Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-19 / 66. szám

\ Kitekintés az iskola sok nyitott ablakán Kereken ötszáz fiatal má­sodik otthona a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasá­gi és Kereskedelmi Szakkö­zépiskola. A gyakorta hasz­nált — talán kicsit el is koptatott — kifejezésnek itt külön jelentősége is van, nem árthat ezt hangoztatni akkor, amikor a tanórán, illetve az iskolán kívüli kulturális, közművelődési tevékenység­ről ejtünk szót, a teljesség igénye nélkül. Hagyománya van e törekvésnek a „köz- gáz’ -ban. ahol a helybeli ta­nulók aránya húsz százalék, százan kollégisták és igen sok a bejáró. A diákok háromne­gyed része fizikai dolgozók gyermeke. (Tipikusan leány­iskoláról van szó, mindössze tíz százaléka a fiú.) Bihary Lajos, igazgató sze­rint, a tanulók nagy része többnyire értékes személyi­ségjegyeket hoz magával, munkaszeretetek egymás segí­tését. megbecsülését, és így tovább. Ez természetes is, hi­szen kisebb közösségekből jönnek. De a komolyabb kul­turális élményük viszonylag kevés. — Idekerülve nemcsak egy­szerűen középiskolások lesz­nek. hanem kicsit városi em­berek is — mondja Bihary Lajos. — Arra törekszünk, hogy egész élettevékenységük alakítására befolyást gyako­roljunk. S, bár nyilvánvaló, hogy a nevelőtevékenységnek is legfontosabb színtere a tanóra, amely szakmai kép­zésükben is döntő, gondot fordítunk azokra a tevékeny­ségi formákra is, amelyek ezen túl vannak. Így például külön figyelemmel vesszük körül az elsősöket. Tanév elején, szeptemberben megis­merkednek Salgótarjánnal, a város kulturális intézményei­vel, megyei művelődési köz­pontba, könyvtárba, múze­umba látogatnak. S egy má­sik alkalommal Nógrád me­gye történelmi, irodalmi em­lékhelyeivel ismerkednek, el­zarándokolva a Madách- és Mikszáth-emlékhelyekre, mfegtekintik a palócság .em­lékeit stb. Tehát, túl azon, hogy szakmai feladataik ellá­tására felkészítjük őket, a művelődés iránti igény fel­keltésével is további segítsé­get adunk a tartalmasabb emberi élet eléréséhez. Mindebben jó és egyenran­gú együttműködési partnere az iskolavezetésnek, a tan­testületnek az ifjúsági szer­vezet. . Távolról sem véletlen, hogy utóbbi években meg­kapták a Kiváló KlSZ-szer- vezet zászlót, a KISZ kb vö­rös vándorzászlaját. Az ifjú­sági szervezet okos politikai munkájának is döntő része van abban, hogy a tanulói közvélemény folyamatosan és intenziven igényli a művelő­dés különböző .formáit. Mint mondani szokták, szívesen tekintenek ki az iskola sok nyitott ablakán. — Ehhez a szervezeti1 ke­reteket is igyekeztünk megte­remteni — jegyzi meg az igazgató. — Például, népsze­rűek tanulóink körében a filharmóniai hangversenyek. Ezeken a diákhangversenye­ken valamennyi tanuló és tanár rendszeresen részt vesz, s erre büszkék vagyunk, s ebben, nagy nevelő erőt lá­tunk. Ugyancsak kedveltek a színházi előadások. A buda­pesti Nemzeti Színházban 45, helyben 50 bérletünk van. Tanévenként . négyszer negy­venöt diálruk jut így el * a Nemzeti Színházba. E szín­házlátogatásoknak kiegészí­tő programjai is vannak, például a Planetárium meg­tekintése, látogatás a Nemze­ti Múzeumban stb. Diákjaink rendszeresen járnak filmszín­házba — száz bérletünk is van —, különösen azokat a filmeket propagáljuk, ame­lyeket nevelőmunkánkban is hasznosíthatunk. Tegyük hozzá, a művelődés aktívabb formái is élnek az iskolában. A diákok részben önmaguk gyönyörűségére so­kat mondanak verset, igen vonzó az irodalmi szakkör a Palócföld folyóirat támogatá­sával. A tanulókkal rendsze­resen találkoznak a folyóirat szerkesztői, szerzői, s olyan témákat beszélnek meg, ame­lyek a fiatalokat érdeklik. Második éve működik a szakközépiskolában az iskola­galéria. Jó társra találtak a szabadfoglalkozású fiatal művészek KlSZ-szervezeté- ben, amelynek tagjai rend­szeresen látogatnak ide Bu­dapestről, s kiállításokat ren­deznek, foglalkozásokat tar­tanak. Különösen nagy sike­re volt például Bartha Zsu­zsa és Sor Júlia iparművé­szek kiállításának. A művé­szek eljönnek a tárlatokra, több napon át itt élnek az iskola közösségében, érdeklő­dést, igényt keltenek fel a fiatalokban a környezeti kul­túra, az iparművészet, a mű­vészet iránt, amelyre a ké­sőbbiekben építeni lehet. A fiatal művészek fórumán az iskola diáksága igen aktívan vesz részt. Tárlatlátogatók serege alakul ki az iskolá­ban, s e tárlatokon — a vá­rosban rendezett kiállításo­kon is —, nemcsak szemlé­lődnek, hanem vitákban is részt vesznek. Sőt, a fiatalok saját munkáikat is bemutat­hatják iskolagalériájukban, például népi hímzésekből rendeztek tárlatot. Kiállítása­ikra a szülők, s a vágosrész érdeklődő közönséget. is eljö­het. T. E. Március 19-, szerda. 2. mű­sor: 21.10: A magyar Uga­ron. Magyar film. GÁRDONYI GÉZA MÜVÉNEK KÉPREGENYVALTOZATA Feldolgozta: MÁRKUS/ LÁSZLÓ Rajzolta: ZÚRAD ERNŐ Színház» esték Az út avagy Svejk.., Svejk, a legyőzhetetlen beje­lentkezik (Hollós! Frigyes). Szlávik István díszleteit kö­rülbelül két éve ismerem (leg­alábbis azóta tartom számon munkáit és igyekszem emlé­kezetembe vésni). Hogy miért ezzel kezdem szokásos szín­házi értékelőmet, annak egy­szerű a magyarázata: adósnak érzem Szláviknak magam. Annyi találó, kifejező, az egyes előadásokban szerve­sen illő színpadképet terve­zett már, mindössze egy, ma­ximum két mondatért — a kritikákban a díszlettervezők­nek általában ez a sorsa —, hogy semminél sem aktuáli­sabb az elismerés. Mert a Svejk színpadképe tökéletes telitalálat. Pedig csupán egyetlen tehervonatsor egyet­len részletéből áll, olyan szce­nikai megoldással, mely szem- pillantások alatt lehetővé te­szi a helyszínváltozást. Elég két-három vagonajtót elmoz­dítani, máris egy frontra ro­bogó katonavonat belsejében érezhetjük magunkat. vagy egy garniszálló recepciójában, netán" egy' ^házassági banket­ten. S ami ebben, a teher- vonatötletben a zseniális, hogy tartalmi szempontból is „ül” minden helyszínre, hi­szen a világháború valamilyen formában mindenütt ott van. Az út avagy Svejk, a de­rék katona további kalandjai címmel Verebes István re­gényadaptációját mutatta be egy hete a salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Köz­pontban a szolnoki színház. Jaroslav Hasek Svejkje több­féle feldolgozásban ismeretes hazánkban is; körülbelül egy évtizede — ha jól emlékszem — a budapesti József Attila Színház Bodrogi Gyula feldol­gozásával aratott sikert. Je­len sorok szerzője kizárólag filmen látta a Svejket, nincs színházi összehasonlítási alap­ja, ily módon Verebes átköl- tését csupán önmagában mér­heti. Nos, egészében véve ki­tűnő munka. Különösen az el­ső két rész, melyben mesteri­en tömörítve Hasek regényé­nek legjellemzőbb jeleneteit, gondolati tartalmát adja. A harmadik rész, bár nem vi­tatható, az is haseki, kort idéző, nem éri el az előzőek színvonalát. Mégpedig azért, mert itt a hangsúly nem a regény gondolati lényegére, hanem egy mellékes — ugyan el «em hanyagolható — tar­talmi elemre tevődik. Vagyis: amíg az első részekben a há­ború és Svejk viszonyáról, a háború faramuci otrombaságá­ról, az embert általánosság­ban nyomorító értelmetlensé­géről s vele okosan szembe- álló svejki magatartás több­tételes leképezéséről van szó, addig a befejező részben sok­kal inkább a monarchiabeli nacionalista egymásnak feszü­lésről. Nyilván, minthogy va­lóságról, igazságról szól ez is. nem berzenkednénk ellene, ha nem telepedne olyan súllyal egész felvonásra. Ezen a tartalmi eltolódáson a rendezés sem tudott alapve­tően változtatni, bár a játé­kos elemek halmozásával igyekezett, nem is teljesen si­kertelenül, egyhíteni. Szurdi Miklós ebben az évadban szerződött Szolnokra. s a Svejkkel rendkívül szerencsé­sen debütált Salgótarjánban. Hálás a téma, de ne felejtsük, azt is el lehet rontani, és akkor annál nagyobb, csúfo­sabb a bukás. Szurdi Miklós azonban nemcsak kiváló öt­letmester, hanem biztos, színé­szeit jól kézben tartó rendező. Színpadi érzéke, ízlése egyet­len pillanatra sem hagyja cserben, pedig ha semmi más, gal rászolgáltak arra, hogy „legfőbb” szerepekben bizo­nyítsanak. Hollósi Frigyes ta­lán még soha nem volt eny- nyire okosan visszafogott, ele­gánsan útszéli, mint ebben a szerepében. Remekül sejtet­te meg, hogy itt minden, még a legapróbb túlzás is fordít­va sülhet, s bohózattá silá- nyítja a legkomolyabb komé­diát. Ügy érzem, Svejkről hallva, sokáig rá fogok gon­dolni. Czibulás Péter az a fajta színész, akinek minden alkalommal meg kell küzde­nie a sikerért. Magam sem tudom, miért, de neki mint­ha a közönség sem akarná igazából elhinni, hogy jó szí­nész. Meggyőződésem: az a javából. Tábornokként, őrmes­terként, ezredesként erősza- koltság nélkül más és más, ugyanakkor mindenben hiteles. Nagy Sándor Tamás, mikor Szolnokra került, lehet. ígé­retként kapta Lukas főhad­nagy szerepét. Becsülettel áll helyt két kitűnő partnere mel­lett, egyelőre azonban még nem tudja minden ízében el­fogadtatni a figurát. Snájdig- sága ragyogó, indulatváltozá­sai viszont még halványak. Csák György a „felforgató” cseh árkászt alakította, len­dülettel, igyekezettel, ám mintha idegennek érezné a figurát — egyébként valóban az —, kicsit erőltetve. Ezért pedig sakkal inkább az átdol­gozó és a rendező a felelős. Egri _ Katira — megtehettük már A láncravert Übüben is Víg az elet az álcázott „kupi”-ban (Szendrey Ilona és Nagy Sándor Tamás). (Bábel László felvételei) de a Svejk valósággal csábít a pikantéria, a trágárság, a stílus túlzásaira. Szurdi legyű­ri a csábítást, igazi kötéltán­cos módjára megy végig „Az út”-on, meg-megbillenve a „mélység” fölött, mégis bizto­san. Három színész jutalomjáté­kának is felfogható az elő­adás. Hollósi Frigyes (Svejk) és Czibulás Péter (három sze­repben) több mint egy évtize­de a Szigligeti Színház mű­vészei. megszámlálhatatlanul sok előadás sikerének első szá­mú kikovácsolói — teljes jog­— illik odafigyelnünk; elő­nyöd testi adottságait jól ele­gyíti színészi képességeivel. Sebestyén Éva öregasszonya miniatűr remek. Szenrey Ilo­na finoman mulatságos az élveteg „bájvajling” szerepé­ben. Elismerés illeti a fia­tal színészi gárdát, melynek tagjai idősebb, élettapasztala­taiktól messze eső alakokat keltettek életre, többnyire el­fogadhatóan. Szakács Györgyi jelmezei hitelesen idézték a kort, a Ferenc József-i haláltánc ide­jét. Sulyok László HAJNALODOTT, AMIKOR A VITÉZEK VISSZAÉRKEZTEK A VARBA. AZ EGYIK LEGÍNY EGY TÖRÖKÖT IS HOZOTT. ZELfA/TEM //ASSA/V, K/TEZLO XAR/FAZV/ URAM, ZV/ELVET V /S TZOZTUMX. ^őr wzr/irox?" ZZ/SZE/Z EZ A ML XEMŰ/ZX. /KA, VARSA/zy/, \ r£ /GAZA ZV VOL , játszod a rÖRÖxör. DOBÓtK IZGATOTTAN HALLGATTAK A JELENTÉSÉT^. ____ ^ ^JŰZZAZ EGÉSZ ZZAD. VELÜX MA AZ VÉL/, B£Gt XAMŰER B£G, JÓW A BUDA/ QASA F/A , ARSZLÁN BÉG !Ó. , AX/VASZOX /S JÓN/ZEX ESSOH EZER LOVASSÁG. DERV/S BE6 At VEZETŐJÍZX. FELSZEMŰ, EMBER', IGAZI HEVE. MOLVDA/V/ axartam; /ZOG/ MAGyAR VAG/OX, DE M//VD/Ő, FEJBE ŰTŐrr, AfZAAZ/SZOfi MEGSZÓLALTAM ES MEG A SZÁMAT /S 'BETÖMTE. ,K/NN A PIACON AZ EJJELI PORTYÁN 5ZFRZOT ZSÁKMÁNY FELETT MEGKEZDŐDÖTT A KÓTYAVETYEr MOST PEDIG KÖVETKEZIK DARIUS “ KIRÁLYNAK A KINCSESLADAJA-HARS06TA A,KIKIÁLTÓ, S , UGYANCSAK ELCSODÁLKOZOTT A VAR NEPE, AMI- [,K0R A LÁDÁBÓL ÍGY HATÉVES, KI.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents