Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
► Tanácskozik esz MSZMP XII. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról.) szocialista, munka verseny ben, a nemes, közösségi célú, önzetlen társadalmi munkában megnyilvánuló, növekvő számú felajánlás és ezek teljesítése. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy tapasztalunk közvéleményünkben a gazdasági problémákkal kapcsolatban, s az utóbbi időben a nemzetközi feszültség növekedése következtében bizonyos aggodalmat, valamint a társadalmunkban ^fellelhető negatív jelenségek miatt kritikai észrevételeket is. A párt, a Központi Bizottság, kormányzatunk a bizalom alapján a valóságos helyzetet tárja közvéleményünk elé, nyíltan szól a problémákról, á nehézségekről is, és figyelembe veszi a megalapozott, jogos bírálatot. Ettől az sem tart bennünket vissza, hógy társadalmunkban törpe kisebbségben ugyan, de akadnak olyanok is, akik szocialista rendszerünkkel, politikánkkal ilyen vagy olyan oknál fogva nem értenek egyet; sőt egyesek kritikátlanul átveszik az imperialista propaganda szólamait, lebecsülik népünk eredményeit, kételyeket igyekeznek támasztani. A kongresszusi, felkészülés hónapjai, az Irányelvek országos vitája megmutatták, hogy a párt és a nép egységes, eltökélt és bizakodó. Közös törekvésünk, hogy a helyes határozatokat következetesen hajtsuk végre, határozottabban lépjünk fel a szocialista építőmunkát hátráltató, a közösség érdekeit sértő jelenségekkel szemben. A párttagság, népünk kész politikánk következetes megvalósítására, azoknak a terveknek, intézkedéseknek támogatására, amelyektől várható vívmányaink megszilárdítása, az ország gondjainak megoldása, a további fejlődést és fölemelkedést akadályozó kedvezőtlen jelenségek leküzdése. Kádár János ezek után rámutatott, hogy a társadalom osztálytagozódása a legutóbbi öt évben nem változott. A társadalom osztályai és rétegei, a párttagok és a pártonkívüliek,'a materialisták és a hívők ma nemzeti egységbe tömörülve, egyetértésben dolgoznak 'a közös1 szocialista célokért. Fejlődésünket a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség alapvető érdekeinek azonossága, a szocializmus építésének fő kérdéseiben megnyilvánuló egysége, alkotó együttműködése,, egymáshoz való közeledése jellemzi. A jelenlegi kedvező helyzet kialakulásában meghatározó szerepe van a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes szövetségi politikájának, amelynek megerősítése és határozott- folytatása pártunknak, népünknek egyaránt érdeke. A munkásosztály az egész nép érdekében eredményesen tölti be vezető szerepét. Politikai súlya, állásfoglalása, aktivitása és,kezdeményezőkészsége, szemlélete és magatartása jó irányban befolyásolja az, egész társadalom szemléletét és magatartását. A Központi Bizottság a XI. kongresszus útmutatásait követve rendszeresen foglalkozott a munkásosztály élenjáró szerepének erősítésével, a munkások, különösen a derékhadat alkotó nagyüzemi munkások helyzetével. A szocializmus építésének elengedhetetlen feltétele, népünk érdeke, hogy a munkásosztály vezető szerepe tovább erősödjék. Gondoskodni kell arról, hogy a párt-, a társadalmi és az állami szarvéit vezető tisztségeiben, a választott testületekben a jelenleginél nagyobb arányban legyenek ott azok a tehetséges munkások, fizikai dolgozók, akik a társadalmi tevékenységben is aktívak, a termelésben is élen járnak. A szövetkezeti parasztság szocialista fejlődése meggyorsult, a munkásosztálynak szilárd szövetségese, becsülettel helytáll az építőmunkában. A mezőgazdasági termelés iparosodása, a munka és az elosztás jellegében bekövetkezett változások is közelítik a parasztságot a munkásosztályhoz. A jövőben is elő kell segíteni a parasztság politikai öntudatának, közéleti aktivitásának növekedését, élet- és munkakörülményeirfek javulását. Népi ál- * lamunk legfőbb politikai alapja a munkásparaszt szövetség, amelynek további megőrzése és még szorosabbra fűzése egész népünk alapvető érdeke. Az értelmiség tevékeny részese a szocializmus építésének, szorosan kötődik a munkás- osztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz. Pártunk, egész népünk nagyra értékeli az értel- ' miségiek munkáját. Szerepük társadalmunk általános fejlődésével, a tudományos-technikai haladással, a kultúra jelentőségének növekedésével szoros összefüggésben fokozódik. Az előttünk álló feladatok megoldása szüksé*. gessé teszi, hogy szellemi erőforrásainkat, a szaktudást, a felkészültséget minden területen jobban, gazdaságosabban és szervezettebben hasznosítsuk, s fokozottan igényeljük és biztosítsuk az értelmis*ég részvételét a szocializmus építésében és a közéletben. Politikánk változatlan célja, hogy az osztályok és a rétegek (tovább közeledjenek egymáshoz, sajátos érdekeik a társadalmi érdek elsődlegessége alapján érvényesüljenek, tovább csökkenjen a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti különbség. ■ Pártunk a beszámolási időszakban is megfelelően foglalkozott a nők helyzetével. Az idei népszámlálási adatokból kitűnik, hogy a nők aránya hazánkban 51,5 százalék, közülük a munkavállalási korban levők 79 százaléka munkaviszonyban van, az aktív keresőknek pedig 45 százaléka nő. A nők a munkában, a családban, a közéletben növekvő hozzáértéssel, tiszteletre méltó szorgalommal és becsülettel teljesítik a rájuk háruló . kötelezettségeket. Társadalmi egyenjogúságuk egyre jobban kiteljesedik. Mégsem lehetünk elégedettek, változatlanul nagy figyelmei kell fordítani a nők helyzetére: tovább kell javítani egyenlő esélyeiknek,, valamint a kereső foglalkozás és az ! anyaság együttes vállalásának gazdasági, kulturális és tudati feltételeit. Ezt elő kell segíteni szakképzettségük emelésével, szociális intézkedésekkel, a szolgáltatások bővítésével, ■a nők társadalmi szerepét lebecsülő maradi nézetek leküzdésével. Fontos, hogy a nők aránya — a társadalomban elfoglalt szerepüknek megfelelően — növekedjék a vezető beosztásokban és a választott tisztségekben. Pártunk megítélése szerint a magyar ifjúság döntő többsége híve a szocializmusnak, benne biztosítva látja a jövőjét. Helyzetében, magatartásában a társadalom általános állapota is tükröződik. Felkészültségével és tetteivel bizonyítja, hogy lehet rá számítani, helytáll a tanulásban, a munkában, becsülettel teljesíti honvédelmi kötelezettségét, tevékeny a közéletben. A fiatalok < lendületének, kezdeményezőkészségének, új iránti fogékonyságának tehetsége kibontakozásának tág teret nyújt szocialista rendszerünk. Az ifjúságnak ezeket a tulajdonságait az eddiginél is jobban kell fejleszteni. Úgy neveljük a fiatalokat, hogy a szocializmus rendíthetetlen hívei és lelkes építői legyenek. Az is helyénvaló, hogy a fiatalok — életkori sajátosságaiknak megfelelően — szeretnek szórakozni, fontos azonban, hogy szabad idejüket is értelmesen és tartalmasán töltsék el; ehhez minden lehetséges támogatást meg kell adni. Ugyanakkor nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a fiatalok körében is tapasztalhatunk olyan negatív jelenségeket, mint a közömbösség, egyeseknél a cinizmus, a köny- nyelmű életre való hajlam. Ezek megváltoztatható tulajdonságok. Nem szabad lemondanunk egyetlen fiatalról sem, azoknak is segítő .kezet kell nyújtani, akik rossz befolyás , alá kerültek, a társadalom peremére szorultak. Az új nemzedékről történő gondoskodás, az ifjúság nevelésé az egész társadalom ügye. Fontos szerepe van ebben az iskolának, a munkáhelymek, a társadalmi szerveknek, és sokat tehet maga az ifjúság, az ifjúsági szövetség is. A fő felelősség azonban változatlanul a családé, amely társadalmunknak a legkisebb, de a