Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)
1980-03-22 / 69. szám
Politikai nagygyűlés Salgótarjánban Nemzedéki találkozók, kulturális seregszemle Zászlók erdeje, óriási transzparensek, feliratok köszöntötték a városban az országos ünnepség résztvevői*. Délelőtt még zuhogott a hó, ■délután szorgos kezek munkálkodtak azon, hogy méltóan fogadják Budapest, az ország, megyénk fiataljainak csaknem tízezres képviselőit. A salgótarjáni politikai nagygyűlés előtt térzene köszöntötte a megyeszékhely lakosságát. A fiatalok zászlók erdei alatt, fáklyák ezreivel, piros é3 nemzetiszínű zászlókkal, transzparensekkel vonultak a Tanácsköztársaság szobor elé. A politikai nagygyűlés elnökségének tagjai, a veteránok, a város, a járás dolgozó- és , tanulófiataljal- nak képviselői helyezték el a koszorúikat, a kegyelet és hála virágait az emlékmű talapzatára. A koszorúzási ünnepség után a József Attila, Művelődési Központ előtt felállított dísztribünön foglalt helyet a politikai nagygyűlés elnöksége. A teret a fiatalok csaknem tízezres tömege lepte el. Elhangzott a város szignálja: A tarjánl kertek alatt... majd Füssy József, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára köszöntötte a nagygyűlés valamennyi résztvevőjét, az elnökség tagjait, köztük dr. Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, a KISZ központi bizottságának első titkárát, dr. Korom Mihályt, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, dr. JMarfai József miniszterelnökhelyettest, Géczi Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Nógrád megyei pártbizottság első titkárát, Hoff er Istvánt, a párt megyei vágrehajtó bizottságának tagját, a megyei tanács elnökét, az állami és társadalmi szervek, a, fegyveres testületek, politikai, gazdasági, kul- ' turális életünk képviselőit. A politikai nagygyűlés szónoka dr. Maróthy László volt. Dr. Maróthy László ünnepi beszéde — Akár jelképesnek *is mondható, hogy éppen Itt, a Karancs alján emlékezünk az egész ország nevében az első magyar szocialista forradalomra, a Magyar Tanácsköztársaságra — kezdte ünnepi beszédét dr. Maróthy László. Majd igy folytatta: — A salgótarjáni bányászok már 1919. január 3-án elfoglalták a bányákat, eltávolították az Igazgatóságot és a munkástanács kimondta a hatalom átvételét. A kormány január 5-én statáriumot rendelt a városra és környékére. A karhatalom1 véres megtorlásának mintegy száz munkás esett áldozatul. Rájuk is emlékezünk most. Tisztelettel emlékezünk azokra a salgótarjáni bányászokra, munkásokra, akik kemény harcban védték meg és mindvégig megtartották Tanács- Magyarország számára azéletet adó szénbányákat. Emlékezünk a győzelmes északi hadjárat katonáira, azokra a hősökre és névtelen harcosokra, köztük fiatalokra, akik életük feláldozásától sem riadtak vissza. A Magyar Tanácsköztársaság 133 dicső napjának történetét valamennyien jól ismerik. Ismerjük nagyszerű tetteit, amelyekkel eltörölte a kizsákmányolást, emberséget, jogot, munkát és kenyeret adott a háborútól agyonsanyargatott, dolgozó millióknak. Ismerjük a proletárdiktatúra élet-halál honvédő háborúját és leverésének körülményeit. Tudjuk, hogy a fiatalok legjobbjai akkor is csatasorba álltak a párt hívó szavára és közülük sokan életüket adták hazánk szebb, emberibb jövőjéért. Élni tudtunk a szabadságqal A Politikai Bizottság tagja a továbbiakban arról szólt, hogy Tanács-Magyarország eszméje termékeny talajra hullt azoknál, akik szivükben őrizték a magyar szabadság és függetlenség nagy tavaszának, 1848—49-nek az emlékét. A Tanácsiköztársaság törekvéseit Európa egyik legsötétebb ellenforradalmi rendszerének negyedszázada alatt is megőrizték szellemi életünk legjobbjai, a szervezett munkások tömegei és a parasztság öntudatos rétegei. Elsősorban rajtuk múlott, hogy a felszabadulás után a párt hivó szavára hamar talpraállt az ország, hogy a magyar nép élni tudott a szabadsággal, határozottan hozzálátott, hogy beváltsa a korábbi forradalmak ígéretét. Mint mondotta, 1919 tavasza máig ható történelmi tanulságokkal szolgál. Kijelentette, hogy mindazt, amiért forradalmár elődeink harcoltak, immár a szocialista világrendszerhez tartozó társadalomban váltjuk valóra. Népünk igaz barátokra talált a felszabadító Szovjetunióban, a szocialista közösség országaiban, s velük szorosan együttműködve maga formálja sorsát, jövőjét. Beszédét így folytatta: — Az elmúlt három és fél évtizedben bejárt útra visz- szatekintve elmondhatjuk, hogy történelmi mércével mérve rövid idő alatt hatalmas fejlődés ment végbe hazánkban. A romokból talpraállt ország lerakta a szocializmus alapjait és a párt vezetésével ma már a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodunk. Hazánkban az emberek, köztük a fiatalok jó élet- körülmények között, létbiztonságban élnek, nyugodt légkörben tervezhetik jövőinket. Gazdasági nehézségeinket, gondjainkat is számba véve reménykedve nézhetünk a holnap elé. A KISZ központi bizottságának első titkára ezután azt hangsúlyozta, hogy csak úgy tudunk megbirkózni feladatainkkal, ha a társadalom minden tagja legjobb képességei szerint dolgozik, ha hozzáértőbb, fegyelmezettebb munkát végez, ha következetesebben érvényt szerzünk a munka becsületének, azaz mindenki végzett munkája szerint részesül a javakból. Mint mondotta: — Ez természetesen azt is megkívánja, hogy továbbfejlesszük a szocialista demokráciát, hogy ne kallódjon el egyetlen értelmes,, hasznos gondolat sem, hogy mindenütt kollektív bölcsességgel válasszák ki a feladatok megöl* dásának legjobb módjait. Pártunk következetesen erre törekszik a maga gyakorlatában. A néhány nap múlva kezdődő, milliók kongresszusához most is jó időben kérte a társadalom valamennyi rétegének, köztük a fiatalságnak és az őket képviselő kommunista ifjúsági szövetségnek a véleményét is. Központi Bizottságunk felelősséggel és körültekintéssel tett eleget ennek a nagy tisztességnek. Ifjúságunk most a párt történelmileg igazolt, elvi politikájába vetett bizalommal várja a kongresszust, mert az elmúlt több mint két évtizedben a Magyar Szocialista Munkáspárt, az egész nép számára megfelelő ‘ választ ' adott az élet által megfogalmazott kérdésekre. Ifjúság és szocializmus Dr, Maróthy László ezután megemlékezett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásáról. S mint mondotta, az ország előtt álló feladatok szellemében a KISZ-ta- gok alapvető kötelességüknek tekintik, hogy becsülettel, legjobb tudásuk szerint álljanak helyt a munkában, a tanulásban, a haza védelmében. Beszédét így folytatta: — A fiatalok döntő többsége becsülettel teljesíti feladatait, aktív a közéletben is. Gondolkodva, kérdezve, vitatkozva, Igényesen keresi a válaszokat társadalmunk kérdéseire. teendőinkre. Sajátjának érzi szocialista fejlődésünket. Még olykor megnyilvánuló türelmetlensége is jó szándékból, tenni akarásból fakad. A politikai nagygyűlés szónoka végül kijelentette: — A szocializmus nem lehet meg az ifjúság cselekvő támogatása nélkül. És az ifjúság legnemesebb, legigazibb törekvései nem érhetnek célba a szocializmus nélkül. Forradalmár elődeink emléke előtt akkor adózunk méltó módon, ha szellemükben dolgozva — a kegyelet koszorúit és a megemlékezés virágai mellé népünk boldogabb jövőjéért végzett munkánkat tesszük, történelmünk kiemelkedő sorsfordulóinak képzeletbeli közös emlékművére — fejezte be ünnepi beszédét dr. Maróthy László. Forradalmi tettekkel NÓGRÁD - 1980. március 22., szombat Szót kért a nagygyűlésem Bálint László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Kulich Gyula ifjúsági szocialista brigádjának vezetője. Nógrád megye ifjúkommunistái, szocialista és ifjúsági brigádjai nevében köszöntötte a Tanács- köztársaság kikiáltásának és a KISZ újjászervezésének évfordulója alkalmából rendezett politikai nagygyűlés valameny- nyl résztvevőjét. Köszöntötte mindazokat, akik nemcsak itt Salgótarjánban, hanem szerte az országban rendezvényeken, vagy a munkapadok mellett emlékeznek az évfordulóra. Ünnepi köszöntőjében a többi között ezt mondotta: — Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának tanácskozása kezdődik. Üzemünkben, a Salgótarjáni Kohászati üzemben minden dolgozó, felnőtt és fiatal, de gondolom az egész országban hasonlóként van ez, hónapok óta készül a tanácskozásra. A készülődésben sokan és sokféleképp vettünk részt... A kongresszus számvetése valamennyiünket közvetlenül is érint. Érint a munkában, a tanulásban, élet- körülményeink alakulásában, mindennapjainkban. Szeretnénk, ha pártunk eddigi politikája megerősítést nyerne és tovább folytatódna. S a döntések után a végrehajtásban, ml a szó mai értelmében vett forradalmi tettekkel veszünk részt. A munkában, tanulásban, művelődésben, az ifjúsági mozgalomban számtalan lehetőség van, hogy bizonyítsuk, felelősséget érzünk a társadalomért, tenni akarunk és részt vállalunk a fejlett szocialista társadalom építésének feladataiból. Bízunk pártunk politikájában és tehetségünkhöz, tudásunkhoz mérten felelősségteljesen igyekszünk azt megvalósítani. Innen, e helyről is köszöntjük pártunkat, a néhány nap múlva ülésező XII. kongresszust. Kívánunk felelősségteljes, sikeres munkát, a kongresszus kül-' dötteinek. Régi jelszavunk ma is, a jövőben is jelzi elkötelezettségünket: ,.Hűség a néphez, hűség a párthoz”. A Salgótarjánban megrendezett országos politikai nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Kora délután már megkezdődtek szerte a megyében az ünnepi megemlékezések, taggyűlések, nemzedéki találkozók. Salgótarjánban összesen tizenhat helyszínen került sor ilyen rendezvényre, a többi között az SZMT-ben, a síküveggyárban, a 2. számú Volán Vállalatnál, a BRG- ben, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben (itt gazdag kiállítást is megnyitottak), a közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskolában, a Bolyai János Gimnáziumban. Három filmszínházban a,.Tanácsköztársaság a filmművészetben” címmel rendeztek bemutatókat, ez idő alatt a város KISZrszervezeteinek képviselői a hála és a kegyelet koszorúit helyezték el a ZIM .és a Tarján vendéglő melletti emléktáblánál és emlékiánál. Rendhagyó ünnepségre került sor a Nógrád megyei Állami Üdítőipari Vállalatnál, ahol a helyi KlSZ-szer- vezet sok éves munkája érdemeként, a legmagasabb kitüntetést, a Vörös Vándorzászlót vehette át. Jelen voltak a bensőséges ünnepségen Zala és Vas megye képviselői, , veteránok, valamint a vállalat párt-, társadalmi és gazdasági vezetői is. Több mint húsz fiatalt részesítettek különféle elismerésekben. A vándorzászlót Sándor Tihamér, a KISZ kb tagja adta át és ő méltatta a szervezet kimagasló munkáját, míg a Tanácsköztársaság eseményeiről, jelentőségéről Juhász Nándor, KISZ-titkár beszélt. Végállomásához érkezett tegnap a Művészet és ifjúság elnevezésű kulturális bemutatósorozat, amelyen a megye községi, járási, városi bemutatóin több ezer fiatal vett részt A finishez csaknem félszáz produkció jutott el: pénteken két helyszínen; az .állami zeneiskolában és a Kohász Művelődési Központban zajlottak a bemutatók. Ez utóbbiban a Nógrád népténcegyüttes nyitotta a sort, ezt követően tizenkilenc műsorszámot láthatott a közönség. Mint a zsűri összefoglalójában hangsúlyozta az együttesek, csoportok színvonalas programmal mutatkoz. tak be, különösen a népi- táncegyüttesek nívója volt elismerésre méltó, szépen kidolgozott produkciókkal léptek a közönség elé. Sikeresen szerepelt a 217. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet színjátszó csoportjá, a miliály- gergej néptáncegyüttes, a te- rényi népi színjátszó csoport, a Kohász néptáncegyüttes, Szabó Gábor citeraszóllsta, a drégelypalánki Irodalmi színpad, a BFK balassagyar- htati gyáregységének színpada, míg négy együttes a Művészet és ifjúság országos bemutatóján való részvételt érdemelte ki. Nevezetesen: a Nógrád néptáncegyüttes, a Kohász dzsesszbalett, a pénzügyi és számviteli főiskola Irodalmi színpada és a ceredi színjátszó csoport. A vers- és prózamondók, a polbeat030k, az énekkarok, a zenekarok, valamint a szólisták versenyére a .zeneiskola hangversenytermében került sor. A több száz résztvevő közül harmincán jutottak a pénteki döntőbe, ahol a legsikeresebbek között végzett Sárkány Zsuzsa és Borbély Klára versmondók, a kisterenyei gimnázium énekkara, a Bolyai János Gimnázium kamarazenekara, Andó Piroska szólóénekes, polbeat" ban pedig az El Cantor együttes Balassagyarmatról. E kategóriákban ők képviselik Nógrád megyét az országos döntőben. Az esti órákban négy művelődési intézményben is>kul- turális műsorokra, rendezvényekre került sor. A József Attila megyei Művelődési Központban a többi között föllépett a KISZ Központi Művészegyüttese, a Munkásőrség énekkara, az ifjúságiművelődési házban a Délibáb és a Bojtorján együttes, a sportcsarnokban a Neoton-fa- rnília, a Kohász Művelődési Központban pedig a Színház- és Filmművészeti Főiskola végzős hallgatói adtak műsort. A rendezvények a késő esti órákban értek véget. Nagy sikerrel szerepelt a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatának irodalmi színpada. Kongresszusi küldött Á város képviseletében Szeme tágan bamállott, arca vibrált, és igazi nagy sóhajjal könnyített feszültségén. Akkor mondta utalásként a körülötte zajló eseményekre: — Most valóban nyakig vagyok a munkában ... Megyeri Tíbornénak, akinek tanult szakmája kárpitos Balassagyarmaton az Ipoly bútorgyárban, elfoglaltsága már akkor megkezdődött, amikor az alapszervezet küldöttnek választotta a városi pártértekezletre. Ott megint megyei küldötté választották. Nem tagadja, már ez is izgalommal járt, hiszen elhatározta, hogy felszólal a megyei küldöttek tanácskozásán. És úgy is történt. Akkor érte az újabb meglepetés, kongresz- szusi küldötté választották. Ö képviseli a balassagyarmatiakat Budapesten a párt XII. kongresszusán. Nem érthető, ha tele van izgalommal? Aztán ott a család. Amikor erről szó esik, bármennyire is zajlik az élet Megyeri Tibor- né körül, elsimul a gond az arcán, felderül a tekintete, ellágyul a hangja. *— Három gyerekem van és nagyszerű férjem ... A családra való gondolattól megszépült az arca. Ekkor tűnt fel, milyen fiatal még ez az asszony. Nagyon meleg hangon mondta, hogy mennyi sokat köszönhet a férjének, aki maga is a mozgalom tagja, és megosztja vele a gondokat, a gyerekek nevelését. És tisztán * csengő hangon inkább kérdezte: — A mozgalomban résztvevő család élhet másképpen.,.? — A szemében volt a válasz is., Aggodalmaskodik, hogy a műhelybeli munkatársai vajon hogyan ítélik meg ezen esztendő sűrű elfoglaltságát? De valójában ez sem több mint volt a korábbi évekbe- lié. Legfeljebb annyi a különbség, hogy most szélesebb körben a nyilvánosság elé tá- ródott Megyeri Tibornénak a közösségért végzett munkája. Mert mi történt korábban is? Ott volt az ifjúsági mozgalomban, az Ifigárdában. Aztán a tanácstaggá választása következett. Ez az asszony megtanulta azt, hogy ha valamivel megbízzák, becsülettel kell elvégezni. Maga mesélte egy alkalommal, hogy volt egy nagyon bölcs tanítómestere, Lantos Dezső, az asztalos. Annak valójában a vérében keringett a mozgalmi élet. Azt mondta neki mindig: — Az életet Valikám csak komolyan szabad venni... — Az élet nehéz oldalát még fiatal leány korában megismerte Megyeri Tiborné. Azt mondta, nem szívesen szól arról, hogy a szülőanyja miként hagyta el, mint apró leánygyereket. Végül is a nagyszülők nevelték fel Ipolyszögön. Mély ragaszkodás a hangjában, szemében a szeretet fénye, amikor aZ öreg szülőkre emlékezik. Igen, ezt az asszonyt aa élet tanította meg a helytállásra, meg azok a jó szívű emberek, akik nem engedték elkallódni, hanem felkarolták: a nagyszülőle és nevelőszülője. Történt vele egy alkalommal, hogy mint tanácstagot, aki soha nem mulasztotta el választóit felkeresni, elutasították. Jóllehet, ő maga volt, aki korábban ezen választópolgárnak az érdekében kilincselt, hogy lakáshoz jussanak. Megkapták, ezt az örömet akarta velük néhány percre megosztani és a közös dolgaikról néhány gondolatot kicserélni. Elutasították, hogy hagyja őket most már békén. Fájdalmat okoztak ' neki, azt mondta, hogy nem haragot. A választópolgárral nem éreztette ezt, sohasem éreztette.. — Azt akarom, hogy maga döbbenjen rá a magatartására. így lett Megyeri Tiborné, a kárpitos Valika Balassagyarmat közismerten tiszta szívű képviselője.; És most készül a kongresszusra. Az az igazság, hogy tele van izgalommal, sok-sok gondolattal a városáról, amfről, ha szólhat, ékesen beszélne. De addig is, amikor esténként haza* ér, megsímogatja gyermekei fejét, meleg tekintetet váltanak férjével, gondolatában' megérik: érdemes a fáradság t, városáért és ezért a szép családért.., B. Gy„
