Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa \ r (Folytatás az 1. oldalról) •# társat, az elnökség tagját; a Norvég Kommunista Párt küldöttségét, élén Arne Jor­gensen elvtársat, a Végrehaj­tó Bizottság tagját;, a Nyugat­berlini Szocialista Egység­párt küldöttségét, élén Heinz Thomaszik elvtársat, a veze­tőség irodájának és titkársá­gának tagját, az elnökség tit­kárát; az Olasz Kommunis­ta Párt küldöttségét, élén Giancarlo Pajetta elvtársat, a vezetőség tagját, a Portugál Kommunista Párt küldöttsé­gét, élén Jaime dos Santos Serra elvtársat, a Politikai Bi­zottság tagját; a San Marino-i Kommunista Párt küldöttsé­gét, élén Ermenegildo Gaspe­roni elvtársat, a párt elnökét; a Spanyol Kommunista Párt küldöttségét, élén Nicolas Sartorius elvtársat, a Végre­hajtó Bizottság állandó bizott­ságának tagját, a Svájci Munkapárt képviselőjét Ja­kob Lechleiter elvtársat, a Po­litikai Bizottság tagját; a Svéd Baloldali Párt—Kommu­nisták küldöttségét, élén To­re Claeson elvtársat, a Vég­rehajtó Bizottság póttagját; a napjainkban is illegalitásban harcoló Török Kommunista Párt küldöttségét. Üdvözlöm a „Béke és szocializmus” szerkesztő bizottságának kép­viselőjét, Konsztantyin Zaro- dov elvtársat, a folyóirat fő- szerkesztőjét. A küldöttek ezt kővetően egyhangúi«« elfogadták a kong­resszusi munkabizottságokra előterjesztett javaslatot. MANDÁTüMVIZSGALÖ BIZOTTSÁG elnök: Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Budapest kül­dötte. SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG vezetője: Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, Fejér megye küldötte. FELLEBBYITELI BIZOTTSÁG elnök: Varga Gyula, a Zala megyei pártbizottság első titkára, Zala megye küldötte. JELÖLŐ BIZOTTSÁG elnök: dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Békés me­gye küldötte. SZAVAZ ÁTSZEDŐ BIZOTTSÁG elnöke: Varga Péter, a Somogy megyei pártbizottság Somogy megye küldötte. A küldöttek: ugyancsak egyhangúlag elfogadták a XII. kongresszus napirendjét: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának beszámolója a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt fela­datairól, Előadó: Kádár Já­nos, a Központi Bizottság el­ső titkára; 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellen­őrző Bizottságának beszá­molója. Előadó: Brutyó János, a KEB elnöke; első titkára, 3. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. Előadó: Varga Gyula, a Fellebbviteli Bizott­ság vezetője; 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjainak megválasztása. A kongresszus a napirend és az ügyrend elfogadása után megkezdte munkáját. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára nagy taps közepette lé­pett a szónoki emelvényre; hogy előterjessze a Központi Bizottság beszámolóját A Központi Bizottság beszámolója Hazánk kiemelkedő jelentőségű politikai eseményéhez érkeztünk el, megnyílt és meg­kezdte munkáját a Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusa. Feladatom, hogy ismertessem a Központi Bizottság beszámo­lóját, amely a kongresszusi küldötteknek át­adott előzetes írásos jelentés és a benyújtott határozati javaslat figyelembevételével ké­szült. A Központi Bizottság az 1978. áprilisában elvégzett közbülső számvetésében éppen úgy, mint most, a felkészülés időszakában, kritiku­san és önkritikusam elemezte a pártnak és ve­zető testületéinek munkáját, ellenőrizte a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását. A Központi Bizottság teljes felelősséggel jelent­heti, hogy társadalmunk az öt évvel ezelőtt elfogadott programnyilatkozatban megjelölt távlati célok irányában fejlődik. A párt a XI. kongresszus által kijelölt úton haladt. Az elő- reláthatónál nagyobb nehézségeket leküzdve a szocialista építőmunkában jelentős eredmé­nyeket értünk el minden területen. Népünk előbbre jutott a szocialista. társadalom építé­sében, hazánk, a Magyar Népköztársaság erő­södött, fejlődésünk a felemelő távlati célja­inkhoz vezető irányt követi. Eredményeinkről szólva a Központi Bizott­ság kpszönetet mond a párt tagságának és párton kívüli szövetségeseinknek, a magyar munkásosztálynak, a szövetkezeti parasztság­nak, az értelmiségnek, egész népünknek azért a helytállásért, céltudatos