai irányító és szervező munkával, a tömegek mozgósításával tölti be vezető szerepét. A párt saját tevékenységét a nép szolgálatának tekinti, irányít, de nem utasítgat; vezet, de nem uralkodik, elítéli a hatalommal való legkisebb visszaélést is.

Pártunk vezető szerepének érvényesülésében meghatározó jelentőségű, hogy eszmei-politikai és szervezeti egysége szilárd, a Központi Bizottság és a párttagság összeforrott. A párt és a dolgozó tömegek kapcsolata a korábbinál nehezebb körülmények között is kiállta a próbát. A párt bízik a tömegekben, a tömegek követik a pártot. Méltán nevezhetjük ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt

és a magyar nép közös akaratából született nagy vívmányunknak. A párt és a tömegek egysége és közös cselekvése a szocializmus sikeres építésének legfőbb záloga hazánkban.'

A Központi Bizottság jelenti a kongresszusnak, hogy a beszámolási időszakban a párt belső élete egészségesen fejlődött, taglétszáma növekedett, szervezettsége erősödött, je-; lentősen emelkedett a párttagság eszmei, politikai, szakmai és általános műveltsége.

A pártnak öt évvel ezelőtt, a XI. kongresz- szus idején 754 ezer tagja volt, 1979. decem-j bér 31-én pedig kereken 812 ezer.

Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy pártunk egyéni elbírálás alapján azokat vegye fel soraiba, akik meggy őződésea hívei, cselekvő részesei a szocialista társadalom építésének, tevékenyek a közéletben, vállalják a közösség önzetlen szolgálatát, s a szocialista normák szerint élnek. A párttagok soraiban növekedjék a termelésben közvetlenül részt vevők, mindenekelőtt a nagyüzemi munkások aránya, és országosan a munkások, a szövetkezeti parasztok, a fizikai dolgozók legyenek többségben. A pártban helyük van azoknak az értelmiségieknek és alkalmazottaknak, akik munkájukkal, magatartásukkal tanúsítják, hogy érdemesek a párttag megtisztelő címére. Javítsuk a pártépítést a kommunista értelmiség természetes utánpótlását jelentő egyetemi, főiskolai hallgatók körében.

(Folytatás a 6. oldalon)

Az ötödik ötéves tervben több mint hétezer lakás cpül a megyében. Salgótarján és Balassagyarmat mellett új lakásokkal gyarapodnak a nagyobb települések, így Nagybátony is.