jövő szempontjából is döntő jelentőségű közössége. Pártunk, szocialista államunk védi és támogatja a család intézményét. Arra kell törekedni, hogy növekedjék a család szerepe a személyiség kialakításában és a szocialista életforma általánossá tételében. Pártunk ismeri a fiatalok valÓ6 gondjait Azért tevékenykedik, és arra ösztönzi az állami és a társadalmi szerveket is, hogy a fiatalok kapjanak egyenlőbb esélyt a tanulásban, a pályaválasztásban, a képzettségüknek megfelelő elhelyezkedésben, hogy javítsák a családalapítás, a lakáshoz jutás, az otthonteremtés feltételeit. Társadalmunk ki egyensúlyooott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak közötti rendezett viszony is, amely sok figyelmet igényelt és igényei mind az átötamtoS, mind az egyházaktól. Az állam az alkotmány szellemében biztosítja a lelkiismereti szabadságot és az egyházak autonóm működésének feltételeit. A vallásos emberek egyenrangú állampolgárként vesznek részt a szocializmus építésében, a közéletben. Az egyházak tiszteletben tartják államunk törvényeit, támogatják az onszágépítő munkát. Az egyházak vezetői éppen a közelmúltban állapították meg, hogy az állam és az egyházak kapcsolata az utóbbi években tovább fejlődött, és ma már nem egyszerűen rendezett viszonyról van szó, hanem a nép javára végzett közös munkáról. Az állam és az egyházak mai rendezett viszonya a közíösen kialakított megállapodások korrekt megtartásának alapján jött létre, és így fejlődhet tovább a jövőben is. A magunk részéről, elvi alapokon, ezen az úton kívánunk tovább járni. A szocialista alapokon nyugvó társadalmi összefogásnak fontos része, hogy az 1tt élő nemzetiségiek hazánk egyenjogú állampolgáraként vesznek részt az építőmunkában, a politikai életben. Anyanyelvűket szabadon használják, nemzeti kultúrájuk ápolásához és fejlesztéséhez megfelelő segítséget kapnak. A nemzetiségek otthonra leltek, jól érzik magukat hazájukban, a szocialista Magyarországon. Pártunk a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítését fontos elvi kérdésnek tekinti. Mindent megtesz, hogy a nemzetiségiek továbbra is aktív részesei legyenek társadalmi, politikai életünknek, megőrizzék és gazdagítsák nemzeti hagyományaikat, kultúrájukat. Arra törekszünk, hogy a hazánkban élő német, szlovák, délszláv, román nemzetiségiek. és a szomszédos szocialista országokban élő magyar nemzetiségiek hozzájáruljanak népeink barátságának és intema-’ cionalista együttműködésének elmélyítéséhez. / Népünk történelme úgy alakult, hogy a magyarságnak mintegy hai-mada az ország határain kívül él; a földkerekségnek szinte minden táján élnek magyarok. Rájuk gondolva jó tudni, hogy legtöbbjük lehetőségeihez mérten őrzi, ápolja anyanyelvét, nemzeti kultúráját, hagyományait, becsüli a szocialista Magyarországot. Tőlük azt várjuk, hogy nemzeti kultúrájukat ápolva, országuk tisztességes állampolgárai legyenek, s a társadalmi haladást, a népek barátságát segítsék elő. Szocialista hazánk demokratikus politikai rendszerében jelentős szerepük, van a társadalom sok millió tagját átfogó és tömörítő tömegszervezeteknek és -mozgalmaknak. Pártunk nagyra értékeli, hogy a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a kommunista ifjúsági szövetség, a nőmozgaloom és más társadalmi és tömegszervezetek tevékenységükkel segítik a fejlett szocialista társadalom építését. > Növekedett aktivitásuk és társadalmi felelősségük, erősödtek munkájuk szocialista vonásai. Alkotó módon hozzájárulnak társadalmunk szocialista fejlődéséhez, a népi hatalom politikai, gazdasági és kulturális alapjainak erősítéséhez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásához. A párt a szocialista nemzeti egység erősítése érdekében folytatja bevált szövetségi politikáját. Ez elengedhetetlen feltétele az előttünk álló bonyolult és nehéz