Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-19 / 66. szám

..Kedves Szerkesztő bácsi! Nagyon izgatott vagyok és azért is írok, mert holnap lesz a versmondóverseny az isko­lában. Az őrsöm tagjai is nagyon izgulnak miattam és druk­kolnak nekem... Majd írok!" Aztán két nap múlva: „Az iskolai könyvtárban volt a verseny, húszán indultunk... én hatodiknak kezdtem, és saj­nos, nem értem el helyezést, Fodor Tünde lett az első... Ki­csit bántott, de legközelebb talán jobban sikerül. Mindenki nem lehet első." E leveleket Sándor Júlia, a salgótarjáni Bu­dapesti úti Általános Iskola negyedik osztályos tanulója ír. ta, de sokan mások is hasonló érzelmi „töltettel” vetették papírra soraikat az e hetekben zajló kulturális seregszem­léről. így hát most mi is több teret szentelünk e témának. Régi játékok — Iskolánkban kiállítást rendeztünk régi játékokból, melyeket odahaza mindenki a nagyszülei segítségével készí­tett el. Volt közöttük kukorica- csutkából, fából, készült baba, pattogatott kukoricából, meny­asszony, kockajáték, sergetyű és még sok egyéb érdekesség. Érdemes megnézni őket, mert azt hiszem ilyesmivel kevés iskola dicsekedhet... Persze, a szülők sokat segítettek, én pél­dául a nagymamával hegedűt készítettem kukoricaszárból, ami szól is, ha megvizezzük — írja beszámolóját Nádújfalu­ból Kotroczó Róbert. Bizonyá­ra más iskolák is örömmel ve­szik az ötletet, s szűkebb kör­nyezetükben ők is rendeznek hasonlót. Pásztói készülődés Mint korábban hírt adtunk, a pásztói Dózsa György úti Általános Iskola úttörőcsapa­ta felhívással fordult a me­gye valamennyi úttörőjéhez, hogy március 22-én szervez­zenek társadalmi munkát, amelyről aztán tudósítják az „Űttörősarkot” is. Nos. a ha­táridő „vészesen” közeledik, i'av nem árt mégegvszer a ra­jok, őrsük figyelmébe ajánla­ni a kezdeményezést, nehogy megfeledkezzenek róla. Többen jelezték már bene­vezési szándékukat, várjuk tehát majd a beszámolókat. A pásztóiak nevében Kádárkuti Enikő írta, hogy kikérték a tanácselnök és a csapatvezető­ség véleményét. így a csapat, egy nappal előbb, 21-én végez társadalmi munkát, neveze­tesen az iskola és a romkert környékét teszik rendbe, vala­mint az öregek napközi ott­honában és az ifjúsági park­ban is dolgoznak. Hasonló munkálatokat végeznek a szurdokpüspöki Szalvai Mi­hály úttörőcsapat tagjai is — mint azt írják. Emellett faülte­tést is terveznek, s nem fe­ledkeznek meg idősebb párt- fogoltjaikról sem. Stúdió az iskolában — Nemrég lepett működésbe —, a vezetői teendőket Kun- iskolai stúdiónk — írja Mát- szabó Gergő látja el. Minden raverebélyböl Mihalik Judit szünetben remek diszkózenét sugároz. Barátnőimmel, Kraj- csi Katival és Mengyi Mónival mindig táncolva tanulunk, ösz- szekötve a kellemest a hasz­nossal. Nagyon régi vágyunk teljesült ezzel a hat hangszó­rós stúdióval... Távolabbi ter­veink között szerepel egy is­kolai riporterőrs megalakítása, s szeretnénk néhány tréfás is­kolai történetkét is magnósza­lagra venni. De ahogyan Jutka mondan­dójából kiderül, nemcsak a szünetek kellemes ' eltöltését segíti a sulistúdió, hanem in­formációk. hírek továbbításá­ra is szolgál. Remélhetően, másutt is működik ilyen stú­dió, ahol pedig nem. ott kez­deményezzék a pajtások! Röviden —többekről Karancskesziből Zsidói Ani­kó, Varga Ágnes és Baksa Tünde arról tudósítja az „Üt- törősarkot”, milyen élet zaj. lik a napközi otthonban? „Most már minden gyermek kényelmesen és nyugodtan ebédelhet, mert új, tágas és szép ebédlőt kaptunk" — ír­ják egyebek között. Végh Brigitta a ludányhalá- szi pajtások kulturális sereg­szemléjéről tájékoztatott ben­nünket színes, izgalmas ri­portban. Szintén a kulturális seregszemléről kaptunk tudó­sítást ■ Érsekvadkertről, ahol mintegy háromszáz néző előtt zajlott le a nagyszabású be­mutató. Hasonló élményeket vetett papírra: Csonka Piroska, Tóih Éva, Ndgy Melinda Salgótar­jánból, Jávor Mónika No.gy- bátonyból és Bükki Ildikó Ka. rancskesziből. Vajda Szilárd, rovatunk lel­kes és tehetséges tudósítója születésnapja alkalmából egy fényképezőgépet kapott édes­anyjától. Első felvételét az is­koláról, a „Piros iskoláról” ké­szítette, s ezt elküldte hozzánk. Köszönjük szépen, és várjuk újabb jelentkezését! Meddig tart az akciónk ? — kérdi az egyik levélírónk — és milyen témákat lehet beküldeni? Most, hogy a Bará­tunk az újság akció feléhez értünk, érdemes hát röviden válaszolni e kérdésekre. Május végén ér véget meg­hirdetett akciónk, s ekkor kö­zöljük annak a huszonöt paj­tásnak a nevét, akik a július második felében rendezendő sajtótáborunk résztvevői lesznek. Hogy kik ezek. az at­tól függ, milyen szorgalommal és tartalommal küldözgetik le. veleiket. Miről lehet írni? Elsősorban olyan dolgokról, amelyek a megye úttörői számára érde­kesek. újak lehetnek. Szívesen vesszük a helyi ötletek, kez­deményezések. újdonságok közzétételét, örömmel olva­sunk az úttörőcsapatok min­dennapi munkájáról, a nemze­déki kapcsolatokról, a társa­dalmi munkaakciókról, a hely- történeti kutatásokról, és ér­deklődéssel olvassuk- vélemé­nyeiteket a barátságról, az is­kolai demokráciáról, envmás megbecsüléséről, s a különfé­le rendezvényekről, esemé­nyekről. Tervezzük, hogy április má­sodik felében a megyei úttö­rőelnökség és szerkesztősénünk képviselői néhány úttörőcsa- v^thor közösen ellátogatunk, s elbeszélnetünk, vitatkozunk mindazokról, amik az Űttö- rösarok hasábjain napvilánot látnak, s iayekszilnk minden meghívásnak eleget tenni. Ennyit röviden a fölvetődött kérdésekről, s várjuk az újabb jelentkezéseket, beszámolókat, előre! T. L. Április 6-tól: Nyári időszámítás Magyarországon Az idén április 6-án, pont­ban éjfélkor hatvan perccel előre igazítjuk az órákat és ezzel életbe lép a nyári idő­számítás. Elveszítünk egy órát az életünkből? — teszik fel sokan a kérdést. Nem, mert szeptémber 28-án éjjel 1 órakor 0 órára, azaz éjfél­re igazítjuk vissza a krono­métereket és ezzel visszakap­juk az „eltűnt” időt. Először a II. világháború éveiben vezették be hazánk­ban a nyári időszámítást, a háború után néhány évvel megszűnt, később 1954—37 kö­zött ismét volt téli-nyári idő­számítás, azóta egységesen a közsép-európai időt' mutatják az órák Magyarországon és a tőlünk északra, nyugatra és délre fekvő szomszédos or­szágokban». KONTINENSÜNK LEGTÖBB ORSZÁGÁBAN Az energiaválság miatt 1975. óta már Európa 13 országában alkalmazzák a nyári Időszámí­tást, általában március vé­gétől szeptember végéig — átlagosan 182 napig. A múlt esztendőben a Nehézipari Mi­nisztérium, amely Magyaror­szágon az energiatermelés és -elosztás gazdája, a Közleke­dés és Postaügyi Minisztérium­mal közösen kidolgozta az időszámítás megváltoztatásá­nak módját, ütemét. Felmérte a bevezetéssel kapcsolatos pénzügyi terheket és a várha­tó megtakarításokat. Ennek alapján döntött úgy a Minisz­tertanács. hogy ezentúl min­den évben, általában április elejétől szeptember végéig; a kelet-európai időszámításnak megfelelő, nyári időszámítást kell bevezetni. Az energia­megtakarítás várható értéke évente 160 millió forintot tesz ki és ehhez még további meg­takarításokat is hozzászámít­hatunk. A villanykörték, fény­csövek, halogén izzók rövi- debb ideig lesznek bekapcsol­va, ezzel élettartamuk nő. Sze­rény számítás szerint ez to­vábbi 18 millió forint megta­karítást eredményez az or­szágnak. Származnak ebből egyéb népgazdasági előnyök is: csaknem 2 és fél millió dolláros devizamegtakarítást is jelent a nyári időszámítás bevezetése. A számla másik oldalán, a. kiadás rovatban, kb. 40 millió forintos költsé­get is könyvelnünk kell: a kiadást a közlekedési vállala­tok, a vasút, a Volán és a MALÉV menetrend-módosítá­sa okozza. A nyári időszámítás beve­zetése éppen a közlekedés szervezői számára okozott gon­dot. Egyéves előkészítő mun­ka előzte meg, s remélhetőleg nem lesz fennakadás a nem­zetközi forgalomban. MUNKABIZOTTSÁG KÉSZÍTETTE ELŐ A MÁV vonalain naponta 2400 személyszállító vonat és ennél is több tehervonat köz­lekedik. A vonatok jelentős része áthalad határainkon. A menetrend megváltoztatását az időszámítással összhangban kel] a külföldi országokkal egyetértésben elvégezni. Mi­vel kontinensünk számos or­szágában már korábban is al­kalmazták a nyári időszámí­tást, az európai menetrendi konferencia 1974. évi Helsin­kiben megtartott plenáris ülé­sén úgy határozott, hogy az óraigazítást a nemzetközi for­galom biztonsága miatt egyez­tetni kell. A szocialista or­szágok vasútjainak együttmű­ködési szervezete az OSZZSD elfogadta a MÁV javaslatát a forgalom alakulásának kölcsö­nös figyelemmel kíséréséről és ről. Csehszlovákiában »ököl­ről. Csehszolvákiában sokol­dalú európai vasúti tárgyalá­son rögzítették a tennivaló­kat, miután az általános ener- giagondok miatt az NSZK, Ausztria és az NDK is elha­tározta a nyári időszámítás bevezetését Magyarországon a vasúti Hivatalos Menetrendkönyvet az id^n kétszer adják ki. A nyári menetrend június 1-től szeptember 27-ig érvényes, áp­rilis 6-tól június 1-ig a most megjelent pótfüzet tartalmaz­za a változásokat. A jövő év­ben megjelenő 1981/82-es me­netrendkönyv már ismét egész évre érvényes lesz —' csak külön adatokat tartalmaz majd, a nyári és téli hónapok­ra. KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK A Szovjetunióban és Jugo­szláviában az idén nem veze­tik be a nyári időszámítást, de Ausztriában és Romániá­ban igen. Ausztriában az órák annyit mutatnak majd, mint nálunk, de Romániában 1 órá­val előbbre járnak majd. Az összehasonlító táblázat ponto­san mutatja, hogyan járnak majd az órák Európa külön­böző országaiban. Érdekes eredményt mutat­nak más országok gazdasági számításai is. — Lengyelor­szágban évente 300—400 mil­lió kilowattóra volt az árammegtakarítás. Fran­ciaországban 1976-ban egyet­len év alatt 300 ezer tonna kőolajjal fogyott keve­sebb az órák előreigazításá- val. Éppen francia tapasztala­tok alapján kell figyelmeztet­ni a mezőgazdasági dolgozó­kat, szövetkezeti és egyéni parasztjainkat: az állatok „bi­ológiai időszámítása” válto­zatlan marad, az etetést-itatást a „régi” idő szerint kell elvé­gezni ! Franciaországban ugyanis a nagy súlyvesztesé­get és a tejhozam apadását figyelték meg azokon a he­lyeken, ahol az állatokat is rá akarták szoktatni a nyári időszámításra... i B. I. Áz ország legnagyobb kereskedelmi központja Befejezéséhez közeledik Bu­dapesten, az Örs vezér téri bevásárlóközpont építése. Az üzletház mintegy 700 millió forintba kerül, 29 ezer négy­zetméternyi területén 34 kü­lönböző kereskedelmi és szol­gáltatóegység kap helyet, többek között Csemege, Kera­vill. Szivárvány, Vas-Edény Áruházak. Az üzletben — előzetes szá­mítások szerint 9—15 ezer vevő fordul majd meg órán­ként. Várhatóan nagy lesz a forgalom, hiszen itt áz Örs vezér téren van a gödöllői HÉV, a metró és, sok autóbusz végállomása is. Így tehát nem­csak a zuglóiak vásárlási gondjai enyhülnek majd, ha­nem Mátyásföld, Sashalom, Kőbánya, sőt Gödöllő lakos­ságáé is. Az árufeltöltés a föld alatti szintről történik, á belső szál­lítást 17 teherlift segíti, A vá­sárlók kényelmes közlekedé­sét mozgólépcsők könnyítik. A Kerepesi út túlsó oldalá­ra 260 kocsit befogadó par­kolót terveztek, amelyet gya­logos felüljáró köt majd ösz- sze az üzletházzal. Tavasszal megkezdődik az épület műszaki átadása és még az idén megnyílik az ország legnagyobb kereskedel­mi központja. x A leendő lépcsőház. Beépítik a mellvédpaneleket. Szigetelik a tetőt. Az Örs vezér tér az épülő üzletközponttal. Kulturális fesztivál Nagyszabású, egész éven át tartó kulturális fesztivál kez­dődött február elején Hanoi­ban és Vietnam hát másik nagyvárosában. A művészeti seregszemlén az , ország több, igen fontos történelmi-forra­dalmi eseményről emlékeznek meg; a .Vietnami Kommunis­ta Párt megalapítása, Ho Si Minh elnök születése, az au­gusztusi forradalom győzelme és a Vietnami Szocialista Köz­társaság megalakulása évfor­dulóját ünnepük meg. A program szerint az ország valamennyi körzetében művé­szi, irodalmi és zenei verse­nyeket rendeznek. A film­színházak három új filmet tűztek műsorukra: „Nguyen Ay Quoc felkeresi Lenint”, „Vietnam — az ország és la­kói”, valamint „A Dien Bien Phu-i csata” címmel. NÓGRÁD - 1980. március 19., szerda 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents