Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa \ r (Folytatás az 1. oldalról) •# társat, az elnökség tagját; a Norvég Kommunista Párt küldöttségét, élén Arne Jorgensen elvtársat, a Végrehajtó Bizottság tagját;, a Nyugatberlini Szocialista Egységpárt küldöttségét, élén Heinz Thomaszik elvtársat, a vezetőség irodájának és titkárságának tagját, az elnökség titkárát; az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, élén Giancarlo Pajetta elvtársat, a vezetőség tagját, a Portugál Kommunista Párt küldöttségét, élén Jaime dos Santos Serra elvtársat, a Politikai Bizottság tagját; a San Marino-i Kommunista Párt küldöttségét, élén Ermenegildo Gasperoni elvtársat, a párt elnökét; a Spanyol Kommunista Párt küldöttségét, élén Nicolas Sartorius elvtársat, a Végrehajtó Bizottság állandó bizottságának tagját, a Svájci Munkapárt képviselőjét Jakob Lechleiter elvtársat, a Politikai Bizottság tagját; a Svéd Baloldali Párt—Kommunisták küldöttségét, élén Tore Claeson elvtársat, a Végrehajtó Bizottság póttagját; a napjainkban is illegalitásban harcoló Török Kommunista Párt küldöttségét. Üdvözlöm a „Béke és szocializmus” szerkesztő bizottságának képviselőjét, Konsztantyin Zaro- dov elvtársat, a folyóirat fő- szerkesztőjét. A küldöttek ezt kővetően egyhangúi«« elfogadták a kongresszusi munkabizottságokra előterjesztett javaslatot. MANDÁTüMVIZSGALÖ BIZOTTSÁG elnök: Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Budapest küldötte. SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG vezetője: Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, Fejér megye küldötte. FELLEBBYITELI BIZOTTSÁG elnök: Varga Gyula, a Zala megyei pártbizottság első titkára, Zala megye küldötte. JELÖLŐ BIZOTTSÁG elnök: dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Békés megye küldötte. SZAVAZ ÁTSZEDŐ BIZOTTSÁG elnöke: Varga Péter, a Somogy megyei pártbizottság Somogy megye küldötte. A küldöttek: ugyancsak egyhangúlag elfogadták a XII. kongresszus napirendjét: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól, Előadó: Kádár János, a Központi Bizottság első titkára; 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának beszámolója. Előadó: Brutyó János, a KEB elnöke; első titkára, 3. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. Előadó: Varga Gyula, a Fellebbviteli Bizottság vezetője; 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása. A kongresszus a napirend és az ügyrend elfogadása után megkezdte munkáját. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára nagy taps közepette lépett a szónoki emelvényre; hogy előterjessze a Központi Bizottság beszámolóját A Központi Bizottság beszámolója Hazánk kiemelkedő jelentőségű politikai eseményéhez érkeztünk el, megnyílt és megkezdte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Feladatom, hogy ismertessem a Központi Bizottság beszámolóját, amely a kongresszusi küldötteknek átadott előzetes írásos jelentés és a benyújtott határozati javaslat figyelembevételével készült. A Központi Bizottság az 1978. áprilisában elvégzett közbülső számvetésében éppen úgy, mint most, a felkészülés időszakában, kritikusan és önkritikusam elemezte a pártnak és vezető testületéinek munkáját, ellenőrizte a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását. A Központi Bizottság teljes felelősséggel jelentheti, hogy társadalmunk az öt évvel ezelőtt elfogadott programnyilatkozatban megjelölt távlati célok irányában fejlődik. A párt a XI. kongresszus által kijelölt úton haladt. Az elő- reláthatónál nagyobb nehézségeket leküzdve a szocialista építőmunkában jelentős eredményeket értünk el minden területen. Népünk előbbre jutott a szocialista. társadalom építésében, hazánk, a Magyar Népköztársaság erősödött, fejlődésünk a felemelő távlati céljainkhoz vezető irányt követi. Eredményeinkről szólva a Központi Bizottság kpszönetet mond a párt tagságának és párton kívüli szövetségeseinknek, a magyar munkásosztálynak, a szövetkezeti parasztságnak, az értelmiségnek, egész népünknek azért a helytállásért, céltudatos és odaadó munkáért, amellyel a párt politikájának, a XI. kongresszus határozatainak