feladatok megoldásának. A nemzeti összefogás társadalmi céljainknak, az e célokhoz vezető utaknak, a fejlődés során felvetődő új* kérdéseknek eszmei tisztázásával, a közös munkában valósul meg és erősödik. Törekvésünk, hogy jó szóval, vitával, meggyőzéssel mindenkit megnyerjünk a közös gondolkodásra, az együttes cselekvésre. A szocializmus a párt és a nép közötti kölcsönös bizalom alapján az egész nép közreműködésével, az egész nép javára épül. A gyakorlatban igazolódott szilárd elvi álláspontunk, hogy a szocialista fejlődés egész korszakában nélkülözhetetlen az állam intézményeinek jó működése, a • gazdasági, a kulturális építést elősegítő szervező munkája és védelmi funkciója. A beszámolási időszakban a XI. kongresszus határozatainak szellemében tovább erősödött az állam irányító szerepe a gazdasági és a kulturális feladatok megoldásában, a honvédelem szervezésében; Államszervezetünk intézményei rendeltetésüknek megfelelően működnék, népi államunk betölti hivatását. A Magyar Népköztársaságban tovább szilárdult á jogrend, érvényesül a szocialista törvényesség. Kádár János a tevábíftakteni as országgyűlés, a Minisztertanács, valamint a tanácsok munkájával foglalkozott és méltatta hazánk fegyveres erőinek és testületéinek helytállását. Az állami munkában is kulcskérdés a szocialista vonások érősítése, az egész nép érdekeinek becsületes szolgálata. Minden állami intézményben emelni kell a munka színvonalát, következetesebben kell érvényesíteni a társadalmi érdekel Kívánatos, hogy a kormány még jobban összpontosítsa figyelmét Régen feltárt igazság, hogy a társadalom fejlődését döntően két tényező határozza' meg, a politikai hatalom és a gazdasági alap. Ebből következik, hogy jelenleg, a mi viszonyaink között, amikor a munkásosztálynak és szövetségeseinek a politikai hatalma szilárd, minden társadalmi kérdés megoldása, az élet- színvonal emelése, a kultúra fejlesztése, honvédő képességünk, s általában a fejlett szocialista társadalom sikeres építése a gazdasági munka eredményeitől függ. A gazdasági feladatok megoldása viszont csak az egész társadalom céltudatos erőfeszítéseinek eredménye lehet. Ebben fontos szerepe van a gazdaságban dolgozókon kívül a tudományos, a műa fő folyamatok irányítására, a végrehajtásra, a személyes felelősség érvényesítésére, az ágazati irányító munka és az állami fegyelem javítására. A központi és a helyi állami szervek éljenek jobban hatáskörükkel, jobban hangolják össze tevékeriységüket. Az állami munka fejlesztésének alapvető feladatai között kell számon tartani a még jócskán fellelhető bürokrácia további visszaszorítását. Állami életünk fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele a törvényes rend szilárdítása, a törvények megtartása és megtartatása, az állampolgári fegyelem növelése. Közös érdekünk, hogy őrködjünk a közélet tisztaságán, és leplezzünk le, szorítsunk vissza minden társadalomellenes magatartást. Társadalmi rendszerünknek lényegi vonása a kapitalista elnyomástól megszabadult nép politikai aktivitását és fejlődését, alkotó erejének kibontakoztatását serkentő szocialista demokrácia. Pártunk a legutóbbi években is nagy figyelmet fordított a fejlesztésére. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a lakosság véleményének . nyilvánításával, javaslataival, kritikai észrevételeivel fokozódó mértékben vesz részt a közéletben. A XI. kongresszus határozatának megfelelően létrehozott szakszervezeti bizalmi- és főbizalmi-testületek jól betöltik szerepüket. Erősödött a szövetkezeti demokrácia, formái t fokozatosan igazodnak a megnövekedett üzemi méretekhez. A lakóhelyi fórumok is gazdagítják a közéletet. A szocialista demokrácia érvényesülésének' eddigi eredményeivel még nem lehetünk megelégedve. Gondoskodni kell róla, hogy a szp- cialista demokrácia fórumai rendeltetésüknek megfelelően, tartalmasán ijiűködjenek.’ Minden munkahelyen, minden közigazgatási egységben növekedjék a dolgozók részvétele az ügyek intézésében, és ez egyaránt terjedjen ki a véleményezésre, a javaslattételre, az ellenőrzésre, valamint — mindazokban az esetekben, ahol lehetséges és szükséges •*— a dön-- tésekre is. A szocialista demokrácia nem gyengítheti az egyszemélyi felelősséget. Nem helyes az a gyakorlat, hogy sokszor a kollektív felelősségre hivatkozva halogatják a szükséges döntéseket, vagy megfoghatatlanná válik a felelős-' ség, a rossz döntésekért. A szocialista. demok-J rácia nem lehet a kötelességmulasztók vagy a fegyelmezetlenek mentsvára. Egyidejűleg jelent rendet és fegyelmet, összhangot a kötelességekben és a jogokban, megfontolt beleszólást a közügyekbe, tevékeny részvételt á munkában, személyes felelősségérzetet és fe-; lelősségvállalást a köz javára. Foglalkozni kell azzal is, hogy az egyszej mélyi felelősség fokozott érvényesülése mel-J lett hogyan lehetne a kinevezett vezetők tevékenységét érdemibb társadalmi ellenőrzés alá vonni. Ennek érdekében pontosabban kell meghatározni, hogy a vezetők milyen beJ számolást kötelezettséggel tartoznak a demok-J ratikus fórumoknak és azt is, hogy hogyan érvényesülhet jobban a dolgozó közösségek véleményé a vezetők kinevezésekor. Társadalmi rendszerünk hatalmas erőfor-! rásának, a szocialista demokráciának elmélyítése, formális vonásainak megszüntetése megköveteli a pártirányítás és a pártdemokrácia erősítését, a társadalmi és képviseleti szervek szerepének növekedését, a társadalmi ellenőrzés fokozását velődési, az egészségügyi, az igazgatási és minden más területen tevékenykedők közös munkájának. A Központi Bizottság a beszámolási időszakban ennek megfelelően foglalkozott a gazdasági feladatokkal. - A XI. kongresszus által jóváhagyott gazdaságpolitikát követtük, az V. ötéves terv valóra váltásáért dolgoztunk a feltételezettnél lényegesen nehezebb és bonyolultabb körülmények között. Jelenthetjük a kongresszusnak, hogy a beszámolási időszakban a párt és a nép közös erőfeszítései nyomán a gazdasági építőmunkában is számottevő eredmények születtek. Fejlődtek a termelőerők, erősödött szocialista társadalmunk anyagi-műszaki bázisa. Gyarapodott a nemzeti vagyon, javultak az életkörülmények. Ha az idei népgazdasági terv előirányzatai teljesülnek, a nemzeti jövedelem öt év alatt 21—22, az ipari termelés 24—25, az építőipari termelés 13—14 százalékkal nő, a mezőgazdasági termékek termelése 15—16 százalékkal lesz nagyobb mint a megelőző öt évben. A munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedik. Kezdeti eredmények vannak a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételében, illetve megszüntetésében. Az elmúlt öt esztendőben mintegy 80 olyan — egyenként a félmilliárd forintot meghaladó — beruházás valósult meg, amely lehetővé tette a termelés bővítését, és segítette a termelési szerkezet átalakítását is. Fejlődött a közlekedés és a szállítás. Fokozódott részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Mindemellett azt is jelentenünk kell, hogy a megtett erőfeszítések ellenére, döntően a számítottnál is kedvezőtlenebbül alakult feltételek miatt, gazdasági fejlődésünk várható eredményei elmaradnak az V. ötéves terv előirányzataitól: a nemzeti jövedelem és ennek következtében az életszínvonal emelkedésének üteme is lassúbb a tervezettnél. A helyzet ma bonyolultabb, a gazdasági munka az eddiginél nagyobb erőfeszítést, szervezettséget követel. A nemzetközi gazdasági életben 1973—74 óta végbemenő gyökeres és tartós változások, a világpiaci árarányok bennünket hátrányosan érintő módosulása, egyes (Folytaim a 4. oldalon) Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kádár János és Németh Károly A gazdasági épitámunka feladatai
