Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

Sok fáradság, de megéri Tettekkel bizonyítják — Látja — mutat körbe a 71M salgótarjáni gyára sze- reldéjében Herczeg Sándorné, a híres-nevezetes Feoktyisztov űrhajós nevét viselő brigád tagja, technológus: — milyen nagy munkát végeztünk már itt. s ... mennyi van még hát­ra. Tény: impozáns a látvány. A hatalmas csarnoknak csaknem telét kitölti az új, a korszerű, a honunkban ed­dig leghatékonyabb szervezé­si elven alapuló, konvejor-' soros szerelőszalag. Amelynek helyi elnevezése csak ennyi: a 3M. „Prózai” nyelvezeten: munkamozdulat-elemzésen és munkatanulmányozáson ala­puló munkakialakítás. — A két szalagon hagyo­mányos, gáz- és elektromos tűzhelyeket szerelünk össze már most is. Persze, koránt­sem értünk még a munka vé­gére, mert láthatja, rengeteg a tennivaló. Néha holtfárad- tan érünk haza, hiszen egy olyan korszerű végszerelő­szalagnak a kialakítása, amelyhez csak a fő szempon­tokat kaptuk, sok gondolko­dással. okoskodással, apró- cseprő munkák, elképzelések kifundálásával és — meg­valósításával jár. A 3M-szalagok, a „szom­szédban”, az öntödében lát­ható automata formázógéppel egyetemben, egyúttal a régi ZIM megújhodását is jelzik. Sőt, előre vetítik azt a már csupán hónapokban mérhető időt, arrtikor — főleg a Fe- oktyisztov-brigád tagjai által betanított dolgozók — jelen­tősen növelik a termelékeny­séget. javítják a minőségetés a munkafegyelmet, meg­könnyítik a fizikai munkát. — Mi hatszor nyertük ed­dig el a Vállalat kiváló bri­gádja címet — mondja Her- czegné. — Ez is kötelezett minket arra, hogy elsőként megtanuljuk, majd irányítá­sunkkal ki is vitelezzük az új szerelési rendszert. Ülőmun­kahelyeket alakítottunk ki, gondolva arra is, hogy az itt dolgozók majd száz százaléka nő. így nem kapnak két év alatt viszeret. Még nem mozdul a szalag valamennyi berendezése egy­szerre: a tanulás, begyakorlás ideje ez. Ám a technológusnő már örül: egyes szerelési fá­zisoknál lényegesen sikerült lecsökkenteni az arra fordí­tott időt. — De, lesz ez még sokkal kevesebb is — mosolyodik el. A jól végzett munka — munkájuk — késztette szerin­tem erre... Több mint húsz esztendeje, hogy megyénk­ben is — hasonlóképp, mint mindenütt az országban — megalakultak az első szocialis­ta brigádok, amelyek a kezdetbeni botorká- lás után ma egyre inkább gítik közös bol­dogulásunkat. A hármas jelszó jegyében, munkaköri kötelességükön túl tett vállalá­saikkal járulnak hozzá mindazon célkitűzé­sek megvalósításához, amelyeket az MSZMP legutóbbi kongresszusai meghatároztak. A Nőgrádban levő, csaknem háromezer szocia­lista kollektíva — tagjaik száma negyven- ezerre tehető — az utóbbi években mind si­keresebben munkálkodnak gazdasági ered­ményeink jobbításán. Esetenként nehézsé­gekkel dacolva is, de bizonyítják: felajánlá­saik és pótvállalásaik — miként ez a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai brigádjának felhívá­sához történt tömeges csatlakozásban is megnyilvánul — nem üres szólamok. A szo­cialista brigádok tettekkel, mindennapi jó munkával köszöntik a párt XII. kongresszu­sát. A kollektívák lendülete azonban — vall­ják a munkások —, nem törik meg március végével: tovább tart. Szépen gyarapodó éle­tünk kiteljesedéséig. Munka és művészet Éktelen a csörömpölés, törés- nak, jól kivitelezhetőnek bi- ?