megvalósítását elősegítette. Pártunk és népünk nevében köszönetét mondunk a szocialista országoknak, a kommunista és munkáspártoknak, a világ velünk együtt küzdő haladó erőinek, a Magyar Népköztársaság minden barátjának és jóakarójának azért a szolidaritásért, együttműködésért, amellyel népünk munkáját támogatták. A Központi Bizottság javasolja a kongresz- szusnak, erősítse meg pártunk politikai irányvonalát, és a jelenlegi helyzet követelményeinek megfelelően jelölje ki azokat a feladatokat, amelyek megoldása biztosítja hazánkban a szocialista társadalom további töretlen fejlődését i i A nemzetközi helyzet és hazánk Pártunk és kormányunk a beszámolási időszakban a XI. kongresszus állásfoglalásainak megfelelően végezte nemzetközi tevékenységét. Hazánk, népünk érdekeit képviselve, a proletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvét követve arra törekedtünk, hogy hozzájáruljunk az enyhülés térhódításához, a béke megszilárdításához és a nemzeti függetlenség, a szocializmus, a társadalmi haladás erőinek gyarapításához. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a szocialista országokkal fennálló kapcsolatainknak. A szocialista közösség országai jelentős eredményeket értek el az új társadalom építésében, internacionalista összefogásuk, közös fellépésük döntő tényezője a békéért, a társadalmi haladásért vívott világméretű harcnak. Kapcsolataink a beszámolási időszakban egészségesen fejlődtek, és a jövőben is mindent meg fogunk tenni, hogy tovább erősödjék,a szocialista országok egysége, politikai, gazdasági, kulturális és ideológiai együttműködése. A Központi Bizottság nagy megelégedéssel jelenti a kongresszusnak, hogy az elmúlt öt évben tovább szilárdult internacionalista egységünk a világ első szocialista államával, az emberi haladás ügyének fő támaszával, felszabadítónkkal. a Szovjetunióval. Sokoldalú kapcsolataink lendületesen fejlődtek, népeink megbonthatatlan barátsága még erősebb lett. Ez nagyszerűen kifejezésre jutott a szovjet párt- és kormányküldöttség hazánkban tett múlt évi látogatásának minden mozzanatában. Örülünk, hogy ebből az alkalomból ismét Magyarországon üdvözölhettük igaz barátunkat, a béke és a haladás ügyének kiemelkedő harcosát, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársait. A magyar—szovjet barátságnak szilárd alapja elveink, szocialista céljaink, alapvető érdekeink közössége. Sokoldalú kapcsolataink, együttműködésünk további fejlesztése nemzeti érdekünk. A világpolitikában fontos szerepe van annak, hogy a népek újabb sikereket értek el a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásáért, az új gyarmatosító törekvések ellen Vívott harcban. A beszámolási időszak történelmi jelentőségű eseménye volt a szabadságért küzdő testvéri vietnami nép győzelme, az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság létrejötte. Az indokínai népek sikeres küzdelme új helyzetet teremtett Délkelet-Ázsiában. Kambodzsa és Laosz népe előtt Is megnyílt az önálló fejlődés, a nemzeti felemelkedés útja. Kádár János ezek után méltatta a nemzeti felszabadító és demokratikus forradalmi mozgalmak sikereit és kifejezte a magyar kommunisták szolidaritását Ázsia, Afrika és La- tin-Amerika népeinek az újgyarmatosítók és mindenfajta agresszor ellen folytatott harcával. Rámutatott, hogy hazánk a nemzetközi élet jelentős tényezőjének tekinti az el nem kötelezett országok mozgalmát, támogatja a fejlődő országok erőfeszítéseit a nemzeti függetlenségük megszilárdításáért, társadalmi eáóreluUa <*is ükért., külpolitikája A nemzetközi helyzetet befolyásoló tényezők között szólni kell arról is — folytatta a Központi Bizottság első titkára —, hogy az elmúlt években tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága, éleződtek a tőkés- országok belső ellentmondásai, erősödött az energia- és nyersanyagforrásokért, a piacokért egymással folytatott harcuk. A kapitalista világrendszert tartósan gyötrő pénzügyi válság, a legfejlettebb tőkésországokbam is mutatkozó gazdasági megtorpanások, az infláció, a tartósan nagyarányú munkanélküliség következtében súlyosbodnak a dolgozókra háruló terhek, fokozódnak a politikai feszültségek. Az a körülmény, hogy a tőkésországokban erősödik az egyoldalú előnyökre való törekvés, a protekcionizmus, növeli a világgazdasági kapcsolatok bizonytalanságát Ez kedvezőtlenül hat a tökésorézágoknak a szocialista, illetve a fejlődő államokkal fennálló kapcsolataira is. Az utóbbi időben a nemzetközi helyzet éleződött, újra a hidegháború idejéből ismert hangokat hallunk. A reakciós körök most — az afganisztáni események ürügyén — általános szovjeteDenes, . antikommunista, a szocialista társadalmi rend ellen irányuló propagandakampányt folytatnak, és az eny. hülés ellen lépnek fel; a moszkvai olimpia elleni fellépésük is ezt a célt szolgálja. Ami Afganisztánt illeti, mindenki tudja, hogy a törvényes afgán kormány a külső fenyegetéssel szemben a két ország közötti érvényes szerződés alapján katonai segítséget kért, és ezt a Szovjetunió' — a nemzetközi joggal összhangban — mégis adta. A Szovjetunió már világosan kifejezésre juttatta, hogy ha a segítségkérés és segítségnyújtás okai megszűnnek, kész csapatainak Afganisztánból való kivonására. A jelenlegi nemzetközi feszültségek előidézői valójában azok a különböző, a fegyverkezésben érdekelt, békeellenes, a társadalmi haladással szembenálló imperialista erők, amelyek nyomban Helsinki után fokozták támadásukat az enyhülés irányzatával szemben. Ezek az imperialista körök szeretnék megbontani a két világrendszer között jelenleg fennálló egyensúlyt, és az a céljuk, hogy katonai fölényre tegyenek szert. Ezt világosan jelezte már a közel-keleti helyzet rendezésére vonatkozó közös szovjet—amerikai állásfoglalás figyelmen kívül hagyása, s még inkább a NATO 1978. évi washingtoni döntése a katonai kiadások növeléséről, valamint 1979. évi brüsszeli határozata, amely új, közép-hatósugarú rakéták telepítését irányozza elő egyes nyugat-európai országokban. A feszültséget növelik azok az újabb törekvések, amelyek az imperializmus katonai jelenlétének további kiszélesítését és megerősítését célozzák a világ különböző térségeiben. Mindez súlyos veszélyt jelent nemcsak Európa, hanem az egész világ békéjére, és kedvezőtlenül hat az enyhülés további alakulására. A nemzetközi feszültséget növelik a kínai vezetők külpolitikai lépései is. Nacionalista, hegemonista törekvéseiktől vezetve,, a kínai nép valódi érdekeit figyelmen kívül hagyva, K&dár János a KB beszámolóját mondja nyíltam együttműködnek a nenrzeközi imperializmus szélsőséges, agresszív köreivel. Népünk határozottan elítélte a szocialista Vietnam elleni kínai agressziót, amely nemcsak, a vietnami és a kínai népnek, hanem ,a szocializmus általános érdekeinek is súlyos károkat okozott A nemzetközi helyzet kiélezésére, egy újabb fegyverkezési hullám elindítására törekvő imperialista körök tévednek számításaikban, amikor katonai fölényük kivívását, elvesztett pozícióik visszaszerzését tervezgetik. A történelem nagy tanulsága, hogy az imperializmus igája, a kapitalista kizsákmányolás alól felszabadult népek minden körülmények között megvédik vívmányaikat. A Szovjetunió, a szocialista országok békét akarnak, és éppen ezért minden szükséges lépést megtesznek szabadságuk, függetlenségük, szocialista vív. mányaik védelméért, békés építőtérveik va- 1 lóra váltásáért. Pártunk és kormányunk úgy ítéli meg a nemzetközi helyzetet, hogy a haladó és békeszerető erők összefogásával és aktív fellépésével megvan a reális lehetőség az enyhülés vívmányainak megvédésére, egy új fegyverkezési hullám elindításának, egy új világháború kirobbantásának megakadályozására. A haladó, demokratikus, békeszerető erők hatalmasak és növekszenek; a reakció próbálkozásai-megtörnek rajtuk. Az emberiség egy olyan világ eljövetelében reménykedik, amelyben tartós és szilárd lesz a béke. Most minden ország, minden nép érdekének az felel meg, ha a kormányok felelősen foglalnak állást, és hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszilárdításához, a béke megőrzéséhez. A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel, a Szovjetunióval, a Varsói Szerzpdés többi tagállamával együtt a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldásának híve, támogatja a fegyverkezési verseny megállítását célzó javaslatokat, azt, hogy az egyenlő biztonság valósuljon meg a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Minden lépést készek vagyunk megtenni, amely az általános leszerelés nagy célja felé közelít. A Varsói Szerződés szervezete — amelynek keretében a Magyar Népköz, társaság híven teljesíti kötelezettségeit — im. már 25 éve látja el becsülettel védelmi feladatait. A Varsói Szerződés szervezeté nem törekszik katonai fölényre, nem kívánja rákényszeríteni akaratát a másik félre, és — jogosan — ilyen magatartást vár el a szemben álló erőktől is. A Magyar Népköztársaság a helsinki ajánlások megvalósításáért dolgozik. Azt tartjuk, hogy a tervezett madridi találkozóra konstruktív szellemben kell készülni. . Síkraszál- lunk egy olyan európai értekezlet mielőbbi megtartásáért,, amely bizaílomerősftő intézkedéseket tárgyalna meg, s eltorlaszolná az utat a hidegháború visszatérése előtt. Szükségesnek látjuk a SALT—II, a hadászati támadó fegyvereket korlátozó szovjet—amerikai meg. állapodás mielőbbi törvénybe iktatását, az újabb közép-hatósugarú rakéták telepítésére hozott NATO-döntés végrehajtásának felfüggesztését, hogy ily módon létrejöhessenek a fegyverkezést csökkentő további tárgyalások reális feltételei. Mi — mint ez közismert — a szocializmust építő népeikkel, a világ haladó erőivel vagyunk szolidárisak. Ez érvényesül pártunk nemzetközi munkájában, kormányzatunk mindennapi külpolitikai tevékenységében is. A szocialista országokkal szoros együttműködésre, a fejlődő, az el nem kötelezett országokkal baráti kapcsolatokra törekszünk. A fejlett kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján, a kölcsönös érdekeknek megfelelő politikai, gazdasági, kulturá’is kapcsolatok épültek ki, és készek vagyunk ezeket továbbfejleszteni a jö. vőben is. Minden országnak vannak sajátos érdekei.’ Vannak azonban olyan érdekek, amelyek alapvetően fontosak minden ország számára, függetlenül attól, hogy valamely szövetségi rendszerhez tartozik, vagy az el nem kötelezett országok mozgalmához, vagy semleges. A fegyverkezésre fordított óriási összegek mind nyomasztóbb terheket rónak a népekre, ezeknek csökkentésével jelentős anyagi eszközö-' két lehetne felszabadítani a népek javára, aa emberiség égető és közös problémáinak megoldására. A béke megőrzése mellett Ilyen fontos,. közös erőfeszítést igénylő feladatok: a világ nyersanyag- és energiaproblémájának megoldása, a közlekedés fejlesztése, a természeti környezet védelme, a föld egyes térségeiben a súlyos népbetegségek, az éhínség és a nyomor leküzdése, az írástudatlanság felszámolása. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységét, a Magyar Népköztársaság külpolitikáját a jövőben is az internacionalizmus, a szolidaritás, a népek közötti barátság magasztos eszméje és a békés egymás mellett élés elve határozza meg. Népünk teljes mértékben támogatja nemzetközi törekvéseinket, külpolitikánkat. A jövőben is arra törekszünk, hogy jó hazai munkával adjunk súlyt szavunknak a nemzetközi életben, s így szolgáljuk népünk, hazánk érdekelt, s egyben az általános haladás és a béke ügyét. A társadalmi viszonyok fejlődése. szövetségi A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, a níímkásosztály, a dolgozó nép hatalma szilárd. Társadalmunk életében a párt vezető szerepe érvényesül, a párt és a tömegek viszonyát a kölcsönös bizalom határozza meg. A párt politikáját népünk cselekvőén támogatja; erősödik a szocialista nemzeti összefogás. Társadalmunk politikai egysége nagy történelmi vívmányunk. Ez az első számú, legfontosabb tényezője az eredményes belső építőmunkának éppen úgy, politikánk mint hazánk kedvező nemzetközi megítéléséj nek. Népünk a beszámolási időszak öt esztendei jében is magas fokú politikai érettséget, nagy felelősségérzetet és fegyelmezettséget tanúsított politikai állásfoglalásaiban, a mindennapi szocialista építőmunkában, a bonyolult helyzetekben, a nehéz feladatok megoldásában. Ennek a helytállásnak nagyszerű bizonyítéka, az elemi kötelességteljesíten túl, 4 (Folytatás a 3. oldalon).