és odaadó mun­káért, amellyel a párt politikájának, a XI. kongresszus határozatainak megvalósítását elősegítette. Pártunk és népünk nevében kö­szönetét mondunk a szocialista országoknak, a kommunista és munkáspártoknak, a világ velünk együtt küzdő haladó erőinek, a Ma­gyar Népköztársaság minden barátjának és jóakarójának azért a szolidaritásért, együtt­működésért, amellyel népünk munkáját tá­mogatták. A Központi Bizottság javasolja a kongresz- szusnak, erősítse meg pártunk politikai irány­vonalát, és a jelenlegi helyzet követelményei­nek megfelelően jelölje ki azokat a feladato­kat, amelyek megoldása biztosítja hazánkban a szocialista társadalom további töretlen fej­lődését i i A nemzetközi helyzet és hazánk Pártunk és kormányunk a beszámolási idő­szakban a XI. kongresszus állásfoglalásainak megfelelően végezte nemzetközi tevékenysé­gét. Hazánk, népünk érdekeit képviselve, a proletár internacionalizmus és a békés egy­más mellett élés elvét követve arra töreked­tünk, hogy hozzájáruljunk az enyhülés tér­hódításához, a béke megszilárdításához és a nemzeti függetlenség, a szocializmus, a társa­dalmi haladás erőinek gyarapításához. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdoní­tunk a szocialista országokkal fennálló kap­csolatainknak. A szocialista közösség országai jelentős eredményeket értek el az új társa­dalom építésében, internacionalista összefogá­suk, közös fellépésük döntő tényezője a béké­ért, a társadalmi haladásért vívott világmé­retű harcnak. Kapcsolataink a beszámolási időszakban egészségesen fejlődtek, és a jö­vőben is mindent meg fogunk tenni, hogy tovább erősödjék,a szocialista országok egy­sége, politikai, gazdasági, kulturális és ideoló­giai együttműködése. A Központi Bizottság nagy megelégedéssel jelenti a kongresszusnak, hogy az elmúlt öt évben tovább szilárdult internacionalista egy­ségünk a világ első szocialista államával, az emberi haladás ügyének fő támaszával, fel­szabadítónkkal. a Szovjetunióval. Sokoldalú kapcsolataink lendületesen fejlődtek, népeink megbonthatatlan barátsága még erősebb lett. Ez nagyszerűen kifejezésre jutott a szovjet párt- és kormányküldöttség hazánkban tett múlt évi látogatásának minden mozzanatában. Örülünk, hogy ebből az alkalomból ismét Ma­gyarországon üdvözölhettük igaz barátunkat, a béke és a haladás ügyének kiemelkedő har­cosát, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársait. A magyar—szovjet barátságnak szilárd alapja elveink, szocialista céljaink, alapvető érde­keink közössége. Sokoldalú kapcsolataink, együttműködésünk további fejlesztése nemze­ti érdekünk. A világpolitikában fontos szerepe van an­nak, hogy a népek újabb sikereket értek el a gyarmati rendszer maradványainak felszá­molásáért, az új gyarmatosító törekvések ellen Vívott harcban. A beszámolási időszak történelmi jelentő­ségű eseménye volt a szabadságért küzdő testvéri vietnami nép győzelme, az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság létrejötte. Az indokínai népek sikeres küzdelme új hely­zetet teremtett Délkelet-Ázsiában. Kambod­zsa és Laosz népe előtt Is megnyílt az önálló fejlődés, a nemzeti felemelkedés útja. Kádár János ezek után méltatta a nemzeti felszabadító és demokratikus forradalmi moz­galmak sikereit és kifejezte a magyar kom­munisták szolidaritását Ázsia, Afrika és La- tin-Amerika népeinek az újgyarmatosítók és mindenfajta agresszor ellen folytatott harcá­val. Rámutatott, hogy hazánk a nemzetközi élet jelentős tényezőjének tekinti az el nem kötelezett országok mozgalmát, támogatja a fejlődő országok erőfeszítéseit a nemzeti füg­getlenségük megszilárdításáért, társadalmi eáóreluUa <*is ükért., külpolitikája A nemzetközi helyzetet befolyásoló ténye­zők között szólni kell arról is — folytatta a Központi Bizottság első titkára —, hogy az elmúlt években tovább mélyült a kapitaliz­mus általános válsága, éleződtek a tőkés- országok belső ellentmondásai, erősödött az energia- és nyersanyagforrásokért, a piacokért egymással folytatott harcuk. A kapitalista vi­lágrendszert tartósan gyötrő pénzügyi válság, a legfejlettebb tőkésországokbam is mutatko­zó gazdasági megtorpanások, az infláció, a tartósan nagyarányú munkanélküliség követ­keztében