úzás a 2-es csiszoló sarki zonyult. zugában. Az asszonyok egyen- úgy vélné az ember, hogy ként nézik át a lámpatesteket, a művészi hajlamok táplálásá- majd könyörtelenül hajítják a ra egy csiszolószakkör is ki­ládába. . váló alkalom lehetne. Erre azonban nemet int a briga- déros. — Nézze, Mit nálam okosabb — Reklamált tétel, mondjak? Ilyen is van — ma­gyarázza a „cserépgyártást” a . salgótarjáni öblösüveggyárban emberek is megmondták mar, a Szabadság finomcsiszoló hogy-a szalag nem eppen szív- brigád vezetője, Miklós Gyű- derítő. Monoton, s amellett la. S bár nem brigádja mun- jócskán kell hajtani, hogy a kaja megy ott pocsékba, úgy Pénzünk meglegyen. Ebből látszik, szégyelU mégis. eleg a nyolc óra. Utana pihen­ni, feltóltodni mar massal Ügy tartják a csiszolók, szeretnénk, ez az igazság, hogy - bár mesterségük fénye Azért szfvesen említi a megkopott kissé az évtizedek a itrai és a csong során — az uvegesszakma művészete az, amit ők csinál Országosan !s elismertek a magyarnándori termelőszövetkezet tehenészeti telepének eredményei, megyénkben pedig a legtöbb tejet — évente 4100 litert fejnek tehenenként. A kiemelkedő eredményekben jelentős része van a Hutyánszki Tiborné vezette szocialis­ta brigád hozzáértő munkájának, a korszerű takarmányozásnak. Képünkön Leskó Miklós ágazatvezető Oroszki Ferenc szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás és Teplánszki Gyula fejőtehenész a megfelelő takarmányozási módszerek kialakításával segítik a brigád munkáját. o­Akik megtanítják... Tréfának véltem a dolgot, s mati gyár, amely ebben az év- elfogadták szakmának a mű- kérdőn is tekintgettem Imre ben már egymilliárd 110 mii- veken belül, mi megkezdtük a Brigádok a gyerekek közt Példaszerűek a salgótarjáni,' Budapesti úti Általános Isko­la gyári brigádkapcsolatai. A két tűz közé helyezettségből számos előnyt élvez az iskola: felajánlja segítségét a sík­üveggyár és a bányagépgyár jó néhány brigádja is. Szabó Miklós iskolaigazgató a sokszínű kapcsolat minden részletének tudója. — Nemcsak arról van itt szó, hogy évente kifestik ne­künk az egész iskolát, hogy tornatermet alakítanak ki, hogy suliboltot nyitnak, ahol naponta vagy félezer gyerek kiflizhet, ihatja a tejet, bár ezek is igen fontosak — mond­ja. — Ettől is sokkal lénye­gesebb, hogy megannyi az al­kalom, amikor gyerekeink együtt lehetnek a brigádtagok­kal. — Közös munkára gondol? — Igen, arra is. A megyé­ben először a mi iskolánk volt az, ahonnan a gyerekek a kétheti szorgalmi idő alatt gyári munkát végeztek. "Sza­bályos munkaruhában, fize­tésért, a legjobb szakemberek mellett dolgozhattak. Egv:k gyerekünk például a saját édesapja mellé került, s . ez esvben pálvaválasztását is el­döntötte: édesapja szakmáját választotta. A munkára ne­velés rendkívül fontos elemé­nek tartom e lehetőséget. Foly­tathatom a sort'akár az isko­lagalériával is, ahol a szocia­lista brigádok a gyerekek tár­latvezetése mellett tekintik meg kiállításainkat. Vagy a zenehallgatóklubbal és az iro- dalombarátok körével, melyet a síküveggyáriak vezetnek az iskolában. Nagv Nándor, a síküveggyár műszerész cso­portvezetője oedig barkáes- szakkört működtet a napközis gyerekeknek. De mondhat­nám a KTSZ-es brigádok által szervezett pályaválasztási ve­télkedőket. a nyitott iskolai ünnepélyeket, ahová szülők," brieádtacrok rendszerint fél- százan eljönnek. — Melyik brigád a legaktí­vabb, a kapcsolatok ápolásá­ban? — Á síküveggyárból talán a Palócz Imre műszerészbri­gád, a bánvagépgvárból pedig a Vosztok II. brigád. — Mindezen túl kínálkozik még újaibb alkalom a brigádok és a gyerekek találkozására? Az az álmunk, hogy az rádi mintákat, melyek neki kü- Istvánra, az MKM balassa- lió forint értékben állít elő szakmunkásképzést. A műit lsko1a pincéiét műhellvé ala- , lönösen tetszettek, s ráadásul gyarmati gyárának párttitká- termékeket, bizony nagy ener- tanévben 24-en, a mostaniban kft,juk át, ahol néhány sík­nak. Jó szem, kézügyesség, ueresni is lehetett velük, rára: hiszen én a legrégibb giát kellett arra fordítani, ennél eggyel többen lesznek üveggvári szakember irányi esztétikai érzék nélkül a csi­szolókorong előtt nem lehet S úgy véli, hogy munkájuk brigád legöregebb vezetőjével hogy megindulhasson a terme- még jobban képzettek. 70 százaléka ma is művészi, szerettem volna szót váltani lés, legalább — az azóta már fásával munkavédelmi szem­_ üveget készíthetnének a m egélni. A régiek különösen (jy^ä'^nyton kerül kUcezük és... Magyar József mindösz- szakma — alapfortélyaira A brigadtagok közül négyén gyeyekek> megkeresvén vele ratartink voltak szakmaink- ajÓJ ren{j;kl'vyi igényes, fino- sze harmincegy esztendős. Jót megtanítsák az új üzemben °^á!k a a napközitérítési díjukat. Ha rátartiak voltak szakmájuk ra. Manapság nagy szériákban, többnyire külhoni piacokra csiszolják a kelyhet, vázát, po­harat, s egy csiszoló a mintá man csiszolt áru. Saját maguk minőségi el­lenőrei ők, a Szabadság bri­nevet aggályomon mert min- munkát vállalókat. Rájuk, gatókat. Az éppen most lett meg.kapiuk ra az engedélyt. , .. , . , , , . . , , . X 7 ó ll olot b-ivnln Khöuíio r»i m . . . nak csak kis részét készíti el. gád tagjai. Munkájukat a ve­vő szemével is vizsgálják: ők den stimmel: a legrégibb és a mérnökökre hárult e feladat, „legöregebb” is. ,- Éppen tíz évvel ezelőtt, ~ Ke™eny munkaJolt “ emlékszik vissza a hajdan tör­téntekre Magyar József. — Vállalat kiváló brigádja cím e?7e\ megteremthetnénk birtokosai... munkaiskolát. legelsőként szerveződtünk, az . ?g,yéni . elképzeléseknek vajon megvennék-e a boltban? ta|ía‘" Ám úgy vélem, sikeres." Jól tehat helye nincs? g ha a válasz igen, nagy baj brigáddá bizonygatja - ­már npm a vezető. — Mostani tizenkét- Olykor, ha egyedi dara- mar nem Ienet; _ _ _ tőnk közül még bokát kérnek tőlünk — így A szigorú vizsgálódás Is „megmaradtunk” azok közül, Miklós Gyula. — Előfordul, majd mindig igenlő válasszal úavhoav veteránoknak számí­hogy azt magunk is tervezhet- jár ebben a brigádban. Mert tunk, jük. A szakma ifjú mestere nem tekinthető az véletlen­indult a ’ gyártás, persze, még ww-en ma6án hordozva a kezdet hi­báit, nehézségeit, de aztán me­gint „léptünk egyet”: hetven­négyben beindítottuk a . kábel­ipari gépészképző tanfolya­Minden cseppért kár pályázat pedig különösen tág nek mégsem, hogy a tízszeres , t'?’ ™e.g a gyar tamtomes- mok sorozatát, amelyeken ei­teret nyit az egyéni álmok aranykoszorús brigád szakma teremek is. . . ^ eddig több mint százan vizs­megvalósulásának. Volt rá kiválója, vállalat kiválója, sőt Hiszen köztudott: dehogyis gaztak sikerrel. Ide egyébként példa, hogy szériaminta lett a Magyar Népköztársaság Ki- voltak Nőgrádban hagyomá- a „tankönyveket” mi magunk az egyéni elképzelésből, mert váló brigádja címet is magáé- nyai a kábelgyártásnak. De írtuk. S hogy végül, sok győz­szépsége mellett gazdaságos- nak mondhatja. amint megépült a balassagyar- ködés után a kábelgyártást is Még a tavaszi váratlan havazás előtt készült felvételünk: a kora tavaszi mezőgazdasági munkák rikeres elvégzésén serénykedik a Mátraaljai .Állami Gazdaságban a traktorosok brigádja. Talaj-előkészítés, vetés, műtrágyázás szólítja a 28 brigádtagot gépével a földekre. Jobbágyi határában árpát vet Kovács János, Pisák János, Tagaj Ferenc. Jól együtt dolgoznak a szállítók a Gaga rin brigád tagjaival, Madrács Lászlóval és Bód Istvánnal, — Kulcsár — Meglehetősen nagy gépjár­műparkja van a Nógrádi Szénbányáknak — főleg nagy fogyasztású ZIL-ek, UÁZ-ok, rakodógépek, da­ruskocsik, buszok —, úgy­hogy igencsak becsben kell tartani az olcsónak cseppet sem mondható benzint, gáz­olajat. — A múlt évben — mond­ja Lonsták Endre, a fuvaro­zási üzem főenergetikusa, akinek szavait Asbóth Jó­zsef gépjármű-ügyintéző, az itteni alapszervezet párttit­kára is megerősíti — majd­nem 1,6 millió liter benzint és 130 ezer liternyi gázola­jat fogyasztottak gépjármű­veink. Hatalmas pénz ez, még annak ellenére is, hogy a tizenhárom szocialista bri­gád a múlt esztendőben is jócskán rálépett a takaré­koskodás fékjére. Bár igaz, még mindig nem elég ke­ményen ... Ök tonnában számolják az üzemanyagot, s így kere­kednek a számok is. 1979- ben 1119 tonna volt a ben­zin- és 91,5 tonna a gázolaj­felhasználás. Idénre úgy tervezik, hogy előbbit 19, utóbbit 8,5 tonnával mér­séklik. Sőt, a brigádok fel­ajánlása révén még ebből a mennyiségből is le szeretné­nek „csípni” hatvan tonná­nyit. — Nem sok ez? — ... A kocsik így is mennek. Viszont hatéko­nyabbá, szervezetté vált a javítás, új ösztönzőrendszert vezettünk be, jobban szer­vezzük a fuvarokat. Persze, nagy gondot okoz a kiöre­gedőfélben levő kocsipark, befolyásolják a teljesítmé­nyeket — mint a kazán külszíni fejtésen — a nehéz terepviszonyok, no, meg az időjárás is. — Mégis: amit vállaltunk, teljesítjük! — bizonygatja az 1964-ben alakult Tanács- köztársaság nevű brigád legrégebbi tagja, Barna Ber­talan, aki 28 éve ü] a vo­lán mögött és lassan köze­ledik már az egymilliomo- dik kilométeréhez. — Mert megvan az összhang a bri­gádok között, s higgye el, nem önös érdekeink vezé­relnek arra, hogy szavun­kat tartsuk. Közös boldogu­lásunkhoz járulunk mi is hozzá... A riportokat készítette: Szendi Márta és Karácsony György Fényképezett: Kulcsár József NÓGRÁD - 1980. március 22., szombat 1 _

Next

/
Thumbnails
Contents