Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-21 / 68. szám

Pusz'u1* védelmében 'III.) Próbálkozás és kudarcok Valami van... Az őrhalmi termelőszövetke- két. Talajjavító meszezést vi­zeiben is régebbi múltra te- szont végeztünk az elmúlt kint vissza a melioráció. Már években, több száz hektáros te- 1967-ben genetikai térkép ké- rületen. A nagyobb munkála- szült a földekről, de az egye- tokát a tervek szerint csak a sülösek miatt mindig új és új VI. Ötéves tervben kezd- helyzet állt elő. Ezért főként jük meg. a kisebb beruházási igényű — A szövetkezet 4000 hek- talaijavitással — meszezéssel. táros területéből mennyi a áltál ailazítással — foglalkoz­tak Eddigi értékeléseik alap­ján ez is eredményes volt. mert jelentős terméstöbblettel — búzából tíz mázsával, bur­gonyából nyolcvan mázsával — hálálta meg a föld a gon­doskodást, Bállá István elnök mondja: — Már 1964-től évi 5—600 ezer forintot fordítottunk me­liorációs munkák végzésére. Mindezek ellenére, az eddigie­ket néni tartjuk teljes értékű­nek, ezért komplex tervet ké­szítettünk hosszabb távra. A szántó? — Mintegy 1310 hektár. — És mennyi a használha­tatlan, vizes terület? — Körülbelül 1100 hektár. — De erre jelentős állam* támogatás van... — A sürgősségi sorrend nem az állami ‘támogatás mértéké­től függ. Egyszerűen. a szük­ség kényszerít minket erre. — Közel 600 ezer forintjuk van a fenntartási alapban, ami holt pénz, mert nem fordít­hatják másra, csak a koráb­ban végzett melioráció kar­bantartására. — Eléggé bánt minket is, mert valóban nem használhat­juk fel a régebben saját erő­ből énült. útjaink. átjáróink Széthúzták a mezőnyt Nemcsak „odafigyelnek Az ipolyveceiek „négy-öt év- kijavítására. A korábban, még .1 —^1 1 _ „ o r\r\ «á 11 r\ cvrirni­vei ezelőtt már végeztek me­liorációt és ezeken a terüle­teken jó 'termést adott az ár­pa és a rozs. Az egyesülés után valahogy abbamaradtak a meliorációs munkák. a különálló szövetkezetek ál­tal végzett munkák egy ré­széről azt sem tudjuk, hol végezték, másrészt az akkori színvonalon végrehajtott me­lioráció inkább gátolja a ter­melést. mint segíti. Űj közös tervet kéne kidolgozni az ösz- szes érintett fél és a szakem­— Igen. valóban elhanya­goltuk ezt a tevékenységet, jelenlegiek mellett magába mert másra kellett a pénz. A berek bevonásával, foglalná az alagcsövezést is, szörpüzem fejlesztését, bovite- Az illetékesek a. szakembe­reivel most már a vízrendezés set fontosabbnak tartottuk, hl- rek azonban nem akarják le­kerül előtérbe. Az egyesülések szen j1. ^ye^eseg kétharmadát venni az önálló gondolkodás, a sokáig hátráltatták at egysé­ges tervezést, a nagyarányú biztosítja. A következő években az innen származó kezdeményezés. a döntés édes-nehéz terhét a termelő­munkálatokat. Hogy mennyire bevétel egy részét a meliorá- SZövetkezet és vezetői vállá- komolyan kívánunk foglalkoz- ciora kívánjuk fordítani, ni ezzel a kérdéssel bizonyít- _ M ,t szánnak a VI. ja az is, hogy ona lo, fugget- ötéves tervben a talaj javítá_ ról. Jogosan. lenített üzemmérnök irányítja majd a meliorációt. — Ügy tudom, a korábban végzett meliorációval nehézsé­geik támadtak. — Igen. Rossz volt a terv és ennek következtében a ki­vitelezés is. Sajnos, az elkö­vetkező években a fenntartási alapunk nagy részét az átala­kításra kell fordítanunk. — Mikor kezdik a