súlyosbodnak a dolgozókra háruló terhek, fokozódnak a politikai feszültségek. Az a körülmény, hogy a tőkésországokban erő­södik az egyoldalú előnyökre való törekvés, a protekcionizmus, növeli a világgazdasági kapcsolatok bizonytalanságát Ez kedvezőtle­nül hat a tökésorézágoknak a szocialista, il­letve a fejlődő államokkal fennálló kapcsola­taira is. Az utóbbi időben a nemzetközi helyzet éle­ződött, újra a hidegháború idejéből ismert hangokat hallunk. A reakciós körök most — az afganisztáni események ürügyén — álta­lános szovjeteDenes, . antikommunista, a szocialista társadalmi rend ellen irányuló propagandakampányt folytatnak, és az eny. hülés ellen lépnek fel; a moszkvai olimpia elleni fellépésük is ezt a célt szolgálja. Ami Afganisztánt illeti, mindenki tudja, hogy a törvényes afgán kormány a külső fenyegetés­sel szemben a két ország közötti érvényes szerződés alapján katonai segítséget kért, és ezt a Szovjetunió' — a nemzetközi joggal összhangban — mégis adta. A Szovjetunió már világosan kifejezésre juttatta, hogy ha a segítségkérés és segítségnyújtás okai meg­szűnnek, kész csapatainak Afganisztánból való kivonására. A jelenlegi nemzetközi feszültségek elő­idézői valójában azok a különböző, a fegyver­kezésben érdekelt, békeellenes, a társadalmi haladással szembenálló imperialista erők, amelyek nyomban Helsinki után fokozták tá­madásukat az enyhülés irányzatával szem­ben. Ezek az imperialista körök szeretnék megbontani a két világrendszer között jelen­leg fennálló egyensúlyt, és az a céljuk, hogy katonai fölényre tegyenek szert. Ezt világo­san jelezte már a közel-keleti helyzet rende­zésére vonatkozó közös szovjet—amerikai ál­lásfoglalás figyelmen kívül hagyása, s még inkább a NATO 1978. évi washingtoni dön­tése a katonai kiadások növeléséről, vala­mint 1979. évi brüsszeli határozata, amely új, közép-hatósugarú rakéták telepítését irányoz­za elő egyes nyugat-európai országokban. A feszültséget növelik azok az újabb törekvé­sek, amelyek az imperializmus katonai jelen­létének további kiszélesítését és megerősíté­sét célozzák a világ különböző térségeiben. Mindez súlyos veszélyt jelent nemcsak Euró­pa, hanem az egész világ békéjére, és kedve­zőtlenül hat az enyhülés további alakulására. A nemzetközi feszültséget növelik a kínai vezetők külpolitikai lépései is. Nacionalista, hegemonista törekvéseiktől vezetve,, a kínai nép valódi érdekeit figyelmen kívül hagyva, K&dár János a KB beszámolóját mondja nyíltam együttműködnek a nenrzeközi imperia­lizmus szélsőséges, agresszív köreivel. Népünk határozottan elítélte a szocialista Vietnam el­leni kínai agressziót, amely nemcsak, a viet­nami és a kínai népnek, hanem ,a szocializ­mus általános érdekeinek is súlyos károkat okozott A nemzetközi helyzet kiélezésére, egy újabb fegyverkezési hullám elindítására törekvő im­perialista körök tévednek számításaikban, amikor katonai fölényük kivívását, elvesztett pozícióik visszaszerzését tervezgetik. A törté­nelem nagy tanulsága, hogy az imperializmus igája, a kapitalista kizsákmányolás alól fel­szabadult népek minden körülmények között megvédik vívmányaikat. A Szovjetunió, a szocialista országok békét akarnak, és éppen ezért minden szükséges lépést megtesznek szabadságuk, függetlenségük, szocialista vív. mányaik védelméért, békés építőtérveik va- 1 lóra váltásáért. Pártunk és kormányunk úgy ítéli meg a nemzetközi helyzetet, hogy a haladó és béke­szerető erők összefogásával és aktív fellépé­sével megvan a reális lehetőség az enyhülés vívmányainak megvédésére, egy új fegyver­kezési hullám elindításának, egy új világhá­ború kirobbantásának megakadályozására. A haladó, demokratikus, békeszerető erők hatal­masak és növekszenek; a reakció próbálkozá­sai-megtörnek rajtuk. Az emberiség egy olyan világ eljövetelében reménykedik, amelyben tartós és szilárd lesz a béke. Most minden or­szág, minden nép érdekének az felel meg, ha a kormányok felelősen foglalnak állást, és hoz­zájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszi­lárdításához, a béke megőrzéséhez. A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel, a Szovjetunióval, a Varsói Szerzpdés többi tagállamával együtt a vitás nemzetközi kér­dések politikai megoldásának híve, támogat­ja a fegyverkezési verseny megállítását célzó javaslatokat, azt, hogy az egyenlő biztonság valósuljon meg a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Minden lépést készek vagyunk meg­tenni, amely az általános leszerelés nagy cél­ja felé közelít. A Varsói Szerződés szerveze­te — amelynek keretében a Magyar Népköz, társaság híven teljesíti kötelezettségeit — im. már 25 éve látja el becsülettel védelmi fel­adatait. A Varsói Szerződés szervezeté nem törekszik katonai fölényre, nem kívánja rá­kényszeríteni akaratát a másik félre, és — jogosan — ilyen magatartást vár el a szem­ben álló erőktől is. A Magyar Népköztársaság a helsinki aján­lások megvalósításáért dolgozik. Azt tartjuk, hogy a tervezett madridi találkozóra konst­ruktív szellemben kell készülni. . Síkraszál- lunk egy olyan európai értekezlet mielőbbi megtartásáért,, amely bizaílomerősftő intézke­déseket tárgyalna meg, s eltorlaszolná az utat a hidegháború visszatérése előtt. Szükséges­nek látjuk a SALT—II, a hadászati támadó fegyvereket korlátozó szovjet—amerikai meg. állapodás mielőbbi törvénybe iktatását, az újabb közép-hatósugarú rakéták telepítésére hozott NATO-döntés végrehajtásának felfüg­gesztését, hogy ily módon létrejöhessenek a fegyverkezést csökkentő további tárgyalások reális feltételei. Mi — mint ez közismert — a szocializmust építő népeikkel, a világ haladó erőivel va­gyunk szolidárisak. Ez érvényesül pártunk nemzetközi munkájában, kormányzatunk mindennapi külpolitikai tevékenységében is. A szocialista országokkal szoros együttmű­ködésre, a fejlődő, az el nem kötelezett or­szágokkal baráti kapcsolatokra törekszünk. A fejlett kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján, a köl­csönös érdekeknek megfelelő politikai, gaz­dasági, kulturá’is kapcsolatok épültek ki, és készek vagyunk ezeket továbbfejleszteni a jö. vőben is. Minden országnak vannak sajátos érdekei.’ Vannak azonban olyan érdekek, amelyek alapvetően fontosak minden ország számára, függetlenül attól, hogy valamely szövetségi rendszerhez tartozik, vagy az el nem kötele­zett országok mozgalmához, vagy semleges. A fegyverkezésre fordított óriási összegek mind nyomasztóbb terheket rónak a népekre, ezek­nek csökkentésével jelentős anyagi eszközö-' két lehetne felszabadítani a népek javára, aa emberiség égető és közös problémáinak meg­oldására. A béke megőrzése mellett Ilyen fontos,. közös erőfeszítést igénylő feladatok: a világ nyersanyag- és energiaproblémájának megoldása, a közlekedés fejlesztése, a termé­szeti környezet védelme, a föld egyes térsé­geiben a súlyos népbetegségek, az éhínség és a nyomor leküzdése, az írástudatlanság fel­számolása. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzet­közi tevékenységét, a Magyar Népköztársaság külpolitikáját a jövőben is az internaciona­lizmus, a szolidaritás, a népek közötti barát­ság magasztos eszméje és a békés egymás mellett élés elve határozza meg. Népünk tel­jes mértékben támogatja nemzetközi törekvé­seinket, külpolitikánkat. A jövőben is arra tö­rekszünk, hogy jó hazai munkával adjunk súlyt szavunknak a nemzetközi életben, s így szolgáljuk népünk, hazánk érdekelt, s egyben az általános haladás és a béke ügyét. A társadalmi viszonyok fejlődése. szövetségi A Magyar Népköztársaság belpolitikai hely­zete kiegyensúlyozott, a níímkásosztály, a dol­gozó nép hatalma szilárd. Társadalmunk éle­tében a párt vezető szerepe érvényesül, a párt és a tömegek viszonyát a kölcsönös bizalom határozza meg. A párt politikáját népünk cselekvőén támogatja; erősödik a szocialista nemzeti összefogás. Társadalmunk politikai egysége nagy történelmi vívmányunk. Ez az első számú, legfontosabb tényezője az ered­ményes belső építőmunkának éppen úgy, politikánk mint hazánk kedvező nemzetközi megítéléséj nek. Népünk a beszámolási időszak öt esztendei jében is magas fokú politikai érettséget, nagy felelősségérzetet és fegyelmezettséget tanúsí­tott politikai állásfoglalásaiban, a mindenna­pi szocialista építőmunkában, a bonyolult helyzetekben, a nehéz feladatok megoldásá­ban. Ennek a helytállásnak nagyszerű bizo­nyítéka, az elemi kötelességteljesíten túl, 4 (Folytatás a 3. oldalon).

Next

/
Thumbnails
Contents