Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-18 / 65. szám

4 Békés kibontakozás Afganisztánban Á BVT elnökség! irodájának felhívása az enyhülés védelmére Sebestyén Nándorné nyilatkozata az etiópiai tanácskozásról Az Afganisztáni Demokrati- -;kus Köztársaság belügymi­nisztériuma — tekintettel az elmúlt időben az ország fő­városában végbement konszo­lidációra — közleményben rendelte el a kijárási tilalom csökkentését. Ennek megfele­lően Kabulban este tíz órától hajnali fél ötig marad ér­vényben a kijárási tilalom. A rendelkezést az tette le­hetővé. hogy az afganisztáni biztonsági erők teljes mér­tékben ellenőrzésük alatt tart­ják a helyzetet Kabulban, biz­tosítják a törvényességet és rendet, megvédik az állam­polgárok életét és vagyonát az ellenforradalmi támadásokkal szemben. Az afgán katonai akadémia, tanárai és hallgdtói gyűlésen ítélték el az Egyesült Álla­mok. Nagy-Britannia, Kína és Pakisztán politikáját, amelynek célja aláásni Af- gánisztán függetlenségét, szu­verenitását és területi sérthe­tetlenségét. A gyűlés részvevői határozatban szögezték le: ké­szek megvédeni hazájukat minden ellenséges támadással szemben. Tömeggyűlést tartottak Ka­bulban a város dolgozóinak, a papság képviselőinek részvé­telével is. A politikai meg­mozdulás részvevői határoza­tukban annak a szilárd elha­tározásuknak adtak hangot, hogy megvédik az áprilisi for­radalom vívmányait a reakció támadásaival szemben. (MTI! A dél-olaszországi Salernóban terroristák a felesége szeme láttára agyonlőtték a város főügyészet, Nicola Giacumbót. Az enyhüléssel, a szolida­ritással kapcsolatos békemoz­galmi feladatokat elemezve felhívással fordult a világ békeszerető erőihez a Béke* világtanács elnökségi irodája. A testület Addis Abebában nemrégiben megtartott ta­nácskozásán részt vett Se­bestyén Nándorné, az Orszá­gos Béketanács elnöke, aki hazatérése után az MTI munkatársának adott nyilat­kozatában ismertette a nem­zetközi békemozgalom, s eh­hez kapcsolódóan a magyar társadalmi erők előtt álló feladatokat. — A Béke-világtanács el­nökségi irodájának rendez­vénysorozata egybeesett Etiópia nemzeti ünnepével — mondotta. — Az olasz gyar­matosítók felett' aratott adowi győzelem 84. évfordulójának &s a béke-világmozgalomnak a tiszteletére rendezett nagy­gyűlés Addis Abebában ha­talmas békedemonstrációvá terebélyesedett. Több mint 600 000 ember éltette az etióp forradalom eredményeit, va­lamint a zimbabwei nép győzelmét, hitet téve az eny­hülésért, a függetlenségért és a szabadságért folytatott nemzetközi harc mellett. A BVT irodájának ülésén részt vettek, nagy elismeréssel adóztak azoknak az erőfe­szítéseknek, eredményeknek, amelyeket az etióp nép sú­lyos történelmi örökségének felszámolásában, új életének építésében elért. — A tanácskozásról közzé­tett felhívásban a BVT min­den békeszerető erőt tömeg­mozdulásokra, felvonulások­ra, aláírásgyűjtésekre hív fel az enyhülés elleni imperia­lista akciók megfékezésére. Az ülésen elfogadott doku­mentum figyelmeztet az ame­rikai rakéták európai telepí­tése programjának, a szov­jetellenes hisztériakeltésnek, az amerikai—kínai katonai együttműködésnek a veszé­lyeire. A valamennyi konti­nensen fnár kibontakozó bé­keakcióhoz a magyar mozga­lom is gazdag programmal csatlakozik. — Az elnökségi iroda részt­vevői megállapították, hogy az enyhülés védelmét, a le­szerelés ügyét előmozdító ak­ciók mellett a nemzetközi békemozgalomnak változat­lanul alapvető feladata a népek igazságos harcát erő­sítő szolidaritás. Szolidaritás Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeivel, az új, felszabadult életét alakító afgán néppel, a jogaikért küzdő paleszti­nokkal; mindazokkal, akik szabadságukért, emberi mél­tóságukért küzdve eddig sem maradtak egyedül az imperi­alizmus elleni harcukban. E témakörben — a BVT mellett működő szolidaritási bizottság társelnökeként — én tartottam a vitaindító elő­adást A BVT elnökségi iro­dája támogatásáról biztosí­totta ' az Indiában március 20—22-én megrendezendő, a nemzeti kultúrák védelmére összehívott nemzetközi ta­nácskozást. Az 'ülést követő­en ugyancsak Indiában, Üj- Delhiben ül össze az „Ázsiai biztonságért és békéért” küz­dő erők konferenciája. A .ta­pasztalatcserének, hogy az el­múlt hónapokban Dél-Ázsiá­ban, az Indiai-óceánon, az Arab-tengeren és a Perzsa­öbölben újabb jelei észlelhe­tők az amerikai terjeszkedési politikának, s a kínai veze­tők expanzionista- és agresz- szív törekvéseinek. A konferencián — amelyen a magyar békemozgalmat ugyancsak magas szintű dele­gáció képviseli — napirend­re tűzik Pakisztán’ felfegy­verzésének, valamint a Viet­namot, Kambodzsát fenyege­tő agressziónak a kérdéseit is, döntve az imperialistael­lenes konkrét szolidaritási akciókról. Lehetőségeinkhez képest nemcsak Ázsia, hanem a világ más kontinenseinek békemozgalmai is részt kí­vánnak venni az indokínai népeket szolidaritásukkal erősítő megmozdulásokból. Hazánkban is barátsági este­ket, kiállításokat rendezünk, s piájus 19-én- a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán emlék­ülést tartunk a vietnami nép kienielkedő vezetőjének szü­letési évfordulója alkalmából. Mindezek a kérdések napi­rendre kerülnek a BVT el­nökségének májusi budapesti ülésén, valamint a „Népek világparlamentje a békéért” szófiai találkozó nemzetközi előkészítő bizottságának ugyancsak a fővárosunkba összehívott tanácskozásán. Ezek az események jó alkal­mat kínálnak arra, hogy ele­mezzük kontinensünk, s a világ békéjének megóvá­sát, erősítését szolgáló erőfe­szítéseket, új kezdeményezé­seket is indítva a népeket összefogó útjukra • —, mon­dotta végül Sebestyén Nán- domé. Vontatott számlálás Manipulációk az iráni választáson Ambrus István, az MTI ki­küldött tudósítója írja: Iránban folytatódik — ha vontatottan is — a pénteki parlamenti szavazáson leadott voksok összeszámlálása. A nyilvánosságra hozott rész­eredmények változatlanul azt mutatják, hogy az Iszlám Köztársasági Párt vezet: a 47 képviselői posztból, amelynek sorsa már eldőlt, 24-et e párt jelöltjei szereztek meg. A szavazatok összeszámlálá- sánál azonban lényegesen na­gyobb gondot jelent a beér­kezett három és fél ezer pa­nasz kivizsgálása. Baniszadr köztársasági elnök bejelen­tette: semmisnek nyilvánítják azon választókörzetek eredmé­nyeit, amelyekben az előírá­sok megszegésére vonatkozó panaszok igaznak bizonyul­nak. Közölte továbbá, hogy ha a választások tisztességtelen be­folyásolásával kapcsolatos be­jelentések többsége beigazoló­dik, érvénytelenítheti a múlt pénteki forduló valamennyi szavazatát. Már bizonyított ténv, hogy Teherán hét választókörzeté­ben a megmaradt szavazóla­pok egy részét a számlálóbiz­tosok kitöltötték és az urnák­ba dobták. Ugyanezen körze­tekben előre nyomtatott név­jegyzéket adtak az írástudat­lan választópolgárok kezébe. Firuzabadban pedig egyelőre ismeretlen tettesek 46 urnát elraboltak és elégettek. A szavazás rendszere annyi­ra áttekinthetetlen és bonyo­lult volt. h<^gy nemcsak a vá­lasztók, de' sok esetben a biz­tosok sem voltak tisztában előírásaival. A teheráni pol­gármester véleménye szerint addig, amíg fel nem számol­ják a „65 százalékos írástu­datlanságot ilyen szisztéma alkalmazása mellett aligha vágható el, hogy a nép igazi képviselőit juttassa be a par­lamentbe”. A Teherán Times vezércikke szerint pedig „le- törölhetetlen szégyenfolt, hogy az iszlám erkölcsökkel össze­egyeztethetetlen módon mani­pulálták. a választásokat, ho­lott a legutóbbi szavazásnál, az elnökválasztásnál, Irán la­kossága bizonyította a politi­kai érettséget, azt, hogy képes felelősséggel, s tiszta eszkö­zökkel határozni a maga sor­sáról. Gyökeresen megváltozott Arró! ___ hriHórrol k ül- és belpolitikai helyzetben MiCel IIU11 Gild köszöntött be az új esztendő Indiában. Az afganisztáni ese­ményekkel, a közép-ázsiai vi­szonyok összekuszálódásával szinte egyidőben került ismét hatalomra a föld második leg­népesebb államában Indira Gandhi. Ki ez az asszony, aki­nek neve napjainkra összeforrt a kontinensnyi méretű ország sorsával? „Egyeduralomra tö­rekvő diktátor” — vádolják el­lenfelei. „Az indiai nép aka­ratának igazi megtestesítője” — vallják hívei. A politikus­nő életútjának felvázolása se­gít az igazság megközelítésé­ben. NYUGTALAN IFJÚSÁG Indira Gandhi 1917 novem­berében született, 63 éves. Ap­ja, Dzsavaharlal Nehru, évti­zedekig Mahatma Gandhi har­costársa, majd a’ függetlenné vált ország első minisztelelnö- ke. Tulajdonképpen az egész Nehru-család sorsa összefonó­dott századunk Indiájának történelmével, hiszen a nagy­apa. Motilal Nehru szintén' küzdött a brit gyarmati uralom ellen, a Nemzeti Kongresszus Párt elnöke és hosszú ideig a parlamenti ellenzék vezetője volt. Indira Gandhi Sokféleképpen minősíthető Indira Gandhi ifjúsága, csak nyugalmasnak nem. Egész csa­ládja jómódú — nagyapja s apja is neves ügyvéd —, még­sem élik a gazdagok gondta­lan életét. Az Indiát forron­gásban tartó politikai harcok gyakorlatilag állandóan szét­szakítják a családot. (Dzsava­harlal például összesen kilenc évet tölt — megszakításokkal — rács mögött. Sőt, 1931-ben még anyját is letartóztatják. Indira négyéves, amikor apja és nagyapja először börtönbe kerül.) Még gyermekkorában meg­ismerkedik Mahatma Gandhi­val, aki az indiai Dolgán en­gedetlenségi mozgalom vezé­reként százmilliók bálványa. Nem csoda, hogy a fiatal lány a politikai küzdelmek légkörében nő fel. KISINASBÖL — KORMÁNYFŐ Indira hazája több egyete­mén, majd Angliában és NÓGRÁD — 1980. március 18., kedd Svájcban végezte tanulmá­nyait. A második világháború kirobbanása után tér haza, s hamarosan ő is megjárja a börtönöket. 1941_ben családja rosszallása ellenére férjhez megy Forez Gandhihoz. (A fiatal szerkesztő, majd kép­viselő csak névrokona a lVIa- haunának.) A házasság nem sikerül: két fiuk születik, de a szülök többet laknak külön, mint együtt. A második világháború után Nagy-Britannia képte­len útját állni az ország íüg- getk*n».vi tör«*vésőnek. Dzsa- vabarlal Nehru a fiatal köz­társaság első kormányfője lesz, leánya pedig egy jó évtizedig mellette tevékenykedik. „Apja inasa, háziasszonya, barátja volt” — olvashatjuk Kalmár György egyik könyvében. Meg­ismerte a kormányzás min­dennapjait, de önálló politikai szerepet csak 1959-ben vállalt: egy évre a Kongresszus Párt elnökének választják. 1964-ben, apja halála után, tájékoztatási miniszterként belép Sasztri kormányába. Sasztri halálakor H966) ismét kiújul az utódlási harc. A Kongresszus Párt „szürke eminenciásai” ekkor kompromisszumos döntésként índirát segítik a miniszterel­nöki posztra. Azt remélték, hogy az addig sokszor háttér­be húzódó asszonyt majd könnyen befolyásolhatják. A politikusnő azonban fel­ismeri, hogy a súlyos elmara­dottsággal küszködő Indiának új, radikális programra van szüksége. Államosítja a legna­gyobb bankokat, földrefor­mot hirdet — vállalva ezzel a Kongresszus Párt szétszakadá­sát is. Meghirdeti a ..Garibi hathao”-t, a szegénység elleni harc programját. Az 1971-ben aratott elsöprő választási győ­zelme igazolja lépéseit, jelez­ve, hogy a tömegek mellette állnak. BUKÁS ÉS FELTÁMADÁS 1975-ben.a politikai, főleg gazdaságpolitikai irányvonalát ért. támadások, az országban növekvő feszültség miatt rend­kívüli állapotot vezet be. Az ekkor elkövetett túlkapások és törvénytelenségek (különö­sen a születésszabályozás te­rén) okozzák 1977-ben bukását. Elveszti parlamenti mandátu­mát, bírósági eljárásokat ia­A hamburgi teríték Európa véres történetében kevés hagyományosabb el­lentét volt, mint az évszázados német—francia gyűlölködés. A második világháború után még Adenauer és Charles de Gaulle rakta le a Bonn és Párizs közötti új viszony alap­jait, jórészt sikerrel. Ezután az NSZK és Franciaország ve­zetői között rendszeressé váltak a személyi találkozók. Az idén például — amikor még csak az esztendő harmadik hónapját mutatja a naptár — a Francia Köztársaság elnöke és a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja már har­madszor ült a tárgyalóasztalhoz (januárban, majd február­ban Párizs, most pedig Hamburg volt a színhely). Ez is bizonyítja, hogy még így, havonta is, mindig bőven akadt megbeszélni-, egyeztetni- vagy éppen elsimítanivaló. Ezt jól érzékelteti a négy és fél órás hamburgi vacsora meglehető­sen gazdag politikai terítéke. A találkozót Giscard d’Estaing közel-keleti és Helmut Schmidt amerikai utazása előzte meg és mindkettőnek vi­tathatatlanul megvolt a maga jelentősége a mai bonyo­lult világhelyzetben. A francia államfő ézt a körutat hasz­nálta fel annak félreérthetetlen érzékeltetésére: Párizs elér­kezettnek látja az időt a Palesztin Felszabadítási Szervezet politikai felértékelésére, ami hosszabb távon akár a diplo­máciai elismerés előzménye is lehet. Május végén lejár az a határidő, amit a Camp David-i különmegállapodás a pa­lesztin autonómiával kapcsolatos megbeszélésekre megsza­bott. Hamburgban a tárgyalófelek úgy látták: nagy szükség lenne olyan nyugat-európai kezdeményezésre, amely leg­alábbis megpróbálná kimozdítani ezt a fontos ügyet a je­lenlegi holtpontról. Aligha ez az egyetlen* téma, amellyel kapcsolatban Wa­shington ingerültséggel vegyes aggodalommal figyelte a hamburgi vacsora „fogásait”. A mindent választási érdekei­nek alárendelő amerikai vezetés felkészülhetett árra, hogy a francia—nyugatnémet csúcson a globális világhelyzet vo­natkozásában is hall saját álláspontjától eltérő hangokat. Alighanem az erre való „felkészítést” szolgálta Giscard egyik legközelebbi munkatársának, Poniatowski exbelügy- minisztemek közvetlenül Hamburg előtt megrendezett ta­lálkozása Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadóval. Olyan fontos kérdésekben, mint az afganisztáni fejleményekre való további reagálás (beleértve az „ellenolimpiát”), nem volt tel­jes a Bonn. és a Párizs közötti egyetértés — ugyanakkor egyik álláspont sem tekinthető azonosnak Carterével. Hamarosan megtartják a Közös Piac csúcsértekezletét,' amelyen — a pénzügyi hozzájárulások mértékétől kezdve esetleges északi-tengeri olajszállításokig — sok Londonnal kapcsolatos kérdés is szerepel majd. Nyílt titok, hogy ezt a tanácskozást Hamburgban megpróbálták egyfajta bonni- párizsi tengely kikovácsolásával előkészíteni. Harmat Endre Az MSZMP képviselőinek látogatása az NSZK-ban A Német Szociáldemokrata Párt meghívására március 10— 15. között látogatást. tett az NSZK-ban Hoós János, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Horn Gyula, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. Hoós János az SPD Friedrich Ebert alapítványának szerve­zésében gazdasági szakértők és elméleti kutatók számára elő­adást tartott Magyarország gazdasági fejlődéséről. Megbe­szélést folytatott Franz Scho- serrel, az ipari és kereskedel­mi kamarák szövetségének fő­titkárával, valamint a gazda-' sági és a politikai élet több vezető képviselőjével a gaz­dasági kapcsolatokról. Horn Gyulát fogadta Her­bert Wehner, az SPD parla­menti frakciójának elnöke, Egon Bahr, az SPD országos ügyvezetője, Horst Ehmke, a párt elnökségének tagja és az SPD több más képviselője. A találkozókon véleménycserék­re került sor a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, kü­lönös tekintettel az európai biztonság és együttműködés helyzetére. (MTI) Heng Samrin Berlinben Heng Samrin, a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának és a dítanak Indira és fia ellen, többször börtönbe is kerül. A legtöbben akkor politikai halottnak tekintik — Indira mégsem adja fel. Agitál, járja az országot, vitázik, tagadja a neki felrótt korrupciós váda­kat. Közben bebizonyosodott, hogy a hatalomra került Dzsa- náta-pártkoalíció politikája gazdasági hanyatlást, gyorsuló inflációt, vallási és nemzetisé­gi feszültségeket szül. Deszai, maid a kormányfői posztra he­lyére lépő Csaran Szingh kép­telen megoldani a szaporodó problémákat. Az országnak határozott vezetékre, a haladó reformok következetes tovább­vitelére van szüksége. S Indi­ra Gandhi változatlanul ezt hirdeti. Az idei választásokon szerzett abszolút parlamenti többsége jelzi: sikerrel. Indira Gandhi polgári poli­tikus, akit országának bur­zsoáziája is támogat. A minisz­terelnök-asszony külpolitiká­ját mindig az aktív el nem kötelezettség, a határozott an- tiimperialista irányvonal, s a Szovjetunióhoz fűződő jó kapcsolat jellemezte. Politi­kai ..feltámadása”, a hatalom csúcsáig történt visszatérése a tömegek helyreállt bizalmát bizonyítja. S a lehetőséget ar­ra, hogy újbóli kormányzásá­val beváltsa az ország előtt tornyosuló nehézségek leküz­désére tett ígéreteit. Szegő Gábor Kambodzsai Népköztársaság Népi Forradalmi Tanácsának elnöke — Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága fő­titkárának, a Német Demok­ratikus Köztársaság Államta­nácsa elnökének meghívásá­ra — hétfőn délután küldött­ség élén több napos hivatalos baráti látogatásra az NDK- ba érkezett. A kambodzsai vezetőt Berlin Schönefeldi repülőterén katonai tisztelet- adással köszöntötték. A több ezer berlini részvételével le­zajlott szívélyes, baráti fo­gadtatáson Erich Honecker- rel az élén, jelen volt az NDK számos párt- és állami vezetője. Heng Samrin első ízben tesz hivatalos (minőségben lá­togatást a Német Demokra­tikus Köztársaságban. A látogatás elsődleges cél­ja. hogy kifejezésre juttassa az NDK, a népi Kambodzsa közötti együttműködés baráti jellegét és a széles körű szo­lidaritást. Az NDK—kam­bodzsai hivatalos tárgyalások két fő témája a két ország közötti kapcsolatok eddigi alakulásának elemzése, az NDK—kambodzsai kapcsolat- rendszer további kiépítése, valamint a nemzetközi hely­zet közös értékelése. Heng Samrin látogatása során elő­reláthatólag a két ország együttműködésének erősíté­sét és kibővítését szolgáló újabb egyezményeket ím afc alá. (MTI) 1

Next

/
Thumbnails
Contents