kivitele­zést és milyen összeget fordí­tanak erre a célra? — Előreláthatólag 1982-ben kezdődnek a munkálatok, ame­lyekre évente mintegy egy­millió forintot kívánúnk fel­használni. Szörpben az igazság. És a föld? Süllyedőben sára, a termőföld védelmére? — Ezt hirtelen nem tudom megmondani. A tervektől a kivitelezés komplex meliorációra nem megkezdéséig átlagosan két év gondolnak a kővetkező evek- telik el, azaz Drégelypalánkon sem* 1982-ig e területen nem lesz — Bár vannak 1974-ből változás, utána is csak hosszú származó terveink, de ezeket idő után mérhető le a hatás, le kell selejteznünk az egye­Uhlár László, a nagybátonyi termelőszövetkezet elnöke is határozottan kijelenti, hogy És addig? Addig csak a kör­nyék libái örülnek a tocsogók­sülések során megváltozott helyzet miatt. Az eddigi át­kai borított „termőföldnek” és lami támogatási rendszert is A drégelypalánki termelő- szövetkezet elnöke, Kapás Jó- alatt zsef elégedett ember benyo­mását kelti. S erre majdnem minden oka meg is van a ta­valyi 32 millió forintos nyere­ség után. Korántsem örül azonban, amikor a meliorációs tevékenységről faggatjuk. Így vélekedik: a szomorú helyzetnek. Félbehagyva Utunk következő állomása a nagybárkányi termelőszövet­kezet, ahol Percze József ter­melési elnökhelyettessel be- széligietünk. — Mikor kezdték a me­liorációs munkákat a szövet- geztük. Ugyanakkor a közcélú kezetben? vízrendezés során a meder­kotrásból kitermelt földet bizonytalannak véltük a több éves munkák végzése szem­pontjából, és saját pénzeszkö­zeink is szűkösek voltak. — Milyen meliorációs tevé­kenységet végeztek eddig? — Körülbelül 2400 hektár meszezését, de táblásítottunk, gyepesítettünk is és korszerű­sítettük az úthálózatunkat. Ezeket mind saját erőből vé­- Még 1970-ben. Három év a 5-6 millió forintot vf§zo . . nem ,, terítette el, ezáltal uiabb vi­fordítottunk erre a célra. zeny6s területek keletkeztek- És azóta? földjeinken, mert nem tud le­- Azóta .nem foglalkoztunk fo‘yni a VJZ- Területünk nagy ezzel a kérdéssé!. Masra for­Nem sok értelme van dítottuk a pénzt. Magtárat kellett építenünk, nincs meg­felelő gépműhelyünk sem és az állattenyésztés épületei is siralmas állapotban vannak, nagy munkába kezdeni, amíg Nem mondom, bántja az em­ez Ipolyt nem szabályozzák, bei- szemét, hogy némelyik Hiába kínlódunk, ha a folyó földterületünk miként néz ki, ötéves tervre sem irányoznak évről évre elönti az összes de az sem mellékes, ha ősz- elő állami támogatással vég- alacsonyabban fekvő terüle- szeroskad a juhhodályunk. zendő komplex meliorációt? tünket. Volt olyan esztendő, úgy véljük, az állattenyésztés _ Nem. h ogy még júliusban is víz bo- helyzetének javítása fonto­ritotta a part menti földjein- sabb, mint a melioráció, Zilah.v Tamás része alábányászott, süllyed, tehát rekultivációs munkákra is szükség lenne. Meg kell ol­dani ezen területek hasznosí­tását is. Ez már viszont nem csak. a szövetkezet hatáskörébe tartozik. — Mindezek ellenére *a VI. Több vágatot hajtani, jobban kihasználni a gépeket Régebben igen csak divatos szóhasználat volt az a „fok­üzemekből és- a külszíni fej­tésről kitermelt több mint hagymaszagú” kinyilatkozta- egymillió tonnányi szén ros­tás: „Elvtársak! Mi nagyon tálása, feladása függ, vállalati odafigyelünk a nehéz fizikai szempontból az egyik legfon- munkát végzők megbecsülésé- tosabb munkahelyen dolgoz­nak. S ráadásul, hogy évek­kel ezelőtt itt volt a legna­gyobb a fluktuáció — éppen a bérek alacsony szintje mi­re, s igyekszünk megkülönböz­tetett figyelmet fordítani a munka és a munka közötti különbségek bérének diffe­renciálására”. Főként nem csak att, kényszerültek oda na- ezekben az elővájási brigádok­Krekács Miklós felvétel# — Pedig — ellenkezem — mindkettő iszonyú kemény munka. — Valóban. Ám jövőnk azon múlik, hogy időben tudunk-e a frontoknak jól megkutatott, előkészített munkahelyeket adni. A tonnák csak így jönnek. A másik fontos szem­pont viszont áz volt, hogy bennem, hanem éppen az ér­dekeltekben ragadtak meg e gyobb bérfejlesztési lehetősé­geket adni, mint mondjuk, a szavak, s amikor kezükbe gépüzembe. És nem kapott kapták a fizetési borítékot és már előre bekalkulált rend­összehasonlították a más, könnyebb munkaterületén fog­szerességgel prémiumot jó né­hány vezető sem, csak az eset­lalkoztatottakéval. de sokszor ben, ha a részére meghatáro­is hangzott el az epés meg­jegyzés: „De jól odafigyel­tek!” Elmosolyodik fentebbi ,esz­mefuttatásomon” Cserháti Jó­zott célfeladatot teljesítette. — Megszűnt a jó világ, hal­lottam effajta epés megjegy­zéseket... — Tényleg epés szavak. Mi ban dolgoznak szinte a leg­jobb szakmunkások, ' „erős” a gépesítettségük, s egyáltalán nem mindegy hogy maximá­lisan ki tudjuk-e használni az EHOR-ok, F—6-osok ka­pacitását, s meg tudjuk-e be­csülni anyagilag is a nehéz körülmények között minden­nap munkájukat végzőket... — S mindezek mellett — ahogy egy a közelmúltban a zetője, s magabiztossága az inkább így lesz. Hiszen... zsef, a Nógrádi Szénbányák pluszbért csak pluszmunkáért kezembe jutott intézkedésből bér- és normaosztályának ve- fizettünk, s ez a jövőben még tudom — egyéb kikötésekkel, megszorításokkal is „előálltak” az idén. — Valóban. A szénterme- lőltnél három, ä széntermelé­sen kívüli termelőtevékeny­séget végző üzemeknél egy kritériumtól tesszük függővé a bérfejlesztéseket. Előbbiek­nél teljesíteni kell a tonna­nem volt alábbi kérdés feltevésére in­gerel : Miért? Maguknál — nincs ilyen?! Valamikor biztosan volt. Ám vállalatunknál már hosz- szú esztendők óta funkcionál a bérdifferenciálás, főleg a nehéz fizikai munkát végzők, Hiszen meglehetős élesség­gel érzékelték már, hogy a vállalat egészét — bányászo­kat és más szakmát végzőket — nem szabad egyenlő bér- fejlesztésben részesíteni, sőt az egyazon üzemen belül dol- gazókat sem. A mindenki által tudott és az elővájási tervet, s csök- a kedvezőtlen körülmények bérfeszültség — mondja az kenteni — egyértelműen és ra- között és a folyamatos, illető- osztályvezető — arra ösztön- dikálisan — a múltban már leg a több szakos munka­rendben dolgozók javára. Haj­dan, el tudom hinni, hogy va­laki. mert vezető, több fize­tésemelést kapott pusztán zött bennünket — s ez a vál­lalat stratégiája —, hogy egészségtelen méreteket öltött túlóráztatást. Persze, ennek fizetések és az azon kívüli eléréséhez jobban ki kell juttatások lent az aknákban is még inkább fejezzék ki azért, mert ő... Ez ma már egyes munkák fontosságát, említett műszakgazdálkodást, használni a gépeket, javítani a szervezést, s a fentebb már elképzelhetetlen. Mi több: ná­lunk igazán érvényesül a fi­és célkitűzés a korszerűbb Köztudott: a feltárás és a vágathajtás szinte meghatáro- munkarendnek elsősorban gépi vágathajtásokon zikai és nem fizikai, s ezen zó tevékenysége a szénterme- belül is az adott munkterü- lésnek, és sajnos, legjobban e létén legfontosabb tevékeny ség közötti különbségtevés a és a komplex gépesítésű frontfej- területen adódtak az elmúlt léseken való újólagos beveze­tése. A szénen kívülieknek — esztendőkben jelentős lema- Egyszerű külszíni példát hoz radásaink. Nem csak a telje- természetesen más „mellékté- fel ennek bizonyságául, mert sítményekben. hanem bérben nyezők” mellett — „csupán” lesz is. Éppen ezért az idén eb­— mint előre bocsátja ennél még különb is. Hiszen az eredménytervet kell lég­ben a munkakörben 8.6, a alább két . százalékkal túltel­a nagybátonyi szénosztályzón frontfejtésen dolgozóknál pe- jesíteni a havi magasabb ösz­foglalkoztatott kétszázegyné- hány ember, akiken az akná­dig „csak” 5,3 százalékos bér- fejlesztést hajtottunk végre. Kongresszusi küldött Megfontolt értelemmel A*********-********** *■*■*-★*★**** *********-* ************* *■*****★★*★**-********★★********************************★★­— Szeretnék szót kapni a kongresszuson. S, ha ilyen megtiszteltetés érne, akkor a gazdálkodás mai körülmé­nyeiről szeretném kifejteni véleményemet. Értjük a XII. kongresszus irányelveit — mondja meggyőződéssel —, a jövő feladataira utaló irány­elvek széles látókörű, jövőbe tekintő, gazdasági egyensúlyt szorgalmazó, bölcs gondola­tokra épülnek. Az elkövetke­zendő esztendőkben a mi gyárunk is szorosan az irány­elvek útmutatásaira építi munkáját. Figyelembe vesz- szük, hogy a jelenlegi kül­gazdasági viszonyokat tartós tényezőként kell számon tar­tani, s előre csak akkor tu­dunk lépni, ha szembenézünk a munkánkban fellelhető „fo­gyatékosságokkal és kellőha­tározottsággal felszámoljuk azokat. Aki csak annyit tud róla, hogy kiváló mérnök, az na­gyon keveset tud Ürmössy Lászlóról, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek vezérigazga­tójáról. Mert bár, az sem kö­zömbös a műszaki-technikai forradalom mai korában, hogy valaki kiváló érzékenységű mérnök legyen, de Ürmössy Lászlónál a szakértelem jól párosul a közgazdasági ér­zékkel, a szociálpolitikai mér- Ürmössy László elsőnek ba­kongresszus Nógrád megyei küldöttei közé választották. Ürmössy László Salgótar­jánban született. Kis kerülő­vel, a középiskolai és egyete­mi évek után az ózdi nagy­üzemben szerzett gazdag ta­pasztalatokkal, 1961-ben ki­művelt szakemberként került vissza a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekhez. S ha most egymás mellé tennénk a gyár húsz évvel ezelőtti képét a mostanival, ugyancsak erős lenne a kontraszt. Az új iránti érzékenysége mindig a korszerű felé hajtotta. S, bár az új technikával a szokat­lanon túl rendszerint együtt- •jár valami bizonytalanság, legelőkészséggel. Nagyszerű szervezőkészsége van, az ügy­felek korrekt partnere, 'jól tudja egyeztetni a személyi és közösségi érdekeket. A személyéhez kötődő, szá­mokban kifejezhető, műszaki és gazdasági természetű ered­ményeken túl ezek a bonyo­lultabb emberi tényezők is rátkozott meg az új gondola­tokkal,'s a gyár pályakorrek­cióját biztonsággal és meré­szen igazították a népgazda- ságilag is megkívánt gazdál­kodás új körülményeihez. * Elsőként a hengermű, majd azt követően a huzalmű technikai arculata változott meg. Az igényességet évről ajánlói voltak, amikor a XII, évre saembeMitotta az igény­telenséggel, s irányítása mel­lett a gyár technikai korsze­rűsítése azóta is szakadatla­nul tart. Munkája során a népgazdasági egyensúly javí­tása és a termékszerkezet korszerűsítése érdekében olyan exportra orientált és importkiváltó fejlesztések valósultak meg, mint a süly- lyesztékes kovácsüzem, a CO-es hegesztőhuzal, a hossz- varratú hegesztett cső, vagy a görgős szállitópálya-gyártás. De hozzáteszi: — Az érdem a kollektíváé! Mert nagy terveket és elkép­zeléseket csakis olyan kiváló szakembergárdával lehet megvalósítani, mint amilyen a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az utóbbi két év­tizedben kialakult. Visszate­kintve nemcsak a gyárba be­vonult új épületeket és meg­honosodott korszerű techno­lógiákat tartom értéknek, de főként azt az aikotóképes ve­zető- és szakembergárdát, amelyben . sikerült felébresz­teni az új iránti érzéket és .fogékonyságot. Ürmössy László, á vezér- igazgatói beosztás mellett mint a megyei pártbizottság, a nagyüzemi párt-végrehajtó­bizottság tagja és a MTESZ megyei titkára is szenvedé­lyesen érdeklődik a közössé­gi dolgok iránt. Csakhogy, aki nem ismeri, halkszavú" ságáról arra következtethet, hogy a konfliktusokat kerü­lő, hallgatag ember. Pedig aligha múlt még el rendez­vény, amelyiken nyíltan le nem. tette volna kézjegyét. Szavai korrektek, átgondol­tak, amelyből soha sem hiányzik a közösségi, a nép- gazdasági szemlélet. Olyan ember ő, aki már régen túl­lépte az élet szubjektív ke­reteit és a közösségért folyó harchoz kötötte életét. Azt tartja, hogy az igaz­ságért és a társadalmi jóért nem hangoskodással, hanem megfontolt értelemmel lehet legeredményesebben harcol­ni. S nem szavakkal, hanem a munka konkrét eredmé­nyeivel szerezhet mindehki munkájának elismerést, vagy tartós társadalmi te&ntélyt. A gondolat, amellyel Ürmössy László a XII. kong­resszus megyei küldötteként megtisztelő útra indul, a mai kor dinamikájához igazodik: formálni embert, technikát, acélt, gazdálkodást, közössé­gi sorsot! Űj életünk értelmes parancsa szerint! Orosz Béla szegért. — Fontos tényező — emlí­tette előzetes beszélgetésünk alkalmával — a teljesítmény­bérben foglalkoztatottak szá­mának további növelése... — Április elsejétől a föld alatti szállítókat, iparosokat, kiszolgálókat már eszerint fi­zetjük. Ez körülbelül hatszáz ember, így a fizikaiak telje­sítménybéres aránya már el­érte a 60—65 százalékot. Ez igen jelentős. Emberi vetülete pedig abban nyilvánul meg, hogy munkájuk függvényében alapkeresetüket tíz százalék­kal növelhetjük havonta. Per­sze itt is — mint valameny- nyi munkaterületen — szigo­rúan érvényesülnie kell a ve­lük szemben támasztott köve­telményeknek. — Szénosztályző: 4,1, szénen kívüliek: 3,4, frontok: 5,3, fel- tárások-vágathajtások: 8.6 szá­zalékos bérfejlesztés. Jól szét­húzták a mezőnyt.... Nem vál­tott ki „mellékzöngéket?” — Bérpolitikai javaslatun­kat ki tudja, mennyi példány­ban sokszorosítva eljuttattuk a dolgozókhoz, akik az üzemi demokrácia minden létező fó­rumán megvitatták, s vélemé­nyezték. Örömmel mondha­tom: eleddig még nincs közöt­tünk differencia. Biztató kezdet. A többi a jövő „zenéje...” Karácsony György NÖGRÁD - 1980. március 21., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents